Prezentacija

Човек се вара у једној тако простој, аритметичкој радњи као што је сабирање, како да буде сигуран у себе када је реч о једној тако сложеној, променљивој и скроз релативној ствари као што је књижевност? Јован Скерлић Óh, ne mondjátok, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember; mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember. Babits Mihály: Ritmus a könyvről

Kálmány Lajos Szeged, 1852. máj. 3. – Szeged, 1919. dec.1. Iskoláit Szegeden és Temesvárott végezte.1875-ben szentelték pappá, elsőrendű élethivatásának azonban a népköltészet és a néphit gyüjtését tekintette. Egyháza jóvoltából, mely több izben megróta őt gyűjtőszenvedélye miatt, végigkáplánkodta Szeged egész, tágabb értelemében vett környékét. A gyakori kényszerű helyvátoztatást arra használta fel, hogy összegyűjtse Szeged népének és kirajzásainak népdal-, népmese és néphit-anyagát. Szövegei hitelesség dolgában középúton állnak a 19. sz. második felének asztetizáló-idealizáló feljegyzései és a már tudományos szó, sőt hang szerint hűségre törekvő rögzitési mód között. Gyűjtéséből 7 kötetet adott ki saját költségén. Koszorúk az Alföld vad virágaiból, Szeged népe, Hagyományok,....

Лајош Калмањ Сегедин 03.05.1852 - 1919 Римокатолички свештеник. Бавио се сакупљањем народних умотворина, забележио је све народне обичаје са којима се сретао у Банату.

Borbély Mihály Beodra,1882. aug. 24. - Egyházaskér 1953. márc. 21. Egyházaskéri mesemondó. Meséi megjelentek : Pingált szobák

Móra Ferenc

1879. júl.17. Kiskunfélegyháza -1934. feb. 8. Szeged Szegényparaszt családból származott, tanulmányait nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajztermészetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója. Művei : Csóka 1907-1913 Kremenyák, A csókai csóka, A csókai csata, Négy apának egy lánya

Ференц Мора рођен у Мађарској 17.7.1879. Новинар, песник, писац и археолог. Kао директор музеја у Сегедину, у осам наврата у периоду између 1907. и 1913 г. води археолошка ископавања на Кремењаку крај Чоке. Захваљујући томе је име наше општине учинио познатим како у науци тако и у књижевности. Написао је велики број књига и збирки приповедака. Преминуо је 8. 11. 1934. у Сегедину.

Bori Imre 1929.dec.28. Bácsföldvár - 2004.ápr. 22. Újvidék Az Újvidéki Egyetemen végzett. 1950-ben Újvidéken kezdte írói pályáját. 1971-től nyugdíjazásáig tanára volt az Újvidéki Egyetem magyar tanszékének, amelynek alapítói közé tartozott. 1979-1981 között a Hungarológiai Intézet igazgatója. 1984-től a Híd főszerkesztője. 1990-től rendes tagja a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiának. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett. 1999-ben a Vajdasági Írószövetség életműdíjjal jutalmazta az irodalomtörténészt, aki 2003. március 15-én a magyar irodalmi modernség és a vajdasági irodalmi hagyomány kutatásában elért eredményeiért Széchenyi-díjat kapott. Foglalkozott a magyar és délszláv irodalmak kölcsönhatásának múltjával, jelenével, valamint a magyar folklórral. Irodalmi antológiákat szerkesztett, tankönyveket írt, jelentős tudományszervező munkát folytatott. Írt könyvet többek között Radnóti Miklósról, Nagy Lászlóról, Kassák Lajosról, Krúdy Gyuláról.

Имре Бори рођен у Бачком Градишту 1929. године. Критичар, есејист, историчар књижевности. Књижевне радове објављује од 1948. г. Професор књижевности на Филозофском факултету у Новом Саду. Показује велику инвентивност у описивању “унутрашњих пoртрета” и откривању естетских одредница и вредности књижевних дела.

Bálint Béla Tiszaszentmiklós 1952. július 26. költő, orvos Az általános iskolát és gimnáziumot Zentán végzi, majd az Újvidéki Egyetem Orvosi Karán diplomál. A zentai Térzene alapitó tagja, az újvidéki Ifjúsági Tribün szerkesztője. Nyomtalan  Kékperje 

Бела Балинт рођен је 26. јула 1952. у Остојићеву Основну и средњу школу завршио је у Сенти, Медицински факултет завршио је у Новом Саду, специјализирао у Београду. Звање примаријуса стекао докторском дисертацијом 1996. године. Радио је на Војној академији у Београду. Оснивач је сенћанске музичке секције „Terzene” и Новосадске омладинске Трибине.

Báti Konc Zsuzsa Padé, 1938. december 31. költő, műforditó, szerkesztő Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Becskereken végzi. 1957-58 az Ifjúság, 1958-1962, a Magyar Szó munkatársa, 1963-ban a Muravidékre költözik a magyar rádió műsor felelős szerkesztője. Nyugdíjas. Szerepel az Összhang, valamint az Igét őrizve c. Szlovéniai magyar versantológiában. Útravaló Kettőnk évszakai

Жужана Бати (Конц) рођена 31. децембра 1938. године у Падеју Песникиња, преводилац и уређивач. Основну школу завршила је у Падеју, а гимназију у Зрењанину. Радила је у Magyar Szó-у, на радију. Пензионер од 1991. године.

