Kamarás István, Varga Csaba - A Szerelemről - Komolyan.pdf

tr {

A , E.KE.LE.MKOL*

''{onolYÍlN

szerelemrol E komolyan

A

TANULMÁxyor

GONDOLAT . BUDAPEST,

1985

Mi a szerelem?

pÖt-oÉxYl F. l-Aszl-o

A boldogtalan szerelemrol*

A

szerelem a legnagyobb boldogság, mondják rendszerint azok, akik sohasem voltak szerelmesek, vaBY már nem azok, és szégyenkezve igyekeznek elsiklani élettik némely epiz dja felett. A mi nézettink a szerelemr l ezze| ellentétes. Bár az ember ilyenkor azt crzi, hogy saját lehetoségei beteljestilése felé halad, az ut mégis a zurzavatba torkollik. A szerelemben - szogezzik le el re - nem boldog az ember, s t, ha a szot lehet fokozni, ilyenkor a legboldogtalanabb. Amiben egész lénytink érdekelt, abban nem élvezetet, szorakozást, társat keresiink' hanem menekvést a rosszkedv el l, amely el bb vagy ut bb, de mindenkit utolér. A szerelem, a szobeszéddel ellentétben' nem társat kínál, hanem félelmet kelt. Es az cmber igazán csakis tinmagátol tud félni; ha sorsának ,,koordinátáit'' nem a célszerríségtengelyei alkotják, akkor - ki ne érezte volna! - mindent l fuggetlenedik, abszolut egyediil marad. A szerelemben tlerril ki, hogy egy titokzatos, bemérhetetlen er nek vagyunk kiszolgáltatva, amely láthatatlan irányba mozgat mindenkit. Ekkor a lcgkiszolgáltatottabb az ember: foglya onmagának, foglya a másiktrak, a szerelem tárgyának, leginkább foglya azonban egy ismeretlcn, szeszélyes hatalomnak. A szerelem szenvedést szenvedésre Iralmoz; a szenvedés viszont, ennyit tudunk, nemcsak boldogság. létesít'Ha ezeket megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek részben nem annyira tílrsadalmilag, mint inkább,,természetileg'' meghatározottak, részl'lcn viszont a feln ttségnek, azaz az onáll személyiség társadalmi rnozgásának a megnyilvánulásai. A ,,természetes'' kapcsolat is nyilvanvaloan tartalmaz társadalmi ielleget, és a ,,társadalmi", ,'ttirté-

A.z ember élete során számtalan kapcsolatot

*

Részlet a szerz Melank lia címii konyvéb l.

neti'' kapcsolat is mindvégig meg rzi természeti alapjait. A kett t a hangsrilyeltol dás kiiltinbozteti meg. Az emberi kapcsolatok ,,rendszerében'' 0. szintnek nevezem azt a tipusu kapcsolatot, amelyet koznapi nyelven terméSzetes vonzalomnak, szeretetnek neveztink. A sz, szoros értelmében természeti ez a vonzalom; hasonlit az állati ragaszkodáshoz. Legtipikusabb esete a sztil k és gyermekek, rokonok kozcitti viszony. Alapvetcíen az jellemz rá, hogy az értelem, az ész szempontiáb l motiválatlan. Nem tudom, miért Szeretem a testvért, a sztil t, a gyerekemet, de olyan ragaszkodást érzek irántuk, amit leginkább talán biol giainak lehetne nevezni. Az ilyen szeretetet csak a halál tclrheti meg; az igy Szeretett lény halála olyan, mintha az ember avégtagját veszítette volna el. Nem tud tuljutni rajta - a szeretett lény halála az e|s igazi figyelmeztetés saját halálunkra. (Hamlet nemcsak tiltakozásbol

nem veti le a gyászruhát; oszttinei sem engedik a feledést') A ,,Vér'' szavaez- mondhatnánk, ha nem félnénka szot l. Lényege ugyanis a teljes és konkrét azonosság érzésea másikkal szemben. Annak teste, lelke abszolrit konkrétumként létezik számomra. Id vel természetesen számtalan réteg épiil erre a szeretetteljes vonzalomra. A sziil<íb l, a gyerekb l lehet barát, társ stb., és kialakulh at az olyan viszonyulás, amelyben már a ,,felvilágosodás'' is szerepet játszik. Ilyenkor tudom, miért fontos számomra a másik: mert tanácsot ad,

mett pénzzel ellát, meg lehet vele beszélni sok mindent. Id vel tehát az értelem és az ész is belép ebbe a kapcsolatba: a másik véleményét
taníttatott: ezért szerethetem ugyan) de ez egészen másfajta Szeretet. Elvontságokkal terhes, márpedig a sztil<í tokéletesen személyre szolo szeretetre vágyik' A 0. szint tehát riási mélységet
A

,,természetes'' kapcsolatbol kilépve vagy amellett létrejonnek kett megktiltinbciztetésére egyáltalán alkalmasak ezek a szavak. Mindeneke|ott a ktjz m os kapcsolatok hálozzák be egész élettinket' Kozos jellemz jiik az abszolut csetlegesség, a felcserélhet ség. Nem érdekel, hogy milyen ember it taxisof r, csak vigyen el a megadott címre; nem érdekel a szembej(iv ember' csak ne jojjon nekem, hanem adjunk helyet egymásrrak. A krizombos kapcsolatokban a partner arca majdhogynem lt ,,társadalmi'' kapcsolatok, ha a

ismeretlen; s bár a szomszédnak el re koszcinok, lánynevét már

nem ismerem. Kapcsolatunk formális, viszonyunk elvontan negakoztl'ink _ de ez tiv. Ember is, én is, és ez teremt ',kozcisséget'' beteljesiilése. a negativitás koz
a másik embtr mennyire lesz konkrét lény a számomra. Lehet valaki már nem kozomb
ll

tetlen) megnyilvánulásai folott el kell siklania _ azaz a másikat mindenképpen saj át arcunkra kell átformálni,,,igazi', létezésétl el kell tekinteni. Ugyanez vonatkozik a puszta szimpátiára is. Mi hát a ktilonbség? Az, hogy a barátság esetében a másik fél számomra elvont megnyilvánulásai ném létez eA, nem veszek roluk tudomást. Innen abatátság idealizálása: mindkét fél hiszi a teljes azonosulást, noha mind a kett milli olyan viszonyt tart fenn a világgal, amellyel a másik fél nem tud mit kezdeni. A kozcimbos kapcsolatok esetében semmilyen érdekl dés sincsen; a szimpátia krilonboz fokain már jelentkezik az érdekl dés, de ez sohasem ringatja magát illrizi kba, és tudja j l' hogy a másik csak bizonyos megszoritások ktizrjtt fontos; a barátságban azonban elhitetem magammal a teljes azonosságot. Elhitetem? Bizonyos pillanatokban valoban létezik ilyen azonosság; de lépjen csak be egy harmadik, rogton kiderul, hogy ennek az azonosságnak sok akadálya van (Erwin Jimmerthal, F{ans FIansen és Tonio Krciger kozott). Ezek a pillanatok kínosak, fájdalmasak _ és annak, hogy nem léteznek orok barátságok, az az oka,hogy a két fél a maga milli más vonatkozásáva| minden irányuan fejl dik, és a barátokat egymást l elválaszto mozzanatok fokozatosan hál ként borulnak rá a kapcsolatra. Vizsgáljuk meg azun. orok barátságokat, és meglátjuk, hogy az érettségitalálkoz k unalma tartia ossze ket. A barátság tehát mindig korlátozott' de a korábbi kapcsolatokkal szemben mát szereter is. Korlátozottsága miatt nevezz:i.ik szeretet 1.-nek. (Anélktil' hogy kitérnénkrá, jegyezzikmeg, hogy a koz
i's czen átlépni vagy ebbe belelépni bizonyos foku onpusztítással iár. A másik testét csakis ugy vehetem birtokba, ha a magamét k(ilcsonadom (ellentétben a korábbi szinteken is kialakulhat testi kapcsolatokt l). Ide eljutni ugrásra van sztikség - olyan ugrásra, amilyenr l Kierkegaard ir az els csok kapcsán. Ez val ban uj k zosséget teremt két ember kozott, amelynek lényege az rijdonság, az egyszeriség, az
- A testi kapcsolat ezen a szinten kísérlet:kísérletaz azonosulásra. Am a test ,,érzékibizonyossága'' és egyszerisége meggátolja' hogy eZ az azonosság teljes mértéktílehessen. Ha a másik fél nem lenne

másik személy, hanem én magam lennék' akkor magammal Szeretkeznék - de ez nem kapcsolat, nem szeretet. A szeretetnek ez a szintje sem tudja tehát felszámolni az emberek kozcitti, eleve meglev
A szerelem vizsgálatára áttérve mindenekelott azt kell megvizsgálnunk, hogy ez hogyan viszonyul a fent vázolt stádiumokhoz. Nem kérdéses,hogy az ember torténelmi fejl dése hozta létre a szerel-

metj amely ennyiben társadalmiasult jelenség, anélkril hogy természeti gyokereit valaha is elveszítette volna. Ennek kcivetkeztében

t3

azonban t
az europai ember: az egyik esetben ugyanannak a kultrirának a kulonféle állapotair l van sz , a másik esetben pedig gyokeresen eltér kulturákr l. Az eur pai kultrira torténetében a szerelemnek két olyan felfogásával találkozunk, amely, ha nem is szembeotl en, mégis gyokeresen eltér egymást l. Az egyik szerelemfelfogás a gorogok sajátja, amelyet azután olyan gondolkod k probáltak feleleveníteni, mint Spinoza vagy Hegel. Lényege roviden abban foglalhat tissze, hogy a felfogás szerint a szerelem nem alkot radikális ttirést az emberi viszonyok kavargásában, hanem ttjrésmentesez illeszkedik be a mindennapi élet tobbi társas kapcsolata kozé. A szerelmi vágy az emlékezéssel kapcsol dik egybe, mondja Empedoklész) az emlékezés viszont a lét egységének a felismerését szavatolja. A világot moz3at két princípium koztil a harag, aviszá|y (neikosz) mindent szétválaszt, a szeretet (filia) viszont mindent egybekot. A szerelemnek (erosz) a Szeretet az alapja: lényege a kotés, az egység, a tokéletesség. A szeretet és a szerelem nem ktiltintil el az élet tobbi szféráját l, hanem sokkal inkább azok egységének a feltétele. Aki szerelmes, az nem csupán saját szerelmét éli meg: szerelme révénvilágosodik meg el tte a létezés alapvet harm niája, zárt egysége. A szerelem tárgya a szerelmest egy mélyebb megismerés felé vezeti _ mi sem természetesebb, mint az,hogy a Phaidroszban Platon abeavatottat' a fi.loz fust, az rj ng t, a megszállottat és a j st rokonítja, és végtil, egy sz val, szerelmesneá (erasztész) nevezi ket. A szerelem azonban, bár boldog állapotnak tíinik, hiszen iisszekapcsoy'c a szerelmest

szerelme tárgyával, minden pillanatban veszélyeztetett is. Er sz kiizaetít , az ég és a fold kozott teremt kapcsolatot. Ha a szerelmes nem vigyáz, konnyen p rul járhat: Erosz rabul ejti, és ismeretlen tartományba, ismeretlen belátások felé ragadja magával. Az ember ki van szolgáltatva neki' és a kiszolgáltatottság nemcsak gyony
állapot, hanem teher is. A gorogok a szenvedélyes szerelmet paSZszívnak (azaz terhesnek) is tekintették, atnit az ember szinte betegség m djára szenved el. Innen a szenaedélyes szerelem elnevezése: noszosz' ami eredetileg betegséget, balsorsot, szenvedést ielentett. (Euripidész Hippol toszában például az etosz és a noszosz fogalma minden esetben egytitt szerepel.) Erosz engedetlen, zabolátlan, és kitaszítottságba, orokos otthontalanságba taszíthatja az embert; egyszersmind azonban mértékteljes is: kell bolcsességgel a szerel* mes elkertilheti végzetét,és beteljesedett, kolcsonos boldogságban lehet része:

t4

Boldog, aki mértékletesen s okosan él a gyi)ny rrel, mit megkap Aphroditétol,

cs ondb en, riilt har ag ok aiharát l mentesen; hiszen iker a nyil, mit Íeszítaranyftirtii Er sz, a Khariszoké: s z él

egyik a j sorssal suhan , masik a aégzettel rrip' l .

Iphigeneia Auliszban címíídrámájában. szerelem sajátossága a kivál ság, a lehet ség a teljes, harmonikus életre. Így ír Platon: ,,Akik szépen szeretnének élni, azokat kell hogy vezesse valami az életben, S ezt nem plántálja beléjtik sem rokonság, sem tekintély, sem gazdagság, sem semmi más, csak a szerelem. Mi ez a valami? Ilyesmire gondolok, mint a gya|ázatto| valo irt zás és a szépségutáni vágy. Mert ezek híján sem állam, sem egyén nem vihet véghez nagy és szép mtíveket.'' A szerelem Platonnál kozvetítés: kapocs az égésa fold, a test éS a szellem kozott, és ily m don az egyén és az állam harm niáját is el mozdítja, s t - mondja Plat n - csak ez mozditja el . Aki szerelmes, az a legkivál bb; és ez a felfogás magában rejti azt, hogy a szerelem voltaképpen az ember képességeit, lehet ségeit a tobbi ember, a társadalom voiratkozásában bontakoztatja ki, és a szerelmest a szerelem teszi képesséarra, hogy megtalálja helyét a világban. A, |ét megértésea szerelem kolcsontisségének, személyességénekkovetkeztében nem t lmuta' a kozmoszon, hanem, az empedoklészi szeretettel egybefon dva) azt beltilr l teszi zárttá, egységessé. Két test egybefon dása ugyanugy a világ egységétbiztosít|a és teszi még tcikéletesebbé, mint két lélek egymásra ismerése. A szerelemnek ez a tokéletesen érzékifelfogása Spinoza, kiváltképpen pedig Hegel bolcseletében támad fel ujra. Azok a polgári gondolkod k ujították fel az antik szerelemfelfogást, akik számára ez harci lobog vá is válhatott: a polgárságnak abban a korszakában támadt fel, amikor az egyén s a világ harmonikus viszonya ismét lehetségesnek látszott, és amikor az egyénben lappango, korláttalannak tetsz er k elhomályosították azokat a mozgásokat, amelyek az emberek feje folott az egyéni aktív eroket guzsba probálták kotni. Hegel, aki a polgári társadalomban a beteljesrilést látta, és aki Amerikát még egy uj eposz megteremtéséreis alkalmasnak taftotta' minden emberi képességetmegprobált egységesnek, kcizcisnek, a világgal harmonizálonak tekinteni. A szerelmet is így fogta fel: szerelem, ha az egyesiilés egyetlen pontiaj S nem veszi fel

- írja Euripidész az

A beteljesed

'A

l5

magába az egész terjedelmét annak, amit az ember a maga szellemi mriveltsége és rangjának viszonyai szerint átélhet, nos, akkor a szerelem t'ires, absztrakt marad, és csupan az érzékiségoldalára vonatkozik. A szerelemnek, hogy teljes és egész legyen, osszeftiggésben kell á||nia az egyébkéntmeglev tudat egész ével, az érziilet és érdekek teljes nemességével.''Hegel meghatározását a gtirtigség

visszhangjának is tekinthetnénk; de nem lehet nem észrevenni a dont ktilonbséget: Hegel átvette a gorog szerelemfelfogást, de annak val sága nélkul. A gorogok soha nem beszéltek volna tires és absztrakt érzékiségrl; nemcsak azért nem, mert eZ pusztán elméleti konstrukci , amelynek nincsen igazsága (hiszen a szerelem vagy szerelem, és akkor meghatározott' vagy pedig nem szerelem - de a Dpuszta'' érzékiségsem tires, hanem nagyon is konkrét val ság), hanem azért is, mert érzékiségés szellemiség igy sohasem állt ott szemben egymással. A dont ktilonbség abban jelentkezik, hogy Hegel még a megfo_ galmazás szintjén sem képes meg nem torténttétenni a keresztény_ séget - azt a kultirrát, amely érzékiségés szellemiség fogalmigyakorlati szembeállítását elvégezte. A kereszténységután már nem lehet ugy gondolkodni a szerelemr l, mint aze|ott - és ha ezt megkísérelik, mint Hegel, akkor valojában a szerelem sajátossága mellett kénytelenek elsiklani, nem látva, hogy egyén és kcizosség viszonyának lehet<íségeiis alapvet en megváltoztak az antikvitás ta. Hegel meghatározása a szerelmet illet en tires: az érzékiségnek is és a szellemiségnek is más a jellege, valamint egymáshoz val viszonyulása is, mint az antikvitásban. A gorog felfogás ujraidézése igy az ujkorban els sorban nem a szerelemfogalom pontosításának (ha ez egyáltalán lehetséges) tekinthet , hanem szubjektív pátosznak, amely a polgári világ nagyszeriiségébevetett hitet burkolja krirul. Jellemz , hogy egy másik helyen Hegel a szerelmet _ hogy ne csusszon ki kezéb<íl'és ne kelljen a romantikusoknak, azaz a halált és a zsenialitást otvtiz melank liának prédául átengedni - kénytelen intézményesíteni,érezve, hogy ha a jelen világba a szerelmet mint az evilági harm nia szimb lumát akarja bevezetni, akkor a szerelmet és a világ harmoniáját is valamiképpen reálissá kell tennie. A polgári világban ez csak intézményesítettentcirténhet meg, és formája a házasság: férfi és a n viszonyár l meg kell jegyezni, ',A hogy a leány az érzékiodaadásban odaadja a becsiiletét; a férfira, akinek máS tere is van erkolcsi tevékenységeszámára, mint a család' eZ nem áll. A leány rendeltetése lényegileg csak a házasság viszonyában áll; a k
A llcgcli

gondolatban éppen az a ktilonosség vész el, amely a l alapvet en megkulcinbozteti. A ,,kor,rsscgi'' társadalomba vetett hit magát a szerelmet fosztotta meg vlrlilságátol, és mivel - szemérmességb l? - mégsem kusztibolhette h r lt szerelem fogalmát, olyan realitást kellett neki biztosítania, rttttcly immár nem a szerelem realitása. A szerelem a számos emberi klr1lcsolat egyike lett; a polgári társadalom val sága azonban kétségcss teszi, hogy a krilonféle emberi képességekés viszonyok ilyen l(lrcsmentesen olvadjanak egymásba. A hegeli szerelemfelfogás a ,,zcrclmet a szeretettel teszi azonossá, elmosva a k
l r

t7

az egyéniségés egyediség vizsgálatát a r mai birodalom talaján kibontakozo keresztény bolcselet Vetette fel el szcir, ugy ekkort l vált problematikussá a szerelem és a szeretet is: a szerelmes magára van utalva, mivel azonban szerelme mégis irányul valamire, e magány nelle puszta egyediillétet, hanem megfosztotts got jelent. A fold és az ég kozotti senki foldjén tévelyeg. Az ég realitása nem metafora: a kozépkor számára kézzelfoghato val ságként jelentkezett a világ megkett z dése égi és foldi birodalomra, ellenségesen szembefordulo szellemiségre és érzékiségre. A kozépkor legnagyobb ortiksége ez a modern kultura számára. Az ég: nem ég tobbé' hanem lehet ség, hogy tirllépjtink az adott realitáson egy másik világ felé, amely' ha nem is val ságos és kézzelfog_ hat , mégis legalább annyira létez , mint a másik; az ég: er szakos átszellemítése a mindennapi életnek. A polgári világban ez az orickség az elidegenedés modern fogalmával kapcsolodott ssze: az egyén és a társadalom szerves koztissége is megsziínt, párhuzamosan a világ szellemi és érzékimegkett z désével. A kereszténység létrej
_ de a gorogokre is jellemz vágy dással ellentétben ez egyirányu mozgás' azaz nélkulozi a kolcscjntisséget, amely a gorog szerelemre jellemz volt, és amely a modern kor t
l8

Mirrtlcn olyan kísérlet'amely ma a szerelmet kolcsonos viszonynak tlt'li nrcg, valojában magának a szerelemnek a reális helye és sajátosang,rr rncllett siklik el.

A kcresztény kultrira ugyanakkor nem tiiri el a magánrigyeket:

világbirodalom része, és a legszemélyesebbnek trín geszttts is Istent idézi, akár tagad an, akár igenl en' A világ érzékiés bzcllcmi felosztását a kereszténységa szerelmen belril is megpr bálttttttclu^n a

trr vi'grehajtani, és a modern szerelem éppen attol lett melankolikus let'rclcm, illetve a melank lia egyik jellemz megnyilvánulása, llrrgy nem engedelmeskedett ennek a felosztásnak. Az égi és fcildi

:izcrclem megkiilonbtiztetésének gyokerei már Plat nnál megjelenttck: a filoz fus két Aphroditérol tesz említést.Az egyik mennyei

rA1llrrodité Uránia), és nincsenek sztilei; a másik, a fiatalabb vil,erlt'tt szul ktol. származik (Jupitert l és Dianát l), és az' akit az r'rrllrcrek a szerelem istenn jének (Aphrodité Pandemosz) nevezrlcl<. Nem kétségesazonban, hogy a szerelem mindkét istenn je ági l,itt1t , azaz a lelki és a testi szerelem nemcsak hogy nem idegen t'gyrnástol, mint Plat n keresztény hívei hangoztatták, de még krrliinbséget is nehéz tenni kozcjtttik. A hellenizmus és a kora kt'rcszténység idején idegenedik el egymást l a két istenn , és a tt:sti szerelemnek egyre kevesebb krize |esz az Istenre irányul szcllemi szerelemhez. A szerelem részben isten, részben árt déttlrln éS lelki szenvedély, hirdeti Plotinosz; Szent Ágoston szerint 1rctlig Jeruzsálem az Isten szeretetére sz lít fel, Babilon viszont a ltllcli életre - az egyik minden j nak, a másik minden rossznak a lrlrrása. ,,Szeretteim, szeresstik egymást: mert a Szeretet az Istent l vlrn; és mindaz, aki szeret, az Istent l szi.iletett, és ismeri az Isl('llt. '. Szeretteim, ha így szeret minket az rsten, nektink is szeretrriirrk kell egymást'' _ irja els levelében János (4.7_|1.); ám a szcretet nála' Pál Szeretethimnuszához hasonl an (I. Kor. l3.)' l
l9

ellátnia a testi szerelmet, amelyt l, bríncisségemiatt, az átlelkestiltséget is elvitatta. (Szent Tamás legf bb érve a testi szerelem ellen az,hogy az embert az észt | fosztja meg.) Egy kozépkorban lejegyzett, kétsoros vers hiíen érzékeltetiezt a véleményt:

Femina corpus opes animam vim lumina aocem Polluit adnihilit necat eripit orbat acerbat.

A

szerelem alámerrilés a teremtményiségbe, elzárk zás Isten el l. A szerelemben ugyanaz az
l'clcm, mondja majd a |9. században Wagner; a 20. században 1rr'tlig'l'homas Mann, tirl életirtjának felén, a kovetkez t jegyzi fel rrlr1rlírjába: ,,Vágyakozni a szerelemre, egészen addig, hogy az emllt'r lrclchaljon, és mégis megvetni mindenkit, aki szeret. A boldog|,up lleru az, ha szeretik az embert; ez undorral kevered elégtétel l lriírság számára. A boldogság: szeretni és semmilyen ktlzeledést ncttt tanusítani a szeretett tárgy irányába.'' A a gy d szerelem' atttcly végs soron a semmioel kot jegyességetJ a kereszténység aze

rrr'tikscge, és gondolatilag, valamint élettechnikájukban a romanti-

kttsrlk vállalták a legkovetkezetesebben' odáig men en' hogy a r;zt'rclmet és a halált ikertestvérekké tették' (A modern szerelem a nn'llt század eleje ta nem melankolikus, hanem romantikus Szerelt'rrlk nt él a nem szerelmesek tudatában')

A ,'rnodern'' szerelem amagára maradt ember szerelme. Lényege it vitlasztás. Hogy kibe lesz szerelmes az emberJ az véletlen; de rrrclycbb értelemben mégis sziikségszeríí,fatális. Mert nem a szetcltrres pillanatnyi beállítottságát l fugg csak, hogy kit választ szer cltrtc tárgyául; választásában azokaz er k is részt vesznek, amelyek ,'zcrrr lyéhez kapcsol dnak ugyan, de azon mégis tulmutatnak. A rrlult, az egyéniség,az a|kat, a szellemi habitus, az érzékenység, il vcrmérséklet _ mind kcjzremíikodik abban, hogy egy zsrifolt !lr:tnd embertcjmegébolaz illet azt és csakis aztaszemélyt választ1ir ki, aki szerelme tátgya lesz. Választása olyannyira meghatározott, lrrrgy kérdéses(bár eldonthetetlen), nem el z leg volt-e szerelmes, cs chhez választott ut lag tárgyat. A választás: sztikségszeriiség; ;r találkozás nem véletlen. A szerelmes persze szabadnak tudja rtragát választásában' és ehhez joga is van. Nem abban a hegeli crtclemben, hogy a szabadság a felismert sztikségszeriíség,hiszen t'z a kijelentés az egyént menthetetlentil belemossa egy
- írja Kierkegaard _' hogy

a szerelmet abszoluttá tegyiik, amelyhez képest minden más torténéseltiínik, akkor soha nem lenne szabad belemenntink a szerelembe, mégha tizszer házasodunk is meg.'' A szerelem ,,elveszi az ember eszét'', a szerelmes ,,magán kívtil van'' - mondja a világ a szerelmesr l, de a megért lekezelésért megvetést kap cserébe: a szerelmesnek semmi kedve ',visszatérni'' a világba, amelynek megfontoltságárol csak tudja, hogy a korlátok
nri

l

me gma gy at ázhatat|an

:

..;mikor vagyat ktjzelítte kémli, oly mélységekbe szall az emberelme, hogy az emlék nem képes utolérni

_ írja Dante. Mit l és miért lesz szerelmes az ember? A kérdés értelmetlen, hiszen éppen arr l van szo' hogy válaszképpen csak konkrét mozzanatokat tudna a szerélmes felsorolni, akár milliot is _ de az tisszes konkrét mozzanLaÍ még nem azonos azza| az érzéki

teljességgel, ami a szerelem tárgya. Ugyanakkor maga a szerelmes tiltakozna a leghevesebben az ellen, ha szerelme tfugyát,,érzéki teljességre'' redukálnák, mivel - jogosan -'gy érezné,hogy ezáltal saját bels végtelenségétis megkotnék, határok kozé kényszerítenék. ,,A szerelem, meghatározván, elillan" _ irja lJnamuno. A szerelem lényege a mozgás, az egyoldalu irányulás , ezétt tárgya megnevezhetetlen. Szerelmes vagyok valakibe, mondom, de ezzel még se r la, se érz semr l nem mondtam semmit sem. Bizonyos értelemben a szerelem tárgya,,mint olyan'' nem is létezik, csak mint a mozgás, a vágy által modosított, a szerelmes saját képéreformált tárgy. Senki sem |átja ugy és olyannak a szerelem tárgyát, mint az' aki szerelmes belé, és ezért a szerelem okát sem értik. A szerelem paradoxona: a tárgy megvan (hiszen láthato, megszolíthat , meg is er szakolhato), de ez atárgy egyszersmind megfoghatatlan is, mert mindig kicsuszik a keziinkb l. Egyszeriség és állando tovattinés: ez a szerelem val sága, olyan paradoxon, amelynek lényege a feloldhatatlanság. Más kérdés,hogy a szerelmes Szeretne feloldást, szeretné ,,megkapni'' szerelme tárgyát _ de ez rcigvest rtigzriltségekhez

vezetne (a legj hiszemiíbb értelemben használva a sz t), ami a szerelem lényegével ellenkezik. A szerelem azonban nem tlíri a feloldást. Ez azért van így, mert a szerelemnek nincs beteljestilése, a Szerelmes csak akkor igazán szerelmes, ha irányulhat valamire, ha még nem kapta meg a tárgyat _ és viszont; az elérhetetlenség zfuja ki a feloldás lehet ségét. 22

.,l ltt van tiszta szerelem _ írja La Rochefoucauld, félre nem érthelíictt a szerelem mélyénlappang melank liára utalva _, amely nem

kr'vcrcdik ossze ttibbi szenvedélytinkkel: az a szerelem, amely szívrrrrk mélyénrejt zik, és magunk sem tudunk rola.'' A szerelmes r arrk vágyakozik, szeretné elérni tátgyát, de mert nem kapia meg (trtcrl ha megkapná, már nem szerelemr l, hanem valami másr l lr'ttttc sz ), ezérthe|yzete kiszolgáltatott. Korántsem véletlen, hogy it szcrclem tdrgyar l szoktunk beszélni: a tárgy egyfel l mindig ltltltllt, a bels elevenséghez képest passzív és ktils dleges, másfel l

nem személy, nem ember' Akibe az ember szerelmes, az vrrliljában megsztínik embernek lenni, és a szerelmes révénfogalrrtttlná, tfuggyá változik. A szerelmes egy kínz csapdába esik: l('|'ctllt magának valakit, akinek azután ki lesz szolgáltatva; beleszel l'l egy személybe, aki azonban tárgyként jelenik meg, de ez atátgy 1rt.tlig

hrszrllgáltatottsága ellenére is leigáz benntinket. A fiatal Thomas Mrttln így írt leend feleségének: ,,Buta kis Katja, még mindig a "tirlbccsultr l< mesél, és még mindig aztállitja, hogy nem tud majd ttíle! De hát Szeretem' az Isten ilzzir 'llenni<, amit én 'lelvárok< nzt'rclmére, hát nem érti' mit jelent ez? Mit kell még itt sokat r'lv:trni meg lenni valakivé? llegyent a feleségem, és tegyen ezá|tal r'\ztclcniil btiszkévéés boldoggá!... Hogy én >mivé teszem(' a jelenlrr*cg, amellyel felruházom, és amellyel az életem szempontiáb l l'tt' cs bírni fog, az végril is csak rám tartozik, és Magára semmiféle lirr'ilclság és kotelezettség nem háramlik bel le! Buta kis Katja!'' A szerelem tárgya ,,kiszolgáltatja'' magát, hiszen hagyja, hogy lrclcszeressenek, esetleg nem is tud rola, ,,tehetetlen'' _ és mégis rrrcgalkot ja folé kerekedik (Pygmalion tcirténete). A szerelmes ,'gyll'l l tátgyaf
guságra t rekszem, a másik minden meghatározottságát szeretném magamévá tenni, bekebelezni. Talál ak azok a lételméletek,amelyek egy kozos nemíílényb l hasították szét a kétfélenemet (Platon' Blake), hiszen a szerelem, léténélfogva, kell hogy higgyen ennek az jraegyesiilésnek a lehet ségében. Nem házasságra vágyik, nem gyereknemzésre, értetle-

nril áll szemben mindenfajta gyakorlati megoldás lehet ségével, mert szándéka tulmegy ezeken: a képzelet, a hit világába. ,,Die Liebe stirbt, sobald die Gcitter fliehen'' _ írja Hcilderlin. A szerelmes azt szeretné' ha a másik lény a maga teljes konkrétságában csakis érte létezne, ugyanakkoÍ ez a másik lény teliesen absztrakt, elérhetetlen ) megszerezhetetlen. Nem tudja megkapni. A tokéletes elvontságot és a hris-vér egyediséget szeretné egybeolvasztani, és sorsa ezért mindig tragikus. Nincsen tokéletes elvontság (mert a Szeretett ,,tárgy" lélegzik, jár-kel, emészt), de a hus-vér egyediség

is megfoghatatlan (hiszen e ,,tárggyal'' sohasem lehet azonosulni).

A szerelmes a mindennapi életben t
szerelme kezét, de ez már kompromisszum: lemondott mindarr l, ami szerelmét éltette, a mozgást, a vágyodást |ezártara hitet evidenciává tette.

A

szerelem istene a kiegyensulyozottság, mert a szerelmes az meghasonlottság állapotában van. De ez a kett számáta elérhetetlen' mert amíg szerelme tart, addig az sztikségképpen kielégriletlenséggel,vággyal terhes, ha pedig megvalosult, akkor már nem szerelem, és akkor a kivédhetetlenril létrejov magányosság (ami már a testbe zfutságnál elkezd dik) nem ad erre lehet séget. A kiegyensulyozottság' a megelégedettséga szerelmes szemében kompromisszum, hiszen a szerelem az abszolut kompromiszszumnélktiliségállapota. A szerelmes nem ismeri a megállapodottságot, ezért állapota a Szenvedés sz val jellemezhet . (Persze a szavak csak mellékszerepl k, mondja Fontane.) Szenvedés, mert szerelme megval sulatlan, ha pedig megval sul, akkor már nem szerelem, hiszen a valoság minden esetben kompromisszumok eredménye. A szerelem tehát ktilonos állapot: lényege a mozgás, a megfoghatatlanság (mind a tárgy) mind a szerelem étzéseaz), szemben minden más kapcsolattal, amelyek a kapcsolatokra jellemz változás, alakulás kozepette is mindig rendelkeznek egyfajta megállapodottsággal, polgári megbizhat sággal, ellen rizhet séggel. A szerelem nem kapcsolat, hanem egyoldal irányulás, ugyanis mindenfajta kapcsolat feltételez egyfajta tárgyiasságot, a szerelem esetében viszont még a tárgy sem ,,igazi" tárgy, hanem hit, illuzi . A szerelmes ezért sziikségképpenmagányos. E magány azonban gyonyorrel teljes: a szerelmes rigy találja, hogy érzéseirévénintim 24

álland

trirsalgást folytat az abszolíltummal, amit, meghatározatlansága rniatt, joggal nevez el Semminek. Az abszolutummal tdrsalogni, t'.terelmesnek lenni nem m s, mint a felismert semmivel pillanatr l pillunatra egy tt élni. A szerelmes szenvedése ezérta legmagasabb tcrrdií ontorvényííséggelpárosul, annál is inkább, mert a másik léte llt nem meghatározo, nem befolyásol , csak ,,tirtigy''. Akire a szerelem irányul, annak semmit sem kell tennie, nem kell visclkednie, semmit sem kell vállalnia és viszonoznia: a szerelmes irgyis vak. A szerelmest mindez irgysem érdekli, hiszen, mondja l)lraidrosz, ,,istenibb a szeret r mint a kedvenc, mertaz isten benne lirkozik''. A szerelmes érzéseit a másik fél nem befolyásolja (...én ttcm érdemlem meg' hogy szeress, mondják azok, akik nem tudnak rrrit kezdeni a rájuk irányul érzéssel),hiszen eZ nem az akaratt l, t'llratározást l fíigg. (Ezért mindegy végs 'soron, hogy kibe szerel_ tllcs aZ ember: az érzésa szerelem lényege, nem a tárgy. Sem a lr rsadalmi ranglétra, sem a miíveltségiszint, Sem az erkolcsi arculat rrcm befolyásolja a szerelmet - ezeknek csakis a szerelem el tti :'tlicliumban van realitása. Az, hogy azután a szerelem tárgya a :;zcrelmest olyan helyzetekbe kényszeríti bele, amelyeket ez nem vc:sz éSZre, nem ide tartozik.) A szerelmes magára van utalva és t'llragyott. Nem létezik kolcsonos szerelem: ketten nem lehetnek t'l]yszerre szerelmesek egymásba, vagy ha igen, akkor ez mát szeret('ti nem szer{em. (Illetve csak akkor marad meg szerelemnek, ha :rz illet<ík fizikailag el vannak szakítva egymást l; de ez nem cáfolja ;r szerelem alapvet en magányos jellegét.) Aki szerelmes, gy érzi, hogy elcsábították; olyan er vel zuhan lrclc a másikba, és olyan mértékbenveszíti el magát, helyét a dolgok rrrcgszokott rendjében, hogy ohatatlanul felvet dik a kétely: nem . s:ibításr l van-e sz ? A szerelem tárgya elcsábítja a szerelmest, és rrrl'g akkor is csábításr l kell sz lnunk, ha a ,,tárgy'' mit sem tud lrrr l, amit el idézett. Miként a szerelmes nem választja ki, hogy liillc lesz szerelmes, hanem ,,a pokol er inek mesterkedése'' (I(leist) r í'vÓn az kiválasztodik' ugy a szerelem tárgya is csábít egy mélvcbb értelemben. Ennek természetesen semmi kcize sincsen a szelt'lrrtelen udvarlásho z, a hitszegéshez, a magakelletéshez. A csábítirs: a személyiség erejének megnyilvánulása, és a szerelmes, akit r'Icsábítottak, a szerelemben azt a zuhanást élvezi, amellyel cinmaglib l a másikba száguld. ,,Szívem mélyébl k
l

25

m

don saját egyszerisége és ugyanakkor kimeríthetetlensége' megragadhatatlansága. A szerelmes el tt megnyílnak a kapuk' lehullanak rola a láncok, és csak most érzi' hogy val ban magára talált. Magára talált, mert tapasztalta, hogy létezésenem ott ér véget, ahol

hitte, hanem hogy naivan soha észre nem vett határai mtigcitt beláthatatlan tér huz dik' amelynek reménytelen meghodítása csakis rá vár. Önncin végtelenségénekérzékelésekortalál magára a szerelmes - de veszíti is el cinmagát. Szenvedése, gycitrelme, valamint fens bbsége, gyonycire ugyanabb l az élménybl fakad: az onfeladás és az onmagára találás cisszefonod aktusábol, amelyb l a mindennapi életben vagy csak a puszta áldozatot, vagy saját sérthetetlenségrinket tapasztaljuk. A szerelmes ezért szakad ki a megszokott világ kotelékeib l' és az, akire szerelme irányul, ezért lesz csábít : a kézzelfoghato dolgok világáb l csalta egy olyan világba, amelynek lényege a megfoghatatlanság, a csillapíthatatlan vágy dás. Az et a szerelem tárgyának oldalán van' a szerelmes tehetetlen vele szemben. Ezért ha a szerelmet a személyiséglegmagasabb rendrí élvezeténektekintjiik, akkor a szerelmes részérl ez az é|vezet passzív' bénít, guzsba kot , a szerelem tárgya viszont _ amenynyiben egyáltalán tud

arr

l, hogy szerelmesek belé - ,,aktív''. Aktív'

mett az onélvezet az esetében az er élvezete, a személyiség erejének élvezete. Itt jon csak rá arra, hogy mire képes személyisége, milyen hatást tud el idézni - és attol a pillanatt l kezdve, hogy tapasztalja saját erejét, képes a játékra; probálgatni kezdi, meddig terjed az ereje. Játék ez, amely persze a szerelmes számára vérre megy. ott kezd dik, hogy nem nézek vissza arra, aki belém szerelmes - és legvégs határa az, ha belemegyek a kapcsolatba, csak azért, hogy lemondhassak a másikrol. A lemondásban a szerelem démoni hatalmával egyenrangu lesz a személyiségdémoni ereje. Goethe szakítása Friederikével, Kierkegaárd-é Regina Olsennel vagy Hamleté ophéliával: kísérlet, játék, a személyiségerejének praaaia. Ezekben az esetekben azonban a szerelem tárgyainak tevékenysége a dtjnt . Az említett férfiak esetében (és alighanem csak férfiak képesek a teljesen szuverén lemondásra, amely természetesen nem azonos a megcsalással vagy a megunással) már nem Szere-

lemr l van szo.

A magányosság választja el a szerelmest a tobbi embert l és a szerelmet minden egyéb kapcsolatt l. A szerelmest magára hagyja a szerelem tárgya (nem hagyja magát utolérni)' de a szerelmes, ahelyett hogy orvosságot keresne máshol, inkább gyonyorét leli a szenvedésben, és kertil minden helyzetet, ahol magányát valamilyen m don feloldhatná. A szerelmes kertili az embereket, és nem 26

lrcszél másoknak szerelmér l' mert ugy &zi, hogy elárul valamit: szavak, a rogzult kifejezések szinte megkotik a szerelmet és tár-

rt

mintha bepiszkolná magát, hogy mindez Mert a szerelemnek t'z a legnagyobb adománya: lehet vé teszi, hogy a szerelmes a lrrindennapi életb l kiemelkedjék és uj világot teremtsen magának lr hiány világát. Szenvedéssel párosul: a szerelmes nem talál (}lthonra) megnyugvásra, egyéb kapcsolatai szárnára elveszítették cr'tcktiket, miként minden más is, ami azelcítt szerinte értékvolt. lillranyagolja életét- de ezt a legtermészetesebbnek tekinti. ,,Egy rtlividualitás gazdagsága éppen toredékes elfecsérelésérevalo ere;illcn van'' _ írja l(erkegaard. A szerelmes vak, de ezt nem bánja, lltcrt egy magasabb rendií életet lát maga el tt. Elfecséreli az erejét tlc számára ez er gyíijtésahhoz, hogy ezt a magasabb rendií, a ',t'tnmi pusztito hatalmát felcsillanto életet el tudja viselni. A hit t'ltcti: a másikba Vetett hit, és ugy érzi, hogy benne val sul meg egy Lr1 világ, amelynek érdekében ezt a foldi világot el kell hagynia. piyirt, és olyannak találja,

..oda vezeti be", ahonnan a szerelem kivezette.

r r

A hit a remélt dolog

mint aal ság; a hit a láthatatlan bizonyossag

rnondja Dante. Ám ez az t$ vi|ág - mondani is felesleges lrrr'galapozhatatlannak és elérhetetlennek tíínik.A szerelmes gy llr:lzi, hogy ez azíj létezésfeloldja mindazt az ellentmondást, kínz rrrcgk ttittséget, ami a lenti világban kinozza' Persze tudjuk j l: ez rrt'ttt

fog bekovetkezni. De ugyanilyen

jl

érezzuk aztis' magunk

trrrigiitt tudva a szerelmes szenvedését, hogy a szerelem legnagyobb ir,lrllnánya nemcsak az akatás, hanem a folytonosság, a hit is.

A szerelmes érzéseolyan, mint egy megval sulás folyamatában |r'vii mríalkotás; magányra kárhoztatja' cisszetori, egyszersmind itztrt1$2n, kárp tlásul, ki is emeli ebb l a világb l' hogy egy id re l rvtil kerriljon id n és foldrajzi határokon, bepillantást nyerjen egy ,'lyltn világba, amely legalább annyira |étez , mint megszokott rrlllttrnunk, és hogy erre az otthonra onnan' távolr l tekintsen vl:iszl]) messzir l rendezve ilta az evilági rendet. Az j vi|ág, ;rlrrclybe a szerelmes bekertilt, a mindent lassan felemészt melanl, rrlia világa; és ha rijrarendezi az evilági rendet, nem tesz mást, mint '.rt'relmével egytitt a semmit csempészi be ebbe a világba. F,zteszi rt lL'lclmetessé, gátlástalanná, de kimondhatatlanul szánalmassá is: lrtszcn tírll pett azokon a korlátokon, amelyeket a nem szerelmesek {':i llcm melankolikusok, mintegy saját védelmtikben, a létezésvég,., k
27

SZILÁGYI ÁKoS

A szerelemfiloz fia ,,vagy-v

lclt'

agy" -a

A szerelem minden eddigi meghatározása, szinte az antikvitást l napjainkig, a szerelemfilozofiáktol a szerelem pszichologiai és fiziol giai koncepci in át a mindennapi szerelemképzetekig, Plat nt l Schopenhauerig és Stendhalig, Kierkegaard-tol és Hegelt l Otto ! einingerig és a fiatal Lukács Gyorgyig, de Sade márkit l José ortega y Gasset-ig és Novalist l, Baudelaire-t l Sartre-ig, Fourier-tol Freudig egy - elstÍ pillantásra _ bizonyára ktiloncis és csak torténetileg feloldhat lételméleti ép.Jlrt' Vagg a val ság-nélktili lét, aagy aval ságos ',aagy-aagy"-ra lét oldalár l fogták fol, értékelték, általánosították, vagy egyik, vagy másik létaspektussal azonosították a szerelmet, s alkották meg ,,a'2 szerelem, a ,,valodi", az ,,igazi" szerelem fogalmát, és állították szembe egymással az ,,égi" és ,,foldi'' Aphroditét, az ,,e|s Szerelmet'' és a ,,Itázastársi szerelmet'', aZ szerelmet" és az,,erkcilcsi szerelmet'', a ,'sze',esztétikai relmet'' mint ,,partikularitást'' és ,,nembeliséget'' Stb. Stb. A val ság-nélkrili lét ,,fokán'' megmarad Vagy megreked szerelem álláspontjára helyezked k a megval sulás minden formáját mint a szerelem megsemmisiilését,pusztulását utasították el, olykor egészen a ,,lovagi-szerzetesi'' vagy platonikus, ,,szellemi'' szerelem idealizálásáig, ami azt jelentette, hogy vagy az érzékipillanat szerelmét kellett felmagasztalniuk, és az élvezet pillanatát ,,kis orokkévalosággá" tágítani, vagy aZ érzékiségrl valo ttjkéletes lemondás árán ugyanezt a pillanatot kellett szellem'i
az,,tgazi" szefelem) vagy máskér:t:. az erkolcsi nyert honaként mutatta be. szerelem 1t'|crrtclséget ,,A kérdésugyanis az, megvalosíthat -e ez a szere|em?''l - mint l(icrkegaard,,házasembere'' fogalmazza meg a Vagy-vagy-ban. lilrhez a kérdéshez azonban, a választol fiiggetlenril, már szembe kcllctt egymással kerrilnie,,szerelemnek'' és,,val ságnak'' (el bbittt:k természetesen mint nem-valoságnak, val ság nélktili létnek), és t' szembenállásban ki kellett fejl dnie a jogos vagy jogosulatlan, isszerrí vagy képtelen sztikségletnek a szerelem megval sítása, a :lzcrelemnek mint sajátos, onállo min
I Stiren Kierkegaard: Vagy-xagy. Gondolat, 1978, 683. 1. Max Webert idézi: Umberto Cerroni az olasz marxista filoz fusoÁ címíík tetlrcn. Gondolat, 1970, 500. l. 2

29

lenben, az onkényesben, az egyediben, a szellemiben megalapozott.

A ktilonbséget, amely mindenféle elgondolás, remény, vágy' irá-

nyultság és a megvalosulás kozott vanJ a mindennapi életb l is bárki jol ismeri, de kifejez dik a tettek és szándékok jogi és erkcilcsi megítélésénekellentétes m djaiban, az emberi világ miívészi elsajátításának ktilonféle - és egyénenként,koronként, világképenként _ változ típusaiban is. A megvalosítás vagy megval sulás tobbékevésbé mindig megrázk dtatás a val ság-nélktili lét elvont' szellemi vagy érzelmi teljessége és tokéletességeszempontiábol. Hiszen ehhez képes, sohasem egészen az val sul meg, amit elképzeltiink, és f ként nem ugy val sul meg, ahogyan a képzelet ,,megval sítot_ ta''. A megval sulás, akkor is, ha sikeres, ha a maga nemében tcikéletes, más létm dnak felel meg, vagyis nem élhetjtik át, nem szemlélhetjtik ugyanugy, mint a val ságnélktili lét fokán. A megvalosulás: létmodváltás) avagy más szoval: a lét aspektusváltása. Ezt érztiletiink mindig szorosan nyomon k
sitani b armely é|etszfétában és élethelyzetben. A modern társadalmakban a t kés termelési m d kialakulása ta minden emancipáci s kísérletellenére ez a távolság szakadékká mélyrilt. Bármennyire fetisizált is ez a tudat, egyre inkább a val ság-nélkiili ttinik emberinek' azaz létszeriínek,és a val ságos embertelennek azaz dologszertínek, idegennek. Mintha a lemondás ' minden megval sulásr l, minden visszalépésaz ,'incognit vá'' vált bens ségbe, minden szellemlét, álomlét, fantázialét teljesebb és autentikusabb lenne a val ság tényleg elidegentilt és eldologiasult léténekkonkrét teljességénél.A lét ttirténelmi aspektusváltásábol fakad értékeltoldás, s t értékcsere,melyet aZ etika moralizálodásában, az ,,incognitoban'' és a ,,nivellálodásban'' oly szépen nyomon ktivethettink, s amely a modern miívészetbena lírai, a fantasztikus és a reflexivitáson alapul kifejezésformák el térbe kertilését Itoztamagával, természetszeríi|eg meg kell mutatkozzék az egyén életénekegy olyan egzisztenciális alaphelyzetében' mint amilyen a 30

lizcrclem. Hiszen lét és val ság kiilonbségét a szerelem egzisztencla' lis |orradalma akkor is ellentétté élezte, amikor még e torténelmi

;lrrrblematika hiányzott. Mostant l azonban éppen a szerelem lesz filoz fiai és mrívészi kifejezésének cgyik alaptémája (elegend csak az utols két évszázadban ír dott szcrelemfiloz frákra és a polgári korszak litájfua utalni, mely tultlyom részt szerelmi líra).3 Már Hegel rámutat' hogy ,,az érzelemrrck e szubjektív bens ségévela szerelem nem fordul el a klasszikus míivészetben' s egyáltalán csak mint az ábtázo|ás alárendelt lll()zzanata vagy csupán mint érzékié|vezet lép fel''. ,,Ezzel szem_ llcn Petrarcát... éppen ez a fantáziaszerelem tette halhatatlanná... iv. egész torténelmi problematika

t)ante is felmagasztositotta a szerelmet, s ebben Beatrice iránti szcrelméb l indult ki, amely azutári vallásos szeretetté dics rilt tlcnne.'' S ez csupán kezdete volt annak a folyamatnak, amelynek vcgeredményeképp a szerelem a ,,Szívek'' afféle ,,világi vallásává'' lrlakult át, ,,egyedtil magát téve meg az életnek lényeges' s t egyetlcn vagy legf bb tigyévé''. A szerelem minden eddig ismert formájában az egzisztencia litrradalma volt. A val ság-nélkuli lét olyan helyzetét hozta létre, ltmely mintegy osszegyiíjtotte a személyiséget ktilonféle tevékenyscgeib l, egyetlen pontra irányította, homogenizálta és felfokozta Mert ezaz,regyeÍlen pont'' - a Másik emberrel val cletérzékelését. cgyestilés és azonosulás pontja volt. Ha tehát a szerelem elérte cclját, ha megsziínt a hiány, amely életben tartotta és táplálta, akkor lnegsziínt az az absztrakt teljesség is, az a rendkíviili, emelkedett lclekállapot, amely a személyiségegzisztenciális forradalmának pillanatát jellemezte. A személyiség mintegy rijb l ,,szétsz ratott'' a világban, feldarabol dott és szétaproz dott pr zai tevékenységek cgész sorában, amit a teljesség elvesztéseként élt át (hiszen ezt a teljességet a val ságos lét konkrétságábanmár nem élhette át, lévén ,,véletlen'' egyén, tudatszertí individuum).o Á- a megrázkodtatás 3 L. err l részletesebben: IJmberto Cerroni: Férfi és n a polgári társadalomban. I(ossuth, 1977, ll3-145. l. 4 Érdekes adalék ehhez Karl Marx egyik ifirikori szerelmes levele: ,,Irántad crzett szerelm em, mihelyt taaol aagg, val di alakiában jelenik meg, riásnak látszik, akiben szellemem minden energiája és szívem jel1eme sszetorl dik. Ismét férfinak crzem magam, mert nagy szenvedélyt érzek' és a sokrétiiség' amibe minket tanulmáIryaink és a modern mííveltségbelevon, és a szkepticizmus, amellyel sztikségképp minden szubjektív és obiektiv benyomásunkat kifogásoljuk, csak arra aal , hogy rnindnyáiunkat kicsivé és zsortol d vé tegyen. De a szerelem [Liebe] nem a feuer-

bachi ember, nem a moleschotti anyagcsere, nem a proletariátus iránt érzett szeretet ll-iebe], hanem a kedves iránt érzett, nevezetesen aZ irántad érzett szerelem a férfit ismét férfivá teszi.'' (Idézi: Lukács Gyorgy: Az esztétikum sajátossága II. ktitetében, 558. l.)

3t

onmagában még nem jelentené a szerelem megval síthatatlanságát. A lét aspektusváltása nem minden korszak minden embere számáta kcivethetetlen vagy negatív. A val ság-nélktili lét mint a szerelem onállosult min sége s vele egyritt a személyiség beállít dásának, a

személyes élet egészének min sége megsemmistil, mert meghatározottá, konkréttá válik, mert torténetté, folyamattá bontakozik ki, mert kezdetb l tartammá, érzelemb l életformává kell szélesulnie, s mert beilleszkedik a személy életénektevékenységei kozé, beilleszkedik az erkcilcs, a kultura stb. egész ellentmondásos világába (míg korábban a szerelem nyelte el mindezt, a szerelem rendelt maga alá minden más tevékenységet és szempontot). Ha a tc!,rténeti problematikát zár jelbe helyezztik, akkor a kérdés csupán az, mennyire képes eZ vagy az az ember ezt a változást, ezt a megrázk dtatást olyan természetességgel fogadni, amilyen természetességgel a terveknek, álmoknak, vágyaknak a valoságba val ,,átlépését''és eredeti min ségiik megsemmisrilését fogadja? Menynyire képes a szerelmes állapotban a szerelmet élvezni, megval sulásában pedig azt a másvalamit, amivé átalakul, ami egyszerre lehet tobb és kevesebb is a szerelemnél? Mennyire képes elviselni ezt az átalakulást, és mennyire Szeretne orokké a szérelem, a val ságnélktili lét állapotában maradni, illetve elmulását mennyire ér}i abszolrit veszteségnek? Azt a szépséget, azt a szabadságot, amellyel a szerelem ajándékozza meg h seit, semmilyen val ság (életforma, társas kapcsolat, házasság, család) nem rizheti meg, bármily kevésséis elidegentilt. ,,olyan szerelem ez, melynek nincs valosága, amely csupán az édes lehet ség cukros kenyeréb l él. A viszonyban nincs meg a valoság realitása, mozgásai tartalmatlanok, álland an megmarad ugyanazoknál a lsemmitmond , szerelmes gesztikulácioknál<.''s Kierkegaard ,,házasemberének'' ezt a megállapítását a szerelemr l mint valoság-nélktili létr l Hegel mélyenszánt fejtegetése még jobban megvilágítja: ,,A szerelem csupán az egyes szubjektum személyes érzése,amelyet nem tciltenek el az emberi létezés rjrcjk érdekei és objektív tartalma' a család, a politikai célok, ahaza, a.hivatásnak, a rangnak, a szabadságnak, a vallásosságnak koteles* ségei, hanern csak saját én-je, s ezt az érzéstegy másik én által visszattikrozve akarja visszakapni . Ez a tartalom) amely ujra csak még formális bens ségnek a tartalma' nem felel meg igazán annak a totalitásnak, amelynek a magában konkrét egyénnek kell lennie.''6 A bens ségnek ez a formális jellege, amely nem tartalmatlanságot' csupán elz.lont tartalmat jelent, a szerelemnek talán legfontosabb

m. 08. l. (Kiemelések és a továbbiakban Hegel: Esztétika. II. Akadémiai,1955, 742. l.

5 S. Kierkegaard, i.

32

ttrcghatározása a valoság-nélktili lét oldalár l' s talán legjobban lllutatia azokat az elkerulhetetlen konfliktusokat, megrázkodtatásokrrt, amelyek e formális bens séggévált személyiséget az élet konkri't viszonyai kozé visszatérve, a dolgok megszokott folyásaként, az i'lct prozájaként, el ítéletekkéntés korlátoltságokként várják. Amennyire igaz, hogy a szerelem ,,egyik kedvenc elképzelése, Irogy szeretne egy lakatlan szigetre menekiilni"t, ,hogy lemond

rrlinden egyébr l' és szerelmesével a pusztába szokik''8, annyira igaz, hogy épp ezért ,,az els Vagy romantikus szerelem illuz rikus t,ugy naiv rjr kkéval ságdnak ilyen vagy olyan modon onmagát kell lcgsztintetnie''9. Ez ugyanis a lét aspektusváltásának kényszeriiséHi'b l fakad, amelyet csak ugy lehet ,,kicselezni", ha eleve lemondartltk a megvalosításrol, megértve azt' az áuít lag ,,mély titkot, hogy itz cmbernek egy másik iránti szerelmében elegend nek kell lennie rrrrmagának is''1o. De a lét aspektusváltása nem mindig válik tragiktrssá, nem minden korszakban egyenértékii a szerelem megval sítlratatlanságával, és nem minden személyiségéli át így. A mi kortrnkban, amelyben a lét és val ság, tudat és szubjektum, érzékiség i's szellem, egyén és kozosség kozotti szakadás a társadalmi létezési rrr d lényegébl kovetkezik, s amelyben a val ságos |ét konkrét teliessége elérhetetlen és átélhetetlen az egyén számára, a komprorttisszumot nem ismer , naBY szerelem sziikségképpcsak tragikus lchet. Mivel nem békíthet ki a csokkentett intenzitásu és teljességti lét egyetlen val ságos formájával sem, mivel ugyanazt akarja kapni a val ságt l is, vagy pedig semmit nem akar kapni t l'e, azétt lt szerelem minden megval sulása megalkuvásnak, lealjasulásnak, hazugságnak tíinik fel a val ság-nélktili lét szerelmének fényében. A val ságos létnek azonban még a legpr zaibb életviszonyok l
7 S. Kierkegaard, i. m. 697. l. Hegel, i. m. 140. l. 9 S. Kierkegaard, i. m.749. l.

B

-

Sz. A.)

l0 S. Kierkegaard; Ir .saib l, Gondolat, 1969.293.

33

rezignáci n alapulhat. A ,,házasság - mondja a lházasember< - ezért a rezignáci n alapul' a szerelem nem''.11 De még ez a rezignáci n alapulo szépségés varázs is csak kitételként johet létre a mindent áthat elidegenedés és kitiresedés korában. Ami általánosan érvénybenmarad, az a szakadás: egyfel l a platonizál és a puszta érzékiséggé csupaszodott szerelem kett ssége, másfel l a házasság és a család mint a szerelem halála. Az utols évtizedekben talán már ennél is rosszabb a helyzet, mert a kiuresedés kovetkeztében az elidegenedés már a tiszta bens ség szféráját is kikezdi' és a szerelem valoság-nélkuli létkéntis kezd kérdésessé válni. Vagyis a szerelemfiloz fia hagyományos vagy-vagy-át, a szerelem megval sitása vagy a szerelemr l valo lemondás ktjzti választást a szerelemre val képtelenség kezdi felváltani. Hiszen a szerelemben, amennyiben nem marad puszta nemi vonzalom, puszta érzékiség,van valami',fennk
AZ ÉRZÉKISZERELEM GENEZISE

Az

érzékiségmozzanata mind a nemi szerelem egész torténeti fejl désében, mind az egyéni megval sítás minden egyes esetében a természetes és sztikségszeru kezdethez tartozik. ,,Meglátni és

ll 12

34

S. Kierkegaard: Vagy-aagy. i. k. 609. l. Umberto Cerroni, i. m. 155. l.

tllcgszeretni a n t, egy szempillantás mtíve volt, bizonyos értelemllcn elmondhat ez a lelki szerelemr l is, de ebben csupán jelezae van ,t hezdet"73 _ írja Kierkegaard az ,rérzéki'' és a szerelem ',lelki'' l<(izcitti kiilonbség és egység mozzanatára utalva. Amíg a szerelem :t ,,kezdet'' állapotában van' puszta ,,nekifutás''' addig az egyének clvont, nem is feltétlentil kolcsoncis igenléséreszorítkozik. ,,A szerclcm, ha az egyesrilés egyetlen pontia' s nem veszi fel magába az cg sz terjedelmét annak, amit az ember a maga szellemi mtiveltsége cs rangjának viszonyai szerint átélhet, nos' akkor a szerelem tires, ltbsztrakt marad' és csupán az érzékiségoldalára vonatkozik. A szer'clcmnek, hogy teljes és egész legyen, osszefliggésben kell állrnia az cgyébkéntmeglev tudat egészével, az érzrilet és érdekek teljes rrcmességével''l4 - íria Hegel. Csakhogy a szerelem nem sztikségkcppen mozgás, amely teljességre torekszik, s így mind torténeti ('rtelemben, mind aZ egyes személyek általában vett gazdagságát l l'iigg en megmaradhat az érzékíségszintjén, a pillanatban. Ugrássá válik, amelynek se ,,el tt''-je, sem ,,után''-ja nincsen. Végs soron tehát éppen az a kérdés, hogy a ,,kezdet'' minek a l
Ir-rásodiknak A aalt gazdálkodás, a harmadiknak pedig ntlpl ja az cisszefoglalása.

A

csabít

A második esetben is lemondanak a szerelem megvalosításár l,

tle már nem azért' mert nem is igénylik ezt, hanem azéÍ\mert az 13 S. Kierkegaard,: Mozart Don Juanja. Magyar Helikon, 1972,72. l. l4 Hegel: Esztétika. I. Akadémiai' 1952' 2l4. l.

35

adott világban lehetetlennek tartják. Ez a szerelem nem elégtil ki az étzékimegvalosításban, de mivel a szerelem val ságát csak így tudja elképzelni, s mivel ez a szerelem halálát jelenti, átugorja az érzékiséget . Ez tehát a tiszta ér zékiségf on ákj a. E gyszer sem teszik, hogy orokké tehessék azt. Hegel így jellemzi ezt a szerelmet: ,,az istenit, a szubsztanciálist elválasztották létezésétl, s így a szellemi egység érzésétés tudatát is, hamisan' mint irgynevezett platonikus szerelmet rogzítették meg. Ez a szétvá|asztás osszefiigg azza| a szerzetesi nézettel, amely a természetes eleaenség mozzanatát mint teljesen negatíaat hatarozza meg' s épp ezzel a szétaalasztással végteIen fontossagot tulajdonít neki a maga szamára."as A paradox az, hogy míg az érzékiszerelem inkarnáci ja' Don Juan orok
Hegel: A jogfiloz fia alapaonalai. Akadémiai' l97l, l9o-19l. l. l6 S. Kierkegaard,: Írásaib l' i. k. 288. 1. 15

36

A ( i()RÖGSÉG ERoTIKÁJA 'l'lrrtcnelmi vonatkozásban az étzékiszerelem az egyszertí nemi vily,y, az ,,er sZ'' kifejl<ídésének,természeti tagolatlanságáb l valo killrlrrtakozásának teljesen normális foka. A ,,kezdet'' ebben az crtclcmben torténelmi kezdetet jelent. E korai szerelemérzés még tcljcscn elvont, s így messzemen en az étzékiségfoglya. Hiszen |rcztlctben maguk az egyének is elvontak, kifejletlen, véletlen egyéttrk, az emberi érzékekkorlátoltságár l nem is sz lva. Az egyesrilcsttck ekkor tényleg az érzékiségaz egyetlen pontja. S hogy menytrvirc nincs koze a megval sítás teljesebb formáihoz, azt onmagálr:trt is j l mutatja, hogy a házasságt l ftiggetlentil, s t gyakran a lrrizassággal szemben fejl dik. De a szerelmi vágynak ez a sztíkrerizlrbottsága csak az emberi természet sztíkreszabottságát ttikrozi. A lclki mozzanat még teljesen érzékimeghatározottságu, ezzel t'gyiitt jelenik meg s tiínik tova. E még sok tekintetben természeti, ..tllliV'' érzékiségtl a fejl dés irtja részben az érzékiszerelem kifino-

amatoriává'' válása felé vezet (ázsiai kulturák),17 rész''ars lren az érzékiés szellemi szerelem fokozatos szétválása és ellentéte lclc (gtirog fejl dés)' részben pedig a kereszténységmegjelenésével ;rz crzékiségnekdémonikussá fokoz dása felé tart. rrttldása,

A modern érzékiségmeghatározása szempontiáb l kulonosen lrlntoS kiemelni az étzékiségkeresztény és gorog felfogása kozti kíilonbséget. Ebben az értelemben az érzékiségetel szor a keresztc'nység tételezte princípiumként:,,a kereszténység kitildozte, kit.irta a világb l az érzékiséget...az érzékiségeta szellem meghatáro-

17 Az ázsiai kulturákban ugyanis a szerelemnek tisztán érzékioldala fe|l d tt ki, cz azonban - az egyoldalriság ktivetkeztében _ egészen a virtuozitásig. Az ázsiai lcjl désre jellemz stagnálás, id tlenség, az egyéniség kifeiezetlensége mellett a szcrelem humanizálása nem állhatott másbol, mint a testi szerelemnek a míívészi

t(ikély fokára fej1esztésébl, az étzékiszerelem eredeti természeti tagolatlanságának vcgtelen kifinomult artikulálásáb l. S mivel az ,,egyes'' és az ,,általános'' kcjzott e

társadalmakban nincsen dialektikus átmenet, az étzékiszerelem kozvetlentil mint Íiloz fiai tartalmak megtestesít je jelenik meg a testi szerelem korabeli kézik
37

zásával el szor a kereszténységtételezte''18. Természetesen az étzékiség korábban is létezett, csak nem a szellem által meghatározott

m don. ,,Flogyan létezett hát? Mint lelkileg meghatározott. Így

létezett a pogányságban, és ha ennek legtokéletesebb kifejezését akarjuk megtalálni, így létezett Gorogországban is. Ám a lelkileg meghatározott érzékiségnem szembeállitás, nem kizárás, hanem harm nia és osszhang.''19 Éppen ez volt azokarhogy nem novekedhetett princípiummá, ,,er vé'', .magábanval rendszerté". A kereszténységmegj elenés éig a legérzékibbszerelemmel kapcsolatban is jogosan beszéltink ,,eroszrol'', vagyis az érzékitkcizvetlentil a lelkivel egyesít szerelemr l, méB ha hiányzik is bel le ,,a szív és lélek szubjektív bens sége"'o' ami majd a modern fantáziaszere|met jellemzi' Az érzékiségderiíje természetes modon hatotta át az egész gorog életet, amit mtívéSzetben és filoz fiában egyaránt a ktilontisség kategoriális fontossága jelez. ,'Anakreon bájos kis dalaiban _ írja Hegel - a szerelem der s, általános élvezet, amely végtelen szenvedések nélkul (...) vidáman ráveti magát a kcizvetlen élvezetre, mint valami természetes dologra' amely így vagy rigy sikertil, s éppugy nem ismeri annak végtelen fontosságát, hogy éppen ez a|ány legyen az ové és ne egy másik' mint azt a szerzetesi nézetet, amely teljesen lemond a nemi viszonyr l.''21 Mégis már a gorogoknél megkezd dik a spiritualizálo tendencia kialakulása. Igaz, csak elkezd dik, s ellentmondásossága így is a gorog életszemléletelpusztíthatatlanul érzékialapjára világít rá. Mert a testi szefelem a gorogtiknél legfeljebb alantas volt (minden rossz íz és f ként: aszkézis nélkul)' míg a kereszténységben btin s szerelemmé alakult át. Az érzékiségcincélb l, onélvezetb l szenveváltozott. A keresztény kult rát teljesen negatídésséés kísértéssé van hatja át _ mint szenaedés (aszkézis, kínhalál' cinsanyargatás' vezeklés). De azza|, hogy a kereszténység az érzékités a szellemit kizárta egymásb l és szembeállította, létrehozta az érzékiségprincípiumát. A gorogoknél ,,az érzékinalapul erotikus sem mint princípium volt tételezve. A szerelem mindenhol mint mozzanat éS pillanatonként volt jelen a szép egyéniségben.(...) '..az istenek nem kevésbé, mint az emberek ismerték a boldog és boldogtalan szerelmi kalandokat. De a szerelem egyikiikben sem mint princípium volt jelen."22 Még a platonizmus tényleg meglevtí spiritualista tendenciái is Kierkegaard: Vagy-xagy. i. k. 82. l. m. 83. l. 20Hegel: Esztétika. II. 139. l. 18 S. 19 I.

