Bevezetes A Pszichologiaba-04 Eloadas

TANULÁS ÉS KONDICIONÁLÁS Bevezetés a pszichológiába 2008/2009-es tanév 1. félév Valach Renáta: [email protected]

MI IS TULAJDONKÉPPEN A TANULÁS? • Definíció: a viselkedés viszonylag tartós megváltozása a gyakorlás eredményeképp • Fajtái: • Habituáció (pl. nem halljuk az óra ketyegését) • Klasszikus kondicionálás (asszociációk kialakítása) • Operáns kondicionálás (asszociációk kialakítása)

KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS • Előrejelzés megtanulása arról, mi következik • Ivan Pavlov kísérlete: • Feltétlen inger (unconditioned stimulus; UCS) ~ húspor • Feltétlen válasz (unconditioned response; UCR) ~ nyáladzás • Feltételes inger (CS) ~ fényjelzés • Feltételes válasz (CR) ~ nyáladzás

KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS A KUTYA SZEMSZÖGÉBŐL 

A KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS FOGALMAI • Próba: CS és UCS minden egyes párosítása • Tanulási fázis • Kioltás • Spontán felújulás • A másodlagos kondicionálás jelentősége • Generalizáció • Diszkrimináció

BEJÓSOLHATÓSÁG ÉS KOGNITÍV TÉNYEZŐK • Kontiguitás: CS és UCS időbeli érintkezése • Leghatékonyabb a kondicionálás, ha a CS az UCS-t kb. 0,5 mp-cel előzi meg • Kontiguitás alternatívája: megbízhatóság • CS megbízható bejóslója legyen az UCS megjelenésének

• Rescorla kísérlete (1967) • A kondicionálás erőssége azon múlik, hogy mennyire jelzi előre a CS az UCS megjelenését

A KLASSZIKUS KONDÍCIONÁLÁS BIOLÓGIAI KORLÁTAI

• Etológiai megközelítés

• a tanulást behatárolja az állat genetikai öröksége

• A K.K. korlátai: ízelkerülés kutatása • 1. szakasz: íz és fény+hang • 2. szakasz: rosszullét • 3. szakasz: íz elkerülést okoz, fény+hang nem • Kontrollcsoport: áramütés – fény és hang elkerülést okoz, de az íz nem!

A TANULÁS NEUROBIOLÓGIAI ALAPJAI • Nem létezik „tanulási központ” • IR szerkezeti változásai: • A szinapszis szerkezeti változása alkotja a tanulás idegi alapját, és • ennek a szerkezeti változásnak a hatására a szinapszis hatékonyabbá válik

• Hosszú távú áthangolás

OPERÁNS KONDICIONÁLÁS • Az élőlény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz egy egyedi következménnyel jár • Thorndyke (1898) kísérletsorozata • Próba – szerencse viselkedés • Effektus törvénye: ha a jutalom közvetlenül követi a viselkedést, az adott akció tanulása megerősödik • A véletlenszerű cselekvések közül csak azok válogatódnak ki, amelyeket pozitív

OPERÁNS KONDICIONÁLÁS II. • Skinner kísérletei • Skinner box • A válaszgyakoriság jól használható mértéke a válasz erősségének

• Formálás (shaping)

•

AZ OPERÁNS KONDICIONÁLÁS JELENSÉGEI ÉS ALKALMAZÁSAI Kondicionált megerősítők • Elsődleges: alapvető szükségletet elégít ki • Másodlagos: elsődleges megerősítésekkel való következetes társítás révén

• Részleges megerősítési hatás • Megerősítési tervek • Rögzített arány vagy változó arány • Rögzített idő vagy változó idő

AVERZÍV KONDICIONÁLÁS • Büntetés • A választ averzív esemény követ,amely gyengíti a válasz következő megjelenését • Hatása nem olyan jól bejósolható, mint a jutalmazásé • Szerencsétlen mellékhatásai lehetnek • Agressziót is indukálhat

• Menekülés • Az élőlény megtanul egy választ, hogy leállítson egy folyamatban lévő averzív eseményt

• Elkerülés • Megtanulható, hogyan előzhető meg egy negatív esemény bekövetkezése

BEFOLYÁSOLÁS ÉS KOGNITÍV TÉNYEZŐK • Befolyásolhatóság • Egy válasz csak akkor kondicionálódik, ha az élőlény úgy értelmezi, hogy a megerősítés az ő válaszától függ • Maier és Seligman (1976) • tanult tehetetlenség

• Kontingenciatanulás • Operáns kondicionálás akkor történik, amikor az élőlény egybeeséseket tapasztal válaszai és a megerősítések között

KOMPLEX TANULÁS • Edward C. Tolman (1932) • Kognitív térkép

• Wolfgang Köhler: belátásos tanulás • Az ilyen jellegű problémamegoldás jellegzetességei: • Hirtelenség • Későbbi hozzáférhetőség • Átvihetőség más szituációkra

• Előzetes hiedelmek

AZ INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK MÉRÉSE • Sir Francis Galton • Öröklés szerepe • Hereditary Genius (1869)

• Első antropometrikus labor (1884)

• Alfred Binet • Lassú felfogású gyerekek kiszűrése • Gondolkodási és problémamegoldási képességek mérése • Binet és Simon (1905, 1908, 1911): intelligenciateszt publikálása • Egyre növekvő nehézségű elemek • Mentális kor összehasonlítása a gyermek tényleges életkorával

AZ INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK MÉRÉSE II. • Stanford-Binet intelligenciaskála (1937) • Lewis Terman • Intelligenciahányados (eredetileg William Stern javasolta) • MK/ÉK x 100 = IQ

• Wechsler intelligenciaskála (1939): WAIS, WISC • Verbális skála: • Ismeretek, Helyzetek, Számolás, Számismétlés, Összehasonlítás

• Performációs skála: • Rejtjelezés, Képkiegészítés, Képrendezés, Mozaikpróba

• Magyarul: MAWI, gyerekváltozata: MAWGYI

• Spearman: az intelligencia kétfaktoros

INTELLIGENCIA: EGY VAGY TÖBB? • Többszörös intelligencia • Howards Gardner (1983): • 6 komponens • nyelvi; logikai-matematikai; • téri; zenei; testi-kinesztéziás; • személyes

• Robert Sternberg (1986): • 3 alapvető faktor • Komponenciális (elvont gondolkodás képessége) • Gyakorlati (múltbeli tapasztalatokból új kapcsolatok) • Kontextuális (a változó környezeti feltételekhez való alkalm.)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!