Erdelyi Tura_fotokkal

Erdélyi túra 2009.07.04-11. 1. nap Találkozó 2009.07.04-én 08:00-kor Berettyóújfalu, MOL benzinkút: É 47.23531 - K 21.53096 Útvonal: Berettyóújfalu - Nagyvárad - Bánnfyhunyad - Kolozsvár - Tordai hasadék (E46.5587000 K23.6983500) - Torda - Marosvásárhely - Segesvár - Székelykeresztúr - Székelyudvarhely - Zeteváralja szállás utcája: (E46.444026 K25.394597) Úthossz: 433 km Menetidő Igo8 alapján 07:30 A Tordai hasadékig: 230 km Menetidő: 03:40 A Hasadéktól a szállásig: 203 km Menetidő 03:45 Az Igo8 útvonal letölthető: HYPERLINK "http://data.hu/get/1490706/route005.dat.html" \t "_blank" 1 nap útvonala HYPERLINK "http://data.hu/get/1496305/route018.dat.html" \t "_blank" Az első nap útvonala az elárasztott falu felé. Útközben rövid pihenő a Királyhágón, "mici hús" evés, délután a Tordai hasadék megtekintése, szállásfoglalás, vacsora a szálláson. Program: Erdély egyik leglátványosabb, és a legtöbbek által látogatott kirándulóhelye a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. A természettudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében jött létre. A mintegy három kilométer hosszúságú

szurdokvölgy alján, a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak között folyik végig az Aranyosba ömlő Hesdát-patak. A hasadékhoz számos Szent László legenda kapcsolódik, a király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön. A hasadékban 32 feltárt barlang van, melyek közül a legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, ahol cseppkövek is találhatók. Híresek még a II. Rákóczi Ferencet támogató betyárról elnevezett Kis- és Nagybalika-barlangok is. A barlangok többségének megközelítése azonban kifejezetten nehéz és veszélyes. Gazdag növényvilágára jellemző, hogy az országban élő 3500 növényfajból itt 997 féle megtalálható. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a harmadkori, a jégkorszaki, a fekete-tengeri és a pannóniai, a sztyeppei, valamint az alpesi növényfajok is. A Tordai-hasadék 1939 óta természetvédelmi terület, ma 125 hektár felületet képez. HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2489" \t "_blank" Tordai hasadék geoláda A hasadék leírása és a lehetőségek ott olvashatóak. A hasadék hossza kb 3 kilométer, ha végig akarjuk járni legalább 3 órára van szükségünk. Ha 8 kor el tudunk indulni, és 12:00-ra ott vagyunk, onnan számolva a 3 órát 15:00ás továbbindulás és akkor kb 19:00-ás érkezés a szállásra. Mindkét útban egy egy 20 perces pihenőre van lehetőség. Ha marad idő, akkor meglátogathatjuk az elárasztott falut a szállás felé. HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1385" \t "_blank" Bözödújfalu (Erdély) (GCBOZ) A Szálláshely: Zeteváralja - Sub Cetate A település Zetelakától 12 km-re fekszik, ahol a Deság-csúcson (818 m), a Nagy-Küküllő bal partján ma is látszik egy nagyon régi várrom alapzata. A Madarasi-Hargitára vezető út után következik a Zeteváraljai-gyűjtőtó gátja. Az itt kiépült vízgyűjtő felhasználási módja sok vitát váltott ki, mert innen akarták ivóvízzel ellátni a Nagy-Küküllő menti városokat.

A környék csodálatos szépségét, hétvégi házak építésével, egyre inkább hasznosítják. A duzzasztógát megépülésével közel 140 hektár vízfelület jött létre, mely télen a korcsolyázókat, meleg nyári napokon a kirándulókat, fürdőzőket vonzza. HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1587" \t "_blank" ZeteVára (Erdély) (GCZTVR) geoláda HYPERLINK "http://www.fordfocus.hu/modules.php?set_albumName=Erd %E9ly&op=modload&name=gallery&file=index&include=view_album.php" \t "_blank" Képek a szállásról Köszi Balooo! 2.nap Zeteváralja - Székelyudvarhely - Farkaslaka - Korond - Parajd - Szováta - Zeteváralja Úthossz: 62 km Menetidő Igo8 alapján 01:20 és vissza HYPERLINK "http://data.hu/get/1493463/route006.dat.html" \t "_blank" Útvonalterv Igo8 A változat HYPERLINK "http://data.hu/get/1493464/route007.dat.html" \t "_blank" Útvonalterv Igo8 B változat Program: Farkaslaka: Tamási Áron emlékoszlopa A település első írásos említése 1566-ból való, ma kilenc falu községközpontja. Legfőbb nevezetessége, hogy itt született a legnagyobb székely író, Tamási Áron. Emlékháznak nyilvánított szülőháza a főúttól távolabb, egy belső utcában található. Végrendelete alapján a templom melletti két cserefa alá temették. Itt, a főút mentén található kopjafás síremléke és kőbe faragott emlékoszlopa, melyet Szervátiusz Jenő és Tibor, apa és fia faragott. Ünnepélyes leleplezésére 1972-ben került sor. Az emlékhely környékén megtelepedett korondi árusok szebbnél szebb népművészeti tárgyakat kínálnak eladásra.

