A Húsvét ételei

A húsvét ételei

A húsvétról Rögtön felmerülhet az első dilemma, vajon a keresztények és a zsidók ugyanazt az ünnepet ünneplik-e meg húsvétkor, vagy mást? Egy keresztény ember vélhetően azt mondaná, hogy „egyszerre ugyanazt – a szabadulást és Krisztus feltámadását is”. A húsvét tehát a keresztényeknek Isten szabadító szeretete a bűntől és a haláltól, Izraelnek viszont Isten szabadító szeretete a szolgaságtól. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem honlapján a következők derülnek ki a tavasz legnagyobb ünnepéről:„A Teremtő pedig Izrael gyermekei tiszteletére nevezte az ünnepet a pászka napjainak, mert a hívó szóra otthagytak csapot-papot, házat, egész Egyiptomot, fejükre tették a keletlen tésztát, a «nyomorúság kenyerét» és mentek Mózes után az ismeretlenbe. Kivonultak a rabság országából. Ezért hét napig – Izraelen kívül nyolc napig – csak kovásztalan ételt szabad fogyasztani. A hetedik napon keltek át a Vörös-tengeren, és szabadultak meg üldözőiktől. Természetesen ennek a zarándok ünnepnek is van mezőgazdasági jellege, a kalászérés, a korán termő árpa aratásának ideje, de a legfontosabb, hogy ez a szabadság és felszabadulás diadala. Parancs szólt, hogy áldozzanak pészahi bárányt, és fogyassza el közösen annyi család, amely el tud fogyasztani egy bárányt egy este. Időszámításunk hetvenedik évében a Szentély elpusztult, azóta nem áldo-

zunk, de a szertartásról évről évre, nemzedékről nemzedékre megemlékezünk. Lakóhelyünket megtisztítjuk a kovászos ételféléktől, gyertyával és tollseprűvel kutatjuk, ellenőrizzük, hogy maradt-e otthonunkban kovászos étel. Izraelben az első este, Izraelen kívül az első két este, szédert rendeznek (a szó rendet jelent). Az est dramaturgiája, hogy egy gyermek kérdezi: «miben különbözik ez az este minden más estétől?» és a felnőttek felelnek, elmondják: «Szolgák voltunk a fáraónál, Egyiptom országában, de kivezetett onnan az Örökkévaló, erős kézzel és kinyújtott karral.»” A keresztényeknél a húsvét napjai mind-mind más jelentéstartalommal bírnak, mást idéznek az emlékezetünkbe. Nagycsütörtökön fogták el Krisztust az Olajfák hegyén, nagypéntek pedig Krisztus Poncius Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombateste általában körmenetekkel emlékszik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus, ahogy azt előre megmondta, harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt. A keresztény templomokban éjszakai szertartásokon ünneplik Krisztus feltámadását: ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely aztán pünkösd ünnepéig minden szertartáson ég az oltár mellett. A 4. század óta jött szokásba, hogy a húsvétvasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet. A kereszténység első évszázadaitól a nagycsütörtökesti szentmise után

ÍRTA: Turóczi Gábor

A húsvét a kereszténység legrégebbi és legfontosabb ünnepe: ekkor emlékezünk meg Jézus feltámadásáról, aki szenvedéseivel és kereszthalálával megváltotta az emberiség bűneit. A húsvét (héberül peszah) ugyanakkor az izraeliek egyiptomi fogságból való szabadulásának ünnepe is, emellett a tél elmúlását, a természet megújulását is jelképezi. A húsvét sokszínűsége a kialakult gazdag étkezési és a hozzá fűződő szokásokban is megnyilvánul: a sonka és a tojás a szimbolikából még értelmet nyer, de mi köze mindehhez vajon a tojást tojó húsvéti nyúlnak?

