1999 A Szent Landzsa Az Urartui Kulturaban

1.

,., 1-

FIATAL MISKOLCI TÖRTÉNÉSZEK FOLYÓIRATA 1999. 1. szám

Ill. évfolyam

- UgraiJános: -

Marczali Henrik történetírása, különös tekintettel a hazai felvilágosult abszolutizmus értékelésére Bereczki Ágnes: Kísérlet a La Magdeleine barlang dombormuveinek értelmezésére

-

Buhály Attila: A "szent lándzsa" az urartui kultúrában - Lengyel György: Megjegyzések a felso-paleolitikum geometrikus mikrolitjaihoz - Szitka Szabolcs: Az égitestekhez fuzodo hiedelmek és szokások - Fazekas Csaba: Unatkozó honatyák rajzai 1844-bol

-

i

-

Koncz Attila: A történeti szociolingvisztika mint a történelem segédtudománya Tóth Péter: Cigány történet roma történelem

-

Krónika

-

Szemle

-

Adattár

-

I

BUHÁL Y ATTILA

A "szent lándzsa" az urartui , kultúrában

Mircea Eliade szerint embernek lenni azt jelenti: vallásosnak lenni.1 Különösképp az az archaikus ember számára, aki minden emberi megnyilvánulásnak szentségi értéket tulajdonít. Az archaikus ember nem tesz egy lépést sem úgy, hogy ne tudná, azt a lépést már elvégezte "in illo tempore" egy teremto, civilizátor istenség. Szentségi értéke van számára a vadászatnak, az elejtett vadnak, egy sziklának, a növényzetnek, az elvégzett munkának.. Oe szentségi értéke van egy lándzsának, mint hajítófegyvernek is.

Az ember legosibbtapasztalataaz idobe és térbe való bezártság.2 A közelihez,a "civilizálthoz", pozitívhoz képest a távoli fokozatosan negatívvá, titokzatossá, "démonivá" kezd válni. Ilyen helyzetben a lándzsa és a nyíl az Ég és a Föld összekötését, átjárhatóságát, a tér legyozését kezdi el szimbolizálni. Az eldobott lándzsa az adott terület meghódításának, virtuálisan a terület újjáteremtésének szimbólumává kezd válni. A lándzsa lesz továbbá az

"axismundi",a világfajelképe.3 Mindezek a tulajdonságok mint általános emberi jellemzok jelentkeznek. Különféle kulturális hatások következményeként azonban bizonyos népeknél, közösségeknél egyes motívumok túlsúlyba kerülhetnek mások rovására. Más elemek dominálnak például egy nomadizáló, állattenyészto társadalomban, mint a városokban. Ugyanakkor a különbözo kulturális elemek vizsgálata elosegítheti adott államok eredetének rekonstruálását. A régészeti szakirodalom négy darab olyan urar1ui lándzsahegyrol tud, amelyek elsosorban jelentos eltérést mutató méreteikkel tunnek ki a többi, "normálisnak" mondható lándzsahegy közül: 1. Toprak Kale lelohelyen4 1959-ben fedezte fel B. Ögün ezen leletcsoport egyik példányát. A közölt rajzok alapján a vasból készült lándzsahegy töredék hossza mintegy 80 cm lehetett.

5

2. 1969-ben a ~avu~tepe-i templom6 északi folyosójának feltárása közben az ásató, A.

Erzen7 egy 64 cm hosszúvas lándzsahegyetfedezettfel. 3. 1970-ben a Bastam erodjét8 feltáró német régészek tárták fel azt a kb. 41,5 cm hosszú . 9 és 21,3 cm szélességu lándzsahegyet (1. ábra), amely ebbe a típusba sorolhato. 4. Az elobbi lelohelyen 1972-ben is találtak egyet ebbol a lándzsahegy-típusból. Ennek méretei: 32,8 cm hosszú és 16 cm széles (2. ábra) 10 1 Eliade, M.: Vallási eszmék és hiedelmek története. 1.Bp., 1994. (továbbiakban: Eliade, 1994.) 7. p. 2 Eliade, 1994. 11. p. A fegyverek (lándzsák, nyilak) mint szimbólumok az öskori vadásztársadalmakra jellemzök, de a késobbi korok harcosai, hódltói is, egészen akár a mongolokig, a tipikus vadász szimbolikáját és ideológiáját hordozzák. Vö. Eliade, 1994. 37. p. 3 Eliade, M: Notes on the symbolism of the Arrow. In: Neusner, J. (ed.): Religions in Antiquity. Leiden ,1968. 463-475. p. Föleg a nyil szimbolikájával foglalkozik, de a lándzsa is tölthet be hasonló szerepet. 4

