A Turbófeltöltő 11.

  • Uploaded by: EdinaKiss
  • 0
  • 0
  • May 2020
  • PDF

This document was uploaded by user and they confirmed that they have the permission to share it. If you are author or own the copyright of this book, please report to us by using this DMCA report form. Report DMCA


Overview

Download & View A Turbófeltöltő 11. as PDF for free.

More details

  • Words: 1,058
  • Pages: 2
A turbófeltöltő 2003. október 17. ::: Nizm0

A turbófeltöltő bizonyára már nem ismeretlen fogalom sokatok számára, viszont többen tettétek már fel nekünk azt a kérdést, hogy miért jó a turbó, hogy működik egyáltalán, vagy hogy utólag felszerelhető-e egy szívómotorra. Ezeket, a kérdéseket próbáltam boncolgatni egy kicsit, kíváncsiságotokat kielégítendő. Először mindenképpen azt kell tisztázni, hogyan is működik a turbó, és miért jó ez nekünk egyáltalán. Ha egy motor teljesítményét növelni szeretnénk, úgy tudjuk a legkönnyebben elérni, hogy több üzemanyagot égetünk el a hengerekben. Ehhez viszont több levegőre is van szükség. Szívó motoroknál – mint ismeretes - a levegőt a dugattyúk szívják be a hengerekbe, teljesítménynövelés szempontjából pedig itt jönnek a feltöltők a képbe. Ezek segítségével többletlevegőt juttathatunk a motorba, így több üzemanyagot tudunk elégetni, amivel egy nagyobb hengerűrtartalmú motor teljesítményét tudjuk kipréselni egy kisebb blokkból. A feltöltőket alapvetően két csoportba oszthatjuk, a turbófeltöltők és mechanikus feltöltők csoportjára. A turbófeltöltő a motorból kiáramló kipufogógázok energiáját hasznosítja, azaz meghajt egy turbinakereket, ami együtt forog a vele közös tengelyre szerelt kompresszorkerékkel. Ez a kerék forgása által beszívja a friss levegőt, majd túlnyomással a hengerekbe juttatja azt. A turbina- és a kompresszorkerék egyegy csigaházban foglalnak helyet, ezek között található az úgynevezett középrész. Ez a turbó legkényesebb része, amelynek elkészítése, javítása nagyfokú precizitást igényel, hiszen ebben helyezkedik el a speciális, úszó csapágyazással ellátott közös tengely, ami eléri akár a percenkénti 100.000-200.000-es fordulatot is. Az úszó csapágyazás azt jelenti, hogy nemcsak a tengely forog a csapágyban, hanem a csapágy is forog a csapágyházban. Mindkettőt egy vékony olajfilm réteg veszi körül a minél könnyebb forgást elősegítendő. Egy turbós motor sokkal nagyobb odafigyelést igényel szívós társaikénál, gyakrabban kell benne olajat cserélni, komolyabb igénybevétel után pedig nem szabad azonnal leállítani: alapjáraton pár percig járatni kell a motort, hogy a szerkezet ezáltal visszahűljön. Erre azért van szükség, mert a hengerekből kiáramló nagyon magas hőmérsékletű kipufogógáztól a turbó is átizzik, főleg ha nagyon megzavarjuk a gépet. Egy-egy húzósabb menet után sötétben akár látni is lehet, ahogy vörösen izzik a két csigaház. A hűtésért az olaj és a hűtővíz felel, amely keringése megszűnik, ha leállítjuk a motort. Ekkor a tengelyen és a csapágyházban lévő olajfilm könnyen ráéghet a ház falára, ettől pedig a szerkezet élettartama is csökken. Ezt kivédendő lehet kapni olyan időzítőket, amelyek egy előre beprogramozott ideig járatják a motort, miután mi lezártuk és otthagytuk az autót. Fontos még a légszűrő gyakoribb cseréje is, hogy a turbó könnyebben szívhassa be a friss levegőt. A turbó szabályozásáról egy wastegate nevű szelep gondoskodik. Erre azért van szükség, mert a több levegővel elégetett több üzemanyag több kipufogógázt is eredményez, amitől ismét gyorsabban forog a turbinakerék még több levegőt juttatva a motorba, és így tovább. Ennek a láncreakció-szerű folyamatnak a kivédését szolgálja a wastegate szelep, amely egy előre beállított levegőnyomás elérésekor a kipufogógáz egy részét elirányítja a turbinakeréktől, így szabályozva a folyamatot. Aki vezetett már turbós autót az tudja, hogy mi is az a turbólyuk. Erről akkor beszélünk, amikor gázadás után a turbó még nem pörgött fel teljesen, és nem szállít elég levegőt a nagyobb teljesítményhez, így annak áldásos hatása nélküli gyorsulással kell beérjük. Persze miután felépült a töltőnyomás az autó hirtelen meglódul. Miért történik ez? Alacsony fordulaton a kipufogógáz nem áramlik elég gyorsan ahhoz, hogy a turbinát kellő sebességgel meghajtsa, ezért kis fordulaton erőtlenebb marad a motor. Ennek a jelenségnek a csökkentésére a gyártók egyre inkább próbálják a turbó tehetetlenségét minimalizálni, hogy az gyorsabban fel tudjon pörögni. Másik megoldás lehet két kisebb és gyorsabban felpörögni képes turbó alkalmazása, ezeket általában V motoroknál használják, itt egy hengersort egy turbó tölt. Egy ritkább megoldást vetettek be a japánok a Nissan Skyline-nál, itt két