2lU.

o.

22 S. Kierkegaard, i. m. 83. l.

38

lrrrtil tanuskodnak, hogy a gorogoknél a szerelem nem ,,kizár lag irz crzékire alapított erotikuson nyugszik, hanem a lelkin''23. Mert

lrlirmennyire megveti is Plat n az érzékiségalantas formáit, ez srlltasem vezeÍ az érzékiségkizárásához' megsemmisítéséhez nála. Arrrikor megjelenik a pusztán érzékiszerelem tulhaladásának igérrye (ne feledjuk, hogy a házasságnak ekkor még szinte semmi koze sittcs a szerelemhez, vagyis fel sem merul, hogy a házasság a szerelcrrr folytatása, betet zése, megval sítása lehetne), akkor nem az égi :iz.crelem vallásos formáját alakítják ki' hanem a szerelmi kapcsolat, lrz rzékiség- még mindig evilági - átszellemítésével' intellektualizlilásával pr bálkoznak. Így válik az &zéki Szerelem * még mindig kcll képp érzéki- tulhaladásának egyik forrnájává a gtirtigoknél a liírszerelem. A kozonséges Aphroditéval szembeállított másik liroszban, ,,az égi Aphrodité segédjébennincs egy szemernyi n iscg, csak férfioszton. Ez a feddhetetlen' <ísi istenn Er sza, egyben lr Íiucskák Br sza."2a A kései g
1.

Z4Platon Lakoma. Europa, 1974,40 1. 25 Marx: Gazdasagi-filoz fiai kéziratofr. Kossuth, 1970'72.

1'

39

A LovAGI SZERELEM ERoTIKÁJA Éppena ,,n iség'' felfogásában mutatkozik az egyik legmélyrehat bb ktilonbség a gtirogség és a lovagkor erotikáia koz tt, jollehet mindkett lelki meghatározottságu. A lovagi szerelemben ugyanis ,,A n iség eszméje álland an sokféle m don mozgásban van, ami nem volt meg a gorogségnél, ahol mindenki csupán szép individualitás volt' de a n iséget nem is sejtették."26 i\m a lovag mégsem azonos még Don Juannal, mivel a n iséget nem érzékiértelemben eszményíti, meft a lovag még csak ,'relativ ellenállást tanusít a szellemmel szemben''27. Éppen ebben krilonbozik t le Don Juan, a démoni érzékiségmegtestesít je, aki csak akkor jelenik meg, amikor az ellenállás mélyebb lett, s az érzékia léleknek életre-halálra szolo ellenségeként ielent meg a színen. A lovagban még a szellemi vagy lelki meghatározás az er sebb. Hogyan lehetséges ez, ha a lovagi szerelem a n iség eszméje korril forog? Hiszen a gorogok lelki szerelme, fejl désénekvégs szakaszában épp a n megvetésére éptilt. A válasz egyszerri: ugy, hogy a lovagi szerelem, akár val ban átélt szerelem, akár csupán társadalmi konvenci , akár beteljestilt Szerelem, akár sovárg szerelem - mindenkor a taaolsagban szJletik Élteteleme _ a távolság, az elérhetetlenség. A lovag szerelme annál tart sabb és annál magasabban áll, minél reményte_ lenebb. igy persze már nem olyan nehéz a szerelem kozéppontiába a n t, a n<íiségeszményétállítani. Hiszen a gorogok számára a n iség csak kozvetlentil, érzékim don lett volna megragadhat . A lovagí-keresztényi szerelemben a foldi asszony' a hris-vér személyiség eloldozfidik onmagát l, és éterivévált eszményképe Mária tronusa mellé, a szent szerelem egébe kéredzkedik. A távolságot els sorban azbiztositja, hogy az imádott holgy férjnélvan, s férje legtribbsz
40

U. U.

o. o.

t,rllírsága, mint az érzékipillanat' A lovag persze nem platonista' aki tt liszta Szépségszemléletérevágyik, de nem is szerzetes, akit krt'lcgít az isteni Szerelem. Voltaképp itt, a foldtjn akarja megval sítrrrti vagy átélni azt, amit a misztikus és a szerzetes az égben él át. lirzcse llr'eg rui ugyan a vallásos formát, de evilági személyre irá-

iryul, s evilági személy vallásossá transzcendentál dott szerelmi vligya, foltéve, hogy tobb, mint puszta konvencio. Míg a lovag a n iségb l szellemi értelemben csinál ,,eszményt'', il csábít , az érzékiségdémona érzékiértelemben eszményíti. Így rrliir jobban érthet Kierkegaard megjegyzése arrol, hogy a csábíto l )on Juan - Üagy ,,meghasonlott, félreértett anticipáci ja az erotikrrsnak, mely a lovagban jelent meg"ze, aegg pedig a lovagi szerelcrn teljesen érzékivéválásának utján jott létre. Don Juan alakja, a t'srrbít érzékiséginkarnáci ja persze csak metafora, amelybe Kierl
l)oN JUAN ERoTIKÁJA legjellemz bb vonása, hogy csáA kcizépkor démoni érzékiségének llitásként vagy kísértéskéntjelentkezik. ,,Mihelyt az érzékiséget 1rrincípiumként,tehát kizárva a szellem világáb l tételezik, egyszcrsmind csábításként is tételezik. S ezért Don Juan erotikáia: a csábítás. A gorogségben hiányzik a csábítás mozzanata, hiszen az crzéki természetes elerne a szép és szabad individualitásnak. A kercszténység pedig onmagán kívtil tudja a csábítás mozzanatá1 tehát llcl le is hiányzik' aZaZ Csak mint megkísértésstb. jelenik meg.''3o l;élreértéslenne azonban azt hinni, hogy Don Juan csal . Hisz

rávol áll t le minden fondorlat, tudatosság: reflexi . ,,Ő kíván, és cz a kívánás csábít modon hat, ennyiben csábít. A kívánás kielégiilcs t élvezi, mihelyt ezt kiélvezte, ui tárgyat keres, és ez így megy u aégtelenségig."zt o Don Juanban inkarnál d érzékiségsaját hatalma csábítja el a n ket. A sz hatalmával Don Juan nem rendelke-

lehet maga: csábít . Hiszen a sz már a reflexivitást feltételezi. S ezért' bár Faust _ aki a filoz fiai kifejtés cgy ktivetkezo metafotája ebben az irodalmi paradigmában - csak cgyet csábít el, mégis csábíto. Ezzel a Don Juan-i érzékiségmásik fontos osszetev jéhez jutotzik, épp ezért nem

29U. 30

o.

L. id. mri 82-83.

3l I. m.

130.

l.

1.

41

tunk el, miszerint - allhatatlan: ,,az érzékiszerelem fogalma szerint nem hríséges, hanem teljesen hiítlen, nem egyet Szeret' hanem mindet, azaz mindenkit elcsábít"32. Ez az állhatatlanság ugyanak_ kor minden érzékiszerelemre jellemz , a gorogre is, s így Héraklész _ mint Kierkegaard mondja - már egy egészen tekintélyes listát tudna osszeállítani. Ám a gorogok érzékiszerelmének állhatatlansága nem jelenti még azt, hogy szerelmtik nem htiséges. Hiíséges, még ha csak a pillanatban htiséges is. Az individuumban ''egyes véletlen az, hogy tobbet Szeret''33' szemben az étzékidémonalitás h sével' akiben lényegi az, hogy tribbet, hogy minden ntít szeret. Hogy egy másikba Szeret bele, az a gorog szerelemben megint csak véletlen, míg Don Juan esetében legmélyebb lényegébl fakad, hogy nem tud megállni a szerelemben. Az abszolritummá vált érzékiszerelem természeténélfogva csak a pillanatban létezik, ám a ,,pillanat fogalmilag gondolva pillanatok tisszessége''3a, tehát az étzékiséga szrintelen ismétlésre épril. Ebben az értelemben az érzékidémonalitás mozgásáb l hiányzik a dialektika: csak ugrás és ismétléslehetséges benne. Nem ismerheti a lelki szerelem nyugtalanságának, kétségeinekgondját, amely még akkor sem hiányzik ebb l' ha beteljestilt és boldog. A Don Juan-i érzékiség csak gy zelmet ismer, eleve tudja, el re bizonyos benne, hogy mindenki, aki n , az ové lesz' s mindenkit akar. Az a tény, hogy érzékiségemindig uj tárgyat ragad meg, hogy minden n<í az ové -gazdagságnak látszik, de voltaképp mégis csak szegénység''.'. Mert a lelki szerelem még érzékiségébenis változ , ,,más és más minden olyan egyes individuum vonatkozásában is, aki szerelme tárgya''36. A szerelmi vágynak _ elvontsága dacára- ember formájri tárgyra van sztiksége a lelki szerelemben. Don Juan viszont ,,minden n ben az egész n iséget kívánja' és ebben var' az az érzékileg idealizálo hatalom, mellyel egyszerre megszépíti és le is gyi|zi zsákmányát. (.. .) Ezért tíínikel számáta minden véges kulonbség, ha azza| veti cissze, ami a f dolog: hogy n .''3? Az &zéki szerelem elvontságát, s ami ezze| egy, urességét is jol mutatja a szerelem ,,tárgyának'' konkrét-egyénivonásai iránti tel|es kozombcisség:,,ifja, vénje, csufja, szépe - (...) Don Juan számára minden leány k
m. 125.1.

37 I.

m. 131. l.

42

U.o.

t

l

)t rt t .|

uan nem a rendkívtilit kivánia, hanem azt a mindennapit,

errrt /.r't'littitban minden más n vel k z s.''38 |'r t'lrltt'rr az érzékiségbena leginkább embertelen vonás: elvonatFllllill ll l
mint kezdetben mindig megtalálhat ez az elvonatclc minél inkább lelki meghatározottságri, annál inkább

oertt'lt'Ittlrcn

lrrr',Iitllls, .,it/ lll(liViduális élet gazdag sokféleségébenmozog, ahol tulajdon!t':lll)('|l lrz árnyalatok a fontosak''39. Don Juan azonban mindent az

k zos nevez jére l:roz: ,,Számára a teljesen lll|,illl'llkt ntíiséga fontos, s legfoljebb az érzékibbkii1onbség.''ao A rrlisik cmbertelen vonás, hogy ebben az étzékiredukcioban a n , it ,,trtitsik'', tárggyá válik, arnelyet csak ki kell élvezni és máris ,lrlrrlllrato. Igaz, Don Juan még nem ebb l a lefokozásbol, tárggyá lrlitzllst'rtjl nyeri a maga élvezetét,mint majd - a kozépkor alkonyán r''l lrz [rjkor hajnalán - de Sade márki libertinusai. S t, ha vele tilliill
t

124. l.

35 I.

3

r

38 I. 39 L 40 I.

m. 128. l. m. 125. 1. m. 12 .l.

43

FAUST ERoTIKÁJA Faust már modern értelemben nyril az érzékiséghez:,,az érzékiben

nem annyira élvezetet, mint inkább feledést keres''al. Kétked lelke, miután annyi mindennel megprobálkozott már, a szerelemhez fordul. Mert ,,a szerelemben a jelennek olyan mozzanata var7, mely egy pillanatra nyugalmat ad, és olyan torekvés is van benne, mely feledtet, és eltereli a figyelmet a kétség semmiségér(51.Yágyának ezért nincs meg az a deríísvolta, amely Don Juania jellemi ...

nem csupán az érzékiségorométkeresi, hanem a szellem k
gen, szellemi mozzanattal egésztil ki, mégpedig oly modon' hogy a szerelemben nem a másikat, hanem saját menektilésétválasztjá. Nem azért akar élvezni, mert Szeret) hanem azétt akar szeretni, hogy élvezhessen. A szerelem számára tobbet jelent, mint Don Juan számára, de egyáltalán nem jelent mindent, s f képp nem jelenti a A n még F'aust számáta is csak érzékitárgy, ',másikat''' j llehet az érzékiszerelmet már nem
talán nem szeretnek belé, hogy a ,,n iség'' bárhol és báimikor ellenállhat vagy krizombos maradhat az étzékidémonalitás hatalmával szemben. De a beteljesiilést meghoz pillanat után éppugy félreloki utjáb l a n t, ahogy Faust hagyja ott a megesett Maigitot: megkapta t le, amit megkaphatott. Atárgy varázsa megsztínt,kert megsemmistilt maga a tárgy is. S éppen azért semmisriit meg, mert tárgy volt az é|vezet számára, és nem alany. Nemcsak Don luan és Faust, lranem az egész esztétikai életvitel k<jzcis vonása, iogy u ,,másik'' nem ember számukra, hogy csak tárgyként, teháikoriátoZottan) a megsemmisítés oldalárol fordul feléjtik. Ám Don Judnnal ellentétben Faust ezt már kudarcként éli át: neki a ,,másik'' szub4l I. m.264. 42L m.265. 44

1rklttntára lenne már szuksége ahhoz, hogy onmagát benne vissza-

lir1rjlr'

Őt már nem elégítiki, hogy tárgyként magáévá teheti.

5 lrrtgy nem elégítheti ki, azt szerelmének személyes jellege mutat-

íi csak ezt és nem bármely n t szereti. kell<íképp romantikus lenne már, akkor bizonyára lr'tttrlItdana szerelmének beteljesítésérl, hogy egy egész életre tttt'grnaradjon számára, és egész személyiségételtciltse a lehet ség lirt't'clme. Ám még tulságosan szubjektumszerrí individuum, tul,iltgrlsan is a val ságos léthez kot dik Sorsa) semhogy megérthetné i'lct esztétikai elfogyasztására berendezkedett ,,voyeur'' jo taná'rr r,lil: , ,,Ha két ember egymásba szeret' és megsejtik, hogy egymásrrrrl< rendeltettek, akkor bátorság kell ahhoz, hogy szakítani tudjarlltl<; mert ha folytatják, azza| minden csak elveszíthet , és semmi rrcrrt nyerhet meg."a3 S igy, miután Faust a valotlanságban csakugyan nem tudja meg1n.

lllr Faust

ktrltcni szerelmét, a val ságban pedig ez a szerelem életképtelen' el l_t'll veszítenie azt' T rekvése, hogy kipr bálja a szerelem nyirjtotta ít'lcdést,szinte ugyan, de csak egy pillanatig tart' hiszen nem :,zlrbadíthatja meg t a ,,szerencsétlen tudat'' sorsát l. A szerelem l)(lszta eszkozzé válik kezében valami egészen másféle célhoz, s cl)pen ezért kell a csábítás formáját oltenie.

^

CSÁBÍTÁs BRouKAJA

l)tln Juan cselekv en lép fel, pillanatb

l

pillanatba ugolva)

aZ

t'r'tltika érzékivégtelenségét val sítja meg. Érzékiségénekcsábereje rrritgnesként vonzzamagához a n ket. A n k természeti kényszeríí-

folottiik állo hatalomnak érzik a szenvedélytJ amely hozzá strdorja ket. Semmit nem hagy meg onálloságukbol, alanyiságuklríll. Don Juan élvezete még reflektálatlan és véges, hiszen a ,,másil
L

1.

43 I. m. 37U379.1.

45

valoság kotelékeit és olyasmit kapcsol a tárgyhoz, ami csak az szubjektivitásában él. A voyeut az erotika ktilt i végtelenségét teremti meg. A reflektált érzékiségcsábít ja a két mozzanatot sszekapcsolja: az érzékiségeta szellemmel, a cselekvést a reflexi val egészítiki. A csábít ugyanis tudja, rni az igazi szerelem, ám nem tud ,,naiv'' szerelmesként elmertilni ebben. Ő tudja, hogy mindenkit szeretni feltiletesség, és egyet szeretni tulságosan kevés. S t, azt is tudja, hogy a legnagyobb élvezet, amikor nem szeret, hanem t szeretik. Tudja, hogy nem a tárgyat' hanem a szubjektumot megkapni a szubjektum legnagyobb or
46

n

ezze| mindent odaadott, elveszítette sliggal azonositotta. Hiszen a szrrbadságát, ami - még ebben az érzékiformában is - csak a csábít

lrltal megkomponált mríalkotás volt. S ezzel a csábít a manipulácio magasiskoláját mutatia be, hisz vÚgiil is a lányt teszi csábít vá. A manipulátornak a ,,másikra'' nem ctrgedelmes tárgyként van szuksége, alanyiságát - szabadságát lrkarja tárgyaként megragadni _ bírni. Els pillantásra rigy trinik, lrrlgy a csábít esztétikai élvezete ártatlanabb, mint de Sade márkié.

Valojában inkább a fordítottja az igaz, még akkor is, ha az ovéb l |tiányzik az étzékibrutalitás. Sade márki csak ,,durva'' manipulálrlr. Nem tagadja, hogy a n csak tárgy é|vezete számára, tárgy; ltmelyen er szakot kovet el, s amelyet megakadályoz abban, hogy lrkár véletlenszertíen is részestiljon az é|vezetb l: ,,a libertinus szárrrára teljesen kozombos, vajon a n élvez-e: VagY sem, boldog vagy szerencsétlen - fontos, hogy maga gyonyorkodjék, <Írtiltséglenne lr tárgy érzelmeivel foglalkozni a magunké kárára"as. Az emberi ragadásának és a nem emberiben val elmerrilésnek az cirome tehát ha lehet - még egy lépcs fokkal feljebb hág a csábít erotikájában. F.zért t,,finom'' manipulátornak is nevezhetnénk. Hisz az é|vezet t:sucspontja nyilván az, amikor a n t alanyiságában alázzáktárggyá, lrmikor alanyként' az aktiv részvételévelés igenlésévelfosztják rtreg onmagát l, szabadságát l. Mikor a val ságban mindent el_ vcsznek t le, de meghagyják abban a hamis tudatban, hogy mindc'n o maga adta oda, maga akarta így. Mikor az ellenállás nem a

passzivitásb l, hanem az aktivitásbol táplálkozik, ám egy olyan lrktivitásbol, amely ujra meg ujra dologgá lesz, mert forrása a csábít ban van, aki mríalkotáskénthozza létre a másik szerelmét Inaga iránt, és a maga szabadságát a másik szabadságának megsemrnisitéseként élvezi. S mégis: a csábítás mint a reflektált SzeÍelem) a modern Szerelem agy fantáziaszerelem egyik kife j ezésmo d j a, bármily elidegentilten, negatívan, visszájára fordultan is, a szerelem vagy-Vagy-ának meghaladása, a szerelem megval sításának egyetlen lehetséges modja f'elé mutat. A szerelem ugyanis csak akkor léphet ki a szubjektum v

és tárgy viszony metafizikájábol, ha szubjektum és szubjektum kcjzotti kapcsolattá mélytil; akkor nem reked meg a kezdet stádiumában' a val ság-nélktili lét fokán, ha a szerelmesek képesek szubjektumokként igenelni és elsajátítani egymásban egymást.

45 A Justjne-bo1idézi Almási Mikl s ,,Sade márki szerencsétlen riroksége'' címií tanulmányábart. Magyar Filoz fiai Szemle, 1972,7. sz. 84. 1.

47

I}UDA sÉI-a

Am ez még csak elvont lehet ség. Torténelmileg csak azoknak társadalmi koriilményeknek a megteremtésévelválik lehetségessé, amelyek kozott a férfi-n kapcsolat ismét kiegyensulyozottá válik, vagyis ,,az érzékiélvezetnek a gorog társadalomra jellernz harm niáját nem a polgári társadalomban kifejl dott szubjektivitás tagadása, hanem éppen e szubjektivitás fokozása révén''a6érik el, ,,egészen aZ érzékiségfeletti értelrni kontroll és a szenvedély szellemi a

A szerelem lélektana

horizontjának maximális kiterjesztéséig''+z.

A szerelemmel a pszichol gia eddig meglep<íen keveset foglalkoA legtobb leírás még abb l a korb l származik' amikor a

zrlt.t.

1'szichol gia spekulatív jellegrí volt, és az onmegfigyelés, az intros_ voltaf m dszer. I]nnek a helyzetnek valoszíntílegkét f oka van. Egyik az, hogy lr szcrelem a modern - tehát empirikus, tapasztalati megismerésre tr lrckv _ pszichologus számára nem aizsgálhar . Nem lehet laboratilriumi korulmények koz tt el állítani, és a szerelmesek koziil sem lcllet kiválasztani olyan csoportot' amelyik az állapot ismérveit t'gyformán tartalmazza. A másik ezzel rokon nehézség:nem lehet l,t,tltosan meghatarozni, mi is a szerelem. Mindenki tudja, hogy a ''zcrelem más, mint a szeretet' aminek sokféle válfaja és megjelenési lrrrmája van, és más, mint a szexualis gerjedelem vagy kívánság, ami rg,yanakkor a szerelemnek alkotorésze. Valoszíníílega f nehézség a meghatározás pontatlanságaiban r t'jlik. Ezt fokozza az, hogy a világnyelveken nem választhato olyan t'lr-:sen szét a szerelem és a szeretet fogalma, mint a magyarban. A világnyelvekben, amelyeken a pszichologiai gondolkodás, kutat:is s publikáciok tulnyomo tobbsége tcirténik, illetve megjelenik, ( sllk egy sz van a két jelenségre. Love, Liebe, amour) amore' l1rrbov stb. egyformán jelent szeretetet és szerelmet, hirdetve ezzel, llrlgy e nyelvek kozgondolkodása is számot vetett azza|rhogy Szerelt'rrr es Szeretet kozott fokozatos az átmenet, neh z a kulonbségtétel. lgy azután e szavakat mint kategoriákat felhasználva' a szakíroda|,rttlban találunk ugyan sok kozleményt, de ezek t<jbbsége nem a ''zcrelemr l sz 1. Harlow például híres majomkísérleteit, amelyek .l/. anya és a csecsem kapcsolatának jelent ségételemezték a pszi,lrrllogiai fejl dés Szempontiábol, The Nature of Loae címen kozol_ l(' aZ tvenes évek végén,és ebben egészen másrol volt sz , mint !,,'leci

r

' 4 Umberto Cerroni, i, m. 47

48

U. o.

152.

\.

49

a néhány évvel kés bb kclzzétett, milliokat megkclnnyeztet torténetben, a Love Sroryban.

A

szerelem és a szeretet
dolgot, hogy a szeretet fogalmi határai is igen bizonytalanok. A ,r.retetben lehetnek szenvedélyes, szerelemi zeru érze\mi mintíségek, például a szrilrji szeretetben, de van benne a kot déínek,kapcsol dásnak szinte biol giai természetíi, tudattalan eleme is, arni petaar't a csecsem viszonyulásában rejlik anyjáÍtoz. De belemo' dhut Szeretet fogalmába a szimpátia egyszerií érzelme is' " A tudomány nem tud el rehaladni ponto s fogatmi definíci k nél' és ezért érthet hogy a szereleÁ kril, kutatásában keveset haladt , el re. A szeretetet is csak ott és annyibantisztázta, ahol és ameny-

nyiben valamilyen megragadhat emberi viszonyiatban mutatkozott' például a sztil kapcsolatokban, a szimpátiateli baráti vagy munkatársi reláci kban, ahogyan részt vesz a társas egytittéles segít és altruista folyamataiban' amennyiben alapja az eg]rrittmiíkiidésnek az emberek kiiz
szcrzésére,megvalosításáta. Ez az adott életszakaszban az egyén Icgjellemz bb' legfontosabb torekvése, és amikor ez beteljesriletlen Itrarad, akkor az er s torekvés és késztetés kínba, szenvedésbe csap rrt. Nem csupán a szerelem lehet szenvedélyes, más célok is uralrlruk alá hajthatják az embert, ezek is ktilonleges értékrangjára cn,elkedhetnek, és az é|etszakaszt, amiben az egyén van, szinte kitoltik. Szenvedély ktitheti az embert egyszeríi kémiai anyaghoz, uni j érzést,ijrtjmijt ad. A j érzés,orom a kozos nevez a kiilonféle szenvedélyekben. Ami fontos, amit az ember szenvedélyesen akar, kcres, az ktilcinleges ortim forrás a számáta. Éppen ennek az orcimrrck hiánya az, arni a beteljesiiletlenség kínjait és fesztiltségeit okozr.a, ami a torekvést szenaedél|yé teszi. A lélektan a szenvedélyekr l is meglehet sen keveset tud. Ismert ugyan az t)rrjmelzl tétele, amit Freud is oly sokat hangsulyozott, vagyis azrhogy a személyiségels dlegesen oromoket keres, és a kínt kcrtili, ezek azok az érzelmi szignd.lrnin ségek, amelyek jelzik, hogy lr viselkedés irányultsága mennyiben felel meg a pszichol giai szriks gleteknek. Csakhogy a szrikségletek sokfélék,sokréttíek, egymáshoz val viszonyuk is bizonytalan. Vannak elemei, szinte biol giai icllegu szrikségletek, és vannak nagyon finom, nyilvánval an szocililis eredetíí, az egyéni élet során szetzet' de gyakran a biol giaiakrlál nem kevésbéfontos emberi igények. Ráadásul lehetséges az

iirom pszichofiziologiai mechanizmusait mintegy,,rcividre zárr:li'' cs kémiai anyaggal el idézni a j érzést.Ilyenkor ez az anyag vátik lr legfontosabbá, minden más sztikséglet és értékennek rendel dik alá. Ilyen az alkohol szenvedélye, ilyenek a kábítoszerek rabságai. l]zeket az állapotok at rna f gg sági (dependencia) állapotoknak nevczik, aztfejezveki ezze|,hogy az egyén szinte létébenftigg ezekt l, rrcm tud meglenni nélktiltik. ,A szerelemben is van ilyen ftigg ség. A beteljesriletlen szerelemlrcn is fokozatosan mind ttibb más értékés más torekvés rendel dik llá a szerelem érzelmének és tendenciáinak. A megvalosult, kolcsorr<js szerelemben pedig ugyancsak mindent ural a vagy a másik iránt. Mint más szenvedélyekben, a szerelemben is megnyilvánul bizonyos szakaszosság, periodicitás' váltakozás, amennyiben a szenvedély nem reked meg a, személyiségben, hanem megvalosul. A vágy, késztetés magas fokra fut fel, majd kielégtil' de hamar ujra jclentkezik, ismét megnovekszik, és ttirekszik a kielégiilésre.A kérniai oromszerzésekben ez a korforgás gyorsul, lassanként destruktívvá válik. Más szenvedélyekben hosszabb ideig bizonyos ritrnust rizrbár kezdetben ugyancsak van egy gyorsulási peri dus, kés bb víszont gyakori a lassulo, leszáll ág. Igy a szerelemben is kezdetben nagyon rovid a kielégtilés ideje, és hamar ujra jelentkezik a

5l

v.iHY lir rtytlvattvrtIrlittt it sz.cxr'rális elembcíl kovetkezik. A szexuális rt1rlllt lrszir.'ltrllizirtlílgiájában is megvan a hasonl mechanizmus, lllllll rl kc'rlriai szcrekben, elemi, biol giai gyokerií a kielégtilés, ritrrrcrrgtilcg kialakíthat olyan ftiggtíséget, mint akármely káuit szer. Atmenetileg, mert azután bizonyos kifáradás kovetkezik be. A szerelem nem nélktiltizheti a szexualitást' de sokkal tobb és bonyolultabb annál. Az ugynevezett plát i szerelemben is megvan a szexualitás, csak párosul a lemondással megvalosulásárol. Jorészt

az torténik ilyenkor, hogy a fejlett és a társadalmi viszonvokat magába építszemélyiségrealizálja a megvalosulás nehézségeit vagy lehetetlenségét,és ezt beszámítja a vágyba. A keresztény erkcilcstan virágkorában a nemiségre vonatkoz iitatmat< jelentették azt a val ságot, amit a i szerelem'' kénytelen volt tekintetbe venni, Egyes korokban''plát Szinte intézményestilt ez a fajta érzelmi lehet ség, például a lovagok, trubadurok korában az imádott holgy irányában, aki sohasem volt elérhet ' Az ut bbi évszázadokbán nagyon míívelt,cisztcincis lélektani érzékkelrendelkez emberek pedig felismerték a szerelem muland ságat (ami igen fontos kérdés, még visszatértink rá), és észrevették, hogy ez a beteljesulés után hamarabb bekcivetkezik, mint ha csak a-vágy, a s várgás marad meg, és így pr bálták ,,konzervá|ni,, azt a kapcsolatot, egyéb"-i ként is nehezen johetett volna létre. A szexualitás tényez<íjénekfontossága abban is mutatkozik, hogy a Szeretet ktilonféle fajtáit is akkor rokonítják a szerelemmel, amikora szeretetben nagy hangsulyt kap a testi kontaktus és kozelség, az álland egyrittlétre valo trjrekvés, és er s a vágy a másik kisajátítására. A gyerek iránt étzett szenvedélye* .""iét"t lehet ilyen, a szril -gyermek kapcsolatban ugyanis megengedett a szoros testi kontaktus, és ez id nként a szulrí számárá is nagy hangsrilyt kap. A testi, fizikai kozelség foka a barátságokban is lehetlg..' .rugy, krilonrisen n k kclziitt. Nem feltétele viszont a szerelemnek, hogy ktilonnemiíek kcizcitt alakuljon ki. Létezik homoszexuális szerelem is, ez gyakran Szenvedélyesebb, er sebb, mint az átlagos férfi_n kapciolat szerelme. A szexualitás itt is nagyon lényeges elem. A ,,plátoi szerelem'' itt is. csak olyankor figyelhet meg, amiko' a válodi.'ak lehet sége nincs, például azért, mert a szerelmes ember nem meri vállalni a kapcsolatot, vagY a szerelmi partner csak plátoi viszonyt enged

meg.

A szerelem gyakori kísérje aféltésvagy aféltékerrység.Ktiltinosen er s ez a beteljestiletlen szerelemben, hacsak .'"-élyi.égncm annyira fejlett, hogy eleve számításba veszi az "ilyen kapcsjat ui-

zonytalanságát,vagy pedig nem probálja valamilyen lelki mtívclet52

tcl ftiggetleníteni magát a partnert l. Ilyen lelki mrívelet tiikr(iz(itlik például Goethe gondolatában: ,,ob ich dich liebe, was gcht tlich das an?'' (szabad fordításban: tulajdonképpen nem is tartozik rád, hogy szeretlek-e). A szenvedélyes szerelem során a rivális rtcmkívánatos szem ly. De a féltésgyakran kiterjed olyanokra is, lrkik riválisként nem jtinnek számba. A szenvedélyes szerelemben liltalában a korábbi barátok, barátn k is kívi.il maradnak, mindkét lcl igyekszik lazitani a másik kapcs latait. A féltéstermészetesnek rnondhat , hiszen a szerelmi partner igen nagy érték,a személyiség lcgfontosabb értéke,amit érthet en igyekszik vni. A féltékenységmár nem tekinthet teljesen természetesnek. A féltékenységis pontos definíciot igényelne, de jelenleg nem tudjuk j l meghatározni, már csak azért sem, mert sokféle árnyalata, változata lehetséges. Leginkább azt mondhatjuk rola, hogy tulzott tor dés és félelem a partner elvesztésével kapcsolatosan, azza| a kcizponti gondolati tartalom, hogy a partner inkább valaki rnást fog kegyeivel el nyben részesíteni.A féltékenységbensziikségszerríen benne van a kétely a partnerrel szemben. Ez teszi a kifejlett, markáns féltékenyviselkedést hátrányossá' esetenként clestruktívvá a partnerkapcsolatban. A kételkedéslényegébenbizalomhiány, ami a kolcsonos, beteljestilt szerelemben igen hátrányos. A féltékenységáltalában jelképes btintetéseket is kcizvetít, a szerelmes partnerének ártatlan érintkezéseit is rosszallja és szankcionálja, ha mással nem, visszahuz dással, kedvetlenséggel' esetleg szemre-

hányással. Az ilyesmi lazitja a kapcsolatot, és gyakran megtorténik, hogy a féltékenyviselkedés mintegy kitermeli azt, amit l a szerelmes tart' hogy a kapcsolat |azu|. Ez a Merton által leírt ,, nteljesít

pr fécia'' -mechanizmus egyik jellegzetes lélektani esete. A féltékenységszámos kultirrában bizonyos fokig intézményesult. Sok szakember már a mi:Jt század során is felhívta a figyelmet arra, hogy a tulajdonviszonyokra épril<ítársadalmi szerkezetek az intézményestiltemberi kapcsolatokba is bevitték a tulajdonosi mentalitást. A jegyesség és a házasság ezekben a társadalmakban (amilyen valamennyi eur pai társadalom volt) lényegében a partnerck jogdt jelentette a másikhoz, és ez a jog kizár lagos volt. Mivel ezek apajogu, férfikozpontu társadalmak voltak, a jog f leg a férfiak kezében volt. E társadalmakban jellegzetes a kett s moral, az,hogy a férfiak szárnára a szexuális szabadosság terén vannak engedmények, a n k azonban házasság el tt sziizességre kotelezettek, házasságon belril pedig szigoruan kotottek szexuális szempontb l férjukhciz. A legkovetkezetesebben férficentrikus társadalmakban, mint például a mediterrán országokban (latin és arab kulturákban' a dél-amerikai országokban, amelyek átvették a latin kulturák szoká53

slllt) eZ cgcszcn szélstíségesenjelentkezik. A férfiak sztintelen keresik az alkalmi, kcitelezettségek nélktili nemi kapcsolatok lehettíségét, és a kcirnyezetrinkben lév n ket állandoan igyekeznek elcsábítani. Ezt a n k szinte el is várják, de az erényes n nek ezzel a csábitással szemben ellen kell állnia. Valoszíniílega csábitás álland készenlétemiatt saját feleségrikre nagyon féltékenyek. Ezt a szakemberek a machismo kulturájának nevezik (macho spanyolul hímet jelent, a machismo kakaskodásnak fordíthat ). Azokban a kulturákban, ahol a két nem nem egyenjog , a Szerelem rovidebb életií,formálisabb, ritualizá|tabb. Erre jeilemzo példákat látunk a machismo kulturáiban. A n igazábannem is nagyon lehet partner a rá nehezedcí ktilonboz korlátozások miatt. Nem viszonozhatja például a férfi szerelmét' mert akkor erktilcstelennek, rosszéletiínek mondják. A házasságig tehát tart zkod an kell viselkednie, bizonytalanságban kell tartania a férfit. Ha másként cselekszik, esetleg elveszítheti a partnert. Az udvarlo és a v legény is igyekszik elcsábítani j
rnindig egymásra gondolnak, nem tudnak egymás n lktil cltti. A szerelem ilyenkor kulturális szerep. Az eur pai társadalmakban a szerelem az ujkortol kezdve az

uralkod osztályban,

az értelmiség rétegébenés a kispolgárságban mint romantikus szerelmi séma intézményesiilt.Ennek kulturtortcneti el zményeit a lovagok, a trubadurok és a minnesángerek szerelemkultuszában találiuk' A l8-19. századi irodalom sokban hozzájáru|t ahhoz, hogy ez a séma meggyokeresedett. A nagy szerclmi regények sorát, a rengeteg szerelmes Verset) ami mintaado volt, szinte fel sem lehet sorolni. Ezek a szerelmi em ciok minden válfaját, a szerelmesek sorsának mindenféle vá|tozatát és viszontagságát felmutatták. R meo és Julia tcirténeténeksok-sok változatát Irregírták, kozhely lett, hogy a nagy szerelemért lehet, s t értékes cletet áldozni, a beteljestiletlen szerelem szenvedéseit az ,,ifji Werther'' számos variáci ja ábrázo|ta, Des Grieux lovag szinte mazochista onrnega|ázással k
.i

{

i

t

il\ { ;

*

55

ahot a lányokra nagyon vigyáztak, és ahol a lányoknak sztizen a házasságba lépniiik, a romantikus szerelmi séma gyakoribb volt. Igy például a Monarchia Magyarországában a nemesség, a nagypolgárság vagy az értelmiség ktireiben. Ezekben a rétegekben a ''szép szerelem'' hozzátafiozott az egyéni életprogramhoz, és általában a családok nemcsak engedték, hanem kultiválták is ezt a lehet séget. Bár a szépirodalom nemcsak err l sz l, hanem nemkívánatos partnerhez kényszerített fiatalokr l is, a típusos ez volt. A kulturálisan intézményesítettszerelmet a felvilágosult családnak illett respektálnia, ktiltincisen a lányos anyák fáradoztak azon, hogy ennek feltételeit megteremtsék, és nagy sérelem volt, ha ebben a játékszerií, lovagi tornához hasonlít viszonyformában becsapások' hrítlenségek kcivetkeztek be' Sokak szintén átélték ezt, és sok házaspár hosszasan melengette nagy szerelmének emlékeit. A szociologusok elég sokat toprengtek a romantikus szerelmi séma társadalmi jelent ségén.A legelfogadhat bb magyaÍázatot erre egy amerikai családszociol gus, William Goode adta. Ő felfigyelt arra, hogy a nagy szerelem) a romantikus lángolás mindig olyan társadalmi krjrokben bukkant fel, ahol a partnerek viszonylagos egyenjogusagban lépnek kapcsolatra. A viszonylagos azt jelenti, hogy azért ezekben a társadalmakban is a férfiak voltak el nyben, azonban a kcizfelfogás intézményesítette a n<ík választási szabadságát, és a kozvéleményértékelte és ovta a házasság és a családi élet harmoniáját, és amennyiben ez afétfr sulyos viselkedési hibái miatt kerrilt veszélybe, a n nek is m dot adott a házasságb l valo kilépésre, és a férfit megr tta, szankcionálta. Goode a szociología rin. funkcionalis gondolkodasm djdt kcivetve ugy okoskodott, hogy a romantikus szerelemnek kell bizonyos szerepének, funkci jának lennie azilyen társadalmakban. E társadalmak jellemz je a ncjvekv fok indiuidualiz ci vagyis az egyéni identitás és tinmegval sítás ' fontosságának novekedése. A magas fokig individualizált személyiség sztikségletei bonyolultak. Altalában nem éri be azzal a sorssal, amit társadalmi helyzete automatikusan biztosít számára. Egyéni céljainak és vágyainak kcjvetéséhez fontos a hozzá hasonl , a vele egyritt érz és halado társ. Ugyanakkor viszont a párkapcsolatokban a személyiségekkrilonboz ségének val színiíségemind nagyobb. A ktilonbségek konfliktushoz vezetnének' A ktilonbségek dilemmáját a szerelemhida|ja át' Ha a kapcsolat lángolo' romantikus szerelem formájában indul meg, ez a nagy érzelmi toltés, a másik személyiségénekez a felértékelésemegk nynyíti az interperszonalis alkalmazkodást. Ezt a folyamatot a mindennapi életben ma is tapasztalhatjuk. A szeretett társ szokásai, igényei, lelki sajátosságai felmagasztosulnak, értékkéválnak. Másokellett

56

magunkon is megfigyelhetjtik, hogy ami esetleg koráblrarr r'llcnszenves, kedvez tlen volt' az a szerelem tárgyán kereszttil cllirgadhat vá, gyakran kedvessé válik. Bizonyos hibák a másik t'gycnisége részeként inkább érdekesek, kellemesek lesznek (,,Szer'ctcm hibáid, erényidnél jobban'' - írta Pet fi err l). De ahogyan lrri változunk felfogásunkban, hogy a másikat elfogadni tudjuk, az t'lltlgadás kedvéért - ktilonosen a kolcsonosség megléte esetén _ a l
l)ilrtner is változik, számos igényérl, tulajdonságárol lemond a kcclviinkért, mint ahogyan eztll;ri is tesszuk érte. A szerelem tehát t ttintegy felolzl as ztj a a személyiség szokásainak, normáinak, értéks7cmpontiainak struktriráit, és lehet vé teszi, hogy azok
\';|l' ('/,('tl rrri'1i ttt'ltt is lclrct rcalizálni, hogy kés bb problémák is lclrt'trrcl<. A kapcsolatot kcirrilvev felfokozott r'lárakozas az érzékelllct rrchézségek tekintetében is deríílátást, bizakodást kelt. J l ismert tény, hogy az udvarlás korszakában Vagy a házasság elején, ha a szerelem nagy' a szexuális zavaroknak sem szoktak jelent ségei tulajdonítani. Majd az ido megoldja, gondolják és mondják a szerelmesek. A házasságban a ktiztis otthonteremtéS) az egyiittélés sokféle tárgyi feltételeinek kialakítása sokáig annyi programot adJ hogy ez is késlelteti a kiil
bizonyosnak lehet tekinteni, hogy a szexuális téren zavarokkal osszehangolodása nehezített, a párkapcsolat stabilitása, megterhelhet sége kisebb.

krizd pár

Természetesen a házasság esetében az egytittéléstmás hatékony

pszichol giai és szociol giai er k is igyekeznek stabilizálni. Pszichologiai er például a szerepkényszer' a házastársi szerepben rejl hagyomány kot ereje, hiszen eZ a szerep a személyiségfejl dés során beépiil az emberbe, és mint kívánatos élethelyzet r gz:Ű,l (ktil
Nemegyszer ez krízisekben mutatkozik meg. Ilyen izisck gyakran megfigyelhet k a szerelmi jellegtí egyrittjárásos 1,;rr'l
59

fenntartásában a pár kclzos munkát végez, egymás kezére játszik. Ha az ill zi k nagyon nagyok, ennek általában sajátos okai vannak. Sajátos ok lehet a pár fiatalsága és tapasztalatlansága. Miként Pet fi esetében a szenvedélyes' romantikus, beteljesulést kovetel szere|em szereparculata nagyon el térbe kerulhet, és mintegy a feln ttség ismérvévévagy bizonyítékává válhat. Ilyenkor a fiatalok nagyon ragaszkodnak ehhez, er ltetik a korai házasságot, aminek alkalmazkodási nehézségeiazután el bb-ut bb, krízisszerríenvagy lassu kij zanodás formájában, nyilvánval vá válnak. Nemegyszer a szril i családb l valo kikertilés motiváci ja is er síti a szerelmi illuzi k kialakulásának hajlamosságát. Sajátos ok az is, ha egyik félnek fríztidik nagy érdeke a romantikus szerelmi kapcsolat létrej
60

él, s ltlrrttls lt elonyos Akkor párkapcsolathoz. ,,.,,.lern ember "iá^árais, személyiegymás t'z, ha a pár minél tobb életszerií vonatkozásban, ,."g.t migismerve találkozik, és ennek során lesz szerelmes. El Mai pszichol giai ismereteink szerint a szerelem kell a j

rryiis, ha* nem romantikus lángolás, hanem fokozatos, fejl d ' ,.,,u"ál",.., teherpr bákat kiállt szerelem az egyiittélés alapia. A'inodern-társadálmi viszonyok kozott a nemek kevésbéelzártak t'gymástol, koztiik az érintkeiéssok formája megengedett' Kedvez szabadság is, habár ennek megvan az az árnyo|da|a, "''*'exuális és a másik személyiségéhezvalo viszony mápárkapcsolat lrtrgy a u szexuális kielégi.iléshezképest' A q{ szexuális ''',,.ííugo..á,,álit ,,rtimízerzés céljáb l kialakított szexuális viszony fiatalkorban nem t.'jlJszti u ,r.*élyi'éget,és nem segít abban, hogy a fiatalok párt.,íp.solati erése et reheiadjon. Ha viszont a szerelmi kapcsolatokl,,,n megvan a lehet ség a szexualitásra is, és ha sokféle síkon crintkeáek egymással, ha a kapcsolat társas er terek (például kortlirscsoportotl mu"kasz.rue".ii viszonyok stb') nehézségeit is kiIrirja, ez sokban érleli a benne él ket. Fejl déslélektani Szemponts;í íztmondhatjuk, hogy néhány _ progresszíve egyre magasabb lirku ktjlcsonosséget és .gy'. .,ugyobb val di alkalmazkodást tartal_ rrrazo - szere1mi Lapcso1ái kell ahhoz, hogy valaki éretten szere1mes Ichessen, és erre a szerelmére párkapcsolatot' házasságot építsen' l|"r, teny.ges' hogy a j szerelemb9n a személyiségnekel kell ulllul.riu'o'i*ígat, .. az a|ka|mazkodást nem automatikus, hanem ,,r.iiu roty"."atk1ni kell kezelnie. Nem j a régi hagyomány, amelyik nem kell tlzt irta .l , hogy mindent fel kell áldozni a harmoniáért, és lesz. csalodás cszrevenní a t<Í1onuségeket, ellentéteket. Ebb l csak felszínen pár nyíltan |tlbb' ha a ktilonbségiket és ellentéteket a ;;.;ii és vitatkozik áituk. A vita akár veszekedésig is elmehet, tuláíosen akkor, ha megvannak a veszekedés és a konfliktus felol(melyek koziil csak az egyik, habár leg|eclásának ''meta-SzabályaÍ' lcnt seb6 a szexuális égy-ás'a találás). Párkapcsolati és házastársi tanácsadás során pszictiotogusot tanítják is az eleven kommunikaci_ egyeneliÍ, a konstruktív vitatkozási. Van olyan irányzat iS' amelyik e1lenaz belemerevedett tulzottan ,oeszekedni ha párt, a tanítja ,Á békesség, a ragaszkodik tulzottan ha lesébe, kér iétek leplezésébe, a harm^onia homiokzatához. A veszekedés és ennek megoldodása abban, hogy a pár visszatalálhat a Szerelem egykogy"r.."" '"síthet er khoz' Sokan azt is hangsuinoz,azelevenoiszekot .iturrgnt" a saját tyá,rroiu, hogy bizonyos mértékig érdemes lenne tanítani igé"v.r. r.riíÁ.., válialását éS a konstruktív kommunikatív egyezamikor k"edést a párkapcsolatokban már ifiukorban, még akkor' nem alakult ki valamilyen egyrittélés'

6l

Sajnos, a szerelem és a párkapcsolatok hétkoznapi pszichologiai problémáinak tudatosításával és megoldásával még keveset fogialkoznak. Ellene hat ennek a kulturális hagyomány is. Még minalg az a jellegzetes, ami a népmesékben, hogy csak a beteljesrilt Szerelem pillanatáig hato ktils<í nehézségekre osszpontosít a figyelem, az egyrittélésgondjaira nem. A mesében az a típusos, hogy az akad,ályok elhárulásával hetedhét országra sz lo lakodalom kezd dik, ami után a pár ,,boldogan él, amíg meg nem hal''. A mai világban a problémák inkább itt kezd dnek' az egytittélésig ugyanis k
NYÍRI TAMÁS

A szerelem antropol giája

mintáia A szerelem kuiturális jelenség' Megnyilvánulásának emegyéb mint szérvezetbe' ,;';G;;irr., u.'e.áau' u" 'rn_-b'ri osszetartozásának,testi-lelki

tlcriviselkedésformák.-Férfiésn és megszilárdult i."o.."r",á""r.-;gy.,i;; 1á''ua"r-irag kialakult va gy mle gváltoztathatatlan' Gondoli rmái a em''terme.;;;;;íí;' kezd dott'

els bálra, Á"''* Nataiá és Ándrei szerelmeegyik modja. Az ,,els bál,, a '".;;;i"á._kulturális alakításának áradásának' A tánc kotott ror*aiuiai"i ''"u az érze'|mekkorlátlan onmaguk és l'"h:r ayértelmri'kifejezéstiket

l

S

l

jrrnk az

;; ;;";il"it"r"i

bennrik, "é el tt. Az ,,o*'io.'ár']' t_iíu *a. hang is megszolal. hogy ugyanny,ira' el rrja cz a viselkedésformák egész sorozatat. ' parancsa bels ez S l.ftigg' írást el az crzéseik belso átélés.i. 'i'or Íénnyelkozos ,'oszt n'' szo általába., ..o..u|;;"á;;; tobui ét rnások

hangjánál.

rezdÍilést' Ezért is deríthet ki nehezen, hogy hányféle. !1és1' romanfiatal sz : két és viselkedésformát takar a szerelem

i.'d-'-l"toi tikus fellángolását

bálon''' vagy egész élettikre szolo szerel-

levezetését' "' "'i'o met, ideigl"r'.r r"""oáli' k"p"oiatoi' a-feszultségek létezés emberi az megvásárolt uto .".,Li-"', "uiv a há'zastársaknak szo ezo Értelm valamennyi dimenffi '" lir""i "ao életkozosségét. vágyban és

iránti táraink szerint a szerelem a Szeretett személy érzelem-' Egyalapulo odaadásban -"g.,viru'r
ráa';;; Szeretet

de a ;;;á,e'' *ltntelá változás és alakulás készségét, tséget' a szerelmi.egyenl esztelenségl, "')""i'"i tiigg még nagyon sok' a Szere_

iJis$;;;;vo''ge i"*

u rel kihasználásái és rZr'ée'*sébl ered visszaélést

Méltatlan rrot.'u á"

62

*beri

is'

.a

.'t_a-^^

.

szeretet lehet ségeihez és képességet* 63

hez, ha csak szexualitást értenénkszerelmen. Hasonl félreismerés volna, ha csak a Szorosan vett nemi folyamatokra - a freudi genitális viszonyokra _ korlátoznánk a szexualitást, mert i val tcibb szexuális

jelensége van életrinknek, mint ahányat ,,naivitásunkban'' annak véliink. Szexuális késztetettségiink ftiggetlen az évszakok vá|tozását l, áthatja és erotikusan hangolja viselkedéstink valamennyi formáját. olyan szovevényben éltink, amelynek elvileg minden pontján ott van az erotika' de sohasem tudjuk bizonyosan, hogy milyen mértékbenés milyen er vel. A szexuális motívumok nem magyaráznak meg mindent a Szerelemben, s eZ nem redukálhat a genitális kapcsolatokra. Mégis nagyon sok minden ered olyan élményekb l, rejtett programokbol, amelyeket a kcizfelfogás nem tekint szexuális jellegiínek. Nagyon sok boldogtalanságot el znénk meg, ha a ,,felvilágosítás'' nem érnébe néhány kezdetleges anat miai ismeret k<jzlésével - amit amrigy is elsajátít a legtobb fiatal -, hanem a 1ejtett szovevényre is felhívnánk a figyelmet. Arrol sem feledkezhettink meg, hogy ugyanugy nem beszélhettink elvontan és általánosan ,,a'' szerelemr l, ahogyan emberi természetr l sem. Nyilvánval , hogy a jovtíben is csak a',az'' n k fognak sztilni, de a nemek anat miai alkatáb l nem kovetkezik, hogy az ember anat miája egyuttal a ,,sorsa'' is. Egy országra, népre vagy

szubkulturára jellemz , torténelmileg kialakult szocio-kulturális

háttér, politikai, mííveltségbeli,gazdasági tényez k befolyásolják a szerelem megnyilvánulását, amelyre nem állapíthat meg általáno_ síthat szabályrendszer, hacsak nem vonatkoztatunk el annyira a konkrét adottságokt l, hogy az igy nyert általáflos érvényiínormák semmitmond kozhellyé válnak, illetve olyan értékeketfejeznek ki, melyek az emberi viselkedés valamennyi tertiletére érvényesek. Mégis vannak szabályok és normák, amelyeken nem tehetjrik tul magunkat a szerelmi kapcsolat sulyos károsodása nélktil. Részint az ember természeti alapjában gyokereznek, mely ellenáll a teljes antropol giai onkénynek, részint kulturális hagyományok, amelyek, egyszer kialakulváLrr' nem ttínnek el soha tobbé nyomtalanul

élettinkb l'

SZAKTUDoMÁNYo s MEGKÖZELÍTES Bát az antropol giai reflexi nem a tudományos eredményeket cisszegzi, figyelmen kívtil sem hagyhatja. Napjainkban egyetlen sza&tudomány sem vállalkoznék rá, hogy a szerelem alapjául szolgál szexualitás teljes definíci ját nyujtsa, mert éppen arra irányul minden igyekezete, hogy a maga sajátos szempontj .nak|egmegfe|e64

lribb modon ktilonítse el a szerelem és szexualitás bonyolult jelensi'gvilágának egyes moz zanat ait.

Az endokrinol gus, a bels elválasztásu mirigyek élet- és k rtakutat valoszíniíleg rámutatna az ember sajátszer'íiségére,hogy - az állatokkal ellentétben _ fantáziaképek és más az emberi szexualitást, ugyannyira, t rrdati tartalmak is.aktiválhatják ltrlgy a tudati tényez k uralkodnak a szexualitáson, bár bozzáfuzné, lrrlgy nagy mennyiségben adagolt nemi hormonok megfelel szexuális képzeteket tudnak el<íidézni a tudatban. A viselkedéstan képvisel i Sigmund Freud nézetévelszemben lrlrngsírlyoznák, hogy nem a szexualitásban keresendo az él vilráglrrrn ktilonféle modokon megnyilvánulo társulási hajlandoság gyokere, mert a szexualitás csakis az emberben vált ilyen rendkívtili, ir szocializácios folyamatot éleszt és erjeszt<í er vé, méghozzá ritsodlagos arL' az oltalmazo és gondoskodo késztetésekfeler<ísítése rrlral. Adolf Portmann megfigyelésére hivatkoznak: kivételesen llrlsszri gyermekkora miatt olyan tartos gondozást igényel az ernlrcrgyerek, amit csak maradando párkapcsolat biztosíthat igazán, v:rgy leginkább ilyen. A szexualitás ,'emberi'' természete - nem a rrrirrden él lényben kozcis, hanem az embert megkulonbciztet ,,terttti'szet'' _ nem irányul tehát egyoldaluan aZ utodok nemzésére, ltlttlcm a párkapcsolatok megszilárdítására: a szexuális odaadás az r'p1yik leger teljesebb osszekovácsol er az emberben. ,,Nem a szcxualitásban gyokerezik a szerelem, de felhasználja a szexualitást lr kiitelék megszilárdítására'' _ állapítja meg Ireneus Eibl-Eibeslcltlt. A szexualitás sziikséges, de nem elégséges el feltétele a Szerelcrtrnek. Ezért nem figyelhet meg szerelem az emberhez legkozelr'llb állo f eml soknél sem. Jane van Lawick-Goodall szerint a r rinrpánzok promiszkuitásban élnek' és anatomiai alkatuk sem teszi lrltctcívéa ,,személyszerii'' nemi érintkezést. ;,Az ilyen kapcsolatok lrrlírn az emberi szerelem homályos el futárai lehetnek, mégsem rrával foglalkozo

r r

lttszcm, hogy a csimpánzok olyan érzelemmel viseltetnének egymás tt

irrt, ami bármi m don osszehasonlíthat volna a legigazibb' leg-

rrrt'lyebb értelemben vett emberi szerelem gyongédségével,oltalrrritzási vágyával, erejével és lelki gyonyorríségével. A csimpánzok rrgyanis általában rigyet sem vetnek egymás érzelmeire, és bizonyos ,'rlclemben éppen ez jelerrti a koztuk és krjztunk tátongo szakadék lt'pirnclyebb pontiát. A hím és n stény csimpánz sem testét' Sem lt'|kct tekintve Ítem vesz határozott tudomást partnerér l. A n s-

Iclly nem várhat tobbet lovagját l' mint rovidke udvarlási er mulillViinyt' legfeliebb fél percig taft szexuális érintkezést. Számukra |'illlcretlen rejtelem az emberi szerelem határtalan gyonyorrísége.'' A szexuális ingerhatás-folyamatok kutatásának nagyon kiterjedt 65

ilZ ir()(l1llnla. William H. Masters és Victor E. Johnson hangsulyozza azonban,hogy az eredményeikbcjl levont ,,technikai'' kcivetkeztetések megtéveszt ek, nincsenek tekintettel a szexuális élmény lényegi mozzanatára' a szeretett partnerrel val lelki egybeolvadásra. Mélységesszakadék tátong a szexuális technika éi kultura koz tt' Az osztcinoket át kell alakítani a technikával, a technikát pedig a kulturával: ez ut bbi nem mer ben a kifogástalan mtíkridésré irányul, hanem az élmény,,jelentésére''is. Erik H. Erikson szerint az ifirikor végénfejl<ídik ki a htíségképessége,s azzal kezdtídik a feln ttkor, hogy tudnak adni és elfogadni Szeretetet és gondoskodást. A szerelem lényegi vonása ajándékjellege. A szerelem aztadja hozzá az erotikus vonzalomhoz,hogy nem ragaszkodnak gcircscisen saját azonosságukhoz a partnerek, hanem uj, ktizos azonosságot fejlesztenek ki. A szerelmi odaadás feltilemelkedik a szexualitáira tapad szembenálláson, ennek megsztintetése nélkril. A szerelem csucsa az egymás azonosságában val k<jlcscintis elmertilés, a másik azonosságának és a saját azonosságnak egyszerre tortén átélése révén.Erre csak testileg és lelkileg érett, pszichikai fejl désrikben nem gátolt személyek képesek, akik veszik a fáradságot, hogy megismerjék egymás testét és lelkét, érzelmeik legfinomabb rezdiléseit, akik nem szégyenlik magukat: nem szégyenlik leplezetlentil feltárni testtiket, lelkiiket, vágyaikat és álmaikat a szeret társnak. A szerelem hosszu tanulási folyamata alatt nemcsak a másikat kell megismerntink, hanem cinmagunkat is, hogy tudjunk aáltozni. A szerelem s ellensége a s z égy en' az akínos érzés,hogy kedve zotlenszínben tiíntihk fol, illetve hogy saját magunk becstiléséresem vagyunk méltok. Ebb l fakad az ostoba álszemérem, amely még a gyoncéd-

ségt l is irt zik. A teologusnak is van mondanival ja. Ha lelki fejl dése nem rekedt meg valahol a harmadik, az
gyanirsit és megkeserít szigor, másrcsz.t irg'v, szerint csak a szexuális technika tokéletesítéSe)a szctrrrilis szabadosság, s t libertinizmus, kicsapongás a prtidéria cs 1'r rt itánság ellenszere. tt|!lttlcn tlromet lr,'p.y sokak

l'()

I{'|ÉNELMI VI sSZAPILLANTAS

b vebben foglalkozni e két, alapddal. szemléletm torténelmi vt'tiicn ellentétes Nt'rrl lesz haszontalan valamivel

s

::

exualit

á's g

e)r

rig s zemlélet e

A giirtig emberkép gyokeresen dualista, még Arisztotelésznek sem

,.rl
Nem tudtak ugy gondolni a szellemiségre

cs anyagiságra, hogy k
rrlirrdkett t meg rzi magában.

lirosz egyik legismertebb leírása Arisztophanész elbeszélése ,'l l.ukoma címríplat ni dialogusban (189d-l93d). A mítosz szerint

n és ktilon férfi. Az egységes természettí t.rlrbereket elvakította azonban erejuk' és magukat az isteneket irl<arták megtámadni. Zeusz azza| binteti vakmer ségtiket, hogy A1lollonnal kettévágatja ket. A férfi és a n csak egyik fele, tort r'c'ize (sztimbolon) a teljes emberi természetnek, s ,,az egész vágyát, lt't' cgész kívánságát nevezziik szerelemnek''. Arisztophanész istenl(cnt magaszta|jaF;roszt, majd a vendéglát Agathon ragadja meg lt szot, s kifejti, hogy Erosz a legifjabb és leggyongédebb, a legszebb istcn. Szokratész szerint Er sz nem lehet szép, mert a szépre vágyik. Sem nem szép, Sem nem j , de ebb l nem kovetkezik, hogy rut vagy rossz. Porosz és Penia fiaként egyrészt szegény, távol van lrttol, hogy szép és finom legyen. Durva és piszkos, hajléktalan' iirok nélkulriz . Másrészt a j ért és szépértlelkesedik, bájos, vaktrrer,5, hatalmas vadász és félelmetes bajkever , tudásra torekszik' cgész életébenfilozofál' ugyhogy soha nem szegény, soha nem gázdag. Er sz sem nem isten, sem nem ember, hanem koztes lény, Jaim nion: a kedves és nem a szeret , mert a kedves mélto a szeretctre, szép, gyongéd, ttikéletes és boldognak mondhat a Szeret ' nek azonban más a természete (I98a_204c). A mítosz mondaniva|oja az, hogy a szerelem a brín kovetkezménye, valami rosse, kikuszobolend a nemek ktilonbsége. A gorogl<ezcletben nem volt ktilon

67

hellenista vi|ág betegségnek tekinti a szerelmet: a szerelem ellenállhatatlan, pusztít szenvedély, a szellem rjongése, ahogyan a kolt k ábrázolják is - foglalja ossze Lucius Annaeus Seneca (Phaedra V'184; Ep. ad Lucilium ll6'5 stb.)' A betegségelmélet legrégebbi tanuja Démokritosz (i. e' 46u370). Harminckettedik t<jredékében olvashato: ,,Kis gutautés a szerelem. Az ember kiesik emberségéb l, elszakad magát l, mintha kettévágná valami tités.'' Nemcsak biín és betegség a szerelem, hanem mélységesenszégyenletes. Szrileit, sztil városát, sztiletésénekaz idejét sem volt hajland megnevezni Pl tinosz (205_270): ,,olyanféle ember volt, aki szemmel láthatoan szégyenlette, hogy testben kell élnie'' _ jegyzi meg életrujzir

oj

a, Porphtiriosz.

A szexuális élménybenelemi er vel tárul fel természeti voltunk ktizelsége és kérlelhetetlensége;az ,,én" kcinnyen keriil abba a kísértésbe,hogy ,,megundorodva'' féljen att l' hogy az ember sztik-

ségleti lény, hogy lényegi vonatkozás ftízi a másikhoz' a,,nem_én''hez. Ha az én nem személyes voltával, hanem a tudattal határozza meg magát, akkor vissza kell rettennie az eszméletlenség valamenynyi formáját l; cinmagát veszíti el, ha tudatát veszti el. A szerelmi odaadásban csakugyan beszríkril a tudatosság, a figyelem kikapcsol dik és feloldodik az érzelmek egybeolvadásában. Aqgin i Tamás megkísérlihelyreállítani a gyonyor (voluptas) becstiletét. A gyakorlati ésszel osszhangban lev élvezet (delectatio) igazi rirom (gaudium) forrása, kitágítja a lelket (dilatatio), és felfo-

kozza az életet: ,,perficit enim operationem sicut pulchritudo

iuventutem''; tokéletesséteszi a cselekedetet, miként a szépségaz ifiuságot (Summa c. Gentiles I,90). Azt a tapasztalatot foglalja szavakba, hogy a szeretés átszellemítéSe nem cscikkenti érzékletességét,hanem noveli és tartossá teszi. Hiába tanítja, hogy akkor is helyénval a gyakorlati ész parancsát ktjvet szenvedély, ha átmenetileg felftiggeszti az értelem használatát (Summa theologica II-II q. 158 a. I ad 2)' mindmáig nem hallgattak el a szerelmi ,,cinkívtiletet'' felpanaszol hangok. Mintha az e|ragadtatás nem volna éppen az, amit jelentése kifejt: ha valaki magánkívtil van, akkor nem cinmaga kortil kering, ,,elragadta'' a másik. Az embernek szriksége van az eksztázisra. Id nként ki kell szabadulnia énje szorongat korlátai koziil, feltil kell emelkednie a pillanaton olyan mámorban, ami transzcendálja a koznapiságot. Ha pedig azt tapasztalja a visszatér ész, hogy csak a ,,természetes szomoruságot'' tudatosítja az animal tristelelkében, akkor nem azt igazo|jaez, hclgy az ember animal, hanem ait, hogy nem tud szeretni, nem tud felrilemelkedni, nem tudja cinmagát feltilmirlni. 68

,'l szerelem a Bibliában

A l}iblia szemlélete szciges ellentéte agor
69

A

szerelem antropol giai differenciaja

Az.ember lényege, ho.g;,l T.gr'aladja a természetet, bár soha nem szakadhat el teljesen :atr.-Pilme-ghalaaá. sajátos ttirést hoz létre benne: meghatározatlan léthel|'-"r'uJ'''.iretik, amelyben a halált . kivéve minden bizonytalan Éi.il; legféltettebb képességeazt adja tudtára' hogy rovla étetrit ari-.r]tt", s amilyen kérdezetlentil jott az életbe, ugyanrigy fog távozni is tel re. Magára hagyatottan, egyedril nem tud megbirk ini életfelaáat ával. AzáJü,'#í.;rgetné az egyedtillét, ha nem tudna kit
'.ii.;;

72

A kot dési hajland ság korlátok kozé tereli az agresszivitás rombolo erejét, a koztjs érdek vagy haszon szolgálatába állítja. Nagymértékbenmeger síti az emberi kapcsolatokat, ha az egyik fél sztikségleteinek és érdekl désénekaz iránya kozvetlentil megfelel a másikénak. Az emberi szexualitásban elemi er vel nyilvánul meg az elkrilcjnrilés áthidaláSa, aZ egyesrilés vágya' a kapcsolatnélkriliség megsztintetése. A szexualitásban a szembenállás ftllé emelkedik az ember, onmagán trilra irányulva keresi a másikkal val kapcsolatot. Helyesebben nem a szexualitásban, hanem a szexuális ktilonbtiz séget kiaknáz szerelemben. Sigmund Freud is tudta, hogy a szexualitás cinmagában nem hoz létre tart s kapcsolatot, hogy a szexualitásnak nincs kollektív cisszetart ereje, hogy a promiszkuitás nem építi,hanem rombol;'a a társadalmat: ,,A szexuális sztikség* let nem egyesiti a férfiakat, hanem megoszt;'a'' _ itja a Totem und Tabu cimíi tanulmányában. Hatalmas lebilincsel<í er árad a szexualitásb l' de sikeres formájában mindig partneri viszony, szerelmi kapcsolat. A szerelem olyan orcim forrásává teszi a szexuális szuk_ ségletek kielégítését,amilyenhez hasonl sehol sem ta|álhat az él k világában. Nem a szexuális kielégtilésbl fakad a szerelem' hanem a szerelem teszi lehet vé az igazi szexuális kielégtilést,s t még a megfelel szexuális technika elsajátítását is - állapítja meg Erich Fromm. Pontosan ezt a ktilonbséget jelenti a szexualitás és a szerelem antropol giai differenciája.