Hauptmann, H. et al.: Topographische Karte von Urartu. In: Archaeologische Mitteilungen aus Iran. Ergan-

zungsband 3. (továbbiakban: Hauptmann.) 9. 2. p. Rusahinili, a késöbbi királyi rezidencia. Diakonoff, I.M Kashkai, S.M: Geographical Names According to Urartian Texts. In: Repertoire Geographique des Textes 1981.) 74. p. Cuneitormes. IX. Wiesbaden, 1981. (továbbiakban: Diakonoff-Kashkai, 5 Ögün, B.: Kurze Geschichte der Ausgrabungen Van und die türkischen Versuchsgrabungen aut dem Toprak Kale 1959. In: Zeitschrift der Deutschen Morgenlandischen Gesellschaft, 1961. 254-282. p., Tat. Ill. A lándzsahegyröl: 280. p. 6 Hauptmann. 10.7. p. Sardurilhinili. 7

Erzen, A.: c;avu:?tepe.1.Ankara, 1978.

Hauptmann.29. 12.p.; RusaiURU.TUR.Diakonoff-Kashkai, 1981.74. p. W (ed.): Bastam. 1.Ausgrabungen in den urartaischen Anlagen 1972-1975. In: Teheran Forschungen Bd. 4. Berlin, 1979. (továbbiakban: Kleiss (ed.), 1979.) 183. p., Abb. 1. 10 Kleiss (ed.), 1979. 184. p., Abb. 2.

6

9 Kleiss,

-27-

Buhály Attila Ezeken a tárgyakon kívül rendelkezésünkre áll még e különös méretu lándzsahegy képi megjelenítése is. A mai Evoglu falu határában került elö egy Kr.e. 8-7. században építatt ural\ui eröd romjaitól nem messze egy relieftöredék. Ez egy szakállas alakot ábrázol, amint jobbjában egy lándzsahegyet, baljában pedig egy kecskegidát tart (3. ábra).11

1. ábra

--1 o

2. ábra

--P-.l-L.Lf-..l-L.LLI-'-.LL o .fc)

.r

1.L

L .~ 'o 1..1. l

~O

I -t--.LL-

2.{)

"''''''

3. ábra

c#vv

11Piotrovszkij, B. B.: Karmir-Blur. 1:.Erevan, 1952. (továbbiakban: Piotrovszkij, 1952.) 54. p.

-28-

---

A "szent lándzsa" az urar(ui kultúrában 1949-ben Karmir-Blurból,a citadella 25. számú raktárának feltárása során, a 4-es sorszámot viselo edényben B. B. Piotrovszkij97 db réztálat fedezett fel. A tálkák mindegyikén lándzsával ékesített jellegzetes erodtornyokat láthatunk.12 A lándzsa- ill. fegyvermotívum az írott forrásokban is elofordul. A Meher Kapusifeliraton, amelyen az urariui istenlista található, fordul elo a következo kifejezés a 7. (és 41.) sorban: (7) ...dHal-di-na-ú-e BE.lImes GUD II UDUmes13 Haldi fegyvereinek egy bikát és két juhot (mutassanak

be áldozatként)

A fegyver szót a ~zöveghely akkadogrammal adja vissza (BE.lI),14 de ismert a szó urariui nyelvu formája is:g,ssuri.15 Ez a szövegekben két módon fordul elo.

1. Királyititulatúrákban, mint például a Kelisin-bilingvisszövegében: (3) LUGÁL DAN.NU LUGÁL al-su-i-ni LUGÁL kUfsu_ra_ú_eLUGÁL kUfbi-a-i-na-ú-e16 Nagy király, hatalmas király, kUfSurikirálya, Biainili királya A LUGÁL kurSura=úe kifejezést többféleképpen szokták fordítani. G. A. Melikisvili a Kelisinbilingvis asszír változatából kiindulva, ami ugyanennek a fogalomnak a helyén a sar kissati kifejezést használja, a mindenség királyaként fordítja.17 Fr. W. König szerint viszont a kUfSuri szó azokat a területeket jelenti, amelyeket az urariui hadak elfoglaltak.18 2. A gissuri szó másik elofordulási helye az egyéb, harci cselekményekkel foglalkozó szövegekben fordul elo: d . .. gis- . 19 (1) h a I-d 1-1us- t a- bI ma-SHll-e sU-rl-e Haldi elindult saját fegyverével.