38 Chili 2008. március

2008. március Chili 39

A HÚSVÉT ÉTELEI elnémulnak a katolikus templomok harangjai, és csak a nagyszombatesti szertartáson szólalnak meg újra, ezzel szimbolizálva Krisztus feltámadását. A pészah és az utolsó vacsora A széderen, tehát pészah első (vagy első és második) estéjén egy tálon csupa jelképes étel található: kemény tojás, sült nyak, keserűfű, chároszet, zöldség és macesz. A kemény tojás a gyászt szimbolizálja, hiszen sokan haltak meg Egyiptomban a rabszolgahajcsárok ostora alatt, míg a sült nyak a bárányra emlékeztet, amelyet a kivonuláskor áldoztak a zsidók ősei. A keserűfű a keserűség jelképe, a chároszet (reszelt alma, körte és őrölt dió keveréke borral) pedig az építésre használt maltert jelképezi. A zöldség a tavaszt, de sós vízbe mártva a könnyeket is idézi, míg három macesz (pászka) a keletlen tésztára emlékeztet, amelyet nagy sietve hoztak ki a zsidók ősei Egyiptomból. A három pászka – Kohén, Lévi, Izrael – a három nagy csoport, amelyekből a törzsek alapján a zsidóság összetevődik. Máté evangéliumában azt olvashatjuk, hogy Jézus Jeruzsálemben fogyasztotta el utolsó húsvéti vacsoráját. Ez pedig úgy történt, hogy a férfiak megölték a bárányt és megsütötték nyárson, az asszonyok pedig kovásztalan kenyeret és salátát készítettek hozzá. Amikor beesteledett, megérkezett Jézus a többi apostollal együtt. A házigazda mosdóvizet hozott, azután felvezette őket az emeleti terembe, ahol középen egy nagy asztal állt, körülötte heverők. Vacsora közben Jézus a kenyeret megtörte, szétosztotta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem.” A bor kitöltésénél pedig: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem [...], amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.” Az utolsó vacsora legismertebb ábrázolását Leonardo da Vincinek köszönhetjük, akinek Milánóban látható világhírű falfreskója számos vitát váltott ki – például a Jézus jobbján ülő nőalak miatt, akit a feleségének tartanak –, és még több alkotás ihletője lett az idők során. A húsvét mai ételei Húsvét ünnepének fontos részét képezik az ilyenkor fogyasztott hagyományos ételek, amelyek más-más szimbolikával bírnak. A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek – a kalács, a sonka, a bárány, a tojás 40 Chili 2008. március

– megszentelése. Az ételek régi neve a kókonya, amely alatt Szegeden például a húsvéti megszentelt kemény tojást, a székelyek körében pedig a húsvéti kalácsot értik. A Dunántúlon a szó változatai – kókálás, kókányolás, kokonyázás – az ősi húsvéti játékot, a tojásütést jelentik, amely szinte egész Európában ismert. Fiúgyermekek játszották a keresztszüleiktől, vagy a locsolkodásért kapott tojásokkal, amelyeket párosával összeütötték, és akié összetört, az veszített. A kókonyát a katolikusok húsvétvasárnap reggelén vitték szenteltetni a templomba egy nagy kosárban. A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, annyi azonban bizonyos, hogy mindenképpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. A megszentelt ételeknek még a morzsáját, maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítottak nekik. A morzsát sok helyen a tyúkok elé szórták, hogy azok a következő évben jobban tojjanak, Bukovinában pedig elégették a maradékot, és annak a hamujával vasaltak. Máshol felakasztották a szentelt sonka csont-

ját egy gyümölcsfára, hogy az sokat teremjen. Étkezés közben a karácsonyhoz hasonlóan rituális szertartások is voltak: a palócoknál például szokás volt egy szentelt tojást annyi felé osztva elfogyasztani, ahány családtag volt, hogyha eltévednének, eszükbe jusson, kivel is ették a tojást. Talán a legelterjedtebb húsvéti eledelünk a tojás, amely az élet, az újjászületés és a termékenység archaikus jelképe. Keresztény magyarázat szerint amint a tojásból új élet lesz, úgy támad föl Krisztus is a sírjából az emberek megváltására, míg egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentumot jelképezi. A tojás piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet, de ez utóbbi motívum számtalan változatban megtalálható a néphiedelmek között is. A körmendiek úgy tartják, hogy amikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki a kosarában tojást vitt. Egyszer csak egy csepp vér csöppent az egyik tojásra, és az megpirosodott tőle – ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.

