Kronika-2005-01

Gyülekezeti alkalmaink

Keserûi

Keresztyén

"Mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá." (1Pt 2,5) szerda péntek szombat

vasárnap

12:00 17:00 19:00 16:00 09:00 10:00 11:00 11:00 16:00 17:00

nőszövetségi bibliaóra jegyesek bibliaórája fiatal házasok bibliaórája "ifIKE" – konfirmandusok bibliaórája I. éves konfirmációi előkészítő II. éves konfirmációi előkészítő vallásóra gyerekeknek délelőtti istentisztelet délutáni istentisztelet "IKE" – fiatalok bibliaórája

Mindenkit szeretettel hívunk és várunk gyülekezeti alkalmainkra!

Egyházfenntartói járulék 2005.

"A gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok." (1Kor 14,12) jan. – ápr. máj. – aug. szept. – dec.

250.000 lej 275.000 lej 300.000 lej

Egyetemes imahét 2005.

"A fundamentum Jézus Krisztus." (1Kor 3,11) Második alkalommal tartottuk meg gyülekezetünkben az Egyetemes imahetet vendéglelkészek szolgálatával – január 23-30 között. Míg 2004-ben Érkeserűből elszármazó vagy itt szolgált lelkészek voltak a meghívottak, addig 2005-ben fiatal lelkészházaspárok hirdettek igét. Az imahét vasárnapi, nyitóistentiszteletén Székely István, asszonyvásári református lelkipásztor hirdette az igét. Hétfőn Erős-Joó Béla vedresábrányi ref. lelkész, kedden felesége, Erős-Joó Enikő, poklostelki lelkésznő szolgált közöttünk. A hó lehulltával érkeztek közénk és hirdették számunkra az igét a szerdai és csütörtöki napon Kovács-Szabadi Tünde papfalvi lelkésznő és férje, Kovács Levente, margittai segédlelkész. Kolozsvárról hozták számunkra az építő igét Kurta Bozsena felvidéki (szlovákiai) származású lelkipásztornő és férje, Kurta József lelkipásztor, a Protestáns Teológiai Intézet könyvtárosa, akik a péntek-szombati napokon szolgáltak. Az imahét záróistentiszteletére Péntek Ágnes öcsödi lelkipásztornőt hívtuk meg, nagy örömmel várva az Öcsöd képviseletében érkezetteket is, tudván, hogy egykor, a 18. század elején keserűi illetve váncsodi telepesek költöztek a kuruclabanc harcoktól elnéptelendett Öcsödre, melynek egyik részét ma is Keserűnek hívják.

Keserûi Keresztyén Krónika. Az Érkeserűi Református Egyházközség gyülekezeti lapja szerkesztik: Oroszi Kálmán és Oroszi Magda lelkészek postacím: RO - 417176 – Cheşereu nr. 238., Jud. Bihor; tel.: (004–)0740–471–708 honlap: http://erkeseru.ref.hu ; e-mail: [email protected]

Az Érkeserûi Református Egyházközség gyülekezeti lapja  2005. január  II. évf. 1. szám

Uram, taníts minket imádkozni! Gondolatok az imádságról

Az ember az Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Ez azt is jelenti, hogy a teremtmények közül egyedül az ember tud az Istennel személyes kapcsolatba kerülni, hozzá imádkozni. Ám a Biblia ismer bizonyos feltételeket, az imádság meghallgatását illetőleg. Elsősorban arra tanít az ige, hogy az imádságunkat át kell hatnia az Isten iránti bizalomnak. Olyan bizalommal kell az Isten elé járulnunk imádságban, mint a gyermek a szüleihez: kérjetek hittel, semmit sem kételkedvén, buzdít Jakab apostol, hiszen kételkedve nem lehet imádkozni! Jézus arra hívta fel a tanítványait, hogy amikor kérnek, az Ő nevében kérjenek: „Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16,24). A Krisztus nevében való kérés azt jelenti, hogy az imádságban Ő a közbenjárónk. Ő általa járulunk az Atyához, aki értünk meghalt és feltámadott. Az imádkozó ember leborulhat Isten előtt (Zsolt 95,6), térdepelhet (Ef 3,14; Lk 22,41), imádkozhat állva, kezeit felfelé emelve vagy összekulcsolva, kifejezve ezzel engedelmességét és hűségét Isten iránt, valamint azt, hogy élete felfelé nyitott és kész Isten ajándékainak az elfogadására. Az imádságunknak tehát nem a külső forma, a testtartás adja meg az értéket, hanem a hit, amely szavaink mögött van. Ha szilárdan él a mi szívünkben az Isten iránti bizalom, a belé vetett hit, akkor bátran elé állhatunk hálaadásunkkal, Őt dicsőítő szavainkkal, élé vihetjük őszinte bűnbánatunkat, kéréseinket a magunk és a mi felebarátaink életéért egyaránt. OM