Az

erotika

kifejez

ereje

Az antropologiai differencia alapja, hogy az embernek nemcsak teste oan, hanem test is. Testrink nem mer ben ktils eszkciz, mert

testben jelentink megJ Vagyunk jelen magunk és mások el<jtt. Ha igazi természete a kult ra' akkor érthet , hogy miért helyez akkora sulyt az ember a testkulturára: teste ápolására, szépítésére, illatosítására és díszítésére.Az egész antropol gia benne vaÍL aZ oltozko-

désben és divatban. Anyasztilt meztelentil jovtink a világra, de sztiletésrink után soha tobbé, egy pillanatra Sem maradunk igazán mezítelenek. Nem létezik olyan emberi társadalom, amely nem alakítaná v alahogy an tagjainak megjelenését. Testrink nem tetsz leges ktilstí jel, amelyben megállapodik valamely kcizosség, hanem a bels , nem láthat val ság megielenése láthat alakban: a megjelenés nem mellékes, elhanyagolhat , folosleges ''kiils ség''' A kifejezésben válik teljessé a bels val ság. A sz eredeti értelmében nem azt értjtik szimbolumon, hogy egy láthat létezo utal egy másikra. A szimb lum valaminek az érvényestilése a másikban, kiteljesedése a másikban a másik által. Azért kell kifeje_ 73

-

z dnie, hogy azzáváljék, ami, hogy ráeszméljen igazival játa, hogy p19mét lelje létezésében.A szimü tum nem az egész láthat oldala a láthatatlannak, hanem az eredend ,".gé.,része, nem ;.|..ru"rosága, val di mivoltában val megmutatkozása. Brert-a_ isí r)i-uolum az emberi test: a férfirii testb]en és a n i testben -"iu?i-ir...r.g val di mivoltában a teljes ember. Testi egyesÍilésrik kifelez , szimbolikus viselkedés, amelyben érvényestil, tatá.osa., éiu,"ril. Y' g !vl'l be1. A gyonyor nem clncél. A gydryar "-';r-b;í"-:__ Minek a szimb luma? A Bizonyos értelemben vi'""ot.-.'.k.csok, tathatatlan az erotika megnyilvánulása: oráre', gvá"gtáreg, legy zése,.a szeielmi egyestilés mind arrá T'a"í"r' .s?ggven nogv" kifejezze a partnerek egymás iráiii szeretetét a kolcsonos oJaaaasban. Az erotika nem-,,céljában gátolt szexualitás',' amint p..,ra i"ru a Rossz krizérzet a kult raban_cimíi esszéjében, rr"'.* "-.""..,., |ifejezése, a kifejezés általi érvényesitése.A szerelem r.ii"l"rZaer.. irányul, kifejezés nélkril val tlan és testetlen. Azáltate, létre a bels élmény'.hogy hangokban' szavakban, "iÉ'l.rr;o' tekintetekben' gesztusokban alakot ciltve, kiformálodva megmutatkozik onmagának és a másiknak. Az. els dleges azonban a szeretett személy iránti érzelem, a személy iránti szerétet. Kedvelhetem hang""rur.i".r.l nem szerelem, iát,^19z'e1et, hajának a színét'az alakját,de ez még legfeljebb szexuális vonzalom' ,r"gy -ég annyi sem, hanem moh ,

nyers vágy. Amilyen val tlan a szerelJm dreiezeí h?1yg a kifejezés bels tartalom' szerelem és szeretet "ert.ir,_orv"' nélktil. Az els dleges azonban a szeretet. Ennek kovetkezmé"v. u-.'.*,rari. gyonycir, ami tovább mélyítia szeretetet. A szeretet íerr..iri.'.",r"_ litás neveli legbiztosabban azéletunt, kiábranduli'.i"it"., *.gcscimcirltitt' cinz , fegyelmezeden, a munkát l ittaáa.Áu..lt"..

A

gytingédség

A szerelem egyesrilni kíván, semmiképpen sem mer ben testi vágy, nemcsak a felhalmoz9aoÍ. feszriltség old dása _ É;;. il'.rrrryit kíván adni vagy kapni valaki, akkor iikertilhetett.r, u *"é*,ran. et.. megmérgezése, a szomorriság, csc!,mcir, undor,

val ságtol. Mivel nagyon sokan azonosít|ák

testi-lelki irtorat

a

; ;';;"áil. ffiu, u szerelemmel' konnyen esnek abba a tévedésbe, r'ogv-.".i3iit i. egymást pusztán azért' mert felébredt testtik ,ígyu.-r,rri!-rr.* szerelem, ez még

nem'szeretet,'bár az igazi.r.iét"t tiuár,Ér;" u testi egyestilés vágyát és a szerelmet. A szeretetb l fakad erotika, a val di szerelem egyik legnyilvánval bb.jele agytingédség.Ilyenkor nem a moh o."t6.', lragv irányítja a testi kapcsolatot' nem a h dítás *gv " "i.i. -ágr'íJi.án.ag 71

vágya, hanem a konnyed, játékos gyongédség. Ez nem a szexuális

cjsztcin átirányítása más célra' amint Freud vélte. De nem is az érzékiségelfojtása, sem a gy
A

szerelmesek kozel vannak, megolelik, megcs kolják' elérik

egymást. A gyongédségnekaz érzékekhezvankoze. Nézhetek valakit rigy is, hogy nem néz engem. De nem érhetek hozzávalakihez - akár csak lelkileg is _, hogy ne érintsen cí is engem. Ha megsimogatom akezét, nemcsak karjának a csukl tol az ujjak hegyéig tart

cir gatom, hanem t magát' Bármilyen nehezen is írhakorril a gycingédség, mindig testhez kotott, ámbár nem korlátozodik az erotikus szerelemre. Szinte valamennyi emberi kapcsolatban lehetséges. Néha talán a tisztelet akadályozza-, hogy a másik kozelébe menjiink. Vagy a szorongás és a szégyen, mert attol tartunk, hogy ha kimutatjuk érzelmeinket, sebezhet vé válunk. Esetleg betegesen irt zunk az érintéstl, féltink, hogy bemocskoljuk magunkat. Évszázados el ítéletekszámíizték éleirinkb l a gyongédséget. Valami testellenes álszemérem abba a gyan ba keverte' mintha igaza volna Freudnak, hogy a gyongédség csak a nyers érzékiségleplezett megjelenése. Sajnos' ttibbnyire elveszítetttik érzékenységtinket azokta a felhangokra, amelyek emberibbé teszik élettinket. Régota emlegetik a pszichol gusok a világot fenyeget érzelmi halált, márpedig érzelem hiányában fizikailag is pusztulnak az emberek. Egész életénát megsínyli a gyermek, ha kiskorában nem babusgatták eleget. A fiatalok f ként azért létesítenek korai bizalmas kapcsolatokat' mert a legfontosabbat' a gyongédséget nem kapják meg sztileikt l. Nem szervi bántalmaikba halnak bele a sulyos betegek, hanem abba, hogy nem akad valaki, aki megsimogatná keztiket. Ugy látszik, mintha elkanyarodtunk volna a szerelemt l. De talán sikerrilt megvilágítani, hogy a gyongédségnem azonos a szexualitással _ és ezért mell zhetetlen az erotikus szerelemben. folytatását

t

Kizar

lagossag és htiség

Jelenlegi ismereteink szerint a szerelem exkluzív, kizár lagos párkapcsolat. Semmiféle tudomány nem bizonyította eddig azt afeltételezést, hogy emberek éltek volna valaha is promiszkuitásban. Tudatlanságra vall' talán szándékosságra is a matriarchátusra, természeti népek ktiloncls szokásaira hivatkozni. Hogyan volna promiszkuitás, lta az eszkim felkínálja feleségéta vendégnek? Az 75

etol giai kutatások egyszer s mindenko rcakihuzzák a talajt a kezdevall k lába al l. Az antropol giai differ.rr.iu rrr.gnyilvánulása a házasság: azot'a ember az_embir, ami ta ismeri a házasság intézményétés a szerelmet. Teljesen foloslege' u"i tr',",ni, hogy mi volt a házasság intézményénekkialakulá elcíti: azota tekinthet embernek az emberi lény, amiot a lrarorragiii -ex egytitt a n k és a férfiak, akár monogám, akár pol ;;:;jb r.,.r, ti promiszkuitást

a megmondhat ja, hogy még hányféle

A

-

házasság6an_

szerelem akkor éri el teljes kiforrottságát, ha mindkét fél hajland arra, hogy egész emberségtikben és m]náen iaotre ettote|ezzék magukat egymásnak, amit?ltalában a há;;.';;;;É) r.i e* val sít meg. Enne\ k ?9 9 tulajdonhoz, . r'í'"'l,',l'g ::-*.' szigeteli el ket a ttibbi embert l. Ha vaiaki igazán."...tirraj"rta." ""* sát, akkor férjébenvagy feleségében minden Jmbert .gor" életet szereti. A szerelem exkíuzív'mert csak egy ''"..r, "' emberrel tudok a szerelem természetének megfelel intenzitá'."á .gy"'.ilr'i, .sak egyet tudok szerelemmel szeretni. Aki ennek u' az szerelmi analfabéta, az soha nem tapasztalta "rr."i"'oieiátti.j", a val di'szerelem élményét.Ez a kizfu lagosság azonban'csat a" .'otit rr._uj.sotatokra korlátozodik. Az igaziszerelem csalhatatlan il tobbi i. ember iránti figyelem, érzékenység,segít készség. Á-J'lá.-u.r, elismerést ad és elismerést kap az!*ué', ráébreá e-ue, uotta'rat értékére,s ezze|minden egyes ember p tolhatatlan értékére.A .""relem igent mond az emberre Mit ielent ez az igen? F{a szerelemmel szeretek valakit, azt mon_ . dom neki: Ez kifejezheti az erotik,r, ."...i-ét, ts n is kell fejeznie',akarlak'. a szerelemben: ,,vágyom rád'' uagy ,,kelies"-'r.t.-''. Mi mással ismerném el a szerete-tt társat a maga teljes emberségében, n i vagy férfirii mivoltában, mint azza_l, boly tudoÁására hozom: -kellesz nekem, szrikségem van rád -át ''6.. i;; , fé'fira)''? De a ,,sztikségem.:'al rád; ki'elentésben u ".áá];,igi'-"'''orv"" hangsulyos, mint a ,,sztiksége-.,r"rr''. ,,Te'' kengí', ,,akarlak" azt is mond ja: .j hogy vagy",
76

id re, hanem tart san vállalják az

odaadás feltétlen elfogadását. Ehhez azonban akarat is kell. A tart s szerelmi kapcsolat igénye az ember torténelmiségébl ered. Soha nem old dunk fel hiánytalanul a jelenben, amely magában hordozza a ma|tat, és az eljovend re irányul. Egy torténelmi lény életében nem korlátozhat a szerelem a puszta jelenre, erte az éjszakára, egy hétvégérevagy nyaralásra. A szerelem nem egynyári virág, kitorolhetetlen bel le a mult, és meghatátozza a jov . Ezért van, hogy magát l értet d a htiség, ha szerelemmel szereti egymást két ember, s nem csak szexuális kielégtilést keres. A hríségmeg rzi az id ben a szeretett személyre mondott igent. Csak a hiiség és árulás er terében realizál dhat szerelem. A hiíségels feltétele a bizalom. Mindenekel tt saját magamban kell bíznom, az én szerelmemben, hogy képes leszek kiváltani vele a másik viszontszerelmét. Amint Marx írta: ,,ha szerelmes emberként valo életnyilaánítással nem teszed magadat szeretett emberré, akkor szerelmed tehetetlen, szerelmed boldogtalanság''. A bizalom párja az akarat' Azt mondja Friedrich Nietzsche a Zur Genealogie der Moral címiímunkájában' hogy az ember olyan lény, aki ,'ígéretet tehet''. Az ígéretnem abban áll' hogy nem tudok elszakadni att l, amit megígértem, hogy nem tudom ,,felemészteni egyszer elzálogosított szavamat'', hanem hogy nem akarom visszavonni, amit egyszer akartam. A hííség,,az akarat emlékezete''.

A SZERELEM ÉLETEÉSFEJLŐoÉsB Mondottuk, hogy a bels érzelem megjelenési m djában válikigazi élménnyé.Minél htíségesebbenragaszkodik valaki a kotott formákhoz, annál tobb oromet és felszabadulást talál érzelmei kifejezésében. A szabályok szerint végzett, mulattat an és gyonyorkodtet en alakul tevékenységetjátéknak nevezztik. A kérdéslényegére tapint Andrew Greeley Lozle and Play cimíi kcinyvében, állítván, hogy a szerelem életeleme a játék. A gondolat korántsem jkelettí. A Teremtés konyvének szeru je szerint a filiszteusok királya arr l ismerte fol, hogy Rebekka nem huga, hanem felesége lzsáknak, hogy ,,játszadozott feleségével''(Gen 26'8). Bizonyára lesznek, akik azt mondják, hogy a szerelem tulságosan komoly dolog, semhogy játéknak tekinthesstik. A komolyságot tekintve teljesen igazuk vatt: az egyik legkomolyabb dolog az emberi életben. Ám igazán szeretni csak játszva lehet. Ha valaki nem tud játszani, nem tud emberi modon élni. 77

Aj

ték

Mi

a játék? Ha nemcsak szonoki a kérdés,akkor azt je\zi, hogy elfelejtetttink játszani. A gyermeknek nincs szriksége a játék definíciojára, és nem kell tanítani játszani. A játék ki.ilon világ, a maga szabályaival és mértékegységeivel,el írásaival és kcitelességeivél. Nagyon val ságos világ, de a kciznapit l ktilonboz világ. Agyermek sohasem téveszti cllssze a játékot az élet más részével. A játék szigoru szabályai egy ideig a komoly élet szabályait helyettesítik. A játék lehet szigoru szabályok szerint végzett verseny' a fantázia

kotetlen szárnyalása, tinnepélyes cir
maguk ktizt vannak, akkor nem érzi kockázatosnak vagy szégyenletesnek. A feln ttek ritkán mernek belemenni a játékba, igy- aztán

a játék hiányában nem marad nekik más, mint valami iémesen egyhangu, alapjában kiábrándít szexuális kapcsolat, amin j97tirke, miharnarább trilesni. A szerelmet a játék élteti. Ákinek nincs tehetsége a játékhoz, a szerelemhez sincs. Az enyelgés és év dés 78

célja, hogy hétkoznapi világunkb l átvezessen egy másik világba. Néhány rutinszerií mozdulat azonban nem alkalmas erre. Az otletgazdag, spontán' teremt és bizalmas, mulattat játék feltételezi mindkét ember érzékenységét,tigyességét'beleél képességét.Leginkább azonban szeretetét és ttirelmét. Csak rengeteg gyakorlással, ttirelemmel, cinuralommal és htiséggel tudnak kialakítani olyan atmoszférát, amelyben val ban személyes kapcsolatukat fejezi ki és mélyítiel az erotika. Csak megbízhat , hiíséges,j l ismert, igazi társsal lehet mulattat játékot folytatni. Sivár, szomoru, humortalan világban nehezen viselhet el a szerelem játékossága. Van azonban elegend okunk rá, nem utols sorban éppen a szerelem' ami megtiltja, hogy ilyen keserríen értelmezzuk a világot. Aki nem utasítia el eleve a szerelem és a játék kapcsolatának a gondolatát' azt éppen a szerelem gy zheti ma|d megaz unnep, a iáték, afantázia deriijér l, azmajd éppen a szerelemben szerezhet elég tapasztalatot arra nézve, hogy csodálatos játékként is értelmezhet az élet, minden tragédiája ellenére nem a pusztítás démonaiéaz utols sz , hanem a kozmosz c!,sszetart er ié. A jelenségek kulonféleképpen értelmezhet k. Mi mindent mondhat egy szemrebbenés! A szemhéjak rezdiilése lehet fiziol giai reflex a hirtelen felvillan fényre, de buikálhat benne mosoly vagy szégyen' vagy valami más, titkos tizenet. Mondhatja azt: ,,I\e nekem'', ,,szívesen volnék veled hidd, amit mondtam'' vagy ''tetszel kettesben'', esetleg: ,,ez tisztára megbolondult''. Az idegek és izmok fiziologiai mozgásaugyanab az iJrzenet azonban az értelmez t<íl is fiigg, és számtalan jelentése lehet. S ha vonatkozik ez a szemek mozgásáta, akkor még inkább a szerelmi odaadásra. Mit fejez ki? Egyáltalán odaadás-e? Vagy valami más? Kotelességteljesítés?Biologiai energiák gazdaságos átalakulása? Szellemtelen rutin? Hirtelen támadt szenvedély azonnali kielégítése?Vagy két ember életjátéka, osszetartozáSuk iinneplése, mert minden nehézség és gond ellenére is boldognak érzik magukat, ezt a boldogságot fejezi ki odaadásuk, ami egyuttal noveli és elmélyítiboldogságukat? Csak egy boldog társ lehet boldogít társ. Az ember azonban csak akkor boldog, ha igenli viselkedését,ha teljesen szabadon adja oda magát. A boldogság nem biol giai állapot, nem a fesziiltségek old dása. A boldogság a szeretett társ szemében ragyog tirom. Csak ett l lehet boldog valaki. A boldogság pillanataiban tinnepi színben ragyog a világ. Csakugyan bízhatunk abban, hogy minden okunk megvan rá, hogy valami nagyszeriít tinnepeljrink?

79

J

ték és ttirelem

Kcizismert a szerelem dilemmája. Egy.é.rt er s és álland biologiai késztetésél benniink, másrészt etkéitithetetlenek

a" o*s"".ittoresek, fesztiltségek, taszítások, ha két ember ennyire r.CI.i t...ir egymáshoz. Szerelmtik egymáshoz vo''zza ket, a retjyriiemtett ellentétek viszont taszít an hatnak. Kozmeggy z déí"társadal311kb^an' hogy az életben egyáltalán etérr'etí6eiJi.'tire. i.g-elyebb forrása a házasság. -Cs;Íihogy ehhez a beteljestilosrrlr, uordogsaghoz nagyon sok ér " és kita-riás kívántatik. Á r.o'í..írrarr"r, gondok' a koztis célok elérése,az élet kozos alakítil;&; meg a szexuális cirom mélységét.Másrészt azonba" ;';;ig|]'aot, gy9ryekek problémái, a családi élet megszot ott "" ,r.Éia-'T.. ..r, u" játék ellen dolgoznak' Sokan ezért hivatkoznak u r",o r.ái*dokra, hogy ott gondtalanul kiélheti az ember játékos r..a*t. Ni.'.. iguzu.\, mert a játék sikerének el foltétele a meghitt, bens séges, szilárd kapcsolat. Idegenek nem fudnak ie"rai .-gyáar*ut. iii;;i"i Lqsr9tj9bb olyan állati komolysággal, miit u venae;aier.r."."ináti gei. Másrészt tagadhatatlan, ho!! játék nélktil nem ui..ir'"to .r huzamosan a kozcis élet. Az leghatásosabb ellenszere a változatosság. Csakhogy nem a"'i"ro." partnerek cseréje szorakoztato, hanem a meghitt partnerrel var sz rakoztato, rattiiito, ,a,er.. Az enyelgés, év dés, ktitekedés annyira hozzátattoz't ^r^z u ,r...t.* szotár.ához,1rogy nélktitrik nyilvánvaloan nem beszélhetrink szerelemr l, legfeliebb szexuális érintkezésr l. Ig";il;;ak;:;;g p"aig csak hosszu és tart s szerelmi kapcsolatban alakulhat ki és maradhat f
nulásaira?

...Természetes, hogy a szerelmi odaadás nem sikertilhet mindig

tcikéletesen. A szexuális technikát is eI kell sajátítani,

.;;;;;;.gy

P1'9t holnapra, és végképpnem tud j l miíkodÁi u .'"*,rári.a. kulturája az erotikus Szeretet nélktil. Megvan a lehet ség, hogy érlel djék_és mélyriljon' a szerelem, hogy Éifino-"l';" ;-.;;",rarc

technika, hogy kibontakoztassák a-koz sen szerzetttapasztalatok, 80

emlékek, felfedezések, hogy jo kedvre deritsrik, elsz rakoztassuk, mulattassuk és boldoggá tegytik a szeretett partnert. Erre val a játékosság. A játékon nyilvánvaloan nem azt értjtik azonban itt, ami kcizos az
Az élet nneplése

A szeret

odaadás konnyed játék, eksztázis, rcim és a fantázia szárnyalása, ezenkívtil pedig iinnep is. Az élet unneplése. Torténelmtink kezdetén mindenekel tt egy eseményt {innepeltek seink: magát az életet. Nem engedlrették meg maguknak azt az ill ziot, hogy magát l értet d fajunk fonnmaradása. Ünnepeik az élet tinnepei voltak: a termés betakarításáé, a napfordul é, a termékenységé.A szexualitás szorosan kapcsol dott a vallásosságl;'oz' a szexualitásban nyilvánult meg leginkább számukra az élet legy zhetetlen ereje' A nemzés és foganás eseményszámba ment, nyilvános' jogi jellegií volt: ,,Ábrahám nemzette Izsákot'' _ kezd dik Jézus nemzetségtáblája (Mt 1'2). Az si vallások alapbolcsességéhez tartozott a szexualitás és a rítus kapcsolatának, a szexualitásban rejl tinnepélyességnek a felismerése. Rég mult korokkal szemben ma kozszemlére tesszrik ki a szexualitást, és profanizáljuk, megfosztjuk tinnepélyességétl. Ifjrisági magazinokban szegény elbutított tizenéves gyerekek hozzák nyilvánosságra megrontott élettiket. Mintha mindenáron le kellene

bontani azÍ az értelmi építményt,amelyet évezredek emeltek a szexualitás folé, amelyben kibontakozhatott a szerelem játéka és unnepe. Játék nélki.il nincs unnep. Az ember erejének, mélt ságának, épségének'férfiuiságának és n iségének megnyilvánulása orcimet kelt, felfuggeszti a kozonséges id t, hálát ad a teremtéS j téteményéért.A komolyan vidám {innep egységbe foglalja az emberi létezéskét oldalát: a komolyságot és a dertít, a munkát és a játékot' a tragédiát és a komédiát. Az rinnep komoly, metÍaz élet gy zelmét tinnepli á halálon' deriís, mett az életet tinnepli, és az é|et onmagában véve derrí. Ezért van iinnepi dimenzioja két ember szerelmének, s ha hiányzik bel le az iinnep, vége a játé.knak és szerelemnek. Mit rinnepel a szerelem? Magát az életet. ortiltink annak, hogy ehet{ink és ihatunk, álmodunk, és felébredtink álmunkb l' hogy szeretjrik egymást. Örtiliink barátainknak, családunknak, hogy ujbol felkelt 9 Nap, és v?lágít a Hold, hogy mégiscsak havazott ezen a télen is, hogy majd kideri| az ég. Unnepelji.ik az egyutt toltott szép id ket, s tinnepet tiltink, hogy átvészelttik a rosszakat. Ünne81

pelitik az érzékiorcimcit, amit egymásnak tudunk nyujtani. A szerelmi odaadásban a világmindenség er ivel és az élet forrásával kertiliink kapcsolatba. A test felindulását mérhetetlenril meghaladja a lélek indulata. Szerelme olel karjában a férfi briszke hogy ".á, azéii, férfi, a n btiszke arra, hogy n , és há|a járja át léte legmélyén hogy átélheti ezt az érzést. Válaszolhatunk undorral, szégyennel, szomoru sivársággal is. Annak jeleként, hogy valami nincs a helyén, hogy valami gatolja azoknak az er knek a megindulását, amelyekben megbizony sodik az ember, hogy tud adni, hogy odaadásra képes, hogy elajándékozhatja
IRODALOM Freud-Studienausgabe. Frankfurt/M lgz4.

r-x. - A. portmann: Biolo-

gische Fragmente zu einer Lehre vom Menschen. Basel, 1951. I. EiblEibesfeldt: Liebe und Hass. Zur Naturgeschichte elemenrarer verhaltensweisen. Mtinchen, 1970. _ J. v. Lawick-Goodall: Az ember árnyékában. Budapest, \975. - r 7. H. Masters-V. E. Johnson: Fluman Sexual-Respon_ se. Boston, 1966. - E. H. Erikson: Jugend und Krise. Die psychodynamik im sozialen Wandel. Stuttgart, 1974' _ L. Feuerbach: A Éereszíénység lényege. Budapest, 1978. - H. Diels*s . Kranz: Die Fragmente der Vorsokratiker. Bonn, 1974. I-III. - plotins Schriften. Hamburg, 19 0. V. * K. Marx: Gazdasági_fi|oz fiai kéziratok 1844-b(jl. Budapest, 1970. - M. Buber: Das dialogische Prinzip. Heidelberg, 1965. k. Lorenz: Das sogenannte Brise. Zur Naturgeschichte der Agression. !7ien, 1g65. A. Greeley: Love and Play. Chicago, 1975. - A. C. Kinsey és mások: Sexual Behavior in the Human Female. philadelphia,1953.- Friedrich Nierzsche \7erke in drei Biinden (K. Schlechta). Mrinchen,lgTT.

-

I{ERMANN ISTVÁN

A szerelem ontol giai helYe

Minden polgári felfogás, mely nem számol a szerelem torténetisé_ s-.ez a ,ragy á zooszféráb l' vagy pedig ge*i, szexualitást. a levezetni '"i'r..7g*""'ií.i á."i - Ár'opotogi"iánpon igyeksz.ik magát a szerelmet illetve .".r.l*.i-i., kovetkeztéb..r"u finnek '.dii. egyik fuggvényén^ek tafiia' A szerelem azoÍl' ;;;;-;szexualitás 'u""l Ái". ezt már u'porga'iémos11{a is látta' mindenképpen t*tá""ti termék. Torténeti termék tobb vonatkozásban is' Mindaszexuálisszokások,mindpedigaszexuálisszokásokkal néprimitív o..'"rt'ggo családforÁák toriénetien fejl dnek' és a váltoamilyen mint mutatnak' p"l"ér 6 p." olyan változatosságot kiilonboz a kozott i"i"..ag|"" jelennek Áeg ilyerikortilmények

kiilonboz szervezettségei is.

hierarchia ugy -i.*,Jr., jellegií' hiszen ^ta''"auríi S ez a torténeti osszefiiggés egyáltalán nem véletlen torténetien alakul, e'*; u''ái""" ."o, t'o í miiáen 9mber] szféra a szf!1a_kr1 is' melyek á ; torténetiség voíátr'o"ir' még azokra biol giai lényével.Eppen

" kapcsJatban ig.í'"o'o. ezért a szexualitás

állnak az ember

to'ie".ti fejl

dése tulaidonképpen az a problé-

val, jábán u ,"'"oi giának'mint tudománynak sz hogy a torténeti fejl dés ''*iv'ot a kérdést ke'l megriézniink, '"", I;ií.*_'A"t "otta saját szexualitását. Ezáltal tehát i"iv"-a" az ember Áiue auti jutunk' mely'vala;;il;'' ontol giaila! meghatár ozott .szféráhozlét olyan ontol giai társada1mi hanem a r'ái" -site, tfiite.relmJn r.iu""r aril helyesen' egyedtil mely torténetileg értelmezhet

lnia

ajanoz,

82

83

al

f1'.1 lrip57lii;l{A lis A'/, I t{( ll'( lA,t( lltt;lZ^t.ASA

sz'roNoK

^N Az r'ttrlrcr lrirll
u

Az antropomorfizálás nemcsak abban ielenik meg, hogy áz ember tudatában van szabadságának még az els dle_ sét is antropomorffá.

ges sztikségletekkel szemben is, s ugyanakkor tudatában van annak

is, hogy ei a szabadság puszta egyéni szabadság, és ilyen értelem_ ben táisadalmi szabadság nem létezhet, hanem ezen tulmen en a sztikséglet kielégítésénekhogyanja, kcizvetítettsége az, ami magát

a sztikiégletkieÉgítéstaZ antÍopomorf tudattal

cisszekapcsolja.' és éppen kielégítése, sztikséglet emberi tehát A sztikségletkielégítés kielégtiemberi kie1égtilés A kielégítése. .mberi *égt.f a ezéTt '2.it volta és antropomorf jellege, emberhez mélt formája lés, emberi

_ nem kozonyos kérdés.

AZ ELsŐ TÖRTÉNETISZFÉRA: AZ ERoTIKA A probléma abban áll, hogy a t
társadalmilag ismét csak

kialakul erotikus szférán

beltil érvény.',1lt.'' kapcsol djékhozzá a társadalmi rend egészétrez. Az eÍotika az a szféta, mely szintén torténetileg, nagyon gyorsan változik, rendkíviili mértékbenalakul és fejl dik' de itt most nem az erotika formális ismérveir l van szo' hanem az erotika létezésérl. Az erotika létezésepedig társadalmi jelenség' S itt nem arra céloztunk, hogy a szerelmi el játék onmagában emberi jelenség volna. Természetesen megvan a szerelmi el játék az á||atvilágban is' és ez magának a szexualitásnak kcizvetlen része. Ugyanígy a szexuális folhívások legkulonboz bb formái ismerete,"f-u" álllatvilágban, de ismeretesek az emberi világban is. A dont differencia azonban ezen a tefuleten abban áll, hogy egyfel l az 85

t'iklust rnint ciklust megszlintette, és kiterjesztetál|atná| pusitán id legesen áeglev szt'xtrltlitást. I:,zért az erotika az embernél nem id szakhoz kottitt ll'llrivás, hanem maga az erotika krilon szféra, ktilon tett<<;r, mety adott esetben a legktilonboz bb társadalmi, divat-, .?"ir.m e. hagyományosan szexuális elemekbcíl otvoz dik. Más sz va! mig az állatnál adott pillanatban egy Szag Vagy egy szín szexuális foitrivást jelent, az embernél ilyenfájta t.égvs"e..ísített, ktizvetire. szexuális folhívások csak egy adoti keretben képzelhet t "err.,iri .t,_' ." u keret mindig a társadalmi iét egészétl meghatározott. Mint Desmond Morris The Naked apeíimt:'t
ít' a lrl;t's i'rctt Ólctre az

86

- jelentkez tendencia ucyan; de minden legkisebb torténelmi változásnál is ujjáalakul

stít majdnem torténelmi csecsem korában is

emberi szféra.

MÁsoDIK M0ZZANATA: SZFÉRAK IDEoLoGIAI ÉpÜlŐ AZ ERoTIKÁRA A ToRTÉNETI FEJLÓDES

Voltaképpen az erotika tudatosodása torténik meg akkor' mid n Héraklelios z és á|ta|ában a gorogsé g az eroszt és thanatoszt, vagyis jeloli meg' a ,'szerelmet'' éS a halált mint két mozgato princípiumot Mint az el bbiekben láttuk, a halállal szembeni és az er sszal szembeni emberi magatartás, ahol a halál és az er sz szabad vá|asztásának lehet sége is fennáll, kifejezi az emberi szabadság tudatosodását is. Az erositudatosodása tehát tisszeftigg az emberi szabadság alapjainak és megdonthetetlen gyokereinek általános tudatosodásá_ .'"f is, és ehhez hozzátartozik sajátos m don éppen az, hogy az ember szabadságát bizonyos értelemben csak akkor tudatosíthatja, ha a szabadság társadalmilag korlátozottá válik. A társadalmi korlátozottság, mint már említettrik, megvan a legels incestus_tabukban is vagy például a szeméremérzésben' melyr l már a Biblia is említést tesz. Vagyis az erosz mint szabad ,rféru, mint kozvetít szféra, tehát mint antropomorf szféra épperi azá|tal ilyen, hogy az er sz tudatosítja nem csupán a szexuális élet magasabb síkra emeléséneklehet ségeit, hanem e magasabb síkra e'''élésérdekébentortén korlátozásának a tendenciáit is. Az ilyen korlátozások persze társadalmanként kiilonboz k. Az europai társadalmakban a patriarchátus gy zelme után a szexuális korlátozás lényegileg a n kre vonatkozott els sorban.F;znagyjában és egészében a gorogokt l a mai napig érvényes az eur pai társadalmakra, s itt csák ,'tálok ismét Enge|s A csalá'd, a magantulajdon és az állam eredete címiímiívére,mely a patriarchális társadalomnak és társadalmi elveknek ezt a sajátságát világosan értelmezi és magyarázza meg. Ontologiai szempontb l tehát, ha t<jrténetileg indulunk ki, akkor azt mondhatjuk, hogy az erotikus szféra feltolt dott évezredeken keresztiil a patriarchális berendezésií társadalom elveivel is. Meg kell mondani, hogy mindeddig ezek az elvek és az ezeknek megfelel magatartásformák áthatják ma is, s így még akkor is, ha a díalektikus materializmus korántsem áll valamiféle patriarchális társadalmi szervez dés elvei alapján, kénytelen elismerni, hogy a torténelmileg kialakul erotikus szférában ezek a patriarchális ele_ mek ma szinte elpusztíthatatlannak ttin en érvényestilnek. Ide tartozik például azrhogy a szépség,a kecses mozgás stb. els sorban 87

a

n knél számít az erotika

mozzanatának, míg a férfiaknál sokkal inkább a határozottság, a szellemi képességek ,az ero stb. Mindezek vitathatatlanul a patriarchális társadalommal osszefiigg tendenciák, de mint tényekkel és torténelmileg fejlett tényekke1keil szárnol-

ni veltik. De ftízziik ehhez hozzá azt, hogy a társadalmi érdek, mely a szexuális élet mikéntjéhez kapcsolodott, nagymértékben beleját-

Szott nemcsak a szexuális élet szabályozásába, hanem még az erotikus szférába is. Évezredeken kereszttil kialakultak olyan"szexuális el írások, melyek, mint ahogyan az erkolcs általában s a valláserkcilcs kiiloncisen el szokott járni, a társadalmilag kedvez tlennek tartott tendenciával szemben erkrilcsileg és valláserkolcsileg egy véd civezet-Sorozatot létesített. Ez a védtjtjvezet-sorozat, hasonl an ahhoz, ahogyan például maga az erotikus szféra is kialakult, voltaképpen ktizvetetté igyekszik tenni minden olyan tevékenységet, mely a társadalom számára zavaro eredménnyel járhat. Mir l van sz ? Nyilvánvalo, hogy már a primitívebb, például a zsid társadalomban meglev szabályok is, melyek a n tcíl a sztizesség megtartását kcivetelik, patriarchális jellegrí szabályok. De az a mítosz, ami ennek révéna szíizhártya kortil létrejcltt, és ami már a társadalmi elfogadhat ságot is kétségessétette a szuzességét elvesztcí n esetében, ahhoz a véd réteghez tattozik, melyet erk
('l || l||ltlItl', trrqel'lrrl társadalmilag, torténetileg kiÍ'ciliiclil cr trlrt'hl Ísllrrrr;ll*áin u" erk[ícsi szokásoknak és az erkiilcsr, tlH'yll('Vt'/t'Il J'rrltblr-t szlitit befolyásuk varL az crtltiklts ia-r."-" . rr lcr lt irr'zr "alvmértékrí ;;;i;il';". íit aszférát a továbbiakban terméSzetcsclr

rzi és feileszti a színpadi ny^ilv'ánrrssíg' rr r.up...rat "gés"e, a szférárrak mégis "oi muvészet és az irodaío- i., ugyanakkor ennek

'uái'l'"t.'ak ma már teljesen nevetségesnagyon fontos nem ^orrinil^ru'á n"ro tendenciák is éppen azért, mert ezek a társadalmilag részei' szféra véd ".[ támogat i.i"a""i.. tendenciák "tt "'tite'e' éppen Ebben a tekintetbe., t étségtelen, hogy a m_o|9rn \orr. változtak, feltételei tioiogiai és *""*rraiiá. iár."í"mi

-*, -"ri " ig*;;g'i.|l

A társadalomnaksokkal kisebb mértékahhoz, hogy elkerii|je a ,számáta ben van sztiksége "eJá'"re.a.a a lányanyaságot' M;r1 isaz például ,'.Á tiuarruto. |.t..rrlgeket, gyerek fogal_ r'.*í" "{ui ,j..íauroíbu" már a torvénytelen jogi A kérdés' társadalom "i'"", ;jpjri"s "em él, a" " r""y""yasíg'1eT kevésbé fogia tudni megilíá;E.zi azt,hogy u" égyéatitítlo.n mind pedig nevelési szempontb l felel en felnevelni "':áJ;ilgi, száiadokban ehhez a véd a gyereket, mint a.."iaJuu" eio' a -"ri dést *.'i"''

áíé".tt.r.., éghozzátartozott

a válás

tiltása vagy legalábbis megne-

szintén az a reális társadalmi igény rejlett' fel'.Persze, viláq99' i' ; ; g';..t.t t.t.iáleg családban neveljék legkiielleni.védekezés terhesség hogy napjainkban siirget ".á_ti'ant olyan " nincs így és lonboz bb formái e'i.t'.tá'egei adottak, kovetkeztében a véd ovezet e., aráa"o. társaa"mi érdek,"melynek szélesítéseszi.ikséges lenne' hezítéseis, ami

* ;;;

A SZEXUALITÁS FÖLÉÉpÜrŐ ÚJann TÖRTENELMI SZFÉRA: AZ INDIVIDUALIS SZERELEM kozvetít mely Láttuk, hogy az erotika már nmagában is olyan' ' emberi kulturá't minden ffir"cy aráiogga ter'i a szexuális életet erotika valoban átalakítja a szexualitást, ,_"*t"_riv.egs ]F'rért _.-u"'iué ^, formália azt'^Maga.az erotika is valoban torténetivJ e. megtelehet vé teszi, hogy az individuális nemi vágy. fixálodié\' :' érzéseket' szerelmi. remti azok"t ter'yt.g i"diuiao'''mkozpontu "perau"i"phaedra szerelmé Hi.ippolitosz iránt, mint -i"iÁirv." az c"tuttus és iesbia viszonya stb. Ezek mellett azonban "áTrv." individuáliserotika*;a.o.formábannyilvánulhat.*:gakkor,mi. ahol a partner ;a; * az erotika homos'exuális partnerre irányul' belejátszhat sen er szellemi s"í.'uor'at",-go"áortoaási modja stb. 89

lllát'llZ irkrrri ktirrrlrrti.nVck kiiz(itt is az crotikus szf rába. Innen jtin létre 1lcItlrirrl ttzrrktlttk it szerclmcknck a leírása, melyek Plat n kései tttíiveillctl tulrrllrattik. ljgyi'bkcnt az ellenkez partner esetébcrr ilycn típusu individuális erotikus igény''"-í sokszor megjelenik ugyan, de ha a n szellemi színvonala magasabb, akkor hiiielenében ez az individuális erotika is eltíínik.Á Thaiszok és az egyéb hetérák példája nagyon j l mutatja ezt. Az individuális erotika tehát létezik már akkor is, amikor még individuális szerelem nincsen. S Engelsnek teljesen igaza van abban, amikor azt á|litja, hogy az individuális szerelein csupán a k zépkor trubadurénekeiben jelent meg el szor, és a trubadirrszerelem az els megtestesít je az individuális szerelmi érzésnek.Ez nem egyszeríien erotikus szféra már, hanem az individuális szerelem speciális szférája, mely szintén áthatja az erotikát, és szintén tartalommal t
richardsoni Pamelában vagy a goldsmitlri |l'aIttIt,'l,lt;''A'll lllrlretlt epp""irgy,mintGoetheWertherébenvagyl(árnrítrrl;tI,||||,ll,lgt,rr cer.klrilr iiryo i". De ugyanakkor, mid n a szentimenralizrnun dikazÓrzclrrrt'k aformákbanismegjelenik,egyuttalmanifesztál -á, irányzíia azokban a kritikai rajzokban is' egyenl ségének ez egészen cinikus ,rTérv.r.", íkors'ak az indivíduális szerelem létének Choderlos de vagy Gioaannija Don kihÁználásár l nyuii'Mor"', tuao. Veszélyes al.iriry'op cimtí regénye ennek egészen kittín példái. ' Korr.tk."ésképpen a szexualitás mint szexualitás az emberi létakk9r is, ha a ben csak kozvetitéseken kereszttil jelenik meg, még kozvetítések tagadásával, a kozvetít szférák torténelmi értékeinek jelent, elvetéséveltalálkozunk. Áz értékeke1vetése általában annyit meg vetik iogy u, értékekmeglétévelés megléte.kovetkeztében nemlétezése vagy hiánya .t az értékeket,íem pedig az ertot<et< "'ét kovetkeztében. De itt fel kelllivni arra is a figyelmet, hogy torténeel_ tileg, kiilonosk ppen az elnyomott-osztályokbT:''1".:l'yomás tortébblegktilonbo-z a fordult iJ" á"it hatása kovetkeztében el torténeneti korszakokban az,bogy adott viszonylatban az erotika parabilemqué-t acilem aenerem a f tisége is elveszett. Horatiii említi ' jelenti, s ami gyakorlatilag ami a konnyen megszerezhet szerelmet u""vi, jelentett, h gy a paraszt' aki a hosszu fáradságos nap után kéznéivan, mindenfajta erotikus szféra hazátéít,mivel sze.eími életét.Vitathatatlan tehát' hogy a nemi é"'" íau.tit et"'.io''yá legszegééletre is vonatkozik igá., .ok."or az ,,aki szegény' az a torténetia élet ;;;ilt;g."á;1ata, és íehetséges, hogy noha a nemi szerelmi i"g: atak;lt erotikus és torté]neii1eg alakult individuális életté, nemi emberi szférának a kozvetiiésevel vált mai?s val ban kovetkeztéáegi. sokaknál éppen a munkamenet embertelensége értékekelben"teljesen es toivettentil gépiesedik' el. Itt azonban nem értékek bi19nt19s hogy l, vesztésbr l van sz, , .'.rn p.áig arr tartalbizonyos dik feltolt is léteznek. az indivíduális'szerélem makkal, melyek a társadalmi létet gazdagitják' Adott.pillanatban kozos pJiá';í az i.rdirridrráii, .".r.l-et eÁelheti (nem fe1tétlentil) 'rritágné"eti vagy kozos tudományos, illetve gyakorlati -"ggvo'ááés az indiviérdekl dési r.o' stu., ás miriáe'ek valami sajátos m don duális szerelem tart;lmi szférájába kertilnek bele'

a

9l

A K Al'l'l'At.lZMUS IGÉNYEI ÉslcÍiNv't.tllnNsÉcp A .$ZIJITILEMMEL KAPCSOI,A'I'IIA N

rul az a kozegészségtigyi helyzet és az orvostudománynak azok a

felfedezései is, melyek bizonyos veszélyeket cscikkentenek a század-

Miután a szentimcntttlizlttttslrrrrr, síit rrrég a szentimentalizmus id szakát elííkszírii krrrxraklrtttt is rrly crcissé váltazi"di;iil;i;; szerelcm .rzlérájrt, a ka;tllitlizttttts ttralomra jutása r.et.egt.i""tir}o-uor.ri krzr l t t' a l i r l v l t l ri l i s szcrclmet. Ha u" irrdi.rid,'áli;;.;; bens t't r';tit ltkttl1ttk lritrli, clég lesz csak cisszehasonlitani nuripiiiiz rtt;plt l j t

i

t

t t

I t t :: | | rt t c l csen azonos { t témát foldolgoz ttltrll ltz urobbiban az individuális szereleá t

l

lj

rr"iii-i-'iio,

orvu,'

a, a,

a,

ltrrrirrck a-nal giája F,uripidésznél az ".'teatí"mt,r.r, erotikus szférában találhat

csupán' S ezt a kialakult és a szentimentalizmuson

_

edz dott ebben az értelemben a szentimentalizmus nem csupán szellemtcirténeti áramlat, hanem valoságos r";ioáe' ."ur.í.'"i"r"i.'i r.i individuális szerelmet val ban erinti mina"gv az, amit a Kommunista

Kialtaany a kapitalista társadalom-sze.el..ri viszonyair Nem szándékozunk most belem.rr.ri r'.gv

l kifejt. l,-"ie.r.t i. miként ábrázo.ja ezt.a fantasztikus vissza"rert, "bbu, rr*Jgv."., -Eíy intlivicluáIis szerelmi szféra eliminárásán "' tril még az erotikus szféra clirrrirriiLisiira is r(irckszik.

A r nycg kapitarizmusban eme rathato' hog{ ^r-,irgya ,gyszer megs zerzett emberi Órzclrrri cs szÍL'rikus crtckek ueg""i i* ^r' seirmiképpen nem vesznek a semmibe, hogy minden áruvisionnyá válás .iHa;. il;.g*u.ua az individuális szerelem Ugyanakkor, mid n az individuális szerelem megmaradása nyilvánval an bizonyítja, hogy semmiiéi. ,a.'"a"tomn"at .'"Á tárr.'vti t
92

cllc. rc is

"J.i,

fordulo id szakában, vagY teljesen eliminálnak. Ennek ellenére még a század elején jogosultnak trínik Antonio Gramsci kn vadászat< tul sok szabad id t kíván; az uj típusu munkás esetében más formában fog megismétl<ídni az, ami a falusi parasztokkal tcirténik. A paraszt, aki este egy hosszir és fáradságos nap után hazatér, a Horatius-féle venerem facilem parabilemqué-t akarja: nincs kedve alkalmi n k után koslatni; szereti asszonyát, aki biztos' mindig kéznélvanJ nem kényeskedik, és nem játssza e] a csábítás és sziizesség komédiáit ahhoz, hogy birtokba vegyék. Ugy látszik' a nemi funkci ezzel elgépiesedik, de valojában arr l van sz , hogy a nemi egyesrilés uj formája jon létre, a kispolgár és a naplop bohém romantikus aranyftistj ének lvarázsos< színei nélktil. Világosan kittínik, hogy az uj indusztrializmus monogámiát kíván, azt kívánja, hogy a dolgoz ember ne fecsérelje idegenergiáit az alkalomszeríí nemi kielégtilésrendszertelen és izgat keresésére; a munkás, aki lgorbe< éjszakák után áll munkába, nem j dolgoz , a trilfeszített szenvedély nem állhat osszhangban a legtokéletesebb automatizmusokhoz kot d termelési mtíveletek ramiípontosságir mozdulataival. A tomegekkel szemben gyakorolt kozvetlen és kozvetett kényszereknek és nyomásoknak ez az
írasok. Budapest, l97o,372. l.

93

Vtrltakcppcn annak az érdekes jelenségnek lehettink tanui, vckt l kezdve r."pií"ri'*us számára egyáltalán hogy nem k nyclmctlenek azok a k
A sZERELEM E-s A CSALÁDI vISZoNYoK MAI TÖRrÉNBru r Hnrnz_p_rn_' Vitathatatlan az el bbiek alapján, hogy maga a szerelem, az individuális.szerelem, s t_még az erotikuslzféra is hatalmas társadalmi presszio alá kertilt. Ennék u ta.'uáár-i presszionak azonban, akár az individuális szerelem, akár - ...,ji"' szféra .ro'uit o?.aour', semmiképpen nem-lesz az az eredÁé''|., rrogy akármelyik értéket is megsztintetné. Olya" .t"vo-a.u' *'J .ir?iu;ffi'i;?:l" végstí soron éppen ugy nem nyomhatja el a szerelemben az élet folé emelt szférákat' mint ahogy nem tudta azokatelnyomni tcibb tcirténelmi kor konvenci világa. s em. S a''.*"aii.?r*hé;';;;;J""""r.""o il"r" oo primer koztisségek és r'a"u..ugt torma esetében is hasonl a helyzet' Max 1-m9noga." Horkh"]Á.. helyesen á'lapítja meg: abszolut mozzanataa teljesen.""üáa '.ioképpen*u"É.'.tuor "Az lpp.r, rigy eltiínik, mint a.szabad há;;íg;;i. Az absztrakt képek hozzátartoznak a célszeríílakberendez éítez, az el ítéletmentes házasságok az alkalmazkodo léthez. vi''^ui"i"cs. Két ember feloldhatatlan hiíségemint életuk pda"!.ág"'j. e.,.t-. meggondolás esetén, mely a .".'ierv_r.ltételeireminden további vonatkozik és mindarra, ami ehhez h p"'''t" o..ir.tte uarioJii..éoo"r, olyanná, mint a táiék 2:r:r::r";k, és pu.".rt.-berkék -.g,i.or.ir!l.''ai olajfestményen' Az. hogy az "esitétikai mtívek' épqe! ugy, mint ahogy *" k, ci vcí r i ;ik ;;;'.,' ]' i.i - e*,i?1 i.ior. á, a u i.|ií: :j ";r; " " Horkheimer feitegetése természetesen a mai kapitalista világ át*agfua s részben a szocialista;ilá;;,l;;;s fejlrídéséieis érvényes. Meger síti azt az elgondolást i';. ;"; mai polgári társadalom, mint ahogyan a szociaiista rársadalom, feltétlenril prefe"P'p:lugy, rált házassági formánák tekinti Á"".g"-rái. .,?'ír.a*i j

;;

"

,nu?,Yá 5l'kheimer: 94

il*f";;i;

Zur Kritik der instrumentellen Vernunft.Frankfurt am Main,

forma azonban pusztán preferált. A társadalom egésze szempontjá_ b l és a társadalom egészébenmutatkoz legáltalánosabb tendenciák szempontjáb l tekinthet a szocializmusban a monogám házas-

ság társadalmilag preferáltnak. A sz azonban itt fontos. Nem eszményítettnek,nem kotelez nek, mQg nem is regulatív elvnek, hanem társadalmi sztikségletnek kell tekintenunk. Azza| az egy differenciával, hogy Horkheimer egyáltalán nem látja: a szocialista társadalom számára a pátosszal, a szenvedéllyel telített emberek elméletileg sokkal t<jbbet jelentenek, mint a szokásos átlag. Ennek megfelel en akár a monogám házassági formában' akár más házassági formában vagy kapcsolatformákban szenvedéllyel részt vev emberek, akik akár az erotikus szfétát, akár pedig az individuális szerelem esetleg modosult szferikus formáit át tudják élni, a szocializmus számáta megfelel<íbb emberek, mint az élet átlagos jelenségeinek jelentéktelenségéhez alkalmazkod k. Persze világos, hogy egy szocialista társadalom nem alkothat olyan eszményeket ezeÍ a teriileten sem, melyhez mindenképpen és minden formában sztikségszertítagjainak alkalmazkodni' Már csak azért sem' mert a szocializmusban él emberek maguk is individuumok, ktilonb
Hat dícsértesséls hírdettessél,

minden korokon at szeressél s nehogy bárkiben alább essél, mindig, minden tt megméressél!

Milyen a szerelem?

VAJDA MARIA

A magyar parasztság ,,Szerelmi'' élete

,,A csíráz , sztilet szerelem, a házasság el tti szerelmi élet s

a

házasélet szerelmi-szexuális problémái, ennek a szerelemnek a tár-

sadalom alkatával, tcirvényszeriíségeivel,a népi kulturával val

cisszeftiggései j részt ismeretlenek el ttiink. A magyar kutat k, azok, akik a népi kultura, népi társadalom strukttnáját, motorikus er it, legbens bb tendenciáit ismerni akarják' nem zárk zhatnak el tovább a parasztságunk szerelmi életének, szexualitásának részletekbe men megvizsgálását l.'' ortutay Gyula írta ezeket a sorokat

1935-ben A magyar parasztsag szerelmi élete cimu programad tanulmányában, sajnos mára is jellemz érvénnyel. A szexuális, szerelmi életnek a primitív kultirrák szerkezetében val nagy jelent ségét,hangsrilyozott szerepét az é|et minden tertiletén nagyszeriíen példázza az ide vonatkoz krilfoldi szakirodalom. Hazai vonatkozásban azonban mindmáig lényegébencsak néhány munkára hivatkozhatunk e tárgykorben. Az eddig megjelent krilonboz folklorisztikai munkákban, táii monográfiákban kevés adatot találunk a szerelmi élettel kapcsolatban. Az emberi élet szokásaival foglalkoz tanulmányokban, melyek az é|et ,,három nagy sztikségének''(a sztiletés _ pátválasztás, lakodalom _ halál) jellemz it tárják fel' mindig egy nagy íir tátong, nevezetesen azért, mert a lakodalmi ceremonia |ezajlása után szinte kivétel nélkul a halál szokáskorét mutatják be, s az embernek olyan érzésetámad, hogy az élet hegedríse a nászindulo után, eltévesztve a taktust, rtlgton a gyászindul ra vált át. Kiss Lajos uttor m don a szegényparasztság mindennapi életét,sorsát qyomon ktivetve szerelmi élettik sajátosságaira is fényt villant. Jelent s állomást jelentett Morvay Judit vizsgálata (Asszonyok a nagycsaládban), aki a parasztlányok, -asszonyok szexuális életénekszakirodalomban eddig ismeretlen példáit tárta fel. Penavin Olga a szlavoniai (Korogy) nagycsaládok életérl kozol ide vonatkoz adalékokat' Úttor vállalko99

zás Tárkány Szucs F'rno Magyar népi jogszok sok címtíkonyve, mely bemutatia a nemi élet, a házassági szokások szabá|yozásáva| foglalkoz hazai jogszokásokat is. Gunda Béla Seex és szemiotika címíítanulmányában a szerelmi, szexuális élettel kapcsolatos jeleket, gesztusokat tárja fel. Sz lnunk kell egy eléggémeglep írásmiír l is' melynek szerz je egy id s széki parasztasszony' Gy ri Klára, aki Kisz radt az én rjrrjmem ztildfaja címmel megírta elmult életét. A mrínek a vallomásos jellege a legértékes ebb' az az onkitárulkozás' ahogyan a maga sivár, érzelemszegény életét,házasságának legapr bb, legintimebb részleteit kiteregeti. A házassági undornak behato ,,szociográfráját" olvashatjuk t le, azt a televényt, amely az orok frigid asszonyokat éppen ugy kitermeli, mint a kicsapongo feleségeket. Ugyancsak a széki népélettrikrtiz dik Nagy olga Paraszt Dekameroniának erotikus igaz tcirténeteiben, népi tréfáiban. Bizonyítván azt a vaskos, foldon járo realitást, mely évszázadok ta gy zedelmeskedik álszemérem, mesterkéltség és vérszegény" életidegen világszemlélet folott. Az Asszonyok és férfiak t ktjre címmel kozzétett marosvásárhelyi tanuvallomásokat olvasván a 17. század els feléb l, onként ad dik a felismerés és a bizonyíték, ime az erotikus igaz. torténetek, tréfák val ságának gycikerei. Hiszen e tanuvallomásokban * kivált a szép számri paráznákrol sz l kban benne van a korszak szexuális kulturájának feltárása, az id tlen bens emberi világ is, nagyon is val ságosan és nem éppen ill megfogalmazásban' Az utobbi id ben e sorok ír ja tett kísérletet a sárkozi és balmazujvárosi parasztság szerelmi, szexuális életének komplex feltárására, ktiltlnos tekintettel a párkapcsolatok _ a viselkedéskultrirák - leírására. Az emberek életszeretett<íl, vágyakt l átfiít
tcs, egészséges élet tiszta erotiká|a nyilvánul meg benntik krjtetle-

ntil kimondva. Ha figyelembe vessztik a rik tozások, kurjantások szcivegét, akkor nyilvánval , hogy anásztaval felkészítést,a gát|ások lJrombolását, aZ erotika fokozását célozzák, tehát gyakorlati Í'unkci t szolgálnak a nász sikere érdekében.S ehhez figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy párválasztáskor a fiatalok el zetes ismeretségét is nélktilozhet nek tartották. Megtortént nemegyszer) hogy a legény a lánnyal a lánykéréskor váltott el szcir sz t. Á fott t, legkulonboz bb teriiletén feltárt megnyilvánulások pé|dázzák a' szerelmi, szexuális élet egyetemességét, azt a mély és si cjsszesz<jvottséget, amely a kultura és a szexuális élet kozott sztikségképpenfennáll. Nem szabad azonban megfeledkezntink arr l, hogy e megnyilvánulások meghatározott kortilmények kti_ zott, meghatározott célokat szolgálnak. Máskor, más alkalommal, más ossziftiggésben ezek el adására, bemutatására nem kertilhet' sor' S így e jelenségek szív s fennmaradása bizonyos fokig felfoghat rigy is, mint az emberek természetes adottságaib l, életosztonéb l fakado erotika kozosség által szentesített levezet szelepei' kulonosen, ha figyelembe vessziik, hogy a kozosségi erkolcs más magatartáSt várt el tagjait l a mindennapok sorában. Á paraszti szerelmi életr l, nemi erkolcsr l korábban vallott téves nézetek a kiils szemlél e| ttzárt paraszti világ nem megfelel ismeretén alapultak. Sem a tulzott szemérem' tisztaság, Sem a tírlzott szabadosság állítása nem helyes a paraszti szerelmi élettel kapcsolatban. Éppe.' ezért tanulságos lehet annak felvázolása, hogy a paraszti társááalomban milyen volt a szerelmi élet srilya, szerepe az egyén és kozosség életében,milyen szexuális életmegnyilvánulásokkal, kapcsolato[kal, erkolcsi normákkal találkozhatunk, s melyek ezek gaidasági,társadalmi meghatároz i a mult századv gén és e század éls f.lébe'', illetve helyenként korábbi id szakokra is visszamutatva. Ehhez saját balmazujvárosi és sárkozi gyríjtéseimszolgálnak alapul. Kitekintésiil felhasznál om aZ eddig megjelent szakirodalom magyar nyelvtertiletre vonatkoz adatait is.

l0l

MIT JELENT A SZERELEM A PARASZTI KoZÖSSÉGBEN? Hej, sokféle a szerelem, S oknak kes ert'í gy i)tr elem. Ne szakassz a lexeléb l' Ile egyél a gyiimtilcséb l: Edes a leaele, Kesertí a gyiim lcse

- így sz l a gocsejiek intelme. De bármilyen keserííis, meg gyotre-

lem is a szerelem a fiatalság idején' mindig és mindenhol fontos szerepet játszott az individuum életében.A kozosség ugyanis a szerelmet jelentéktelen tényez nek tekintette, luxusnak, amelynek a fiatalok életében, az udvarlás idején van helye. Az udvarlásnál ugyanis a fiatalok egyéni vonzalmának érvényestilésérenagyobb lehet ség volt, mint a pátválasztásnál, amikor a szul k gyakran figyelmen kíviil hagyták a kialakult érzelmeket, ragaszkodást. Nemcsak a hivatalos keresztény erkolcs volt aszkétikus, és ítélte el a szerelmet' mert az szerinte akadályozta a vallási kotelesség teliesítését,hanem a paraszti kozosségek rideg élettorvénye is, mely a létfenntartás kényszerével háttérbe szorította az individuális érdekek, vágyak megval sítását' beteliesedését, mert nem az egyén boldogságának kiteljesedését szolgálta, hanem Szertartásos meghatározottsággal a kozcisség megélhetési kényszerét. A magyar parasztságnál a fold volt a legf bb érték,tobb, mint az ember, és tobbet ért, mint az emberi élet. Ez diktált mindent: családot, emberi viszonyt, munkát, élettempot. A fold és a munka értékealá rendelt értéka család. A parasztok társadalmának pedig nem aZ egyén a legkisebb eleme, hanem a család. Nincsen paraszt családon kíviil' és ez az életriknek mindenhato egysége _ írta Erdei Ferenc. A család, mely termelési egység' fogyasztási sejt és a gyermekek szocia|izácio j ának els dleges intézménye. A parasztok nem kockáztathattak' els volt a megélhetés,a tobbi csak utána kovetkezett. Ezért ismétl d motívuma a vallomásoknak, hogy régen a szerelem nem volt fontos, csak a vagyon' a megélhet ség. szerelem kicsit tart, az a fontos, hogy legyen, ami ',A ke ...'' S a kegyetlen élettorv nyt tobbnyire apatikus belenyugvással vették tudomásul. ,,A szerelemnél kezd dik minden, de ebbiil megélni nem lehet.'' A paraszti társadalom ktizossége nem tekintette a szerelmet aZ egyéni boldogság el feltételének,a házasság sztikségszerrívelejár jának. A házasodás komoly dolgot jelentett, az életfenntartás ke102

tnény parancsainak onáll vállalását. A parttszti i'rttrkelee E.Fll!|t 1lcdig nem az a házasság mértéke,hogy áz embcr én ttr altl';rlttY lrogyan férnek meg egymással békességben, szerelembcn, lrttttctrt

intáuu az'ltogy a termel k
társadalmi rangja, nem csináltak kozugyet bel le, az egyének életének meghatározott szakaszában fontos szefepet játszott. Szerelmi clettik *i.'d.'' színes és szabad 1-;1ozzanata a házasság el tt zajlott. í]letiiknek ebben azizgalmas és szép id szakában kolcsonos tetszés) cgyéni vonzalom alapján választhattak maguknak szívbeli kedvest, akivel k stolgathatták a szerelem ízeit. Bár sok hefuen még a százade1s felében is tilos volt nyilvánosság cl tt, kozvetléniil kimutatni egymás iránti érzelmeiket még az e|fo' gadott Szeret knek is; de ezekkel szemben ott voltak a játsz k,

iáncok, leányfon k, az ismerkedés, udvarlás megannyi alkalmai. A fiatalság éietereie szintén, kozvetleniil tort el a szerelemben, lendtilete gyakran szilaiságba, féktelen déva|ságba csapott' de az egytittélés1-orvényeiezt a moh életvágyat gátak kozé szorították. Á népi erkolcs minden darabossága mellett sziík volt. Az ifjriság erodÉáia nem lehetett oncélu dolog. Egy értelme: e*Y célja volt: az cisszeházasodás vagy legalábbis annak keresése. S bár a szerelem a kozosség ellen rz tekintete el tt zajlott, így annak elfogadott normái szerint szabályozott volt, azonban nem szabad elfelejtkezni arrol sem, hogy mivel itt az osztonnek nagyon hangsulyos szerepe van' s a szerelem az individuum legmélyén iatsioaiÉ le, a kozosség által nem minden tartalmi és formai iegyében befolyásolhato, ellen rizhet és irányíthat ' A parasztemberek cisztoncisen és nagyon természetes modon viszonyultak a szerelemhez. Szemlélettikben a szerelem és a szexualitás szorosan egybetartozott' Mikor eljutottak abba az id be' hogy a fiunál ,,rángatia a kolonc a gémet'', és a ,,jánynak is megn tt mán a szilváia'', ,,haitotta a víre iiket egymás fele, akkor mán mind azon igyekezett' hogy fogjon magának egy párt''. Nemcsak lelki' hanem testi értelemben is.-Nyerseségrik, sajátosan szinte, képmutatás nélktili rideg parasztilényiik nem engedett teret Semmiféle érzelg sségnek, sot mai mércévelmért érzelmi megnyilatkozásnak sem. S nemcsak azért megindít az olyan vallomás, melyben egy 8l éves parasztember beiallja, hogy ,,szerelmes votam, meg a vagyok ma is, ... pedig mán57 éves házasok vagyunk. '." ,,-..én nagyobb érzéstnem tudok elkípzelni, mint mikor megolelem a felesígem, még rna iS" ''' S némcsak azért rnegindít , mert megharco1t a szefetett lényért, 103

meft ''Anyámék nem is akarták, hogy elvegyem, mást akartak, olyat, akinek tanyája volt'' _ hiszen sokan felvették a harcot az er szakos, az egyéni érzelmeket semmibe vev párosítás ellen, mert a szerelem sajátossága, hogy szeretnénk lehet leg mindig magunk mellett tartani a Szeretett lényt. Hanem megindít azért, mert nemcsak megszerezték egymás szerelmét, hanem meg is ilfizték.