A tojásajándékozásnak korábban liturgikus szimbolikus jelentése volt, a ma ismeretes, leegyszerűsített locsolkodás-tojáskapás tranzakción kívül is. A locsolkodás egyébként az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik: a víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. Ma sokkal kifinomultabb formában jelentkezik, mint régen, hisz eltűntek a dézsák és a vödrök, a víz pedig finom kölnire cserélődött. Göcsejben és Somogyban máig tartja magát az a hagyomány, hogy a keresztszülők húsvéti tojást ajándékoznak a keresztgyermekeiknek, hogy a megváltás kiváltságos örömére emlékeztessék őket. Vásárosdombón még a kereszt- és bérmakomák, komaasszonyok is megtisztelik egymást, mégpedig a korozsmával, amely szép fehér abroszba kötött hímes tojásból, almából és süteményből áll. Nyírábrányban a húsvéti szentelt tojás héját szántották be a földbe, de gyakran az is megtörtént, hogy a tojást a vetőzsákba tették, és a magot arról vetették. A bárány már az Ószövetségben is megjelenik mint áldozati állat és mint bűnbak, így Jézust 2008. március Chili 41

A HÚSVÉT ÉTELEI

erre a képre támaszkodva az újszövetségi könyvek Isten bárányának nevezik, hiszen az emberiség megváltására jött a földre. A bárányáldozat mindenütt nagyon elterjedt a keresztény világban, még a magyar néphagyományban is felleljük a nyomát. A paraszti élet gazdasági és kultikus rendje miatt másik jellegzetes húsvéti ételünk a sonka, amely olyannyira népszerűvé vált az idők során, hogy sok helyen kiszorította az eredetileg szokásos bárányt. A sonka főzésekor a húsleves főzésekor használatos szabályt érdemes követnünk: ha a húst ízletesen szaftosra akarjuk készíteni, akkor a forrásban lévő vízbe tegyük bele, ha a levest akarjuk ízletesre, akkor pedig hideg vízben tegyük fel főni. Fontos a víz mennyisége is (általában a hús súlyának a kétszerese), a főzéshez akkora edényt érdemes használnunk, hogy a víz mindenütt ellepje a húst. Ami a főzési időt illeti: nagyjából minden kilogramm húsra egy órát számoljunk. 42 Chili 2008. március

A forrás után kis lángon, gyöngyözve forraljuk tovább a vizet, az utolsó tíz percben pedig tegyük mellé a tojásokat. A sonkalében fövő tojás kiválóan átveszi a sonka ízét. Emellett természetesen számtalan más finomság is az asztalra kerülhet húsvétkor: fonott kalács, kelt tészták, csokitojások, csokinyulak, sütemények, édességek, desszertek végeláthatatlan sora, és természetesen pálinka, bor, sör és mindenféle más alkoholos vegyület is. Húsvéti ételek a világ körül Húsvétkor, mint minden vallásos ünnepen, különleges és hagyományos ételeket fogyasztunk, ám országonként mást és mást. Ami a keresztény világban közös, az a tojás és gyakran a sonka, amelyről már korábban tettünk említést. Mivel szinte lehetetlen áttekinteni minden ország húsvéti ételrepertoárját, ezért a következőkben csak érdekességképpen említünk néhány országot, a teljesség igénye nélkül.

Olaszországban például húsvétkor a tojás körül forog a világ, amelyet a gyerekek legnagyobb örömére a csokoládén kívül marcipánból és cukorból is gyártanak. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, de nem füstölt sonkával, mint mi, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone, amelyet ugyanúgy esznek karácsonykor és húsvétkor is, ahogyan mi a bejglit. A kuglófszerű süteményt rengeteg változatban készítik: az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös változatig. Ami az italokat illeti, húsvétkor itt tojáslikőrből fogy a legtöbb. Franciaországban a sonka-tojás-torma triumvirátusát nem ismerik, ott ilyenkor a gyenge bárányhús az egyeduralkodó. Hozzá a tavasz zöldségeit, spárgát, articsókát, zsenge karottát fogyasztanak, mindezt könnyű asztali vörösborral öblítik le. Németországban elég hosszúra, négynaposra nyúlik az ünnep: zöldcsütörtökön parajt, sóskát,