Isten ígéretei az imádsággal kapcsolatban

"Hívj segítségül engem a nyomorúság idején és megszabadítlak téged, és te dicsõítesz engem." (Zsolt 50,15)

"Kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekbõl kerestek engem.” (Jer 29,13)

"Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek." (Mt 7, 7-8)

"Ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felõl, - amit csak kérnek, megadja nekik az én mennyei Atyám." (Mt 18,19)

"Szenved-e valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dicséretet énekeljen... És a hitbõl való imádság megtartja a beteget és az Úr felsegíti õt." (Jak 5,13.15)

Öcsöd Öcsöd 4000 lakosú nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunság déli részén, a Hármas-Körös partján, Kunszentmártontól észak-keletre. Öcsöd címerében két, csőrükben gyűrűt tartó túzokmadár, valamint két búzakalász található egy fa két oldalán. A település neve Ecsed és Öcsöd változatban is előfordult, az öcs / ecs "fiatalabb fivér" rokonságnévből képződött, mely első birtokosának személyneve lehetett. Öcsöd címere A település határában feltárt számos régészeti lelet, valamint az ún. "kunhalmok" (kurgánok) bizonyítják Öcsöd és körényékének ősi lakottságát. A tatár- és törökdúlások következtében többször is elnéptelenedett a kunok lakta falu. Területén a 16. század végéig Öcsödön kívül még négy falu létezett: Bábcoka, Fehéregyháza, Tatárszállás, Veresgyház. A lakosság túlnyomó része mindig is református volt. Az 17. század közepén 30-40 református család élt a faluban. A 19. század végén,a 20. század elején a 7000-et is elérte a reformátusok száma, mára alig több mint 1500 maradt. 1704-ben a kuruc-harcok miatt menekülni kényszerülő öcsödiek 1633-ban öntött harangjukat a Körös egyik kanyarultajában ásták el, mely részt ma is Harangzugnak neveznek. 1714-ben elkezdődik az öcsödiek visszatelepedése, a református egyházközség újraalakítása. Ekkor ássák elő az elrejtett harangot és építenek elsőnek nádfalú templomot, majd hét év múlva fatemplomot. A Bihar megyei Váncsodról (Nagykerekitől nyugatra) és Érkeserűből (Kiskereki mellett) telepesek érkeznek a községbe. Innen ered a máig is használt Keserű, Váncsod falurészek elnevezése. Így is mondták: "Felmegyek Váncsodra, lemegyek Keserűbe." 1784-ben kőtemplomot építenek a reformátusok, mely 1804-ben galériás homlokzatú tornyot kap. 1856ban nyeri el mai formáját. A templomnak 1869-ben készült műemlék orgonája van. Az egykor az időt síppal Református templom jelző toronybeli őrök helyett, mára a toronyóra nemcsak a negyedórák múlását és az egész órákat jelzi, hanem toronyzenét is játszik. József Attila költő 2 évet (1910-12) töltött el itt gyermekkorában, a Helytörténeti Gyűjteménynek is otthont adó egykori iskolájában emlékszoba őrzi itt-tartózkodásának emlékét. A községben József Attila-szobor, Petőfi-szobor, Aradi vértanúk emlékparkja, I. és II. világháborús emlékmű található. A Hármas-Körös ártere természetvédelmi övezet. Forrás: Öcsöd Nagyközség Honlapja – http://ocsod.fw.hu