Bogdán József Zenta 1956 január 12 költő, lelkész Az általános iskolát Magyarkanizsán és Nagybecskereken végezte, majd a szabadkai Szent Pál Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban szerzett teológiai és filozófiai diplomát a horvátországi Diakováron, abban az évben szentelték pappá is. Azóta a Nagybecskerekei Egyházmegye tagja. Ezüstmiséjét 2008. június 29-én a Szent György templomban tartotta Törökkanizsán. 2006-ban XVI. Benedek pápa a pápai kápolna lelkészeinek sorába iktatta. Ugyanebben az évben Gyulai Endre szeged-csanádi püspök a Szeged-Csanádi Székeskáptalan tiszteletbeli kanonoki címét adományozta neki. Ablakok, Billegések, Szivzörejek, Szeder indája , Verbica – Egyházaskér, Istenékszerei.

Јожеф Богдан рођен у Сенти 12. јануара 1956. године Основну школу похађао је у Кањижи и Зрењанину. Теолошку гимназију завршио је у Суботици. Студирао је теологију и дипломирао 1983. године. Од 1983 до 1986. године је био помоћник свештеника у Зрењанину. Од 1988. до 2000. године ради као свештеник у Врбици. Данас живи и ради у Новом Кнежевцу, као свештеник. Објавио је бише збирки песама. Добитник је много књижевних награда.

Borsi Ferenc Csóka, 1960 Borsi Ferenc a délvidéki magyar népzenei élet egyik meghatározó markáns képviselője 1960-ban született Csókán. 1974-ben alakult meg a csókai citerazenekar, melynek ő is tagja, majd tíz éven át vezetője volt, de játszott Kónya Sándor Nevenincs Együttesében is. 1987-en az Újvidéki Rádióhoz kerül, újságíróskodása mellett izgalmas népzenei műsorokat szerkeszt. 1991-ben az anyaországba költözik. Ma is ott él és aktivan dolgozik a népzenei élet ápolásán. Mi vagyunk a rózsák Temerini citerák

Ференц Борши рођен је у Чоки 1960. Неговалац, изузетни представник и сакупљач мађарских народних песама. Извођач на цитри. Године 1974. у Чоки се оснива друштво цитраша чији је члан и десет година је вођа те групе. Године 1978. издаје прву плочу цитрашке музике. Године 1987. почиње да ради на Новосадском радију као новинар и уређивач музичког програма за народну музику. Од 1991. године живи у Мађарској где добија изузетна признања за свој рад у области неговања народних обичаја и народне музике и извођењу на цитри.

Burány Béla Zenta, 1931. febr. 12. orvos, epidemiológus Gimnázium, Zenta (1941-1949), Orvosi fakultás, Zágráb (1949-1956). Epidemiológus szakorvos, Belgrád (1961), az orvostudományok doktora (1975). Szak. érd.: a nem fertőző tömegbetegségek járványtana, néprajz, szociográfia, szépirodalom. Mocsáry Lajos-díj (1999). Aracs-díj (2000).160 szakcikk, száznál több újságcikk. Zentavidéki népballadák, Száraz kútgém, üres vájú, Két szivárvány koszorúzza az eget, Rukkolnak a szép zentai legények, Hej, széna, széna!, Tiszából a Dunába folyik a víz, Hallották-e hírét?, Szomjas a vakló, Piros a tromf, Nádsípot fújtam, A legkisebb királylány kívánsága, DélTisza vidéki vadvirágok, Emberek, sorsok, balladák - Így éltünk Dél-Pannóniában I., Emberek, sorsok, katonák - Így éltünk Dél-Pannóniában II., A menyecske meg a feketerigó, Szakad a part! Tünetek magyarságunk kórélettanából, Így éltünk a Délvidéken, Ünnepek, szokások, babonák I., Ünnepek, szokások, babonák II., Állati mesék...

Бела Бурањ рођен je у Сенти 12. фебруара 1931. године По занимању лекар, бавио се песништвом, социографијом и етнографијом. Основну и средњу школу похађао у Сенти, док је медицински факултет завршио у Загребу. Године 1961. је специјализирао епидемиологију. Од 1964 до 1976. је асистент на медицинском факултету, а затим и доцент од 1976 до 1981. Поред свог основног занимања сакупљао је народне умотворине и народне обичаје потиског региона. У Чоки је сакупљао народне баладе, приче, успаванке.

Cseh Géza Csóka 1925. január 15. orvos, pszihijáter

Dystropia musculorum Progresivna

lečenja energetskim fosfatima

Csehák Kálmán 1927. január 16. történész

Građa za istoriju radničkog i socijalističkog pokreta u Vojvodini 1868-1890 

Dr. Csanádi János Csóka, 1952 Egyetemi tanár, vegyészprofesszor. Csókán fejezte be az elemi iskolát, ifjúkorában is itt élt. Vegyésztechnikusi képesítést a zentai vegyészeti középiskolában szerzett, oklevelet pedig az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karának kémia szakán.  Magisztrátusi munkáját 1982-ben védte, 1987-ben a vegyészeti tudományokból doktorált. Tudományos munkatársként, meghívott kutatóként több évet töltött külföldi egyetemeken: Magyarországon (Debrecen 1983–1985), Nagy-Britanniában (Newcastle 1987–1988) és több ízben az Amerikai Egyesült Államokban (San Antonio 1994–1996, Tucson 2001, Davis 2001–2004). Szakterülete a szerves kémia, a szerves szintézis és a mágneses magrezonancia, azaz NMR spektroszkópia. Publikációinak száma ma már jóval meghaladja a százat, szakkönyvet, tankönyvet is írt. Tagja a Szerb Kémikusok Egyesületének és a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének.  Csanádi János vegyészprofesszor világviszonylatban ismert és elismert tudós városunk szülötte, ma Újvidéken és Bácskossuthfalván (Moravica) él.