zöldspárgát esznek, míg nagypénteken – amely munkaszüneti nap – reggel mézet fogyasztanak, ebédre lencse, este pedig hal kerül az asztalra. Szombaton tészta a főfogás, az igazi ünnepi étkezést pedig a vasárnapi ebéd jelenti tormás sonkával, kolbásszal, csülökkel és kemény tojással. Az elmaradhatatlan sör mellett ilyenkor a mogyoró-, mandula- és tojáslikőr is bőven fogy. Svédországban vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amelyet marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint karácsonykor: Jansson megkísértése, azaz sózott heringgel és hagymával rakott burgonya, amelyet tejszínnel öntenek le, úgy sütik meg. Oroszországban is tojáscentrikusság uralkodik, amelyet mindenféle találékony módon készítenek és fogyasztanak az ünnepen (ezt pászhának hívják a pészah után). Az orosz asszony azonban nagyot fog nézni, ha véletlenül eszünkbe jutna őt meglocsolni kölnivel, ahogyan a világ más tájain 2008. március Chili 43

A HÚSVÉT ÉTELEI

Húsvéti sonka Hozzávalók (személyenként): 20 dkg nyers sonka, 2 tojás, reszelt torma

Elkészítés: A nyers füstölt sonkát előző este beáztatjuk annyi hideg vízbe, amennyi ellepi. Főzés előtt alaposan megmossuk a sonkát, mert a levét később felhasználhatjuk tojás főzésére. Bő hideg vízben feltesszük főni. Lassú tűzön, fedő alatt olyan puhára főzzük, hogy a csontját ki tudjuk húzni belőle. Ha kötözött sonka, akkor addig, hogy a hústű könnyen beleszaladjon. Saját levében hagyjuk kihűlni, majd deszkán vékony szeletekre vágjuk, és tormával, főtt tojással tálaljuk.

sem ismerik ezt a különleges magyar szokást. Mi pedig nagyot nézünk az angolszász országokban vagy Németországban a fűben eldugott tojások és csokinyulak intézményén, ahol a gyerekek a finomságokat keresve rohangásznak húsvétkor a kertben, vagy rosszabb esetben a lakásban. Az ételek és így köztük a bárány jelentése is érthető szimbolikával bírnak, de mi is a húsvéti nyúl? És hogyan tud tojást tojni? A húsvéti nyuszi kétségkívül a legnépszerűbb szereplőjévé vált a vallási ünnepnek, az ősi mitológiában, a tavaszünnepek szimbólumrendszerében pedig ősidők óta szerepet játszik szaporasága és a hozzá kötődő legendák miatt. A modern húsvéti nyúl felbukkanását sokan sokféleképpen magyarázzák, egy időben elterjedt volt az a nézet, hogy a germán mitológiában létező Ostar istennőtől eredeztethető (akinek nevéből a német Ostern, azaz húsvét szó is kialakulhatott), az úrnőnek 44 Chili 2008. március

ugyanis állandó kísérője és gyors hírnöke volt egy nagy becsben tartott nyúl. Ám a legújabb kutatások nem tudták bizonyítani ezt a tényt, mivel az istennő létét a germán mitológia nem tudja alátámasztani. Így marad a másik, egy félrefordításon alapuló magyarázat a nyuszikultuszra: régen egyes német területeken ugyanis húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak a tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel, a félreértést pedig az okozhatta, hogy németül a nyúl neve Hase. És ha már a gyöngytyúktól eredeztetjük a nyulat, mi sem természetesebb, minthogy tojást is tud tojni. Szó mi szó, mindenhol van némi hasonlóság, ugyanakkor eltérés is a húsvéti ünnepet, szokásokat, ételeket illetően. Addig jó, amíg ezekről beszélhetünk, nem pedig arról, hogy ismét egy ünnep, egy népszokás, egy étel veszett ki a köztudatból.