Korond Hargita megye egyik legnagyobb települése, és így nevezik a patakot is, amelynek völgyében elhelyezkedik. Első írásos adata 1333-ból való. Középkori temploma 1533-ban épült, melyet a reformáció idején az untiáriusok elfoglaltak. Átalakított formában, késő gótikus részleteket megőrizve ma is áll. A mai római katolikus templom 1910-1911 között épült. Mivel a mezőgazdaság soha nem tudta eltartani a lakosságot, különböző mesterségek honosodtak meg, melyek közül a fazekasság a legrégibb, de itt maradt fenn a taplókészítés és a szénégetés mestersége is. Korond főutcája állandó jellegű kirakodóvásár, ahol nemcsak a helyi, hanem a környék mestereinek termékei is várják a vásárlókat. Kezdetben máz nélküli "veres" fazekakat készítettek, melyek jól bevált főzőedények voltak. A korondi fazekasságot többször is veszély fenyegette. Amikor például divatba jöttek a mázas cserépedények, a korondi fiatalokat elküldték Székelyudvarhelyre, hogy ott megtanulják az új mesterséget. A fazekasság kitűnően eltartja a lakosságot, innen napjainkban sem vándorolnak el az emberek. Itt legalább 2-3 órát kell számítani, a falu egyetlen hatalmas piac, nagyon sok időt el lehetne itt nézelődni. A következő állomás Parajd. A só igazi hazájában vagyunk, amelynek Parajd a központja, ahol minden a só körül forog. A sóbányászat a római időkig nyúlik vissza, már akkor bányák működtek itt és Szovátán egyaránt. A székelyek 1562-ig szabadon használhatták a sót, majd a segesvári országgyűlés kimondta a só kitermelésének és árusításának állami monopóliummá tételét. Ezért nem fogadták kitörő örömmel János Zsigmondot 1568ban, parajdi látogatásakor. A harang alakú bányák 1780-ban nyíltak meg, ahová még falajtorján lehetett lejutni. Később, mikor a bányát már annyira mélyítették, bivalybőr málhában ereszkedtek le, és a sót is ezzel hozták a felszínre. A bivalybőr az egyetlen olyan állatbőr, amely ellenáll a só bomlasztó hatásának. Az 1800-as évek végén már lóvontatású felvonó működött. A falu határában emelkedik az 576 m magas kősó-szikla, amit Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vizű erek fakadnak.

A faluban található az Áprily-ház is, ahol Áprily Lajos a gyermekkorát töltötte, és ahová idős korában nyaranta újra visszatért. Parajdon épült fel a XIX. századi ipar egyik büszkesége, a gyufagyár, amely, miután letarolták a környékbeli lucfenyőket, megszűnt. A sóbánya A bányában a só kitermelése jelenleg gépesített formában történik. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára. A padlót alkotó só olyan, mintha márványból volna, a mennyezeten levő rétegek pedig jól szemléltetik a sórétegek gyűrődéseit a felette levő rétegek nyomása alatt. A sóbarlangban található egy kis templom - melynek oltára is sóból készült -, ahol felváltva tartanak misét és istentiszteletet a különböző felekezeteket képviselő papok, de rendeznek itt hangversenyeket is. A bánya nyitvatartása: nyáron: 8.00-17.00 télen: 8.00-12.00 Turistacsoportok a nyitvatartástól függetlenül is igényelhetnek autóbuszt. A következő állomás Szováta. A Sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely. A Kis-Küküllő felső vidékén fekszik, területe

két részből áll: Szováta városból és Szováta-fürdőből. A fürdőtelep az itt található, sótömzsökön létrejött sós vizű tavak körül alakult ki. A tavak sótartalma a fenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. Felszínüket -csapadék utánpótlásból- édesvíz fedi, mely segítségül szolgál a víz felmelegedéséhez. Az 1-2 méter mélyre behatoló napsugarak a nagyobb sűrűségű, édesvízzel nem keveredő réteget felmelegítik, amely elraktározza a kapott energiát. Az ily módon felmelegedő sóstavakat nevezik heliotermikus tavaknak. Szováta szomszédságában már az 1700-as években észleltek ilyen tavakat, majd Fichtel János, a neves földrajzi leíró 1780-ban ismertette is ezeket. Később Kővári László, majd Orbán Balázs is írt a hol megjelenő, hol eltűnő, jobbára melegvizű tavakról. 1844-ben a Fehér-tó partjára két villát építettek, partján fürdőzők jelentek meg. A tó 1850-ben egy kiadós eső nyomán eltűnt, így a fürdőhely elnéptelenedett. 1860-ban Veress József a Sóárok elzárásával megpróbált egy mesterséges heliotermikus tavat létrehozni, de erőfeszítéseinek ugyancsak egy zápor vetett véget. Veress azonban nem adta fel, és 1872-ben megkezdte a Gera-fürdő kiépítését. Nem sokkal ezután a hidegvizű Fekete-tó hasznosítására is sor került. 1876-ban engedélyt szerzett az időközben képződött újabb tavak hasznosítására, majd 1884-ben Szováta hivatalosan is gyógyfürdőhellyé vált. A Gera-fürdő évtizedekig működött. A Medve-tó - gyógyturizmus régen és ma. A gyógyfürdőzés igazi hírneve Szovátán a Medve-tóhoz kapcsolódik. A tó az 1870-es évek vége felé alakult ki az itt található kaszáló beszakadása következtében, amit azután feltöltöttek a rajta átfolyó patakok. A Medvetó mellett még több kisebb, hasonló adottságokkal rendelkező tó is található itt, mint például a Fekete-, a Mogyorósi-, a Zöld- és a Veres-tó. A Medve-tó hőmérséklete az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent. A legmelegebb rétegekben a heliotermia kialakulása után 80 fokos hőmérsékletet is mértek, majd a víz hőmérséklete 1902-ben 61, 1910-ben 51, 1965-ben pedig 33 fokra csökkent. A hőmérséklet csökkenése a beömlő édesvízzel, valamint a fürdőzők számának növekedésével hozható összefüggésbe. A tó sótartalma a mélységgel fokozatosan növekszik, míg el nem éri a 220-300 g/l koncentrációt (összehasonlításként: a tengervíz sókoncentrációja 34 g/l körül mozog).