Проф др Чанади Јанош Чока, 1952. Редовни професор. Основну школу је завршио у Чоки, где је провео и своју младост. За хемијског техничара оспособио се у Хемијско-технолошкој техничкој школи у Сенти, а дипломирао је на Хемијском одсеку Природноматематичког факултета Универзитета у Новом Саду.  Магистарски рад је одбранио 1982. године, докторирао је из хемијских наука 1987. године. Као гостујући истраживач био је у више наврата у иностранству: Мађарска (Дебрецен 1983–1985), Велика Британија (Њукастл 1987–1988), Сједињене Америчке Државе ( Сан Антонио 1994–1996, Таксон 2001, Девис 2001–2004).  Учествовао је у научним пројектима. Резултате рада и истраживања објавио је у иностраним и домаћим научним часописима, најчешће као коаутор. Број објављених чланака др Чанадија је данас изнад сто. Написао је и стручне књиге, уџбенике. Члан је Српског хемијског друштва и јавног тела Мађарске академије наука.

Cs. Simon István Terján,1942 Október 19. – 2007. április 6. Cs. Simon István, költő, szociográfus, újságíró. Az általános iskolát szülőhelyén és Csókán, a konyhakertészeti szakiskolát Adán, a mezőgazdasági főiskola kertészeti szakát Mostarban végzi. 1968 - 1972, a csókai mezőgazdasági birtok agronómusa, 1972- a haláláig a Magyar Szó újságírója. Díjak : Híd Irodalmi Díj, újságírói díj.

Иштван Шимон Ч. рођен је 19.октобра 1942 г. У Терјану а преминуо је 6.априла 2007. године. Песник, социограф, публициста. Основну школу похађао је у родном месту и у Чоки. Средњу школу завршио у Ади, а Вишу пољопривредну студирао је у Мостару. У периоду од 1968. до 1972. радио је у Пољопривредном комбинату Чока, а од 1972. постаје новинар дневног листа Маgyar Szó. Добитник је више књижевних награда.

Fehér Kálmán Csóka, 1940. május 14. költő, műforditó Csókán végezte általános iskolai tanulmányait, gimnáziumi tanulmányait Zentán járta (1959-ig). Belgrádban tanult jogot 1959-1963 között. 1963-1964 között a Híd szerkesztője, majd az Új Symposion főszerkesztője 1965-1967 között. A Létünk szerkesztője volt 1974-1975 között, majd 2000-től főszerkesztője. 1975-1982 között a Fórum Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, ugyanakkor az újvidéki Jogi Kar lektora is volt. 1982-1986 között a Fórum vezérigazgatója volt. 1986-1991 között az ország bangladesi nagykövete volt. 1991-1997 között a Fórum vezérigazgató-helyettese, majd 1997-ben a nyomda igazgatójává választották. Akvárium, Száz panasz, Öszjáték, Fürjvadászat, Pannónia, Látomásnak ajtót nyitni, Szemkut szülőfalujában.

Калман Фехер рођен у Чоки 14. маја 1940. године. Песник, преводилац. Основну школу завршио је у родном месту, гимназију у Сенти. Студирао на Правном факултету у Београду. Био је уредник часописа Híd, главни и одговорни уредник Új Symposion-a, главни и одговорни уредник часописа Létünk. Директор и главни уредник књижевно - издавачке куће Forum. Амбасадор у Бангладешу био је у периоду од 1986. до 1991 г. Данас живи у Чоки.

Kartag-Ódri Ágnes Csóka 1951. július 7. Tanulmányait Újvidéken, Californiában, Belgrádban folytatta.  Kulturna prava,  Manjine u SFRJ  Pregled Evropskih zakona o nacionalnim manjinama  Csoportidentitás és kisebbségi jogok . . .

Keszég Károly Padé, 1954. január 21. – Újvidék, 1997 május 26. A bánáti Padé falucskában gyerekeskedett. Innen került az újvidéki Magyar Tanszékre, majd újságírással kezdett foglalkozni. Lobbanékony természet jellemezte. Újságíró, több kötet szerzője, társszerzője, szerkesztője. Éles, ugyanakkor szellemes cikkek írója. Aforizmaszerű megfogalmazásmód jellemezte munkásságát. Nem volt képes semmilyen szinten megalkuvásra, ezért a politikum szférájából nem számíthatott segítsége. Sorsa összefonódott a Napló c. hetilappal. Érdekelt volt egy új újságírónemzedék létrehozásában, ezért maga köré gyűjtött fiatal tehetséges újságírókat. Maradandó hatást gyakorolt rájuk, többen szakmai sikereket értek el közülük. Téves csatatéren I, Téves csatatéren II

Menni vagy maradni, Közegellenállás  Végvári panoptikum 

Карољ Кесег рођен у Падеју 21. јануара 1954. године а преминуо 26. маја 1997. Публициста, уређивач. Основну школу је похађао у Падеју а гимназију у Сенти. Дипломирао на Катедри за мађарски језик и књижевност у Новом Саду. Сарадник је Новосадске телевизије и уређивач мађарског програма. Од 1993. постаје новинар приватног листа Napló ( дневник ). По његовом имену сваке године Мађарско културно друштво “Такач Рафаел” расписује конкурс књижевних дела интервјуа.

Драган Комлушан рођен у Новом Кнежевцу 15.08.1967. Основну школу завршио је у Чоки, средњу школу у Суботици. Вишу економску школу завршио је у Новом Саду. Хоби му је историја и проучавање генеалогије.