Nem egymás mellett éltékle az élettiket, hanem egymással, egymásért, egyenrangu társként, kolcsonosen adva és kapva gyengédséget' megértést.A lelki és testi szerelem embernemesit harmoniája ritka dolognak számított a régi paraszti szerelmi életben. A n knél a szerelemben az érzelmi motíváci k, a lelki tényez k voltak a hangsrilyosabbak, a férfiaknál a testiség. S t, nemritkán a szerelmet azonosítva a szexualitással, fiziologiai tényez kkel:,,Fiatal embernél nagy d got jelent a szerelem, mikor a nadrágban baja vaÍ7 az embernek." ,,Ha szerelem nincs, akkor nem is vagyunk. Akkor nem szaporodunk, hát akkor hogy szaporodnánk? Az em_ bernek az élethe az is kell, mer az embernek a vére is mindján tisztul. Ez krjtelessége és kell is.'' S ime a szerelem, mint az élet értelme: ,,FIa nincs szerelem, nincs élet. Hát mér él akkor az ember, ha nem Szeret valakit? Azér éltink, hogy szeresstink!" ,'A szerelem az els , az a legels , minden dolognál legelébb val . Mert hát élni akar az ember, mer ez olyan nagyon jo. ... - mér Szeretitik annyira a p...-t? - Hát azír szeretjtik, mer abbul buttunk ki. - Hát egyebet én nem tudok rá mondani, ez a legjobb a világon. Azt hiszi, hogy jo a kaszálás, j a kapálás' j a gyrijtís? Nem! Ez a j . Mindennél a legjobb a világon. Az az élvezet, amit éWez az ember. Mindennél a legjobb. Ez ol és elevenít! - így mondták. Öl és elevenít a szerelem. Öl is, ugyi valaki megoli egymást érte, vagy a másik meg azt mondja, elevenít, mer clriil, oszt azt se tudja kínjába' hogy mit csináljék. Na, most mán életet íl ugye. Mer .. ' olyan az, ha szerelmes az ember, hogy szeretne az ember abba n be belemenni mindenestril, csak az ottát hagyná ki, hogy szuszogjék, annyira ortil olyankor.'' - A rideg, kemény erkcjlcsííparaszti világr l alkotott képpel ez az életszeretett l' vágyakt l átftított másik világ - amit ez a vallomás sugall - nehezen illeszthet cissze. Mégis mind a kett jelen lev valoság volt még akkor is, ha ez a másik világ nem társadalmi szinten, hanem csak az individuumok szintjén (s f ként a férfiaknál) volt jellemz . S ez a nyíltan nem vállalhatott másik világ bizonysága annak is, hogy a szerelem, szexualitás milyen oriási energiatartalékként rejt zik az emberben. A paraszti szerelmi életre jellemz megkett ztitt ailágot ttikrozi aZ a tény is, hogy bár a szerelemnek nincs társadalmi presztízse, 104

rangja, mégis lírai népkoltészetiinklegnagyobb, |eggazdagabb mulaji csoportját a szerelmi dalok alkotják. Azok a dalok, melyek az (|gyén szubjektí'ts, szerelmi érzéseiro|szolnak. Hiszen kinek mond-

lratták volna el szerelmi érzéseiket, vágyaikat? Leginkább dalban k nnyíthettek lelkiikon, tulcsordulo érzéseiken. A Karinthy Fri_ gyest l kolcstinzott vefssor fejezi ki nagyon talál an: ,,Nem mondhatom eI senkinek, elmondom hát mindenkinek.'' Az ellentmondásos valoság árnyaltabb megismeréséhez tartozik az is, hogy a népkoltészethedonizmusa mindig is szemben állt a keresztény erkolcs aszkézistanával. S fokozottan így lehetett ez a roneszánsz idején. A virágének - ahogy a roneszánsz idején Eur pa-szerte elterjedt vágáns típusu szerelmi koltészet alkotásait ne_ Vezték Magyarországon a 16_17. században - nem volt más, mint szeretetr l aal ének, szerelemének, szerelemr l írt ének vagy szerelmesked ének, ame|y szemben a vallás tanította magasztos érzésekkel, az égi szerelemmel, ftildi szerelmekr l, mindennapos emberi érzésekrl sz lt. S t, a virágénekek egy csoportia' amelyet annak idején latordudolá.snak vagy pajkos éneknek is neveztek, ,,faitalan, botránkoztato'', s j résziik ma sem tííria nyomdafestéket. A 16-17. századipapok és prédikátorok kozos szerelmi témájuk miatt mind_ két dalcsopoÍtot' a szép szavu virágéneket és a pajkos éneket is

,,hivság''-nakr,,ganéj''-nak tartották' és egyaránt iildozték, irtották. Szigoruan tiltották a koznépet az ilyen dalok éneklésétl, de még melyekben testi -egh"llgatását l is.,,Éneklettél-e virágéneket, szeretetriil és buja dolgokrul volt emlékezet-?" _ faggatták kímélet_ lentil a szegény gy n t, egy l583-ban kiadott konyv tanírsága szerint. Az egyházi ti ltás ok na gymértékben hozzájárultak ahhoz, ho gy virágénekeink feledésbe meriiljenek. Mivel az egyén lehet ségei nagyon korlátozottak voltak, a kikozosítésveszélye nélkiil nyíltan nem szegulhettek szembe az egyéni létrik keretét ad kozosséggel, mely meghatározott kor eléréseután minden tagját l ,,megkovetelte'' a házasságkotést. S hogy aházasság szerelmi vagy szerelem nélkiili, az a kozosség szempontiáb l nem volt fontos. Nem ugy az egyén Szempontiáb l. Nem véletlen, hogy a magyar népi hitvilágnak alig van még egy olyan tertilete, mely a tényleges gyakorlatot tekintve is olyan gazdag volna, mint a szerelmi varázslás. Hiszen a mágikus eljárások segítségével- ugy hitték - nyílt szembeszegtilés nélktil hidegíthetik el magukt l a rájuk er szakolt ,,muszáj szeret t'', s nyerhetik el a titokban szeretett másik fél viszonzott vonzalmát' vagy kolcscinos szerelem esetén biztosíthatják, hogy szerelmtik orok legyen. De a mágikus e|játásokhoz folyamodtak azért is, mert a szerelmi élet befolyásolásához racionális eszktizoket nem ismertek" A szerelmi varázslás elterjedt 105

alapgondolata az ana|ogiás varázslásban nyeri magyatázatai.

a

rrit

szerint ugyanis ha valaki birtokába jut egy olyan tárgynak vagy anyagnak, amely testi kapcsolatban állt a áásik személlyel' akkor ezzel vatázser t nyerhet az illet személy felett. Ha a legény vagy

a lány a másik fél valamilyen ruhadarabját vagy annak csak egy kis foszlányát (például pendely hasítékát, gatyaÍnadzagot) magátrál hordta zsebében, cip jében stb', a ruha tulajdonosa nem szabadulhatott. Egyik legelterjedtebb eljárás a lábnyom felszedése volt, de meg lehetett szerezni a férfit a hit szerint gatyamadzagja elégetésével, bocskora, kapcája f zésévelis. Ktilonosen elterjedt volt a megétetés szokása: a lány a legénynek valamilyen ételben - pogácsában' borban, levesben Stb. - szerelemgerjeszt Szert (részint n
dékos josl eljárások révén.

Az András-napi vagy Luca-napi gomboc- vagy derelyef

zés

során tizenhárom gombocot készítettek, és tizenkét cédulára férfi-

neveket írtak fel. Éjreu
vágyott legény, akit J skának, Daninak vagy Janinak vagy akárhogyan is hívtak, a joslással ,,kideríthet nek'' vélt sors akarata által lehet-e az élettik pátja, s hogy egyáltalán legyen valami fog dz annak eldontéséhez, hogy vajon a férjtil jelentkez van-e a sors konyvébe beírva számukra. Azoknál a joslásoknál, amikor aztigyekeztek megtudakolni, hogy merre viszik feleségtil ket, egyrészt szintén a vágy visszaigazolását várták. Például rijév hajnalán meglesték a lányok a kakast, mikor el szor elkukorékolta magát, hogy merre néz, mert arr l j
asszony: ,,Látott mán szikifiivet virágozni a Hortobágyon? Mer olyan a szerelem is. Elvirágzik az is hamar, jon a család, a szegínysíg' a ktiszkcidís, oszt odavan, de olyan j visszagondolni rá.'' Pedig a szegényeknek volt meg a paraszti világban a legnagyobb lehet ségtik a szerelem tart s realizálására, természetesen a házasságban. Azonban a koznapok embert probálo sanyarusága, a folytonos gondokkal val kiiszkodés megoli a szerelmet. Ezt a keserií élettapasztalatot ttikrozi a kozmondás is: ,,FIa a sziikség bejon az ajt, n, a szerelem kiszáll az ablakon.'' A szerelem a paraszti világ tobbségébena fiatalság izgalmas, szép' folytatás nélktili, rovid kalandozása volt a tilalomkar kkal kortilvett édenkertben, amelyb l biinbeeséssel vagy anélkiil, de hamar kiiizettek, s csak a szegény, akinek semmije sincs, vihette , -á ''' és vállalhatta, hogy ,,két koldusb l'' kett t, onnan magával Eváját, hármat, tizenkett t csinál'

l07

ISMERKEDES, UDVARLAS

A fiatalok

ismerkedésérea falvakban régen számtalan lehet ség ad dott. Ilyen szempontb l szerepet játszottak a ktilonb<jz családi események (keresztel , lakodalom, temetéS' névnap), melyeken

részt vett a falu sziíkebb, tágabb kozossége. Nagy szerepet iátszottak a fiatalok ismerkedésében a kozcis munkaalkalmak, így például

az aratás) tollfoszto, kukoricafosztás, dcirzsol , sziiret. Sok lány és legény dolgozott egyutt napszámosmunkákon Vagy a summásbandákban. A lányok mulatságszámba men elfoglaltsága volt ivovízétt járni a ,,i kutra'', ahol megfordultak a legények is. Vasár- és tinnepnap délutánonkénta falu kiizterén vagy a faluszéli gyepen a jatsz ban ismerkedtek, játszottak' énekeltek, táncoltak a fiatalok. Az ifiuság társas érintkezésébennagy |elent sége volt a táncoknak, báloknak. Idegen falubeliekkel valo találkozásra, ismerkedésre a nagy tinnepek napján tett rokonlátogatáSok' bricsirk, vásárok szolgáltak. De a nagyobb mozgási szabadsággal rendelkez legények télen átszánk ztak a szomszéd falvakba is, hogy elad fa, termény vagy joszág keresése urtigyén lehet séget teremtsenek aZ ottani lányok megismeréséreis. Általánosan bevett szokás volt régen, hogy a kcizeli faluk legényei kolcsonosen látogatták egymás társas osszejoveteleit. Az idegenb l jotteket azonban a helybeli legények féltékenyen,ellenségesen fogadták. Mindezen alkalmak mellett a fiatalok találkozásának, ismerkedésének legf bb helye országszerte a fon, volt, mely az szj betakarítást l farsangig tartott. Íratlan szabály szerint minden leány eljárt a fon ba, de mentek is szívesen, hiszen kozosen nemcsak a munka haladt jobban, hanem m kázásra, sz rakozásra is nyílt lehet ség, a legények jelenléténekvonzerejér l nem is szolva. A fon ban a kétnembeli fiatalság egytittléte a társasjátékoknak azokat a típusait fejlesztette ki els sorban, melyek lényege a lányok, legények párosítása. A játékok kozponti eleme a csok és az olelés volt, amit természetesnek és kifogásolhatatlannak tartott a ktlzosség. Így például ha a legény megszerezte a lány orsoját, azt cs kkal, oleléssel kellett kiváltani a pitvaron vagy az udvaron. A ,,csillagszámlálás'', ,,pitvarazás", ,,pitrazás'' keretében legény, lány azt ,,kívánta ki'' magának a fonobol a sotét pitvarba, udvarba, akit akart, awal cs kol zhatott, akit szeretett. Az, akit kikívántak, nem tehette meg, hogy ki ne menjen,_mert megszakította volna a láncot. De nem is tette meg senki se. Igy rendre minden lány kikerult a pitvarba, és legény is, ha volt, aki kikívánja. De a huzamosabb testi kozelséget és érintkezést a fon koztissége elvetette. Ha valamelyik pár a szokott l csak valamivel is tovább maradt kint, a lány guzsalyát 108

kitették, szoszét megs zták, meghamuzták vrrgy lll('|1' lH HYllIl(llláh, hogy fonalát eláztatták (guzsalypisiltctt)s )' viu4y llle gszc gyenítették,nevetségessé tették a guz s alyf ekt e t é sse|, mikor szctszc tlctt eszkozét célzatosan az ágyba rejtették. Az egyházi és világi hat ságok egyaránt tiltották a fon beli élet világiaJiátékait, a fiatalok kés éjszakába nyul egytittsz rakozásait' táncait, a ,,fajtalan, bu|a énekeket ... vagy más botránkoztat rosszaságokat''' Mert ,,a fon nem egyéb, mint latorságnak hajléka". A fon ban azonban nem ziillottek el a fiatalok' Ellenkez leg: a házasság, a családalapítás felé igazodtak, még akkor is, 'ha a legények tésti k
cl fordult,

ttik a jányokat ... mindig három lábon álltunk, ha a jányokkal gytirk ztrink. De azér csak nem esett kár a jányokban, mint a íárosiaknál.'' ,''..nyukáltunk mi, hogyne nyukáltunk vona' Min* denki tudta, hogy kinek szive hova huz, keze-lába oda csusz"', de a becstiletre vigyáztunk'' - vallották az egykori fon ba iár borsodi legények.

A Éollektívmunkát, a fiatalok sz rakozását, a házasságra valo

hál tanya szokásai. A sztiretet megel z hetekben a lányok kivonultak a sz l be' és kerepl vel, hujjogatással távol tartották a madarakat az érésben lev sz l t l. K<jzben találkoztak, beszédbe elegyedtek, tréfálkoztak az ott dolgoz vagy odavet d legényekkel' Ha ilyenkor valamelyik lány karika alaku siilt tésztát tiizott egy legény botjára (szexuális értelmri szimbolum), az meghívásnak számított este a lányok kozos hajlékába, a hál tanyába. Alkonyattájt már mindegyik lánynak megvolt a párja. Este vidám mulatozás, dalolás, táncolás folyt, majd utána lefekudtek aludni: ki-ki a párja mellé. A fiatalok mellett ott volt ugyan a hál tanya gazdájának a felesége, és vigyá-

el késztiletet foglalták magukba

a Sárkozben a

zoÍt a fiatalok erkcilcseire. Szerinte azonban ,,konnyebb egy zsák bolhát megcírizni, mint a fiatal párokat egymástol meg vni''. A sz l rzés mulatsága gyakran a presbiteriális iilés el tt végz dott,

mely szigoruan ellen rizte, iigyelte a református falvak lak inak erkolcsi életét. A sz I rzésnek ez a modja éppen ugy, mint a kozos fonás, csak ktils formájában munka, bels tartalma, célja tobb. A ktilonboz társasmunkák szokásai, játékai, dalai a párvá|asztásra, a jcivend beli menyasszony, v legény, feleség, férj tulajdonságainak a megisme_ résérevonatkoznak, s nagyon gyakran a fiatalság erotikus vágyainak kiélésétsegítették el . A paraszti erkolcs a maga meghatározott rendjében' társadalmilag elfogadott formák kozott kialakította a legények lányokhoz 109

járásának alkalmait. Az elad lányok, legények egyéni vonzalmának kifejezésére,a házassági esélyek kipuhatolására, s t helyenként szexuális kozeledésre is alkalom nyílott az udvarlás során. A hagyo_ mányos legényjár napokon: kedden, csutortcjkcin, de leginkább szombaton és vasárnap este a legények elmehettek a lányos házakhoz, más napokon nem illett menni. Az udvarlás kezdetén a legények bandában jártak a lányos házakhoz' Ha a lánynak a fiu nem tetszett, valarnilyen jellel értéséreadta: például nem kísérteki, bár ez bosszut sztil sértésvolt, vagy a nem kívánt legény kikísérésekor a lány nem vett magára kend t' hanem a kiskapuban azt mondta, fázom, s már bucsrizott is a legényt l' Ebb l világosan megérthette a fiu, hogy nem kívánatos aZ udvarlása. Ha egy legénynek komoly szándékai voltak, barátai távozása után még id zott egy kicsit. S ha a lány is szívesen vette kozeledését, beszélgettek még egy kicsit. Ebben a beszélgetésbenazonban tobb volt a hallgatás, a megillet dott lány a sztilei el tt alig-alig sz lt. Ezeken a legényjár estéken vált aztán igazán komollyá a fiatalok kapcsolata. S ezt mindenki észrevette, mert a leány nemcsak kikísérte a legényt, de egyre tovább maradt kinn vele, hiszen míg a házban szem el tt voltak, kikíséréskora pitvarban, a kiskapuban lehet ség nyílt bizalmasabb egyiittlétre, olelésre, titkos cs kokra. Az udvarlás a fiatalok egyik legszebb, legérzelemdusabb id szakát jelentette, amikor viszonylag nagyobb lehet ség adodott a fiatalok egyéni vonzalmának érvényestilésére, mint a párválasztáskor, amikor a sztiltík gyakran számitáson kívtil hagyták az udvarlás során kialakult érzelmeket, ragaszkodást. Természetesen az udvarlás teriiletén sem lehet az egész magyar nyelvterriletre érvényesszokásokat felállítani. Az udvarlásnak csekély tere nyílt e|zárt,hagyomány rz falusi kozosségekben, ahol a fiatalok gyakran minden átmenet nélkul keriiltek a házasságba. Komoly valoságot ttikroz az a ttéfásan hangzo, de elég általános tcirténet, amikor a legény hosszabb távollét után hazatér, s azza| fogadják: ,,Megházasodtál, fiam!'' Mire az apatikus belenyugvással: ,,Éskit vettem el?'' Ugyanakkor országszerte nyomai vannak a házasság el tti szabad szexuális érintkezésnek. Egyes helyeken Szerepet játszott a pr bah zassag, helyesebben a pr ba eredményét l ftigg házasságkotés szokása, amikor a fiatalok azza| a feltétellel éltek egytitt vagy jártak ossze, hogy ha meghatározott id n beltil (rendszerint egy év) a lány gyermeket fogan vagy sztil, házasságot kotnek, egyébkéntpedig szakítanak egymással. Általánosabb lehetett az un' szeret tartás szokása, mely nem jelentett minden esetben szexuális kapcsolatot is' de legtobb helyen rendszerint és tartosan azzal is egytitt járt.

ll0

tjbbe a korbe tartozik a leánylopás, leányszoktetés is. Mivcl ezek részben a házasság el tti elismert nemi kapcsolat problémakor bc tartoznak' e szokások tartalmi vonásaira ott tértink ki.

HAZASSÁG ELŐTTI NEMI ÉI-Br A gyimesi csáng knál a kozcisség által szentesített szokás:. a guzsajos keietében kedd, cstitort
Hol a leanY? Pajta híján? Hdt a legény? Rajta szegény-

Gy ri Klára írásában mindegyre visszatér motívum, hogy

a

szerelem milyen ,,harcba" kerrilt, amikor a szerelmesek magukra hagyatva egytitt toltotték az éjszakát' A lányok sokszor jobban kifáradtak a védekezésbe,,,mint a hosszu napi aratásba''. A fiatalok kezére játsz szabadság csak látsz lagos volt, nem jelentette a kozosség által szentesített szabadosságot. A lány mik
játszott, sz rakozott, egy pillanatra sem téveszthette szem el l, hogy a sztizesség is áru, ezt e| nem vesztheti: mert ha az áru j val áron alul kél el, esetleg el se kél. A férjhez ',megromlik'', menés a legf bb cél, minden ezt szolgálja. A lánynak rigy kell védekeznie' ugy kell meg riznie a ,,becsiiletjit'', hogy a leg ny azért ne ,,truccoljon'', ne álljon bosszut. Ha enged, akkor ugyanaz a legény megsz l;'a, hogy ,,kurva'', hogy ,,konnyen enged''. A lánynak tudnia kellett, hogyan gytimolcsoztesse egyetlen ,,vagyonkáját", a sziizességét, ha sztikség van rá, el is veszíthesse, ha éppen azzallehet megfogni a legényt. A fiatalok szerelmi s egyben társadalmi gyakorlata s az álszent és képmutat etika kozt _ amely megbélyege zte a szer elmi gyakorlat terméSzetes kcivetkezményeit - nagy ellentmondás fesziilt' A Fél Edit által ismertetett pa| c faluba járás szokásának egy bizonyos szakaszában szintén a pr babázasság jegyeit fedezhetjtik fel' Ha a leány és ahozzá jár legény is megbizonyosodtak egymás érzelmeir l, s a sztil k is v t akartak a legényb<íl, és a társadalom érdekelt része is tudomásul vette a választást' és ebbe beleegyezett, a fiatalok, akik eddig egymás szeret i voltak (nemi kapcsolat nélkril), most már egymás nagyszerer i lettek. Tulajdonképpen ugy éltek' mint a házasok' de anélktil, hogy szrileik hajlékát elhagyták volna. A legény ott vacsorázott a lány családjánál, egy tányérb l a lánnyal. Nyáron lehet leg egyiitt mentek aratni. Kéretésután pedig egy ágyban hálhatott a legény a lánnyal. Ilyen esetben már nem hagyhatták el egymást, mert ez megszégyenít lett volna mindkett jiikre. Ez a viszony hosszabb ideig is eltarthatott, és a formális házasságktités csak annak az id szaknak jelezte a kezdetét, amikor a lány már véglegesen férjéhez kcjltozott. Fél Edit ezt a házasság el tti szokást orhalomban (Nográd m.) szerzett tapasztalatai alapján írta le, de megjegyezte, hogy alapjaiban megtalálhat Kocson

(Komárom m.), Martoson (Komárom m.) is. Martoson a leg nyjár estén, ha ,,meg Szeretne tapannyi'' a lányos háznál a legény, elálmosodván kéredzkedett, hogy ,,hadd fekszek le''. De sokszor kérdezésnélktil is elfekridt a padon. Ha szívesen vették a legényt, nem sz ltak érte' ha nem' akkor a lány le is lokte a legényt. A lány az aszta|ra borulva aludt, vagy is elfektidt valamelyik padon. Az ágyba nem mehetett) mert akkor a legény is utána ment volna. Mikor már a legény is eleget unszolta a lányt, tetszettek egymásnak, a sztil k is akarták a házasságot, akkor a lány egyszoknyára vetk zcitt, és lefekudt azágyba, a legény nyomban utána ment. Ha egyszer a lány megengedte, a legény tobbé nem tágított. Eleinte pár héten át az egy szoknya még rajta maradt a lányon, de azután azt is letette. Ilyenkor a legény már nem

tt2

siitéttel' hanem világos reggel játtbaza, hadd lássák meg, hol volt. liz a kapcsolat eltarthatott egy-két évig is. A sziil k kivárták' hogy rr leány egy kicsit korosodjék, és ,,kiadhassák''. Ha csak a sziil k lrkarták a házasságot, a leány pedig nem szerette a legényt, vagy p ldául ha nem volt elég hál hely (a lánynak nem volt ktilon ágya)' itkkor csak a házasságkotés után fekiidtek cissze. Hasonlo adatokkal más helyen is találkozunk, igy például Ajakon (Szabolcs m.), a matyoknál, tcjbb Heves megyei kozségben' Kems n (Baranya m.), Kondorfán (Vas m.), Kapuvárott (Sopron m.), lr mátrai pal coknál és sok más helyen is,azzal a kiilonbséggel, hogy rrchány helyen megkovetelték az érintetlenséget a fiatalokt l a házasságkotésig. Komárom megyében a fiatalok megkérésután rendszerint osszejártak az istáll ba, ahova a lány mákos rétest és bort vitt, s ott hajnalig elbeszélgettek.

Tárkány Sztics Ern írja, hogy Bálványosváralján (v. Szolnokl)oboka m.) sok esetet említettek' amikor a legény csak akkor vette cl a leányt feleségtil, amikor már gyermek sziiletett, ha pedig a gyermek halva jott a világra, ez a legényt feloldotta a kotelezettség alol. Itt egyébkéntazzal indokolták a nemi viszonynak ezt a formáját, hogy a legény gyereket akar, de nem lehet el re tudni, hogy ,,a vére talál-e'' a lányéval, mert ,,a vére lehet nagyon vékony vagy nagyon gy
tet, megtalálta a modját' hogy visszaszokjon, yagy az a legény, akihez a sztilei szánták, megszervezte a visszarablását. Nemegyszer vasvillával állták utját a lopásnak, és ebb l sokszor véres verekedés keletkezett' A foldesuri rendtartások általában tilalmazták, s t pénzbírsággal sujtották a cselekmény résztvev it. A tett az egyház részérl az eklézsiakcivetést és az urvacsorátol val eltiltást vonta maga után. A sztil i beleegyezés ellenére tortén leánylopás nem korlátoz dott csak Kalotaszegre és kcirnyékére,a Fekete-Ktjros volgyére, Csík megyében is gyakorolták, valamint a bukovinai székelyek kcjrében is. A szokás okai ugyanazok voltak, mint Kalotaszegen' de szerephez jutott még a katonáskodás és a rivalizálás is. Vagyis a legény azért lopta el a lányt, mert a katonaid letcjltése el tt nem n stilhetett meg, viszont félt' hogy mire a katonaságt l visszajonne, a lány máshoz menne férjhez. El fordult, hogy két legény versengett ugyanazért a lányért, ezért igyekeztek a lánylo_ pással megel zni a másikat. Megttirtént, hogy a kér k igen hosszan alkudoztak az apával, s ezalatt a lányt egy másik legény ellopta. N ta is sztiletett r la: ,,Míg a f det alkudták, addig Katát ellopták''' A lányszoktetés hiába volt a bukovinai székelyeknélis bevett szokás, sokkal sulyosabb kovetkezményekkel járt, mint Kalotaszegen. A lányt szrilei megverték, a lopás kcizremtíkod it megszégyenítették,a torvényes házasságkotésig az egyltáz kikozosítette lokat.

a

fiata-

A házasság el tti viselkedésnek a magyar parasztságnál nem voltak minden vidékre egyformán jellemz erktilcsi normái. Míg bizonyos kozosségek megtiírték' elnéztéka házasság el tti nemi kapcsolatok bizonyos formáit, addig az orczág más vidékein a lányok érintetlenségének,sztizességének megkovetelése igen szigorri volt. Helyenként a legények házasság el tti
vtllt a nászéjszaka utáni reggelen megvizsgálni a fiatalok ágyát, Van-e nyoma aZ asszonnyá válásnak _ írja Penavin Olga. Ott is, ahol a sztizességr l val meggy z désnek nem alkalmaztrik ezt a drasztikus m dját, de a férfi rájott a nászéjszakán, hogy ,,lcverték el tte a harmatot'', ,,eltcir
Ez a Veres Péter-i igazság azonban csak részigazság, és számos tényez figyelmen kívul hagyása vagy elhallgatása miatt bizonyos Vonatkozásban apologizálása is az tdevonatkoz lényegi dolgoknak.

Bármennyire is a nemi élet erkolcsos kezdete az ilyen koztisségekben a házasságkotés, az irott és íratlan szabályoknak mindig akadt

megszeg je, és ráadásul nem olyan kis száza|ékban, amelyre azt mondhatnánk' a kivétel er síti a szabályt. Kiindulási alapul kétségtelentilel kell ismerni, hogy az ország bizonyos szabadabb, szabadosabb vidékeihez képest az Alfoldon puritánabb nemi erkcilcsot k
ll5

nénk, vagyis azt a határt, amelyen beltil az emberek rendszerint megpr bálják megkerrilni a szigorri szabályt. A paraszti kozcisség szexuáletikai szempontb l sokkal szigorribb mércétállított fel a lányokkal szemben, mint a fiirkkal. A lányoknál kotelez volt a sziizesség megtartása' a fiuknál viszont bocsánatos brínnek számított, ha házasság el tt nemi életet éltek. Ahogy mondták: ,,Ha a legénynek leesik a kalapja, az f
ntrvltgiaknak is híjával voltak, igy nem tudtak családot alapítani, s g y szinte j ogosnak ér ezték az egymásh oz v a|o ilyenfaj ta kcizeledést, ,t szcxuális élet megel legezését. i

A

szegényparasztok lányai koztil sokan szolgál ként keresték

kt'rrycrriket és a házasságk
a gazdáva|, a fiatalurral, vagy katonákkal sétáltak, azok rrtlvaroltak nekik, és a falubeli fiuk ezekre a lányokra konnyen r rrrrrondták: ,,Á, katonaszekér a'|" Sok esetben a falubeli fiirk fennl:lrláSa megalapozatlan volt ezekkel a lányokkal szemben, hiszen lctlek''

tiszta, ártatlan lány maradt ezek ktizott is. A cselédlányok tiillirlon' szinte gyerekfejjel kertiltek el a sziil i házb |' s feliigyelet lrr_'lktil, szabadabban élhettek, s val ban szabadabban is éltek, hi:izcn a lehet ség, a kísértésálland an adott volt, nem beszélve a kiszolgáltatottság kényszerér l. S a tapasztalatlan lányokat nem vrllt nehéz lépre csalni pár kedves sz val, apr ajándékokkal, ígére* tckkel, a valakihez tartozás csalfa látszatával. Megráz adalékokkal sz
tt7

csábítani, melyeket a j erkolcsok vagy tcirvények tiltanak'' vagy ,,ha a család tagjai vagy vendégei részérl jov hasonl kísértésék vagy csábítások ellen a gazda cselédjétsikeresen oltalmazni nem tudja vagy nem akarja''. Ismerve azonban arégi gazdasági-társadalmi ftigg ségi viszonyoka| az ilyen, cseléd részérl tortén felmondásnak a cseléd vallotta mindig kárát. A társadalom perifériáián él a magyar szegényparasztság egyik ' leghatalmasabb rétegét alkot uradalmi cselédség lányainak áláános nemi kiszolgáltatottságát _ melyet a kozosség a változtathatatlanság apatikus nyugalmával tiirt _ Illyés Gyul a a Pusztdk népe címiíremekmtívében tárta a nyilvánosság elé' Ahogy Illyés ír|a: ,,... hogyan is vehették volna komolyan a szerelmi biitoklást, amikor évszázadok ota a mai napig arrol is els sorban az az egyoldalu megállapodás dcint, amelyik a tobbi javakr l, és amelybe .'.tanácsos a beleszolás. Az urak, a f
A rnult századkozepét l váltak általánossá a bordélyházak, amelyekbcn hat sági ellen rzés mellett, a tulajdonos vállalkozása folytárr álltak szexuális rendelkezésre a n k, teljesen tizleti alapon. Vrirrlsok mellett, nagyobb falvakban is megtalálhat k voltak, toblrck kozott pétdául Balmazrijvároson (Haidu-Bihar m.) is. Itt a ktrzvélemény természetellenesnek tartotta) hogy,,egyik leszáll rula, a rnásik meg rámegyen'', féltek a nemi betegségekt l, de ett l írrggetlentil áffél" megtiírt' elnézett tizleti kapcsolatnak fogták fel ir litlrdély meglétét,melynek igénybevétele els sorban fiatal, n tlen lí'rliak számfua megengedett. ,,Így legalább nem iíztik annyira a llsztességes jányokat, ha rájok jott a bughatnékság, mer elmentek ir l
ll9

ment szeret jének, s vissza is vitte l háton. Ahol a juhjárár ui á. ut iia.át,,ut i s na gyo b b alka lm ::í."]".1i :::.\ : _ln:|":, "r' " voltafalubelilánvokkar,u'-""vor.í"ilffi u

;;;tJ;.HilT;

r.!effi;,{!

".ri íro,'uuut"lü-;;k;[.;"iÍ!Íí".líIo'TJ'j ,TÍ'"j*;"-'.t Iil#adításában nagy szerl átszottak a faluban bacs nék. a ..gi szirajpásztorok kozott rj ii3*:::1r^"I11i:.'bb rideglegényeá is voltak, anr< sorrasem^"B..ir."r. meg. Az iry".'.ii nyugtalanabb véríÍn k járogattak ki u p,r."tar", ,T,torr;;;i", ttilt
s z^o

t

s

a"i tás

*5:::''_:* A hortouagvi pásztorokhoz'

Jo s á.

rirti

gyén ferk

zo tt "a'g; pá."i"ffr.'".-i"e'.riB#:"Ts:.T,:

iaor.u"" az el ket bu ;í?frii:ji::*l:.1* :'u"i virtust kuri zumot' a magyar 'á...i."?i keresték u p.r*oi

;5i: "

i.' p;;;;i"l.:

llliLEsZTA SÁNDoR Szociologiai írás a Szerelemr l Általában rigy vagyunk a kcjzkeletii igazságokkal' hogy mi magunk nem érezztik ktitelez erejuket, bizzuk avilágta: az eméssze meg. S ahelyett, hogy

erk
zuk emlékeink t árházáb a'

Montaigne

'l'alán csak Montaigne-t kellene értelmezni a tárgyban? Vagy beérrri egy aforizmával, ki-ki kezdjen vele, amit tud: Szerelmeid nem

lchetnek ktilonbek, mint amilyen te magad vagy lcgyenek, akár a poklok ellenére is!

-

de olyanok

(iyanítom, ha vannak ,,
t2t

vének talán szava sincs a s7erelemre, s mégis: tolsztoji pontosság a szerelmi állapot leírására. S íme, ktizel kétezer éve Indiában így fogalmazták meg a szerelmet: ,,... a hallás, tapintás, látás, ízlelésés szaglás szerveinek tevékenysége,mindegyik a maga teriiletén; ezeket a lélek által irányított gondolkodás foglalja ssze.'' Ennél tovább Stendhal sem jutott' aki pedig l822-benmegjelent konyvében a szerelem szenvtelen (?) tudományát szándékozta megírni. Ám mikozben a szanszkrit sZ veg tartalmát ízlelgetem, eszembe jut a tragikus sorsu Sebastien Chamfort aforizmája a 18. századvég r l: ,,A szerelem, ahogy a társaságban dívik, csak két szeszély cseiebe_ réje, és két b rfeltilet érintkezése.'' Lépjrink kozelebb tárgyunkhoz: mit kezdhet a szociol gi a a szerelemmel? Tételezzrik fel, hogy a szerelem _ szociologiai értelemben véve - ,,intézmény''.Ebb l az általános szociol giai kérdésfel_ tevések egyik szála szerint az kcivetkezne, hogy a szerelem a t Íté_ nelemben ,,feil dik'. Mint a munka, a politikai akarat stb. intézményei. Ezt mondani éppoly nehéz (vagy még lehetetlenebb) helyzetbe hoz benntinket, mint azt kijelenteni, hogy A tulajdonsagok nélk Ii ember ,,fejlettebb'' mtívészetaz lliász-nál. Ha mrivészetben egyáltalán fejl désr l beszélhetr.ink, nyilvánvaloan nem ilyen értelemben. A hasonlítás értelmében:mint a mtívészetnek, a szerelemnek is lehet,,társadalomtorténete'', lehetnek társadalmak, illetve társadalmi korszakok, mikor a szerelem szanszkrit m don van jelen a társadalomban, s lehetnek, mikor chamfort-i m don jeleníti magát _ legalábbis a társadalom homlokzatán. A szerelemnek metamorf zisai vannak _ nem fejl dése. Ha a szerelem ,,intézmény'', ugy az általános szociol giai kérdésfeltevés másik szála szerint szervezetként kellene megragadhat nak lennie. Egy szervezetnek adottak a státusai, s ezek el írnak Szerepeket:. én szerelmes vagyok beléd, Íe szerelmes vagy belém. Ez eddig rendben is lenne, de nézzrik csak: én szerelmet érzek egy ideál iránt, akit keresek'..; te szerelmes vagy belé' s szerelmet vall egy harmadiknak...; Jules és Jim szerelmesek Catherine-ba..'; Éaa szerelmes Adámba, Janos szerelmes Juliskaba, pedig Évaés }ános alkotnak egy (családot) egy intezményben (aházas''szervezet''-et ságban), és néhány év mulva ÉvaPéterbe lesz szerelmes, azutár. meg Pálba. . .! Hol vannak tehát itt a szeÍvezet határai? Ha csak meg nem elégszem egy messzire és sokra nem viv formálszociol giai tipol giával (A: 1 személy szerelmes egy képzetbe; B: 2 személy szerelmes egymásba... stb.)J avagy nem általánosítok egy - egyébként tarthatatlan _ sémába, miszerint: ,,szerelem : férfi és n viszonya'' - a szerelem szervezetként éppugy nem meghatátozhato, mint a barátság! (Ktizbevet leg: Hegel ezt itta: [a szerelemben] 122

,,... a legf bb a szubjektum magaodaadása a másik nem [!] egyik r'gycnének; ...az érzésbl ered, s mivel belejátszik a nemi ktilonb-

'iig, egyszersmind átszellemtilt természeti viszonyokon alapszik''.) A kérdéstehát: mi a szerelem a szociol gia számára? Mert ha a :izerelem az individuum érzelme' ugy a szerelem par excellence a 1lszichol gia tudományának tárgya. Ha pedig - I. Sz. Konnal sz lVil _ szerelem nem csupán érzés,hanem két [vagy tobb! - H. S.] ''a r'ttlber kozotti aiszony' akiknek boldogsága és a boldogulása att l liigg, hogy mennyire felelnek meg egymásnak és egymás szrikségleIr:inek, amelyeket maguk a szerelmesek gyakran nem ismernek fel" ugy a szerelern az interperszonalitások tudományának, a szociál1lszichol giának lesz a tárgya. Hasonl an ahhoz, ahogy Masters és Jrlhnson szexol giai kutatásainak f érdemétmegfogalmazzák a szakmabeliek: ,,...a kopulatív ciklust a tudomány torténetében els izben nem egyénileg, hanem a p rok szintjén vizsgálták . .. [mert a l
Itt azonban megsz lal Deák Tamás barátom, akinek h se, Boler'íz Antal tanár ur - egzisztenciájában kérdésesséválva _ hivatását il nagy rnu, A mélt sdgát aeszített ail g megirásában leli fel' s erre

kcsziilve egyaránt megismeri a mélt ságos szerelem kínjait s a rrréltatlan szerelem otomeit; itt megsz lal Deák Tamás, és azt rtrondja: ,,a szerelem ab ovo antiszociális, lásd R me t és Juliát!'' Íirtsd: szerelem ls társadalom viszonya elrendelésszerríen a szembcnállás, kolcsonosen. Jo, mondom én, de akkor a paradoxon az' lrogy a szerelmesek aiszonya mellett van egy másik viszony is: a s:erelmesek és a tarsadalom aiszonya. S így a Szerelmesek ,,boldogsága és boldogulása'' nem csak attol ftigg, hogy mennyire felelnek rneg egymás felismert vagy fel nem ismert szi.ikségleteinek és egyrnásnak! S ezzel a pszichol giáb l és a szociálpszichol giábol ui lcrliletÍe érkeztiink: par excellence szociol giai felségvizekre! Azt jelenti ez, hogy az általános szociol giai kérdésfeltevésharrnadik szála szerint a szerelem tdrsadalmiasodott uiselkedés, azaz a szerelmesek sohasem pusztán ex origine bels tulajdonságaikb l, individuális vagy kolcsonos szrikségleteikb l fakad an éreznek, gondolkoznak, cselekszenek - egysz val: aiszonyulnaá egymáshoz cs a kornyezo vi|ághoz -, hanem mindezen tetteikben (számukra tudottan-tudatlanul) társadalmi meghatározottságaik szerint (is). Mi tobb, maga a szerelem objektivált fogalma (ennek tartalma) is hat rájuk abban, hogy szerelmesek lesznek' s hogy hogyan lesznek szerelmesek.

Axi maként állítom tehát, hogy a szerelem mindig

kontextus'

t23

hritritt, profánabbul: a szerelem mindig a szerelmesek viszonyaib ágyazottan létezik. Ebben a kontextus-ltitottségben érdemes, egy mást l nem ftiggetleníthet en, de egymást l elválas ztltatoán- é

elválasztand an, két szférát elktilonítenrink: a ktils kontextust ( meghatároz és regulál krils feltételeket, a mindenkori szij és tágabb társadalmi kcirnyezetet , a szocializáci -interiorizáci fak torait) és a bels kontextust (a saját 'élettorténettapasztalatai feléptil választásokat és reguláci t). Így is fogalmazirat : a lemr l val tudásunk és szerelmes léitink a7t ulr l kapott és beltilr l megélt élményeinkkett s hatása alatt alakul. Mindeddig csupán a szerelemr l volt sz . Nem haladhat tovább azonban az elmélkedésbenanélktil, hogy ne 91e1elem és szexus, szerelem és házasság viszonyát. Kívánhatju ideáltípusként szerelem-szexus-házasság égyetlen konstelraciáuan val meglétét,s lehetnek is jelen egy id ben. De vakok lennénk nem látni, hogy ezek mindkét p lus irányában elválhatnak is egymást l: van szerelem szexus nélktil (s nem okvetlentil ketl a tcikélé.. tesen esett csorbaként szemlélntink), van szexus szerelem nélkul (s ekkor sem mindenképpen
tlycl
vonatkoz empirikus adatfelvétel innen nézve munkaszo-

irrlirgia, onnan nézve például ifiuságszociol gia, ha fiatalokat kérrlt.ztcm, vagy adalék a nemek szociol giájához,ha n kre terjedt ki ,

o uirrgálatom. Úgy tíínik,a világ nemes bosszuja egyre specializál,r.lírb*b szemlélettinkon, hogy nem hagyja egy skatulyába besorolni rrrrrg/lt. A gordiuszi csom t csak egyféleképpen tudnánk megoldani' lrrr tigy dontrink: a szerelem a szerelemszociol gia tárgya!)

íi'á_e'''es egy pillantást vetniink arra - a teljesség igénye nélkril, mintegy jellemzésként -, hogy eleddig hogyan jelent T_eg a r,zt.rclem problematikája a szociologia kiilonboz ágazataiban. Szitlte meglep , hogy a szexuálszociol gia milyen kevés figyelmet rrrt.Irtelt a szerelemnek. Igaz, a szo sokszor el fordul az e témáju például az tt iis
r

srrk

r,ltlbnyire csaÍ ;,fi lozofáltak" a szerelemr l, mintsem empirikusan pr bálták volna társadalmi iellemz it megragadni. Az crt'ckszociol giai vizsgálatokban is alig-alig találkozunk a szerelem lirgalmával, éitékkéntval vizsgálatával, leggyakrabban elbirjik az ,,crotika'', a,,szexualitás'' fogalmaiban, vagy elktiloníthetetleniil llcnne re;i zlt< az ,,emberi kapcsolatok'', a ,,családi boldogság'' stb. t,.,rminusaiban. A családszociologia pedig - tárgyáb l k<}vetkez cn - csak a házastársak párválasztási motívumaként,illetve a házasságtcirténet válságaiban (válási okok) engedi látokorébe kerulni. Á francia Coleite Garrigues azonban rrrár l967-ben egy olyan, lr fiatalok korében végzett kutatás eredményeit publikálta, amely I
cs induktíve

r25

Az érték(a fogalom) tartalmának megragadására Garrigues sérletet tett egy tipol gia felállítására is: 1. á szerelem me|hati zatlanság (,,nem tudok rola beszélni' nem tudom' mi az,*ami szerelmes vagyok''); 2. a szerelem sztikséglet (,,A szerelem szoli ritás' Er sebbnek érzedmagad. Nem vagy egyedril)');3.a szerelr érték(,,A szerelem az, hogy bizalmat létesíienikét iény ktjzcitt. Továbbá: a tobbi értékekhezviszonyítva a szerelem cenirális érték modalitásai és p lusai lehetnek: a ,,pillanat'' * az ,,clrcikké vágya'' a ,,kcilcsclrncis kizsákmányolás" _ az ,,egoizmus elvesztése''; a ,, .zio. l gia'' _ a ,,kozmikus érzés'';a nélktili ideál'' ] a ,, ''tapasztalás tapasztalt csal dások''; a ,,hiíség'' - a ,,Szexuális szabadosság'' Minden érdeme mellett Garrigues megkozelítésérl azt kell ir, iuk' hogy inkább jellemz nek tartott ítéletekkiemelése és illusztrá lása, mintsem m dszeres elemzés, és legf bb hibája, hogy kérdezettjei kijelentéseit sem azok krils kontextusaival (társadalmi helyzettikkel), sem bels kontextusaikkal (egyéni élettapasztalataikká) nem hozta osszefriggésbe. A 60-as évekt l rijjásztilet magyar szociol giában - tudomásom szerint - el sz<jr Katona Katalin pr bált meg a magyal társadalom szerelemr l vallott ítéleteirl informáci kat sz..ez.'i. 166 gimná_ ziumi tanulo (fiir és lány) véleményétkérdezte meg a sze lmr l (sajnos, a ktilonboz osztályoknak a kérdéstis eltér en feltéve: ,,Mi a véleményeda szerelemr l?'', illetve ,,Mi a szerelem Szerepe aZ

ember életében?''),s a kapott válaszokat val jában rendez elv nélktil foglalta tipusokba. igy azután (az életkorb l ad d sajátos_ ságokr l sem megfeledkezve) nem meglep , hogy igen vegyes és szinte csak publicisztikai értékrí- a kapott kép: a-,,nem ismeri a szerelmet''-t l, a ,,nemi tjszt
lir(íl'' a mai magyar társadalomban, talán nem is tudnék olyan amely llrr'rnkát említeni - és a hiba remélhet leg nem bennem van -, sokat érdemben megismeréséhez tudományos ság val vonatkozo u korláll(l()tt volna. Kivéteiként Karnarás István - sajnos' ugyancsak fiatalok szerelemfeltrrzott kcirii _ vizsgáLatát említhetem

"magyar lilgásár l''. Kamaiás ugyan explicite nem nevezi a szerelmet érték,,.k 1igu", a szeretetetai-értékrendben helyezi el), de ,,az é|et fontos ,l,llgaíént''keresi meglététkérdezettjeinél, s nagy érdeme, hogy *ráÁos vonatkozásban t<ísérletet tesz válaszad i kijelentéseinek krln'textushoz kotésére(például társadalmi csoporthoz, világnézetlrcZ tafiozás szerint), valamint _ maradva saját fogalmainknál: sztikséglet-érték_normaelválasztására a megítéltetésben(,,szerelcm és-szex," ,,szerelem és házasság''r 'SZef lem és szeretet'' viszonylatai). Nem a szerénytelenség okán, sokkal inkább a nem orvendetes I
ma párosával szemben, s a munkásférfiak rétege legegyenlet ben elválasztotta egymást l a sztikséglete\ az értékété. a .'o Azt mondhatjuk tehát, hogy társadalmunkban a szerelem értékt data, házassághoz és szexushoz vdr képzettársítása két rétegspecifikus: nemek és osztályok szerint is eltér . Ha az elmri

évtized változásait (statisztikákb l, publicisztikai írásokb l, int jritapasztalatokb l) j l érzékelem' ugy azt' amegállapítást t<eit m kockáztatnom, hogy a társadalmi csoportok ezén kárakterisztikái kiegyenlít dés felé mozognak. Miskolczit (és másokat) olvasva hihetné az ember, hogy ebben a változásban-kiegyeniít désben mind onáll bbá vál szexusé a f ,szerep, de mágam err l vagyok,teljesen meggy zve. Nincs jogunk azt gondolni, hogy a szerelern értékfogalmán tudattartalmaLlgya.'az mindenki számáta, s f leg azt nemÍihetjri hogy ez azonos a mi szerelemértelmezéstinkkel" Á m dszeres ta lomelernzés azt mutatta ki, hogy a szerelem fogalmának értelmezé se is er sen rétegspecifikus. Hogy ez a rétegsajátosság a szubkultu rális szocializácio (ktils kontextus_kotottseg) eredménye els<ísor ban,azt talán joggal feltételezziik. Mindenesetre a szerelém képzet szexualis kapcsolatot legkevésbé a munkásn k számára asszociál annál inkább szeretetet, alkalmazkodást és nfeláldoza.st, két ember szimpátiáját és harm ni ját. S míg nagyjábol egyenl en minden férfi számára a szerelem szexualis kapcsolatotis jelent' munkásférfiak számára a szerelem-szexus egytitt tobbnyire az ide l megtalálasát, a harm niát és a szeretetet társítja a tudatban (de csak alig jelent alkalmazkod st és egytittlétigényt),értelmiségi férfiak tudatábá szexus és szerelem egytitt inkább csak lelki aonzalomma\, szimpátiával és megbecstillssel párosul. Értelmiségin k számáraviizont a szerelem képzete els sorban lelki r'lonzalonmal társu|t szexuális kapcsol atot j elent, nyomatéko s egy iittlétig énny el és alkalma z ko dassa|. IJ gy tiínik tehát, hogy munkásn k számátaérték és norma sszekapcsolása tart sabb id beli távlatot, nagyobb érzelmi stabilitást ;elent, míg'értelmiségirétegbe tartoz n k számára értékés norma jobban elválik, a szerelem korlátozottabb idejií, de intenzívebben átélt, meghatározottabb megfeleléseknek alávetett érzelmi k
s az értékháttérbe qltrrul a sziikségletkielégítésmogott (minden társadalmi csoportlrrrrr a házastársi szexusban biztosított ktilcsrjnrjs nemi kielégiilés fonarcrtrély másmilyenséglnek tudomásulvétele),

lrrsabbá válik a szerelemnél). S mikozben a munkásszubkulturában (a d litzastársi htíség normája fontosabb az értékmegval sulásánál fontosabb értéke b/,crc1emnél), az értelmiségkorében a szerelem

is, a házastársi hiíségj vat hátrább kertil a Igaz, abban már nem tud egyetemleges érvénnyel

Illitrad a normánál

trttrgscrrban. .liirrteni, hogy a szerelmet (ha máshoz kapcsol) titkolni kell-e avagy lrevallani, a más iránti szerelem feljogosít-e a másikkal val szexuá-

lrs kapcsolatra' avagy a másikkal val szexuális kapcsolat akkor trllcrálhat , ha az szerelemtelen stb. A kutatás során - tobb, i l lehatárolt szexuális magatartásforma trrcllett _ avizsgált személyeknek a házasság keretén kívi.il, érzelmi attitrídr szcrelmi) alapon létesitett szexuális kapcsolattal szembeni megítéléssel, a azza| ezt cisszekapcsolva igyekeztiirrk, is feltárni lcr lrrlgy véleménytikszerint a saját álláspontjuk mennyire és milyen rrriÁyban tér el a társadalmi kozvéleményt l. Azt találtuk, hogy ,r,,lrá a megkérdezettek nagyobb részének(minden társadalmi csoa házassá1rrrrtban) *korrrrrr"z az étte|mi-érzelmi hozzáá||ása (egy otfoku kapcsolathoz gtln kívtili, érzelmileg megalapozott nemi kifejezett el a számszerríleg skálán 3,77 és 4,63kozotthelyezkedtek rétegiellemz i t ctegmutat k), ám a megítélésnem kizár lagos, és is, és a munkásjelent katánya elutasít s az v,rniak. A n k korében k száma. Az elfoglal álláspontot retegben tekintélyes az ambiaalens hogy egy gondolat, az a f oka egyik elutasítás rrrnblvalencia és az házassághoz sztikségszerríen kapcsolatnak ilyen szerelmi-szexuális t
ciáb l enyhén elítélbe hajl nak (2,5L_2,9L skálafokozat kozottirrck) ítéltéa kozvélemény álláspontját a házasságon kívtili szerelmi*zexuális kapcsolattal szemben, ehhez képest aZ egyes társadalmi csoportok a iaját attittidjiiket eltér mértékben nyilvánították tolerániabbnak, elfogad bbnak. Munkásn k rétege alig ,egy fokkal'' tartia rokonszenvesebbnek e magatartást' a tobbi társadalmi csopori számár a ezkozel,,kétszeresen'' megengedettebb, mint a társaJalmi kcizfelfogás számáta. Kétségtelen, e tekintetben nem elhanyagolhat a ,,kett s erktilcs'' szerinti gondolkodás megléte sem: t
n számára a házasságon kívtili szexuális kapcsolatot (vagy már elhatározott háZasság jellegrí párkapcsolatban nek). Az itt feltárulo empirikus adatokat az elmult évtized ugyancs ktilonboz értékií,forrásu, érvényességikcjríi informácioivai otv
130

,,ltzcrt kertilt sor rá:

hogy felszabaduljak (41%) rrrcrt kíváncsi voltam (24%)

Inert egészséges dolog (I5%)

szerelemb l (lI'Á)." l)c igaza van-e? Mindenesetre szembeotl ek azok az ellentétes

irIlrisÍáglalások, melyeket néha szakemberek (szociol gusok) tollá_

l,,,l a iárgyban olvashatunk. E' Fischer például a ,,cool-sex'', a szex'', a ,,szexualitás eldologiasulása'' és ',,l.,,.o'sir-atív fogyasztási j a ,,lrázasság eltárgyiasulása'' jelenségeit észlelve sotét slatra hajfogyaszszexuális t megtakarít id ltk: ,'Az a nemzedék' amelyet a kicsapongások' hideg tti el a házasság trtsra neveltek, s amelyet jellemez) megmenefog I\em kozosiilés trrizasság alatti tárgyilagos lrrrlni

ai unalomt l, a vákuumt l.'' G. Rocher pedig így ír egyik

kérdésrl: ,,Napjaink fiataliai korében a szerelem nem javasolt és ugyanakkor , *,,iá.' megengedett, de valorizált érzésis' alapult házassáaz érzésre erre az mert en) feltehet is; t"lnagyítotí gtrt tisztességesebben csinálhatni hiszik, minÍ az észre alapozott iirizasságot; .uu t tor'.tkez en ugy vélik, hogy egy házasságnak' arrrclyei nem lelkesít tobbé a szerelem, fel kell bomlania, és a lt.rÍinak vagy a n nek riuj szerelmet< lehet vagy kell keresnie. Más , ivilizáci kkal és más korszakokkal osszehasonlítva, a modern tárlitdalom tagjainál a kibontakozást, a fejl dést részesítiel nyben a rzcrelmi érzéskifejezése teriiletén is. Társadalmainkban a szerelemnek kétségtelentil kiilonboz meghatározásokat adhatunk, a fogalomig; r iszta erotizmust 1 elindulva egészen a legspirituálisabb el annak foithatiuk nem s tle nem tagadhatjuk le a szerelmet, személyeknél.'' szocializált típusába ezen kiÍ'cjl déséiatársadalom A magam részérl nem akarok sem meggondolatlanul kiátkozni, scm fel[ tlentil lelkesedni. Örvendezem, ha a szexus felszabadu1 cvszázados tilalmak, oromtelenségek kotottségeib l _ de nem orijLlrik, ha puszta aktussá, társas Sporttá vagy p tlékká válik. Udvozkrrrryvében a

liim, ha a szerelem értékeáltalánosan elfogadottá lesz, s Szeretkezé_ scink szerelemben fogannak - de nem hiszem, hogy emberi kapcsolrrtaink egyetlen megtart -megsztintet érzésea szerelem lehet. n házasságot szovetségnek tartom csakis kcizosen megoldhato felfelbonthatatlan; s bár gyermekeink mindig ltdatokra - d. ''.rnegszenvedik a válást, de rajtunk mulik, hogy ne csak sértiléseket kapJanak t le. Szembenézek vele, hogy ,,átmeneti kor átmeneti cÁbere'' vagyok magam is, ahol szexus-Szelelem-házasság hármasában is sokiior a ,,minden szétesett'' vizi jarémlik fel és ijeszt. De talán nem csak szétesett, inkább átrendez dik, s még ,,nem állt tjssze''. S ugy látom: ami látásunk-megkozelítésirnk eltér |átszatai'

t3t

a,,szerelemtípusok'' v áltozatai' érték_norma*sziikségletvarié mcigott meghuz dik, ez * emberképtink aalsdga. Meri lehet, a falra még id nként kiirjuk, hogy ,,legf bb értékaz ember'' társadalmi-egyéni tetteinkben leggyakiabban err l fe meg. S ahol politikát l-kozélett l magánéletunkig, munkát l bad id ig, jogt l szokásig a legtobbszor ez marad kívril a t mércéjén,ott miért éppen a szexusban, a szerelemben, a házassá ban lenne leginkább szemrink eltjtt? Pedig valamikor mind e tulvilágra szegezett vallásos tekintet istenbén fogalmazott emb képe, mind egy evilágra irányult gondolkodás normának kív emberképe (',Tételezd fel az embert mint embert, és a világhoz va viszonyát mint emberi viszonyt, akkor csak szeielemért"kaphat szerelmet cserébe, csak bizalomért bizalmat stb.'') birtokábán r az igazságnak. S nem tartom véletlennek, hogy az emlegetett vi

gálat szerelemre!-szexusra-házasságra vonatkoi elemzéseiben esetben vallottunk kovetkezetesen ,,kudarcot'', amikor ezek ért

két-tartalmát világnézethez pr báltuk kotni. A miívészetnek ezérttárgya évezredek ta a szerelem' mert benne az ember, a telj ember, a korával-társadalmával harm niában, perben-hárag áll bélyegétmagán felmutato ember jelenhei meg. A szere ' társadalomtcirténete ezért az ember társadalomtortéáete is. É me_zései és megnyilvánulásai formáinak tcirténete. Es ezért gondolom, hogy szerelmeink olyanok, amilyenek magunk vagyunk, amilyenekké magunkat megtartva-méghalad változunk.

MISKoLCZI MIKLÓS

Kcttcít (nem) Szeretni

n vel házasságban élni? Nem. Ez buntetend bigámia.

l,clret-e egyszerre két (tobb)

rtgyanis ttirvénybe i.itkoz

l)e lehet-e egyszerre két' (tobb) n t szeretni? Lehet-e két (tobb) rrii kozott ingázni, az egyiket szeretni, de a másikkal családot képezrri7 Lehet-e egyszerre két (tobb) n t nem vállalni, ám az egyikkel rt:trdszeresen szeretkezni, a másikkal pedig gyereket nevelni? Éskét rtiibb) férfival? Ez ut bbi kérdésekrevajon lehet-e a nyolcvanas r'vckben kategorikus nemmel válaszolni? Ésmiért nem? Mivé lett lt szerelem, és mivé a monogám házasság? Mivé is! IJgy rcivid tanulmány el tt talán tul sok a kérd jel, de hát megol_ ,llist (kielégítválaszt) nem is igét a szetz , aki egy hasonl tárgyir ktlrryvon dolgozva kapta a Gondolat Kiad megtisztel felkérését, r's aki ebb l a késztil munkájáb l pr bál osszeállítani'vázlatos ttl'agyatázaÍokat, (remélhet leg) továbbgondolásra érdemes magya* l ÍZatokat' amelyek feltehet en nem is érvényeseka magyar társadalrlln egészére'mert nyilvánval an osztály-, réteg-, iskolaivégzett,.i'g-, lak hely- és attitiídspecifikusak. Kovetkezésképpenvizsgála:im, tapasztalataim, meg állapítasaim érzsényétnem tudom kiterj esz,'ni az egész magyar t rsadalomra, igy a munkásokra, a parasztságrl, az egészen fiatal korosztályokra stb. Meg kell maradnom saját ri'tegem (értelmiségi)'saját korosztályom (3o-40 év), saját lak helycm (városok, nagyváros) provinciáin beliil. Ez azonban nem jelcrrti rnagának a jelenségnek az elszigeteltségét. Azért Sem' mert l'i'tegem, korosztályom általános életmodminta_ado szerepe jol islltcrt és államilag is preferált. Ha csak a házassággal kapcsolatos :;z
t

t32

r33

Volna a városi munkások és alkalmazotiak, illetve az értelmi

házasságetikai felfogásában és viselkedésében. Leszámítva Szetesen az értelmiségi létforma széls ségeit. Ugyanezt a leszámí lást persze el lehet végezni a munkásosztály als régi iban is, a vagy csaknem lumpen elemek kozott, minthogy a szuperértelmisé giek és a lumpenséghez k
Két feltételezéstazonban engedélyezek magamnak - Az

egy szerint: a rnegfigyelés alá vont informális csoport tagjainak házassá gában biztosra vehet , hogy benne el bb vagy ut bb megjelenik

krils

kapcsolat. Akkor is, ha a partnerek eleinte ezr lehe tartiák' akkor is, ha egy ideig tiltakoznak ellene. hz általá eldontend kérdéstehát nem azrhogy monogám házasságban

ktils kapcsolatokkal terhelt házasságban éljenek-e. Ebb l kov zik a második feltételezés, amely szerint eldonteni már azt kell hogy a ktils kapcsolattal míík
Készséggel elismerem, hogy veszélyes feltételezésekezek, nem alaptalanok. Másfel l pedig szrikségesek ahhoz, hogy pon sítsak, hogy az olvas tudja: kikr l írok. Ahhoz már nem bátorság, hogy 1983-ban kijelentsem: sok és egyre tobb házasság ban kell(ene) integrálni a krils kapcsolatot. Más kérdés'hog' sikerul-e és hogyan. De hát mennyi ez a sok, hogy ilyen feltételezéseket indukál, mihez képest sok? A. C. Kinsey amerikai szociol gust idézve és a negyvenes é végénkelt adatait a nyolcvanas évek hazai viszonyaira adaptá|va azt kell mondani' hogy a házasságban él negyven éven aluli férfiak 50 száza|éka, a n knek pedig26 százalékatart vagy tartott fenn valaha is krils kapcsolatot. Abszolrit számokkal kifejezve ez félmilli magyar férjet és háromszázezeÍ ma1yar feleséget jelent. Persze a tudomány és a féltudomány, de az ,,itélet" Szempontiáb l is másként kezelendcí egy alkalmi, véletlen' soha vissza nem koszon ,,megingás'', és ismét másként az a kiils kapcsolat, amely életformává terebélyesedik' álland vá válik, akárha ugy is, hogy benne a partnerek id r l id re változnak. Ez ut bbiban a családi célok, értékek fokozatosan veszítenek erejrikb l, a krils kapcsolatokat folytat házastárs lassan kívtil reked, kiszorul a családb l, és végképp indi_ vidualizál dik. Ezzel szemben az alkalmi ,,megszédiilésnek'' ritkábban van jele, ktivetkezrnénye a családban. Tapasztalataim és 134

lcltctelezésem szerint mindkét táborban létszámnovekedés regisztrulhato.

A tapasztalatok miatt legfeljebb szégyellhetem magam, de mivel

irrdokolhat a feltételezés.Konnyií és olcs megoldás volna azt rrrtlndani: Holgyeim és uraim, nézzenek maguk koré, vegyék sorra isrrrcrcíseiket, barátaikat _ mert ez még akkor sem bizonyíték,ha tlrlkszor annak (elégségesnek) látszik. Valamivel meggy zobb a válrisi adatokra hivatkozni, bát ez sem egyértelmrí. Néhányan elválanélkul is, hogy akár el bb, akár csak a romlás id szakában is

rrlrk

rrrcgkostolták volna a ,,tiltott gytimolcsrit'', és sokan' rengetegen vltItnak, akik rendszeres félrelépk, mégsem szaporítják a válások számát. Amely amugy is magas és novekszik. Jelenleg már minden lriirom házasságkotésre jut egy legitim, tehát bír ilag kimondott v;rlás. Nem árt azonban tudni, hogy évente 3a_40 százalékkal tobb l,lilokeresetet adnak be, mint ahány bont ítéletszriletik, és rninden ki't legitim válásra jut egy illegitim kulonélés. A felbontott házasságtlk feiében harmincévesnél fiatalabb ,,ugyfelekr l'' van sz , és a vílások 35 százalékát már olyan házasságokban mondják ki, amelyckben az egyiitt eltoltott id nem érte el az cit évet. A 39 éves li'rÍiaknál is33 száza|ékkal emelkedett a válások száma tiz év a|att, cs ugyanebber' aÍiz évben (1970-1980 kozott) az iímételten elvál-

tlrk száma is megkétszerez dott. Ha a mai válási gyakorlatunk tlrrtosnak bizonyul, akkor minden második házasság válással fog vulgz dni, miel tt a házasfelek elérik a hatvanéves kort. A házasságllontást és a ktils kapcsolatokat' azért merem osszeftiggésbe hozni, ltlert ktilfoldi és hazai szakért k is megteszik ugyanezt. Magyar szerzot I is olvastam már, hogy a ,,házastársi híítlenség'' eppugy tomegjelenséggé vált, mint a házasságbontás. De míg a llrrntásokr l vannak adataink, a krils kapcsolatokrol abszolute nincscnek. Vizsgáljuk már, hogy melyik kisfiunak melyik konyv tetszctt legiobban, hogy ki miért koltozik, és mi a véleményea f nokériil (meg ne bánt djanak az rintettek!), de szexuálszociol gia nincs Magyarországon. Csak találgatni tudunk, és ktilortboz (másrol szolo) vizsgálatokra hivatkozni, hogy ott a megkérdezettek hány százaléka ítélivagy fogadja el, netán helyesli is elviekben aházassligban él k kiilso kapcsolatait. Meglep en sokan fogadják megérlc'ssel. Ezek az (elvi!) számok azonban még a kozvélemény kipuhatrllására is alkalrnatlanok, hiszen nemegyszer tapasztaljuk - más l<Órdésekben is -, hogy a vallott elvek és a tényleges rnagatartás l<(izott enyhén sz lva eltérésekvannak. A lelretséges eltérések illusztrálására - hogy ne tájjon annyira! - ktilfoldi példát hozok' ()'zeízel Endre mint tényt említette egyszer: Angliában a sztilet gyerekek 7 száza|ékárol orvosilag is kimutathat , hogy vér szerinti, 135

illetve a jog szerinti apa nem ugyanaz a személy. Vagyis más az

mint aki a gratuláci kat folveszi' Egy másik angliai vizsgálat vi szont arr l tanriskodik, hogy a megkérdezettek 90 százaléka telmiien fontosnak tartia a házastársi hiíséget.(Bár az is lehet, éppen a hiiséget kevésbédijaz k koztil kertilt ki az a bizonyos száza|ék.)

Egyszer a neves n gy gyász, dr. Hirschler Imre jel

emlegettem a híres_hírhedt Kinsey-számokat. A doktor magát, és megjegyezte: jo volna, ha csak ennyi volna. De miért volna j , vagy jobb a kevesebb? Gondolom, Hirschler Imre csak egy társalgási fordulattal min sí_ tette a lehet séget, és remélem, hogy valamennyien csak megszo_ kásbol cs váljuk a fejtinket, ha ktils kapcsolatr l hallunk (feltéve, ha nem vagyunk benne kozvetlentil érdekeltek). A fejcsoválás a mi égoviink alatt egyébkéntmár csak nagyon szelíd rosszallást, inkább szelíd beletor dést jelent. Nem tudunk mit kezdeni ezzel a jelenséggel, és a tétova tanácstalanság alighanem maga is okká érlel dik. Elhihetik, hogy nem akarok ktils kapcsolat-ellenes szankci kat

stirgetni. Nem is hiszem, hogy akármilyen er teljes társadalmi tiltás célravezet lenne. Ismerem azt a fellélegzésnek hat anekdotát(?) is' amely szerint a párt KB ilyen-olyan keltezéstí határozata szerint (tobbféle dátum van forgalomban) a párt p... tigyekkel nem foglalkozik. Tény, hogy a társadalom erk<jlcsi értékeithivatalb l képvisel és orzo, s t megfogalmaz szervek, szervezetek meglehet sen talányosan viselkednek; magát az esetet csak akkor min sítik, ha annak olyan kovetkezményei vannak, amelyeket már nem lehet elhallgatni, árnyékban tartani. Ha például a házastárs hangosan tiltakozik, ha a ktils kapcsolatbol gyermek szriletik (mert sztiletik, hiszen l98l-ben a gyerekek cca. 10 százaléka sztiletett elvált, ozVegy vagy hajadon anyátol)' ha a kozvetlen munkahelyi érdekeket sért, vagy csunyább esetben' ha a ktils kapcsolat felbolygatása alkalmat ad valami régen esedékes torlesztésre) leváltásra stb. Egyébként csupán baráti, elvtársi ugratáSok célpontja egy-egy ilyen kapcsolat, és derék, tigyes fick nak, f...gyereknek min siil az, akit folfrijt esetben például a beosztásábol is el lehet, el szokás mozdítani. A vallási tiltásokkal véletlentil Sem azonosulva, s t azo_ kat hangsulyosan és hangosan elvetve, val színtíleg azért min sítgetiiik deviánsnak a ktilsií kapcsolatokat' mert erre évszázados beidegz déseink vannak, mert bárhogyan is van, a kiils kapcsolatok kikezdik család- és házasságfogalmunk hagyományos tartalmát, s helyette olyan házasságon beltili titkos megegyezéseket, kompromisszumokat léptetnek életbe, amelyeken nincs ugymond se Isten áldása, Se a társadalom

136

j

váhagyása, ktirtil
val sulhat meg

ellen rzés, és ezért fél , hogy nem képezheti a társadamorális alapját. Igaz is, ezek a megegyezések sokszor rrrrir' a jogi értelemben vett házastársi viszony (anyagi koztiss g és cr('xLrális kapcsolat) kritériumainak sem felelnek meg. A házasság és a család funkci inak változásait, illetve a ktils hn1rcsolatok számszerii ncjvekedésétfeltevések szerint igazolo térrvck (a válás, a gyermekvállalási kedv hanyatlása, a Kinsey-adatok etlr.) remélhet leg tobbeket meggy znek arrol, hogy legalábbis c trrrsadalmi lrrttt szilárd,

ktrzcl járt az igazsághoz az) aki hivatalosan kijelentette: hazánkban a lrrkáskérdés után a házasságban élésválrtoz etikája' a szerelmi t1lctben zajl vá|tozások érdemlik a legnagyobb társadalmi figyelttrct. Énmagam akárha a sorrend megváltoztatását is kezdeményercrn' Budapesten l00-110 ezer lakáskérvényt kezelnek. Gyanítom, llrlgy ennél lényegesen ttibb az aktuális kiils kapcsolat, a kapcsola-

trlk terhével recsegve-ropogva

mríkod házasság, a bizonytalan

1rlviijrí család, a magánéletben változást vár , de dontésképtelen r'rltber. Egyébként a lakáskérdés megoldását hivatalosan ígérik.