-

"

d .20 . k u-ru-nI - 1-1k u-ru-nI.d h a ld- 'l-nI'gis-,SU-rI (19) h a Id "

Haldihatalmas, Haldifegyvere hatalmas Észrevehetö, hogy ebben az esetben a szövegek a suri szó elott a fákat, faeszközöket jelento GIS determinatívumot használják, szemben az elozo eset KUR,azaz ország jelentésu determinatívumával. Kézenfekvonek Wnik, hogy a kUfsurikifejezés a gissuri (és annak "muködése")nyomán keletkezettvalamilyenabsztraktum.Feltunotovábbá, hogya második esetben a giSsurikifejezést egy adott istenhez, Haldihoztársítják. (Minta Meher Kapusiv feliraton a BE.lImes_t.) Az értelmezési variációk attól függnek, hogy ki milyen fegyvert vagy harci eszközt társft Haldihoz. G. A. Melikisviliés 1.M. Diakonov a kifejezést egyszeruen fegyvernek fordílják?1 Fr. W. König szerint azonban a gissurivalamiféle harci kocsit jelent, amivel Haldi isten vonult

12Piotrovszkij, 1952. fig. 28. jobb felso, fig. 30. jobb felso, jobb alsó, bal alsó, fig. 31. jobb felso, bal alsó. Kleiss (ed.), 1979. 190. p.. Abb. 9. 13 Melikisvili, G. A.: Urartszkije klinoobraznüje nadpiszi. Moszkva, 1960. (továbbiakban: UKN) 143-149. p. (UKN 27.) 14

Soden, W. von: Akkadisches Handwörterbuch. 1.Wiesbaden, 1965. 120. p.

15Diakonoff, I.M.: Urartszkije piszma i dokumentü. Moszkva, 1963. 91. p.; Melikisvili, G.A.: Urartaische Sprache. In: Studia Pohl VII. Róma, 1971. (továbbiakban: Melikisvili, 1971.) 72. p.

UKN19. 3. UKN19. 3. 18 König, Fr. w.: Gesellschaftliche Verhaltnisse Armeniens zur Zeit der Chalder-Dynastie. In: Archiv für

16 17

Völkerkunde, 1954.21-65.

UKN155. A. 1. 20 UKN127.1. 19.

p. Az =úe végzodés pluralis genitivus.

19

21

Ld.a 12. sz.jegyzetet.

-29-

,,'

