Pedagógiai Kutatás.docx

IV. Pedagógiai kutatás 1. A kutatási probléma bemutatása, indoklása Az élet és az egészség az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető. Óvodáskorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, melynek sajátos jellemzői az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságaira vezethető vissza, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy az óvodapedagógusok mindent megtegyenek annak érdekében, hogy segítsék az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. A táplálkozástudomány szakértői már régóta figyelmeztetnek, hogy a gyermekkori étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek megelőzésében. A betegségek 80 százaléka esetén mutatható ki közvetlen vagy közvetett kapcsolat a helytelen táplálkozással. Mint leendő óvodapedagógus elgondolkodtam azon, hogy milyen nagy szerepem lesz abban, hogy egy gyermekből később milyen felnőtt válik. Elgondolkodtam rajta mit tehetnék azért, hogy megelőzzem a helytelen táplálkozásból adódó betegségek kialakulását. Kötelességemnek tartom azt, hogy a későbbiekben mindent megtegyek annak érdekében, hogy felkészítsem a gyerekeket az egészségük védelmére és, hogy elősegítsem a társadalom számára az egészséges személyiség kialakulását. Kutatásom során azt szeretném megtudni, hogy milyen módon fejleszthető az óvodások egészségmagatartása. Fő problémakérdésem: Az egészséges életmódra nevelő fejlesztő foglalkozások milyen mértékben járulnak hozzá a józsefházi óvodások táplálkozással kapcsolatos ismereteinek bővüléséhez, helyes táplálkozási szokásainak kialakulásához? Tehát, hogy tudatos odafigyeléssel milyen mértékben alakítható a gyerekek táplálkozási szokása?

2.A kutatás célja Kutatásom célja a józsefházi óvodások egészségtudatos magatartásának formálása a fejlesztő foglalkozások segítségével. Meg szerettem volna tudni, hogy a józsefházi óvodás gyerekek milyen táplálkozási szokásokkal rendelkeznek, illetve, hogy a fejlesztő program révén hogyan változnak a táplálkozással kapcsolatos ismereteik, valamint a fejlesztő program következtében milyen mértékben fejlődik a gyerekek egészségtudatos magatartása.

3.Hipotézisek 1. A józsefházi óvodások egészségtelen étkezési szokásokkal rendelkeznek. 2. A fejlesztő programban résztvevő gyerekek helyesen megkülönböztetik az egészséges és egészségtelen ételeket és italokat. 3. A fejlesztő program hatására kisebb mértékben fejlődik a gyerekek egészségtudatos magatartása.

4. A minta bemutatása A pedagógiai kutatásban a Józsefházi Rövid Programú Óvoda vegyes csoport (Méhecske csoport) gyerekei vettek részt, összesen 15 gyermek. Mintavételi

eljárásként

véletlenszerű

mintavételt

alkalmaztam.

Egycsoportos

szerkezetű kísérletet vezettem be, abból a célból, hogy jobban nyomon követhessem a független változó, vagyis a bevezetett fejlesztő foglalkozások okozta alakulást.

Gyermek neve S.V. M.A.A. Z.L. P.L. N.H.I. S.A. M.A.V. B.D.F. H.A.A. B.V.A. M.I.M. K.N.K. Z.L.P. A.O.D. V.D.B.

Gyermek neme

Gyermek születési dátuma

lány fiú fiú fiú lány fiú lány fiú fiú lány lány fiú fiú lány fiú

2012.11.14 2013.02.07 2013.07.27 2013.07.17 2013.10.08 2014.04.15 2014.06.10 2014.07.27 2014.09.02 2014.12.13 2015.02.08 2015.02.20 2015.05.06 2015.10.12 2015.10.07

Gyermek kora 6 év 5 év 5 év 5 év 5 év 4 év 4 év 4 év 4 év 4 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év

.számú táblázat:Gyermekek mintájának bemutatása

A kísérletben résztvevő gyerekek

Nemek

közül 6 lány és 9 fiú, tehát a nemek eloszlását tekintve ebbe a csoportba több

40% Lány

60%

fiú jár, mint lány.

Fiú

1.számú grafikon: A minta nemek szerinti megoszlása

Nemzetiség A

10

nemzeti

hovatartozásukat

tekintve a csoportba 1 román, 5 roma és 9 5

magyar gyermek jár.

0 Román

Roma

Magyar

2.számú grafikon: A minta nemzetiség szerinti megoszlása

Életkor 6

Életkorukat tekintve öt 3 éves, öt 4 éves,

4

négy 5 éves és egy 6 éves gyermek jár a

2

csoportba.