A házasságok javulását egyel re nem.

l.chet_e véletlen, hogy a házasságot min sít jelz k koziil már a lrc'tkoznapi sz használatunkbol is kiszorult a boldog' Helyét elfoglrrlta a legalábbis bizonytalan tartalmu rendezett, amelyet személyrr:tisek és párttitkárok szorgalmasan és elégedetten nyugtáznak. A tudomány inkább a stabil vagy a stabilizálodott ielz t biggyeszti ir házasságok elé, ha mtíkod házasságra kíválrr utalni. A mtíkod lrirzasságokat ugyanis már nem lehet leírni egyszeriien a sikeres vrrgy sikertelen, a boldogvagy boldogtalan, a jo vagy rossz dichot ttriak rendszerében. KtilfÓldi és hazai szakért k egyértelmiíenállítják' hogy a jogilag Ít'rrnáll házasságok t
lltcn céhi Íenntarthat saga érdekében a felek id legesen Üagy tart san huiland ak tudomásul uenni a monogamianak ellentmond aiszonyoh.at, illetz;e képesek csupan kompromisszumra építenimind személyes, nind pedig kijzijs életiiket. A fixál dás jobbára kozos érdekek kulonválása, az on
t37

ságok azonban elég nagy titkokat hordoznak magukban aJ hogy a társadalmi méretíiboldogsághiány egyik bolcs jének suk ket. Tcibbségrik a szeretetnélktiliségnek, az ellentétek eltulzá sának színtere, ahol az értékekelvonásának onként vállalt vas' kier szakolt egyez sége tartia meg a folyton veszélyeztetett egyen srilyt. A válások száma magasJ mégis lényegesen kevesebb, mint érzelmileg vedlett, elbágyadt házassággal számolhatunk. Szombathy Lászlo az étzelmi kitiresedésr l sz lva a ,,hl tobbségér l'' beszél. Amerikai tud sok pedig kijelentik' hogy a jelenleg (ott) mtíkod házasságok 80 százalékában egyszer vagy tobbszclr már komolyan foglalkoztak vagy foglalkoznak a válás gondolatával. De Amerikábán sem teszi ..'.g -i''a.nki! Ott ezer lakosra 5,l, nálunk 3'5 válás jut évente. Vagyis bárrnennyire divatos, s t egyre divatosabb elválni, egyel re egyiitt maradni sem divatjamult. A házasságok tobbsége tehát ma'még (már) nem bom_ lik fel azért, mert benne a házasfelek boldogtalanok, vagy ilyenolyan mértékben sikertelennek min sítik házasságukat, ámelyb l saját megítélésrikszerint is kiveszett a tartalom Kovetkezetes maradok a hipotézishez, tudniillik ahhoz, hogy az itt és most tárgyalt házasságokban eleve feltételezem a kiils tapcsolatokat. Ez esetben a sokszor hallott kérdéstugy is megfogálmazhatom, hogy: vajon a kuls<í kapcsolatokkal terhes, nem boldog, csak rendezett' nem i , csak stabil, nem stabil, csak fixál doit házasságokban mégis milyen érvek mozgosíthatok az egytittmaradás mellett, és mi sz l a válás ellen? Színlelni boldog sziret t cimíi konyvem viharos fogadtatása és kritikái a miértben kulmináltak: miért választjuk ezt a tobbek által sandának, méltatlannak nevezett megoldást, tudniillik a ktils kapcsolatokat, ahelyett hogy a Statisztikákat az egekig rontva elválnánk? Kertész Ákos kiválo ír szép szojátékkal teszi fel ugyanezt a kérdést:miért választjuk a haladás helyett a haladékot? Válaszol is saját magának, mégpedig félreérthetetlentársadalmi_politikai tartalommal. Úgy véli, hogy vállalkozási kedviinkkel, hitunkkel van baj' Azok nem vállaiják a házasságbontással járo poklokat' anyagi és erkolcsi cs dot, akik azt is tudomásul veszik, hogy a világ olyan amilyen, ti. nem lehet változtatni rajta, nem érdemes lázadozni, h brirogni, legfeljebb apro megalkuvásokkal, s t sivár alkukkal lehet enyhíteni a szorításon. Kertész Ákos szerint azért vállaljuk a ktils kapcsolatokat a tisztességesebb házasságbontás helyett' mert a hetvenes évekre elrntrlt az álmodazások és a lázadások kora' és megtanultuk, hogy ne ugráljunk, ne nagyon járjon a szánk, jobb ugyse lesz, oniljrink, lia nem lesz rosszabb, ne dongessrik a nagykal38

1rrrl' ugysem

nyílik, keressiik meg inkább a kiskaput, elégedjrink

lttcg a minimális programmal, a kis eredményekkel, a nagy robbarrrrsrlk helyett a kis pukkanásokkal.

Más kisérlettel is találkoztam, amely kozvetlentil a mai magyar tirr'sadalom és politikai élet ellentmondásaival kívánta magyatázni n lrázasságban élésés a szerelem etikájának ezt a mai (és nem is nrrrtyira mai) jelenségét. Nem hiszek a direkt osszefiiggésben, noha

ittsztiremlést természetesen nem lehet teljességgel kizárni. Az ismert házasságetikai kép és a társadalmi-politikai viszonyok ,lsszeftiggésének vizsgálatakor inkább abb l kellene kiindulni' hogy rrz ut bbi évtizedek valoban sok életforma-kihívással, a személyi,icgÍ'ejl dés nagy eredményeivel iártak' hogy dont elmozdulás torli'ltt a társadalmi képben és a koztudatban) s mindezek nem is rrlrrryira megteremtették, mint inkább láthatová tették a monogám lrlizasság bajait. Amelyek mindig voltak, de titkukat kényszeríiséglrtll jobban rizték. Úgy vélem, az c!,sszeftiggések keresésénekez a t'i'lravezet bb utja, s nem például az a szintén hallott anal gia, lrrrgy: mivel a magyar társadalom képmutatásra késztet az iskolát l kt:zdve a nyugdíjfoly sít intézetig mindentitt - egyébkéntez nem r; igaz! _, ezért a házasságban is szívesen és szokásb l hazudunk cgymásnak. Nem val színrítehát, hogy mindenben igaza van a Makra k jálrltk, a téma dijakkal elismert kiválÓ ért jének. A kuls kapcsolatok rlrvatjában politikai-társadalmi oldalr l Sem egyszeriíen a belerryugvás attitrídjével van dolgunk. Énezrittal inkább a sok és sokfélc, a gyakran mondvacsinált álforradalmat megért, megvívott és rrregbánt nemzedéktink gyanakvására tippelek. Mi már tudiuk, lrrlgy nem minden arany' ami fénylik, és nem minden forradalom, lrrrri annak látszik' vagy annak van eladva. l]leinte sokan, legtobben, csak id legesnek tartják ktils kapcsollrtaikat, valami (ha nem unnánk már a fogalmat, azt mondanám) 1líltcselekvésnek,ami igazán nem lehet dont életrikre. Azt hiszik. Alkalmi' de rendszeres krils kapcsolatok esetén is. Kivált' ha csak lrz. egyik házasfél (tobbnyire tehát csak a magunk) megingásaival :;zámolunk, Szinte mindig elhihet , hogy a monogámia feladásával' l'cladása árán (de már csakis ezen az áron) minden más családilrirzassági funkci konzerválhat lesz. Ésaz is hihet , hogy azeffajta tartosulásra sziikségiink van. Milyen funkci kra gondolok? Els srlrban a gazdasági, társadalmi feladatokra. Kicsit részletezve: a családi munkamegosztás szervezésére és preferálására, a jtivedelcmelosztás változatlan megval sítására, a hagyományok fenntartására és ápolására, a szocializáci ra és arra, hogy a társadalmi hatásokat is változatlanul krizvetítheti a család, amelynek tagjai már kirtz

t39

kitekintenek, és extramaritális kapcsolatokat folytatnak. A ktils kapcsolatba bonyol d emberek tobbsége, noha a házasságon beltil kap impulzust és indítékot,házasságát (tegalábbis eleinte) nem mindenesttil min síti cs dnek. Csupán az étzelmi és a szexuális
magamnak.

Nos, mit mondjak, ez az engedékenység általában tovább szokott

tartani.

A szexuális élmény'a nemi kielégrilés a sikeres kapcsolatoknak ma is legf bb feltétele. (Persze nem az egyetlen feltétele!) Kett s szerepe k
vánosan megkérd jelezni. Az elmult egy-két évtizedben konyvtárnyi terjedelmií írás jelent meg a szexualitás egyéni' családi és társadalmi jelent ségérl. Mindenkinek van kialakult véleménye,minden társaságban napirendre keriil a téma. Mégis barátaimt l ritkán hallottam értékelhetmin sítést,dicsekvést vagy panaszt sáját házasságuk szexuális tartalmár l' olyanokt l sem, akik mások házasságát egyébként hozzáért m don és szívesen elemzik. Azokt l sem, akik kalandjaik torténetét részletesen és kéjjel ktizrebocsátják. Érdekesviszont, hogy a házasságuk ktils képére,a látszatra imigyen (is) vigyáz ismer seim feleségeit l gyakrabban érkeznek félreérthetetlen jelzések, néha részletes beszámol k. Mintha mi férfiak szégyellnénk, hogy otthon nem vagyunk azok' nem tudunk azok lenni' akiknek a társaságban ti szteltet tik magunkat' Alighanem folvállal uk azt a tév edést' mely szerint egy szexuális kapcsolat sikere vagy sikertelensége els sorban a férfin mulik. Ezétt titkoljuk az otthoni sikertelenségeket' a feleségek pedig, kihasználva ezt az ostobaságunkat, ránk hárítják a felel sséget (ha már magunkra vettuk!)J és felmentést keresve konnyebben kezdenek mesébe. Vannak házaspát ismer seim, akik koztil a férjekkel vagyok bizalmasabb viszonyban, mégis a feleségekt l ismerem az intimitásokat' j

t40

j

l)crsze másra is utalhat ez a férfias záttság. Arra például, hogy t'llbcn a nagy nyíltságban a házasság szexuális viszonyai krilon klrtcg riát képviselnek, t
I(épletet alkotni nehéz.

Képet már konnyebb.

Aki valaha is élt házasságban, vagy ma is házas, tudja, hogy lillytonosan változo min ségekr l és mennyiségekrcíl van szo. A há-

zlrsságok érzelmi és szexuális tartalma igen bonyolult, és nem is

vliltozatlan. A változás pszichés indítékait, a szerelem elmulásának,

ll szeretet vagy a ktjzomb
A házastársak szexuális kapcsolatában

-

amely lehetett valaha

kivál , jo, elviselhet vagy csak reményt kelt esetleg rosszul ' crtékelt _, sz val a kapcsolatban szép lassan nyilvánvalo |esz az

iirom hiánya, az
A gyonytir megszerzéséhezvalo emberi jogot, gondolom, ma már

rrcm vitatjuk.Hozzátattozik a teljes emberi élethez, része a kultrirárrak, és egyre kevésbéviseli el az el ítéleteket.

De hát ami oromtelen, azt nem szívesen er lteti az ember. A mi-

L4t

n

ség romlása vagy éppen a végtelenbe eltolt javítási lehet sé magával hozza a szerelmi aktusok ritkulását. Bz már - kivált n esetében _ az onértékeléselbizonytalanodásával jár egytitt. A sem kíván'' mondat mogottes tartalma széles skálán mozog: a sér_ tettségt l a megkonnyebbrilésig terjed. Ha a sért dcittség domi_ náns, néhány nagy lélegzetvétel után elkovetkezik a tisztázás kísér_ lete. Erre korszerií tanácsad k is biztatnak. A tisztázáS azon

legtobbsztir kudarcba fullad, mert mindkét fél egyformán sérel_ mesnek érzi a részletez tárgyalást, ktilonosen akkor, ha egymás feltevéseit' feltételezéseitkomolytalanná teszi egy vagy tobb i l miíkod ktils kapcsolat. Avagy nedn volna nevetséges a feleség tapintatosan el adott j tanácsa, célzása egynémely ismert szexuálpszichol gus miíkodésétillet en, amikor tegnap (ma délel tt, délután Vagy tegnapel tt) a kiils kapcsolat(ok)ban soha nem látott sikereink voltak? Ésfordítva, a férj példabeszédea Kama-szutrárol nem kelt-e mosolyt abban a feleségben, aki szeret je ágyában hetente kétszerJ egyszer vagy naponta jta felfedezi saját n iess gét és annak minden gyonyorííségét? A házasságon belul redukál d szexuális élet _ még ha a felszínen megkcinnyebbtiléssel vessztik is tudomásul _ narcisztikus sériilésekkel jár. Es éppen ezt nehéz elviselni, feltárni. Sokkalta nehezebb, mint szerelmi-technikai kérdésekr l beszélni. Ami ut bbi egyébkéntalighanem eredménytelen a pszichés sérelmek és egyéb gátlások tisztázása, feloldása nélkril. Néhányszor megpr báltam rákérdezni az irgynevezett egyéb gátlásokra, sérelmekre. Ijedten abbahagytam, a válaszok ugyanis egyszertíen értékelhetetlenek voltak. Mert vajon milyen kateg riákat lehetne képezni a csak példaként kiragadott, nem is a legabszurdabb válaszokb l: bajusza van, ez zaYar (n ); bajusza n , ez zavat (férfi); szájszaga van (férfi); behallik a szobába, ahogy pisil a vécén(n ); ahogy a cigarettát fogja (n ); mindig okoskodik a társaságban (n ); amikor a telefonba azt mondja' hogy: hall (férfi). Nem járhatok messze az igazságto|, ha azt hiszem, hogy ezeket a gátlo korrilményeket, idegesít jelenségeket' reménytelen vállalkozás lenne ugymond kibeszélni a házasságb l. Folismerve a reménytelenséget, nemkulonben a konynyen felmentést ad kozvéleményt, készek vagyunk tudomásul venni, hogy a házassági szexuális kapcsolatoknak el bb-ut bb befellegzik. Legfeljebb csondben regisztráljuk, hogy el bb és nem ut bb. Néha van er nk kísérletezni, néha nincs' néha megértjiik, máskor már irigyeljuk is azt, aki el bb és nem ut bb határoz, és így nyer néhány esztend t.' Egyszeríísítésekrehajlo barátom szerint a mai házasságok mai bajai azzal kezd dtek, hogy kiszélesítetttik elvárásainkat. Annak a 142

rrgi igénynek, hogy az asszony legyen tiszta és dolgos, a férfi pedig |ilzan és dolgos, konnyrí volt megfelelni. A j szeret , j feleség, j Hllyal a hivatását jol gyakorlo, j intellektuális és érzelmi partner trlcális kodképe egyre távolabb uszik el ltink. (Gondolom, a n k llgyanezt regisztrálhatják a hasonl an jo tulajdonságu férfiakr l.) Mivel a házasságban ugysem kaphatunk meg mindent, fontossági lrlrrendet kell felállítani. ÉseZ a Sorrend nem tinkényes. A házasságot egyel re adottnak véve, vannak kíviilr l nem p tollrlrto funkciok, nem importálhato érdekek és értékek. Másfel l vitnnak a kerítéstriloldalán mindig szebben viríto virágok. Ktils kiclégíthet sége okán a házasságban talán tul gyakran és tul gyor-

lemondunk érzelmi és szexuális elvárásainkr l. Mondhatnám, kiinnyti szíwel mondunk le, hiszen tudjuk, hogy ezek az igényeink rrmugy is konnyen és hamar változnak, hogy helytiket ugyis betolti rrrajd a megszokás, az unalom. Hát eléje megytink. Siettetjtik azt, rrrni irgyis elkovetkezik. Ezért még csak lelkiismeret-furdalásunk sincs. Mentségeket sem kerestink. Boldogan tudomásul vessztik a 1ltllitika vívmányait és a tudomány megállapításait, hogy a n k lelszabadultak a házasság rabszolgaságáb l' illetve, hogy a férfiak trgyebár eredend en poligárn hajlamuak. Ez ut bbi megkonnyebllulésen még az a véleménysem ront' hogy a férfiak poligámsága Irr
143

A válásig el kell jutni. Gyakorlatb l régen tudjuk azt, amit

nában a tudomány is igazol, nevezetesen' hogy a házasságban é nem homogén állapot, vannak állomásai, fázisai, peri dusai. Ezek azonban csak az ta figyehink onmagunkban is, ami ta a min ségétnem vagy nem els sorbartaz otthon és a háztartás m dése, nem a gyerek, hanem f ként a párkapcsolatban érzett

lis és érzelmi kielégrilésjelzi. Igaz,napjainkban egyre k
1rr t

(il, sorozatos csalatkozásokr l, kudarcokr l beszélhetrink, mivel

,\'::ínlelni boldog szeret t címtíkonyvemben ezt kifeitettem) a kuls

krr1lcsolatok tobbsége csupán rokonszenv alapri, csupán egyfunkiíls. l fixal dott hazasságban éléstehát nemcsak a mai házassd'gok tttttt ségénekmutat ja, hanem a kiils kapcsolatok jelent s részének Í l l I l a lmár a' tar t almatl ans ág ár a i s j ell em z ' Nemritkátr a totális kapt srllatra val képtelenségmegbízhato jelz je, a bektiszont magány r'lilszobája. r

A továbbiakban tehát nem a mi

tagadás, ritka

ktils

szerelem

lrlizasságon beluli sorsát' hanem a lényegesen gyakrabban el fordulrl rokonszenv alapu kiils kapcsolatnak a házasságba tcirtén szok-

vinyos beépítésikísérletételemzem. Azza| a felkiáltással, hogy: Krils szerelem esetén az alábbiakban kifejtett ,'s a házasság fenntartását célz meggondolások nyilvánvaloan ellr szerelem az más!

lr;rlványulnak.

l(étségtelen, hogy a

kiils

kapcsolatokra

val ktils

késztetés

rrranapság nagy' és alighanem még tovább novekszik ajánlat, lehe-

r(is

g és kísértésformájában. Akárha ide sorolhaÍom az észlelt

1rcldák vonzerejét és a sziíkebb-tágabb kornyezet cinkosságát is. De lrrtgy mennyire nem a bizonyosan megoldás lehet sége ntjaekszik a l' .laszték nrjoekedéséael, arra a fixal dott hazassagok t mege is bizo-

j

ttllíték.J megoldásokért ugyanis szívesen, szívesebben áldoznánk

liil terhes kompromisszumainkat. A novekv ajánlatok (lehet ségek, kísértések)kozril ezuttal

ptin egyetlen részletre hiaatkozom' Torténetesen arra' hogy az

csu-

ut b-

lli években hirtelen megn tt az érzelmi és szexuális kapcsolatokra, is nyitottabb feln ttek, nevezetesen az elváltak száma' Jelenleg cca. 250 ezer elvált n és 150 ezer elvált lérfi él hazánkban. Lényegesen tobb, mint akár csak tíz éve, és sokszorosan t
145

anyagiakat' pénzt, egzisztenciát, j kedvet, programot' sz rakozást, szinteséget, igazi figyelmet, nyugalmat, gondolatot, tiszta lelkriletet és leheletet nem ad, mert ha van is bel le, már másnak kínálta fel, a házasságában tafija' vagy sokszor egyszerríen csak egyedril akar ortilni neki. De okos, és a semmiért cserébe nem is vár tobbet

a semminél. Csakis igy veheti tudomásul fiatal, szép barátn

je

htítlenségét,aki nem akkor ér rá, amikor a lány akarja. Ezért tudnak hosszan - mondjuk a szeretkezés utáni fél rákban _ értekezni a taktikár l, amelyet a lánynak ktivetnie kell, ha férjiil akarja fogni jelenlegi hivatalos udvarl ját. Így járhat fel butuska kis asszonyhoz, amíg a gyerek edzésen van' egy neves krilpolitikai ujságíro, vagy fordítva, okos szépasszony így szerelmeskedhet buta, de mindig kész férfival. Mindenkinek van valami pupia - mondogatta nekem egykoron egy holgy, aki igen pontosan igazodott el mások és saját pupiai kozott. Ezen az alapon csak azoknak van reményuk egymásra, akik valahol, valamikor, valamiért már megtanultak lemondani a teljesség reményér l is. A szegényes értékcsereelméletileg nemcsak a kiils kapcsolatok létrejottét,konfliktusmentes folytat dását, tart sulását szavatolja, hanem a kovetkezménymentességet is, a házasságban. Így alakulhat ki két, de tobb olyan kapcsolat is, amely elméletileg ugyan csakis érzelmi értékekcseréjébenképzelhet el, de amelyekbén ilyen csere már régen nincs, soha sem volt, és nem is lesz. Így lehet igaz a mondás, hogy a kiils kapcsolat a szegény emberek

trrlajdonképpen azokt l veszi el az

utols lehet

séget' akik pedig

lrrrrguk eredetileg le akarták gyozni a lélekt l lélekig ível távolságokrrt. A tart s és kovetkezetes, a kétfrontos semmitcserélés azonban r siiggedtté, kiábrándulttá, kényelmessé, hazuggá, onz vé és magá-

ttytlssá tesz, elveszi a szerelem kialakulásához nélktiltizhetetlen aktivitást, indulatot, még a reményt is. Az ember mozgásképtelen, a

vrrltozástol

irt z

béna lesz.

A legyintésekben nemcsak

a rosszul

rrríikod házasság ' nehéz tapasztalata, hanem a házasságb l val ki|cpés perspektívátlansága is ott lapul. S t. Az értékektudatos és ttcrrrcsak társadalmi méretií,de szubjektív elrejtése is.

promiszkuitása.

Nyilvánval ugyanis, hogy a fixál dott házasságokban is visszatartott, elszegényített értékcserérl van sz ' Ugyanazt a harcot kell megvívni otthon is, mint a krils kapcsolatban, legfeljebb más-más értékekvisszatartása a domináns. Ez a kapcsolat, pontosabban most már kapcsolatrendszer, az értékekvisszatartását (a sp rolást) emeli alapvet , bolcs, kovetend emberi magatartássá, és mint ilyen messzebbre hat, mint egyetlen házasság és egyetlen kiils kapcsolat. Beépul a személyiségbe,az emberek egymás kozotti kapcsolatába, és társadalmi légkorré,gyakorlattá válik. Ahogy a funkcionális barátságot elégtelennek, korunk selejttermékének tartjuk, ugyanígy idegenkedéssel tekinthettink a hajdan szerelemnek nevezett kapcsolatot felszeletel , funkci ira bont ttirekvésekre is. Ezze| az utols vár falai d lnek szét. Nemrég még rigy vélttik, hogy a szervezetek szorításába, a társadalmi szerepeibe beleunt, onálloságát vesztett ember az egyedrilinek megmaradt cinzetlen kapcsolatban, a Szerelemben mentheti meg magát. Nos, a szerelem ilyen felbontása, ízekre szedése, ahogy mondani szokás, felszeletelése kulonboz modon és helyeken beválthat értékekre 148

149

KAMARÁS ISTVÁN

Ki viszi (

crtclmezésének kialakulása.'' Egy tizenhat éves szakmunkástanul ',lilmforgat kcinyve'' életérl. Ebben a terjedelemben nehéz lenne tcljcsebbet kívánni. Minden benne van, bologattak olvas i. Igazat

át a trilso partra?

J elent és a magy ar fiatalok s zer elemf elfog

rrgyanis

ds

dr l )

,,Szeretlek", mondjuk, de nem tudjuk, mit mondunk, nem tudjuk vele kifejezni, amit érztink, nem merjrik végiggondolni, mibe vágtunk bele. A személyestilésés a társadalmiasulás szorosan cisszetartoz fogalmak, de oly gyakori rendellenes mííkodéstikkelki is zárhatják egymást. A szeretet és a vele egyjelentésríszerelem burkában olyan klíma alá kertilhet ez a kett s, hogy egymás szinonimáivá válhatnak. ,,Szeretlek'', mondjuk' de nem tudjuk vele kimondani a titkot, mégis csupán kimondásával és meghallásával komoly mértékig megn het esélyiink arra, hogy megfejthesstik a titkot. Ez a titok, mint minden t
A SZERELEM A FoNToS DoLGoK KÖZÖTT ,,Életem: 1. a sziiletés pillanatai, 2. az els lépéseka gyermekkorban, 3. els benyomások a ktilvilágrol' 4. a nagy vodai szerelmek, 5. belépésaz iskolai életbe, 6. a tanulás els éve, 7. nagy szerelem

a tanít nénibe, 8. megismerkedés a problémák tomegével, 9. a nagyvilág dolgai iránti érdekl dés kialakulása, 10. a diákszerelmek kora, 11. bevezet dés a szex és az érzelmek világábar 12. az é|et 150

nekik. Tipikus, tették hozzá. Ez ellen már tiltakoztam, a tipikust,,átlagos'',',gyakori'' jelentéssel használták. A ttibbi ,,életfilm'' koztil csak egy-kett hasonlított erre, inkább ttlrcdékek, torz k, hiánylisták voltak, amelyekb l konnyebb lenne 1il íilmet csinálni: kiálto hiányaikr l, ingerl szi.irkeségtikr l' l.]vr l évre megkérdeztl'ik a bakonyoszlopi olvas táborba érkez szakmunkástanul kat, hogy mit tartanak fontosnak, és amikor vállrszlehet ségeket kínáltunk, a szerelem a huszoncit ,,fontos dolog" rttltam

ktizul csak atiz-tizenotodik helyre kerrilt, és csak minden másodiklrlrrmadik említette meg azok koztil, akik a szabadságot, a mtiveltsé|i('t vagy az egészségetjelolték legfontosabbnak. Az életcélokkozott

rrrcg hátrábbra szorult, nemcsak Bakonyoszlopon1 s nemcsak a :'zllkmunkástanul k k zott, hanem a kcizépiskolások korében2 is, :rlrol ugyan gyakrabban bukkant fel, de mégsem olyan gyakran, lrrlgy a legfontosabb dolgok egyikének nevezhetttik. A ,,Mi dolgunk :r világon?'' címíí kérdésre adott válaszokb l is rendre kimaradt a szcrelem, pedig sz esett a családr l, az ciromszerzésr l, a mások llcgítésérl, a gyerekekr l és a szolidaritásr l is. Lehetséges persze' lttlgy nem nevezik nevén a szerelmet, ám, ha így lenne, ez is rryugtalanít volna.

IIA BENNE LENNE A

LEXIKONBAN

Mcglep dtek, hogy nincsen benne sem a szerelem, sem a szeretet, Megkérttik ket' írjanak lexikoncikkeket'a A szakrrrunkástanul k, gimnazisták és fiatal munkások meghatározásai lrrcglehet sen szegényesek. ,,A szerelem az, amikor szeretik egytttílst'', és hasonl meghatározások arrol is árulkodnak, hogy nem :lcm a barátság'3

1tlbb lexikonra, hanem minél tobb olyan beszélgetésrelenne szrik-

amelyek Bakonyoszlopon ezeket a kísérleteket k<jvették' Ötféle Icxikoncikk |ett az eredménye ezeknek a beszélgetéseknek, rljabb

:;('g,

l olvas tábor Bakonyoszlopon. Egy szociálpszichol giai kísérlet kr nikáia és rlrrkumentumai' Budapest-Veszprém, 1977' Ecitv
l5l

beszélget társaims ezek ktjztil választhatták ki a számukra felel bbet.6 ,,A szerelmek az élet kellemes epiz djai: egy fiu és egy lány, férfi és egy n tetszenek egymásnak, j l érzik magukat egymással

élvezik egymást; izgalmas, szép kalandok a szabadság és az or
kor

szakmunkástanul lányok

és a

másodikos-harmadikos gimna-

zisták. Valamennyi rétegben a n k és lányok, valamint a vallásosok utasították el hevesebben ezt a meghatározást. J val változatosabb volt a kép a kovetkez meghatározás nregítélésénél(60 mellette, 75 ellene): ,,A szerelem szcivetségi kapcsolat férfi és n ktizott, a barátságn ak az a fajtája, amelynek a gyengédség, az szinteség, a hiíség'a szolidaritás a pillérei, amelynek feltétele az egytittgondolkodás és a megértés:szcivetség a magány ellen, és kétszemélyes demokrácia." A legtobb rétegben sem pozitív' Sem negativ min sítéstnem kapott ez a meghatározás.Inkább pozitív,

nrint negatív volt a megítélésea fizikai munkás férfiaknál és a

vallásos diákoknál' leginkább elutasít a szakmunkástanul fiirknál, a diplomásoknál és a diploma nélktili szellemi dolgozo férfiaknál. J val kedvez bb volt a megítélése(l08 szavazat mellette, 71 ellene) ennek a meghatározásnak: ,,A szerelem érzelmi fellángolás, rendkívtili állapot, amikor átmenetileg az étze|em és a vágy uralkodik az értelem felett, amikor a szerelmes rigy érzi, csoda torténik vele, amikor az ember átétzi, átéli és élvezi nemiségét, amikor az is normális, hogy az ember egy kicsit
5 429-en voltak: 33 fizikai munkás, 68 diplomás és 43 diploma nélkiili szellemi dolgozo, 37 szakmunkástanulo és 200 gimnazista, ktiztittrik házasok, hajadonok és n tlenek, szerelmesek, már vagy még nem szerelmesek, valamennyien 15 és 40 év krjzotti fiatalok, kiizriliik 12l vallásos, nagy ttibbségrik katolikus, akik nemcsak ismerik és megvallják, meg is élik hittiket. M d|uk volt arra is, hogy az egyes meghatározások részelemeib l egy hatodikat állitsanak cissze, és arra is, hogy megjettiliék, melyik meghatározásb l mivel értenek egyet, mivel nem, és természetesen arra is' hogy megindokolják választásaikat és értékeléseiket.Most azonban csak a legegyszerríbb eljárás eredményeit ismertetem.

152

ttirltrrcl. h rk

r

Negatív a szakmunkástanulo lányoknál és a vallásos fiata-

rirl7.

Mindossze 27 ,,ellene" és 211 ,,mellette'' szavazatot kapott ez a illt'gltatározás: ,,A szerelem joval tobb' mint a nemi élményvagy í !lcrct ti a legmélyebb érzés,a legteljesebb emberi állapot, csucsrltrrcny, kolcsonos
t'lzsongítottak a,,csucsélmény'',a,,kiteljesedés'', a,,gazdagodás'' kiÍ'ejezések, és alig figyeltek fel a ,,megszabadul az onzésétl", aZ ,,cgymás iránti felel sség'' kifejezésekre, tobben határozottan azt lillították, hogy ,,szebben kifejezve'' hallották vissza saját érzéseil(ct' vagy hogy ,,felfedeztettiik veltik a lényegét'' annak, amit még rrcm éreztek' nem val sítottak meg így, ennyire teljes m don.

7

Akik ktiztil 64-en kozépiskolások, 24-en diplomások, 27-en

f

iskolások.

t53

MI KÖZE A SZERELEMNEK A BARÁTSÁGHoZ? Ugyanazoknak tetttik fel ezt a kérdést,akik (a nyitott ké megválaszolása után) a lexikoncikkek kozott válogattak. ,,A barat ságb l indul ki a szerelem'' _ ez vagy ehhez egészen hasonl volt leggyakoribb (minden harmadik) válasz csaknem minden rétegben. A kozel négyszáz kérdezett koztil mindcissze 15-en állították azt' hogy k lr)nbriz nemtíek krjzrjtt elképzelhetetlen, 8-an pedig, hogy nagyon ritka a baratság.106-an állították azt) hogy a szerelem és baratsag krjzrjtt komoly mértéktia hasonl ság, els sorban a kozépiskolás diákok, l5-en pedig (ugyancsak diákok) azÍ'}:'ogy a szerelem a baratsag egyik fajtája' ,,A szerelem olyan barátság, amelyben a barátok egymás terheit hordozzák, és onátadásra torekednek'' vallja egy tizenkilenc éves magyar-orosz szakos egyetemi hallgat lány. barátságban és a szerelemben is teljes val nkat akarjuk ',A átadni'' - válaszolta egy harminchat éves mííszakirajzol n . Kevesebben (l03-an) hangsulyozzák a kiit nb z séget. 49-en tartiák irgy, hogy a szerelem és barátsdg két teljesen k lijnbtjz dolog' legtcibben a gimnazista fiuk és a diplomások kozril. ,,A barátságot a szerelem tcinkreteheti'' _ állítja egy harmincéves k
energiájuk felszabaditásához, kiteljesedésrikhoz sztikségiik Van'' jelenti ki egyikuk. A,,barátságb l lesz a szerelem'', a ,,szerelem is barátság'' kijelentések hallatán az ember azt gondolná, a barátság a szilárdabb pontia ennek a viszonylatrendszernek. Ez így is van, de korántsem olyan mértékben, hogy a barátság tigyét nyugodtan elnapolhatnánk. Már 154

t'sitk azért semj mert a barats g sem szerepelt gyakrabban a fontos

rlrllgok sorában, mint a szerelem. Hogy a barátsággal sincsen rendlterr minden, i l érzékelteti ennek a tizenhét éves gimnazista lárryttrtk a véleménye: ,,Kcjniryebben ta|á| az ember szerelmest, konytrycbb rajongani, mint kitartani, odafigyelni a másikra, ha terhes is. |r'l lcnne, ha a szerelem és a barátság mindig egytitt járna." ,,A bar'ritság

nyílt, szinte,

még annyi színészkedéstsem enged meg,

ttrint a szerelemben tapasztalhatunk. A lényeg, hogy felfedezzik a lrarátban a sorstársat, akivel egytitt fedezzik fel a világot. A szereltltcs olyan, mint a s bányába dobott faág. A másik szemében gyti-

rtytirííen csillog, de amikor a

s

egy

id

mulva lekopik

r

la, csak

sztirke kopár faág marad'' _ elmélkedik egy tizenhét éves gimnazista, aki a barátságb l fakado szerelem után sovárogj arra' hogy a ,,rcalitásokon alapulo szinteséget'' egy másik, egy csillog bb érzés váltsa fel.

MI KÖZE A SZERELEMNEK A SZEXHEZ? liz a kérdésmár nehezebbnek bizonyult, olyannyira, hogy a szakrrrunkástanul fiuk kozul minden harmadik megválaszolatlanul lragyta. Az egyik a masik néIk l elképzelhetetlen, ezt válaszolták a legtobben (l63-an), de nem fejtették ki b vebben' hogyan is gontlrllják. ,,A szerelem legfels foka", ,,kiteljesedéSe'', ,,beteljesedése'', ,'lblytatása''; ilyesmi szerepelt minden hatodik válaszban. ,,Ha a szcrelmesek tulftítottek, akkor johet a szex'' - válaszolja egy tizenlrat éves gimnazista lány. ,,Kell id után a szerelem beteljesedéseo rlc vannak olyan fiatalok, akiknek nem kell a szexhez semmiféle i'rzelmi háttér, ezeknek egy id után olyanná válik, mintha minden cste elmosogatnának'' - szogezi le egy második gimnazista lány. ,,A tokéletes cisszhangot megteremteni egymásban bíz , egymást rltcgért , egymás iránt felel sséget érz , szinte és egymást szeret szerelmesek szexuális kapcsolata a szerelem betet zése'' - vallja egy llarmincéves vallásos tanárn . Nem véletlentil idéztem csak n ket, lr]ert eZ a motívum a n k korében gyakoribb majdnem mindegyik rctegben. Ugyancsak a n k válaszainak jellemz bb jegye a második lcggyakoribb, a ,,szex nélkiil nincs szerelen" motívum, els sorban llz értelmiségi n knél és a gimnazista lárryoknál. ,,Bizonyos korharáron feltil már plát i alapon nem megy a szerelem'' - véli egy rnásodikos gimnazista lány. ,,Kell a szerelemhez szexuális vonz rlás, ami viszont nem feltétlenril egyenl a szexuális élettel'' _ érvel egy huszonhét éves vallásos mérn
t5s

nemiség k
tllcgvetend a szexuális élet, ha az szerelem nélkiil, pusztán kedvtelt'sbcil, pillanatnyi hangulatbol jon létre.'' A megkérdezett fiatalok tobbsége tehát rigy véli, hogy a szex és

met.tt

59-en (legnagyobb arányban a kozépiskolások kozul) ,,a szex

feltétele a szerelem'' választ adták' de k sem igen fejtették ki, mi az a szerelem. A gimnazisták és a vallásos fiatalok korében legjellemz bb a ,,szerelem testi-lelki kapcsolat'' motívum gyakori el bukkanása. ,,A szerelem lehet szex nélktil is szép, de mindkét ktilonboz oromszerzési formára sziikség van ahhoz, hogy az ember boldog legyen'' - válaszolta egy harmadik gimnazista fiu. Egyik osztálytársn jénélcisszetitvoz dik a kétféleorcim: ,,Ha két ember val ban szereti egymást, és nem csak szellemileg' akkor jobban meg is értik egymást, és olyan dolgokat is meg tudnak beszélni, amit két legjobb barát sem tud.'' Els sorban a n k, koziiliik is inkább a gimnazisták és a vallásosok érzik ugy, hogy a szerelem fontosabb, mint a testi kapcsolat, arnely annak csak kifejez dési m dja. ,,A Szex csak eszk
gyok, magamat a férjemnek szeretném megtartani. Szerintem a lány szab határt. Nekem tabu a szex, noha cs kol ztam már, kell a szex is, de mértékkel, finoman.'' ,,A szexuális vonz dás is fontos, de fiatalkorban a petting-m dszer is elég' Nem kell a legkomolyabb dologba belemenni, mert ha csak azért van' nem is igazi Szerelem.'' Mindossze 2l-en véltékugy, hogy a szuc pozitía dolog szerelem nélk'iil ej. ,,Fra valaki azt mondja, hogy megláttam és megszerettem' aZ nem szerelem, hanem szexuális vonzalom, és ilyet sokszor átélhet egészséges lelki életiíember is, akkor is, ha ezekb l a vonzalmakb l ritkán lesz szerelem, csak kapcsolat. Ilyen az ugynevezett teenagerszerelmek nagy része'' _ véli egy huszonhat éves mérnok. Egy huszonnégy éves tanárn pedig azt ál|itja, hogy ,,Akkor sem 156

szerelem cisszetartoznak' de ennek a tobbségnek a nagyobb része szerelmet is valami olyasminek veszi, mint a Szexet' ami: ,,termét;Zctes'', ami ,,magátol jtin'', amir l nem érdemes sokat elmélkedni. ;t

ir

Nagyobb arányri kivétel ezal

l

els sorban a vallásos fi.atalok,

p1irnnazisták és a humán értelmiségiekkorében akadt.

MI KÖZE A SZERELEMNEK A HÁZASS h

a

Ácllozl

,,hazasság feltétele a szerelem'' _ ezt vá|aszolta a kérdezetteknek

saknem fele (172-en). 55_en irgy érzik, hogy a házasságot végig kísérnie szerelemnek, 31-en viszont ugy vélik, mint ez a másotlikos gimnazista firi: ,,A házasság els idejében van csak szerelem, kcs bb Szeretetté halványul.'' Egyéb változatok erre a típusra: ,,a llingol szerelem kés bb lelankad" (huszonkét éves vallásos orvos_ tlrrrhallgat lány). ,,A szerelem kés bb Sem tiínik el, csak egy kicsit lclomboz dik'' (tizenhat éves ápol n -tanul ). Az így véleked k iibbsége még tizenéves. Házasságpártiak, mégis torvényszertínek í'rzik, hogy ,,kés bb'' a szerelem lelankadjon, elhalványuljon, megszclídtiljon, lelomboz diék. A beszélgetések során kidertilt, hogy ez a ,'kés bb'' már ot-tiz vagy éppen két-három év mulva kovetkezik. Szakmunkástanul beszélget társaink ugyancsak meghokkentck azon a kérdésen,hogy ,,vajon szerelmesek-e még egymásba sztileitek?". A válaszol k tobbsége tehát a házasság leglényegesebb feltételérrck a szerelmet tartotta. Amikor a véleményíík kifejtésérekerril sor (ha egyáltalán sor kertil), inkább létrejottének, mint fennmaradásá_ lrak feltételeként emlegetik. 13-an nem tartják a szerelmet lényeges I)dgy leglényegesebb feltételnek.,,Van olyan házasság, amely szerelcm nélktil is eléri célját, a teljes boldogságot, másho1meg gyríloletllc csap át a szerelem. A házasság alapja ugyanis a meguecstilés'' jclenti ki egy huszonhat éves feleség, postai alkalmazo1t. Egy har-lnadikos gimnazista lány irgy érzi, hogy ,,a házasságban nem a szcrelem, hanem az érdek és a szeretet dominál''. Eziel szemben '.\4-en, els sorban a vallásos fiatalok, ugy gondolják, hogy a hazasvigban teljesedik ki a szerelem' mert,,A házasságuan ioto lesz a szerelem, mélytil, gazdagodik, érzelmi biztonsághoz segít.'' Két és fél száz válaszol kcjziil 5l-en érzik ugy, hogy a hazass g ,is a szerelem két kiilt)nb z tobbségtik szerint ellentétes elcíjeltí ' tlolog. Ez a véleménye a kérdezett f iskolás n k tobbségének, és a r

I
t

t57

gimnazisták kozul is tribben rigy látiák, hogy ,,a házasság elavult dolog, csávába viszi a szerelmet'', hogy ,,a házasság a szabadság elvesztése'', hogy ,,jobb a minden onzést l mentes kommuna'', hogy ,,az igazi szerelemb l ritkán lesz házasság, ám a csal dott szerelmes a házasságba menektil''. Általában kclzismert sztereotípiákra éptilnek ezek a vélemények. Tobben csupán azza| érve|nek a házasság ellen' hogy nem ajogi aktus a lényeg, hanem hogy szerelemmel szeressék egymást, 33-an viszont a házasságot mint trjruéngesít tarsadalmi intézrnényt is fontosnak tartiák. Viszonylag kevés az ilyen, árnyaltabb érvelés,mint ezé a huszonhat éves mérnoké: ,,A házasság az emberi felel ssé gtudat megren dszabály oz a. Igaz' számtalan akadályt gordít rijabb kapcsolatok elé, mégis sztikség van rá, hogy felel sséget érezzek partnerem iránt.'' A vallásos n k egyharmada a szerelem Isten és a társadalom el tt kotott szentesítésénekfontosságát hangsulyozza, a vallásos férfiak válaszaiban azonban hiányzik ez a motívum. Els sorban a kozépiskolás lányok hangsulyozzák a házasságot megel z megismerési folyamat fontosságát. ,,J l meg kell gondolni, hogy elég-e a vonzalom, hogy vajon kibírjuk-e egymást majd évek mrilva, ha elmulik a szerelem.'' Íme, itt is el bukkant a,,ha elmulik a szerelem'', a szerelemfogalom gyengeségér l is árulkodo jele. ''Az ember a házasság misztikus élményeáltal hatolhat le a legmélyebbre, a számára zátt világba'' _ írja Joyce Carol Oates.8 A biztonsag azonban tobbséguknél j val fontosabb érték,mint a bizalom, amely nélktil valoban nem merhettink bemerészkedni a házasság labirintusába. Az a negyedikes gimnazista lány' aki a szerelmest egy s bárryába dobott faághoz hasonlította, lemerészkedik, mert ugy érzi, hogy ,,nem elavult intézmény a házasság' mert a szerelem magába foglal olyan emberi tulajdonságokat, mint a szeretet' a ragaszkodás, a hiíség'az cinmegval sítás, a felel sség'és onmagam folytatása, a házasság pedig mindennek meg rzése, megmentéSe''. j

MI KÖZE A SZERELEMNEK A SZERETFTHF'Z? Minden negyedik szakmunkástanul számáta ez a kérdéstul nehéznek bizonyult, pedig a Szeretetet legtobbjtik a legfontosabb dolgok kozé sorolta' sokan persze.anélkiil, hogy meg tudták volna határozni, mi is az a szeretet. ,,Erzés'', ,,érzelem'', ,,családtagok kozotti kapcsolat", ,,tisztelet", ezek voltak a leggyakoribb, megle-

A ,,Mi koze a (a kérdezettek legtobben a lrcrclctnek a szerelemhez?'' kérdésre nincsen hogy szeretet nélktil (illetve is) válaszolták, azt lrattrlada) azt l..l,|'l,lem. 79-en azt vá|aszolták, hogy a szerelem a szeretet egyik ja. Legnagyobb arányban a vallásos fiatalok és az értelmiségiek f ,t1t,i vítl;lszaiban szerepelt ez a motívum. ,,Megaiándékozzák egymást, ltt'tiiscn általános, hozzávet |eges meghatározások.g

:zcrelem valahogy átalakul szeretetté' és még szorosabb szálakkal iíket ssze'' - mondta egy tizenot éves srit ipari tanul . ,,A szert'lcrn kristályosabb és higgadtabb formája'' - jelentette ki egy

n

lrrzi

ltttszonnégy éves konyvtáros n . A ,,higgadtabb" je|z hatatlanul u,,lclankad''r,,lelomboz dik''',,elhalványul'' kifejezéseket juttatja hogy a házasságban '',,ziinkbe. Sok hasonlo válasz azt érzékelteti' il szcrelem ,,már csak szeretet''. Tobben azonban a nem lankad , vrr trlo szerelmet kapcsolják tissze a Szeretet f,ogalmában, mint ez a lrlrtlrl pap is: ,,A szerelem valami uj, meghokkent , felkavar , amár jét l rrcglevci valamiféle szeretet cselekedeteit, érzelmeit, egész mili t'r'íisíti. A szeretet értelme és értékea szerelemt l hallatlanul kitáprrl. Az egész ember tullépi addigi onmagát. Ut bb visszatekintve kitlcrtil: a szerelem a szeretet integráns része.'' ,,A szerelem atalakul szeretefté'' _ minden nyolcadik válaszol nál lcllrukkan ez a motívum, csaknem mindig leegyszeríísitve azÍ a lltlrtyolult folyamatot, amelyet az el bbi idézet nagyon érzékletesen llltltatott be. A gimnazista lányok és a diplomás n k válaszaiban lrrrdul el leggyakrabban az a motívum, ilyenféleképpen: ,,Jo, ha rlrvcdlik szeretetté' és így tart sabb a kapcsolat'', ,,A Szerelemb l killlakul a szeretet) és átsegít az egyuttélés problémáin.'' Ismét a lrizalom folé helyezett biztonság er teljesen meghatároz szerepét crczhetiiik. Még három választípus fordul el gyakrabban, valamennyi els :ltlrbafi a vallásos fiataloknál. Ők hangsrilyozzák, hogy a szerelem ttttim.ebb, személyeseb szeretet, hogy a szerelem lényege az adás, az

a szeretet fontosabb, mint a szerelem. Majdnem lrtindegyik rétegben akad egy-két válaszolo' akik szerint a szerelem ltlntosabb, mélyebb, alapvet bb érzés,mint a Szeretet) és az érvek ,'hnaradnak, vagy csak ilyenek: ,,A szerelem sokkal tobb, mint a :iZcretet' s ha a szerelem csak Szeretetté fajul, akkor nincsen értelme lr kapcsolatnak'' (harmadik gimnazista lány), ,,A szerelem azért riibb, mert az nem kottídik semmiféle érdekhez'' (egy vallásos líiiskolás lány). A valiásos fiatatrokon kiviil kevesen tartiák alapvetcí értékneka ,ttlttadáS: és hogy

8 A Holtak címrínovelláiában' amely magyarul a Norman és a gyilkos cimu kcjrtetben

r58

(Bp. 1980. Eur pa) olvashat

.

9

Országalapítás Bakonyoszioponj u. o.

r59

szeretetet' akár olyan értelemben, mint Erich Frommlo, de azért másoknál is - els sorban a kozépiskolásoknál _ fel-felbukkannak ilyen válaszok: ,,A szeretet: felismerni a másikban, ami emberileg szép és j , és a szerelem igyekszik továbbfejleszteni ezeket az étté' keket.'' Éshogyan fejez dik be a s bányába dobott faág torténete? ,,A szerelem onmagában hordja a Szeretetet, csak annál valamivel tobb. A szerelemben hevesek az érzések,az oszinte Szeretet viszont már letisztult érzés'amelyben már ott van a tisztelet: amikor már a s kristályok eltrínése után is megtaláljuk a faág szépségét.Ennyit tudok mondani err l a kérdésrl. Bizony sok még a miért. Ami ta életemben megjelent a szerelem, megprobálok válaszolni ezekre, mert ugy érzem, ahhoz, hogy a boldogságb l pillanatokat magamnak mondhassak, ahhoz arra is sziikség van, hogy tudatosan keressem a válaszokat a szerelemmel kapcsolatos kérdésekre.''

licpes leszek-e így elengedni magam? Képes leszek-e így rád Es Te vajon képes leszel-e? Megbízunk-e egymástrntr? Nem kerriltink-e egymás fogságába? Képesek lesztink-e átverrrti egymást l, amit egymásra bízunk? Lehetnek_e egymással ttr'ttrben fenntaftásaink? Elég-e mindehhez a j emberismeret? &tcl
''1exikoncikkeket''

l0 Erich Fromm: The Art of Loving. New York. 1963. Harper and Row.

160

k,

',.rgytlbb (60 százalék) ktiriikben a kozépiskolások aránya. Egyharmad résztik vallá',"' Íiatal.

l6l

lenérzéseiket. Tobben, f leg a gimnazisták a levelezést nem talá szerencsés érintkezésiformának,,szerelmi tigyekben''. Val szí leg nemcsak egy ktlzlésformának a helyzete és szerepe vál meg, haném a szerelemnek mint ktizlésJormanak is. Tobben g snek' érzelg snek tartiák a levél stílusát. ,,Szia Te Lány! Nr Szeretlek. Utálom a lelkiz s lányokat. Ne írjál tobbet' Bocs!'' _ az egyik katolikus gimnáziumban tanulo harmadikos fiu. Né ennyien éppen ellenkez leg, tulságosan is racionalisnak, lennek, mtjainek érzik a levelet. Ennek az attitrídnek a képvi nagyjáb l egyenl arányban valamennyi rétegben megtalálh ,,Drágaságom! Pszichoanalitikushoz kellene menned, mert azt szemj hogy bajok vannak az étzelmi életeddel, ha ezt egyálta érzelminbk lehet nevezni' mert olyan vagy, mint egy pedáns konyvel . Mondd, te képtelen vagy átadni nragad egy amit nem elemezgetsz? Veled sohasem fog csoda tcirténni, mert irányított csodát akarsz'' - írja egy harmincegy éves konyvtáros Erdemes megjegyezni, hogy a vallásos fiatalok kozott alig akadt, ebbe a kategoriába sorolhat . Heten (koztiltik
(nyolc diák és egy munkásn ) ugy érzik, hogy a levél tol tapintatlan, szemérmetlez, tril korán és t l nyíltan mond ki ol dolgokat, amelyeket csak jelezve vagy csak kés bb kellene ktizo ,,Aki ezt a levelet írta, nekem nagyon ellenszenvesnek tiínik, egy szerelmes levél valahogy így kezd dhetne, hogy lNe hara hogy levelemmel zavarlak<, vagy valami ilyesmi, és nem mindj rigy, hogy )szeretlek( - írja bosszankodva egy másodikos gi lány' Tatjána levele ellenére. A leaél tartalmat elutasít k képezik a negatív választ ad k ké madát. Koziiltik a legttibben ugy érzik, hogy ebben a levél nincsen sz másr l, mint a szexualit sr l,bogy a levélírois ,,csak akarja''. A címzettek egytizede tartozik ebbe a csoportba' és m den réteg képviselteti magát kozc' uk, de a tizenéveseknek ki része, mint az id sebbeknek, a kozépiskolás lányoknak része, mint a firiknak, tehát a tizenéves diáklányok korében a pikusabb az a ,,csupán le akar velem fekudni a pasas''-típusir lás. Az elutasítások megformálása meglehet sen sematikus: ,,N leszek a játékszered''' ,,Nem vagyok a lábt
r62

|ál, tnint ,,a szerelem lényege a szeretet'''

nehéz

''rettenetesen eretclt'ti, mármint tjnzetlentil szeretni'', figyelmen kíviil hagyták a ttcrrris get az emberséggel, a nemiséget a szerelemmel és a szeretet-

tel rlsszekapcsol mondatokat és olyan kulcsfontosságu szavakat tttirrt ,,tldaadáS'', ,,megismerés'', ,,jobbak leszunk'', ,,ktilcsoncisség'', .':ilt'rtgcdni''r,,rád bízni" r,,megbízunk''. Figyelmetlen olvasás?

l'rrirls g? Azt hiszem,

j

val bonyolultabb az:

;gy.

Úgy vélem, hogy

gl r'sctek jelent s részébenmeglehet sen szegényes, leegyszerííJíiell szcrelemképek és szerelemfelfogások találkoztak egy bonyolul19|rlrltl, amelyben a nemiség lényegi osszetev je az emberi gazdag-

:rigrurk.

Vittl a levelet elutasít k kcirében néhány markáns kisebbségi akár százezteket it kt'llviselhetnek társadalmunkban. Négyen az odaadást és az átengt=rlr'sl is hangsrílyoz levéllel szemben aztbangoztatják, mint ezt .g''' rrrasodikos gimnazista lány is. megfogalmazza'hogy szerelem ',a t!tttts iinzd'. Még három kisebbségi csoport érdemel említést: azok, sltk szerint a leaél ír jának uincsenek rnég szerelmi és szexuális ll,llll\-talatni, akik nem tartják magukat még ilyen tigyekben jaratos,l,ll" i's akik nem egyeztethetik tissze világnézet, kkel a levélírnéze_ a|l|X)ft, akik azonban, rigY véIem, tizezteket vagy

r

clutasít válaszok jelent s része nem érvel , csak bosszankoza, utálkoz , tiltakoz , grinyolod . Az érvel válaszok l, lr'rrtíísrésze is a levél meglehet sen leegyszertísített olvasatára Az

l'

r' llt ltránko

llll

.|obbára indulatokkal otvozott és meglehet sen sematikus m don megfogalmazott) ''egyÉlill'másrészt'' típusu érvelésselvitatkoznak. Kissé sommásan azt .lleltlc mondani, igy, ebben aformában, ebben a megfogalmazasban r lt'vi'llel szemben nincs igazuk, de nagyon val színtí,hogy akkor !=lll lcnne' ha helyettíik tigyviv jrik fogalmazná meg válaszuk. .'l nérlegelve érzlel k válaszaiban a mérleg mindkét serpeny jébe r'r rrl a levél állításaib l, kérdéseib l, értékeibcíl,elemeib l. A kifo'r',llik alapján csoportosíthat k legkonnyebben. A leggyakoribb 'rllrsztípus ebben a kcirben a leuél tribb megállapítasat és kérdését rvt'l
szexualit s t lhangsulyoz sát rosszall reagálás. A n k ,'ti'llcn joval jellemz bb ez a választípus, mint a férfiak ktizott. .lirr is nagyon szeretlek' de a nemi egyeiiilés csak akkor lehetséges, r:r ti'r'ryleg nagyon szeretjrik egymást. Err l megbizonyosodni id t crtycl. Ezzel is pr bára tehetjiik egymást. Addig szerintem b ven lt';i a petting-m dszer alkalmazása. Az is nagy
t63

irtál' hogy a találkozás nagy energiákat szabadít fel, szerintem kevés embernél valosul meg. Lehet, l'rogy a fiuknál így van, lányoknál csak ritkán. Szívesen találkozom veled sokszor,

petting-modszerrel meg kell elégedniink, és meg kell biznunk másban, mint írtad. Részemr l biztosítom bizalmam, a tobbi, szeretsz' rajtad mulik'' - írja egy harmadikos gimnazista lány. A második leggyakoribb motívum a mérlegelve érvel bart az,hogy ,,a szerelem igenis nzÚ'. Kilenc ilyen válasz jellegzetes képvisel jtik az a másodikos gimnazista fiu, aki ezt í ,,Igen' sajnos az els bekezdésben leírtak csak optimális eset érvényesek.Énazonban, lehet, hogy igazi tapasztalatok híján, érzem ennyire magasztosnak a dolgot. A végénkozcilt aggod nagyon is jogosak. Önzetlen szerelem viszont nincs! Má azért nincs, mert minden ember mindig, igenis mindig csak dolgot csinál, ami neki jobb. Még a k bányában dolgoz rab is robotol, hogy életben maradjon. Még azáldozatis onzés, hiszen áldozatot hoz, azért teszi, mert a kornyezetében ezt látta, és vedne att l, ha nem tehetné.'' Ebben a kateg riában is elé gyakori a ,,tul raciondlis" típusu ellenvetés, de els sorban motívumkén1az érveknek alárendelve. A mérlegelve érvel<ímagatartás a vallásos fiatalok korében mivel iellemz bb, mint a válaszol k egyéb csoportiaiban. Az É ken kívtil jellemz motívuma válaszaiknakaz Istenhez val f, eás, mint ennek a harmadikos gimnazista lánynak levelében ,,Nagyon megdobbent levelet írtál. Úrja és irjra el kellett o nom ahhoz' hogy j l értsem. Te mindent leírtál, amit két sze ember magában hordoz, én biztos nem tudtam volna így mazni. Leveled els részébl el szor azt éreztem' nem én kel Neked. Ahogy tobbszor végigolvastam leveled, kétségeimelm tak. A kételyek engem is ugyanugy gyotornek, mint Téged, s t csom rij problémát is ébresztettél bennem. Azt javaslom, ne talá kozzunk egy ideig, hanem mindketten gondolkozzunk, dontsrik mit akarunk. Gondoljunk tobbet a másikra, mint magunkra. rigy dontottiink, hogy egymásért akarunk élni' akkor i egytitt, és kérjrik meg Istent, hogy áldja meg ezt a kapcsolatot, i siiljon ki bel le." Az egyetért kkcizott szép számmal akadnak rajong k (akik s mi vallomással válaszo|tak), Ielkesen (de feluletesen) (akik egy-egy számukra fontos kulcssz t kiragadva, azokra ták ki az igent), a levél okozta katartikus élményrl beszámol k az ,,étt is éppen így érzek''-kel ,,érvel " azonosul É,akikre ugy csak jellemz a kissé tináltat , cinmagukat kissé felértékel nalriság. Valamennyi választípus els sorban a kozépiskolás di 164

lrr ;t'llcmz sgynr/rnt.

, fiukra és lányokra, vallásos és nem vallásos diákokra

|ill crzékelteti a magas szintií beleéléseredményezte ,,aallomasos gimnazista lány levele is: ,,Kedvesem, agglilyaid el kell oszlatnom, hiszen tudod' hogy szeretlek, és ez a legltltttosabb. Leveled tobbszor is elolvastam, és mindig ugy érrerrr, lrogy itt vagy a kozelemben, ugy érzem,mintha csak mi ketten l''rlrtlink a világon. Ha nem látlak, egyediil vagyok, de ez sem igaz, ltllt't'tt bennem élsz. Mégis vágy dom utánad. Nemcsak szerelmes inp.yrrk Beléd, hanem szeretlek és a barátod is vagyok. Megbízom lt,'ttltcd, tudom' hogy szerelmtinket nem árulod el. Leveledb l ,,hu:(l!.artast" egy másodikos

rtt,'1',ismertelek, és bizom az ismeretlenben. Te is bizz bennem, mint Téged." habozás*nélkiili rrrr'r'l senkit sem szeretek 'gy, ,}:l'ttt'(:, a nagyvonalu, de kell en át nem gondolt egyetértésre jo példa

A

a harmadikos szakktizépiskolás fiunak a válasza: ,,Hell ! NagYon vártam, és j lesett leveled. A legéget bb gondokr l llllll, éS hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezek már engem is f,'p1lltlkoztattak. Eddig csak nagyon szerettelek, de ha ez így megy lrrii:'tbbl akkor a te gondjaid az enyémek is. Írod, hogy csak akkor tallrlrrk magamra' ha átmegyek a másikba, és ha átengedem magarlr;rt lr másiknak. Hát akkor gyere be hozzám. Tudod' ugy vagyok r,,'lt', hogy uAkarj és tégy, akkor sikertil<. Nem akarom, hogy bol,lrl1''lalail légy, és mindent megteszek azért, hogy majd erre a levélre rrpiy tckints, mint felesleges irkálásra. Ja, egy másik idézet: lEmber lrrztlj és bizvabizzál!< Nem azértrhogy felvágjak, de ezt meg én l.rlltiittem: >F{iszem, hogy bízol bennem, bízom és hiszek Benned' Allr1lk a szerelemben, Társam vagy és hiszek Benned.< Te, mást rr,'ttt tudok írni.'' olvastam leveled' na''ligyszerííen leírhatatlan, milyen tjrommel gondolataim leírva: a sorokb l látni érzés felemel liv()n-nagyon l, rlt:tsZ vágyatés aggodalmat. Bennem is ugyanilyen érzésekkavat,,11tlak. Most leírva ezeket, jeget tortél fel. Azt hiszem tisztavát:vlrl
Ebben a kateg riában is felbukkan lényeges és mellékes vumként is a ,,tul racionális'' min<ísítés'ezuttal els sorban a iskolás diákok korében. Hasonl nagyságrendii azoknak a csoportial aklk az dllít egyetértenek, de a kérdéseket és a kételyeket sokalliá'k.,,De jo mint egy falat kenyeret lenyelni Téged, s veled teljesen eggyé vá Milyen kár' hogy sosem lehet ilyen modon átengedni magunkat! az étzésem,hogy saját magunkat sem tudjuk tokéletesen ni. Végril is nem olyan bonyolult ez: hinntink kell egymásban, Istenben szeretntink pgymást' Azt hiszem, sokkal mélyebb, ugyanabba az irányba nézunk, mint ha egymás szemébe' Egye ennyit. Es nagyon Szeretlek!'' _ írja egy harmadéves orvostanl gat lány. A helyesbít k és elmélyítk valamennyien rokonszenz;eznek és alapzset kérdésekbenegyetértenek a levéllel. A helyesbít k egyhangsrilyon változtatnak, els sorban ami a nemiség kérdésétill Számottev csoport ez, a cimzetteknek tobb mint egytizede. nem valamennyi réteg képviselteti magát kozcittrik, az átlagos nagyobb arányban a vallásos fiatalok, a ktizépiskolások kozril gyobb arányban a lányok, mint a fiuk' Az így válaszolo lányok els sorban azt' Íuangoztatják, hogy a nemi éIet, bár szép szerÜes része a kiteljesed szerelemnek, szamukra még korai. id sebbek más értékekki)zé agyazaa teszik a helyére a szerintti kissé tulhangsrilyozott nemiséget. ,,Nem érzed, hogy tirlzás drin tényez nek tekinteni a szexualitást? Az biztos, hogy irt zatos j t<ísége van, és a személyiség formálásában alapvet tényez , gamrol tudom. J l kell gazdálkodni vele. Hatalmas lehet ségek é hatalmas bukások forrása. Ami az emberismeretet illeti, eb kissé pesszimista vagyok. Egy életre társat választani, nem lehetséges-e. Kornyezetemben annyi nem sikertilt házasságot lá tok. En is állandoan változom, a másik is' Hogyan lehetséges íg egy életen keresztiil egyiitt lenni? A házasság mint szovetség, per sze, sokat segít, mégis, biztosak lehetunk, hogy elkotelezhetj magunkat a másik mellett egy egész életre? A téma kozel áll zám, valoszíntíleg az emberismeret éS a házastárs kiválasztása kér désébenis meg tudsz támogatni véleményeddel'' _ írja egy hu éves egyetemista fiir. Ennek a kateg riának egy másik, az el bbinél kisebb, de érdekes csoportiában a szerelem és szexualitás kérd se az hapcsolatokkal, a személyiségfejl désévelkeri| osszeftj Majdnem mindegyik elemzésben a szeretet szerepel a szerelem ne fogalmak nt, s visszatér kulcsfogalmai ezeknek a válaszoknak a rinzetlenség és az odaada.s is. Ezt azért is érdemes hangsrilyozni t66

lll('rt még a levéllel teljesen egyetért k kozott is akadtak néhányan, *rkik az tinzetlenség tulhangsulyozasát kifogásolták, és az egészséges

helyeselték és szorgalmazták' mint ez a harmadikos gimna* lrslu: ,,Szerelmem
trlcnnyire! Egész életiink egyszeri, megismételhetetlen, torékeny jlindék, miként a kolcsontis szerelmtink is, de ha egyiittmiíkodrink vclc, már er sebbek vagyunk. Hogy mire leszek képes? A szeretet tcszi képessé az embert az odaadásra és az elfogadásra, a szeretetllcrr látom a másik embert ajándéknak, s leszek én is számára ;r;ándék. Amíg ez a Szeretet uralkodik rajtunk, biztonságban vagyunk. Nemcsak egyrriásért szeretitik egymást, hanem a sztileten,lilkért is, a korrilottrink él kért is! Mindenki építheti szerelmtinket, ('Zt eI ne feledd! Ha csak magunknak éljtik meg' el bb-ut bb elfára,lunk benne, és zátonyra jutunk. Elni azokért, akik miattunk szÍiletrr:k, akikkel ketten egytitt találkoztunk, soha nem lesz unalmas. l:rre gondolj, amikor nekem ajándékozod magadat' és amikor elfoglttlsz engem ajándéknak.'' Így Ádám, aZ egyetlen a háromszáz l
12 A fiktív szerelmes levélre adott válaszok elemzését b vebben rcrkép, fehér foltokkal. : Forras,1983' 5. sz.

1.