Buhály Attila harcba a csapataI<élén. Ehhez az állásponthoz kapcsolódott késobb P. Calmeyer2 és S. Eichler3 is. P. Zimansky viszont ezt nem találja eléggé meggyozonek, de G. A. Melikisviliét pedig túl általánosnak véli.24 A probléma tehát kézenfekvo: miféle harci eszközzel rendelkezett Haldi? Eloször is érdemes megvizsgálni, hogy maga az isten miféle funkciókkal rendelkezik. Az már eddig is látható, hogy neve összefügg a hadviselésseI. Ö indul el, amikor a király hadba vonul és o gyozi le az elfoglalt területeket.25Másrészt, mint foisten, o áll az istenlista élén, o kapja a legtöbb áldozatot, valamint neki van a legtöbb, isteni tiszteletben részesülo attribútuma (pl. BE.UmeS).26 Ráadásul pedig adott ugyanennek az istennek valamiféle fegyvere, ami külön isteni tiszteletben részesül. Találunk-e valamilyen párhuzamot más népeknél? Hérodotosz IV. könyvében olvashatjuk a következoket a szkítákról: "lIyén módon és ilyen áldozatokkal áldoznak a többi istennek, Árésznak azonban a következoképpen. Minden terület központi helyén emelnek Árésznak egy szent dombot, úgy, hogy rozsekötegekbol hatalmas - széltében és hosszában három-három stadion, magasságában valamivel szerényebb - halmot raknak, amelynek lapos teteje négyszög alakú, három oldala meredek, de a negyediken fel lehet rá jutni. Erre évente még százötven szekér rozsét hordanak, mert zivatarok idején megsüllyed az építmény. Ezen a dombon aztán minden kerület elhelyez egy régi vaskardot, Árész jelképeként. A kard elott minden évben juhot és lovat áldoznak ~ sokkal több áldozatot mutatnak be neki, mint a többi istennek.',27G. Dumezil figyelt fel hasonló jellegzetességekre az oszét hérosztörténetekben. Batrazon, a hosön csak akkor fog a halál, ha kardját a tengerbe dobják. Amikor a kardot bedobják a tengerbe, Batraz ennek megfeleloen meg is hal. Azóta, ha az oszétok a Fekete-tenger felol villámokat látnak, akkor azokat Batraz kardjával azonosítják. 28 Az indiai Indra a védikus kor kedvenc istene. A ksatriják istene, a legfélelmetesebb harcos, ugyanakkor o szórja a villámokat. Aszómától megerosítve fegyverével, a vadzsrával ("villám") földre sújija Vritrát, a kígyót.29 Ugaritban Baál számára Kászír va Khaszisz készít két furkósbotot, amivel legyozi ellenfelét, a káoszt megtestesíto Jammot.30 Egy hettita mítoszban a neriki Viharisten gyozi le az lIIuyankakígyót.31 Hésziodosznál olvashaijuk a következöket az istenek és a titánok, ill. Zeusz és Tüphóeusz harca kapcsán: (706) "Föld rengett, port vert fel a szélvész, és a viharban mennydörgött, villámlott, égve csapott le a mennyko, felséges Zeusz fegyvere, keltve zavart, riadalmat mindkét hadsor közt a középen, a durva viszálynak hangja magasra csap, és az erot tettek bizonyítják." (853)"Összeszedett Zeusz minden erot s öltötte magára fegyvereit, villámot, dörgést, s mennykövet, izzót, és az Olümposzról lenn termett és odasújtott, és valahány feje volt csak, felperzselte a szörnynek." 32 Az isten és a sárkány küzdelmének különbözo változatai felbukkannak továbbá a sumér, akkád, iráni, egyiptomi, az ószövetségi zsidó, valamint a germán hagyományokban. Jellem22

Ca/meyer, p,: Zur Genese altiranische Motive. II. Der leere Wagen. In: Archaeologische Mitteilungen aus Iran. NF. 7, 1974. '49-77. p.

Eieh/er, S.: Götter, Genien und Mischwesen in der urartaischen

Kunst. In: Archaeologische Iran. Erganzungsband 12. Berlin, 1984. 24 Zimansky, p,: Ecologie and Empire: the structure of the Urartian state, Chicago, 1985. 50ft. 25UKN 155. A. 1. 23

Mitteilungen

aus

26Ld. a Meher Kapusi-feliratot: UKN 27.7. és 41. 27Hér IV. 62. (Muraközy Gyula fordítása.) 28Dumezi/, G.: Mítosz és eposz. Bp., 1986.405. p. 29 Biade, 1994. 51., 178. p.; Stut/ey, M..J.: A Dictionary of Hinduism. London and Henley, 1977, 116-118. p. 30Gastner, Th.: Thespis. Rituar, myth and drama in the ancient Near East. New York, 1961. (továbbiakban: Gastner, 1961,) 161. p. 31

A hettita mítosz ebben a formájában túlságosan is átdolgozottnak tünik. Gastner, 1961. 256ft.; Komoróezy

Géza: A mltoszvariánsok megítélése az ókori Kelet irodalmaiban (Keila, egy hettita mythográfus: újabb hettita párhuzam Hésiodoshoz) In: Antik Tanulmányok, 17. 1970. 168-182. p.; Biade, 1994. 178. p. 32 Hésziodosz: Istenek születése. Bp., 1974.706-710.,853-856. p. (Trencsényi-Waldapfellmre fordítása.)