0 6 éves

5 éves

4 éves

3 éves

3.számú grafikon: A minta életkor szerinti megoszlása

A kutatást kiterjesztettem a szülőkre is, a kísérletben részt vett gyerekek szüleivel töltettem ki két kérdőívet, egyet a kísérlet megkezdése előtt és egyet a kísérlet befejezése után. Mind a 15 kérdőívet nő töltötte ki, vagyis az édesanyák vettek részt a kikérdezésben. Életkorukat tekintve kilenc szülő 20 és 30 év között van, hat szülő pedig 31 és 40 év között mozog. Gyerekeik számát tekintve öt szülőnek 1 gyermeke van, nyolc szülőnek 2 gyermeke van, egy szülőnek 3 gyereke van, és egy szülőnek 4 gyermeke van. A legfiatalabb szülő 22 éves a legidősebb pedig 40. A szülők átlag életkora 28 év, a gyerekek átlag életkora pedig 2. A szülők foglalkozását tekintve 1 fodrász, 1 felszolgáló, 1 takarítónő, 1 idősgondozó, 1 manikűrös, 2 szociális munkás, 3 elárusítónő, és 5 háziasszony van. Sorszám

A szülő neme

A szülő életkora

A szülő

Gyerekek száma

foglalkozása 1.sz

nő

29

Fodrász

1

2.sz

nő

34

3

3.sz

nő

24

Szociális munkás Elárusítónő

4.sz

nő

32

Felszolgáló

2

2

5.sz

nő

25

Háziasszony

2

6.sz

nő

26

Takarítónő

1

7.sz

nő

22

Elárusítónő

1

8.sz

nő

40

Idősgondozó

2

9.sz

nő

31

Háziasszony

2

10.sz

nő

26

Háziasszony

1

11.sz

nő

36

4

12.sz

nő

26

Szociális munkás Háziasszony

13.sz

nő

24

Háziasszony

2

14.sz

nő

28

Elárusítónő

2

15.sz

nő

30

Manikűrös

2

Átlag

nő

29

1

2

.számú táblázat: A szülők mintájának bemutatása

5.Kutatási stratégiák, eljárások, módszerek, eszközök bemutatása Fő kutatási stratégiaként a kísérletet alkalmaztam, mely induktív, hiszen a gyakorlatból indul ki, a gyakorlatba avatkozik be, és elemzi az itt megfigyelt jellegzetességeket, változásokat. A független változó jellegét tekintve kísérletem előidézett kísérlet, egy független változót vezettem be, majd mértem alkalmazásának hatását. Szerkezeti szempontból egycsoportos kísérlet, a kísérleti csoport eredményeinek változásait vizsgáltam meg kísérlet előtt és után. Azért választottam ezt a kísérleti formát, hogy egyénenként is jobban nyomon követhessem az eredmények alakulását, hiszen mindegyik gyermek egyénileg dolgozott és fejlődött, ilyen tekintetben nem találtam volna ugyanilyen kísérleti csoportot. A kísérleti színtér alapján természetes kísérlet, ezen belül klasszikus kísérlet, egy független változót vezetek be és rögzítem a változókra gyakorolt hatását. A méréseket csoportokra osztva végeztem. A kis-, közép- és nagycsoportosok külön dolgoztak, így könnyebben megértették a feladatokat, és egyénileg oldották meg a feladatokat.

Az elő felmérés során használt feladatlap három nagy részre osztható. Az első részben az élelmiszerek felismerését és megkülönböztetését tűztem ki célul. az első feladat célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó zöldségek és gyümölcsök megkülönböztetése volt. A feladat összesen 10 pontot ért, minden helyes válasszal 1 pontot kaptak és a helytelen válaszokért 0.5 pontlevonás járt (lásd . számú melléklet). A második feladat célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó tej és tejtermékek felismerése volt. A feladat összesen 10 pontot ért, minden helyes válasszal 2 pontot kaptak és a helytelen válaszokért 1 pontlevonás járt (lásd . számú melléklet). A második részben a gyermekek táplálkozási magatartásának megismerése volt a célom. A 3. számú feladattal (lásd 1.számú melléklet) a gyermekek táplálkozási szokásait szerettem volna megismerni. A feladat összesen 20 pontot ért, minden helyes válasszal 4 pontot kaptak és a helytelen válaszokért 2 pontlevonás járt (lásd 2. számú melléklet). A 4. számú feladatban a gyermekek feladata az egészséges és egészségtelen ételek megkülönböztetése volt. A feladat összesen 30 pontot ért, minden helyes válasszal 6 ponttal gyarapodtak és a helytelen válaszokért 3 pontlevonás járt (lásd 2. számú melléklet). A harmadik és egyben utolsó részben a táplálkozási piramis kapta a fő szerepet. Az általam kitűzött cél pedig a táplálkozási piramissal kapcsolatos előismeretek feltérképezése volt. Az ötödik feladat összesen 30 pontot ért, minden helyes válasszal 6 ponttal gyarapodtak és a helytelen válaszokért 3 pontlevonás járt (lásd 2. számú melléklet) melyet az elő felmérés során nem tudtam levonni, ugyanis ennél a feladatnál a gyermekek egy része nem ért el pontot. Az utómérésen alkalmazott feladatlap nagyban hasonlított az elsőhöz mivel céljai is azonosak voltak. Csak a feladatok összeállításában volt némi különbség. Az első feladat (lásd 3.számú melléklet) célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó húsfélék és tejtermékek megkülönböztetése volt. A feladat összesen 10 pontot ért, minden helyes válasszal 1 pontot kaptak és a helytelen válaszokért 0.5 pontlevonás járt (lásd 4. számú melléklet). A második feladat célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó gyümölcsök felismerése volt. A feladat összesen 10 pontot ért, minden helyes válasszal 2 pontot kaptak és a helytelen válaszokért 1 pontlevonás járt (lásd 4. számú melléklet). A 3. feladat azonos volt az elő felmérés során alkalmazott feladattal (lásd 3.számú melléklet) hiszen általa ellenőrizhető, hogy a program hatására mennyiben fejlődött, változott a gyermek táplálkozási magatartása. Ugyan azt a pontozási módszert alkalmaztam, mint az elő felmérés során (lásd 4. számú melléklet).