Szerelemkép-

167

A PRoBLÉMAGÓCoK

A levélre válaszul

érkezett háromszáz gépelt oldalnyi harmadfél_ száz levelet j néhányszor átolvas ,,szerelemkutat '' hét'ponton érzi sebezhet nek a mai magyar szerelmet' problematikusnak a mai magyar fiatalok szerelemfelfogását. Kulcsszavakkal jelezve ket: szexualitás_szerelem, empá1ia, onzés_tinzetlenség' tu'datosság, szerelem-szeretet, házasság, személyiség. Az empatia hiánya: Úgy tiínhet, hogy meghokkent en sokan hihetetlenul feltiletesen' pontatlanul olvastak, igencsak c!,nkényesen emeltek ki részleteket, feltiín en nem találták meg szereptiket a levéljátékban. Úgy érzem, hogy magáb l a válaszanyagb l is bizonyíthat , és ezt er sítettékmeg az esetenkénti személyes (csoportos) beszélgetésekis, hogy az ilyen viselkedés m
jellemz az átgondolatlanság, kidolgozatlanhiánya' mindenek m
ltlnak. Tobbségiikre

riitg, a nagyobb távlat l;,|p hianya. Kevesen

1

t69

,,megszelídtil''r,,átmegy szeretetbe''r,,lelomboz dik''), és végril (els sorban a házasoknál) mint a szerelem izeit és színeit jelent s mértékben megváltoztat vagy a szerelemmel pdrhuzamos élethelyzet. ,,A szerelem nagyon jo és szép, csak kérdés,hogy beteljestilhet-e valaha. A szerelem csapda. En félek t le' Igaz, van férjem, de kertilom is a szerelem minden formáját mással. Mégis azt vallom, hogy a nagy szenvedélyes szerelem a legjobb az egész életben. A szabad szerelem h dol ia vagyok, ami természetesen nem a szexpartikra értend . Íjs ez az egész fuggetlen att l, hogy férjnél vagyok. Azt vallom, ha szeretek valakit, minden további nélkul az ové lennék" _ irja egy huszonnégy éves bérelszámol n . ,,Drága vagy! Szépeket írtál, és sok olyat, ami felesleges! Vannak olyan pillanatok, mikor ugy érzem, sztikségem lenne rád, a kedvességedre' arra' hogy velem l gy, sz lj hozzám, de te tudod legjobban,

hogy gyáva vagyok. Sohasem tudnék nyugodtan kapcsolatot terem_ teni, csak álmodozom r la, amikor a családom alszik. Hiányzol, de nem akarok rád gondolni, nem akarom, hogy gyotorjon. Végtil is nyugodtan élek! Ez fontos! Tudom azt' hogy sem te' sem én nem rugnám fel a családot, a nyugodt hátteret. Szexuális téren a férjemmel tokéletesen megértjtik egymást, mással gát[ásaim lennének. De ugyanakkor hiányérzetem Van'' - irja egy harminchat éves pedag _ gus n aki szerint a szerelemnek a szexhez sok koze van' a l:rázas' ' sághoz semmi, a lényege pedig az érze|mi fellángolás, amikor az érzelem és a vágy uralkodik az értelem felett, amikor az ember átérzi és átéli nemiségét, amikor normális, hogy onz legyen. A szeretet'a szerelemképben: Ezzel is rigy van, mint a szexszel, benne van, de nincs a helyén. A ,,szeretet nélktil nincsen szerelem'' és az ,,akibe szerelmes vagyok, azt szeretem is'' hangoztat i koztil eléggésokan elég keveset tudnak a szeretetr l: érzelemre, szellemi kapcsolatokra, htiségre, gyengédségre,megértésre,hibák elnézésére egyszeriisítik azt, ami persze mindezeket magában foglalja, ám j val osszetettebb és gazdagabb, és i val ritkábban hangsrilyozzák a legalább" ennyire fontos tulajdonságait: a felel sséget, a másik személy tiszteletét, az áldozatot, az odaadást. Lényeges ktiltinbségek tapasztalhat k ezena téren a vallásos és a nem vallásos fiatalok kozott, mett az el bbiek tobbségénéla szeretet a szerelem nem fogalmaként szerepelt, a szerelem pedig a szeretet egyik kiilonleges megnyilvánulási formájaként. Ezzel korántsem állíthatjuk azt, hogy a vallásos fiataiok korében minden esetben vagy akár az esetek dtjnt részében helyén lenne a szeretet a szerelemképben vagy a szerelem a szeretetképben' Sokan koztilrik az orcik, a tokéletes, a mély, az onzetlen szeretettel a mul , az olykor onz , az elvakult és 170

tekintetben felriletesebb szerelmet állítják szembe, és abban ltiznak' hogy a gyarlo szerelem szeretetté nemesedik át. A szerelem és a személylslg; Kevesen válaszoltak arra a megállapítlisra, mely szerint az ember meghatározatlan, a másik nem általi kicgészítésreszorulo hiánylény. A válaszok nagy tobbsége egyes r,zÍm els személyben ír dott, de viszonylag kevés levélírban irkt ivizál dott személyisége. Sokan panaszkodtak, hogy a levél szea stlk

rrr('lytelen, hogy

az

személytikr l nincsen

lcvclír eszkciznek, lábtorl nek tekinti t,

sz

benne, hogy

*"

de nagyon kevesen reaamit l a szeret k energiáira, a szerelem személyiségfejleszt 1''liltak lbbak lesznek. A személyeskedés,az,,intimségek'' kisziv átogtatá'n, az oszinteségroham gyakoribb volt a válaszlevelekben, mint az t'gyéni hang. J val gyakrabban fordult el a ,,nekem jobb lesz'', és ,'rvendetes m don még gyakrabban a ,,nekrink jobb lesz'', mint a ,,rribbek lesziink általa''. Akik arr l írtak, hogy a testi-lelki szerelem .;ziimukra még korai, alig-alig írtak arr l, hogy mit l nyilvánítják rrrajd magukat érettnek a testi-lelki szerelemre. A magyar fiatalok koziil orvendetesen sokan viselkednek termé}izctesen a szerelmes-szerepben, de kevesen érzik és értik meg, hogy lr szerelmes személy tjnkiiréb l nemcsak a mi kett s ktjrébe léphet át' |rlnem énkorébeis, ujrarajzo|va azt. Még kevesebben érzik azt lrrnit a pannonhalmi Ádam már meg is fogalmazott -J hogy a má.sik \':eretete a masok szeretetét is er sítheti, igy a szerelem egyszerre lehet forrása, eszkcize és eredménye is az egymást - optimális csctben - er sítve áthat két folyamatnak; a'személyes lésnek és a t rsadalmiasulásnak. Így válhat a szerelem kétszemélyestársadalmi irrtézménnyé,az énnéés a mivé válás laborat riumává és ugyanakktlr ligetévé'templomává, otthonává. 1t

(

]SUCSTELJE SÍTMÉNYnl gERsÉGBŐL

A szerelemben képes lehet erre az ember, vagyis az egyetlen aégten!'totr lény. De melyikiink gondol erre, amikor azt s gja a rrrásik végtelenre nyitott lény fiilébe:,,Végteleniil szeretlek''? A szerelemfelfogásokat vizsgálva ugy tíinik, kevesen vannak ilyertck. Feltiín en hiányoznak ezekb l a meghatározásokbol az a|ázat, lr felel sség, a szabad dontés, az adás, az onfeladás, a személyiség, lr tobbes szám els személy. Még szerelmesként is kevesen hajlanLlok onkortikb l kilépni, kiszakadni a ,,légy enyém'' birtokviszbnyllol, kevesen probálják bebizonyítani, hogy alkalmasak a továbblt:nre

irdásra. }oval tobben vannak' akik csupán szokást látnak a szerelem-

llen, nem legszemélyesebb tettiinket, ami persze kockázatos vállal-

L7t

kozás, hiszen annál ttjbbet kockáztatunk, minél mélyebb k ba kertiltink valakivel. Ezt még a barátságnál sem veszik figyelem

be. A ,,Mi kcize...?'' kezdetií kérdésekrekapott válaszok arra bizonyítékulszolgálnak, hogy a barátság, a szerelem, a nemiség a házasság szétzilát' d fogalmai talán leginkább a szeretet fogalmé val rendezhet k ossze. Társadalmunk emberi dimenzi janak k) gozásakor az eddiginél j val nagyobb gondot kell fordítani ennek a fogalomnak megfelel bb elhelyezésére értékrendiinkben. ,,Ha a férfi szeret egy n t, kezdetben azthiszi, hogy szerelme csak hozzá hasonl személyre irányul, akit átolel hatalmával, és akivel szabadon társul. J l látja, hogy arcomat fény borítja el, rá is átfut a sugárzás, érzelmi mozgásba tlozza szívét,és ragyogni kezd t le minden dolog. De lényem sugárzo fényétcsak saját elbrívolt szelle_ me egyéni fokának véli, vagy egyszeriíen azthiszi, hogy szépségem ttikroz dik a természet ezer kis ékkovén.Ám nemsokára ámulva tapasztalja azt a heves nagy er t, mely benne trir fel, amint kozelebb megyek, s remeg, ha felismeri, hogy velem csak ugy egyesrilhet, logy o is feltétlenul a teremtés egyetemes míívénekszolgája lesz.'' Igy elmélkedik a szerelemr lTeilhard de Chardin", Nagy Lász| viszont csak ezt kérdezi: ,,Ki viszi át fogában tartva a szerelmet a tulso partra?" Ezt a kérdésttettem fel én is egy emlékezetes estén a bakonyoszlopi olvas táborban tizenot éves szakmunkástanul társaimnak. El z leg kisebb kcirben, egy bens séges beszélgetés befejezéseként tolmácsoltam a kolt kérdését.Akkor csak egyvalaki jelentkezett, egy állami gondozott fiu, és halálos komolyan ezt mondta: ,,a saskeselyii". Nem nyugodtam meg, nem akartam a saskeselyííre bízni a szerelmet, és azon az em|ékezetes estén az egész olvas tábor színe el tt ismét feltettem sorra egymás után Nagy Lászl kérdéseit: Ki imád tticstik-hegediít? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszul fol a szivárványra? Ki rettenti a keselyiít? Ki viszi át fogában tartva a szerelmet a tuls partra? A keselyíí elrettentésérevállalkoztak legtobben, de azért a szerelem átmentésére is akadt egy-két bátortalan és mégis hiteles jelentkez '

l3 Teilhard de Chardin: Az orok n i Az Ut az omega felé címííktjtetben. Szent

István Társulat, Bp. l980

172

(

I

iA'l'I PAL I

oltomiglan-holtodiglan Az alábbi beszélgetésrészletekl982 novemberében kerriltek hangszalagra egy Erzsébet-

napi osszej
lyiiknél. - A szerk.

Pal: Beszélttink aZ asszony egyenjoguságár l, a család létjogolrrltságár l, de még nem esett sz a férfi szerepér l a családban. ll'Óabor: Akkor elnézést,de visszaveszem a sz t A családunklrltrr cnnek torténete van. Az elején, azt hiszem' eléggéegyforma pelenkamor t.lzt vállaltunk a házi munkáb l. Nem voltam finnyás, riirrlt, Ítízést,mindent vállaltam. Aztána munka alakulása, a pénzkeirányba' A pénzt r i'lcri lehei ség eltolt minket a hagyományos irrlr:jllb én hozom, mert tobbet tudok keresni, így viszont kevesebllt'l tudok segíteni. Azt hiszem, emiatt azért nincs gond' ,|.I'ászl :Ágyerekekre mennyi id d jut? |d |Ez dont kérdés! l)_né Cili: Mostanában kevés, de átmeneti id szakok vannak. t i . Pdl: Valahol olvastam, hogy a férfi legt bbet azzal segít, ha rrt'r'cti a gyermekeinek az anyját. II-né Zsuzsa: Ez nagyon helyes. (i. Pal: Biztosan nágy igazság, de rigy érzem, tobbet is tehet. Nileg az sem elég, ha segít á házímunkában. A férfi nem vonhatja ki rnagát a család gondjai alol. Ktilonosen nem, ha az asszony is ,lolgozik. I]-né Zsuzsa; Mi hagyományos szituáci ban éltink, én otthon r'lr11yok, és ez meghatároz . Ennek ellenére nálunk s
173

V-né Gabi: Amikor az ember otthon van, és megjtin a fe l fogva a felel sség megoszlik, n egyedtil kell hatot nézni, hogy fel ne másszon, le ne essen' mag ne borítsa stb. Megkonnyebbiil az ember, mert most már kett vagyunk, ha nem is segít konkrétan. Elég szubjektiv, hogy m jelent segíteni. Alkalmasint az is lehet segítés,ha kiimegy a k bol' és hagy engem egyedril fozni. Sz. Erzséber.' Más az asszonyok és más a férfiak lelki alka A férfiak inkább a saját elképzeléseiket szeretnék érvényesíteni. a méricskélésnélktili mindent akarást nagyon kevesen ké megtenni, amire egy n képes. A férfiak - ne sért djcin meg senki. el szor a fejrikkel szeretnek, utána a szíviikkel. A n k pedig szeret nek, és nem gondolkoznak, hogy mit és hogyan. Akad ugyan kiv a férfiak kciz
ltlrltk, egy szellemileg igényes asszony nehezen tud megvalosulni rrllltrlt't aháztartási munka végzésében.Talán az lenne a feloldás, lt,,g'y azok a családok, akik ktiszktldnek ezzel a gonddal, egymásra l r, lrrlrnak találni, valamilyen speciális kcizosséget tudnának alkotni. t i. PáI: Tobb helyen olvashat , hogy a mai társadalomban az a ttr,, :tkinek nincs saját keresete, ki van szolgáltatva a férjénekl)'né CiIi: Mondhatok valamit? En sokkal szívesebben vagyok ! ilzrrlgáltatva a férjemnek, mint a társadalomnak. Ugyanis a férjem tttr'g soha nem taposott át rajtam, és nem sértett meg. Gyermekkorrrrrrbol is emlékszem, mennyi taposás és megaláztatás volt a rénlttttk, éppen mert sokan voltunk. Es miután nekem van négy gvt'rckem, a helyzet ismétl dik. Att l kezdve, hogy elmegyek a rr,'ip,y gyászhoz' mert terhes vagyok' és miket kérdez és miket ttt,,tld! Lehetne folytatni a sort! Ez a kiszolgáltatottság' Ílerlr az) lr,';iy a férjem keres rám.

préselni. Néha a mércétis kell emelni. Az anyaatt l fél' hopp, beveri a térdéta gyerek, mert át kell ugrania a lécet, az apavi máris foljebb tenné. V. Endre: Nagyon fontosnak tartom a házastársi kapcsolatot, szerintem minden ebb l n ki: a család megtervezése, életvitele, a munkához és az egész társadalomhoz val viszonya. Azt hiszem, akár a társadalomban, akár a magánéletben, baráti korben vagy éppen a saját házasságunkban tapasztalt problémákat mind vissia lehet oda vezetni, hogyan indítottuk el az élettinket, és a kapcsola_

lrrlrcsolat. Sok szempo"iUOt ei mfu Uaiati kapcsolatot is jelent. 5rrjrros nem mindig jut rá id . t\. Gábor: Éppenezértaz ember megválogatja, hogy azt a kevés r,lcjct kire áldozza. Azt hiszem, f leg a nevelésben nagyon nagy tr'gitség a baráti kapcsolat. Az embernek sajnos nincs az az étzése, llr'gy iaj de j l neveljtik a gyerekeket' meg milyen szép család vrrgyunk. Nem tul gyakori a sikerélmény.Ha máshol is ugyanazoFrrt a problémákat |átja az ember, talán nem torik le annyira. Esetlt'g kaphat a tobbiekt l jr5 otleteket; ne a fenekét tisse, mert az rnár

Sereg a férj személyében, att

anyai szeretet nem préseli ki a gyerekb

l, amit

esetleg ki

tunk fejl d tendenciát mutat_eJ vagy pedig ellaposodik. Elpárolog-e a szerelem, és marad helyette a ktitelességérzet, vagy ahogy szépen szokták mondani, a szeretet elmélyril, kivirul, kivirágzik az évek mrilásáva|' Az elmult tizenkét év tapasztalata alapján meg merem kockáztatni azt a véleményt' hogy lehet rajongani is egymás iránt. Sokat lehetne err l beszélni. Jo házastársi kapcsolatnál például eleve nem téma az egyenjoguság kérdése.Automatikusan old dik meg, ki f z,ki mosogar, ki foglalkozik a gyerekekkel. Ezek huszadrangu kérdéssémin stilnek, hiszen a mi kapcsolatunk éppen azt jelenti, hogyan lehetne jobban csinálni' Ésnincs huzavona, meg lélektani hadjárat egymás ellen, te itt vagy er sebb, akkor én ott leszek er sebb, és hogyan tudom rád kényszeríteni az akaratomat. G. Pál : Az embernek hálásnak kell lenni azért, amit kap szeretetben' odaadásban' alkalmazkodásban' és t le telhet en viszonoznia kell. V. Endre: A férfi és n kapcsolata a családban egy másik gondot is felvet. A háztartásbeliségtt nemcsak a megbélyegzettség miatt 174

rrrrrr vállalják szívesen az emberek, hanem azért Sem)

mert ugy

r

ti

. Pal:

A szril k

kiegyensulyozottságához is kell a társadalmi

rIgyis kemény' hanem pr bálkozzék más rn dszerekkel! J ha a ' !,'rrjlbeliil azonos nézettícsaládok osszejonnek, és egy kicsit szintr'lr beszélgetnek. 7.

Lászt : Ezzel kapcsolatban lenne

rryi ideje jut erre? Őszintén.

egy kérdésem.Kinek meny-

D-né Cili: Amennyit szakít magárrak. |. Lászl : Várjunk csak! Anélktil, hogy más ne látná kárát. Szi'rmolgassuk, hogy egy éyben hány szombat-vasárnapot lehet .izltnni erre! Ha levonom a nyári nyaralási id t - az nagyon megllytlmná a statisztikát -, akkor tlt-hat alkalom nekrink is marad. B_né Ágota.' Mit csináltok szombat-vasárnap? T. Lászl : Behozzuk, ami a héten elmaradt' A gyerekekkel egy k rcsit tobbet tudunk lenni, rendbe kell hozni a lakást, port let rolrli, néha ablakot mosni... I}-né Ágota.' Énis ezt akartam szombaton a férjemt l kérni, de ;rztán beláttam, hogy sokkal jobb, ha elmegytink valahová, és hagytrlk megint az ablakot a fenébe. t75

G. Pál: Azért én még egy kérdésselmegtoldanám. Az emb bármennyire is szereti a gyerekeket' szeret velrik lenni, veltik já 9?Ti'mégis igényli, hogy a feleségévelktilon programot csinálj Néha fel kell magunkat is tolteni, egy kicsit aZ utodok nélkiil ler F,rre ki mennyi id t tud szánni? Nekrink talán évente négy alkalmunk van egymás számára. A 15 éves házasságunk alatt tiss: sen háromszor egy hetet tolt<jtttink kettesben. B-né Ágota.. Évente talán kétszer moziba megytink. V-né Gabi: Voltunk az idén kétszer moziban, egyszer Sz ban, egyszer hangv'ersenyen. Bocsánat, a hangversenyen kel voltunk. Ezenkivtil nekrrnk két olyan baráti ktiriink vaí, lyel rendszeresen tisszejárunk kéthetente. B-né Ágota; Gyerekesttil? V-né Gabi: Nem, ez esti elfoglaltság. Fektetés után. 12 csináljuk. Nem mondom, sokszor fáraszt , de azthiszem, get számít. V. Endre: Nyárongyerektáborokat tartunk. Egyszer akkor trink el kettesben nyaralni, amikor minden gyerektinket vitték. Házasságunk kezdete ta mindig torekszunk arra, legalább három, de inkább ot_hat napot kettesben tudjunk t
mit tudom én mivel ftigghet ossze. En pingpongozni. A j játékhoz viszont ellenszeretek nagyon 1téltlául lelre van sziikségem - aki nem biztos, hogy a feleségem. tnl, rt cimborasággal, meg

-t

Kati: Ebb l tudhatjátok, hogy tudok pingpongozni. rejtenek magukban T . I'aszl : Természetes, hogy a ',kilengések'' jol tudiuk, hogy a válások z
|át

szanak fcíszerepet.

l]. Andr s: Azétt, mert a morális háttér hiányzik. (i. PaI: Igazad van Laci, az ember nyitott is akar lenni, és v|p1credményben ktils emberi' szellemi, egészséges érzelmi kap_ r r;tllatokra is torekszik, ami helyes. Mégis van egy határ. De hol? Alllrnd an a határon járni veszélyes lehet. K. Istaan: Ha a házastársi kapcsolaton belul hosszu id n kereszllll Van lehet ség a fejl désre, akkor nem lehet bai. A feleséggel ,'ltiiltcltt meghitt rák mindig tudnak ujat adni, és ugyanakkor ! rrtlarcot is vallhatunk. Az ríjdonság erejével hathat ecy i kapcsolirt, cle biztos, ha a megszokott partnerrel, a feleséggel is vannak 1lrlrll, vannak rosszabb alkalmak, hogy így mondjam, akkor a napnál tri világosabb, hogy teljesen uj emberrel, mindig változ partnerrel lIllllyon kétes értéktíoromokhoz juthatunk. A kornyezetemben elég l,,l
regenerál dik. De amit az-ember ugy csinál, hogy nem szeretné, másik megtudná, az hiítlenséc*é; akkoris, tá zett rosszat nem teft. '.**i,'gvr.., D. Gabor: Talán ia.a]g 19m hangzott el, de azt hiszem' l1g1d"i: hogy bizony id nként soka1 kell áorgo'"""r.. Gy; kérdezik, hogy bírjuk a sok munkát, rengeteg átd.oratoitem] Fl szcir is, áldozatnak sohasem érzi az eíuer,'másodszor is de vele jár. Általában az élet nehéz, t o' i', ha csak van valakinek. Egy is sírhat éjszaka. Ezt "t tudatosan "g';; válla'iitik alábbis én késztiltem rá, és tisztában voltam vele, ha megháza dom, utána l'gm nagyon tudok sportolni. Ez teljestilt N,ir" ;i tudatosan vállaltuk, akkor tcibbé-kevésbéazt í" ;ii"l;k; valamir l lemondunk' Nem azért, mert ez lemondá', r'"".-, elhanyagolhato értékíí javakr l mondunk le ahhoz r.ep..r, akarunk érni. J házasság mellett nincs jelentoseg. "iii, alsá iiá'"' bár a kísértésnekvalamennyien ki vagyunk téve. G-né Piroska: Azt érted ezen, ha azlmbe r á|d'ozatothoz, j vigyáz a megszerzett értékekrei D. Gábor: Az á|dozat sz t én nem használnám. Ha az kirándul, a hegyre fel kell menni, az se kcinnyií. Atapvetáen az a társadalmi képzet, hogy éljrink minél konnyebbl". K nem lehet élni. Aki konnyen akar élni, annak minden " ,".Ál. nehézségellenszenves. A legkisebb huppanoiot is szitkoz dik' veszíti a bels tartásat. J. Lászt : Énaztfigyeltem meg, hogy teljesen mindegy, egy ,kett gyere|9, egy sincs vatat iiet . Mindenki p_"í".iíi 'ugy gyerekkel ,,Egy is bo\zaszto nehéz, rrilttil t'"i."oroÁ-Áug"..rut. A7 uTigazság, hogy tényleg hajszoija. Ésa ísten .. ,"ái-i_i'.* J mi a fenéert. Lihegjrik a dolgokat. so.""*"to, .'"k.-..ir.!?á.r? ktil<jnbin nem tudom az autotrizemeltetni, é 5:'l^'_"]b!:*: T:'J ak\or.1el tudok rijabb melokat szerezni. E" u"l"*i ;;;;;;il reakcioként elindít folyamat. hogy materialista felfogásri vagyok, ha nem sz!.^!al.:^Lehet, filoz fiai értelmében, de.e1 a ftildi, gi'atortaiite"et."v*gti"is kcin kereszttil szeretem megk
,

segíthet, hogy egy kicsit megérezztik. Ésezt az lFlll l.cngeteget -kamitoztaihatj uk a házastársi kapcsolatban is. A szerelmes yt lerlr vlrgy n automatikusan alkalmazkodik, figyelmes a másikhoz, a,l,,tt cs*ctben elnéz . Ez ujabb szeretetet és viszontszeretetet sziil' igy kialakulhatnak azok az emberi és viselkedési normák is, ame|i,]k rrrindkét félnek j k. Azonban, ha az ember az ,,uj szerelmet'' trtt.svc máshoz fordul, akkor mindazt elveszíti, amit eddig elért. Art gyanítom, másodszor nem is tudunk olyan rugalmasak'lenni. lrlr'lr.iri természettinkb l kovetkezik, hogy ennyi segítség mellett is l,' ir clbizonytalanodunk. |' ' Iindre: Miskol.'i Miklos Színlelni boldog szeret t címríkonyt,e.llill azt jegyeztem meg, hogy az i| szere|em fogalma azért szi|ell'll ll'lcg] *éit u házastársak nem tudják tart ssá tenni szerelmuket. r1rr,ll k]ezdve, hogy clsszetartozunk, már nem tiszteljiik egymást rrrrrryira. Eleinte maid osszetortem magam' hogy szimpatikus legv..k számára) most már bírálom, kritizálom) nem adok magamra ,,,,',yit se krils leg, se bels leg, a szavaimat is jobban szabadjára {.ll|icdem stb. Aztj szerelmekben viszont ismét el lehet játszani, |r,,gy h dítok és csillogtatom' amit tudok. Az emberek a szerelem-

. l,, r.

r r

I r

l,,.ir"clcíbb-ut bb tényleg eljutnak oda, hogy megismerték egymást, r.:; lrlvább kell fejl dnitik' hogy ujra izgalmasak lehessenek egymás,,irl. Vagy ne? Inkább keresiink egy másik embert, aki régi vicceinl,t.l r-rclí hafiotta? Tehát onmagunk megrijítása, fejlesztése helyett 'r

l)llrtnertinket ujítjuk. t i . Pal: Mostanában elég divatos téma a gyerekek családi életre

rre ve

lése'

Ii. Istzlán: Ó, benne van a Pajtds ujságban, meg az Ifj sagi |lltryazinban! Leveszik a vállunkr l a terheket. ij. pat, A nyolcadikosok osztályf noki ráinak tanrendjében az osztályf nok feladata megmagyarázni a gyererrlvastam9 hogy -serdtil korban az cinmegtart ztatás nem jár káros kcknek, irogy lttlvctkezményekkel.

I}' Andrai: Bár a Magyar

r r

lfj

sá.g meg

az

lfj

sági Magazin

llist ír.

Í-I-néZsuzsa.. Szerintem nincs a kérdésnek értelme, ha az ember llttrmális családi életet él. A családban létezésmaga a nevelés. Nem rrcl<em kell kitalálnom, hogy a családi életre miként neveljek: IreÍ} 1'rcdikálhatok vizet, ha bort iszom' D. Gabor; Teljesen érthetetlennek tartom, hogy nincs családi ,.lctre el készíttanfolyam azoknak' akik igényelnék.Rengeteget tlrrrulunk ebben a társadalomban, de a házasságra nem készuli.ink lr'l. Nemncsupán szexuális oldalon van probléma' meg hogy egyik

,;cm

tud

Í rii,

de azt sem tudják, mire kell felkésziilniiik'

179

D-né Cili: Ahol megtudhatiuk, hogyan kertilhet el a gyermekáldás. Ktilfoldon állít lag vannak olyarr tanfolyamok, ar' aházasodni készril fiatalok beiratkozhatnak, és a pénzbeosztást "al kezdve mindenfélét megtanulhatnak. G. Pal: Volna még egy elvi kérdésem.Meg tudjuk-e fogalmazní roviden, tisszefoglalva, miért tartjuk j nak á mágunt sámára a családi életformát? D. Gábor: Csak azt tudom mondani, hogy milyen lennék most, ha nem házasodtam volna meg. Lehet, hogy pesszimísta vagyok, de nem szeretnék tlnmagammal találkozni. ciat< ennyit. Mind a kett nket tobbé tett a házasság. Azt is meg merném kockáztatni, hogy a négy gyerek nevelése nem okozoit kárt az ugy.revezett

szakmai el menetelemben, semmiféle lemaradást a piiyámban. Emberileg viszont én-nagyon sokat kaptam. Hogy rreiyede*''.m ber vagyok, hanem félember, azt a házaséletem-nek ktiszr!íhetem; azzal, hogy az ember rigymond egy csom mindenr l lemondott, rengeteget kapott. G. P t: Érzelmekben? Tudásban? Gabor; Egy csomo gátlásosságot sikerrilt levetk znom, ami p' kifejez dhetett volna cinizmusba'', l.h.t"tt volna palástolnimin"i denfélével, de beltil megmaradt volna. Ez az.gyiL. Másrészt a házasságnak kosztinhetem, hogy nemcsak logikai gondolkodásom van, hanem érzelemvilágom is. Az életem magányosan tapos malom lenne, beállnék egy szrík irányba' ahol t lem csak azi várják, t_togy jobbnál jobb áramkorciket hozzaklétre. Így hssanként kívrilbeliil ugy néznékki, mint egy mikroprocesszor. D-né Cili: Mikor férjhez mentemJ nagyon meg voltam elégedve magammal' Lehet, hogy szerelmesen az ember szebbnek látja*saját magát is. Pedig tomérdek hibám volt. Nem állítom, hogy most nincs, de biztosan kevesebb, tehát nagyon sok mindenbá meg tudtam változni. Dacosra nevelt lány voltam' Elég szigoruan fogtak otthon, mindenért ellenkeztem. Például azé't .'em-tanultam tovább, mert apu er ltette. Elmentem gépíronak, kés bb estin érettségiztem. Minden megnyilvánulásomrá rányomta bélyegétaz ellenkezés. Ha Gábor megpr bált volna lebeszélni báráeíyik rossz tulajdonságomrol, nem is tudom, mit is csináltam volna vále' Egyszet aZ efezusi levelet hallottam felolvasni. Korábban is ismertem, de azel tt nagyon irritált, hogy az asszonyok tiszteljék az urukat, lsvenek engedelmesek' és a férfiak ,,csak'; szeressék a feleségtiket. De akkor, ahogy jotttink hazafelé, nagyon megragadott, hog5lférfiak, szeressétek feleségeteket ugy, amint Kriszius*sz.r.ti. aí egyházat, hogy megváltotta, szenvedett érte azért, hogy szepl és"iánc nélktili legyen. Ezt valahogy usy éltem át, hogy áborLegváltott 180

hibáimt l és folyamatosan megvált, mert még maradt elég. Soha nem mondta, hogy ezt vagy azt nem jol csinálom, bennem ('rctt meg az elhatározás, hogy másként akarom. Nem azért, mert ii piszkált, vagy mondta, hogy zavarja, hanem mert a szeretete szeretetet ébresztett, és ez a Szeretet arra vitt' hogy ami neki rossz crlgem

lchet, azon változtassak. Ezt annyira átéreztem akkor, hogy így clmondva csak dadogásnak tiínik. Nekem ezthozta aházasság, ez llcnne a nagy feladat. Úgy gondolom, már csak azért sem lehet rtnalmas a házasság, mert mindig Van benne tennival . V. Endre: A Teremtés konyve szerint két parancsot adott az lsten: hajtsátok uralmatok alá a foldet, és szaporodiatok. Koznapiitn sz lva: használjuk a világot' és szeresstik az életet. A baj ott kczd dott, hogy az ember nemcsak az ember alatti világot, hanem a másik embert is a maga uralma alá akarta hajtani, tehát kezdte nem szeretni az életet. A jézusi figyelmeztetés ota sem javult lénye!4csen a helyzet. Az eszmény az én számomra mégis az, Itogy az cletet kell szeretni. A Szeretet továbbadása és kiárasztása a dolgom. A családi élet innen automatikusan kovetkezik. Az ember férfinek s n nek van teremtve. Ez olyan, mint két félgomb - egy gorog btilcs hasonlatával -, ami keresi egymást, hogy kiegésztiljon. Ha cgymásra találnak, szeretik az életet. Akik hisznek a szeretet fontosságában, erejében, értékében,azok tovább is akarják adni. Énsokszor gondolÍam azi hogy akik tudatosan és szándékosan nem vállalnak gyereket, azok nem hisznek az élet értékében,és a tudatalattijuk rzt sílgja, hogy nincs mit továbbadniuk. Aki hisz az élet szépségében,az sokasodni és kiáradni akar. A családi élettink tehát a Szeretet kiáradásának egyik megval sulása. A keresztény ember cnnél sokkal tobbet céloz meg; mindenfelé ki akar áradni, és minclenki felé akarja sugározni a szeretetét. Tehát családi korén beltil is létre akar hozni egy olyan társadalmat, ami ugyanezt a célt szolgálja' Énazt hiszem, amig az embernek nincs meg ez a fontosságérzete, addig nincs az életének lendtilete, és akkor jonnek a nagy lclki kiborulások, az elidegenedés, a cinizmus, sz val a modern civilizáci tisszes baja. V-né Gabi: Szerintem a mai tobb-kevésbé i l miikod család cgészen evidensnek trín dolgokat kérd jelez meg. Tehát olyanokat, hogy egyetemi végzettséggel nem maradhatok otthon. Vagy: tcniszezzem-e munka után, mert nyilvánval , hogy teniszezni j . Ahol kritika nélktil elfogadják az evidenciákat' ott torések keletkeznck.

K. Istadn: Úgy érzem, hogy

j

házasság élménytad az emberek számára, a család számára, a gyerekekr l nem is beszélve. Nagyonnagyon fel tudok nézni azokra a házaspárokra, akik gyermektelentil a

181

T"g tudnak egymás mellett maradni. Nektink k
I{ADNÓTI SÁNDOR

l.'érfimitologiák

Nagy krilonbség, hogy ki beszél a n -férfi viszonyrol, n vagy férfi' Az alábbi írás a férfibeszédr l sz l e tárgyban, méghozzá nem valamin rendszerez taglalatban, de nem is a mindennapi tapaszralatokra ftiggesztett tekintettel. Hanem azt teszi) amit gyakran

clkovetnek a mrívészetterhére: a mííalkotásokat nem cinmagukért, |ranem,,informácioként'' faggatja, mintegy dokumentumokként. Valahányszor ekképpen cseleksztink, mindig az a f
nritol giája. r.

(CASANOVA) A SZEM

Igen, a halszemb l figyel tekintet, a harmadik, a világ szeme mintegy kimetszi aZÍ a teret'' amelyben a párok tizekednek. S t Inintha az aktorokat is szabná meg, foglalatosságukban a játék, a ritus, a munka és az élv arányait, megosztásának és megoszlásának Inindenkori mértékét,a testhelyzetek változatosságát vagy változat|anságát' érintésekés lokések durvaságát vagy finomságát, az l]l tt és az Után tartamát és tartalmát. A szem pompás szimb luma vezeti be Giacomo Casanova lovag crotikus ténykedéseinek sorozatát Fellini vásznán. A gáláns Velence rinnepélyeinek egyike. E városr l és e korr l biztosan tudhat , hogy tinnepségeiben a két, egymásra feneked testvér, a játék s a 182

183

rítus valami zíitzavaros egyensulyra iutott' a menthetetlen mertilésben reprezentácio és frivolitás egymásba kapaszkodott. A levélben' amelyet maszka ad át maszkának, ismeretlen hívja ta!álkáta az álland szerelmi készenlétakrobatáját. A kéjpalotában dévaj apáca a vendéglát , vagy inkább nem is , hanem ama halszem mogtitti testetlen és nem nélkrili tekintet. A soror el kel szeret jéé,birvo-, de nem rejtekez helyén. A részt nem vev , de jelenlev harmadikr l, a nézfu l szcigesen ellentétes képzetek alakultak ki az erotika világtorténetében. A nagy keleti erotikus kulturák dokumentumaiban gyakran tapasztalhat e jelenlét. Szolgák, gyermekek, barátn k tiínnek fot India, Kína, Japán csodálatos erotikus miívészetébena kozc!,stil k mellett. E képek, amelyeknek egy sorozata stílusosan bukkan el a filmbeli kéjlak el csarnokának falán (s nemcsak azért tokéletes stílusérzékkel, mert a rokok ftilfedezte magának a chinoiserie-t!), más szempontb l is az intimszféra sztikségletének, a szégyenkez6inek alacsoly1!b standardjárol tanuskodik, mint ami a kereszténységota a mi kultriránkban fokozatosan' bár korántsem valami "gy.''.Jf.1toae.vonal mentén létrejott. Talán egészen Picasso néhány ra)záigbezárolag Eur pában soha nem ábrázolták olyan minden g.ot.J"k.égt l' fesztiltségt l, s t szabadosságt l ment magát lériet d séggil és leplezetlentil az aktust, a folmered és behatol hímvessz a {

kitárul

és bevev szeméremajkakat vagy akár a szeméremtestek és a szájak érintkezését,mint ezeken a képeken. Nyilván azért nem' mert a kép néz je maga is harmadik' akinek részt nem vétele a szeretkezés megváltozott státusa kovetkeztében _ korántsem lehet magát l értet d . A jelenlev , hacsak nem távozik zavartan, valamiképp bevon dik az é|vezetk
184

régi erotikus kulturák mindig erotikus-vallásos kulturák voltak, mint Káma, valamely metafizikai rendbe, kozmikus r'rtlszba ágyaz dott), ez ad pillanatkaraktert neki, kiemelve a min.lcnnapokb l a megpillantás, az eksztatikus pillanatok, a Liebestod rr

lir
rtrtrrepi

toposzaival' S ha

-

amint ez'sztikséges -'visszavétetik a

rrrindennapi életbe, lefordíttatik annak nyelvére, akkor torténeti lrrrmájában, a monogám házasságban, mint ,,a szexualitás egyediili lt4itim enklaz.léjábaz'' (Norbert Elias), ez degradálja az erotikát' l ,clbkozza pontosan a freudi felosztás szerint gynevezett normális rrcrniségre, illetve az egymásnak megfelel frusztráciora és perver-

ziilra. Lefokozza az erotikus kulturát a naturalizált ,,egészséges'' r'rrltikára, a szexol gia tudományára és a pornográfiára. Lefokozza rtzzal is, hogy személyre irányul voltában |étrehozza a maga ellentt'tct, a hangsulyozottan nem másik személyre irányulo szolipszista r'r'rltikát.

Iirosz, a szépségutáni vágy, de még Káma, a tudatos gyonyor dolgoknál, a Másiknál annak testi valojában. Az el bbi a nem testi szépségreemlékezik, az ut bbi átszellemíti, irtlclkesíti az éizékiélvezetet. Nincs céljánál egy meghatározott ,'zcmélynél,mert a személyek csak kozvetíthetik egymásnak a szép:;cgct vagy a gyonyort. ,,.. ' barmely test szépsége édestestaéreegy más lt.sÍben léa szépségnek _ és ha a kiils formaban léa szépséget kell l;tt'csni, nagy botorság nem minden test szépségétugyanannak tarta,ll.'' Így Plat n. ,,...akik a szép testeket a zleliik aal egyestilés miatt l::llretik: azok is csak azért szeretik azokat' mert szépek.'' igy Plotitr,lsz. Mi sem ellentétesebb a modern erosszal, mint ez. Az indivillrllrlis szerelemt l a megtestesril mintegy testekbe szétoszt d ('|lyctemes szépségképzete éppoly' távol áll, mint a testi szerelem lrtlzvetít jellege. ott a szerelmes tekintet az, amely megszépít, ott ('l]l)en ennek a valakinek a kiválasztása és megnyerése az, arr'i gyiinycirt o}oz' egysz val ott a szeret k spirituális értelemben sem l.rlzvetítik, hanem kozvetleniil adjak egymásnak a szépségetés a g.yiirry rt. ott a szándék a meghatározott személyiség élvezetében, ,',l lt viszontélvezetben, a szerelmesek uni jában céljához ér. A harrt:tclik, a világ Szeme mintegy kihuny, ha follobban a szerelem _ ez ll('rsze sohasem lehetséges, de így fogalmazza meg eszményét, és l,rl
r

185

tete el l. Hogy a Kámában és Er szban világon tuli, világfolotti értékekre,a világ értékeireutalt a párkapcsolat, az megformálta világon belrili helyét, mindig a világ szeme el tt. Ez a hely az els ben a természeti, az isteni teremtésnek, e szexuális cselekménynek ortik reprodukálása. Gazdagsága, változatossága, kifinomultsá_ ga nyilván risszeftigg reproduktív jellegével. A másodikban a fenti széps g hiánya és keresése azo|\ egyeduli ideáé' amelyet érzéki ' mert csak megkozelíthetjtik így' birm don megkozelíthetlink. De tokba nem vehetjtik, ezért a gcirog erotika dtinamisza a szexualitás_ t l ktilonvál vagy egyenesen aszexuális erotikához vezet. (A homoszexualitás intézményéneks az els nagy aszexuális erotikusnak, a plat ni Sz kratésznek pedag giai érosza egyaránt erre vall.) Mindezzel ellentétben a modern szerelem teljesen immanens, világon beltili - s mégis, világon beltili helyzete tobb mint bizonytalan. Hiszen ez csak azt ielenti, hogy nincs egyetemesebb instancia, mint a másik alakít pillantása, hogy a világ nem magasabbra, hanem alacsonyabbra veti tekintetét. A kultrirtorténet nagy szerelmei a világ ellen szervez dtek, e nagy szerelmeknek nem adatott világuk. R me , aki egy pillanat alatt válik Roza imád iáb l Julia szerelmesévé,e pillanatban megteszi a nagy utat a szerelemvallástol az individuális szerelemig. ,,,..she, whom I lozle now, f Doth grace for grace, and loue for lozte allow; f The other did not So" ( ,...szerelmemért szerelméael fizet, l Nem gy, mint R za'' - Mészoly Dezs ford.) - mondja Rome : a kapcsolat szimmetrikussá válik' megszíínik a szeret és a szeretett kiilonboz Státusa. Választják egymást az egész világ ellenében, választiák egymást egyetlen szerelmes éjszakára.

A szerelem evilágb l val , de a világ ellenére van.Ez természetesen elszántan és tudatosan csak széls ség. Általános, hogy világnél-

ktili. Világtalan, vak. Ami azt jelenti, hogy egyediili értékeevidenciája saját maga. Célja egy meghatározott személyiség élvezete és

viszontélvezete, de nem azon személyiség értékeiVezetik. Érdekl dést' hajlandoságot, vágyat persze értékek keltenek, de ahol a Szerelem van jelen' ott mindezek belevesznek a szerelem egyedrili érté_ kébe. Belevesznek' és nem konstituálják amazt. Ezért válhat el a szeretet a szerelemt l. A személyt épp ilyen voltában, épp-így-létében igenli, aki szerelmes. Távol áll t le a pedagogiai érosz, távol minden folyamat, távol a jov ; a szerelem megorokít, megtirokített pillanatokban él. Mindebb l az kovetkezik, hogy a szerelemnek

nincsen életformája. Nincs kánona, nincsenek intézményei.Az egyiittéléséletformájában az unio, az egyesiilés alá van rendelve az egyezségnek, amely vagy szerzodés - ahogy Kant meghatátozta _ 186

cgymás kolcsonos bírására, vagy pedig szovetség. Lehetnek

s lyos

ertltikus motívumaij de maga az intézménynem erotikus. Az erotika az interszubjektív érintkezésnek az a m dja, amelyet rrz érintkez k, az Énés a Másik (Másikak) kozotti uni vágya slrrkall. Kik az érintkez felek, hogyanhatározzák meg az uni t crrnek változásai ielentik aZ erotika torténetét.A,meghatározott' lluton m s ugyanakkor elszigetelt személyiségek kozotti uni vá_ gya, a szerelem, két kovetelést tartalmaz. Az els a tiszta kozvetlenscgé, a kommunikáci azonosságban valo megsemmisi.iléséé.Spirittrális szimb luma ennek a szerelmi halál, immanens szimb luma rrz egyidejií orgazmus - gyaníthatoan ezért nyert olyan fetisizáltan kiizépponti helyet az ut bbi az eur pai nemi életben. Az Énés a Másik kozotti tokéletes kcizvetlenségnek persze nem lehet életforrrrája

-

ez szigoru egzisztenciális határ, s annál inkább az, minél

irtkább kidolgozza magát az immanens egzisztencia. A szerelem cz rt világnélktili: kovetelésébl a szabad individuumok világában lrrlldog, telített pillanatok fakadhatnak, de nem teljes élet. A másotlik kovetelés: legyen a másik ember) akit szeretek,
benniik formál d interszubjektív kapcsolataink általános jel* legzetessége. A szerelem ezért világellenes: k
llcm tartoz mert más szférában elhelyezked kovetelése maga is ' rrrrioba lép a szerelemben, s egymásra vonatkoztatása - egy életforll)a Szempontiáb l * olyan bels feszriltséget eredményez, amely clvileg is lehetetlenné teszi a szerelem életformává változtatását. Az clctforma lehet ségétaz egyik k<jvetelés dominanciája és a másik lrlítrendelése vagy megsemmisítése kínálja. F{a a második alá rendeliídik az els , ez a párkapcsolatokat a nem erotikus, elvont szeretet lriivos fényébeállíthatja, de éppígyuj és nagy (aszexuális és szexuális) erotikus energiákat szabadíthat fel. Ha az els kovetelést nem Íi'szélyezia második, akkor nincs akadálya a Másik tfuggyá tevésérrck s az e tárggyal val uni nak. Don Giovanni, Laclos és Sade lríisei, Kierkegaard Csábít ja testesíti rr'egaz erotikus effajta eszté_ rikai életvitelét. ,,Mir l beszélnek általaban a jegyesek? Ahogy én tudom, buzg n tig;vekeznek krjlcstinrisen beépiteni egymást az illet csaladok unalmas ,i.;szeftiggésébe.Nem csoda hat, hogy az erotiha elttjnik. Ha nem ,|rt.iink ahhoz, hogy a szerelmet abszolutta tegyiik, melyhez képest tuinden mas trjrténés eltrinik, akkor soha nem lenne'szabad belementtiink' a szerelembe, még ha tízszer házasodunk is meg. Legyen bar egy ,tdgynénim' akit M'ariane-nak, egy nagybátyam, akit Christophernek 187

híanak, legyen bdr egy apam,

aki

rnagy stb. sÍb., am mindez

hétko znapistigoknak semmi krj zt ik nincs a s z er elem mi s ztériumaiho z, S t még az illet elmult életéneksem'' _mondja a Csábíto. Beláthato,

hogy a szerelem abszoluttá tételénektorekvése életformává csak ugy válhat, ha megtciri, azaz megsemmisíti vagy megteruezi a Másik minden akarását. Minden más torténéscsak ugy tiínhet el, hogy mindez egyetlen elme és képzelet torténése. Misztériummá csák ugy válhat a szerelem a misztériumok transzcendens szavatolása híján, hogy a démonikus csábítás (vagy ellentéte, a szentimentális rajongás) ágán visszahajlik alanyához. Az eur pai individualizmus legf bb pozitív erotikus értékével,a szerelemmel szemben a legf bb negatív erotikus értéka csábitás, a nem szimmetrikus, egoisia élvezet.

Ha most visszatérrink Casanovához, nem alkalmazhatjuk kcizvetlentil a fenti eszmefuttatás eredményeit. Újra ki kell nyílnia a szem_ nek, amelyet becsuk dni hagytunk, amikor a szerelmesek egymásba rogztil<í s az egoista erotikus pervertált,
á.

cíI'ajta versengéshez elengedhetetleniil sztikséges kellék. á lrriIrduntalan elájul és ájulatában folhasznált (mellékesen meggyr',;,iyított) lány Velencében. Az orgia Drezdában a táncolo' emelei.n rrgyban, amelyet megbámulni tisszesereglik a fogad kozonsége' A lllrgclláci _ szintén Velencében. Az agg n okkult okokb l val ,rr,.;,,liágása az if1 szeret szeme láttára és látványának segédletével |,rrt izsban. Végtelen váltakozása a helyeknek és helyzeteknek, az lt, rrknak és a testeknek, a színes alkalmaknak. Minden perc vára},,zl'tssal és lehet séggel telitve, s a beér várakozás, a megval sulo l..lrt'tílség minden perce a tfuggyá tevés és a megfelelni akarás ttr r'sscgébe oszlik. ll sz.olipszista és karrierista erotika egyensulya akkor bomlik rr,,'11, akkor mutatkoznak meg határai, amikor a h s a világ által iglrzrllt és a tárgyiasításban gyakorolt folénye megsziinik' amikor a kevesébbévagy tobbé válik annál, amit Chamfort definí"rt.t.clem r rrljlr meghirdetett: kevesebbé vagy tobbé válik az epidermiszek r.r rlrtkezésénél.A hiány ott teljes, ahol a csábít h s tehetetlenné vlr;,,y leskel d vé válik. A kigunyoltatás és a kifosztás Londonban, errrt:lyet színpadias ongyilkossági kísérletkovet. Az oriásn megjell'ttc'sc két toipe kíséretében- cirkuszi mutatványos , aki minden lr.r.|it lebirk z' hanyatt vág: Casanovát is. A lovag pedig |efizeti az ,.1_,'yik torpét, hogy megleshesse. S milyen finom, hogy a sátor résén itlillikus gye.'''elii világ ttínik el : a férfiak pusztít bekebelezésé,,"l< megélevenedett jelképe _ Fellini mitol giáiának oly sokféle!lr'1lpen}olidé".tt alakja _ babázik, és fiirdés kozben valami édes' autt énekel. A másik végleten, ahol a kapcsolat érzéssel telít ',,ili két jelenet rajzoljaki a határokat' Miutá,n a vendéglát bázigaz,lil<, ,lrr Íiuszeret jével eÍotikus kisoperát ad el , Casanova rejtélyes kt'tlvese - aki másnapra el is trínik majd _ h fehér ruhában egy g, rrclonkán ttindéri, nosztalgikus változatban ismétli meg az operetrlr rcmáját. S Casanova k
189

netének színes képesk
historista azonosulást szolgál, hanem egy mélyenszánto míívészi d ntés eredménye, amely szerint az erotikus aurát fcllidézni_ha a f miivészi cé| - távolít lag stilizáltan kell és lehet. Értsrik: az

aurát magát) s nem a benne mozg embereket mint személyiségeket, nem a szeretet vakitását és a szerelem izzását, nem a megaláztatás poklát. Nem azt, hogy valaki belepusztul abba, hogy targgyateszik, }ranem azt, hogy esetleg meg is gy gyul t le, ném aií, nogy a korbács hasít, hanem hogy kéjesen simogat. A tárggyá tevés?s a tárgynak lenni akarás kiegészítiegymást _ ezétt l"het el "' bbi sikeres. Sikeres, az említett határokon belril' Minden stilizált ebben a filmben. A színek _ a f h s rozsaszin, dohánybarna, fényes-zcild oltozékei. A velencei orvos egyenest a commedia dell'artébol lépett e| . Az elszunnyado apa régikomikus kcizhely. A nemzeti sajátosságok folotti majdhogyné* tréfál_

kozásb l kinov tombol jelenet Wrirttembeigben, "tpa'i s_a drezdai opera forsriftos-katonás gyertyaoltásának vicce. S t, stilizált a tengeri vihar - ki ne látná, hogy valami sotétkék mtíanyagot fujnak meg alulrol? Stilizált a reggeli kod - ki ne látná, hoÉy valami gyolcsot aggattak a lombokra? (olyan át\átszo célzás ez, Írogy hály.1yeli merészségétcsak az egész mií teljes sikere igazohátja.) Stilizált Casanova személyisége _ hiába veszi le átaícát az els jelenet után, arca, mimikája továbbra is, mindvégig álcás marad. Sohasem nevet' bár t kinevetik. Ésstilizált mindénekfol
A filmcsillagok

és dalnokok, az irj profán erotikus mintát adva gyártják az rr'rltikus magatartást, hasonloképpen miík
rrriIcll gia gyártott bálványai, akik viszont

tl

r

ri

t

r

lkLil.

A rendez maga is Szemmé válik, a modern míívészetlegfantaszk trsabban, |eggazdagabban, legváltozatosabban lát és láttat sze-

lr,i'vé. A minden láthat ra kiterjeszked látomásnak, a látvány ttt'lrlmának ára van. Fellini ezt nem tudja kevésbé, mint a másik llllgy mester az ellentétes p luson, Bergman, aki az extenziv gaz,llrgság belyett az intenziv szegénységetválasztotta, aki az erotikáttltk, aZ En és a Másik kozotti uni lehet ségénekvagy lehetetlensép1crrck kérdésétegy-egy arc mikrotopográfiájában ábtázolta' Ez az lrr lr hidegség, amit e valaha oly érzelmes mtivész kész megfizetni. l\ Irrodern erotikát szimbolikusan tisszefoglal mtí nem erotikus ;rll
ll

NoK VÁRoSA) EGY FÉRFI- soK No l()59 ota, ha j l tudom, harmadszor szerepelteti Fellini (A

Marcello

N'llrstroiannit: a filmek száma szerint tehát nem kellene e két rrévnek trlyan szorosan cisszekapcsolodnia. Mégis Mastroianni a par excellt'rrcc Fellini-színész, nenrcsak az Édes élet és a Nyolc és fél je|ento,,c11c

miatt, hanem

f

képpen a Mastroianni-figurák és a Fellini-élet-

l9l

rujz nyilt és nyilvánval osszeftiggése miatt. Fellini az onéletrajza filmben mind ezidáig nem ismert jelent séget adott. Gyaníthatolag az
t92

;clcn van az é|ettajzunk. Egy ktilonbséggel. Mert ugyan az egész tr:kintve, hogy élettink folyik - soha nem válik benntink tcirténet-

feltitl emlékképeink mogott tudomással bírunk az eltelt rrliir l, tudjuk, hogy egy részben ismeretlen torténetet éltink (saiát t'lctttirténeti.inket), melyben mulik az id . Fellini ett l a tapasztalrrtttjl tekint el, ezért van legszemélyesebb emlékeinek is személyfolrltti általánossága, s ebb l származik az is) hogy az emlékezés ,'t'zclmes melank liája az emlékez rendez t l - pedig va|aha az t )rszágtitont forgatta! _ tokéletesen idegen. Torténeti id helyett rrritologiai térben játszodnak filmiei. A látvány, amit lát és megmulllt * a szo leír és értékelértelmében egyaránt -, halhatatlan. l.ellini szellemi onarcképe ama mitikus, láthatatlan szem' amely llrt s issza a látványt. Lényegéheztartozik a térbeli kiterjeszkedés, ir lirtványok szaporítása, a nézéshabzsol fáradhatatlansága. Csak Slrraghinára emlékeztetek, a Nyolc és fél-be|i táncolo riásn re. ll:iny meg hány debellában multiplikál dott az ta Fellini filmjeilrcn! Ez a szem' amely elemi er vel akar még nem látottat látni, irtrtclyet vol1z a tcimeg, a sokaság, a végtelen kiterjedés, nem maradlllltott meg az é|etrajzi motivikánál, nem korlátozhatta magát saját t'letének emlékeire. Csakhogy mi légyen akkor a szemhatár, mi lrirtárolja és adjon így formát a SZem miikodésének?Kézenfekv .lttlog szerz i film helyett idegen konyvet felhasználni. (Fellini lrlrrrjeinek vannak ugyan forgatoktinyvír i, de már a tobbes száLrn t:; ll,zt jelzi, hogy szereptik nem sokkal tobb, mint a rendez elméjél'crr formálddo forgat konyv papírra vetéSe.) Ilellini választásai rendkívtil érdekesek' A mrilt században kialalitrlt novella- és regényformát megel z elbeszél formákhoz nyul vissza' melyeknek id technikája o|y laza, hogy a filmben megszuntt'tlretcí. Az epizodok térbeli vándorlások. A SzatiriÉonnak nincs rtlíibeli vége, hanem a f h s mintegy kiirszik a képb l _ haj ra száll. A lrasonloképpen szerkesztett Casanova végénaz agg Casanova ,'1lizodja a film egészénekellentmond míívészitévedés.Másod_ ,,zttr rendkívul fontos, hogy Fellini koszttimcis torténeteket válaszlrllt. A telhetetlen Szemet a stilizálás kotelezettsége tartia kordában: rnult világának' a császárkori R mának, a rokok nak már kiala'r krrlt az a mi szemunkben egységes, láttathat fiziogn miája, amelyriil saját korunk távol áll. A stilizálás kotelezettsége ugyanakkor ::tll|gálja is a telhetetlenséget: az egységes stíluson beltil fantasztilitls, soha nem látott látványokat lehet folidézni. A bábeli r mai llrkoház-tornyot' a velencei karneválon a laguna vizébe visszameriilii riás szoborfejet' Kozelebbr l is megmondhat , hogy miért .. l)pen ez a két kor jelent meg eddig Fellini vásznán. A nyitott, a rrcm hagyományos életformák mindkét korban játékosan vagy legIc, de

r93

alábbis bens leg kétellhet modon ritualizáltak voltak.

A ritua

zá|tság az egységes stílust szavatolja, de a kétely, a játékosság, pluralizmus mintegy a mi világunk irányába nyitott, amelyt l az id hanem csak a távolság, a stílus' a je|mez, a drapéria, kiilonos' szokások választják el. E,,megfilmesítések'' miívészi_életrajziindíttatása a falánk

A filmek

maguk e szem kiterjeszkedései, elhatolásai ismeretl foldekre, s ennyiben az életmitol gia folytatásai. De ugyanakkor Szatirikon és a Casanoza világunk mitol giája is' A két mitol giá az Enét és a világét' a Szem kapcsolja cissze. Mert ez a tekintet, a látásmod, ez alátványalkotás és válogatás a világmitol gia legf t szimb luma. A falás és falatás mitol giája ez, a másik ember és világ tárgyi elsajátításáé . A Casanota ezen beliil _ mint láttuk modern férfierotika mitologiája. A n k aáros ban Fellini megpr bálta a lehetetlent: az egye mitol giai teret a jelenben folépiteni. S ugyanebben a filmben mintegy f szereppé válo rinidézetként' ujra megjelenik Marcello Mastroianni. A valaha oly sugárz an szép férfiarc simaságát vesztvén mozgékonyabb lett, keménységétés határozott korvonalait elvesztvén kissé oregasszonyos. Ezzel a szinész a mimushoz, a boh choz haso_ nul. A régi Fellini-Mastroianni_filmekt l valo id beli távolság, melynek nyomait olvassuk az arcr l, teljességgel Fellini szellemé_ ben nem id beli, hanem funkcionális távolsággá válik: a visszatér hasonmás már nem személy, hanem a személynél általánosabb pojáca, noha lényétonéletrajzi vonatkozások, emlékek szovik át. (Tévedések elkertilése végett: kozombos már e filmben, hogy ezek tényszeriíen azonosak-e egy Fellini Frigyes nevií magánszemély életrajzával.) Ez a figura lehetetlennél lehetetlenebb helyzetekbe kertil rizekedés és rízetésvált futásában. Mindig folsril, mindig p rul jár, mindig megkergetik, mindig csak a mézesmadzagot huzzák el az orra el tt. A boh ctréfák sora egyetlen témát variál, az egy férfi, sok n viszonyát. Aztltatraza epizídokbol és alepiz dokb l szerkesztett film n inek nagy csoportiai a feminista kongresszuson
I;ilmkult ra 1980/6. számában jelentek meg Schéry András fordítá-

n

rrrllan.) A ttlmegekb l néhány kiválik, a kucsmás holgy a vonatlrirl, akinek kegyeit a f h s a vonat illemhelyén szeretné elnyerni, ilz (ireged tenyeres-talpas asszonyság' aki viszont a f h s kegyeit rizcretné kicsikarni az uvegházban, a feleség, a szépfarri gorlok, a

r,zcllemvasut emlékszellemei, a régi n k. Az erotikus viszonyok lehetséges konfiguráci i k
:,ztrny g
néki sírgod
nitol giai tér

Aligha lehet kétséges,hogy Fellini mrívészi szándéka a mitologiatert'lntéS. Nemcsak eddigi torekvéseinek szerves folytatása vall erre, lrltttem az is, hogy erotikus katal gusábol itt is, ahol pedig nem egy

f h s, hiányzik a férfi és n viszonyának bármifajta rrrtlividuális formája. Pontosabban - és ez k<jzvetett bizonyíték 'rl;t1lvet torekvésére-, az egyetlen viszony, ahol ilyesmir l van szo, ,r lérjéés feleségé,elképeszt modon kilog a filmb l. Ahol Fellini rrregcsinálja a maga fejezetét egy házasság t
195

kel kifent feleség durva tornáztatással akarja szerelemre hangolni a gorlok után ácsingozo fétjet' semmivel sincs magasabb színvonalon, mint a szándékosan lapos parodiának elgondolt feminista pantomim a rabszolga-feleségrtíl. De ha eltekintrink ett l a kisiklást l, amit l végs soron persze majd nem lehet eltekinteni, folvethet a kérdés,hogy sikertilt-e egységes mitologiai teret létrehozni a modern kozegben? S ez nem puszta elméleti spekuláci , hiszen a miívészi szándékot figyelembe véve egyet jelent azza|akérdéssel, hogy van-e a filmnek az epizodokat egyesít egységes látványtere, homogén stílusa? A kérdésmegválaszolásához a mitol giai anyagot kell számba venniink. El szor is néhány si, de a modern életben is meg rzott motíVumot kell említeni. Mindenekel tt a clown alakját és a boh ctréfát. Másodszor az arénát és egyik modernizált változatát, a ringet' HarrnadSzor a vurstlit s benne az jabb keletíí,de a mutatványos világ awáját sugárz szellemvasutat. Ezek a motivumok képezik a film egyik mitikus rétegét. Másik réteg az aktualitás mítoszainak rétege' Fontos a tobbes szám. Változékonyságuk' divatnak kitett voltuk lehetetlenné teszi egyesítésriket' ugyanakkor fcilcserélhet k. Folcserélhet ségrikre lássunk példát a film tervezetéb l. Arrol a jelenetr l van szo, ami_ kor a f h s felér a ringbe. Fellini így ír: ,,No és ki bíráskodik? Két bír van, méghozzá két, Stan és Pannak olttizott n ... Lehetnének hárman is, ez esetben a Marx testvéreknek oltozve; ha viszont négyen lennének, akkor a pekingi r rel="nofollow">négyek bandájáhozrr kellene hasonlítaniuk. De inkább maradok Stan és Pan mellett...'' A példa nemcsak a felcserélhet ségre mutatJ hanem feltárja az aktualitás mítoszainak két fontos forrásvidékét, a mozit és a politikát. Az éjben egy végtelen paplan alatt a régi id k moziját nézve egy utemre ringo (onanizá|o?) férfiseregletre emlékeztetek, valamint arra, hogy a léggombot terrorista n találja el. Lehetnek társadalmi mozgalmak és ideol giák is mitologikusak: a feminizmus is mitologiai anyag a filmben. Harmadik rétegkéntemlítem a mítosz modern par diáját' melynek kozege az ízléstelenség.Katzone beszél nevét l villájáig (;,az Dart deco( és a fasiszta kincstári építészetzagyvaléka, melyet elburjánzott, grandiozus novénykompozícioktol lepett, nyirkos, obszcén és csilláml park vesz korul''), berendezési tárgyaitol (nyelvét kiolt falilámpa, elektromos pordulésti phallosz) D'Annunzi ig, az említett szentélyt l (apszisa padl ján Katzone mozaikb l kirakott fejével) édesanyja háziszentként tisztelt (az izléstelenség ktilonos gondjával kiválasztott) szobráig, a hatalmas dán dogokt | a tizezredik n felavatási tinnepségéig (tizezer gyertyás tortával' melynek 196

clfujni már nem tudott gyertyáit Katzone vizeletsugarával _ esetleg rlbszcén m don elrejtett pezsg vel? - oltja ki) vagy a tizezredik no rnágikus képességéig(vaginájával pénzdarabokat tud felszippantarti a foldr l) s végtil Katzone oltozkodését<íl (a választékos elegan-

ciáb l mindig ki kell gcindtirodnie a mell sz rzetének) gondosan rrrérlegelt testalkatáig (,,egy kicsit play boy, egy kicsit Tarzan, de cgy kicsit ostiai risz mester is, kissé elhízott Apoll , elnehezrilt lrajdani szépfiu'') - mindez egytitt a díszkan, a numerabajnok, a skalpvadász - e Fellini által olyannyira megvetett fajzat - mítosza cs mítoszának par diája. E három nagy réteg mellett számos modern mítosztcirmelékre llukkanhatunk a filmben: a terméSzettudomány mítoszára, a kábít szeres élmény,,színességének''mítoszáta, a penisirigység és a l
t97

gosan por ZuS voltát. A modern mítosz mint parodia kétségkívtil a legegységesebb stílusu rész a filmben' de figyelemre mélt , hogy berendezéséhez a rendez nek legalábbis félm ltra volt sztiksége. Katzone marciális alakjában és egész világában van valami hajdani, s ez arra vall, hogy még az ízléstelenségegységéhez is sztikség van holmi stiláris letilepedettségre. Végul a vurstli és az aréna képei is csak a film egy részénekterét szervezik meg. A n k uárosa ugyanis három j l elkulonithet részb l áll. Az els a n uralom, a második a férfiuralom par diája: a feminista kongresszus és a Katzone-villa tere. A legnagyobb és végtil áthidalhatatlan nehézségeta rendez számára a két tér egyesítése okozta. Lássuk ehhez a cselekmény rovid vázlatát. A f h s egy kihív an viselked n nyomárr valami ismeretlen állomáson leszáll a vonatr l. A n faképnél hagyja, koveti, és egy feminista kongresszusra téved. Megkergetik, megcsufolják, megalázzák, s végiil a szálloda kazánját fiít asszony vállalja, hogy kimenekíti az állomásra. Ehelyett azonban tivegházába csalja s leteperi. Meglepik ket. Az aszszonyt elkergetik, a férfit egy fruskárabizzák, hogy vezetné e| az állomásra. A lányka aut s társaihoz viszi, de a punk-csitrik novekv kábít szeres mámorában sz sincs már az állomásr l. Végtil a lányok is fenyeget en lépnek fol' s a hrjs Katzone villájába menekiil.

Ez a villa is ostromlott vár. El bb rigy ttínik, hogy a punkok fenyegetik, de kés bb, amikor az estélyt - melyen a f h s cisszeta-

lálkozik feleségével - félbeszakítják, kidertil, hogy a villán kívtil

n diktatura van' s a tulajdonost háza, szentélye lebontására sz lítják fel. A vendégek és a katonan k _ koztiik a most katonaruhás fiít n - elvonulnak, s a házigazda figyelmességeképpen két gorl jelenik meg, akik táncolnak a f h ssel, majd a személyzet segédletével ágyba buitatják. Amikor azonban h stink hevesen marasztalná

ket, elttinnek, s megjelenik a feleség. Ó az említett kozjáték után elalszik, s a férfi a gorltik hangját vélve hallani' az ágy alá btijik, ahol egy mélységrenyíl lyukat talál. Itt kezd dik a film harmadik része. Láthatok az erofeszitések, hogy a f h s vándorlásai' folytonos megkergetései egységes térbe keruljenek. De ez általános értelemben is lehetetlen, hiszen a n uralom és a férfiuralom modern mítoszai nem egyesíthet k, s magában a filmben is lehetetlennek bizonyul. Az átvezetések er ltetettekJ S aZ egyes epizodok realitásszintje ktizott olyan motiválatlan krilonbségek vannak, hogy végtil is Fellininek az egész filmet álomnak kell min sítenje az utolso jelenetben,

aholis af h s felébredugyanazon avonaton S ugyanazonahelyen, amely az els filmkockákon volt láthat . Annál is fájdalmasabb e kozhely alkalmazása' mert a film harmadik része valodi álom' E harmadik részt nem lehet olyan egyszertíen elmesélni, mint az 198

cl z

eket. Viszont fol lehet térképezniazt a teret) amelyben torténik. Lényegébenegy lefelé és egy folfelé irányul ut, mozgás tere cz, mintegy az á|om vizébe meriilés, fenékre érésés ujra felszínre bukkanás jelképeként. A lefele száll ág kozponti képe a szellemvas t, pontosabban szellemcsuszda. Mert az ágy alatti lyukbol tekervényes, meredek csuszda nyílik, mely az éjben s egy vurstlicsillagvilágban vezet alá. A kozbe-kozbe megvilágosul képek, szellemjelenetek a régi n ket és a mozi n it mutatják, azt az emlékvilágot, melyb l egy férfi képe a n kr l s magatartása a n kkel ered. Ebben a jelenetben jut Fellini a legkozelebb saját miívészetének cmlékez hagyományához, az éleorritologiához. A folfele szá||o ág tere aréna, telides-teli n kkel, s benne egy rettent magas emelvényen szorít van. Ide kell folhágnia a h snek, hogy betoltse aZ ítéletet,amit a n k hoztak. Az ítéletaz' hogy találkozzék álmai ltsszonyával, de hogy ez a találkozás áldozati pusztulást, véres viadalt vagy csodás eljcivetelt tartogat' nem tudhat . Az emelvény tetején a szorít ban - ktizel mát az ébrenlét felszínéhez - Katzone iireg szolgál ja til. S folélebeg a jelenés, aZ asszoRy formáju léggcimb, távolrol s egy pillanatra holmi vásári Szuz Mfuiq kozelebbrcíl az oriásn k csiricsáré luftballonváltozata. Az álom-térbeli mélypont) a fenék - ahol csapdába ejtik, s valamifajta n i ktilonbír ság clé vonszolják a hrjst * és a folfele vezet ut a férfiak n kkel kapcsolatos biíntudatainak, félelmeinek vizi ja'mely Fellini nagy mitikus világlátomásainak, leginkább a Szatirikoz labirintus- és arénajelerretének ortikcise.