A Medve-tó vízhőmérséklete strandidőszakban általában 25-30 fok közötti, de tavaszi nyitás előtt a víz hőmérséklete 1,5 m mélyen eléri a 38-40 fokot is. A Medve-tó hasznosítására a kialakulása után hamarosan sor került. 1894-ben Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos megszerezte használati jogát, fürdőengedélyt kért és kapott, 1900-ban pedig megalapította Szovátafürdőt. Ezért van, hogy a tavat kezdetben Illyés-tó néven emlegették, és csak 1910-től vált általánossá a Medve-tó elnevezés, kiterített medvebőrre emlékeztető alakja miatt. A fürdőélet a vasút kiépítése után lendült fel igazán, a tó mellé meleg fürdőt, sétányokat építettek, a telepet közművesítették, és egyre szaporodott a villák száma is. Kisebb-nagyobb megtorpanásokkal a fürdőtevékenység innentől kezdve folyamatosan bővült, 1932-ben már 110 villában, 1600 szoba várta a gyógyulni vágyó vendégeket. A strandok nyitvatartása Nyitvatartás: minden nap 9-18 óráig, de 13-15 óra között a tó védelme miatt nem lehet fürödni. Jegyárak : felnőtteknek 8 lej/nap, gyerekeknek 5 lej/nap. A Mogyorósi-tó strandján minden nap 9-17 óráig folyamatosan lehet fürödni. Jegyárak: felnőtteknek 6 lej/nap, gyerekeknek 3 lej/nap. A második nap programjának keresgélésekor már ütköztek bennem a kívánságok. Stefannal egyeztetve benne is. Azt beszéltük minden este vacsoránál azért mindig fogjuk pontosítani a következő napi programot ki mit szeretne. Kereskedve itt nagyon közel van Farkaslaka Tamási Áron szülőfaluja. Beletettem az információba, mert magam sem tudtam eldönteni melyik lehet a fontosabb, a korondi vásárlás, vagy az emlékek gyűjtése. Tamási Áron hozzátartozik a Székelyföld és a székelyek alapjaihoz. Szóval ha egy kicsit korábban indulnánk reggel és kevesebb időt vásárolnánk, akkor szerintem beleférhet. Mindenesetre erre is vannak geoládák: HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2446" \t "_blank" Farkaslaka, Tamási Áron faluja (Erdély) (GCFKLK) Korond közelében: HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2067" \t "_blank" Korondi Likas-kő (Erdély) (GCLiko) Parajd is tartogat érdekes látnivalót a bányán kívül is, ezt én semmiképpen nem hagynám ki! HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1399" \t "_blank" Parajdi Sósziklák (Erdély) (GCPASO) Végül a Medve tó környéke is rejteget valamit: HYPERLINK "http:// www.geocaching.hu/caches.geo?id=1719" \t "_blank" Szovátai Medve Tó (Erdély) (GCSZVT) A beidézett oldalakon rengeteg kiegészítő információ is található a helyekkel kapcsolatosan.

3. nap Zeteváralja - Gyilkos tó - Békás szoros - Súgó barlang - Gyergyószentmiklós Zeteváralja Az utat több részre bonthatjuk. Első rész: Zeteváralja - Gyilkos tó - Békás szoros Úthossz: 75 km Menetidő Igo8 alapján 01:30 HYPERLINK "http://data.hu/get/1494656/route009.dat.html" \t "_blank" Útvonal első rész letöltése Második rész: Békás szoros- Gyergyószentmiklós - Súgó barlang - Zeteváralja Úthossz: 92 km Menetidő Igo8 alapján 02:27 HYPERLINK "http://data.hu/get/1494657/route010.dat.html" \t "_blank" Útvonal második rész letöltése Gyergyószentmiklós A város a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti peremén fekszik. A városnév eredetének egyik - a néphiedelem szerinti magyarázata a következő: az ősmagyarok előfutárai meglátva a nagy kiterjedésű hegyi medencét, visszakiáltottak társaiknak a "gyer, jó!" felkiáltással, és így ez maradt a település neve. A város az írásos dokumentumok szerint 1332-ben már állt. A XV. században utcás-soros település volt, ahol a két házsort a Békény-patak és a mellette végighúzódó út határozta meg. Az 1562-es nagy székely felkelés után Gyergyószentmiklós lakosainak jó része a Lázár grófok jobbágya lesz, így szerepel 1567-ben 10 szabad székely telek mellett 78 jobbágycsalád, amely csak 1599-ben válthatta meg magát. 1661-ben Ali basa dúlja fel a települést; 1668-ban a Moldvából áttelepült örmények erősítik a helység kereskedelmét és indítják el annak városiasodását. A városban napjainkban mintegy 600 örmény él, a meggazdagodott egykori kereskedőcsaládok barokk házai ma is láthatóak a Márton Áron utcában. A város római katolikus temploma a XV. század végén épült, később barokk stílusban átalakították, de tornya megmaradt eredeti, gótikus stílusában.

A barokk stílusú örmény katolikus templomot 1730-1734 között építették, egy gótikus kápolna helyén, melynek Mária-oltárszobrát később megtalálták a várfal egyik bástyájának padlásán. A templom bástyákkal és lőrésekkel ellátott várfalát 1748-ban készítették. Az épület mérete és szépsége jól tükrözi az örmény közösség egykori gzdagságát és ízlésvilágát. A XIX. században Gyergyószentmiklós a térség egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált. A város központjában, a piac helyén alakult ki a mai főtér. A főtéri parkban látható a közelmúltban készült Szent Miklós-szobor, mely Burján Emil alkotása. Számos barokk lakóház is épült a városban, például a régi római katolikus plébánia épülete, az örmény plébánia, a Lázár család háza, a Romfeld-ház. A valamikori barompiac hatalmas területén épült fel a város gimnáziuma, amely 1908-ban nyílt meg. A gimnázium mai neve Salamon Ernő líceum és magyar nyelven működik. Előtte található a költő mellszobra, amely Izsák Márton szobrászművész alkotása. Az iskolával szemben levő kis parkban Balogh Péter szép térplasztikája található. A város érdkessége a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. A kert nevét alapítójáról, dr. Csíky Dénesről kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták. A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton, neves néprajzkutató, muzeológus volt. A múzeum ma az ő nevét viseli, és a gyűjtemény az ő szervezőmunkája során állt össze. Gyilkos tó A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó 1837 nyarán keletkezett, a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik neve, a Veres-tó.