Komlušan Dragan Törökkanizsa, 1967.08.15. Az általános iskolát Csókán fejezte be, középiskolai tanulmányait Szabadkán, a Közgazdasági főiskolát pedig Újvidéken fejezte be.

Kónya Sándor Csóka 1952. április 4. Csókán járt általános iskolába, ma is itt él. Az alapfokú zeneiskolát Zentán fejezte be. A szabadkai gépészeti technikum után az újvidéki Gépészeti Egyetem Gépészeti Karán diplomált. Közéleti tevékenysége során tagja volt több művelődési egyesületnek (a csókai Móra Ferenc ME, az újvidéki Petőfi Sándor ME és a Sonja Marinković ME), tagja a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak. A Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztiváltanácsának tagjaként is tevékenykedett, két évig annak elnökeként is. Gépészeti szaktantárgyak előadója a csókai középiskolában 1983 óta, ahol igazgatóként dolgozott 1990 és 2001 között. A pedagógusi életpálya mellett a vajdasági népdalok és népénekek gyűjtésével, népszerűsítésével és vajdasági költők verseinek megzenésítésével foglalkozik. Népénekeket és megzenésített verseket tartalmazó kötetei mellett több néprajzi tanulmánya jelent meg vajdasági (Hungarológiai Közlemények, Létünk) és magyarországi (Néprajzi Látóhatár) folyóiratokban. Harmatozzatok, egek; Mit arat a holdsarló?

Коња Шандор Чока, 4. априла 1952. дипломирани маш. инж, наставник Основну школу је похађао у родном месту, а основну музичку школу је завршио у Сенти. Средњу машинску школу је завршио у Суботици, а машински факултет у Новом Саду. Био је члан Културно - уметничких друштава (КУД Мора Ференц у Чоки, КУД Петефи Шандор и КУД Соња Маринковић у Новом Саду), Етнографског друштва “Киш Лајош” у Суботици. Био је члан и председник Фестивалског одбора мађарског играчко фолклорног и народно - музичког стваралаштва Војводине. Предаје стручне машинске предмете у чоканској средњој школи од 1983. године, био је директор школе од 1990. до 2001. године. Од пре две године врши послове повереника у систему управљања квалитетом у школи. У слободном времену бави се сакупљањем и популисањем изворних народних и верских песама војвођанских Мађара, и пише мелодије на стихове војвођанских песника. Поред објављених књига са верским народним песмама и певаним песмама војвођанских песника, написао је етнографске радове који су објављени у нашим и иностраним часописима.

Korponai László Csóka, 1954 okl. élelmiszeripari mérnök, tanár Csókán született 1954-ben, itt járt általános iskolába, ma is itt él. Vegyésztechnikusi képesítést a zentai vegyészeti középiskolában szerzett, okleveles élelmiszertechnológusi diplomát pedig az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának Élelmiszer-mérnöki szakán. Élelmiszer-szakmikrobiológusi képesítését a Belgrádban és Újvidéken végzett posztgraduális szakképzések útján érte el. A csókai húsfeldolgozó üzemben technológusként, mikrobiológusként, a laboratórium és minőségellenőrzés vezetőjeként és termelési igazgatóként is dolgozott. Ma a padéi Menta Gyógynövény-feldolgozó Üzem fejlesztési technológusa. A csókai középiskolában kisegítő tanárként tevékenykedett 1990-től, munkaviszonyban ugyanitt 1997-től 2006-ig volt. Szaktantárgyakat adott elő, аz Iskolaszék elnöke volt, egy ideig a megbízott igazgató feladatait is ellátta. Biokémiából, mikrobiológiából és mikrobiológiai gyakorlatokból írt tankönyvpótló köteteket, az élelmezéssel és élelmezéshigiéniával kapcsolatos könyve sajtó alatt van.

Корпонаи Ласло Чока, 1954. дипл. инж. прехр. технологије, специјалиста микробиологије, наставник Родио се 1954. године у Чоки где и данас живи. Основну школу је похађао у родном месту. Звање хемијског техничара стекао је у хемијској школи у Сенти, а диплому инжињера прехрамбене технологије на одсеку Прехрамбеног инжењерства Технолошког факултета Универзитета у Новом Саду. Звање специјалисте микробиологије постигао је постдипломским студијама у Београду и Новом Саду. У Индустрији меса Чока радио је као технолог, микробиолог, руководилац лабораторије и контроле квалитета, и као директор производње. Данас је технолог развоја у “Менти“ – Падеј. Био је запослен у чоканској средњој школи од 1990. године хонорарно, а од 1997. до 2006. године био је стално запослен. Предавао је стручне предмете, а био је и председник Школског одбора, као и вршилац дужности директора. Написао је три допунска уџбеника за ученике средње школе на мађарском језику из биохемије и микробиологије, и припремио је издање о исхрани и хигијени исхране.

Fajka Valéria Zenta, 1968 okleveles vegyészmérnök, tanár Szülővárosában járt általános iskolába, ma is ott él. Vegyésztechnikusi képesítést a zentai vegyészeti középiskolában szerzett, vegyészmérnöki diplomát pedig az Újvidéki Természettudományimatematikai Egyetem kémia szakán. Néhány évig a csókai elemi iskola tanára volt. A csókai középiskolában 1995-től dolgozik, a kémiai szaktantárgyak előadójaként hangsúlyt fektetve a műszaki, gyakorlatban alkalmazható, praktikus ismeretekre. Ez mellett osztályfőnök, és az iskola Tantestületének Fejlesztési Bizottságában is tevékenykedik. Eddig több tankönyvpótló kötete jelent meg, melyek a kémia gyakorlati oktatásával (labotatóriumi kísérletek, gyakorlatok szerves, általános és szervetlen kémiából) kapcsolatosak.