A harmadik rész egyesíti a n<íuralom tézisétés a

antitéZisét - ne feledjtik,

láthat -

férfiuralom

mindkett egy férfi szemszogéb l volt

férfifrusztrácio mítoszában. Az amfiteátrum néz kcizonn i. Az cgyesítés azonban Fellininél kivételes m don val ban tézisek és nem látványok szintetizá|ása. Mert a harmadik rész gy
sége kozt ott vannak a feminista világ és a Katzone-világ

199

Az elÍízrészek is nagyszerííekpersze onmagukban és a maguk nemében. Az els nagy rész, melynek anyaga a feminizmus mítosza' egy fantasztikus ritmus képtelen komédia ujjgyakorlata, amely egyre gyorsul iramban ott ér véget, ahol a gorkorcsolyázásra kényszerített f h s kil dul a teremb l, és felnyalja a kazánba vezet lépcs t. A fallokrata rész pedig nemcsak témájában, de stílusában is a Casanova-film kamaraváltozata: ugyarraz a stiláris perfekci jellemzi, mely Fellininél sosem gátja a féktelen otleteknek. A két részt osszektit epiz dok, illetve aZ utolagos cisszekapcsolást szolgálo betétek céljukat nem

t ltik

be,

s

nmagukban is

kevésbésikertiltek. Az: vegházi jelenet a vérb nápolyi komédiák_ b l pattant ide, a házastársi párbeszéd a neorealizmus legromlandobb gesztusának orokose, a punkjelenet csodáS, de szervetlen látványa az Easy Rider, illetve Woodstock-féle amerikai filmek színes kábít szer-látomásainak Fellini-féle, tehat azeredetinél magasabb színvonalri variácioja, a fekete egyenruhás katonalányok fe-

nyeget jelenete pedig akárhány balj s utopiát tartalmazo sci-fi

képi toposza. Alazasagok, melyek nem azonosak a Fellini-filmek ravasz |azaságaival, egyszeriíen arra vezethet k vissza, hogy a modern életanyag ellenáll az egyetemes mitol giateremtés miívészi szándékának. A modern mitologiák nem gyurhatok egységes mítosszá. Ebb l a szempontb l az az utols kísérletis cs dtit mond, amelyr l most sz lnék néhány szot. Van ugyanis még egy mítoszanyag a filmben a folsoroltak mellett, mely az életrajzi mítosznak is része, és egy világunk mítoszai kozÍil is. A Fellini-film mítosza. A rendez nek mineiig fontos eszk
a miívész legmagasabb színvonalán ál1. De a részeket tézis kapcsolja ossze, s ez az állítás talán általában is' Fellininél pedig bizonyosan bírálat.

egyike-másika

A

tézis

Az eur pai férfi asszonyfalo tradíci jába vág sok n megszerzése, ismeretlen n k megszerzése, mások n inek megszerzése. Mindezt tiltja a tradíci , de nem annyira, hogy a tiltás is ne ncivelné a vonzást. Az egy férfi' sok n konfiguráci jának feltétele a férfi- és n i szerepek szigoru elktilonítése. A támad aktivitás az egyik oldalon, az a|ávetett-befogad passzivitás a másikon. De a szerepek a modern életben felbomlottak. A vonaton hagyományos m don megkcirnyékezett ismeretlen n átveszi a kezdeményezést,mert nem gyakorolja a támad kedvet ncivel , látszatra aktív védekezést, és kétszeresen is aktív: ad hosszu' er szakos, magabiztos cs kot, cs hagyja ott a férfit. Az aktivitás-passzivitás szerepmegosztáSa a keresztény hagyományban gyokerezik. Fellini nem a szeÍepmegosztást vonja kétségbe, s t megbomlását nagyon is keresztény szellemben magyarázza_ btintetésként s bíínhdésként. A sok n vel szemben foltámad bírvágy biínénekbrintetése a modern mitol giában nem a pokol tiize, hanem a frusztrácio' s Don Giovanni kései' démoniát l megfosztott leszármazottjának, a Casanova-Katzone típusnak rekordhajhászása is csak ennek egyik változata. Az egyetemes frusztráci b l ,,kiutat'' Fellini nem lát mást, mint a régit, a házasság szentségét, s ugyanakkor vele szemben is rendkíviil szkeptikus. Mindkett re vall a házastársak jelenetének kiemelkedése a Íilmb l' a mondand Fellininél teljesen szokatlan megfogalmazasa, a szavak tires kongása és gyors képi visszavétele. Minden egyéb dezerotizált férfimitol gia. E mitol giák kozos tézise, hogy az aszszonyfal férfit folfalják az asszonyok.

Miért a Szerelem?

ANCSEL EVA

Szerelem és emberi teljesség

A szerelemnek mint humánus képességnekés sztikségletnek, mint ttjrténelmileg kiktizdott, sajátosan emberi oromforrásnak még csak nagyon rovid torténete' néhány ezer éves mriltja van. S akárcsak az cmberi nem képességeinek mindegyike' ez Sem vált, mert nem válhatott még minden ember birtokává. Ezt is a jov ben kell még ttimegméretekben elsajátítanunk, ha társadalmi akadályait eltávolírottuk.

Amit ma a szerelemr l tudunk, az pedig nem immanens, elvont

l nyege, mert ilyen nincs, hanem meghatározott tcirténelmi-társa-

tlalmi viszonyok alapján kialakult természete: ahogyan a nem teljes cmberi élet korrilményei kozt megnyilatkozott) nagyon sokféle kor-

láttol koriilvéve.

cgyaránt.

emelked korlátoktol ',Odakint'' és ,,idebent''

,,MISZUSZ, HOL VAGY?'

A szerelemnek mint

saját megvalosulását

keres képességnek lé-

nyegét csak az emberi élet teljességében vagy éppen megcsonkítottságához fuz d viszonyában érthetjtik meg, és semmiképp sem

,,onmagában''. Talán ezért is a mtívészet tud rola a legtobbet rnondani nekiink. Alkot k, akik mintegy anticipálják a teljes életet, s annak - legalábbís képzeletben megteremtett - bázisárol kozelednek a mindenkori val sághoz. Nincs olyan nagy míívészialkotás, amely a szerelmet ,,tisztán'' ábrázo|ná, leszakítva az emberi élet cgészérl - még akkor se, ha a val ság hosszu id n át végrehajtja |:Zt az er szakos leválasztást. Az élet egészéhezfiiz d viszony f'ejez dik ki abban is, ha a szerelmet kulon világnak, menedéknek, a val ságos társadalmi léttel tortén szakítás lehet ségének tekin*

tik' (Mint ahogy kora emberi val ságár l beszél Maupassant,

és

205

arr l mond keserííés megráz ítéletet,amikor madarak vonzalmát

jeleníti rneg Szerelem cimu novellájában.) A mtívészettorténetének tényei bizonyítják' hogy csak azok az alkotások maradandoak, amelyek nem csupán szerelmi míívek, hanem ttikrei a kor emberi viszonyainak, és sulyos, jelentcís társa_ dalmi problémákat hordoznak. Valahányszor a miívészetszerelmet ábrázol, felidézi azt a fej|odési szintet, amit az ember mint ember elért, vagy ahová lesrillyedt, magával rántva a szerelem torténelmi értékétis.

Ahogy a paleontol gusok részleges leletek alapján is rekonstruálni tudják foldrink él világának egy-egy tcirtenelmi korszakát, ugy

lehetne képzeletben visszakrivetkeztetni Shakespeare korának társadalmára egyediil Romeo és Jrilia szerelme alapján. Szukségképpen Van ez igy, hiszen e szenvedély mindig arr l vall - mint Marx kja _, hogy ,,mennyire lett az ember természetes viszonyulása

emberivé, vagy mennyire lett az emberi lényeg neki terméSzetes lényeggé''. Igy lehet két ember vonzalma is sajátos tiikrozése a mindenkori társadalmi-emberi viszonyoknak, s éppen ezt a ttikroz képességet ragadja meg a míívészet,ha sokszor ontudatlanul is. Azok a kísérletek, amelyek a szerelmet a maga állít lagos id tlenségébenpr bálják megjeleníteni, sohasem hoznak létre id áll miíveket. De nemcsak ilyen értelemben fugg ossze a szerelem az é|et egészével.Nemcsak annyira, mint lényegébenaz ember minden tcirekvése és vágya. A kapcsolat szorosabb, mert a Szerelem Szenvedélye tudatosan vagy cintudatlanul, de mindig egyutt jelentkezik más, legtobbsz r meg nem nevezett szenvedélyekkel és vágyakkal; valami meghatározatlan kereséssel, nosztalgiával' amelynek ez a meghatározatlansága éppen abbol fakad, hogy nem valamely résztcjrekvés fejez dik ki benne, hanem ennél sokkal tobb: t rekvés az egyéni lét minden oldalu igazolására. Bár mitikus értelemben, de már Platon kifejezi ezt a gondolatot A lakomaban, amikor aztirja'hogy ,,amit szerelemnek hívunk, nem egyéb, mínt a teljesség vágya és keresése''. Ahol ez a homályosan, megfogalmazatlanul jelentkez tcirekvés feler sodik _ annak kovetkeztében, hogy a mélyben végbemen társadalmi változások az élet valamikor természetszerríen vagy legalábbis látszolag eleve adott értelmétmegingatják -, ott a szerelem is intenzivebben jelentkezik, s tobbnyire rragikusan, megoldhatatlanul. Megoldhatatlanul pedig éppen azért, mert azt a tágabb értelmri, a szerelem individuális kapcsolatán messze trilmutato, létigazolo Szerepet nem toltheti be, amit várnak tole. E'zze| a megrázo és 206

rrlindig tragikus toltéssel jelentkezik például a szerelem az élet crtelmét keres csehovi h soknél is. Amikor az (Jnalmas t rténet professzora halála elrítt bucsut vesz l(átyát l, akit mindenkinél iobban szeretettJ nyilvánvalo, hogy rremcsak egy lánytol bucsuzik. ,,Isten veled, drágaságom'' _ mondatja h sével a ritkán elérzékenyiilCsehov. S ezek nem a szerelmi bucsu szavai! Mint ahogy egyáltalán aZ sem biztos, hogy szerelemr-rek lehet nevezni azt, ami a professzort Kátyához fuzte. A szabálytalan sors lány sokkal inkább egy másféle élet kísérletét'elvont lehet ségéttestesítette meg számára - sikertelenségében is másfélét. Lázadást az é|et elfogadott kispolgári formáival szemben. Kátya annak az életnek a tagadását jelentette a professzot számáta, amelyet urességével,kisszeriíségével,koznapiságba dermedt sivárságával elviselhetetlennek érzett, de amelyb l kitorni nem tudott. A másféle élet, az szintébb, tisztább, gazdagabb, tágasabb élet lehet ségétl bucsuzik a professzor, amikor a távoz Kátya után néz végs magányában. Mint ahogy Csehov fest mrívésze sem egyszertíen egy lányt szolít a ,,Miszusz, hol vagy?'' ismert zároszavaival, e megráz kiáltással, hanem azt a teljes, emberi tartalmakkal telített életet sz lítja, amelyet meg akart valamikor teremteni, de elszalajtotta, nem volt creje hozzá, és nem is lesz már tobbé. A szerelmi szenvedélynek van valami ktilonos abszorpci s képessége, amellyel magába szív meg nem nevezett vágyakat, ttirekvéseket. Csak a beteljesulésnélderul ki azután, hogy az egyenlet két rlldala mégsem egyenl , rr'ert az egyiken rejtett ismeretlenek, ismeretlen vágyak is szerepeltek. Így lesz a szerelem' ahogy Jerzy Andr_ zejewski írja: ,,kutatás és felfedezés, torekvés és bizonytalanság, sietség és várakozás, mindig az, még ha ttirelmetlen várakozás is, a vágyak és a s várgás ktilonos és páratlan állapota, tiszta és sotét vágyaké, amelyeket ki kell elégíteniink' de amelyek sosem elégtiler k hetnek ki egészen''. S ezért lesz, ahogy folytatja: ',ellentmond l
A

szerelmi tÍagédiák egyik Saiátos forrása ezért éppen ez a szubjektív ohaj: a teljesség utáni nosztalgia, az onmagáb l kilépni kíván ember ill'uzioja, hogy egyetlen másik lénnyel egyestilve megszabadulhat mer individualitásának nyomaszt rirességétl. A szerelem elnevezést val ban megérdeml , legmélyebb vonzalmak is tjsszeomlanak ahozzájuk frízott illuz rikus remények sulya alatt. Nem bírják el a teljes létigazolás terhét, mert nem teljesíthetik a veltik szemben clrntudatlanul támasztott irreális koveteléseket. Ezt a szerepet a barátság sem tudja betolteni. Holderlin irjaa Hyperionban: ,,A század gy gyíthatatlanságát láttam sok mindenben, amit most mondok vagy elhallgatok, és haj torést szenvedett az a szép vigasz is, hogy világosan megtalálhatom egy lélekben, átolelhetem egy barát képében onnon faitámat.'' Barátság és szerelem egyaránt cisszeroppannak e teher alatt, tonkrezuzva a hozzájuk fiízott reményeket is, hogy azután rájuk háruljon a vád és kiábrándulás, amiért nem tudták betolteni az általuk be nem tcilthet urességet. Pascal irja: ,,az ember
is így, vannak a létszámfelettiség ontudatlan érzésévelktizd emberek, s tragikus, de talán szukségszertí tévedésuk,hogy megoldhatják léttik problémáját, ha egyetlen másik ember

az

',nyilvántartásá-

ba" bekerrilnek. Vercors Clémentine címrínovellájának h se is megpr bálja p tolni cinmaga számára a lágerbeli kcizosségi tevékenységet,mely lété_ nek a legnagyobb szenvedések kozepette is értelmet adott, de hiábaval an kísérletezik azza|, hogy találjon egyetlen embert, akinek foltétlentil szriksége van rá, s így léte ujra igazolodjék.

SZERELEM VAGY ,,PÁRoSULT MAGÁNY' Korunkban ez a probléma is élesebben jelentkezik - srilyosabb diszharm nia sz lal meg benne, mint valaha. Vannak, akik ugy vélik, a ,,dolce vita'' felel s ezért, mert a lét puszta fenntartásának naponta megrijul gondja már nem takarja el a lét értelmének kérdését,s ezért bukkan fel oly váratlan intenzitással. Nem akarok most érvelni e sulyosan téves magyatázatta| szemben. De nyilvánval , hogy korunkat mélyebben és általánosabban jellemz<í cisszefiiggéseket kell keresntink, már csak azért is, mert a létfenntartás gondjai kozel sem kertiltek még le az emberiség torténelmi napirendjér l. Századunkban az egyéni lét és az egyetemes emberi lét kapcsolata, k
er sebben annak tudata, sejtése vagy tobbé-kevésbétudatosult szrikséglete, hogy az egyén ne csak tudomásul Vegye és elfogadja

ezt az osszekottlzottségét az emberi nemmel, hanem megtalálja a társadalmi cselekvés reális lehet ségét,hogy gyakorlatilag, aktívan lépjen kontaktusba azza| a világgal, amelyt l sorsa ftigg.

Az emberiség el torténete során az egyének lététobjektíven

igazo|ja a természettel folytatott kozvetlen ktizdelem, mert még nem volt meg a reális lehet sége annak, hogy a társadalom hál iábol is kikiizdjék magukat. Minél magasabb fokon alakul ki az emberben a társadalmi létigazol dás szrikséglete - ami szubjektív megjelenési formája egy torténelmi sziikségszerríségnek -, annál kisebb eséllyel probálkozhat azzal,hogy csupán a szerelemben, a szerelem által p tolja a p tolhatatlant. Haaz ernberi teljesség magva mindig valamely egyetemes tartalmu cselekvés volt, akkor ez ma felfokozottan van így. Az az ember pedig, aki nem találja meg aZ ilyen cselekvés reális lehet ségét,aki például Saul Bellow Herzogjához hasonl an illuz -

rikus riton, soha el nem ktilr-!^tt levelekkel pr bál belesz lni a világtorténelembe - az ilyen ember a társadalmi létigazolásra irányul torekvéseinek kudarca ktjvetkeztében hiába pr bálkozik azzal, hogy tántorg életétegy szerelemhez krisse. Nem lehet számára elég léténekaz az igenlése, amit Ramona vonzalma jelent, vagy bárkié' mett az csak megismételhetetlen egyediségébener síthetné meg.

A szerelem mint ,,párosult magány'' - J zsef Attila kifejezésével az egyéni lét krilon zárkáját két ember kétségtelenril elviselhet bb és humánusabb kett s zárkájává alakíthatja' de lényegi problémáit _

meg nem oldhatja. S kérdés,hogy ,,zárkaviszonyok'' kcjrzott mi 208

209

torténik a szerelemmel _ meg rz dik-e egyáltalán? I(érdés,hogy Karenina Anna tragédiájához nem járult-ehozzá az aki nem mondott csal dás, amit az olaszországi ,,párosult magány''-ban kellett átélnie, mikor a beteljesedett Szerelem boldogságát várta' s ehelyett a sivárság halálos veszedelme jelent meg szenvedélytik felett. Az embernek tobb vonatkozáSban, de legalábbis kett<ís értelemben kell létébenigazolodnia. Gyokeret kell vernie a világban valamely generikus tevékenység által' hogy bekeriiljon ,,az emberiség létszámába'', s igazol dnia kell a maga megismételhetetlen, egyszeri személyiségébena szerelem által, mely kimondja szubjektív lényére a foltétlen és fenntartás nélkuli igent. ,,E kett<í kell nekem'' - mondja Pet fi -, s e kett kell voltaképpen mindenkinek. Azt hiszem, ezétt vártuk hiába, hogy a szabadság gondolatának huszadik századi megfogalmazoja' Jorge Semprun második konyvében' Az a.iulásban majd megszolaltatja korunk emberének szerelmét is; a teljes élet a másik, nélkulcizhetetlen sz lamát. Szabadság és szerelem uj, huszadik századi egysége nem szriletik meg ebben a regényben, s ennek nem ir i gytingeség amagyatázata. Nem egyszeruenaz ír hangja akadozik Lorene-r l vagy Laurencer l sz lva. A hang elakadásában a szerelem régi, de uj formában jelentkez sulyos problémája jut kifejezésre. Két n i név tér vissza a ktinyv lapjain; konokul, fájdalmasan és hiábavaloan. Mintha csak helyet keresne számukra az iro' de nem egyszertíen a regényben, hanem az életében. Érvényesés egyenrangu helyet. De hiába hangzik fel ujra és ujra a két n<ji név' nem vernek gytikeret, mert Laurence nem emlékezteti semmire _ a kapcsolat nem tud beépiilni élete lényegébe -, s Lorene-t elktildi' amikor emlékezni akar' Mert,,Laurence a jelen pillanat szilánkja'' csupán' S ami tcibb errnél, a névtelen Visconti utcai lányhozfíiz di5 szerelem, az még egy másik, régi korszakábol szakad át ebbe a kcinyvbe, mint csonkaságában is a teljességet képviseltíkísérletszabadság és szerelem egységénekmegtefemté|' le. De miért van ez így Semprunnál? Azt gondolom, azért, mert 1945 után, sok társához hasonl an, sem találta rnegazza| a tragikus és iszonyu egyértelmtíséggelaz egyetlen lehetséges szabadságot - mint ahogy megtalálta a fasízmus viszonyai kozott, az SS-ek btjrttjnében, az ellenállás torténelmi parancsának teljesítése során. Akármilyen paradoxon is, a fasizmus rabságábol szabadulva nehezebb volt a szabadságot megragadni, s mert Semprun tétova lesz, mert bizonytalanság és hiányérzet járja át _ ezét lesz tétova a szerelemben is' ezért nem tudja elhelyezni se Lorene-t, se Laurence-t az életében.Nem tudja hova elhelyezni ket, mert létébl' 210

helyér l a számára egyedril lehetséges kozéppont' mely kortil minden dolgok elrendezhet k: az osztályharcban val részvétele,egyetemes tevékenysége, mely léténekértelmet ad. Csak ennek az alapvet vonatkozási rendszernek a megléte esetében találja meg szilárd helyét a szerelem, hogy az életet kiteljesítse. ha nem is ttint el' de legalábbis kimozdult szilárd

Másként p tlékká' vigasszá degradál dik, s ez jelent ségétnem n veli meg, hanem sokkal inkább lealacsonyítja, s t ez az, arni sokszor létébenveszélyezteti, pusztulással fenyegeti.

Mert a szerelemnek' e kett kciteléknek is álland an meg kell

irjulnia, hogy fennmaradhasson ' Igaz, voltaképpen nem a szerelem rijul meg vagy szurkiil el, hanern'az emberek, a n k és a férfiak, akik szeretik egymást. Ha kapcsolatuk párosult magány csupán, akkor sorvadásra ítéltetik.Mert emberi megrijulás csak azokb l a kontaktusokb l sztilethet, amelyek az egyént másokkal, a kcizcisséggel, a társadalommal osszek tik - ha ilyen kontaktus nincs, ha az utak elzárodnak, nincs megujulás sem. Emberek csak ,,odakintr l'' szerezhetik azokat a szellemi, érzelmi, erkolcsi tartalmakat, amelyekkel onmagukat és szerelmtiket minduntalan feltolthetik. Csak arccal a világ felé él emberek tudnak megujult szenvedélylyel, naponta uj meglepetéSt ígérve,arccal egymás felé fordulni. A szerelemnek tehát nem lényege, nem Sorsa) nem is tefmészete) inkább sajátos k rulmények krjzt bekovetkez tragédiája, hogy sokSzor megreked a mer ben individuális és ily m don részleges lét korlátai kozott. Még akkor sem lényege, bels természete ez,ha arra aZ egyetlen emberre, aki szerelmíinket fellobbantja, els sorban és leghallhat bban mindig a maga partikularitásában mondjuk ki a szerelmi vonzalom szenvedélyes és abszolut igenjét. Hegelt l Lukács Gyorgyig ezért éppen a partikularitásnak ez a

feltétlen és fenntartás nélkiili igenlése"fogalmaz dik meg, mint - Lukács szerint _ a szerelem ,,évezredek során kialakult sajátossága" . Ez a megállapítás igaz, de éppen nem feltétlenril és fenntartás nélktil. Mert minden szerelemben jelen van egyetlen ember megismételhetetlen lényénekigenlése - de ebben nem mertil ki soha. Lukács Gyorgynek azt a megállapítását tehát, hogy a szerelemben a partikularitás hatalma miíkodik és terjed a kuls tulajdonságokig, a hangulatokig * ugy gondolom, csak azza| a megkotéssel fogadhatjuk el, hogy ez a hatalom nem abszolut, nem osztatlan, nem hegemon. Mert a szerelemnek legalább annyira jellemz je, hogy a részlegességen, a szrík egyediségen szrikségszerríen trilmutat, vagy besziíktil és halálra ítéltetik. A szerelemben nemcsak egyetlerr teremtmény pusztán egyéni

2tr

IT tulajdonságaira mondunk igent, hanem rá, mint az emberi nem képvisel jére, a benne felfedezett, megtestestilt és benne megszeretett emberi lényre. A szerelem eksztázisa nyilvánval an abbol a rajongásb l fakad, melyet egyetlen lény ébreszt az ember iránt, fcilemelve ezze| saját ontudatunkat is. Eluard írja: Szeretni téged oly nagy ének Kigy?rjt az éjben életemnél Egy masabb ailagot szeretlek S ez z;isszaad az embereknek.

Éluard-nak igazavan. A szerelein mint abszolrít kotelék egyetlen másik emberrel felszabadítja, de legalábbis megnyitja az utakat mások felé is. Annak aZ egyetlen, láthatatlan falnak a leomlása, mely a szerelemben bekovetkezik, minden emberek kozritti fal áthatolásának reményét ébreszti fel bennrink. Így tobb vonatkozásban is tulmutat a partikularitáson. Létezésének' létrejotténekpuszta tényévelis, hiszen egy torténelmileg kiktizdcitt képességlobban fel benne, annak bizonysága, hogy, Marx kifejezésével, az ember ,,legegyénibb létezésébenmennyire kozosségi egyirttal''. De a szerelem nemcsak létében,elvontan mutat tril a partikulari_ táson, hanem konkrétan, minden valoságos szerelmi szenvedélyben ujfajta viszony rejlik a természethez és az emberi nemhez is. A ter-

mészethez, amennyiben a szerelemben az embernek ,,a természethez val viszonya kozvetlentil az emberhez va|o viszonya''. S így az onmagában értelem és szépségnélki.ili anyag számunkra val értelme és szépsége a sz legszorosabb értelmében a Szeretett ember testében testesiil meg. Ezért kovetkezhet be a kolt i csoda Jozsef Attila odaiáaan: az emberi organizmus tisztán természeti elemeinek és folyamatainak minden oldalu átemberiesítése s ezzel a szép szintjére tortén folemelése. S ugyancsak ezért írhatja le Illyés Gyula ezeket a sorokat: Mégiscsak a vil got, a teljes Jrildgoly t

becézte tenyerem fiatal testeden, mégiscsak a teremtést.

A szerelemnek mint természeti viszonynak mély humanizáltsága vagy hegeli kifejezéssel,,átszellemtiltsége'' jut kifejezésre egyik sajátos vonásában: a gyongédségben, amely ktiltinleges élethelyze-

212

i

tekben még a szexuális szenvedély ideiglenes rnegtagadásához is elvezeth.et. Ez torténik Adrian Leverktihn szerelmese esetében (Thomas Mann Doktor Faustusában), amikor a prostituált lány elktildi t magátol, mert meg akarja ovni kozostiléstik katasztrofális kovetkezményeit l. Thomas Mann azza| a gyonyortí és sokatmond kifejezéssel jellemzi e szituáci t, hogy a lánynak ebben a magatartáSában már szerelem volt _ s t, szeretet. Amire itt gondol, az, azt hiszem, a szerelem maximális, végs oncélusága, mely ebben az esetben még a szexuális vágykielégtilés célját l is mentes, ezért erdemli meg a ,,S t'' Szocska megtisztel és kiemel használatát. A szerelem éppen mint ilyen magasrendrí, a másik embert célnak és nem eszkciznek tekint kapcsolat és szenvedély képes arra, hogy az ember lelkét kitágítsa, s a megtisztulás lehet ségét,kiindulopontiát megtefemtse; a világ befogadására is fogékonyabbá tegyen. Ez a megállapítás nem is igényel bizonyítást' Hiszen a puszta tény' bogy az ember életében'lényében jelen van egy nagy erejií és pozitív szenvedély, feltétlenril felfokozza er it' képességeit,S neÍncsak azzal jaru|hozzá az emberi teljességhez, hogy van, hogy odasorolhato a birtokolt értékekk
Mindezzel nem azt akarom állitani, hogy a szerelem katartikus élmény.Csak annyit, hogy mint az élet minden nagy és megrázo élménye,pillanata, a szerelem is lehet kiindulopontja az egész személyiségetérint változásnak: megrendtilésnek és megtisztulásnak. Elvégre a szerelem esetében is ,,kiléprink onmagunkbol" .Igaz, hogy egy másik lény világába léptink át, s nem ,,folfelé', az emberi nem magaslata felé. De ahogy Hegel mondja, az ember magára talál a szerelemben azálta|, hogy átadja magát egy másik lénynek azáltal, hogy nem onmagáért él, hanem másban ta|á|ja meg létezésének gyokereit, s e másikban találja meg cinmagát. Így a szerelem révénbekovetkez ,,helyváltoztatás'' is elég olykor ahhoz, hogy más megvilágításba helyezze a világ dolgait és onmagunkat, hogy felébresSze' felfokozza bennunk a kiteljesedés, tcikéletesedés,megtisztulás vágyát * még ha ez ontudatlanul jelentkezik is. Hozzájárul a szerelemnek ehhez az embert kiteljesít erejéhez az is, hogy e szenvedély ugyanugy ellenséges viszonyban áll a mer koznapisággal, mint az é|etkatartikus élményei. Így tehát nemcsak eredménye, kifejez je az ember már elért humanizáci jának, hanem feltétele és kiindulopontja is lehet a teljesség felé még megteend és megtehet el relendtilésnek. Amikor átkertiltink egyetlen másik ember vonzáskorébe, egy kicsit minden megváltozik. Ftjlbukkan a lehet sége annak is, hogy 213

másképpen éljiink. S az az ember' aki szerelmi szenvedélyének hajt ereje segítségévelképes volt kilépni
MEREI FERENC

Nem lehet elég korán kezdeni, nem lehet elés kés n abbahagyni

Ahogyan elkezdtem kortilgondolni az érzelmes kapcsolatoknak atémáját, els benyomásom az volt, hogy itt is dichotomia uralkodik: kétféletartomány van. A világos (a rozsaszíntol a vérvorosig): rokonszenv _ Szeretet _ szerelem és az átmenetek. A másik a sotét (a sztirkét l a feketéig): szomoruság _ kétségbeesés_ gyász. Mindkét tartományban az árnyalatok csak mennyiségi fokozatok: azonos min ségek kulonféle telítettségiszinten. Az enyhe rokonszenvtcíl a halálos szerelemig terjed árnyalatsor tagjai eltérnek ugyan egymást l h fokban és elkcjtelezettségben, de mégiscsak azonos mintjségríelfogadást képviselnek. A ktivetkeztetés tulságosan egyszedi, ezért gyanusnak éreztem. Megkérdeztem néhány barátomat (férfiakat és n ket), azután egy cinismereti csoportnak is elmondtam feltevésemet. Szenvedélyekben járatos, érzelmileg hiteles emberekkel beszélgettem. Gyorsan megértették, mit gondolok. Kinevettek. Bizarrnak tartották azt az elképzelést, hogy az érzelmi kot dések változatai egynemríek lennének. F ként azon háborodtak fel, hogy a szerelmet egylényegiínek veszem az egyéb pozitív érzésekkel.Sok-sok élményukkel és saját tcirténetukkel (nem kíméltékmagukat, valoban szenvedélyvezéreltek lehettek) meggy ztek arrol, hogy ott, ahol a rokonszenvi érzelmek tartományában mint egy skálán a szerelemhez érrink, .I.

valami uj kezd dik. Legf bb érvkéntaztbizonygatták, hogy a rokonszenv átcs szhat ellenszenvber a szeretetb l lehet kozriny, s t szerethetek is valakit ugy, hogy amikor nincs jelen, kriztinycis. A szerelem ezzel szemben hézagtalan. A szerelmes _ ha féltékenya szerelmére, és pokolba kívánja, soha tobbé nem akarja látni, akkor is ugyanazt a csillapíthatatlan vágyat érzi szerelme iránt, mint amikor esetleg gycingyvirágcsokrot visz neki. Mindegyiktik elmondta egy szerelmének a torténetét.Volt koz214

2t5

ttik sikeres, kolcsonos (ás -kapa)' Akadt torékeny, nehezen, de sokáig él . S nem egy beszélt a reménytelenségr l' Egy firi tiz éve

jár a leány után, a leány nem fogadja el; nagy néha megajándékozza cinmagával, de olyankor is eltaszítja, mintha a kénk szagát érezné rajta. Mind rigy beszéltek, mintha egy szerelmet soha nem lehetne

abbahagyni. Mintha életfogytig tartana. Meggy ztek. Utánagondoltam, egy hosszri élet érzelmi torténéseit idéztem fel. S most gondos pszichologusként megprobálom leírni a szerelem élményétvagy állapotát, esetleg mint epizodot az tidvtcirténetben. Elsoként h foka jellemzi. Az élményleírásába ékelt romantikus kifejezések (,,ég'', ,,hév'', ,,felforrosodik'' stb.) valoban igazak; így éljrik meg a kot dést, amely ebbe a változatba tartozik. Az étzelmi érzésid tlen: mintha mindig is lett volna, mintha orokké tartana. Minden helyzetben els<ídlegesen érvényes: ha valaj hogy szerelmem nem arra járt", ha az hol a fold reng, ',de , id járás-jelentéS nagy hideget jelez, ,,csak meg ne fázzon szegénykém'' stb. A szerelmesnek az els asszociácioja a szerelme; bármilyen indítékra' stimulusra jelenik meg el szor (mindentitt jelenlevrí _ mintha csak az istenség egyik attributumát írnánk le). S a legfontosabb: a szerelem tárgya behelyettesíthetetlen. (Nem tudom, honnan származik a kifejezés. Talán a francia világb l. Fiatalkorom ta hurcolom mint a szerelem legf bb kritériumát, és franciául ragadt rr'eg az emlékezetemben: ,,irremplacable''.) 'Nagyon sok kapcsolatot helyettesíteni tudok. Barátom elutazik, rij barátot találok, rokonszenves kcirnyezet' Szeretetremélto kedves helyett másik bukkan fel. Azt mondják, szexuális társat is talál a tengerész minden kikot 'ben, a vándor minden sátorban. De a szerelem * mondják, s én is ezt hiszem - nem behelyettesíthet . Magas h fok, id tlenség, els<í asszociácio, felcserélhetetlenség e négy egytittesen a szerelem kritériuma. Most jon a gondolatmenet buktaroja. De hiszen ez legtobbszcir ráillik arra, ahogyan a sztil a gyermekéhez, agyermek a szi.il jéhez, testvér a testvéréhezkot dhet. Ezek is gyakran vagy néha ilyen kot dések, ilyen nagy h fokri, nem behelyettesíthet odafordulások. Ha sikeriil így kot dni, ilyen h<jfokon és tudatunkban mindenutt jelenlev nyugtalansággal, akkor ez szerelem, akár anyához, gyermekhez, testvérhez, élettárshoz kot dik. S mégsem ugyanaz. A szenvedélyt szabályozza az életkori igény és a társadalmi elvárás. Az életkori igényt mitikus képekben fogalmazzuk meg. Az anya és gyermek élettanilag egybefolyo kapcsolata éppen ugy megfelel216

het a szerelem kritériumának, mint a testvérek osszetartása vagy a szerelmesek tapadása. De mindhárom változatban s még minden más lehetséges változatban fontos Ínozzanat járul a szenvedélyi kot dés és a felcserélhetetlenség kritériumához' Az els változatban (anya-gyermek) a teljes rászorulás és az ivadékgondozási osz_ tcin, a második változatban (testvérek) a szolidaritás, a harmadik_ ban (élettársak) a szexualitás m dosítja a vágynak, az emocionális cisszetartozásnak a szinképét. Hajlunk arra, hogy csak a harmadik változatot nevezztik szerelemnek, s a szexualitást a szerelem elengedhetetlen kísérjének tekintsrik. Csakhogy arra is hajlunk, hogy a sztil _gyermek_ és a testvérkapcsolatokb l az incestus si tilalma alapján kizárjunk mindent, ami szexuális. Freud ta viszont tudjuk, hogy a szexualitásnak a korai formái egyrittjárnak kot déstinkkel már a feln tté válás hosszu ritján is. Kiilonféle korok és társadalmak kimunkálták azt a felfogást, hogy a gyermeki az áttatlant képviseli, mentes a szexualitást l, így men-

tesaszerelemt lis. Így alakult ki a szeretetnek mint a szexualitástol mentes szerelemnek a fogalma. A szeretet a kasztrált szerelem elnevezése. Létezésételfogadjuk, s t el kel helyet biztosítunk neki az emberi megnyilvánulásokban. Érthet , hiszen akkor Szerethetirik testvéreinket' gyermekeinket, sztileinket, és mégsem kell szembestilnunk incestuozus vágyainkkal. A lelki élet utolérhetetlen furfangjával rátalált a felcserélhetetlen kot désnek a morállal, illemmel, a szeméremmel osszegyeztethet változatáta. I I' Ha az életvezetésnéz pontiáb l, szociálpszichol giai oldalr l vizsgáljuk a jelenséget, szembecitlik az ítéleteltorzulása (a kiválasztott felértékelése),a tudat beszríktilése(csak !), a viszonylatok átalakulása (rajta kíviil senki sem érdekel) stb. Az ilyen megfigyelések alapján mondjuk, hogy a szerelmi állapotban a hamistudati termelés felfokoz dik. Valaki azt mondta nekem, ',szerelmesnek lenni egy levelibékába is lehet'', hiszen ugysem a békaságát látom, hanem megszépítem' a szenvedélyemnek megfelel ragyogást tulajdonítok neki. Egy lány azt mondta a férfira: csunya em',olyan ber, hogy azt elfogadni csak szerelemb l lehet''. S ezzel csupán annyit mondott, hogy a szerelmes ember nem ítél,nem mérlegel, hanem emocionális odafordulást l vezérelve látja a világot. Talán ezeknek a példákban a hatására alakult ki sok emberben az a vélemény, hogy a szerelem gyengeség, a n knek és a gyengék-

217

nek valo. Ha néhány évtizeddel visszacsavaÍom az emlékezetemet: barátaim btiszkén mondták' hogy az er s ember ,,birtokba veszi a n t", de nem lesz szerelmesl a n k pedig valami olyat, hogy ,,becsulcim, tisztelemj Szefetem, de hát ez nem Szerelem'' (s aki ezt mondta, az va|oszíntíleg igazat mondott). Ma távolr l sem ilyen általános eZ a fenntartás, de azért létezik. Irodalomban' filmen, színházban kedvelik a szerelmet. A mindennapi életben azonban inkább félnek t le' Valahocy ligy tekintik, mintha az ifjukor gyengesége lenne, ,'még nem tud vigyázni magá-

GYÖKÖSSY ENDRE

Szeretet? Az mi?

ra!t'.

III-Barátaim mindezt másként látják. Irigylik azokat, akiket elsodor a szenvedély. Akár kolcsoncis, akár nem. Akár boldogságothoz, akár bánatot.

Az igazi, a

ktjlcstinris, a kimunkált, az egymáshoz illeszked

szerelem viszont ritka. olyan ritka, mint egy igazi mrívészi alkotás,

mint egy mríkincs. Ha létre is jon, konnyen szétfoszlik, mintha értelmetlen lenne. Vagy legalábbis félelmetes. I(errilgetik, nem mernek belevágni. Visszarettennek a kockázatt l. Úgy érzik, kalandos ritra tévednek. Még az is lehet, hogy a másik el bb_utobb

visszautasítja, és t kineveti a világ. S ha bátran nekivágnak is, nagyon kevés ember képes a szerelem hcífokára és elkotelezettségére. Milyen kevés ember képes ugy érezni, mintha lebegne ég és ftild kozott' vagy állig bestippedne a forro homokba, vagy helybtíl folszállna és átrepulné a budai hegyeket. A kolcscinos szerelem pedig ilyenféle érzéseket indít el az emberekben. Az emocionális feszultség a sziirreáliák tartományába vezet. Nosztalgiája, ígérete,lebegése, joslatai és megérzései,mindaz, ami a sziirreális létre emlékeztet, hamistudati. Talán ez a szorongás is magyatázza, hogy van, aki soha nem részesril ebben az tidvben. Kimarad a lelki élet egyik legnagyobb kalandjáb l. Még azt fíizném hozzá, hogy a szerelem hiánycikk. Életvezetési háztartásunkban legtribbsztir deficites, ritkán elérhet , nagyon nehezen realizálhato. S ez az egész rokonszenvi tartományra vonatkozik. Az ovatosság, a bizalmatlanság, a gyanakvás az általános magatartás része. SzociaIizál'va vagyurrk arra, hogy védjuk magunkat. De nagyon kevéssé vagyunk nyitottak azwniverzális rokonszenvre) arra) hogy barátságosan'és kedvesen kozelítsunk a másikhoz, rámosolyogjunk' Lehet, hogy ett l nem lenne gazdagabb, de talán boldogabb lenne a világ. IV .

2t8

Fanyar humornak szánta, de cinizmus, rezignáci és a nihil is benne kongott ebben a kérdésben. Egy a házasságával kapcsolatos tanácsot kértj fiatalember szegezte nekemJ amikor egytittélésuk elmondása után megjegyeztem: _ Most azt mondja meg, nagyon beteg vagy már halott a házasságuk, s amennyiben ,,halott'', van-e

még maradék szeretetuk a feltámasztásához' vagy el akarják temetni? Erre a kérd megjegyzésemre válaszolt ezze| a kérdéssel: - Szeretet, aZ mi? Ön hisz még az effél ben? Énmár csak három dologban hiszek: a konyokomben, a bankbetétemben és a nemi szervemben. Kivétel vagy jelenség ez? Kétségtelen'egyre gyakrabban kell tapasztalnunk, hogy a szeretet sz és fogalom tabuvá vált, mint a prtíd Viktoriánus-kori, Freud el tti ember számára a SzeX bármilyen emlegetése, vagy még citven éwel ezelcitt társaságban a halál szo kiejtése. Ma nem is ,,modern'' egy irodalmi míí,amiben nincs némi trágárság, s divattá vált a misztifikálo vagy demisztifikál halálirodalom. (Félelemb l?) Most mintha a Szeretet szot kerrilgetnénk. hz vál't tabuvá. I(omállak, anyukám, vagy: csíplek _ még elmegy talán. De szeretlek' kedves? Ez már régim di, geil szentimentum' álromantika. A ,,Felj ssz?'', ,,Bírom az etet d''' ,,Lefekszel, dobd le magad'' kétségtelenr.il megfoghatobb. Ennek ellenére mégis, vagy éppen ezért, megkísérlem leírni a szerelem-szeretet minianat miáját. Ugy' ahogy átéltem mint férfi és férj s mint pásztorálpszichologus. El rebocsátom, egyre tobben észleljrik a szép Szerelem rencszánszát is' a Loae storykét, ftiggetlenul a nosztalgiahullámtol. A párját kiválaszt szerelemét, amely telítve van ihletettséggel' sovárgással, lágysággal és fesziiltséggel, orommel és nyilall fájdalmakkal' gyengédséggel, agg d figyelmességgel. A világirodalom a tanuja, 219

Ez az,,a csodálatos nem tudom én mi, amit nem lehet kimondani, csak olykor bele lehet halni", mondta egy neves ír nk. Nos, a szerelem-szeretet négy cisszetev jét legtomorebben csak latin, illetve gorog szavakkal tudom jelolni: Szexus: Szeretlek, mert enyém vagy. Er sz: Szeretlek, mert ilyen vagy. Filia: Szeretlek, mert társam vagy. Agapé: Szeretlek - mert - szeretlek. E négy koztil bármely hiányzik vagy megbetegszik, bajba kertilhet a férfi és a n társaskapcsolata. Éppenugy megbetegedhet, mintha az emberi szív két pitvara és két kamrája kozt megbillenne az egyik megbétegedése, szííkulete miatt az egyensuly' A s}erelemSzeretet EGESZségéhezmind a négy hibátlan egytittmtíkodése még mi mindennel.

sztikséges.

De vegyrik Sorra a szerelem-szeretet négyes egységét' 1. A szexus. A testi szerelem hozzátartozik az egészséges férfin i kapcsolathoz. Bár szexuális élet lehetséges házasság, s t szerelem-szeretet nélktil is, de egészséges szexuális élet nélkul aligha lehet házasságot élni. A legtobb páros magány, házasságt
mologus, házasságpszichol gus megj egyzés e ez, Itozzátéve: ha netán házassági problémával keresik fel a pszichiátert vagy szexol gust, gyakran csak szexszervizelést kapnak, de nem is várnak mást. Így hát akadnak, akik kiszolgálják ket. 3. A filia. A baráti, a szociális szeretet. Szeretlek, mert segít tárSam vagy' akire minden korulmények ktizott számíthatok. Szeretlek akkor is, ha éppen nem egymás szemébe nézunk, hanem egy irányba, a világra, társadalmunkra, amelyben élrink, amelyért dolgozunk, hogy szebb legyen. E szeretet nélktil minden párkapcsolat

onmagábazárt, exkluzív, páros onzés. Ezzel a filia-szeretettel és ebben a Szeretetben lép ki a férfi és a n egytitt társadalma és világa sodrásába, harcaiba, építésébe' A szexus, az etosz' a filia azonban mindig értékel: szeretlek, mert ... (szép, kívánatos, szexis, pozicionált, okos stb. vagy). De ennek az értékelszerelem-szeretetnek természetes és logikus folytatása: addig, amíg ... (szép, kívánatos, szexis, pozicionált, okos stb' vagy)' Ha nem vagy már az, mit szeressek rajtad? Kicseréllek. 4. Az agapé. (Az|Jjszovetség ftoiaz eredeti, gorog sz
Ha valaki azt kérdezné, mi az a vadonatuj, amit Jézus kora

szerelem-szeretetéhez hozzáadott, amivel kiegészítette, mintegy uj dimenzioba beemelte és humanizálta a szexus_er sz-filiát' akkor az

az agapé. Tobb évtizedes praxisom alatt azt kellett tapasztalnom, hogy val jában csak az agapé dimenzi jában megélt szexus-er sz-fiha teher- és pr babír ' Csak igy és ez birja ki a páros kapcsolatban eleinte a másik _ másságát. Kés bb a megszokottságot' a fenyeget unalmat képes feloldani, megoldani a jogos, jogtalan féltékenységet' Vagy megállítani a kapuzárás el tti pánikba es k ámokfutásait' Csak az agapé felségterrileténtud a Szexus-er sz-filia ,,Színeire'' bomlani, mint a napsugár a prizmán megt rve. Hadd kíséreljemmeg legalább elsorjázni a Nagy SzerelemSzeretet teljes egységének színeit. A kicsiben gyakorolt nagy Szerelem-szeretetet: 221

Fí l. Tapintat. A meglátás és meg nem látás mljvészete ez. 2. Tt'irelem' Ő más, Ő máskéni reagál, én mégis Szeretem. 3' Figyelem. Nem figyelem, hol hagyta fedetlenril a szívét,hogy odanyilazzak. Egy-egy szál virág, de riem a sírjára, mégazéletében. (Az oriáskoszoruk legtobbszcir a roSSZ lelkiismeret viiágai!) 4. Átclozat. Egész lényembcíl,idtímbtíl,pénzemb l a-másikért. Akár a vállvetve éléshiíségétis mondhatnám. 5. Áttatsz srÍg. Nincs mit takargatnom. Bfu tnég ilyen vagyok. (Nem: én mar ilyen vagyok, vedd tudomásul. Ez a totális elrrreszesedés onvallomása.) 6. Megbocsatás. A felejtés és az elfelejtés készsége. Nincs cissze_ gyiíjtott harag, rr'ert az már gytil-ol--et. 7. Derti és humor' Távolságot teremtenek attol, ami fáj, s feloldanak.

Jogosan felvetheti valaki a kérdést:van ilyen szerelem-szeretet a valoságban? Amely sokkal inkább páros mríalkotás már, mint biologikum. Nos: van! De ahogy a boldog népeknek nincs tortenetrik, a boldog párkapcsolatoknak sincs. Nem kiáltoznak, nem panaszkodnak, nem sikoltoznak) nem válnak, tehát nem látszanak, ,,csak'' vannak.

De ilyenek is vannak. Annak ellenére, hogy a statisztika nem tartia számon a boldog párkapcsolatokat. Nem elég ,,szexis'', t'izletet jelent téma sok íro, rendeztí és színészszámára sem. Kit érdekel _ gondolják _, hogy megdobban egy id sod asszony szíve, mert párja lépteit hallja, és egy deresedcí fejií férfié,mert asszonya sz l a telefonba? Pedig mi ez, ha nem maga az érlel d szerelem?

sebb; osszerezzennek, amikor egyikuk arra válaszol, amit a másik soha

ki se mondott' s ezen elréviilten ugy mosolyognak, ahogy fiatalon.

Nem volna szerelem az már, amikor kcizos csatáik szép sebeinek látják apro ráncaikat? Akkor micsoda ez? Csoda! Az aszuizíi Szere-

lem csodája. Lehet, hogy a Szexus elcsitult (olykor hogy lobog még!), de a vágy, hogy egymás kozelében legyenek, annál er sebb. Lehet, olykor azért cs kolják egymást' mert érezni, tudni akarják a másik jelenlétét,hiszen egymást tartiák már életben' mert a másik nélkul mit is kezdenének? Mi ez, ha nem a beért, az elért szerelem csodája' amikor kissé riadtan, de egymásba kapaszkodva hallgatják a benntik megcsendulcí cscindet, és tudják, ami még hátravan,. az rr'át a narkozis nélkuli mtítét,amikor egyik feliiket leoperálják. Am akkor hibái is hiányoznak majd. Mindhalálig. Nem volna ez IS - szerelem? Hadd fejezzern be egy Lacordaire-idézettel: Egy ora hosszat szeretni _ állati dolog. Egy évig szeretni - emberi dolog. Egy egész életen át szeretni _ angyali dolog. Egy életen át csak egyet szeretni - isteni dolog.

Higgyék már el, nemcsak a szabadon futo szerelmesek csatái

izgalmasak, drámaiak' hanem két, egymást évtizedeken át szeret<í emb-er cisszeszokása, .egymásra hangolodása is az. Mert mennyi izgalmas, olykor tragikus jelenet s fiány felvonás, míg két embér nemcsak kiismeri, hanem meg is ismeri egymást. Vágy nem dráma az, a|egszebb szerelmi dráma, amikor nem játszanak szerepet már, hanem élnek. ,,Csak'' élnek. Egymással, egymásért, ha hariolva is, de poztalanul, álarc nélkril, aztán kipihenik egymást a másik karjá_ ban, olelésében, bujkálás és félelem nélktil, mett Barqnyi szerint:

,

;,;ff ';::,:,Íí'",:,::' "

c

s

n

dj

é

t

*

is.

Ez a meztelen élet nem volna szép, szerelmes meztelenség? Pedig egyre inkább azzá válik. Hisz egy-egy szemvillanásb l, parányi mozdulatbol értik egymást. Kozben hallgatásuk is egyre beszéde222

223

VARGA CSABA

az egyes ember mint ember olyan, hogy teljesen kiszolgáltatottia a

Vágy és szerelem Egg szenaed szerelrnesnek

Az állatoknak nem boldogság a nemi egyestilés. Rettegve késziilnek rá, szenvednek t le, utána pedig _ nézd a kutyákat, mit kell utána elviselni
ennek k
Illyés Gyula

Tézis helyett el szor a kételyr l. Hogy mi a szerelem, legfeljebb szeretnénk tudni. De igyekszem megfogalmazni, hogy min1k Áapzelem. Mit jelent ma a Szerelem? Talán kozosen -iikerril leírni valamennyire. Látszatra ez a feladat nem haladhatia meg er nket, ám er n feltili szellemi teljesítményt ktivetel. Ezétt nemiehet itluzi nk. Nehezen tisztázhat osszeftiggésekbe ritkozi.ink. Emberkép

nélktil ugyanis nincs szerelBrnkép,és emberkép sincs társadalomkép nélkril. Homályos képekkel magyarázkod liorunk beismerhetné, kcizel.sem tudja megfejteni, hogy ki az emberi egyén' vagy milyen az a társadalom, amelyben szinte fogolyként éltink. Tudaiianság és kétségbeesésjellemez minket? Mindenesetre széttrjrt tivegcserepek vagy jobb esetben megrepedezett ttikrok kozott iildogélve kockázatos dolog a szerelemr l értekezni; nem tisztességtelen azonban, ha

válaszainkat kételly el fogadjuk. Vágy nélkril az élet rémtiletesen rires, mondhatnám els kijelentésként. Mondom is. Csak egy ilyen állítás mindjárt sok egyéb, nem mellékes tartalmat is jelez. Például olyasmit, hogy a vágy és a szerelem nem azonos, noha testvéri koztittiik a viszony. A kijelentés szinte kiabálja, Ítogy az egyén és a társadalom kapcsolata ma sem harm nikus, hiszen*vágy nélkril az élet rémtiletesen res. Ez a mondat azt iS Sugallja, hogy egy ideális ember-világ viszonylatban sem elhanyagolh at a vágy állando jelenléte. Az el bbi állítás hátterében i' kit"pogathato, 224

"'

társááalomnak, mert a mindennapi életet hiányok sorozataként viseli el, ha a konkrét társadalom kíviilr l, t le ftiggetlentil nem tolti fel, akár a bels vágyakat is p tlo tartalommal. De ennek az ellenkez je is lehet igaz. Az embert sajátos vágyteremt képessége,. a val ságossá vál vál ság-nélkiili lét megéléietart san megaédi d drasztikusan szorongato társadalmi ftiggést l. Az olvaso arra is gondolhat, hogy az ember s a szerelem így nem teljesen korhoz kotott, és vágy nélkiil az egyén elviselhetetlennek érezheti a létezést; friggetlenul att l, hogy melyik torténelmi korban élt vagy él. Vizsgáijut< meg jobban az eddigi s kulonboz értékeléseket' Hogy pontosan mit értek vágyon, mindiárt hosszasan fejtegetni fogom, mert a szerelem egyik meghaÍátozo rrrozzanatának tartom. Mirt a vágy bizonyos tekintetben tágabb fogalom, mint a szerelem; az ember égyik lényeges sajátossága, hogy a képzelet segítségével a vágyképben pozitív vagy negatív ut piat teremt onmaga és kozossége szárnára. Az ember és a társadalom, ezen beliil a szubjektum és szubjektum viszonya persze egyáltalán nem harmonikus, ám ez a sokszor feloldhatatlan és pokoli idegenség csak azzal nem magyarázbatorhogy az egyén tehetetlen fogolynak érzimagát a mozdíthatatlan mikroviszonyokban. Ezért aztkétely nélktil állítom, az ember nem pusztán olyan, amilyennek a konkrét társadalom kiszabja. Nor'" gyakran ilyekszik eit onmagával elhitetni. Így csak az lehet egy emberkozpontu létfiloz fia kiindul pontja, hogy a j forrása aztegy iengyel szociol gus megfogalmaztal _ az ember egyé"ili.,t ni, ujat teremt , t]izta individualitása, a rosszé pedig inkább a'z,a-; kollektív, ami kcizos, egysz val a társadalmi. Lehet ezzel az állítással vitatkozni, de ebb l a korszakonként más álarcot visel , ám lényegileg mindig ugyanolyan individualitásb l kovetkezik, hogy a kritonboz korok szerelme nem vezethet le csak az adott társadalmi formáci b l. Legalábbis a gorog társadalomban kifeilett in-

,dividuum

ta.

Sarkítva fogalmazok. Lehet, hogy ez utopia, de lényegileg az egyén az 'í:ir, s a társadalom a szolga; fuggetlentil attol, hogy a torténelemben mindeddig ez fordítva volt. Az egyén-társadalom viszonyban a vágyott demokrácia szintén azonos a két fél egyenjoguságával' ami azonban eleve kizárja,hogy az egyes embert étzéketlen szerszámként, tárgyszerrí eszkozként használja akár a látszo_ lag egyenrangu társadalom is. Egy kívánt, ui létfilozofia csak ebb l indulhat ki: ,,Bármi rij és nagy csak nagy egyéniségt| szátmazl Jan

Szczepanski: Egyéniségés társadalom. Val ság' 1983|2' 4' l'

225

hat."z Ezzel persze nem akarom tagadni a nagy és a kevésbénagy egyéniségek társulásainak elemi erejét; az egyéniségek nagyságái sokszor éppen ezek a koz
Szczepanski: i. m. 4. l.

A

szerelem igy az egyik s talán legintenzívebb megjelenési formája

a vágyszrikségletnek. Ezért konnyen lehetséges, hogy az eddigi

szerelemfelfogások nem csak egy lételméleti,,vagy-vagy''-ot fejeztek ki.3 Nem biztos, hogy a szerelem Vagy a valoság-nélkrili lét' vagy a val ságos lét oldalár l foghat fel. Avagy helyett lehetséges és is. Ez a értelmezéselszakitja egymást l a szere''vagy-vagy''-os lem két oldalát? Hiszen minden szerelemnek - amennyiben szerelem _ organikus része afantáziaszerelem, a szerelemálom' a lehet ség-létérzékimegtervezése. Ha a zenét vagy a koltészetet már a val ság elemének tekintjiik' miért tagadjuk meg a valosághoz tartozást a vágyt l vagy például a képzelett l? Az csupán tcirténeti és ezért valahol csak másodlagos formácio, hogy bizonyos korszakokban - méghozzá sajátos m don _ nagyobb hangs lyt kapott a Szerelem elvont tartalma, ami természetesen nem ugyanrigy val ságos' mint egy viharos szeretkezés Vagy egy szerelmi házasság. A helyzet lényegileg máig nem változott meg. A modern társadalmakban - a jelenlegi megélt létszituáciokban - a szerelem tou bbra is els sorban ,,csak'' utopikus vágyként élhet meg; eZ egyszerre tragikus és felemel . Azért felemel , mert az emberi teljesség absztrakt, ám érzékivágyteljességként átélhet - nyilván konkrét egyénenként más-más fokon. A halando ember érzelmi szuverenitása ebben ugyanirgy segíthet, mint a szellemi szuverenitás. Kissé primitív fogalompár ez; megélt lét _ vágyott lét. Azonban még így is szukséges némi magyarázat A megélt lét kateg riája nem kiiltjnbozik a val ságos lét fogalmát l. Megélt léten a _ ,,szépen'' - ostoba, csacsog , kevés érzelmií, nyíltan vagy rejtetten kiszolgáltatott, a gazdasági és hatalmi torvényeknek alávetett, bens séges emberi viszonyoktol mértéktelenril hiányos empirikus létet értem. A mindennapi torténeti létezést.Azt gondolom) aZ elvileg értrink-val társadalom rég ta - csak a kapitalizmus el<íestéjén?elszakadt a mindennapi embert l, látsz lag visszafordíthatatlanul kicsuszott fennhatosága és irányítása al l; ,,elvadult'' val ság ez, amely a gazdasági-társadalmi kényszerpályái miatt ruinimum ala csokkenti az egyes ember lét- és vágykiterjeszt tcirekvéseinek az esélyeit. Nem egyenl felek kotnek kompromisszumot. A megélt lét így a vágyott létet szinte mindig az abszurd ut piák sokak által nevetségesre festett, végtelen távolságra levtí világába l ki. Ha azonban az elfogadhato jov t ilyen távolinak tartjuk, akkor szukségképpen a jelent is reménytelen siralomvolgynek kell értékelntink. Ezt pedig nem tehetjtik. Ezért aadgyott létet végképpennem hamis ábrándnak, nem tokéletesen elérhetetlennek gondolom' ha3

L. Szilágyi Ákos

k
szerepl tanu|mányát. - A szerk. 227

*l nem a,,koszos'' empíria talaján megálmodott, egyel re a részlegest sem sokkal meghalad és a képzelt teljességet sem elér lehet ség_ nek is. Egy normális jelen elképzelhetetlen egy távoli és ugyanak_ kor egy krjzeli jov kép nélkril. A saját vágyott lét kateg riám mind a két jov képet tartalmazza s egyesíti. Azért az elvont lehet ség konkréttá válása még odébb van. Tagadhatatlan: a megélt lét rég ta elvált a vágyott létt l' s t ma a vágyott lét képzete is csonka. Avagy olykor pokoli távolság van a jelenség- s az ideavilág, akárcsak a mindennapi egzisztálás és az etikus-harmonikus életkifejtéskciztjtt. A torténelm i v agy -a agy vá!tozatlanul ujratermel dik. Kiknek van saját tudatuk saját" létezéstikrrSl, azok ktjzril az illtniomentesek szinte kivétel nélkril azt gondolják, hogy az empirikus _ aZaZ megélt * létben a vágyott !étet nem vagy csak nagyon ttiredékesen valosíthatják meg. Az egyén fel l nézvea vágyoti lét egy emberi szentháromság lenne: a bels egyéniség, a '' magatartás és legalább a ktjzvetlenril elérhet mikrojclv képe. A tciredékes megvalosítás áltaiában azt val ság',kuls ielenti, hogy az egyes ember a létezésegy_egy - például érzelmi, esztétikai' szellemi stb' * szférájában kísérlimeg a vágyott létet megk zelíteni ugy, hogy a kiemelt szféra, parcellalehet ség az egész létezéshiányait is ellensulyozza lehet leg. A szerelem éS ,,ezen beliil'' a szexualitás így válik gyakran minden hiányt enyhíteni probálo tjrejmut piaaá s or
hat , konkrét vágyakat is er sít , diadalmas érzelmi utopia ez, amely szembeszáll a mindennapi jelenségvilág kitiresít tendenciáival is. A jelen egyéniségkísérleteinélés -kudarcainál nem véletlentil organikus része a bels valoságnak a vágyott lét; ez a romantikusnak hitt, az abszolut vonzásában lev , legalább a bens<í szabadságot

megtestesít létforma. Az, hogy aZ utopikus létálom ne híiljtin ki, ne korcsosodjék el' a napi realitás ne falja fe|, az egyik legjobb megtart er : a aágy. Ami _ mint jeleztem _ érzelmi, szellemi ut piaegytittes. Ez a vágyvezéreltség indokolja' hogy sokan személyes viszonyaikban miért válnak _ feltétel nélkul - sokat ad vá, s t k nnyelmrívé, s ugyanakkor miért látszik vakmer nek és olykor eleve vesztesnek a szeretetet és szerelmet kínálo érzelmi roham. 228

Magam helyesnek tartom' ha valaki avágyat konkrét formáiban élni' ahogy a vágy kormányozza. A vágy ijsszekrjti a megélt létet a vágyott léttel, ezzel kozelebb hozza az utopiát a realitáshoz - bár egyel re a szintézis mint reálison tuli jov álom elmarad. A vágy mindenesetre eredend<íen teljes tirom' léthedonizmus, szakadatlan bels tombolás a szelídségjegyében' Nemcsak
4Szilágyi Ákos: A Vagy_vagy szerelemfilozofrája. Val sag,l978l|2, 17_20. l.

229

tr olyan egység jellemzi, amelyben á felek meg rzik integritásukat és egyéniségtiket. A szerelemben így egyik személy sem vesztheti el szabads gat, holott ma is azt tapasztaljuk inkább, hogy a szerelemben egyik fél sem nyeri és nem is veszti el a szabadságát. Mert egyszeriíen nincs neki ilyen. De ezért nem a szerelem hibáztathat . A mindennapok fogolylétében sokan ugy érzik, hogy a világ élvezhetetlen, és ugyancsak sokan az eredeti felhalmozás élvezetében merrilnek ki' Gyakori a belstj hontalanság, a biztonságot ad hovatartozás hiánya, a szellemi fogodzok nem találása. Az általános _ tiromkozpontu - élvezethiány miatt aztán a m sik ember élvezete válik p tlékká' menekiiléssé. Az extázis-szukséglet is ezért n
a vágyott

létb l megvalosítunk. Persze aZ sem lenne j , ha a realiinspiráci k elfednék az itt és a most lényegét, a vágyak

zá|hatat|an

nélkuli vagy kevés vágyu lét kopárságát avagy a megélt lét szociálpszichol giai - nem éppen szívderít<í- természetrajzát. A vágy: a saját individuális lét kiterjesztésének vágya. Egyik legcsodálatosabb formája a szerelem. Értelme nemcsak annyi, hogy id nként sztinetelteti a bels vagy emberkclzti urességet. Egyuttal szelíden arra is tcir, hogy a vágyott lét korlátozott megval sulási lehet ségeit b vítse. Az egyén szuverén személyiség akar lenni a szerelemben és a szerelem által' A szerelem igy: a legemberibb forradalom ' Ezért egy létez szerelem társadalmi értékeaz egyik legfontosabb értéklehetne. Ez sokakat inspirálhatna a vágyott lét részletes,,megálmodására" és sztikségképpen vereségekt l terhes megktizelitésére. Ennek érdekébenszappanhabbuborékként szétfrijhatnánk a minket szorosan korbeolel korlátokat. Legalábbis képzeletben bizonyosan. Ezért is hangsulyozom állandoan, hogy általában az ember, de a konkrét egyén is mindig trjbb és mas lel:'et", mint amit szárnára a társadalmi meghatározottságok - parancsszerríen - eltíírnak. A magyar kulturában aZ utobbi két-három évtizedben sem ilyen

megkozelítéssel foglalkoztak a vággyal, a szerelemmel. A neves f<ívárosi irodalmi folyoiratbans például tobb mint husz éve ugyan kipattant egy szexuáletikai vita. Az egyik álláspont _ ma már kissé nevetségesen - amellett kardoskodott, hogy a házasságon kívtili szexuális kapcsolat állati szintre redukált nemi aktus, ezért emberés társadalomellenes, s így csak kivételes esetben válhat jogossá. Persze az olvas k már akkor is megkérdezhették volna: A szexualitás csak a házasságban lehet emberhez mélt ? Avagy házasságon kíviil elképzelhetetlen a szerelem? Egyáltalán a nemi aktus állati aktus-e? A másik álláspont a vitában azt feitegette, hogy a házasság el tti neni kapcsolat mindenképpen pozitív jelenség, mint a félfeudális kispolgári normák korlátiai k
Gyurk Lászl : Az

erkolcs és a dogmák. Új

6 Forras, 1978116; Új Symposion, te82lt2.

l71.f

Ír s,

196217. 753.

|.

l72, Új Forrás, 1982ll.i

Vilagossag,

231

szerelemnek a szexualitashoz? A szerelemnek lényege * vagy nem lényege _ a nemi egyestilés? Vagy: a vágyszerelem riennyiie rratatozza meg a testi oromok min ségét?

Az alapkérdés így hangzik: Az emberi szexualitás humanizalt-e már, tehát
Garai Lászlo: Modern szerelem vagy cinizmus?