Számadó Ernõ

költő, meseíró, politikai elítélt Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30. Költő és meseíró, versei és tanulmányai által az Érmellék megörökítője. Nem volt sem érmelléki, sem keserűi, de azzá lett. Budapesten látta meg a napvilágot egy Seligo nevű olasz apa és Számadó nevű anya gyermekeként. Seligo néven került az anyakönyvbe, de nevét később hivatalosan is megváltoztatja. Az órásinasból, kifutóból, írnokból, vándorszínészből és festőből lett költő verseskötetei, meséi a háború előtt is megjelentek Budapesten. Az Írók Szövetségénél jól ismerte József Attilát, akivel többször találkozott is. Már ekkor nagyon szegény volt és abból tartotta fenn magát, hogy a Magyar Rádióban népmeséket mondott el. A 40-es évek elején versesköteteit betiltották. A háború után vándorszínészként érkezik Érkeserűbe, akkor ismerkedik meg majdani élettársával, Fekete Sárikával, helybéli özvegy földbirtokosasszonnyal. Itt keres menedéket és megnyugvást, nyer ihletforrást az Érmellék és Érkeserű lápvidékéből. Romániában 1950-ben A csodálatos miskapipa címmel jelenik meg mesekötete; majd 1974-ben a Nagyapó mesefája sorozat 4. kötetében jelenik meg számos meséje, melynek érkeserűi és más érmelléki helyszíneket ad. 1958 júniusában 73 társával – a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoporttal – együtt "hazaárulás" és "az államrend elleni fegyveres összeesküvés" vádjával letartóztatták. Sass Kálmán érmihályfalvi lelkipásztor perében hatodrendű vádlott volt. Számos társával együtt "csak" 25 év börtönre ítélték. Életét és fogságát Balaskó Vilmos fogolytársa örökítette meg emlékirataiban. 1963-ban szabadult, élete hátralevő 20 évét Érkeserűben töltötte szegényes körülmények közt. Érkeserű "mesebácsija" aki nemcsak a falut járva mesélt, hanem írásban is megörökítette a "láperdők szigetén", az "árvalányhajas nagy puszták kellős közepén" fekvő falut, Érkeserűt; meséiben életre kelnek a "roppant kiterjedésű nádasok, mocsarak, morotvák, láperdők, dágványok, tavak, erek." 1983-ban a református temetőbe helyezik örök nyugalomba, sírját mára csónakalakú fejfa jelzi. Az érkeserűi Általános Iskola 1997 szeptembere óta viseli a "Számadó Ernő" nevet. Verseskötetei: Újsütet kenyér (1932); Arccal borulok a földre (1934); Májusfa (1937); Karácsony (194?); Új harcok elé (1940); Új versek [Sértő Kálmánnal, Szerető Sándorral] (1940); Meg kell a búzának érni... (1941); Számadó Ernő, Szerető Sándor, Tábor István versei (1941); Miénk a holnap! (1941); És mégis győzünk! (1942); Segíts meg, emberségem! [Gábor Ferenccel, Máté Imrével] (Buk. 1984). Meséskötetei: Fonóka mesék (1939); Mesemalom (1940); Az özönhajú varga meséi (1943); Csodálatos miskapipa (Buk. 1950). Több, az Érmelléket bemutató néprajzi és természetrajzi tanulmány szerzője; dr. Andrássy Ernő érmihályfalvi régész barátja és munkájában segítője volt. Irodalom: · Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt, Nvárad 2001. (33-34., 153-154.o.) · Tuduka Oszkár: Egy poklot járt élet. In: Akik imádkoztak üldözőikért II., Kvár 1996. (167-169.o.) · Makay Botond: Sok kérdőjel, kevés felelet. In: Akik imádkoztak üldözőikért II., Kvár 1996. (169-171.o.) · Kortárs magyar írók 1945-1997, Enciklopédia Kiadó, Bp. 1998-1999.