A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a "vörös" és a "gyilkos" jelzőket azzal a legendával, ami szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól együtt, és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét. A tó eredetiségét és varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja. A vízből kilátszó csonkok a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai. Sajnos ez az elárasztott erdő napjainkban rohamosan pusztul. A fenyőcsonkok víz alatti részét a kalciumkarbonátos, vasoxidos víz konzerválta, míg a víz feletti részét a fagyásolvadás, a korhadás erősen megcsonkította. A század eleji fényképeken még jól látszanak a vízből kiálló, 3-5 méter magas facsonkok, melyek napjainkban már alig érik el a 30-50 centiméteres magasságot. Herman Ottó 1871-ben ezt írja az elárasztott erdő pusztulásáról: " A fenyvek éveken át küszködtek a szokatlan, természetök ellenére való új állapottal, azután meghaltak, - a tűk leperegtek, leáztak - a vízből kiálló csúcsokról levált a kéreg, s a tó csapkodó hulláma, eső, vihar és verőfény elvégezték a fehérítést, - e kifehéredett fenyőcsúcsok, ágak úgy emelkednek ki a tó sötétzöld színéből, mint valami panaszos csontvázak, mintha keseregve nyújtanák ki karjaikat az ég felé, mely kegyetlen sorsra kárhoztatta őket." A tó szépségét tovább emelik a fölé hajló mészkősziklák, melyek a következők: Gyilkos-hegy (1381 m), Kis-Cohárd (1352 m), Nagy-Cohárd (1507 m), Likas-csúcs (1676 m). Mérések alapján a tó évente 4,88 cm vastagságú hordalékkal töltődik fel, és ha emberi beavatkozás nem történik, akkor 2080-ra teljesen eltűnik, azaz feltöltődik. Balogh Ernő - geológiai szakíró -, aki 1939-ben mindössze száz évet jósolt a tónak, keserűen állapítja meg: " Hogyan fognak majd festeni a fényes paloták egy nagy, posványos ingovány körül és ugyan ki áll majd kötélnek, hogy ennek a kitűnő szúnyogtenyészdének partján átvakarózza a nyarat. Ne takarékoskodjuk a gyógyítással, mert a temetés többe fog kerülni." A tó környékén az egész infrastruktúra felújításra szorul. Békás Szoros A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békás-szorosba, ami a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5km). A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezáltal alkotva magas falakat. A környező hegycsúcsok átlag 1300 m magasak: Kis-Cohárd - 1352 m, Csíki bükk - 1267 m. A szoros legzordabb része a "Pokol tornáca". Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1934ben, ma három alpinista-útvonal vezet a csúcsra.

A Békás-patak egyik mellékága a KisBékás-patak, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás szorosnak nevezik. A patak a Ter-kő nyerge alatt ered, és egy 20 kilométer hosszú völgyben halad. A szoros legvadabb része a Kis-Szurdokkő és a Csíki-bükk között található. A XIX. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvő keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fa szállítását végezték. Az akkoriban ipari remekműnek számító építmény csupán tizenkét évig üzemelt. A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. Alját cseppkőmedencék borították, és szinte egymást érték a cseppkőoszlopok. Az egyik mellékjáratban barlangi medve csontokat is találtak. A barlangot a látogatók tönkretették, még mielőtt védetté nyivánítása és lezárása megtörtént volna. Védett növényei közé tartozik többek között a kisasszonypapucs, a henye boroszlán, a havasi gyopár, a sárga tárnics, a zergeboglár, a bíborka, a kankalin, a nőszirom és a tiszafa. Védett állatai: holló, hiúz, siketfajd, barnamedve, zerge, mogyorós pele, menyét, farkas, fekete harkály, hajnalmadár, Apolló lepke. A Gyilkos-tó és a Békás-szoros 1996-ban nemzeti park rangra emelkedett. Az erdélyi túránk egyik leglátványosabb és legnehezebb napja áll majd a csapat előtt. Sokáig vacilláltam Stefannal együtt, hogy hogyan legyen, végül is a Borszéki rész kikerült ebből a napi programból. Azért lett így, mert valószínűleg így is túl lesz terhelve a csapat, de ha csak átrohanunk az egészen, akkor pont a terület szépségét nem fogjuk látni és élvezni. Bemelegítésként, ha tetszik előételként, sétáljuk körbe a tavat. Kiindulópontnak az N 46° 47,585' E 25° 47,540' 980 m [Parkolo] ponton állunk meg, mert ez a Gyilkos-tó és környékének legeurópaibb módon rendbetett részének egyik parkolója, és a kis épülettől jobbra indul az a kék kereszt jelzésű ösvény, ami az N 46° 47,520' E 25° 47,297' 994 m [Koerkely] pontban levő Kőerkélyhet vezet. A Kőerkélyről, ami a tó legészakibb pontjában, 20 méterrel a vízszint fölött van, jó rálátás van a tóra. Ennél persze van sokkal jobb rálátás is, de még csak az előételnél tartunk. 2,8 kilométeres sétánk után, miután visszaértünk Focusunkhoz (ki mihez INCLUDEPICTURE modules.php_elemei/icon_wink.gif \* MERGEFORMAT \* MERGEFORMAT ),visszaautózunk a főútra és folytassuk utunkat autóval , egészen

az N 46° 47,825' E 25° 47,744' 1082 m [Menedekhaz] pontig, a valamikori KisCohárd menedékház parkolójáig. Innen már garantáltan csak gyalog lehet továbbmenni, és ugyanazon a kitűnően jelzett kék-háromszög jelzésű ösvényen a Kis-Cohárd csúcsára. Ez viszont már a főétel! Szép időben elképesztő látvány terül a szemünk elé. Előttünk, azaz délre az egész Gyilkos-tó, nyugatra a Nagy-Cohárd fenyőerdővel borított csúcsa, keletre pedig a Gyilkos-kő, aminek magát a Gyilkos-tavat köszönhetjük. A Kis-Cohárd csúcsáról, a gerincen tovább kell menni keleti irányba, az N 46° 47,959' E 25° 47,683' 1329 m [1.Kilato] pontig. Innen már sejteni lehet, mi a kiruccanás célja: a Békás-szoros látványa madártávlatból! Na de ez még nem minden és hol van még a Tündérkert?! Hát ez után. A Tündérkertnek nevezett erdős területre, melynek részei egyrészt tényleg meseszerűen szépek, másrészt ezt a szinte vízszintes, erdős területet egy szinte egyenes és függőleges sziklafal pereme szegélyezi. Ettől a peremtől úgy 1-3 méterre vezet a jól kitaposott, de jelzetlen ösvény egészen az N 46° 48,243' E 25° 47,941' 1292 m [2.Kilato] pontig. Viszont ezen a szakaszon nagyon vigyázzunk! Az ösvény veszélytelen, de csak ha óvatosan térünk le róla. Gyermek kezét el ne engedd! Itt nincs rohangálásnak, játéknak helye, hiszen egy szinte függőleges kőfal tetejéről, 350 méter magasból szemlélheted a lábad alatt kanyargó Békás-szorost és szerpentinjét. Döbbenetes látvány! Visszamenni a már ismert úton, de hála a GPS-nek nem kell visszamászni a KisCohárdra, hanem megcélozván az N 46° 48,144' E 25° 47,642' 1305 m [Vadetető] pontot az ismert ösvényen visszafele menet, letérést keresünk és találunk. Innen pedig már a jól ismert úton, a kék háromszög-jelzésen érhetjük el járművünket. A teljes kirándulás hossza kb. 5,2 kilométer, a Tündérkert nélkül pedig, amit persze kár lenne kihagyni, 4,1 kilométer. De ezzel még mindig nincs vége. Kiérve a főútra, autózzunk észak felé és látogassuk meg a Békás-szorost is. (E46°48.677 K25°49.054) Tegyük le az autót és sétáljunk. A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb és leglátványosabb mészkőben kialakult hasadékvölgye, amelyet a szerkezeti törésvonalak és a folyóvízi erózió együttes munkája hozott létre. Gyalog sokkal több részletet és érdekességet láthatunk,mint autóval. Észak felé haladva tőlünk balra, magasan fenn van a Tündérkert, ahol még nem is olyan régen sétáltunk. A szorosban levő alagútig terjedő szakaszt Purgatóriumnak nevezik, magát az alagutat pedig a Pokol Torkának. Eddig tartott a program első fele. A másodikat a Súgó barlangot hazafelé látgatjuk meg. Megközelítés: A Tekerőpatak (Valea Stramba) és Vasláb (Voslobeni) községek közötti, a Gyergyószentmiklóst Csíkszeredával összekötő megyei műútról leágazó N 46° 39,948' E 25° 36,847' 0 m [elágazás] jól járható úton lehet megközelíteni a környéket. A Súgó barlang felé vezető úton az utolsó elágazásnál lévő pihenőhelynél eltérünk jobbra, majd tovább a szekérúton. Időközben a patak valahogyan átterelődött az útra, így azt átlagos jármű már nem járhatja, ezért ajánlott a gyalogtúra. Súgó barlang