és esztétikun cimííkotetében.

232

-

Akadémiai' l98o, l20. l.

re, az én-re s a felettes én-re. Kérdés:a másik ember szrikséglete csak a felettes én ,,parancsai'' k
hat

szét a természeti és társadalmi tartalom, továbbá a másik ember szíikségletenem perd
Garai: Szabadságsztikséglet 8

Garai Lászlo: i. m. l28. l.

233

r vatív szere|em. AZ utobbin a dehumanizált viszonyok kozott ',humanizált'' szexualitás konzervál dását érti. A némileg egysíku ember- és szerelemképb l gyorsan eljut a cinizmus kateg riájához, mint ahhoz az értéktagadáshoz, hogy a nemi kapcsolat tulajdonképpen értékvesztés.Ott vagyunk hát me_ gint, hogy a szexuális viszony cinmagában állati aktus, s t a szocializmusban ez már cinikus emberi magatartáS. Sarkítva a problémát, az eddigiekb l két logikus kcivetkeztetés vonhat le: vagy a szocializmussal mint társadalmi min séggel nincs minden rendben, mert az állítás ellenére a szexualitás sem humanizálodott, Vagy a szexu,lalitást ismerjtik félre eredend en, hiszen a nemi aktus - széls séges, brutális vá|tozatai ellenére is - lényegileg már humanizált. Ekkor viszont a korábbi korokt l sem tagadhatjuk meg a szerelem * változo tartalmri és formájri, ám valoságos - létezését.Ebben az esetben pedig - a szexualitástol mentes? _ vágyszerelem és a mindennapi - csak szexuális _ szerelem viszonyát is tisztázni kell. Avagy elég-e a helyett ,,éS''-t mondani? ''Vagy-Vagy'' Mindenesetre tagadom a nemcsak egy szerz re jellemz , hatvanas évekbeli szerelemfelfogást. Nincs ennyire korhoz, kiilstí feltételekhez kotve a szerelem sem. Ha ezt mégis elfogadnánk, elvethetnénk az ember biologiai meghatározottságát is, és oktalanul elismerhetnénk a totális társadalmi determináciot. Úgy gondolom, hogy a szerelemnek vannak - legalább részben - a konkrét torténelmi idcín felrili avagy társadalomtol f ggetlen rnozzanatai, amelyeket nevezhetrink ismét természeti elemeknek; csakhogy ez a fogalmi ,,ruha'' például nem nagyon illik a vágyszerelemre. S a természeti jellemz ként valo meghatátozás félre is érthetcí, mert így ujra utat engedunk annak az okoskodásnak, hogy ha természeti, akkor allati, vagy finomabban nem emberi, holott az |egalább ilyen joggal felvethet hogy az ember társadalmi elidegenrilé se a nem emberi, vagy ' - ha tetszik - állati, noha ez egyáltalán nem terméSzeti folyamat. Az ember mint természeti lény kezdett l fogva humanizálodott, még akkor is, ha a humanizáltság mértékenem egyenes ívben ncivekedett. Ezérta nemi vonzalom semmi esetre sem állati cisztcln, inkább a szexuális aktus az az elemi emberi viszony, amely folyton segitette az egyén krils _bels<í nemesiilését, ha másképpen nem, hát ugy, hogy állandoan demonstrálta az orcimszrikségletet. A mottoként választott illyési verstávirat is ezt sugallja. Onmagában sem áliati aktus, nem csak természeti cisztcin a nemi viszony, mert onmagában - tisztán onmagában - valoszíniíleg nincs is' Nem hiszem, hogy lenne mindent l fuggetlen testiség. De ha volna is, akkor is megkérdezend : a puszta szexualitás csak terméSzeti aktus-e? Sokan tartják, hogy a szerelem els sorban nemi 234

vonzalom, csakhogy eZ _ a vágyvezéreltség miatt - szintc mirrclig irracionális vonzodás, ami mindjárt joval tclbb, mint a testi Vágy' S nem keverhet ossze az állati szukséglettel. A megélt lét val ságos, ha nem is megfelel humanizáltsága miatt a szexualitás mindenképpen tcibb rétegíí.Az els<í réteg valoban az intenzív testi élaezetérzésvágya, ami azonban onmagában aligha élhet meg, csak akkor, ha valamilyen szinten találkozik az érzelmi, /e/Ai egyestilés vágyával s - harmadik komponensként _ az intellektualis érzékiséggel. A legprimitívebb szeretkezés is legalább minimális mértékben tartalmazza a második és harmadik elemet. A' szexualitás az egyik leger sebb kifejezési formája az orornigénynek, amely csak irgy elégíthetki, akár megkcizelítcíleg is, ha egyszerre testi) lelki s szellemi egyesrilés avagy a vágyott lét szabad, személyes megvalosulása, csakhogy ennek változatlanul a test a ,,hordozo anyaga'', S ezért ett l elszakíthatatlan. Így a szexualitásnak ,,csak'' az elscí rétege ierrnészeti, ami azonban kezdett l fogva humanizál dott. A szerelemnek b ven vannak korlroz kotott mozzanatai, ám ezek is csak rigy értelmezhet k, hogy nem a lényegben van a drjnt eltérés,hanem csak a kulonboz<í _ lényeget is hordoz _ megjelenési formakban. Az ember mint természeti és társadalmi lény mindig is nagyon megélte végességét,zártságát, egyediillététés sokraval ságán keresztiil is hiábavaloságát. Az embert nem az ujkor vagy a kapitalizmus tette hiánylénnyé, csak a benne lev triányérzetet és hiánytudatot az elviselhetetlenségig feler sítette. Tehát nem olyat ,,táplált'' bele, ami nem volt benne, hanem a meglev t engedte korláttranu1 ,,tombolni''. Ha nem lenne felettes én, az egyén feltehet en szétrobbanna, s akkor pedig széthullana, ha a vágyott lét kiveszne bel le. Így nemcsak a modern mindennapokban válasz a szerelem az ernberi lét kihívásaira. A szerelmet Pascal is az tiresség ellen val ként definiálta, vágY már Plat n _ a nem |étez _ teljesség vágyaként és kereséseként értelmezte' Elképzelhet<í hát, hogy a szerelem nem aZ emtlerrel sziiletett, és esetleg nem nembeli képesség, ám ezt az állítást csak ugy fogadhatjuk el, hogy a szexualitás szlikséglete az emberrel egyutt szriletett vagy, ami meghatározo tényez ként lehet vé tette, hogy kibontakozzék az individuális szerelem, s ez pedig nem egyéb, mint a szexualitás létez elemeinek meger<ísítéseés fejlodése. Nemcsak a huszadik századi szerelem hatása az egyén jobb tinmegismerése, bels er gytíjtésevagy az cnfej lodés felgyorsulása. Altalánosságban egyetéttek azzal, hogy a szerelem elemi sztikség/er, csak a sztikséglet fogalmát lehet leg pontosan fejtsiik ki' Ha a szerelem lényegénekazt mondjuk, hogy ez a masik ember szukséglete Vagy az erntrerség csucsteljesítrnénye, akkor még igazán nem 235

T határoztunk meg mindent, hiszen a barátság vagy a Szeretet' s t az emberség lényege is ez. Ha a szerelem legfontosabb sikerének azt tartiukJ hogy az egyént emberré teszi, vagy fejleszti szemé',csak'' lyiségét, akkor még mindig nem kulonboztettiik meg a munkátol, a családtol, a társadalomt l vagy megint a Szeretett l, hiszen ezeknek az értelme nagyjábol ugyanez, még akkor is, ha a megélt létben az emberség elvesztésétvagy elkorcsosulását is jelenthetik sokszor. Ha a szerelem dont motívumáro| azt valljuk, hogy ez az onzés meghaladása, nemcsak a kapás, hanem az adas vágya és gyakorlata avagy a másik ember Szeretete és segítése,megint nem választottuk e| igazán a gyerek-sztil<í vagy az egyén-kozosség viszonytol. Ha pedig a szerelmet azonosítjuk azzal'hogy a másik embert képzeletben megszépítjk, partnertinket idealiáljuk magunkban, akkor erre a meghatározásra az a felelet, hogy valahol minden emberi viszonynak lényeges mozzanata ez. Hiszen hiába vélekedrink ugy, hogy az egyén a konkrét mikrotársadalomban nem válhat nemessé, s ezért jobb híián belso énjébenszépiti meg a másik embert és ezen kereszttil onmagát' mert a tcikéletes társadalom majdnem bizonyosan elérhetetlen, s az emberi hiányok feltehetoen még ekkor sem fogynának el, így csak ezzel a ktils okkal aligha indokolhato a képzeletbeli megszépítés.A vágyott lét sztikséglete miatt az ember lényegéhez tartozik, hogy a másik embert szépnek, jonak lássa Szeretetén vagy szerelmén kereszttil, fiiggetleniil attol, hogy a kiválasztott másik val ban ilyen-e, s megérdemli-e az átvarázslást, hiszen nemcsak azért szeretunk valakit, meft a kor értékrendje vagy a mi értékmércénkszerint csodalatosnaÉ tiinik. A szerelem lényegétszerintem meghatározhatjuk abb l kiindulva, hogy a természeti és a * folyton másképpen társadalmasult * emberi tartalom eleve cjsszekapcsolodik, csakhogy az emberi tartalom nemcsak a másik egyén, hanem nmagam mint ember szukséglete is, amely a vágyott létben - saját magam és a kiválasztott másik utáni vágyban _ manifesztál dik, s teljességében vagy akár tciredékes teljességgel is csak a szexuális viszonyban valosulhat meg. Mindenesetre nem egyszertien a másik ember szukséglete humanizálja a szexualitást. Az rij értelemben felfogott természeti és emberi tartalom viszonya ezért egyenrangu. Egyáltalán a szerelemben a másik ember szukséglete nincs tobb rétegii testi vonzalom nélkul; a nemiség - mint ahogy ezt je|eztem_ onmagában Sem állati osztrin. A testí kapcsolat rég ta humanizált, a Szexualitás mindig tobb, mint a férfi és a n természeti aktusa. Nem véletlen, hogy sok n számára a kozcjstilés orgazmusa vitális élvezetérzésnélk l is lehet kielégítcítestileg_lelkileg, s a legujabb kutatások szerint az orgazmuskészségetnem els sorban a technikai tigyesség nti,veli, hanern 236

az,hogy mind tét.

a két ember szereti a

másikat, és érzi a másik szcrelc-

Szexualitás nélkril igy nincs Szerelem, amint nincs szexualitás szerelem nélkíil.Minden látszat és félreismerésellenére sem. A szexualitás a szerelem hordozoja, és a szerelem a _ t bb rétegtí - szexualitás vágya. A természeti és az emberi tartalom
társadalom egyel re azért sem oldhatja fel, mert az egyénnek és ktizosségnek egyaránt elemi sziikséglete a gyerekek felnevelése' Ám a szerelem nélktili vagy aZ elmrilt szerelem miatt kiuriilt házasságot miért tartsuk csak azért jonakJ meIt eZ a nem emberhez mélt kompromisszum használ a gyereknek? Az, hogy a világ talán leggyorsabban cireged társadalma vagyunk, mert egyréSzt nagyon kevés gyerek szuletik, másrészt a sziil k kozul sokan idcí eltítt meghalnak az állrando tulfeszítettség miatt, kíméletlentil je|zi a szerelem és a család válságát is. Nem érdektelen arrol fantáziálni, hogy milyen uj s kulonbozo egy ittélésiformák tennék lehetcívéa szerelem, a házasság és a gyerekeket nevel család - nem egymás ellen fordul , nem egymást gyengít _ risszefonodását, ehhez azonban tudomásul kell vennrink, hogy társadalmilag nemcsak az káros, hogy a gyerek egészségesen szocializál , egyáltalán Szeretetkozpontri család nélkiil n fel, hanem az is, hogy a feln tt szernélyisége vagy személyiségszeriísége- így nem csak az egészsége - tcinkremegy abban, hogy kénytelen véglegesen lemondani a szerelemr l, akár nemes tinfeláldozással is. A szerelem egyelcíre _ Vagy még sokáig? nem lehet életforma. Ebb l az k
TORNAI JOZSEF

Férfi és no

SZERELEM Az egyedtillét és a kapcsolat dialektikája, váltakozása legf bb támasztéka a második természetben' a semmiben él embernek'

A

személyes kapcsolat, e.i.'tt áramfeltoltés: onmagában is, helyzettink megváltozása nélki.il"i. is nagy energiakcilcsonzés, ráadásul kolcsonos.

Minden igazi férfi-n kapcsolat Jgy r.orrnlr.tus tclrténete. De minden igazi

férfi-n kapcsolat megéri ezt a konfliktust.

Egyetlen kapcsolatot ,"- .r"o"l foltétel nélkul elfogadni. Aki foltétel nélkul l egy kapcsolatban, aki mindent megért, mindent e|néz a másiknak, erkolcsi Sz rnyeteggé válik. {<

A

szerelemben talán nem az a legfontosabb' hogy szeretnek és

Szerettink' hanem hog5l teljes létrinkben kockára vagyunk téve: az

orok lenni, nem lenni, a megértés,a boldogtalanság hetei és a boldogság pillanatai annyira osszeráznakJ megt rnek, hogy egész emberi mivoltunk foltárul. Ésez a leglényegesebb. ihletettség e' Az étzelmek kiárasztásának, a test anyanyelvének az a kolcsrinos pillanata, mikor minden Szentté) idtín és erkolcson kívtilivéválik. Erkolcsi probléma az, amthez a társadalomnak érdeke fíiz dik' A szerelemnek ehhez a pillanatához nincsen koze. Ebben az ál|apotban az

A szerelem lényege az odaadás él erfogaaas

238

239

ember animális, amorális, de f ként kozmikus lény. Ami itt val ban a mindenség kcizcinyét, cirokkévaloságát, határtalanságát, formátlanságát jelenti: tunyaságot vagy vadságot) de mindenképpen fele1 tlenséget, gáttalanságot, a tudatosság megsziínését.Ez a kozmikusság nemcsak a szerelemben jut ennyire hatalomra benntink. Mindig jelen van legfontosabb sorsforduloinknál. Az ember azonban nem lehet meg célok, tcirekvések, aggályok, félelmek, torvények, erkolcs: társadalom nélktil. Mindig sztiksége van valamilyen tartályra, formára, edényre, mely kozmikus, folyadék jellegét ellensulyozza. De nem jo,ha ez az edény tulságosan Vastag falu, széttcirhetetlen vagy zárt' Minél láthatatlanabb edényre van sztiks gtink, hogy szét ne essunk. Mert edény-lények vagyunk ugyanJ tartoedény nélkiil szétfolyunk, de a tul szilárd edény ellen fellázadunk, vagy ha nem lázadunk f
Minél jobban Szeretsz'

"rrr'at

;oJuun szenvedsz.

A férfi_n kapcsolat, a szerelem iszonyata) hogy egyszerre vagyunk testvérek és tclkéletesen idegenek egymás számára. Így mindig tévedrink: ha azonosnak képzeljrik magunkat a másikkaÍ, azétt,há ktilonboz nek _ azért. Ha mindent foláldozunk, egY vadidegen lény kérdezheti: ki kért erre? Ha onz ek maradunk' egy mindeniodaado lény panaszolja, hogy sz rnyetegek vagyunk. Vagy csak az a szerelem, ha *i,ilrrri tudjuk egymást, vagy kétféle szerelem van: egy koznapi és egy szakrális. Persze, így is a szakrálisnak nagyobb a sulya, mert csak akkor tekintjtik szentnek, végtelentil fontosnak, utolérhetetlennek a másik minden megnyilvánulását. A nagy energiák és a nagy szenvedélyek a szakrlális, tehát a mitizált szerelemben szabadulnak fol.

A szerelem megvalosíthat , de .*n szerelem! Vagyis, amikor az egész életet rá akarjuk terhelni, a "finom szerkezet tjsszeroskad. Mégis mindenki ezt pr bálja meg, ahelyett hogy elfogaclná egyrészt

a szerelmet ingyen, ajándékként, rnásrészt az életet és mindent, arni azzal egyutt jár.

240

Lehet, hogy amit igazi szerelemnek tartunk, mégiscsak clciítclct, cs a szerelem az, ami egy férfit meg egy n t sokáig sokréttíen tisszc_ kapcsol?

A

szerelem mitikus dolog.

o.

"r]Oo.

van-e?

A szerelemben

a férfi ugy akar folold dni a n<íben, mintha tengerszna. Csakhogy a n k szintén erre számítanak a férfiaknál. A val ságban mindkét fél egy-egy ijedt, menektilni akaro lényt talál a tenger helyett. A csalodás elég hamar f
ben

A szerelem csucsán _

és ez uirorrlri,er. is - szorosan megkozeliti az embert a haláltudat' mert SoSe Vagyunk jobban kiszolgáltatva a halálnak, sose nyilvánval bb, hogy léttinkben ott lakik az élettel, eksztázissal, szerelemmel egyutt a teljes ellentét: a halál. De hát nem azonosak a lét lényegében?

Csak ne volna annyi határa szerelemnek is: idclben, ^uJ ^rigaziVoltaképpen csak egyvatérben, testilegJ lelkileg, mindenhogyan. lami határtalan, amikor beleesrink a csapdába. A várakozásaink, a nosztalgiánk.

Az ember nem birtokolhat másik*.-o..,' a személyiségnem tárgy. Nem mondhatjuk szerelmtinknek: enyém vagy.Ezt a feudális vagy polgári birtoklási tjszttint el kell felejteniink. A férfi-n kapcsolatot csak így forradalmasíthatjuk. Választani kell, rnert lehet, n knJo, ,urouorrak a szeretet és a szerelem kozott. A szerelem rtiletével elveszítjiik a másikat _ bár a csoda, ami kozben veliink torténik, talán a legszebb, ami két ember kozott egyáltalán torténhet. Utána viszont csak két érdektelen lény marad. Nincs visszaut. Ha valakit nagyon Szeretunk emberként, 241

személyiségként,akkor jobb, ha megmaradunk barátnak, szeret id re, talán végleg meg rizhetjrik.

társnak: így hosszu

Nincs más választás: az els dt.g"l .".r.temnek az elvesztés lehet sége, a bizonytalanság az ára; abiztonságos kapcsolatnak a másodlagos szerelem.

t rténete.rrirralg nagy akadályok torténete. Csak az átbághatatlan falt l gyullad fcil az embet ezer szenvedélye. Vágy és akadály egyenl : szerelmi téboly. Vágy és kielégrilésegye.'l, : természetes emberi kapcsolat. Lehet, hogy még a pszichés szerelem korszaka is véget ér Europában, és helyet ad az tisszetartozás kiegyensulyozottabb férfi-n kapcsolatának, ha a szexuális élet egyre jobban fiilszabadul. Bár bels akadályok annál inkább lehetnek. A nagy szerelmek

Érthet<ítévedés, ha éppen u, .]o, egyéniségektl, a kiemelked tehetségekt l várjuk el szerelemben is a nagy teljesítményt, a rendkíviili érzelmi tisszeolvadást. Hiszen benniik vannak meg az érzékenység, az igényesség, a megértés)a befogadás foltételei. Csakhogy az er s egyéniségek nagyon is zárt rendszerek, nagyon is
A kiemelked személyireg"*r.tl kudarca is kiemelked

a szerelemben: meg Se tudják ktjzelíteni igényeiket, csak a vágyaik, nosztalgiáik maradnak meg' mert igenis tudják, mi volna jo. De mindig kívtil, mindig zárva rnatadnak a val ságban. Csupa meghiusulái érzelmi életiik. Számukra a nagy szerelem egyszerríen: nagy válság. Kisebb egyéniségeknek lehet a nagy szerelem nagy szerelem, mert.nyitottabbak, mert nincs vesztenival juk.

Egy férfi és egy n éppen olyan, riirr,nu bizonyos mintájri szerkezeC'SSze akarunk szerelni egy más mintájuval. Vagy olyannal, amelynek tartocsavarjai nem illenek cjssze. Nem a szerel k hibája, ha nem tudják a két alkatrészt cjsszerakni. Ilyenformán férfiak és n k szerelemben nem) legfciljebb barátságban felelnek meg egymásnak. Ez meg nem a kérdésmegoldása' hiszen nekiink, férfiaknak és n knek egymás szerelmére van szuk-

tet

242

ségtink. Nem akarjuk elhinni, hogy mindig kudarcot kcll valllrnunk. Hányféleképpen? Érdemes volna katalogizáirni' hányféle tipusu házasság vagy férfi_n kapcsolat van. Rosszabb-e, jobb-e ma a férfiak u. kapcsolata, minteze|ottszáz "ooigazi osszehasonlítást. A mult vagy kétszáz évvel? Aligha tehettink században a n elnyomott fél volt: nem tudhatiuk, mi volt, mi lett volna az igazi sztikséglete. Ma - bár ma sem olyan szabad, mint a férfi - sokkal szabadabb, igényeit is jobban kielégítheti'Most viszont kidertilnek, nem a kiils , mint eddig, hanem a bels ellentmondások férfi és ncí kapcsolatában.

Hihetetlen, mennyi férfi és ,ru .or]u., egymásnak az idegenség tudatában, hogy el j átss za az osszet afiozás szerepét! Maj dnem mindnyájan tudják' hogy nem tartoznak {issze, elvakultan fognak hozzá, hogy szereptikkel azonosuljanak.

A

htíség(az igazi,a nem ,o.*lrr.) mindig választás és dontés, társunkat esetr l esetre ki.ilcinbnek, inkább sajátunknak kell tartanunk, mint másokat. Há ezmár nem sikeri.il, nincs értelme ragaszkodnunk valakihez, akihez az onkéntelen kiválasztás nem kapcsolhat.

Amikor nincs, amikor ete.n.tettJ.r, mindig kideriil, hogy a szerelem mégiscsak az élet nagy, s t legnagyobb dolgai kozé tartozik,

mert elérhetetlen' mert nem lehet létrehozni, csak csodaként elfogadni és átokként megszenvedni, ha véget ér. Nem a nemiség tehát, hanem a szerelem. Azt kell keresni, persze nem a szexualitás ellenére: azzal egyitt, éppen a teljesség értelmében. De minden a szerelemt l lesz gazdag, kimeríthetetlen, mint valami sziget, melynek nincs vége. FIa nem szeretiink) és nem szeretiek: ha otthagynak, az halál.

nem lehet épkézláb ember

m

Mert

dján egyedril lenni, amikor egyáltalán

nem vagyunk egyedtil, hiszen folyton a másikra gondolunk.

243

Ha nem Szeretrink már valakit, nemcsak a szerelmiink sz nt meg: nem, ki is ttínt néhány dolog, néhány tulajdonság a másikban, ami folyton megállít, folyton Vísszatart t le, ha arra gondolunk: mi volna, ha irjra szeretnénk. olyan tulajdonságok ezek, melyeket nem lehet a másiknak elmondani, de nem is érdemes. Úgyse lehet rajta változtatni. De hogyan lehet valakit elfelejteni? Hogy lehet véget vetni a mágiának, melyben bisz az ember (vagyis nem én hatáiozom meg a mágiát, hanem az engem)? Ki kell találni, illetve találni ke valamilyen uj mágiát _ er sebbet, mint a meglev .

Ha elmulik a szerelem, ,r.- t.nJ, r la beszélni. Elsrísorba n azzal nem, akit szeretttink' Ezért sose várja az ember, hogy az, aki már nem szereti, csak egyszer is említésttesz a régi id kr l. Úgy látszik, annyira kellemetlen, hogy nem lehet sz ba hozni. Amilyen szívesen mondjuk a dolgok kezdetén á szeretlek-et, olyan képielenségtinként azt emlegetni, hogy már nem szeretlek. Erre nincs is szrikség, legfoljebb az szeretné) aki még Szeret. De ha mind a ketten lezárták az 'íjgyet, már egyikrik sem szolhat semmit, minden befejez dott, és nem is fáj. Furcsa, de nagyon egészséges'Még csak nem is elemezgetjtik, mi hogyan tortént. Megkcinnyebbiiltén vesszuk tudomásul, hogy megszabadultunk démonunkt l, és gondolkodás 1é]ktil eladjuk magunkat uj démonoknak. De a démonnak igazinak kell lennie..

Néhány ritka esetben el fordul, hogy két ember végleg cgynítsrl talál. A tobbiek boldogtalanok, válságokkal ktizdenek, akár házasságban, akár azon kívirl.

A

házasság alapproblémaia, t ogJ a házasságban a férfi és n
HÁZAssAG A

szerelem és a házasság alapjában véve két teljesen ktil
az élet abszurditásához.

:F

A házasság akkor ingott meg, amikor szintévéakartuk tenni. Amíg annak fogták fel, amire alkalmas: a személyiségt l friggetlen, legkisebb társadalmi egységnek, szilárd maradt. Abban ípillanatban, T"T1 át akartuk engedni az étze|ernnek, amint a funkcionális, a férfiak és n k ftjlott állo házasságbol, amely mégiscsak érzelmiszexuális tartalmat is kovetel, val di szerelmi házásságot akartunk csinálni, a házasság folrobbant. Bizonyítva, hogy a ketttí - társadalmi f
Ha t rténelmileg, tehát kialakulásában vizsgáljuk a teljesen zárt, monogám házasságot' kidertil, hogy bár mindig er s, vallásos er k támogatták és hozták létre - annál is inkább, mert a 19. századig nem is volt isten nélkrili társadalmi rend Eur pában _, sz val kidertil, hogy a házasságot véglegessé a keresztény kozépkor, a vallásos kultura, ercíszakos papi uralom, az egyház mindenekfcjl<jtt áll hatalmas és metafizikai tekintélye tette. Szentség lett bel le: ki merte volna foldi és ráadásul orok ridvcisségéta házasság megkérd<íjelezésévelkockára tenni? Vagyis férfi és n mindig meglev konfliktusát a vallás kényszerit ereje nem engedte kitorni. A házasságnak a modern id kben mutatkozo, egyre tomegesebb válsága, a házasság bomlékony formává válásának legf bb oka eszerint a foivilágosult társadalom, vagyis a vallási alap nélktili társadalom' Ahhoz, hogy két ember minden baj ellenére egyritt maradjon, egyenesen isten fenyegetése kellett; megsziint az isten tekintélye: nincs, ami cisszetartsa a házasságot. A vallási elnyomás volt a házasság

tartokcive'

*

,n

Nem mondhatjuk

- mivcl

némelykor életben marad egy-két utas

a reprilcíszerencsétlenségeknél-, hogy az ember életben marad' ha

férfi_n kapcsolatok olyan torvényszerríen romlanak el, hogy ha ez nem torténik meg egy-egy ritka esetben' azt teljesen kivételesnek kell tartani. Férfiak és n k ktjzritt nem azért alakul rosszul a tart snak szánt szerelem' mert egyiktik vagy másikuk, vagy kolcscinosen hibákat kovetnek el (bár ezeket a hibákat ttibbnyire el szokták kovetni) _ hanem azért, rrrefi a 20. században a férfi és a n<í nem felel meg egymásnak, ambivalenciáik egy gép lezuhan. A házasságok,

mindig utjukban állnak, folyton ennek az objektív eltérésneka tiirténeteit látjuk: emberi szerkezettink nem teszi lehettívé'hogy tartosan' harmonikusan tisszeszcivetkezzrink egymással'

Ma, amikor magunk kor.il szir,tl csak rossz házasságot látunk, a házasságkotésnek csupán egyetlen filozofiája maradt: én, illetve mi

leszunk a kivétel. Mert képtelens g, hogy bárki foltiljon a repul gépre, ha el re kozlik vele, hogy a gép lezuhan. Csak akkor há}asodik az ember, ha kitalál valamilyen érvet, hogy neki sikerulni fog,

most aZ egyszer legalábbis.

A

személyes kapcsolat, ,ooo.r.r"].v, barátság, szeretet vagy Szerelem' Ha a házasságban már egyik sincs meg, clrnmagában a házasság nem személyes kapcsolat, hanem tires társadalmi-jogi forma.

A házasságok válságában most ,]rur' helyzet rendez désétéljrik " ami mindig volt és lesz, meg. Az t rtént, hogy a monogámiát' általános torvénnyétettékj vagyis a kivételb l csináltak szabályt. Most talán visszatérnek a dolgok a maguk utjára, néhány kivételes monogám kapcsolat mellett torvényessé válhatnak a kapcsolatok egyéb formái is. A csoportházasság és a poligámia krilonféle m djai, annak rendje és modja szerint, amilyen a férfiak és n<ík terméSzete a valoságban' Ma már (ftíleg nálunk) ,'"rn rrurar] zzamegegy férfi és egy n életét, választásait a kcirnyezet, társadalmi réteg vagy osztály, amely régebben voltaképpen cisszes lényeges dontéseiket befolyásolta. Aki faluba, munkáscsaládba, nagypolgári kornyezetbe vagy értelmiségi légkorbe sztiletett, annak otven-száz évvel ezelcítt még az egéiz élete, pályája, párválas ztása, vi|ágszemlélete, kultrirája alapjában 246

véve meghatározott dolog volt. Ráadásul a megfelel<í rétcg, tlsztítly, falu vagy társadalom meg is becsiilte azokat az erkolcsoket, amelyc-

ket ott mindenki dont nek, szentnek tartott. Ha a házassága vagy a gyerekei kedvéértpéldául egy n<í (ritkább esetben férfi' mert a férfiak az ur szerepét kapták a hribéri vagy a polgári világban) lemondott a nembeli igényeir l' és megelégedett tulhaladott, megunt házastársával: magatartása valaha nagy, életbe vágo megbecsrilésre számíthatott. A társadalom az ilyen feleséget vagy férjet teljes embernek tartotta. Hogy ennek mi volt az ára, azzal senki sem t
val ban egyetlen élettink van. Egyetlen és f ként, ami virágzo szakaszát illeti: nagyon rovidre szabott, megkotott lehet ségrí,el nem tékozolhato élettink' Ki áldozná ftil magát eszkozképpen bárki másnak, bármilyen krils , idegen célnak?

A

házasságot egyeztetni kell .)uuuaraggal. Csak így tírizhetjtik " szerelem van' nemcsak nemiség, meg a családot. (Mert nemcsak hanem család is. A gyerekek számára p tolhatatlan a sztiltíkb l napr l napra kisugárzo érzelmi tribblet.) De mit jelent a szabadság a házasságban? Bonyolult, nehéz vállalkozást, melyhez egész gondolkodásmodunknak, s t tudat alatti tevékenységtinknek is át kell alakulnia. El<íkészítésképpen mindjárt ttsztázni kellene, hol van a váiaszt vonal a házastársaknak a házasság után is érvényesmagánjogai és kozos jogai k
A férfi_n kapcsolatokban egyszerre vagyunk idegenek és egymásl.'oz tartozok. Néha ugy trínhet, mintha az idegenség -eg.'ii''''e, máskor éppen aZ osszetartozásnak foszlik szét minden jele. A házassággal ezt a kett sséget akarjuk folszámolni. Elkezdtink .gy ostoba játékot, melynek szabályai szerint két ember már véglég egymásé.

Ez azonban csak látszat lehet, a házasság tehát már ebben sem egyezik a val sággal. A számiízott idegenség egy napon kuloncis er vel mutatkozhat meg' szétsc!,porve az egész látszatbiztonságot. FIa van tehát recept a tartosan jo házasságra vagy szerelemre, akkor annak a fentiekb l kell kovetkeznie: mivel egyszerre vagyunk idegenek és nyitottak egymás számáta, ennek megfelel gyakorlatot kell alkalmaznunk. Nem szabad folyton egytitt lenni. A bricsuzások, a találkozások, melyek igy sztikségszeriíen váltják egymást, mindkét éntink átélését,tudomásulvételét lehet vé teszik' olyanok lesztink egymás számára, amilyen az ember á másik iránt lehet: mindig az idegenség és odaadás kett ssége. A férfi_n kapcsolatok ;".rrita.a.rul egyik modja: a vendégházasság. A házastársak ktilon lakásban élnek, ha meglátogatiák egymást, csak vendégek, a házigazda és a vendég kcilcscinos figyelmével. Ez

a forma megfelel valoságos léttinknek: csak vendégek vagyunk a f ldon, az életben. A gyerekek folváltva élhetnek egyik vagy másik szri1cínél.

Nem igaz, hogy a házasságba., Jruoo-,r,obb bekovetkez bajokat el relátással, higgadtsággal' szeretettel meg lehet elcjzni vagy helyre lehet hozni. Bárki meggy z dhet r la, mekkora képtelenség az ilyen elképzelés. Ésvégeredményben teljes fegyverletétel, lemondás, ahelyett hogy a kiutat keresnénk. A házasság erkrllcsi, társadalmi, fcilfogásbeli forradalmat kíván: uj formát, eszkclzt, amely beltilr l és lényegébenalkalmas mai emberi, nemi igényeinek kielégítésére.

NEMISÉG An k

és férfiak két nyelven beszélhetnek egymással: a nemiség és a szavak nyelvén.

248

A

szexualitásban pontosan érzékelhetjtik a másik szcllcmiscgÓt. a fesztilt állapotában k zvetleniil lji'ik át, mit ér, milyen a másik szellemileg. Ezek az értékekszabályszerti ízkéntmutatkoznak meg. Hogyan lehetne ezeket a szellemi ízeket leírni?

A testi érintkezésnek ebben

a személyiségek kozti igazi a személyisége csodálatba valakinek vagyis amikor kapcsolat lehet, ejt minket.

A mély szexuális kapcsolat urupi] csak

mindig ugyanaz) mint a tavasz. A terméujjászriletése. Csak nem meghatározotL testrészek szeL az emberi mindannyiszor, amikor megt rténik: a tavahanem után, évszakok szi rijjásziiletés megismétlése. A vizek' foldek megnyílása, termékenysége; a nemiség dráma: a napnakJ foldnek' égnek, vizeknek drámája, ahogy megujulnak, foltámadnak a halálb l.

A szerelem)

a Szeretkezés

A szexualitás láthatatlan, mint l ,"n".EZt a porn is bizonyitja. A pornoban nem láthatová válik a nemiség, hanem lefokozodik, olyan lesz, mintha a megfoghatatlan láng helyett a megfoghat hamut tartanánk tríznek.

Amint szerelmes vagyok,

Szeretkezés a szexuális kapcsolat: akk
-u.nJ*

lok a szeretkezésre' Ahogy versírás kozben sem gondolok arra,

hogy verset írok. A SzeretkezéSt akkor érzi testi kalandnak aZ el;"r_ ber, amikor nincs tobbrcíl szo, mint gyony rvágyr l, megkívánás-

rol'

{<

A szexuális kapcsolat annál

kevesebbet ér, minél kevésbésikerul férfinak eljutnia egymás kozpontjáig. Ami meg egy egy ntínek viszont azt jelenti, hogy a szerelem és szeretkezés igazi lehet sége, vagyis célja, hogy eddig a belstí kozpontig eljussunk. Át kell hatolnunk egymás foltileti lényén,hogy lénytink legmélyébe betcirhessiink. Ezért nincs sok értelme, ha ez a behatolás két ember kcizott eleve személytelen, a szexualitás ilyenkor inkább szégyen, mert kudarcot, zurzavatt jelent. A bels kozpont elérésekorviszont un_ nep, eksztázis, mámor, halál: a kozmikus korforgásba: egységbe val visszatérés elvi1lano pillanata. 249

A szexuális gytinyor szerelem nélktil: zcild, éretlen gyrim lcs; meggondolatlanul, szrikségb l, kíváncsiságb l leszakíthatjuk, de sose hasonlithato az éretthez. Baudelaire a szexuális. gy nyor ierry.gerr.L a biin érzéséttartja, mert szerinte a nemiségben a sátáni jut érvényre,hiszen a sátán állati formákat vesz fol.

Az

igaz'hogy a szerelembe.r, J'""rrulitásban végre visszaléphe" ttink az ember el tti, homo sapiens elcítti, magával azonos vegetatív, állati létbe, ezért szégyelljrik is magunkai, de miért volna ez brín? Hacsak nem tartjuk a keresztényseg eredend biínrtjl sz lo tanátaz állati létb l az enrberi létbe val átiérésemlékének,amikor, illetve onnan nézve már az állati lét szégyennek, emberálattinak' brínnek számít. Csakhogy ezze| az állati léttel sose szakíthattunk teljesen! S t, a nosztalgiánk is megmaradt utána, és a szexualitásban éppen az a fontos, eksztatikus' hogy ez az á|lati lét most már az emberi tudat szférájában jelenik meg. Micsoda ellentéteket szítva fol! Az ember igy az állatit is kénytelen két síkon átélni.

A

szexualitás az a

cs

leutnék Ezt vi szont'Hi igazi szerelem.

:1',xT*ao;rrl*,r"T: ?i:;; [lTi] *

Sose éljiik át mi férfiak, amit a nclk: hogy beltil, benntink robbanjon a csoda, mikor szeretkezrink. t<

A szeretkezés cstlcsának pillanata azért potolhatatian, azért olyan nagy cél, azért boldogít, mert akkor zárul be az a kcir, mely az ember szuletésével kezdtídik, stít talán az akor, amely az ember kialakulásával kezd dik.

A

szexualis machizm rátunk, v al ami k o r :; H[lT !9l megy haza. A pajtában a lucerna tetején ott találj-á legényét a falu kocsmárosának lányával. Mind a ketten meztelenek. Á t"ie"v

":;lll'#x*;:

ba

elmenektil. 250

A lány

ff:;|,:iÍTJ]:

magára kapkodja a réklijét,a szoknyára már

nincs ideje.

A

gazda azt mondja neki: ,,Na, most folytascl vclct-t-t,

amit vele abbahagytál!'' A lány nem késik a válasszal: ,,Mit kcpzcl' nem Vagyon én kurva!'' ,,Akkor kifelé innen, futás!'' De míg a lány a kapu felé igyekszik, kezében a szoknyájával, barátunk suttyomban leakasztja a karikás ostort a pajtaajtor l. S mikor a lány már csak nélrány méterre van a kaput l, j néhányszor teljes erejéb l odahussant aZ ostorral a meztelen fenekére. AZ ostor sudara vcircis csíkokat hasít a védtelen, finom lárrybtírre. ,,Ez még nem volt elég'' - folytatja lelkes elbeszél nk. Másnap reggel osszegytíjti néhány barátját, elmondja, mi trirtént, s hogy világossal, mikor szétnézettalucernában, ott találta a lány bugyiját. Ez adta az otletet. ,,Gyertek, iszunk a kocsmában egy kis pálinkát!'' Beállítanak, ugy négyesben. A lány áll a pultnál. Barátunk kér egy kcjr szilvát. A lány kiméri, folhajtiák. Aztán még egyet kér. Mikor mind a négyen megtorlik a szájukat az ital' után, el kapja a kabátja al l a bugyit, ugy, hogy a tobbi legény is j l lássa: ,'Itt a fizetség, remélem elég lesz?'' Azza\ odadobja a lánynak, néznek rá rtihogve. Az holtsápadtan, kétségbeesetten' porig a|ázva, sértve áll ott. Barátunk elismerést' egyetértéstvárva nevet ránk. Mi alig tudjuk leplezni megrcikonyrjdéstinket. Teljes szívtinkkel

a lány mellett állunk" Meg is mondjuk: nagyon csunya dolgot

mtivelt szegénnyel. Barátunk nem nagyon érti szornyrilkodésunket. -Akkor énbennem az volt, tudjátok, hogy ha velem nem akar, akkor brính djon. Ha a rnásik j volt neki, miért ne lehettem volna az én iS?'' ,,De azt Szerette, érzelmi kapcsolatban volt vele!'' - magyarázom. A barátorn is azt mondja: ,,Ennél rosszabbat még nem mond-

tál magadrol.'' Más társaságban talán elismerést atat eZ a val ban ,,férfias'' eset. Pedig kétszeresen is elgondolkoztat : maga a szadizrnussal vegyes er szakosság, aztán a briszke ontudat, ami még évtizedek mulva is változatlan. .A. magam természetébol kiindulva, eddig keveset gondoltam arra a ,,hatalmi'' kulonbségre, ami férfiak és n k kozott szexuális dolgokban is érvényes:az er szakra, az alávetettségre. Ki tudja, hány férj, élettárs van még ma is Magyarcrrszágon, aki csak ugy ,,használja'' a feleségét,n jét, amikor kedve szottyan? Valaki azt mondhatná: a fiatalok már nem ilyenek. De én, sajnos, láttam egészen fiatal értelmiségi férjet, akinek a felesége beviszi a lavort a szobába: lábáztatáshoz. Milyen lehet ennek a férjnek a szexuális kulturája? Csak parancsol lehet. A maga lvezetét nézi, a másik nem szárnít semrnit. Társadalmunk még mindig a férfiuralmon alapszik, noha az egyenl ség, a kolcsonc!,s oromadás a szexuális kapcsolatnak is nélkrilozhetetlen foltétele. 251

Szexuális forradalom. Olvasom az err l sz lo Hite-jelentést. Miss Hite, akit én er sen feministának sejtek, néhány -á''';;;i;i;gussat egyÍitt kérd ívet tc!,ltetett ki t
a

n

i ontudat teljessége érdekében,hogy a

é|vezze egy

n , mint

maszturbáci

a férfival val szeretkezést.

t ugyanugy

S a homoszexualitás, ha társadalmi méreteket olt? Azt hiszem, ennek éppen ugy nem látjuk még a kovetkezményeit a n k esetében, mint a férfiakéban. A szabadság megval sításának eszkozeként aligha lehetne kiiktatni a modern világb l akár a n k, akár a férfiak homoszexualitását. Magamban csak att l félek: ezekben a kapcsolatokban még tobb a visszaélés,az er szak, a félelem, a féltékenys ég és az er szak lehet sége, mint a férfiak és n k kozti viszonyokban. A homoszexuális n nek vagy férfinak nem eglr ,'szexuális keresztje'' van, hanem kett . A tabuk, melyek ktilonleges vonzalma miatt még krilon rámerednek, idegesebb , esetleg onz b_ bé s f leg kiszolgáItatottabbá teszik. A homoszexuális n vagy férfi kis szektában kénytelen élni. Ezeknek szukségképpen mindig nagyobb aZ Sszetart erejiik, de a kényszerit hajland ságuk is. Végtil is ugy ítélhetjtik meg a homoszexualitás dilemmáját: meddig és mekkora szabadságot ad? De a leszbikusságra val buzdítás, mint ez Hite-ék programjáb l Szerintem érz dik, onmagában nem lehet igazi szexuális forradalom. Kiderti| az egész sor válaszbol is' Vannak n k, akik, láthatolag a kérd ívek célzatossága ellenében is, bevallják, hogy mégiscsak j ggy másnemíi emberi lénnyel, egy férfival egytitt lenni' beszélgetni, kedveskedni s eljutni az orgazmusig. Nem hiszem, hogy Hite-nak igaza volna abban, hogy a szexuális forradalmat kifejezetten férfiellenesnek kéne elképzelnunk. Még két dolog lepett meg és késztetett kételkedésre. Az egyik a szinlelés, a másik az esztétikum majdnem teljes hiánya az amerikai n k szexuális életében. Elég sokan válaszoltak ,,igen''_nel aÍÍaa kérdésre,hogy,'szokta-e színleln i az orgazmust?''. Magyarázatképpen a n k azzal érvelnek, hogy nem Szeretnének a férjuknek, illetve a partnertiknek csal dást okozni, ,,mikor annyira igyekszik szegény''' Van olyan is, aki att l fél, hogyha frigidsége kidertil, a férje vagy élettársa otthagyja. Mások azt mondják, szcirnyen tetszik a férfipartnereknek, ha uvoltéssel, nyogéssel' ájulási jelenetekkel eksztázisnak ttintetik fol az egyébkéntátlagos vagy kissé érdektelen szeretkezést. Rettent nagy sikerélménya hímnemtíeknek, ha alig tudják befogni a kéjt l horg no száját: nehogy az egész ház osszeszaladjon a lármára. Ilyen fogásokkal er sebben magukhoz láncolhatják a krilonben htítlenked férfiakat, mint bármiféle eskudozés kicsikarásával vagy féltékenységidrámával. Férfitársaim, ebb l tanuljunk! Veszedelmes ,,ellenfeleink'' a n k: taktikusabbak, jobban kívánják a biztonságot, mint mi. S f leg: ezerszeÍ mélyebben ismernek 253

minket' mint mi tíket. Ók mindig tudják: mekkora a kozrjs gyclnyorben az szinte elragadtatásunk. Figyelik, mennyir" uugy.'it figyelmesek, mennyit akarunk adni, s mennyit kapni. oe riit or s mib l tudhatjuk mi, hogy az onkívtileti nyogés, lihegés nem házastársi politika-e, hogy minél jobban imádjuk ot<et eJr tént magunkat? M9rt ugye, aki ilyen kéjes rohamokat csal ki egy n b l, ui-egi.csak legény a hímek kozcjtt! Az esztétikai szempont hiánya még kétked<íbbétesz. L9het, hogy a kérd ívek nem adtak modot a n knek, hogy a test, -''ep'.oge.ot, a kifejezés, az egyiittlét, a beszélgetések, az érzelmek mélységérl említésttegyenek válaszaikban. Mégis fotttin ami számomra elválaszthatatlan a szerelemt l és a=szexualitást'_hogy l : á) esztétikum alig-alig említ dik a vallomásokban. Lehet, hogy a két civilizácio, az amerikai és az europai kozrjtt ekkora kril nbs1i van? Lehet, hogy csak az amerikai n k pragmatikussága otlik a *r."-.rrrbe, amikor olyan terméSzetes onkénteienséggel té-rnek ki a nemi élet minden testi, anat miai részletére'de a szepség hatalmár l nem beszélnek? Számomra mindenképpen egyoláalunak, torznak tetszik ilyenformán az amerikai n k _ go.'dolo*, a férfiak is így ' gondolkodnak _ szexuális kulturája. Kétekedem és gyanakszom. S fájlalom is, ha Amerikában val ban ennyire praktikris lett a szex, vagyis szex lett. Gyíílolom ezt a szot. olyan árulkod je],e ez a nyelvhasználatnak, mint mikor ember, férfi, n<í helyett azt mondják: tirge, rirgince, pondr , veréb meg a tribbi. A szexben valoban nem sok helye van a szépségnek. A szex adásvételi rigylet, mondjuk a nemiség kommersz^fo'-aiu. A Hite-jelentés tanusága szerint a szépségelragadtatottságának legfoljebb kísércízenejellege lehet a,,.ie*rrális iorradalom"ban''. Higgyek-e Hite kisasszonynak' hogy Amerikában ebbe az irányba tartanak a dolgok? A magam élményébl és folfogásáb l ered en szeretném megcáfolni ezt a beállítást. Ám csak akkor tehetném ezt meg, ha megfelel adatok állnának rendelkezésemre aZ eur pai n k és férfiak szexuális magatartásformáirol' Vagy ne tor djek Áz ad,atokkal, a számokkal?- Hiszen én is eur pai-vagyok, a barátaim, szerelmeim is azok. Ésnekik is éppen i'gv megval sult modja a szexuális élmény,mint nekem.-Azt" '"ep*og hiszeri, leg]obb, ha ebb l nem engedek, és a testiség elválasztását a szépségt'í, a pusztán pragmatikus szexuális életet elszegényedésnek iekiit.-. Fé.fiés n társaimnak pedig azt mondom, Amerikában élnek, akár itt Eur pában: a szépségnélkril nem"tai érdemes élni. Szeretkezni, szerelmeskedni, szeretni se.

254

Ut

sz

kétséges - izgatott várakozással vett kezébe. Hátha választ kap! Hátha a tanulmánykotet tud s szerzoi filoz fusok, pszichol gusok, ír k, szociol gusok tudják s megoldják, megválaszolják mindannyiunk életénekegyik Mi a szerelem? Mi ma a szerelem? Van-e jelene és f leg létkérdését. jov je léttink lényegének, amelyre annyira vágyunk' amelyt l oly sokat várunk, amelyben oly sokszor csalodunk?

Az olvas leteszi e kcinyvet, melyet - nem

olvasoként - ut lag bevallhatom _, ugy látszik, a legktinnyebbet: fehéret-feketét, igent-nemet, ítéleteketés igehirdetéit, sz val valamiféle magas színvonalri,,tankcjnyvet'' reméltem; melyet csak fel kell titni, mint mond juk a Kama'szutraÍ, és kidolgozott, kiprobált, kultirrába épiilt, konnyebben-nehezebben elsajátíthat m dszerre lelhetek! A szerelem teliességénekmegvalosításába engednek majd bepillantani a szerz k. Vagy ha nem, akkor egyértelmííen megválaszolják: a szerelem élete-utoélete miben és miért nagyszerii, nélkrilozhetetlen, de mégis beteljesíthetetlen illuzi csupán. Ha magam is, mint, gondolom, más olvas is, egyértelmrí megoldásokat várt, mégsem tettem le hiányérzettel a konyvet! Sokkal inkább izgalommal, sokfajta indulattal' magamban vitázva vagy egyetértve szerz kkel és álláspontokkal. A szerelemmel kapcsolatos, oly ellentétes gondolatok, szempontok, a kiilonboz írásokbol árado, egymásnak is feszul indulatok végiil is hallatlanul érdekes szellemi ka|andot jelentettek. Kihívásolira kellett válaszolnom. Saját gondolataimat, érzelmeimet és indulataimat szembesítenem aZ olvasottakkal! A kotet egyik legnagyobb erényének éppen ezért sokarcuságát, ellentmondásosságát, á kimondatlan, de az olvaso számára jol érzékelheto,nézetek kozotti konfliktusokat tartom. Ez a munka feln ttnek tartja olvas ját. Gondolkod feln ttnek, aki ha vágyik is receptre, mégsem igazán etre

Egyik

els

255

van Sztiksége. F{anem arra a bizonyosságra, hogy még egy olyany-

nyira mindenki által ,,ismcrt'', megélt émberiiiszoiy.Zi, mint a szcrclcm : hányfélcképpen lehet beszélni, ét ezni, gondott
sanszot a szerelemnek. Magával ragado írásában, a Fellini-filmek elemzésében Fellinivel egyritt utasítja el az elidegenedett szerelmet, a másik ,,bekebele-Els tárggyá'degradálását Radn ti Sándor. pil n"..u ,így "9.'::"'mintha Szilágyi Ákos ttínik, és Foldényi F. Lászl válami hasonl t T9Ldul"; Majd mintha Varga Csaba írása éppen kézfogásra hívná Akost. Mit tud kezdeni a szerelem valosága á val ságos 'ztlagyibeteljesulhet-e a vágyszerelem? Mi az u,rt.rri'ik.rrubb: léttel, a lét tárgyiassági formáiban megtestestil ember, vagy az elvont, a tu256

datszertí, a lehet ség'lét,az álomlét? A val ságos lét, írja Szilágyi Ákos, tárgyias, tevékeny modon, folyamatként, torténeti levésk nt, az anyagi lét tárgyiassági formáiban megtestesiil ember. A val ság-nélkuli lét elvont, tudatszerlíJ lehet ség-lét,álomlét, gondolatlét' A modern társadalmakban, itja, aval ságos és a valoság-nélki.ili lét kozott szakadék van. A val ság-nélktili ttínik emberinek, létszertínek. Szilágyi számára minden szellemlét, álomlét autentikusabb,

mint a mai elidegentilt val ság. Nincs talán, aki az áloméletet, a vágyvilágot ne élte volna át a szerelemben? ÉsVarga Csaba dobbent rá arca azigazságra is, hogy a vágyszerelmet) a fantáziát legtobbszor nem éri el a megval sult, a beteljesult Szerelem.' De rajtakapom magam írása olvasása kozben, hogy oriilok felismerésének: a képzelet nemcsak része életemnek, hanem egyik legnagyobb lehet sége, végtelen lehet<íségeaz emberi teljesítménynek,az én emberként val tel|esítményének. Hiszen a képzelet _ és ezt már Varga Csaba ,,ellenére'' mondom _ kcjzelebb vihet a szerelem teljesebb megval sításárlroz is. Ha a képzelet, a vágy a szerelem teljességétigényli: maga a megval sulás, ha a képzelettel szemben ,,alulmarad'' is, a vágyottat kozelíti. Maga avágy,maga a képzelet _ mint ahogy a megval sulás mikéntje is - sajátosan emberi, és így a társadalmi, torténeti ember teljesítménye. Úgy, ahogy ezt Buda Béla, Mérei Ferenc, Hermann István, Ancsel Évaírásai kimondják vagy legalább sugallják. Szilágyi Ákos írásának utolso mondatai is a szerelem megval sulásának feltételeir l és nem feltétlen elutasításár l sz lnak. Ezzel egyben a lehet ség hitér l. Ha megteremt dnek ezek a feltételek' irja, az auton m lét, az emberi szubjektum és tárgy viszonyábol, és elmélytilhetnek a szubjektum és szubjektum kapcsolatává. Akkor nem rekednek meg a val ság-nélktili lét fokán, ha a szerelmesek képesek szubjektumként igenelni és elsajátítani egymást. Am ez még csak elvont lehet ség. Gondolom, igaza van. Ezekben az írásokban kifejez dik, és miért éppen a szerelemmel, az ember életélményénekegyik legfontosabbikáVal kapcsolatban ne

gondolkodok eltér felfogása a világrol és benne az emberi kapcsolatok lehet ségérl? Pontos megfogalmazásban ugyan csak Kamarás István fiatalok koz
e

257

olvasnom Nyíri Tamás humánummal és a humánum vágyával teljes írását, cikke olvasása kozben mégis az ,,ellentáborba'' Íertillem - bizonyos kérdésekben. Azok kozé a szerz k kozé, akik egy képzeletbeli kerekasztal-vitában tisztelettel vennék tudomásil' hogy Nyíri Tamás nem azonosul az egyházatyákkal. Hogy a Szere_ lem lényegi mozzanatának tartja a szexualitást' s t mint íija: ,,j val ttibb szexuális jelenség h.atja át élettinket, mint amennyii naivitásunkban annak vélunk. Élettinkminden pontián elvilej ott van az erotika.'' Ugyanakkor Nyíri Tamás a Bibliát, a keresztény tanítást Aquin i Tamással azonosítja, mert maga Aquin i Tam-ás filozofráját' világképét el tudja fogadni. A ktitet szeiz inek tcibbsége ott til a képzeletbeli kerek asztalnál, és amellett érvel, hogy a kJreszténységgyakorlatában jelenik meg a biinos szerelem, hogy u vedés, a kísértésnegatívan hatja át a keresztény kultrirát. S t azzal' ''.rrhogy a kereszténységaz érzékités a szerelmet kizárta egymásb l és szembeállította; maga a kereszténységhozta létre az érzekiségprincípiumát. Es mint Szilágyi Ákos megfo galmazza:mihelyt az"éizékiség a szellem világáb l kizárva, princípiumként tételézdik, egyszersmind csábításként mutatkozik' A kereszténység onmagán kí_ vril tudja a csábítás mozzanatát, és csak mint kísértéJtjeleníii meg. Don Juan, a csábít - kíván' a kívánság kielégulésétélvezi, ha ezt kiélvezte, uj tárgyat keres. A sz hatalmával Don Juan nem iendelkezik. Don Juan másik jellemz<íje: állhatatlans ága. Ez az á|lhatatlanság minden ér2ékiszerelemre jellemz . Az abszolutummá vált érzékiszerelem csak a pillanatban létezik. Nem ismerheti - írja Szilágyi - a ielki szerelem nyugtalanságát, kétségeit. Ésnem ismeri, tegyrik hozzá, a tart sságot, a pillanaton trili létezéstsem. A tanulmányok, esszék másik nagy kérdéskore éppen a ,,tirlélés'' lehet ségeit bizonyítja, igenli vagy zárja ki. Erzékiség vagy lelki szerelem, érzékiségés lelki szerelem, a szere-

lem min<jségi megujulásának lehetcísége, a szerelem érzékiségenés erotikán tuli más cisszetev i is foglalkoztatják a szerz ket. ,,Ai igazi kimunkált, egymáshoz illeszked szerelem ritka, olyan ritka, mint

az igazi mrívészialkotás. Nem is jcln létre, szétfoszlik, mintha értelmetlen lenne'' . . . ,,A szerelem hiánycikk, az vatossá g, abizalmatlanság, a gyanakvás az általános magatartás része'' - írja Mérei Ferenc nemcsak tud s pszichologusként, hanem mint írása sejteni engedi, ért és ,,cirok szerelmesként''. A szerelem tehát kimunkált alkotás. Ésmint Gyokcissy Endre megfogalmazza' aZ er sz a testi szerelem lelki oldala, ez a lelki oldal teszi a Szexust emberivé, ez

tartja frissen, hogy ne legyen unottá. Foga|mazzuk tovább Gyokossy Endrét! Tudjuk, aZ unottság' aZ unalom megrlli a szerelmet. Ma, folytatja Gyokossy, a szexusban

258

mindinkább éppen ez az er sz válik idegenné. Harnradik cs clcrlgedhetetlen elemnek a baráti, a szociális szeretetet tartja. Azt n bizonyosságot, hogy a másikra mindig támaszkodhatom. Ijnclkirl meggyoz dése. szerint minden párkapcsolat onmagába zárt, pártls onzes. Es Vegul egyediil nála ,,szo|al meg'' az Agapé, az értékelés nélkuli *"e..iet fontossága. Pontosabban e fontosság kimondatlanul Kamarás István szerelemfelfogásában is ott van. Kultlnben nem kérdezte volna a fiatalokat arrol a szerelemr l' mely kibírja a változás val ságát. Nem firtatta volna azL aníriÍGyokossy Endre a szerelem egyik1ényegeként fogalmaz meg: a szerelem teherbírását.

Azaz a Mérei-félealkot szerelmet. Mindez azonban nem ugyanaz,mintamit talán tul kizár lagosan fogalmaz Nyíri Tamás, és ami éppen ezért megval síthatatlannak is irínit< számomra. Egyetértek Nyíri Tamással abban, hogy a szerelem talán egyik legigazibb lényege, hogy nem szégyenkezunk feltárni testtinket-lelktinket cinmagunk és a másik megismerésére. A Biblia gyonyorii szavát idézi fel ezze| irásában. ,,Imé az ember olyanná Éitml.,t mi koziilunk .gy, j t és gonoszt tudván.'' És miután kiktildé ket az Éden kertjéb l, ,,azután ismeré Adáo' az o feleségét Évát''. J zsef az Új Testamentum igéi szerint' bár fefeségét mágáhozvevé,,,nem ismeré tít míg meg nem szi|é az els szrilcitt fiát''. A bibliai szohasználatban - ahogy én értem - amegismerés csodálatosan szép és sokértelmiíkifejezése je|zi a szerelmet. A szexuális kapcsolat, a szerelem teljessé válása és a megismerés folyamata váiik egységgée lélektanilag hallatlanul pontos és árnyalt megfogalmazásban. Talán éppen az si bolcsesség talált rá a szerelem egyetlen szoban pontosan megfogalmazhato tartalmára és tartamára? A szerelem a megismerés, az ismeretlen felfedezésének,a csodálkozásnak izga]1ma,szenvedélye, kockázatal titokzatossága, fé|elme. Az egytitteJfelfedezés nagyszertísége, a megismerés lehet sége és leheteilensé ge. Az utkeresés probálkozása. Az ismeretlen varázslata, a zárÍ ajt k kinyitása, a belépés,a behatolás a szerelem tartománya. Talán a kapcsolatnak az'az ideje_id tartama is az, ameddig a megismerés oromei és kínjai iellemzik leginkább a kapcsolatot. Ámit szerelemnek hisztink, amire a másikhoz valo viszonyunk egészétépíteniakarjuk, lehet, hogy egy szakasza, de lehet hosszan tart és meghosszabbíthat ideje is n és férfi kapcsolatának. T 'ehet, hogy az egymás keresésének, fel- és megismerésének, a hangoknak, illa-tbknak, mosolyoknak, s írásoknak' dtihoknek, s imo gatásoknak és utéseknek, el- és odafordulásoknak, gesztusoknak és gondolatoknak, testnek és léleknek felfedez litja - mindaz, amit szerelem sz val illetiink? 259

?;:#' :;íí,!Íii#"*

*.Ésez csak egyszer torténhet velrink az életben? Nyilván nem! Ebben van vitám Nyiri Tamással. Hiszen igazavan,"-iko. aztirja,

hogy a szexualitás sikeres formájában mináig partneri viszony is a szerelmi kapcsolat. De. nem hiszem, hogy ,"r t" ember az ember, ami ta ismeri a házasság intézményét".Áztsem, hogy ,,a szerelem -a.ru, akkor éri el teljes kiforottságát, ha mindkét fél hajlaiá hogy emberségtikben és minden id kre elkotelezzék egymást''. ,,Csak egyet tudok szerelemmel szeretni. Aki ennek az ellJnkez jét áttitja, az szerelmi analfabéta.'' Buda Béla arra tanít, hogy a szerelmet is tanulni kell. Azt írja:

,'Néhány, progresszíve-'egyre magasabb foku k
szerelemre párkapcsolatot, házasságot építsen.'' A ttibbszor megélt szerelem ebben a felfogásban - sokunk tapasztalata szerint éreité, feln tté teheti az embert. Mihez kezdjtink életrink tcibb szerelmével, ha ott á1l a tilalomfa: aZ ,,egyszer lehettink igazánszetelmesek''

ilhizi

ja?

Végtil ebben az utoszoban - korántsem utolso szoként _ hadd írjam le, mint mindenki ebben a k
S mint téli ablak t krén

a

j

zan jég z;iraga

airulsz ki most eszemben. S tudom már mit jelent ha kezed hajadra lebben,

bokád kis billenését is rzrjm mar szíaemben, s bordaid szép iaét is

oly hiia sen csodalom,

mint aki megpihent m r

ily lélekz csodakon.

Es mégis dlmaimban

260

szorítlak száz karomban. (Radn ti Mikl s: Rejtettelek)

megismerés, a felfedezés megtortént tehát. A gesztusok, a mozdulatok' a test szépségefelfedték titkukat. A j zanság, a híívosség jelz i mégsem a kiábrándulást, a befejezettséget, hanem a mássá vált uj min séget mutatják. Ésebben a mássá vált uj kapcsolatban, a megpihenés, egy rijfajta szépség virulásában johet létre a mindenekel tt ov olelés! Másik versében e szerelmi átlényegulés miértjéhezés mikéntjéhez vezeÍ:

A

Szerelme egyre egyszertibb és szemében már nincs félelem, figyeli munkad, mosolyog és hangja sem hallik, ugy r)riil, ha napodon TJers terern... (Radn ti Miklos: Szerelmesuers az Istenhegyen)

A szerelem ujfajta mélységetés min séget kaphat. Az osszetart , a másikra figyel , a másikkal szolidáris' éppen mert a másik rezdiil seit ért , a másiknak segíteni tudo és akaro szerelemmé válhat. Az ismeret, az igazodás, a másikra figyelés, a másikra támaszko-

dás lehet, kevésbé izgalmas, mint a megismerés fergeteges élménye' De talán mélyebb és mindenképpen más korszak kovetkezhet a

kapcsolat els , ,,Szerelmes'' szakasza után. Akkor, ha van képességrink, illetve lehet ségrink a változásra. Önmagunk megujítására. Ha van képességiinkés lehet ségtink minden ujonnan megélt és részrinkkévált élmény_ orom és megprobáltatás _ befogadására, azaz kilépésre a megszokottbol, a rutinb l. Mindez ujb l kiválthatja a megismerés vágyát a másikb l. Ha holnap nem ugyanaz vagyok, aki tegnap voltam, ez a szerelem ujbol fellobban , uj peri dusát hozhatja. A képesség a változásra, a meguiulásra _ más m don, mint a kezdetekkor - ujbol él szerelmet teremthet. A szerelemh ezta|án soha nem fríz dott annyi illuzio, mint napiat inkban. Mégis a valoságban talán gyorsabban devalvál dik, mint valaha. Elvárjuk t le, hogy megoldja a kapcsolat minden konfliktusát. S t: az é|etminden konfliktusát. Tulsegítsen minden nyomaszt terhen. Az clsszeszokás, a másféleség, a ftiggetlenség igénye' az egymásnak fesziil ellentétes célok, akaratok és vágyak buktat i az egyuttéléshétf jén mutatiák meg magukat akár házasságban, akár bármiféle tart s kapcsolatban. A szerelem igen sokszor megbukik

26t

a hétftíkvizsgáján. Pedig egyszer volt vagy akárhány szerelmunk

élménye:emberi létrink és egyéni életunk mitol giája' létmagyarázata is. Létrink magy at ázata, ho gy szerelemre sziiletttink kétnemií-

nek. Hogy a találkozás: tudás, hogy a találkozás a boldogság' az emberiség szuletésénekmítosza szerint akár az Isten akaratábol, de az Istennel szemben is megéri a kitízetést,a fold benépesítését,a jciv megteremtését. De a kétnemtís g egymásrautaltsága a szerelemben nemcsak az egész emberiségre vonatkoztatott mítoszban jelenik meg' hanem az egyes ember is megteremti, saját maga számára, szerelmei magyatázatát-mitoszait. Sikeres és sikertelen szerelmeink egyaránt értelmezést nyernek, kiegésztilnek. Megtortént vagy meg nem tortént hangulatokka, helyzetekkel, szerepl kkel népestilnek be. Mitikussá teljesedve: választásokat, viselkedést magyaráznak' Igazolnak vagy tagadnak. A megélt szerelem) ha multtá vált is már: az tinértékelés, az tinbecsiilés - vagy éppen, ha nem tudott átlényegrilni -, a létre valo képtelenség szégyeneként éptilhet be egyéni létezéstink értelmezésébe.

Hiszek abban, hogy a szerelem nem hal meg megval sulása pillanatában. Reménykedem a szerelem átlényegtilésének,jov jének' ujb li fe|izzásának lehet ségében. Ehhez azonban a Szerelem olyan kcizossége kellene, amelyben saját céljaim megvalosítása nem a másik kárára_terhére tcirténik. A szerelem olyan kcizosségét remélem, ahol egyszerre érvényestilhet individualitás és szolidaritás. A másik sikere, a másik ',verse'' feletti orcim. Hogy ez érvényesulhessen) ismernem kell magam, de a ríásik rezdtiléseit is. Mindkét fél számára avá|tozás, a megujulás lehet sége jelenthetne legalább feltételt, keretet nemcsak a sokréttí és mélységríkapcsolatra, de néha talán a szerelem ujjászuletésére is. Mindez lehet utopia! Hiányoznakhozzá a társadalmi, kcirnyezeti, emberi feltételek. Ésnem utols sorban a kultura: a szerelem kulturája. Utopiákra azonban mindig is sztikség volt' E tanulmánykotet olyan sokfajta szempontot ad, oly sok minden ujragondolását srirgetiJ hogy aZ utopiának is helye lehet benne.

H.

Sas

Judit