2003 Megjegyzesek Az Urartui Tronutodlas Kerdesehez

---

--

Nyíregyházi Doktorandusz

Föiskola Füzetek

3.

Diszciplínák

Bessenyei

találkozása

György Könyvkiadó Nyíregyháza 2003

Megjegyzésekaz urartui trónutódlás

kérdéséhez.

Buhály Attila

1\/.alábbiakban azt a kérdést járjuk körül filológiai eszközökkel, hogy vajon 1I'lczctt-e,és ha igen, milyen fokon UraI1Ubana koregencia, azaz a társuralI-,odóságintézménye. Talán furcsának tunhet, hogy egy történeti kérdést, egy IIIs/.ág kormányzás-technikai kérdését filológiai szempontból próbáljuk IIIcgközelíteni;ezt a megközelítést a források természete teszi szükségessé. A Kr.e. 9-7. század között Kis-Ázsia keleti részén létezett uraJ1Uiállam holt forrásait ugyanis jórészt az állam uralkodói hagyták hátra sziklákra és \/.Iélékrevésett feliratok formájában. Ezeket a sziklafeliratokat az uralkodók IWvidítések: .\1V Archiv fUI' Völkerkunde .II/I/to/ian !ron Ages 3 = A. A. 9i1ingiroghlu / D. H. French (szerk.): Anato/ian fron A~e.v 3. The I'n,,:eedings of the Third Anato/ian fron Ages Callaquium Held at Van, 6-fO August 1990. \"kara, 1994 (British Institute of Archaeology Monograph 16) ('ICh = C. F. Lehrnann-Haupt et al.: Corpus Jnscriptionum Chaldicarum. Rerlin / Lipcse. 1928 ff. Iloktorandusz Füzetek 2 = Cs. Jónás ErLSébet (szerk.): Nyíregyházi Foiskola, Doktorandusz I-il.'etek 2: Bölcsészettudomány a millennium évében. Nyíregyháza, 2001 I'S lIouwink ten Cate = Th. P. 1. van den Hout / 1. de Roos (szerk.): Studio Historiae Arden.v. .II/(..,entNear Eastern Studies Presented to Philo H. J. Houwink ten Cate on the Occ<1sion ofhis (,'th Birthday. Leiden, 1975 Ikhi ~ F. W. König: Handbuch der chaldischen Inschriften f-Jl. Graz, 1955-1957 (Archi\' Hir f )ricntforschung, Beiheft 8) IllIlf = 1. M. Diakonoff: Hurrisch und urartaisch. München, 1971 II\OS = Journal of American Oriental Society 11\.1'= Anadolu Ara$tirmalarf I Jahrbuchfiir Kleinasiatische Forschlm~en INES = Journal ofNear Eastern Studies SMEA = Studi Micenel ed Egeo-Anato/ici /'ra 10Zagros... = P. E. Pecorella / M. Salvini (szerk.): Tra 10 Zagros eUrmia: Richerche .uoriche ,'d archeologiche nell'Azerbaigiano Iranico. Róma, 1984 (Incunabula Graeca, Vol. 78) I JKN = G. A. Melikisvili: Urartskie k/inoobraznye nadpisi. Moszkva, 1960 IlS = G. A. Melikisvili: Die urarttiische Sprache. Róma, 1971 (Studia Pohl7) I.A = Zeitschrift fiir Assyriologie

19

--

--

vésették, foként harci tetteiket, dicsoséges cselekedeteiket, az isteneknek szóló áldozat-bemutatásaikat megörökítendo. A feliratokból jól ismerjük az egymás után következo urartui királyok neveit, tetteiket, hódításaikat, és mivel a királyok saját titulatúráikban szinte mindig megadták apjuk nevét is, az is biztosnak tunik, hogy az állam fennállása idején szinte végig ugyanaz a dinasztia uralkodott, nem következett be dinasztiaváltás. UraI1Uelso királya I. Sarduri volt (Kr.e. kb. 835-825), de a birodalom alapjainak megszilárdítása fia, ISpuini nevéhez kötheto (kb. 825-805). lSpuini utóda fia, Minua volt (kb. 805-790), akinek a neve azonban már apjával egyutt is feltunik a feliratokon. Ez a jelenség, nevezetesen két uralkodó, apa és fia feltunése egyedülálló UrcU1Utörténetében. Asziklafeliratok dokumentálása óta heves diskurzusok tárgya lett, hogy a két név egyuttes elofordulása mit is jelent valójában. Lehet-e ebben az esetben apa és fia egyuttes uralkodásáról, koregenciájáról beszélnünk? Nem kevésbé fontos az a kérdés sem, hogy ha igen, ez miért korlátozódik csak ISpuini és Minua esetére, késobb ez a jelenség miért nem jelentkezik; vagyis a koregencia milyen mértékben jellemzi az uraI1Uikormányzati struktúrát. Tovább élezi a kérdést, hogy néhány feliraton nemcsak ISpuini és Minuajelenik meg egyutt, hanem szerepel az unoka, InuSpua is. Ó azonban nem lesz király, Minua után a másik fiú, Argisti következik az uraI1Uitrónon. F. W. König szerint az uraI1Uikirályok rendelt "kormányzási ideje" 28 év volt; ez ido után az uralkodó társuralkodónak maga mellé vette kiszemelt utódát.I V. Sevin szerint nem a koregencia léte a kérdéses (ami szerinte kezdetben az uraI1ui trónöröklési rend szerves része), hanem az, hogy miért változik meg késobb a szisztéma. Szerinte ISpuini és Minua koregenciájához hasonlóan ISpuini halála után természetszeruleg Minua és Inuspua koregenciájáról kell beszélnünk. InliSpua azonban, amint említettük, nem lesz késobb egyedüli király; általában azt feltételezik, hogy korán, apja elott meghalt. Dc akkor miért nem veszi maga mellé társuralkodónak Minua késobbi tényleges utódját. Argistit? - kérdezi V. Sevin, és meg is válaszolja a kérdést: Inuspua cltunése a forrásokból nem korai halála miatt történt, hanem azért, mert valami okból kegyvesztett lett. Apa és fia között ellentét támadt, J