N 46° 40,910' E 25° 40,450' 1062 m [barlang] Hargita megye talán legszebb, mert legépebben megmaradt barlangja a Gyergyóihavasokban, az 1568 méter magas Siposkő hegytömbjében alakult ki. Keletkezése azért érdekes, mert a Gyergyói-havasok nagy része - így a Siposkő is - kristályos palából áll, ebbe ékelődött be egy mészkőréteg, amiben kialakult a Súgó-barlang. Nos ha ezek után még valaki szeretne majd bárhová menni, állok elébe! INCLUDEPICTURE modules.php_elemei/icon_wink.gif \* MERGEFORMAT \* MERGEFORMAT HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1162" \t "_blank" Gyilkostó (Erdély) (GCGyTo) HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2058" \t "_blank" Sipos-kő (Erdély) (GCSPSK) 4. nap Zeteváralja - Madarasi Hargita (GPS 46'26 19,92 N, 25'34, 50,22 E) - Zeteváralja Úthossz: 18 km Menetidő Igo8 alapján 01:22 és vissza Földút is van! HYPERLINK "http://data.hu/get/1494676/route011.dat.html" \t "_blank" Útvonal letöltése A hegység a Keleti-Kárpátok szerves része, annak legbelső nyugati vonulata, a Görgényihavasok délkeleti folytatása. Északi határa a Maros felső völgye, déli határa a Baróti-hegyekig, az Uzonka-patakig terjed. Az Észak-Hargita a magas vulkáni fennsíkokból kiemelkedő fiatal vulkánok sorozata, melyek a következők: Ostoros (1386 m), Fertő-tető vagy Kishavas (1589 m), Madarasi-Hargita (1801 m), RákosiHargita (1756 m), Madéfalvi-Hargita (1709 m), Csicsói-Hargita (1755 m) )A Dél-Hargitát a Magas-hegy vagy Nagybérc (1168 m), a Bükk-hegy (1231 m), a Kakukk-hegy (1558 m), a Kapus-hegy (1423 m) és a Nagy-Piliske-hegység (1373 m) vonulata képezi. A Hargita utolsó sarokbástyája a Csomádhegység (1301 m), melynek vulkáni krátereiben húzódik meg a Szent Anna-tó és

a Mohos-láp. A hegység természeti kincsekben rendkívül gazdag, ezek közül meg kell említeni a nagy kiterjedésű fenyő- és lombhullató erdőket, az ásványvízforrásokat - Európa ásványvízforrásainak több mint egyharmada a Hargitában, a Görgényi- és Gyergyóihavasokban tör fel -, a hegyi legelőket, a kaszálókat és a vadállományt. A Hargita-hegység éghajlata a középhegységek éghajlatába sorolható, nyugati oldala csapadékban gazdagabb és hűvösebb, míg a keleti oldal védettebb és kevesebb csapadékot kap. A földrajzi fekvés és a felszíni adottságok miatt gyakori a párásködös napok száma. A legszebb és legmelegebb idő június 15-től szeptember végéig tart. A téli időszakban sok a napsütés, viszont ekkor -10 -20 fok az uralkodó hőmérséklet a vidéken. Az első fagyok szeptember harmadik dekádján jelentkeznek a hegységben, de ennél hamarabb a Csíki- és Gyergyói-medencében. Érdekességként megjegyzendő, hogy 1985. január 15-én Csíkszeredában -38,4 fokos hideget mértek. A legtöbb csapadék a nyári hónapokban esik, leginkább június 8. és július 18. között. Hó legtöbbször decemberben hull, és akár 85-120 napig is megmarad. A hegység vizekben nagyon gazdag. Hóolvadáskor és esőzések alkalmával a víz összegyűl a felszín alatt, ahonnan csermelyek formájában előszivárog, majd később patakokká nő. Ahol a vizek ásványi sókkal érintkeznek ott feloldják a az értékes sósjódos anyagokat és ásványvízforrások formájában törnek a felszínre. A vizeket északon a Maros, nyugaton a Nagyküküllő, délen a Barót, keleten pedig az Olt gyűjti össze, és viszi a Dunába. A Hargitán megtalálható az európai hegyvidékek teljes növényi skálája. A legfontosabb és legelterjedtebb növényfajtája a lucfenyő, a jegenyefenyő, a vörösfenyő és az erdeifenyő. De található még itt csertölgy, bükkfélék, vadcseresznye, tölgyfa, gyertyánfa. A magasabb helyeken előfordul az ezüstfenyő, a hegyi juharfa és a tiszafa is .A tisztásokon megterem a málna, a hamvas szeder, az erdei szeder, az eper,a vadrózsa és a kökény; a magasabb területeken pedig megtalálható a fekete és a vörös áfonya. A terület állatvilága is gazdag. A hegység magasabban fekvő fennsíkajin és a havasalji ersőkben élnek a veszélyes barna medvék. Ezek különösképpen az Ostoros, Ördög-tó, Fertő-tető, valamint a Rákos, Fekete, Fenyő, Magas-hegy, Barót-kő,