Фајка Валериа Сента, 1968 дипломирани инжењер хемије, наставник Основну школу је похађала у родном месту, чији је становник и данас. За хемијског техничара оспособила се у Хемијско.технолошкој техничкој школи у Сенти, а диплому хемијског инжењера стекла је на Хемијском одсеку Природно-математичког факултета Универзитета у Новом Саду. Неко време је радила у чоканској основној школи, а у средњој школи предаје стручне предмете од 1995 године, дајући нагласак на практичну примену теоријси стеченог знања ученика. Разредни старешина је, поред тога активно ради у Комисији за Развој у саставу Наставничког Већа. Написала је допунске уџбенике за ученике средње школе на мађарском језику које су у вези са практичном наставом хемије (Лабораторијски екперименти, Практична настава органске, опште и неорганске хемије).

Tűri László Kikinda, 1946 tanító Egyházaskéren – Vrbicán nevelkedett, és az általános iskola alsó osztályait is itt végezte el, míg a felső osztályokat Kikindán járta ki. Tanítóképzőbe és a Pedagógiai Akadémiára Szabadkán járt, itt is diplomált. Ma nyugdíjas, Csókán él. Pályája kezdetén az egyházaskéri és a csókai általános iskolában tanítóskodott. A csókai középiskolában titkárként dolgozott az iskola megalakulásától, 1978-tól nyugdíjba vonulásáig, azaz 28 évig. Nevéhez fűződik a Verbica-Egyházaskér című helytörténeti munka oroszlánrészének megírása, és társszerkesztőként részt vett a csókai középiskola fennállásának 30. évfordulójára 2008-ban kiadott Jubileumi Évkönyv elkészítésében.

Тири Ласло Кикiнда, 1946 учитељ Родио се 1946 године у Кикинди. Детињство је провеоу Врбици, ту је похаћао ниже разреде основне школе, док више разреде је завршио у Кикинди. Учитељску школу и Педагошку Академију завршио је у Суботици, ту је стекао и диплому. У пензији је, живи у Чоки. У почетку своје каријере радио је као учитељ у Врбици и у чоканској основној школи. 1978 године запослио се као секретар новоосноване средње школе у Чоки, и радио је на том радном месту до одласка у пензију, то јест 28 година. Аутор је значајних поглавља у књизи о Брбици, учествовао је у састављању Јубиларног годишњака средње школе.

Varga István Törökkanizsа, 1955 okleveles vegyészmérnök, tanár Törökkanizsán járt általános iskolába, ma is ott él. Vegyésztechnikusi képesítést a zentai vegyészeti középiskolában szerzett, okleveles vegyészmérnöki diplomát pedig a zágrábi Katonai Műszaki Akadémián. 1993-tól tanárként dolgozik a csókai középiskolában, ahol kémiai szaktantárgyakat ad elő, a felnőttképzést koordinálja, és az Iskolaszék elnöki posztját tölti be. Ezek mellett belső fölülvizsgálóként dolgozik az iskola Minőségirányítási Rendszerének nemzetközi ISO szabványok szerinti működtetésén. Tanárként arra törekszik, hogy diákjait felvértezze meggyőző elméleti és gyakorlati tudással. Igyekezetének gyümölcseként eddig három tankönyvpotló kötete jelent meg, a vegyipari műveletek és folyamatok tárgyában, ezek mellett még két kötete van sajtó alatt szerves és szervetlen kémiából.

Варга Иштван Нови Кнежевац, 1955 дипломирани инжењер хемије, наставник У Новом Кнежевцу је завршио основну школу, а и сада тамо живи. Завршетком Хемијско-технолошке техничке школе у Сенти оспособио се за хемијског техничара. Диплому хемијског инжењера добио је по завршетку Техничке војне академије у Загребу. Од 1993. године ради у Хемијско-прехрамбеној средњој школи у Чоки као наставник хемијских предмета. Координира рад са ванредним ученицима на њиховом доквалификовању и преквалификовању, председник је Школског одбора. Поред овог ради као унутрашњи аудитор у оквиру Система Управљања Квалитетом, који је уведен у школу у складу са Међународним стандардом ISO. Као наставник труди се да пренесе знања својим ученицима како би се они што боље оспособили за обављање предстојећих радних задатака. До сада су му објављенa три допунска уџбеника за ученике средње школе на мађарском језику из области машина, апарата и управљања процеса у хемији, а припремио је издања из органске и неорганске хемије (књиге су у штампи).

Kristály István –Vető György Szombathely, 1890. dec. 22 – Padé 1944. okt. Аz 1920-as évek elején Jugoszláviába emigrál, Padén tanitó, 1934-től igazgató. A Mi Irodalmunk munkatársa, publikál a Hétről-Hétrében. A Kalangya köréhez tartozott. Írt néhány színpadi jelenetet. A pozsonyi Magyar Minerva közli : Egy gyermek születik és az Áldott rögök című kisregényét. Szerepel több antológiában is. Egyébb művei : Lelkek a porban,Tiszamenti május, Föld és mag.

Иштван Криштаљ пс. Ђерђ Вете Сомбатхељ 1890. године, а преминуо у Падеју 1944.