-30-

I

- ---A "szent lándzsa" az urar(ui kultúrában zoi egyrészt a hatalomért való harc, amelyben a káosszal fenyegeto gonosz legyozetik, és a világrend biztosíttatik. Másrészt felbukkan egy "kovácsisten", aki a gonoszt legyozo fegyvert készíti: a görög (Héphaisztosz), indiai (Tvastar), germán (egy földalatti törpe) és az ugariti (Kászír va Khaszisz) variánsokban. Néhány változatban az "isteni fegyver" a villám. Az indiai és a görög változat kimondottan villámra utal. Az ugariti "két buzogány", és a germán "Mjolnir" is ilyenfajta tulajdonságokat mutat. Az akkád változatban Marduk fegyverét "viharos szél" kíséri.33Feltüno, hogya villám-motívum legegyértelmübb módon indoeurópai népeknél jelentkezik (görögök, indoárják). A fegyver- és villám-motívum a Rig-Védában, Ugaritban és Hésziodosznál teomachiákba ágyazódnak be. A Kr.e. 2. évezredre kialakult ókori keleti oikumené lehetové tette kulturális elemek cseréjét, átadását különféle etnikumok kozött.34 Ez magyarázza a teomachia motívumának szélesköru elofordulását. De még így is kérdés marad, hogy egyegy elemet mely kultúrák, etnikumok szállítottak a kozosbe. Az urar1ui nyelv szoros kapcsolatban áll a korábbról ismert hurri nyelvvel. 35 Az ókori keleti oikumené vihar- és Napistene (dISKURés dUTU) en van a hurri (Tesub és Simigi) és az urar1uipanteonban is (Teiseba és Siuini). Az urar1uifoisten, Haldi viszont hiányzik a hurri istenek közül. Másrészt Haldi nevét nem tudták sumer logogrammal visszaadni (szemben Teisebával és Siuinivel), ami szintén az urar1uifoisten egyedülvalóságát jelzi.36 Haldi származtatására két lehetoség adódik: 1. A hurri nyelvü írásbeliséggel rendelkezo Mittani állam megszunte és az urar1ui állam kialakulása kozti mintegy 500 év az írásbeli forrásokat tekintve teljesen sötét kor. Ezen ido alatt számos etnikum és kultúra keveredhetett egymással. 2. Ugyanakkor már maga Mittani sem volt etnikailag homogén. 1887 oszén, az Amarnalevelek felfedezésével kezdodött el az elo-ázsiai indoárják felfedezése. 1906-ban került elo a hettiták Bogazköy-i levéltára, benne egy szerzodéssei, amit a hettita Suppiluliumas király és a Mittani-beli Sattivazza kötött. Ebben mindkét uralkodó saját isteneit hívja tanúul. Mittani oldaláról Mitras, Uruvanas, Indara és Nasatria szerepel, ami etimológiailag jól kötheto a védikus Mitra, Varuna, Indra és a Nasatya-ikrek neveihez.37 A Mittani-beli árjákról semmi közelebbit nem tudunk. Nem ismerjük saját népnevüket, bevándorlásuk idoponlját. Létezésükre csupán hettita, akkád, hurri szövegek "idegen szavai-

ból" következtethetünk.38 Ugyanakkoraz indoeurópaioshaza-és nyelvkutatásvalószínünek tartja az indoárja népek és a kimmerek,szkíták közti szoros rokonságot.39 így megvan a .

lehetoségünk arra, hogy az indoárja kultúrában feltételezzünk egy olyan foistent, aki egy meghatározott szent fegyverrel rendelkezik. Ez a motívum jelenik meg a szkíták szent lándzsájában, az oszét Batraz kardjában, Indra vadzsrájában és Zeusz villámjában. Ezt az elemet a Mittani államot létrehozó, bevándorolt índoárják tehették le az ókori keleti 33

Gastner,1961. 137-149.p. Az.iráni változat (Az.hiDahakasárkány és Thraetaonaküzdelme)csak nagyon

késoi forrásból maradt ránk, és ennél valószinuleg már görög kútfoket is felhasználtak. Vö. Gastner, 1961. 140-141. p. 34Komoróczy G.: A sumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. Bp., 1979. (továbbiakban: Komoróczy, 1979.) 540. p. 35 Melikisvili, 1971.; Diakonoff,I.M. - Starostin,S.A.: Hurro-Ural1ianas an EasternCaucasianlanguage.München, 1986. Korábban még más véleményen van: Benedict, W.C.: Urartians and Hurrians. In: Journal of the American Oriental Society, 1960. 100-104. p. A hurrikról: Speiser, E.A.: The I-Iurrian Partizipation in the Civilizations of Mesopotamia, Syria and Palestine. In: Cahiers d'Histoire Mondiale, 1953. 311-327. p. 36

Biagov,L.: Über die Natur des GottesHaldi und die Göttin Arubani-Bapbartu.In: Oikumene,1978. 148-152.