F. W. König. AN 9. 1954:4311: Hozzá kell tenni, hogy em senuniféle közvetlen bizonyíték nincs.

.:s a kis7.ámított uralkodási idötart.,'lmok szerint 28 éws idötart..'lm lelelléljelzi, akkor Ispuininek

20

is abszurd: ha pl. InuSpua felbukkanása több, mint 56 évig "kellett" uralkodni.,'l!

egy újabb

,lilii miatt Minua nemcsak a fia státuszát szünteti meg, hanem az egész társllralkodói rendszert felszámolta? M. Salvini szerint ISpuini és Minua koregeneiája éppen ellenkezoleg I./-tyedieset, amivel ISpuini a fiatal állam egységét, a zökkenomentes trónIItódlást próbálta biztosítani. A "koregencia" tulajdonképpen azt jelenti. hogy bizonyos tevékenységi köröket, szerepeket ISpuini átruházott fiára, tvhlluára.3 A filológiai megközelités azért szükséges, mert ahogy hangsúlyoztuk. q~yedülaz uralkodók által vésetett, saját tetteiket, dicsoségüket megörökíto ~/.lklafeliratokállnak a rendelkezésünkre; nincsenek olyan dokumentumok, ,lIlIclyekaz uraI1ui "belpolitikára", az udvar történetére vonatkoznak, és még h'vésbé nincsenek államelméleti, kormányzás-módszertani kérdéseket fe\legcto muvek. Két szempontot tudunk figyelembe venni a rendelkezésünkre j\1I6 szövegekalapján: I.

A titulatúrákkérdése,azaz mely nevekfordulnak

,'lÓuralkodói címekkel. és 2. A szövegekben megörökített cselekedetek vég"j'l/ajtóiszerint, azaz ki parancsolja, rendeli el vagy hajtja végre a szövegekh"1Ileírtakat. E két szempont alapján a legfiatalabb szereplonek, Inuspuának a nevét 1;lrlalmazószövegeket nem kell most figyelembe vennünk: o ugyanis a szö\q~ckben passzív szereploként fordul elo, adományban részesül. vagy az .lldáskérésvonatkozik rá. ISpuini és Minua vonatkozásában az 1. szempont tekintetében megállapitható, hogy amikor ok ketten egyutt fordulnak elo, titulatúrával csakis Ispuini rendelkezik; ez alapján egyedüli uralkodó lenne. A 2. szempont ,alapjánazonban bonyolultabb a kép. Az alábbi példamondatok olyan szöveRekbolvagy szövegkörnyezetbol származnak, amelyekben a két szcluélynév q,.\yaránt megjelenik, egyrészt mint a cselekedetek végrehajtói és / vagy hcszélok, másrészt mint áldáskívánások "célszemélyei". Fontos megemlítcni még. hogy az idézett szövegekben

-

ha vannak

-

csak Ispuini-titulatúrák

lordulnak elo. (Minden példamondatban egyszeres aláhúzással szerepel a 1110Ildat logikai alanya, kétszeres aláhúzással pedig a mondat állítmánya.)