Рођен у Мађарској, у Сомбатхељу 1890. године а преминуо у Падеју 1944. Прозаиста, просветни радник. Почетком 1920. године емигрира у тадашњу Југославију. Био је учитељ у Падеју, а затим директор школе. Крајем Другог светског рата пада у заробљеништво и о њему се губе даље информације.

Letsch Endre Csóka, 1954. aug.17. ügyvéd, törvényszéki tolmács. Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar (1972-1977), Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék (1983). Nyelvi magisztérium, uo. (1983), doktorátus, Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék (1988). Szakmai végzettsége: a nyelvtudományok magisztere, a jogtudományok doktora. Törvényszéki gyakornok (1977-1978), egyetemi lektor (1978-1991), főlektor, állandó törvényszéki tolmács. 1991 óta ügyvéd Újvidéken. Művei: A jogi nyelv kontrasztív vizsgálata (1983), A jogi normák nyelvi kifejezése (1987). Terminológiai tanulmányok, nyelvművelő írások a Létünkben és más folyóiratokban.

Molnár Rózsa Mária Padé 1943. agusztus 17. Prózaíró. Az általános iskolát Kikindán, a gimnáziumot Becskereken, a Képzőművészeti Főiskolát Újvidéken végzi. Pályája során volt az Új Syimposion titkárnője, az Újvidéki Televizió munkatársa. Neven-díj nyertes. Szobalány voltam Londonban  A baniana árnyékában  Cirkusz a dzsungelben 

Мариа Молнар Рожа рођена у Падеју 17. августа 1943. Основну школу је завршила у Падеју, гимназију у Зрењанину, а Вишу уметничку школу Новом Саду. Сарадник Новосадске телевизије, секретар часописа Új Symposion. Добитник књижевне награде Невен.

Nagy Sivó Zoltán Padé, 1927. február 13. Helytörténész, pedagógus. Az elemit szülőhelyén, a polgárit Kikindán, Szabadkán és Moholon, a tanítóképzőt Újvidéken és Szabadkán végezi, egyetemi oklevelet a begrádi Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszékén szerez. 

Bukovina, mit vétettem

Золтан Нађ Шиво рођен у Падеју 13. фебруара 1927. године.

Основну школу похађа у Падеју, грађанску школу у Кикинди, Суботици, Молу а педагошку у Суботици и Новом Саду. Диплому стекао на Одсеку за историју Филозофског факултета у Београду.

Ózer Ágnes Csóka, 1955. március 19. Történész, múzeumi főtanácsos. Bori Imre Lánya. А 2009. évi Szenteleky Kornél Irodalmi Díj nyertese. a vajdasági magyar kultúra szempontjából is jelentős muzeológiai, kiállítás-építési tevékenységéért, a Szenteleky-emlékszoba újrarendezéséért és legújabb könyvéért „A szerbek és Szerbia a XIX. századi magyar történetírásban” kapta meg a díjat.

Oláj Ibolya Csóka,1961.03.10. Az elemi iskolát a csókai Jovan Popović Általános Iskolában végezte. Tanulmányait Zentán, majd Szabadkán folytatta a Tanítóképző Főiskolán. Festészettel már középiskolás korában foglalkozott. Első önálló kiállítása 18 éves korában volt. Azóta több tucat önálló és csoportos kiállítása volt. Jelenleg Zentán dolgozik a Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos munkaegységében a kisegítő tagozaton, értelmileg enyhén sérült gyermekeket oktat. Megjelent könyvei :  Pszichomotorikus gyakorlatok  Matematika a 10-es számkörben  Írás és olvasás gyakorlókönyv  Irás és olvasás 1. osztály  Irás és olvasás 2. osztály  Irás és olvasás 3. osztály  Irás és olvasás 4. osztály

Olajos Laura Csóka, 1971 Olajos Laura Magyarországon él és dolgozik. 2004-ben kiadta Móra Ferenc különböző műfajú írásait. Közös bennük az, hogy szinte valamennyi Móra tollából született. Móra

Ferenc Irások Csókáról

Pintér Lajos Padé, 1940. jún. 7.- Újvidék 1992. febr.17. Próza és színműíró, humorista, műfordító. Az általános iskolát és a gimnáziumot Becskereken és Újvidéken végzi. 1956-57 közt az Ifjúság munkatársa majd 1958-1992 -ig az Újvidéki Rádió munkatársa, a humoros műsorok szerkesztője. Mélyviz  Van benne valami  Bolondkocsi  Pogány tivornya  Purgatórium  Magyarzó Pistike meséi 

Лајош Пинтер 7. јун 1940. Падеј - 17.феб.1972. Нови Сад Приповедач, драмски писац, преводилац, хумориста. Школу је похађаo у Зрењанину и Новом Саду, дуги низ година радио је као уредник хумористичког програма Новосадског радија.

Pozsár Tibor Hódegyházа,1955. július 26. Zentán él és dolgozik. Több műve jelent meg:  A mezőgazdaság mint stratégiai tényező a vajdasági magyarság fönmaradásának, Szerkesztője A szikes virágai és a Cs. Simon István összegyűjtött versei című köteteknek is.

Тибор Пожар Јазовo, 1955. године Живи и ради у Сенти. Уређивач је више књижевних подухвата.

Penavin Olga Debrecen,1916-2001

Nyelvész, néprajzkutató, kritikus, pedagógus. Gyüjteményeiben csókai mesék is megjelennek.