p. Utal arra a véleményre, ami szerint a nyugat-kaukázusi nyelvekben eget jelento hal-tobol származik. Ezzel szemben: Diakonoff, I.M. - Starostin, S.A.: Hurro-urartszkije i vosztocsnokavkazije jazüki. In: Drevnij Vosztok, 1988.163-207.174.,31. p. 37 Eliade, 1994. 169. p.; Makkay J.: Az. indoeurópai népek ostörténete. Bp., 1991. (továbbiakban: Makkay, 1991.) 148ft.; Mayrl10fer, M.: Die Indo-Arier im Alten Vorderasien. Wiesbaden, 1966. (továbbiakban: Mayrhofer, 1966.) 13-14. p.: az Amarna-levelek; 14-15. p.: a Bogazköy-i leletek. A Mittani-árják dialektusa közelebb állt az indoárják dialektusához, mint az irániakéhoz. Ld. Mayrhofer, 1966. 22-24. p. 38Makkay, 1991. 148. p.; Mayrhofer, 1966.25-28. p. 39 Makkay, 1991. 136. p.

-31-

Buhály Attila oikumené asztalára. Itt ez aztán a szíriai-kánaáni eredetu teomachia-motívummal keveredett.40 Hibás lenne a Mittani államról szólva valamilyen "indoárjahurri szimbiózisról" beszélni. Inkább csak arról lehet szó, hogy az állam hatalma és az indoárja nemesség 'presztízse sugárzott ki a hurri lakosságra és vazallusfejedelemségekre. Indoárja nevek elokerültek Nuziból, Kizzuwatnából, Alalahból, Ugaritból, Qatnából, Szíria-Palesztínában Aksapból, Askalonból, Qadesbol, Sichembol, sot Dél-Palesztínából. A Mittani állam uralkodó dinasztiájának tagjai kivétel nélkül indoárja nevet viselnek. (Egy késoi királynak van hurri mellékneve.) Viszont a királyi család notagjainak neve hurri. A lovagi nemesség elnevezése (mariannu) indoárja eredetu (vö. óind márya "fiatalember"), de az egyes személyek nevei közt akad hurri. 41

Indoárja nevek felvétele mellett a többségi hurri lakosság magába olvaszthatta azok kulturális, vallási jellegzetességeit is. A Mittani állam megszunte után az indoárja név megszunt presztízsértékunek lenni. A beolvasztott egyéb kulturális motívumok azonban máshol is felbukkanhattak. Például Uraftuban, "Haldi fegyvere" formájában, a forrásokban (9issuriill. BE.Limes),és a régészeti leletek nagyméretu lándzsájában. Azt, hogy ez a feltételezés nemcsak lehetoség, több diszciplínára kiterjedo kutatásnak kell eldöntenie.

40Komoróczy, 1979. 538. p. 41 Mayrhofer, 1966. 28-30. p.

-32-

TARTALOM

Tanulmányok Ugrai János: Marczali Henrik történetírása, különös tekintettel a hazai felvilágosult abszolutizmus értékelésére

3

Bereczki Ágnes: Kísérlet a La Magdeleine barlang dombormuveinek értelmezésére

19

Közlemények Buhály Attila: A "szent lándzsa" az urartui kultúrában

27

Lengyel György: Megjegyzések az afrikai Howieson's Poort Industry és az európai felso. paleolitikum geometrikus mikroliljaihoz

33

Szitka Szabolcs: Az égitestekhez fuzodo hiedelmek és szokások a honfoglaló magyarok körében

39

Fazekas Csaba: Unatkozó honatyák rajzai 1844-bol

46

Muhely Koncz Attila: A történeti szociolingvisztika mint a történelem segédtudománya

52

Tóth Péter: Cigány történet - roma történelem

60

Krónika Múlt - jelen - jövo. Száz éves a miskolci Herman Ottó Múzeum. (Lengyel György)

65

Heckenast Gusztáv (Németh Györgyi)

68

Szemle Köhbach, Markus: Die Eroberung von Fülek durch die Osmanen 1554. (Tózsa Rigó Attila) 69 Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. (Ugrai János)

72

Adattár A MiskolciEgyetemtörténelemtanszékein1998-banés 1999-benmegvédettszakdolgozatokcímjegyzéke Hírek

75 ...81

.