Krízis-kommunikáció Kommunikáció a krízis során
Lehetséges az előrejelzés? Mikor, hol, miképpen történik rendkívüli esemény…
Valószínűségek feltérképezése, súlyozása
A valószínűségek fajtái • Statisztikai valószínűség – egy adott időszakban hányszor fordult elő • Oksági valószínűség – a létrehozó faktorok előfordulásának esélye • Komplexitás – valószínűség – a létrehozó faktorok sokasága, bonyolultsága, kapcsolódása
Földrengés-statisztika Magyarországon eddig M=6 Richter-magnitúdó-nál, vagy 9 Mercalliintenzitásnálnál nagyobb földrengést még nem észleltek, ezért definíció szerint Magyarország területét aszeizmikus területnek tekinthetjük. Ugyanakkor Magyarországon ebben az évszázadban kb. 10 olyan földrengés volt, amelynek intenzitása a Mercalli-féle skálán a 7 - I0 értékközbe esett. A földrengések gyakoriságát elemezve: •6-os erősségű rengés átlagosan 4-5 évenként, •7-os erősségű rengés átlagosan 11 évenként, •8-os erősségű rengés pedig átlagosan 30 évenként pattan ki.
Eddigi földrengés sújtotta területek: Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom, Várpalota.
Katasztrófa-fajták Jelölés: S – statisztikai O – oksági
K – komplexitás L - lokális kihatása
Földrengés
Arvíz
Rendkívüli időjárás
S= 1
S= 3
S= 1
O= 1
O= 6
O= 1
K= 10
K= 2
K= 8
L= 6
L= 7
L= 3
Energia-ellátási zavar
Tűzvész
Veszélyes anyag
S= 2
S= 4
S= 4
O= 7
O= 8
O= 4
K= 8
K= 6
K= 5
L= 8
L= 3
L= 5
A fő kihívások – fajtától függetlenül • • • • • • • • • • •
Szervezetek közötti koordináció Információ-továbbítás és megosztás Erőforrás-menedzsment Időben történő figyelmeztetés A lakosság alábecsüli a veszélyt Kutatás és mentés A média bevonása Egyéni hősök tevékenysége Elhelyezettek, sérültek nyomon-követése Egészségügyi intézmények károsodása Terv a szervezett improvizációra
A hatékony kommunikáció sajátosságai A szándék és megértés összefüggése A PRIMA szabály:
A tudatosság szintje:
Pontosság
0 – nem tudja, hogy nem tudja
Reálisan végrehajtható
1 – tudja, hogy nem tudja
Időhöz kötött
2 – tudja és képes végrehajtani
Mérhető
3 – tudja és rutinból hajtja végre
Adekvát
Az információ, mint mennyiség • Rövid távú emlékezet: 7 egység feldolgozása • Hosszú távú emlékezet: korlátlan, ha ismertek az összefüggések • Minden mindennel összefügg: káosz Megoldás: a kritikusat, a magas prioritásút állítani a központba!
Miért kell meghatározni a kritikus folyamatokat? ■
Hogy az állomány megértse: hogyan tudja teljesíteni a kitűzött célokat, mire kell különösen figyelnie.
■
Hogy beindulhasson a produktív kommunikáció, hogy az állomány jobban megértse szerepét a folyamat egészében.
■
Hogy mindenki lássa a prioritásokat - és ha probléma, kommunikációs zavar adódik, tudjuk, mihez kell először nyúlni.
A kritikus folyamatok meghatározása ■ ■ ■ ■ ■ ■
A kulcs-feladatok mindenki számra tiszták, érthetőek? Ismertek azok a feladatok, amik a legtöbb időt, legnagyobb felkészültséget igénylik? Ezek a feladatok le vannak fordítva kontrollálható folyamat-nyelvre? Ki vannak értékelve az alfolyamatok a célok szempontjából? Fel vannak állítva prioritások az egyes alfolyamatok között? Mindenki tudja, mi a következő lépés?