turbó működik sorba kötve, a kisebb turbó adja a töltőnyomást alacsony fordulaton, miután pedig a nagyobb társa felpörgött, az szolgáltatja a csúcsnyomást.

A turbó hatásfoka jelentősen növelhető intercooler alkalmazásával. Ez a szerkezet a turbó által felmelegített levegőt hűti vissza, amely azáltal, hogy hidegebb, sűrűbb is lesz, így a benzin-levegő keverék kevésbé lesz hajlamos az öngyulladásra. Ezáltal növelhető lesz a turbónyomás a nagyobb teljesítmény érdekében. Az intercoolerről és tuning lehetőségeiről olvashattok rovatunk egy korábbi cikkében is. Másik hasznos kiegészítő lehet turbó mellé a Blow Off szelep. Ez azt a célt hivatott szolgálni, hogy amikor a vezető leveszi a lábát a gázról (pl. váltáskor) a hirtelen feltorlódó levegőt - ami nem tud hova menni és lefékezné a turbót - kiengedi a szabadba. Ez azért jó, mert így forgásban marad a turbó, és sokkal gyorsabban felépül a turbónyomás. Ezek után sokakban felmerülhet a gondolat, hogy akkor essünk neki és tegyünk turbót a kocsinkba, így jelentősen megnövelve annak teljesítményét. Csakhogy a dolog nem ennyire egyszerű. A turbó utólagos beépítése egy igen költséges mutatvány, és csak nagyon kevés cég csinál ehhez hasonló átalakításokat. Másrészt a szívómotor alkatrészei nem bírnák elviselni a jelentősen megnövekedett teljesítményt, a dugattyúkat és a hajtókarokat kapásból ki kellene cserélni, mert a turbós motorokban kovácsolt, vagy prés dugók vannak a nagyobb hőterhelés miatt. Gondoskodni kell a turbó kenéséről és hűtéséről is, valamint nem árt csökkenteni a sűrítési viszonyt az öngyulladás megelőzése végett. Mindezek mellett illendő a jóval több lóerőhöz igazítani a futóművet és a fékeket is, ha nem akarunk frissen felturbózott kocsinkkal rögtön az árokban kikötni. Amint látható, elég mélyen a pénztárcába kell nyúlnunk, ha mindezt véghez akarjuk vinni. Létezik olyan megoldás is, amikor egy elektromos turbót, kompresszort akasztanak a motorra. Itt egy elektromotor hajtja meg a kompresszorkereket, amelyet padlógázkor egy kapcsoló hoz működésbe és ezután tolja a plusz levegőt a motorba. De még ez az olcsóbb átalakítás is belekerül kb. fél milkóba, így ez sem igazán terjedt el. A turbó egy másik felhasználási lehetőségére világított rá a Saab a kisnyomású turbóval. Náluk nem a teljesítménynövelés, hanem egy jobban kezelhető, kisebb fogyasztású motor kifejlesztése volt a cél. Ennek teljesítménye nem érte el a hagyományos turbómotorét, viszont a kis turbónyomásnak köszönhetően szinte eltűnt a turbólyuk, és alacsony fordulatszámon nőtt a nyomaték, így a hosszabb váltóáttételekkel csökkent a fogyasztása a szívó változathoz képest. Végül ejtsünk pár szót a mechanikus feltöltőkről, amelyeket egyetlen lényeges dolog különböztet meg a turbóktól, mégpedig az, hogy nem kipufogógáz, hanem a főtengely hajtja meg őket. Előnyük abban mutatkozik meg, hogy a motor teljes fordulatszám-tartományában töltenek, hátrányuk viszont, hogy az elérhető maximális töltőnyomás kisebb. Előállítási költségük igen magas, így nem igazán terjedtek el, kevés autógyár él ezzel a lehetőséggel. A Mercedes használja őket előszeretettel, valamint a Volkswagen alkalmazta őket a Golfokban: ezek voltak az úgynevezett G-töltők. De ez már egy másik történet ;)

Related Documents

A 11
May 2020 8
A#11
May 2020 15
A-11
June 2020 10
A A Faq 11
June 2020 7
Proiect Clasa A 11 A
December 2019 26
A Pen A 11 Aprendices
June 2020 9

More Documents from "Luis Jaime Hidalgo"

May 2020 1
May 2020 1
May 2020 1
May 2020 1
A Nitro 15.
May 2020 5
May 2020 0