Bevezetes A Pszichologiaba-02 Eloadas

2008. 09. 19.

ÉRZÉKELÉS versus ÉSZLELÉS


Érzékelés:
Elemi

fizikai inger felvétel idegpályák
Nincs feltétlenül tudatos komponense
Érzékszervek és

ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS




Észlelés:
Jelentésteli

érzékelés agykéreg magasabb területeihez kötıdik
Szubjektív élménnyel is bír
Értékelés és válasz nem automatikus
Az

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 2008/2009-es tanév 1. félév

AZ ÉSZLELÉS EVOLÚCIÓS „ÉRTELME”







Észlelés = biológiai funkció A túlélés érdekében a környezet monitorozása Ökológiai elv Hangsúly a veridikális észlelésen (1) Inger; (2) Biológiai apparátus; (3) Energia Vannak olyan energiaformák, amikre érzékenyek vagyunk:

AZ EMBERI ÉSZLELÉS JELLEMZİI






Észlelési

hibák hatások
Hallucinációk (fantomvégtag, ingermegvonás)
Relativitás
Illúziók
Elvárás

Elektromágneses E = fény Mechanikai E (nyomás, hallás)
Kémiai E (szaglás, ízlelés)



ÉRZÉKLETI MODALITÁSOK KÖZÖS JELLEMZİI





A LÁTÁS FIZIKAI ALAPJAI ÉS A LÁTÓRENDSZER

Érzékenység:




Abszolút küszöb: az a legkisebb erısségő inger, amely megbízhatóan megkülönböztethetı az inger hiányától (50%-os detektálási elvárás!)
Különbségi küszöb: az a változás, amelynél a k.sz. a próbák 50%-ában észleli a két inger közötti különbséget
Weber-törvény




Szenzoros kód:











Transzdukció a receptorok segítségével Az intenzitás és a minıség kódolása

Szociális percepció Fejlett agy, gondolkodás Korlátozott érzékenység Az érzékelés/észlelés megbízhatatlansága




Ingere a fény (elektromágneses sugárzás) Látható terjedelem: 400-700 nm Transzdukció helye a retina


Pálcikák:   




Csapok:  






éjszakai látásra alacsony fényintenzitásnál színtelen érzéklet a magas fényintenzitásra válaszolnak színlátást eredményeznek

Ezután az impulzusok a bipoláris sejtekhez, majd a ganglion sejtekhez továbbítódnak Látóideg: ganglionsejtek szembıl kilépı axonjai Látókéreg: occipitális lebeny Látókérgen túli területek

1

2008. 09. 19.

LOKALIZÁCIÓ

FELISMERÉS ÉS LOKALIZÁCIÓ


Minıségileg különbözı feladatok Milyen tárgyak? = Mi-rendszer: ventrális területek
Hol vannak? = Hol-rendszer: dorzális területek











Majomkísérletek PET vizsgálatokkal emberi agynál is kimutathatók a különbségek Mentális forgatás
Arcfelismerés
















A látókéregbeli munkamegosztás nem fejezıdik be e két feladat szétválasztásával

TÁVOLSÁGÉSZLELÉS



3 lépés ahhoz, hogy tudjuk, hol vannak a tárgyak a környezetünkben 1. Tárgyak elkülönítése egymástól és a háttértıl 2. Majd az észlelırendszer meghatározza a tárgyak tılünk való távolságát 3. valamint mozgását

A retinán képzıdı kép kétdimenziós Távolsági jelzımozzanatok





A 2D-s kép azon jelzései, amelyeket az észlelı a 3D-s távolságok kikövetkeztetéséhez használ Szemmozgásos: akkomodáció és konvergencia Látási: Monokuláris      




Relatív nagyság Takarás Relatív magassági helyzet Lineáris perspektíva Levegı perspektíva Mozgásparallaxis

A MOZGÁS ÉSZLELÉSE








Mozgó

tárgy hol eltakarja, hol felfedi a hátteret áramlás (optic flow)
Saját mozgás / Tárgymozgás megkülönböztetése

Binokuláris  

Mikor látunk mozgást? Sztroboszkopikus mozgás (Wertheimer) Indukált mozgás Valódi mozgás Gunar Johansson: biológiai mozgások James Gibson: közvetlen észlelés
Optikai

Binokuláris parallaxis Binokuláris diszparitás

Johansson kísérlete (1975)

FELISMERÉS




Kategóriához történı hozzárendelés Az alaknak van döntı szerepe A felismerés korai szakaszában:




Késıbbi szakaszokban:






Retinán

adott intenzitáseloszlás felhasználása


Összehasonlítás:

tárgy és a különbözı kategóriákba tartozó tárgyak vizuális emlékezetben ırzött alakleírásával




Vonásdetekciós elmélet (Barlow, Hubel, Wiesel)

2

2008. 09. 19.

KONNEKCIONALISTA MODELLEK







Párhuzamos feldolgozás Alacsony szintő szubszimbolikus csomópontok Azt a tudást, hogy melyik bető melyik vonást tartalmazza, kapcsolatok egy hálózata ırzi Csomópontok közötti serkentı vagy gátló összeköttetések

TOP-DOWN FOLYAMATOK



Konstruktív észlelés A személy ismeretei és elvárásai irányítják
Bruner




Kontextushatás
Többértelmő








Általában úgy érzékeljük a tárgyakat, hogy azok viszonylag állandóak maradnak, még akkor is, ha retinánkon megjelenı kép változik Világosságkonstancia Színkonstancia Alakkonstancia Helykonstancia Nagyságkonstancia

ingernél

NAGYSÁG – TÁVOLSÁG INVARIANCIAELV

PERCEPTUÁLIS KONSTANCIÁK


és Postman kísérlete







Emmert (1881): a nagyság megítélése a távolságtól függ Egy tárgy észlelt nagysága egyaránt nı:
A
A




tárgy retinális nagyságával tárgy észlelt távolságával

Ames szoba

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

3