Kakukk-hegy, Durma vidékein élnek. A játékos, kisebb fekete medvék a Csomádierdőségekben, a Magas-hegy és Mitács vidékén tartózkodnak. A második legelterjedtebb vadon élő állat a kárpáti vacak, melyek többnyire az alhavasok tisztásain élnek. Megtalálható még a vidéken a hiúz, a farkas, a róka, a vaddisznó, a vadmacska, a nyest, az üregi nyúl, a mókus és a borz is. Madarak közül itt él a siketfajd, a szirti sas, a fakopáncs, a zöld harkály, az egerészölyv, a füleskuvik, az éjjelibagoly, a cinege, az énekes rigó, a fenyőszajkó és a császármadár. Hüllők közül meg kell említeni a viperát és a szalamandrát. A gyors hegyi patakokban él a pisztráng és a domolykó. Erdővidéken és a Nagyküküllőben él a kárász, amit a Szent Anna-tóba is telepítettek a törpe harcsával együtt. Más ismert halak: a paduc, a menyhal és a bojtoshal. A Madarasi Hargita a hegyvonulatának legmagasabban fekvő része (1801 m), ahonnan páratlan kilátás nyílik a környékre. A tájegység a nyári hónapokban csodálatos kirándulások színhelyéül szolgálhat, a tiszta levegő, a sűrű fenyvesek felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogatóknak. A negyedik napon kíméletesebb program ígérkezik, sőt akár választhat is a csapat. Az eredeti cél a HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=809" \t "_blank" Madarasi hargita és annak szépsége volt. Hogy ne legyen olyan merev a program, itt tervezzük a háziak segítségét is kérni, mit érdemes a környéken megnéznünk, hiszen ők ismerik a legjobban. Kessereknek a közelben van még a HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/ caches.geo?id=1489" \t "_blank" Hargitafürdő hegycsúcs (Erdély) (GCHRFR) és a HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1587" \t "_blank" ZeteVára (Erdély) (GCZTVR) Akik esetleg a városi környezetet szeretik jobban azok meglátogathatják HYPERLINK "http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3557" \t "_blank" Marosvásárhely nevezetességeit vagy HYPERLINK "http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3386" \t "_blank" Az elmaradt Borszék nevezetességeit

5. nap Zeteváralja - Csíkszereda - Csíksomlyó - Tusnádfürdő - Szent Anna tó - Büdös Barlang - Zeteváralja Úthossz: 128 km Menetidő Igo8 alapján 02:30 és vissza HYPERLINK "http:// data.hu/get/1495146/ route012.dat.html" \t "_blank" 5. napi útvonal A Csíkszereda keleti részét képező település a Kis-Somlyó-hegy kúpja alatt fekszik. Századokon át a székely művelődés, szellemi élet, a katolikus hitélet fellegvára volt. A "Somlyó" név tulajdonképpen a Ferenc-rendi szerzetes templom, valamint Csobotfalva és Vádotfalva együttes egyházi neve volt, ez vált idővel az összeépült falvak közigazgtási nevévé Bár temploma és kolostora jóval régebbi keletű, létezésük 1442-től bizonyított, amikor Hunyadi János adományaiból - a csíki székelységnek a marosszentimrei csatában tanúsított vitézségét honorálva - a régi templom helyére új, gótikus stílusú kőtemplom építését kezdték. 1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján diadalt arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett. Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre inkább az összmagyarság ünnepe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Somlyó a pogány korban szertartások helye volt, erre utalnak a Nagy-Somlyóról behozott faragott kövek, amelyek a templom előterében láthatók. A Kis-Somlyó alatt fedett borvízkút található, a hegy tetejéről páratlan panorámában lehet részünk. Belátható innen egész Csík, a Hargita és a Nagy-Hagymás is. A hegy tetején, a Salvator-kápolna melletti faházban a kápolnákat vigyázó remete lakik. A két Somlyó nyergében egy, Makovecz Imre által tervezett oltár található. Itt tartják minden év pünkösd szombatján a búcsús misét, és júniusban az Ezer székely leánynapot, melyet tulajdonképpen a székely viselet megmentésére találtak ki.

Csíksomlyón megtekinthető még a Kós Károly által tervezett Kalot-ház, a templommal szemben. (Kalot=Katolikus Agrárlegények Országos Testülete) Legszebb fekvésű fürdőhelyeink egyike, gyönyörű fenyvesek között 656 méter tengerszint feletti magasságban található. Számtalan borvize és mofettája van, ezek tették "Erdély Gyöngyévé". A fürdőhely alapítása 1842-ben történt, állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelete rá a figyelmet. Fejlődése 1845-től kezdődött, első kiépítője tusnádi Élthes Lajos volt. 1852-től - Ferenc József császár parancsára - egy mágnásokból álló részvénytársaság (elnöke gróf Mikes Benedek) kezébe került a fürdőtelep. Ezzel lendületes fejlesztés vette kezdetét. A XIX-XX. század fordulójára elkészült a fedett sétánnyal is rendelkező "svájci" villanegyed, a Stefánia Gyógyintézet (1975-ig működött) és a Rudi-fürdő (mai nevén Univers Mezotermál Strand). Vegyelemezték és kiépítették a nyolc legjobb forrást: Apor-, Mikes-, Rudi-, Szent Anna I- és II-, Szent Ilona-, Fő vagy Ős-forrás I és II. Az Olt mocsaras holtágában kialakították a Csukástavat (ma már csak a meder látható, víz egyáltalán nincs benne), felköltözették az országutat az Olt mellől a mai helyére, és gyógysétányt létesítettek a Ludmillakilátóhoz. Kezelőközpontja - fedett, melegített vizű uszodával - 1975-ben készült el. Gyógyjavallatok: Vize ivókúraként emésztési bántalmak, gyomorsav hiány, krónikus bélbántalmak, máj- és epe-megbetegedések esetén használ. A fürdőkezelést érrendszeri bántalmak, perifériás érbántalmak, neurohormonális zavarok, húgyhólyag- és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására alkalmazzák. A település kis kápolnájának helyén 1985-1990 között egy modern katolikus templomot emeltek, melynek belső berendezése a modern és népi díszítőelemek sajátos keveredését mutatja. A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmillakilátóhoz (725m), a Vártetőhöz (1079m), a Sólyom-kőre (824m), a Szent Anna-tóhoz és a Nagy-Piliskére.