A négyes számú feladatban (lásd 3. számú melléklet) a gyermekek feladata az egészséges és egészségtelen ételek megkülönböztetése volt. A feladat összesen 30 pontot ért, minden helyes válasszal 6 ponttal gyarapodtak és a helytelen válaszokért 3 pontlevonás járt (lásd 4. számú melléklet). A 5. feladat (lásd 3.számú melléklet)

ismétlődött, a táplálkozási piramis kellett

felépíteniük. Ennek a feladatnak a segítségével felmérhető a program utáni fejlődés. A pontozás nem változott az elő felméréshez viszonyítva. (lásd 4. számú melléklet). A kísérleten kívül a kikérdezés módszerét alkalmaztam. A kísérletek elkezdése előtt és befejezése után is kérdőíveket osztottam ki a csoportba járó óvodások szüleinek. A kísérlet előtt kiosztott kérdőív első része demográfiai kérdéseket tartalmaz. Rákérdeztem a szülők nemére, életkorára, foglalkozására, gyermekeinek és óvodás gyermekeinek számára is. A kérdőív második részének a célja a gyerekek táplálkozási szokásainak megismerése volt. A szülőknek meg kellett jelölniük, hogy gyermekeik milyen időközönként étkeznek, fogyasztanak gyümölcsöt, zöldséget, édességet stb. A kísérlet után kiosztott kérdőív első része ugyan azokat a demográfiai kérdéseket tartalmazza, mint az első kérdőív. A demográfiai kérdéseket követően különböző zárt kérdéseket tettem fel a szülőknek, melyek célja az volt, hogy megtudjam, hogy a fejlesztő programok hatással voltak-e a gyerekekre, illetve meséltek-e szüleiknek a fejlesztő programban szerzett táplálkozással kapcsolatos ismereteikről. A kérdőív utolsó részében az első kérdőívhez hasonlóan a szülőknek meg kellett jelölniük, hogy a gyerekeik milyen időközönként étkeznek, fogyasztanak gyümölcsöt, zöldséget, édességet stb.. A kérdőív utolsó résznek a célja a gyerekek táplálkozási szokásaival kapcsolatos változások felmérése.

5.1.Fejlesztő program A pedagógiai kísérletem egy fejlesztő programra épült, melynek megnevezése: Egészséges táplálkozásra nevelés az óvodában.

A fejlesztő program 12 tevékenységből áll, melyből az elsőn elő felméréssel és az utolsó tevékenységen pedig utófelméréssel foglalkoztunk. A kísérletem 2018 október 5 és 2018 december 14 között zajlott. A fejlesztő program alapjául a táplálékpiramis szintjeit vettem, valamint fontos szempont volt, hogy az egyszerűtől haladjunk a bonyolultabb fogalmak felé. Minden tevékenységen, fokozatosan haladva a táplálkozási piramis egyik szintjével ismerkedtünk meg, vizsgáltuk a szinten található élelmiszerek egészséges és egészségtelen voltát, testközelbe kerültek az ételekkel a kóstolók során, játékos és vidám hangulatban szereztek ismereteket a táplálkozási piramisról, ez által tudatosan is formálva táplálkozási magatartásukat.

Sorszám

Időpont

Tevékenység témája

1.

2018.10.05

Elő felmérés

2.

2018.10.05

Táplálkozási szokások

3.

2018.10.12

Mozgás és folyadék

4.

2018.10.12

Gabonafélék

5.

2018.10.19

Gyümölcsök

6.

2018.10.19

Zöldségek

7.

2018.11.16

Tej és tejtermékek

8.

2018.11.16

Hús és tojás

9.

2018.12.07

Zsírok és édességek

10.

2018.12.07

Egészséges, egészségtelen ételek és italok

11.

2018.12.14

Mit tudunk az élelmiszerekről?

12.

2018.12.14

Utómérés

.számú táblázat: Egészségnevelő tevékenységek témái