Kritikus folyamatok meghatározása Tevékenység/Célok mátrix Quality Managers
Célok
Tevékenységek
No.
Activities
1
2
3
Revenue
Reliability
Simplification
Statistical Training
5
1
2
Facilitator Training
1
3
Policy Deployment
4
5
Objectives
4
5
6
Cust. Sat
4
4
5
19
1
1
1
5
9
4
5
5
5
5
24
EFQM
1
1
1
1
5
9
IS Support
5
1
5
5
4
5
25
6
Personal Training
1
1
1
1
5
4
13
7
Documentation
1
1
1
1
3
7
8
Technical Updates
5
5
5
5
2
22
9
High Performance
2
4
5
5
4
Work Process Imp.
3
2
5
4
5
28 (3)
22 (2)
33 (5)
32 (4)
43 (6)
1 1
2 3 4 5 6 7 8 9 10 10
Total (number of 5’s)
Total
Értékelő kulcs:1 - Nagyon gyenge kapcsolat 2 - Némi kapcsolat 3 - Mérsékelt kapcsolat 4 - Erős kapcsolat 5 - Nagyon erős kapcsolat Relationship to Ratings:1 - Very Weak/No Relationship 2 - Some Relationship 3 - Moderate Relationship 4 - Strong Relationship 5 - Very Strong Relationship
IS
Total
Empowerment
4
Total
24
19
13 (1)
171
Miért dokumentáljuk a kritikus folyamatokat? ■
Hogy egy közös tudás- és megértési bázist hozzunk létre.
Hogy támogassuk a felelősséget és a hatáskörök tudatosítását. ■
Hogy lássuk, egy folyamat miképpen megy végbe - és ezzel tudjuk, hogy hol vannak a veszélyt okozó pontok. ■
■
Hogy állandóságot és biztonságot nyújtsunk.
A folyamatábra Tevékenység, folyamatlépcső
Döntési pont. Általában két kimenete van: Igen, vagy nem Bemenet, vagy kimenet Kapcsoló más folyamatokhoz
Logikai folyamat
Kapcsoló ugyanazon folyamat folytatásához
A folyamat definiálása • Bemenet • Kimenet • Folyamat felelős • Folyamat résztvevői • Folyamat érintettjei • Folyamat név
Folyamatábra készítés Első lépés - Folyamat Definíció Kimenet Bemenet Folyamat
-Résztvevői -Felelőse -Érintettjei -Neve
Folyamatábra készítés Második lépés - Tevékenységlista • Listázd a tevékenységeket (Jelen állapot) • Állíts szekvenciát, ahogy egymást követik
Folyamatábra készítés Harmadik lépés - Határozd meg a döntési pontokat • Számozd be a tevékenységeket! • Figyelem, a tevékenységek nem döntések! • Illeszd be a kívánt döntési pontokat!
1 2 3 4 5
Folyamatábra készítés Negyedik lépés – A folyamatábra befejezése • Kösd össze az egységeket • Jelöld az irányokat • Biztosítsd, hogy minden vonal megérkezzen “valahova”
Kommunikáció a krízis érintettjeivel Mi az, amit ők nem tudnak? • Mi történt…. • Kihez forduljanak információért, segítségért • Merre induljanak… • Mit vigyenek magukkal, mire lesz szükségük
Kommunikáció a krízis érintettjeivel Mi az, amit tesznek? A két szélsőség: a stupor és az agitáltság Ami a legnehezebben kezelhető: • Ingóság önálló mentése • Hozzátartozó önálló keresése, mentése Cél: Együttműködést elérni
Kommunikáció a krízis érintettjeivel Technikák: 2. „Figyeljen, most elmondom, mi fog történni!” 3. „Kövessen, tegye azt, amit én – higgye el én tudom mi az ábra” 4. „Önt kinevezem a lépcsőház parancsnokává – gyűjtse össze az összes lakót és vezesse őket a központba!”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Véletlenek pedig nincsenek. S ha mégis, az nem lehet véletlen.