Ludmilla-kilátó A Csomád-Büdös régióban két történelmi emlékhely található, mely helyeken az 1848-49-es szabadságharc eseményei zajlottak. Ezek egyike a Ludmilla-kilátó, régi nevén Alvégi-szikla. 1849. július 5-től augusztus 2-ig Gál Sándor honvédezredes néhány száz fős csapatával és három ágyúval innen védte sikeresen a Tusnádi-szorost a Háromszék felől támadó orosz-osztrák seregek ellen. Az egyenlőtlen küzdelmet csak a Nyergestetőt védő Tuzson János kis csapatának lemészárlása után adta fel. Tusnádfürdő eme történelmi nevezetességét nem jelöli emlékoszlop, de a piros ponttal jelzett turistaösvény ide vezet. Vártető A tusnádi vártető a székelyföldi várak sorában a legnagyobb vármaradvány. A fürdőtelep központjától alig két kilométerre, az Olt bal partján magasodik egy különös csonkakúp alakú hegy, ez a Vártető. Fennsíkján egy több mint 2 ha-os, ellipszis alakú erőd található, amit az erdő már nagyon benőtt. Majdnem 1000 méteres kerületét födsánc, helyenként falmaradvány övezi. Bástyájának és megfigyelő tornyának romjai ma is láthatók. Hadászati jelentősége kitűnő földrajzi fekvésében rejlett. Nevezik Csíki-Bálványosvárnak is, mert titokban itt is sokáig füstölögtek a pogány oltárok. A Tusnádfürdőről induló kék csíkkal jelzett turistaösvény érinti a Vártetőt is. Sólyom-kő A település fölé emelkedő magas sziklabércre, mely a környék leghíresebb kilátóhelye, a piros háromszöggel jelzett turistaösvény vezet fel. A 824 m magas andezit sziklára körülbelül 45 perc alatt lehet felkapaszkodni. 1852-ben innen szemlélte a tájat az ifjú Ferenc József is, akit annyira hatalmába kerített az elé táruló panoráma, hogy parancsára újjáépítették az 1849-ben felégetett Tusnádfürdőt. A szikla repedéseiben él az apró, törékeny sárga virágú Teleki hölgymál, mely Hargita megyében egyedül itt található meg. A Tusnádfürdõ vonzáskörébe tartozó Szent Annta-tó és a torjai Büdös-barlang Székelyföld talán leglátogatottabb természeti ritkaságai. Gyalogosan Tusnádfürdõrõl jelzett útvonalon lehet megközelíteni. Autóval Kézdivásárhely felõl Bálványosfürdõt érintve illetve Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgyrõl érkezve Bixadon keresztül vezet mûút a tóig. A hegygerincen található kilátóhoz érve gyönyörû látvány tárul az ideérkezõ elé, majd a mûúton továbbhaladva elérkezünk a menedékházhoz, ahol sátorozásra alkalmas terep van kialakítva.

HYPERLINK "http://www.sepsiszentgyorgy.info/terkepek/szent_anna.htm" \t "_blank" Térkép

Újra egy kicsit menősebb nap vár ránk. Reggel indulás után, irány HYPERLINK "http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3409&pageIdx=1" \t "_blank" Csíkszereda, ahol megnézhetjük a Mikó várban települő székely múzeumot és a belváros néhány híres épületét. Utána indulás Csíksomlyóra. HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2527" \t "_blank" Csíksomlyói keresztút / Jézus-hágó (Erdély) (GCCSIK) Parkolási lehetőség néhány személyautónak: N 46° 22,6240' E 25° 49,7260' 700 m Több vagy nagyméretű járművel érkezőknek a kegytemplom előtti nagy parkoló. (Nagy parkoló a kegytemplomnál:N 46° 22,7150' E 25° 49,5200' 705 m) A következő állomás Tusnádfürdő Tusnád Csíkszeredától kb. 20 km-re található déli irányban, a Sepsiszentgyörgy felé tartó főútvonalon. A kút és a múzeum közvetlenül az út mellett található jobb oldalon (Sepsiszentgyörgy felé haladva), parkolni lehet a múzeummal szemben. HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo? id=2609" \t "_blank" Tusnádi borvízmúzeum (Erdély) (GCBORV) Következik a HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2472" \t "_blank" Szent Anna tó és a Mohos tőzegláp (Erdély) (GCmohs)

Gyönyörű krátertó Tusnádfürdőtől 2 órányi sétára (kb 5 km táv, de több mint 500 m szint INCLUDEPICTURE modules.php_elemei/icon_smile.gif \* MERGEFORMAT \* MERGEFORMAT ) Autóval is megközelíthető, Sepsibükszád felől, így közel 30 km a parkolóig, és onnan pici séta.(Kb 3 km, 60 m szint oda-vissza) A helyszín nagyon felkapott turista célpont, ami nagy tömeget jelent ugye egy átlagos nyári hétvégén, de a helyi NP itt komolyan végzi a dolgát! Van egy csomó korlátozás persze, délután 5 után már nem lehet lemenni a tóhoz, nem lehet sátrazni a partján, stb. stb. de van szemétszedés, tiszta és gondozott minden.A mohosba csak túravezetővel szabad bemenni, és csak a kijelölt ösvényen szabad haladni. A parkolásért 5-10, a mohosért 3 lei-t kell fizetni. N 46° 7,920' E 25° 53,775' 1050 m [parkoló] N 46° 7,866' E 25° 53,630' 1050 m [Kilátó] HYPERLINK "http://www.sztistvan-kozg.sulinet.hu/%7Ebalintis/1998/tajleira/ stanato.html" \t "_blank" Minden infó a tóról A kövekező és a mai utolsó állomás HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/ caches.geo?id=1158" \t "_blank" Torjai Büdös-barlang (Erdély) (GCTorj) A barlanghoz vezető út kiindulópontjául a volt Carpati hotel, most Best Western hotel parkolóját fogjuk használni. A parkoló az N 46° 7,015' E 25° 56,621' 957 m [Parkolo] pontjából indul az a kék pötty-jelzésű ösvény, ami körsétánk minden nevezetességéhez elvezet. Részletesen lásd a linket. INCLUDEPICTURE modules.php_elemei/icon_wink.gif \* MERGEFORMAT \* MERGEFORMAT Ha nem lenne elég, néhány környékbeli nevezetesség: HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2337" \t "_blank" Szépvízi tározó (Erdély) (GCSVIZ) HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2146" \t "_blank" Göröcsfalva temploma (Erdély) (GCGORO) HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2093" \t "_blank" Kézdivásárhelyi Múzeum (Erdély) (GCKVMU) HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1588" \t "_blank" Szejkefürdő (Erdély) (GCSZJK) 6. nap Zeteváralja pihenés, vagy szabadprogram