Tóth Lívia Kikinda, 1962. nov.17. Általános iskolába Csókán, középiskolába Zentán járt. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén diplomált. Dolgozott az Újvidéki Rádióban, a Napló főmunkatársa egészen a megszünéséig. A Hét Nap vajdasági magyar hetilap újságírója, a Bánáti Újság szerkesztője. A tiszaszentmiklósi újságiró tábor főszervezője. Eddig megjelent művei : Téves csatatéren I, Téves csatatéren II, Menni vagy maradni, Köszönöm, jól, Ördöglakat, Tetszőleges irány, Kompravaló

Ливиа Тот рођена у Кикинди 17. новембра 1962. године Публициста, уређивач. Основну школу је завршила у Чоки, а средњу правну у Сенти је. На Филозофском факултету у Новом Саду студирала је мађарски језик књижевност. Од 1985. до 1996. ради на Новосадском радију, уређивач омладинског часописа Képes Ifjúság, Tetszőleges irány, за који добија књижевну награду Шинко. Живи у Сенти и ради за недељни лист Hét Nap.

Tóbiás Krisztián Csóka, 1978 Költő, műfordító. Az általános és középiskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. Ma Magyarországon él és dolgozik. Önálló kötet: Ver/sec - zEtna kiadó, Zenta 2006 vasjani - zEtna kiadó, Zenta 2008 Antológiák: Tetszőleges irány (Fiatal költők antológiája) - Képes Ifjúság, Ismeretlen katona (írók katonatörténetei) - Szoba Kiadó, Nyolcadik utas: a nethalál Műfordítás: A melankólia krónikája Babits Mihály műfordítói ösztöndíj 2007 ( Ivo Andric: Ex Ponto ) Móricz Zsigmond ösztöndíj 2008 2003 óta József Attila Kör tag 2009-től az EX Symposion irodalmi, filozófiai folyóirat felelős szerkesztője Az év műfordításai 2008 - Magyar Napló, Budapest, 2008

Kристиан Тобијаш рођен у Сенти 1978. године Школовање завршио у Чоки. Живи и ради у Мађарској. Аутор је две збирке песама. Сарадник више културних часописа.

Takáts Rafael 1748-1820 А Ferenc-rendi barát Padéra, az alakuló bánáti településre, a Szeged környéki falvakból kirajzott dohánykertész famíliák közösségébe valószínűleg 1788-ban érkezett, ahol a lelkipásztori és a tanítói teendők mellett magántevékenységként nyomdászattal foglalkozott, ismerősöktől kapott, elavult eszközök segítségével. Összesen 19 nyomtatvány készült a műhelyében, amelyek közül a legértékesebb minden bizonnyal a Pápai-Páriz szótárhoz készült toldalék, melyet Takáts ,,magánhasználatra s egyszermind a magyar nyelv mívelésén fáradozó igen tudós férfiakkal való közlés érdekében készített,,. A Takáts-féle nyomtatóműhelyről összegzésként azt mondhatjuk, hogy már a maga korában is kezdetleges volt, primitiv berendezésű, s termékei egy műkedvelő nyomdász keze nyomát viselik, de ez nem sokat von le a padéi ferences barát működésének nyomdatörténeti jelentőségéből, különösen szűkebb pátriánk szemszögéből nézve.

Tőke István Néprajzi író, pedagógus. Csóka és gyűjtésével is foglalkozott.

környéke anekdotái

Galusz Gabriella Zenta, 1974 Az elemi iskolát Csókán a Jovan Popović Általános Iskolában, a középiskolát Zentán, a Tanítóképző egyetemet Zomborban fejezte be. Jelenleg Zentán dolgozik a Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos munkaegységében a kisegítő tagozaton, értelmileg enyhén sérült gyermekeket oktat.

Габриела Галус Рођена је 1974. год. у Сенти Основну школу завршила је у Чоки, средњу у Сенти а учитељски факултет у Сомбору. Ради у основној школи у Сенти са децом ометеном у развоју као професор разредне наставе.

Александра Вучинић Сента Александра Вучинић (рођена Ћосић) рођена је у Сенти. Основну школу завршила је у Чоки а средњу хемијску школу у Сенти. Дипломирала је на Хемијском факултету Природно – математичког факултета у Београду, где је и магистрирала. Живи и ради у Београду. Објавила је сликовницу за децу „Екологијанка”. Организовала дечје представе и радионице са темом заштите животне средине. Припрема другу сликовницу за децу.

Aleksandra Vučinić Zenta Aleksandra Vučinić született Ćosić, 1969-ben született. Az általános iskolát Csókán a középiskolát Zentán fejezte be. Egyetemi diplomát kémiai szakon a belgrádi Természettudományi Egyetemen szerzett. Belgrádban él és dolgozik. Környezetvédelmi témájú foglalkozásokat szervez. Máig egy képeskönyvet adott ki a gyerekkönyvek sorozatban.

Соња Довлев Сента, 1972. Рођена је у Сенти 1972. године. Основну и средњу школу завршила је у Суботици. Живи и ради у Чоки, мајка је троје деце. Порука: Човек је тај који јој даје глас. Макар то био и шапат. До сад објавила је књигу Малa Књигa великих љубави

Dovlev Sonja Zentа, 1972 Csókán él és dolgozik. Általános és középiskolát Szabadkán fejezte bе. édesanyja. Dovlev Sonja üzenete: Az ember az, hangot ad, még ha az halk sugallat is.

az egészségügyi Három gyermek aki a szeretetnek

Оливера Нововић Рођена у Чоки 1924. год. По завршетку школовања радила је у Фабрици саламе као економиста све до стицања пензионог статуса. Сада живи у Београду. Oбјавила је збирку приповедака под називом “Maлa Jaњa”.