7. nap Zeteváralja - Gyimesek - Zeteváralja A Csíkszeredából Moldvába induló 12/A műút Csíkszépvíz után felkapaszkodik a Pogányhavas (1352) és a Szellő (1495) közötti nyeregre, a Szermászó-hágóra (1195), majd leereszkedik a Tatros völgyébe, mely a Csíkihavasok legpompásabb völgye és átjárót képez Moldva és Erdély között. Ott végigvonul a megye leghosszabb településfüzérén (25 km), a csángók földjén, a Gyimeseken. Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt. A Gyimes név eredetének hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gívacak. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik. A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is. Ezt egykoron azért

használták, hogy megtévesszék az őket üldözőket, hogy azok ne ismerjék fel bennük a szökött székely katonát. A Gyimes-völgye a XVII. század utolsó éveitől kezdett állandó jellegű emberi település színhelyévé válni. Itt nem találhatók ún. tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig "patakokra", "patakvölgyekre" oszlanak, melyek sokszor egy-egy családnév után kapták nevüket. (Pl. Antalok pataka) Körülbelül két órát foglalkozva a kérdéssel rájöttem, hogy az egyik legbonyolultabb feladat előtt állunk a kirándulás során. A nap rövid a lehetséges látnivalók pedig végtelenbe tartanak. Ami engem megfogott és itt közkinccsé teszem a következő: Ezer éves határ: HYPERLINK "http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2008_06_03_egy-mavmozdony-hazatert-az-ezereves-hatarra" \t "_blank" Egy MÁV mozdony hazatért az ezeréves határra HYPERLINK "http://www.poganyhavas.hu/main.php" \t "_blank" Pogányhavas HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1159" \t "_blank" Rákóczivár (Erdély) (GCRaVa) Ezeken az oldalakon sok információ van róluk. A másik dolog az Úz völgye: HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2618" \t "_blank" Úzvölgy (Erdély) (GCUZVG) Régóta érdekelnek a II. Világháború eseményei (bár távol esik a munkámtól) különösen a Magyar szerepvállalás- habár koromból adódóan az iskoláim folyamán alig tudtam meg erről valamit. Vagy amit megtudtam kiderült róla, hogy nem is úgy volt, nem is ott volt stb. Beleverték a fejünkbe, hogy 1944. szeptember 23-án Battonya az első "felszabadult" magyar falu. Akkor talán sokaknak fel sem tűnt, hogy az akkori Magyarország területe az I. és II. Bécsi döntés miatt magában foglalta Felvidék déli részét, Kárpátalját, Erdély északi részét Székelyfölddel. Miért írom mindezt? Magyarország határát 1944. augusztus 26-án éppen itt az Úz- völgyében érték el először a szovjet csapatok. Az egykori székely határőrök a 70-es évektől minden évben augusztus 26-án felkeresik a völgyet emlékezve az egykor elesett bajtársaikra. A kezdetektől a román securitate aktívan nyomon követte az eseményeket és gyakran bevitette a megemlékezőket egy "kis beszélgetésre" veréssel egybekötve. Ez azonban nem szegte kedvét a veteránoknak. 1994 fordulópont volt. Az 50 éves évfordulón a hősök temetőjében sikerült felállítani egy emlékművet, ahol évről évre egyre többen gyűlnek össze augusztus 26-án, hogy méltóképpen emlékezhessenek az elesettekre.

Az egész völgy egyetlen háborús emlék, mindenhonnan a történelem szaga áramlik. Mint katonát teljesen megfertőzött, ahogy olvastam. Szóval vannak lehetőségek, csinálok egy két útvonaltervet, azt feltöltöm, de majd döntsünk a helyszínen. INCLUDEPICTURE modules.php_elemei/icon_wink.gif \* MERGEFORMAT \* MERGEFORMAT Útvonalak letöltése: HYPERLINK "http://data.hu/get/1496284/route013.dat.html" \t "_blank" Úz völgye kerülő úton HYPERLINK "http://data.hu/get/1496292/route014.dat.html" \t "_blank" Úz völgye a rövidebb úton HYPERLINK "http://data.hu/get/1496294/route016.dat.html" \t "_blank" Ezeréves határ és Úz völgye HYPERLINK "http://data.hu/get/1496295/route017.dat.html" \t "_blank" Viaduktok ezeréves határ és Úz völgye Az utolsó útvonal ami mindent tartalmaz, végig a Gyimeseken. Úthossz: 163 km menetidő: 03:14 és vissza 8. nap Útvonal: Zeteváralja - Székelyudvarhely - Szováta - Kolozsvár - Bánnfyhunyad Nagyvárad - Berettyóújfalur Úthossz: 400 km Menetidő Igo8 alapján 07:10 Hazaút. Útvonal letöltése: HYPERLINK "http://data.hu/get/1496204/route015.dat.html" \t "_blank" Hazaút Kolozsvár (Cluj Napoca), Főtér: Mátyás szobor, és templom: É 46.7691669˚ K 23.5902779˚ A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven. A XIII. században, később elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István, magyar király

hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse. A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. 1550-ben Heltai Gáspár vezetésével itt indult el a magyar nyelvű könyvnyomtatás, és a városban kezdte meg működését az első magyar kőszínház is 1821-ben. Az 1500-as években Kolozsvár a reformáció központja volt, de Dávid Ferenc hatására a város lakossága egy időre az unitárius hitre is áttért. Kolozsvárt régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt. Napjainkban, igaz már kisebbségként, Marosvásárhely után itt él a második legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben. Erdély fővárosát, Kolozsvár (Cluj) városát szeretnénk a hazaúton megismernii. A Főtér már önmagában is rengeteg érdekességet tartogat a látogató számára. De megpróbálunk egy kicsit többet megismerni ebből a vársoból. HYPERLINK "http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1379" \t "_blank" Kincses Kolozsvár (Erdély) (GCKiKo) A városnézés után hazafelé vesszük az irányt. Remélhetőleg mindenki élményekben és kalandokban gazdagon tér haza!