Novović Olivera Csóka, 1924 Tanulmányai befejezése után a csókai Húsfeldolgozó gyárban dolgozott mint közgazdasági technikus. Nyugdíjas, jelenleg Belgrádban él.

Славко Њаради Пирот Посветио се монаштву. Живи у Падеју. До сада објавио две збирке песама : “Мир Крста”, “Кад Тамо”.

Slavko Njaradi Pirot Padén él és dolgozik. Vallásos témájú verseket ír. Két verseskötete jelent meg.

Тихомир Остојић 05.06.1865. Остојићево – 18.10.1921. Беч Историчар књижевности и културе, секретар Матице српске, био је председник Читаонице првих година XX века. Професор и декан Филозовског факултета у Скопљу. Веома су важна његова изучавања књижевности XVIII века, чији значај открива и за које побуђује научно интересовање. Дела: “Доситеј Обрадовић у Хопову”, “Захарије Орфелин”, “Српска грађанска лирика XVIII века” и др.

Tihomir Ostojić Tiszaszentmiklós, 1865.06.05. – Bécs, 1921.10.18. Irodalmár, történész, az újvidéki Matica Srpska titkára. A szkopjei bölcsészeti kar tanára és dékánja volt.

Горан Сердар Кикинда, 06.12.1967. Основну школу завршио је у Чоки, Средњу техничку у Новом Кнежевцу. Писањем се бави од своје петнаесте године и до сада је издао једну књигу песама. Данас живи и ради у Вршцу, отац је једног детета. Oбјавио је збирку “Тамна страна среће”.

Goran Serdar Kikinda, 1967. dec. 06. Az általános iskolát Csókán, a középiskolai tanulmányait pedig Törökkanizsán fejezte be. Ma Versecen él és dolgozik. Irással tizenötéves korában kezdett foglalkozni. Egy verses füzete jelent meg : A boldogság sötét oldala.

Срђан Петровић Рођен је у Чоки 1961. Студије на Правном факултету у Новом Саду започео је 1981. године, а дипломирао је 1985. Наредне године укључен је у научно-истраживачки рад у оквиру Катедре економских наука на Правном факултету у Новом Саду. Аутор је монографија Привредни систем, Мала привреда и привредни систем Југославије, Економска политика Југославије. Аутор је и преко шездесет научних и стручних радова.

Petrović Srđan Csóka, 1961 Tanulmányait Csókán, Zentán és Újvidéken végezte. Jogi egyetemen 1985-ben diplomált. Magiszteri diplomáját 1991-ben szerezte meg. Több monográfiája jelent meg valamint számos szaktanulmánya.

Зора Рашка Рођена у Црној Бари 10. дец. 1954. год. Школовала се у Чоки, Мокрину и Кикинди. Своју поетику израслу из трагичне породичне судбине износи пред суд јавности, и учествује на поетским конкурсима. Своју прву књигу : “И после Маријане Маријана” издаје 2007. године. Следећу збирку приповедака “Поглед у небо” објављује 2009. године. Живи и ради у Остојићеву.

Raska Zoro Feketetó, 1954. december 10. Tanulmányait Csókán Kikindán és Mokrinban végezte. Irással későbben kezdett foglalkozni. Megrenditő családi tragédia késztette tollforgatásra. Első könyve 2007-ben szerzői kiadásban jelent meg.

Ђуро Станојевић Рођен је 1968. године код Ердевика. Живи и ради у Чоки. Пише од ране младости, до сада је издао две књиге : “Културно ми се уздиже”, “Прогутајте и ово”.

Stanojević Đuro 1968, Erdevik Tanulmányait Csókán fejezte be, itt él és dolgozik. Két könyve jelent meg napjainkig.

Вељко Т. Ћирковић Рођен је 1965. године у Тузли. Живи и ради у Чоки. Стихове пише од ране младости. Своје радове објављивао је у многим књижевним часописима и новинама. До сада је издао четири књиге: “Зов љубави”, “Срастања”, “Кунем се”, “Босоного време”.

Иштван Сабо 

Стони тенис за најмлађе

Андрија Попов Једна

песма друштво

за конкурс

Здрава

школа - Здраво

Лазар Николајев Финансирао издавање монографије Санад 1955.

Ласло Ормаи Више аутора је превело књигу “Савремени стони тенис”.

С О Чока С О Чока / Године успеха 1963-2003

Ч о к а Генерални урбанистички план Више учесника је радило на изради елабората : Ч о к а Генерални урбанистички план - јун 1980.

Мр. Драгољуб Бугарски Мр. Драгољуб Бугарски написао монографију Чоке : Општина Чока

је

географску

проф др Драгољуб Бугарски, проф Пера Бугарски и проф Бранко Марков Проф др Драгољуб Бугарски и проф Пера Бугарски и проф Бранко Марков написали су монографију Остојићева.

Рајко Л. Веселиновић Рајко Л. Веселиновић је објавио прву монографију Остојићева од најстаријих времена до 1964. г. Историја Остојићева

Мата Р. Шећеров Мата Р. Шећеров био је учитељ у Падеју више од 50 година. Написао је Хронику Падеја.

Више учесника је написало монографију Врбице : Vrbica - Verbica - Egyházaskér

Padé - Falu az Aranka torkolatánál.

Чока - 725 - Csóka

Чока – Јединство - Csóka 1958-1968

Више аутора је учествовало у уређивању Јубиларног годишњака постојања Хемијско - прехрамбене средње школе. Јубиларни годишњак 1978 - 2008 Jubileumi Évkönyv

Јелена Варагић Шејла Петровић Сента, 1933. Живела у Остојићеву. Дедин стари кофер  Бубамарац 