" .\vc can say that Inushpua had either rebelIed or engaged in some intrigue against his lather." (V. ~<'1'1ll.lK!' 7, 1979:10) Inuspua sorsáról megintcsak nincsenek pontos infonnációink. V. Sevin Slmc!uttatása még akkor sem lenne több puszta spekulációnál, ha elökerülnének olyan szövegek. ."lIclyeken Minua és InuSpua szerepelne együtt. I

\1. Salvini: Bemerkungen über die Thronfolge in Urartu = fl. Klengel (szerk.): Ciesellschaflund

AII/tllr im allen Vorderasien, Berlin. 1982 pp. 219-227

21

---

--

- -- -

1. A Kelisin-sztélé felirata ISpuini és Minua Ardinibe való zarándoklásáról számol be, valamint a város és UraJ1Ufoistene, ~aIdi számára hozott ajándékokról és áldozatokról:4

2. Egy másik hosszabb lélegzetu sziklafelirat az ún. Meher KapisiIdirat, amely az uraI1Uipantheon isteneit, és a nekik rendelt áldozatok lislaját tartalmazza. 5

(1.1)iu iu d(Jj)ald(i)=ikai uruArdini=do !!!!!Ea=1OmISpüini=nom.dSarduri=hi

(J.la) ~aldi=e evr(i)=i=e mISpüini=so mdSardure=hi=ni=so mMinüa=so '"I~püini=hi=ni=so ini=I8 KÁ zad=ü=a=J.QW5L=no ardise (UKN 27:1-2)

LUGÁL DANNU LUGÁL kurSura=veLUGÁL ~ia=i=na=ve aIusi uruTuspa URU mMinüamISpüini=hi(UKN 19:1-5 II [a titulatúra nélkül:] 25-27) Amikor l:Jaldielé Ardinibe iöttek lSfJuini, Sarduri fia, nagy király, a Surabeliek kirá~va, a Bia-beliek királya, ruspa város kormányzója és Minua,

(J.lb) dljaldi=e evr(i)=i=e mgpüini=so mdSardure=hi=ni=s8 mMinüa=su '"Ispüini=hi=ni=so ini=18 KÁ ~d=i)t=ü=18 ter=(i)t=u ardise (UKN '7:33-34)

I.VfJuini fia...

az o Urának lSfJuini. Sarduri fia és Minua, JSfJuini fia ezt a kaput

I falc/inak,

(1.2) iarani=no sid_=ist=u=no d(maldI=e... ter=ü=no DUB-te BÁRA? kai 'IIISpüini=so m.dSardur=hi=ni=so nah=u=no urisge gazu18 niribo gazu18 nab.=:,u=:nQ URh GALMESURUDU nah=u=no sana URUDU... nah=u=no niribo tar=aye... ~~E.!!~ dm)ald(i)=i=n(a)=a KÁ aElED~ d(~)aldi=e cvri=i=c... '-MES nall=Y~néll LIM 1 ME 12 GUDMES 9 LIM 20 UDU.MÁS-li(-)x --?' v MES UDU.NITA 19:5-16)

. ... 10 LIM 2 LIM 4 ME 80' UDU.MAS.GAL

(2.2) mgpüini=so mclSarduri=hi=ni=so al=o IUMinua=soIUISpüini=gi=ni=so l" a dljaldi=no bed(i)=i sana qabq=ar=i=l=inD eOaDINGIRMESUKKINMES (LJKN27:25)

(UKN

/.\'jJuini..')'ardurifia (igy) szól: Minua, Bpuini fia fogjon e;zvedényt tialdi dszérol. valamint minden isten részérol is.

'zenté~vt gv.its:11l:Jaldinak..., és a szenté~/ elé sztélét állított lSpuini. Sarduri JJ.g; szép eszkÖzl és szép jószágol hozott, bronzjelvényt lwzott, bronzedényt hozptI, ... számos jószágot... hozott: .(Jaldi kapuja elott felállította, l:Jaldinak, az o Urának... CJllq!Jc!!f!.. HozoJL 1112 szarvasmarhát, 9020 juhot, ... bakot, 12.4/5(/ kost... (1.3) ataanll=.d.~i1=:l!dIj:aldi=e niribo ti(y)=va=it=:l! I J.~uini és Minua.ljÓszágot

IIlI'ggoitette,(és) d.lind~:...

áldoztak

ijaldinak és (igy) szóltak...

(Ua) IlIISpüini=so mdSarduri=hi=ni=sa mMinua=so lI11Spüini=hi=ni=sD ~"ulde sube ter=u=no d~aIdi=e... giSzaro sube ter=u=nD ... IUISpüini=so "'"Sarduri=hi=ni=so mMinüa=so mlspüini=hi=ni=~o burgana=no sube I\:~=no ~u=no ardise (UKN 27:27-29) (Ub) mISpüini=so IlIdSarduri=hi=ni=so mMinua=so mISpüini=hi=l1i=sD ~'\tIde sul]e ter=(i)t=u d~aldi=e... giszara sube ter=(i)E.u ... mISpüil1i=sD "'"Sarduri=hi=ni=so mMinfta=so mISpüini=hi=ni=so burgana=niJ sugc I\:I-=;:ill.t=u ter=(i)t=u ardise (UKN 27:86) /,\'puini,

., Az alábbiakhan csak a szövegek analitikus átírását ismerte~jOk, aszövegkiadásokra és a fontosabb irodalomra a lábjegyzetekben utalunk. A Kelisin-sztélé szöveg átírása, értelmezése: CICh 12, A. Götze, ZA 5. 1930:99-128, HehI 9, UKN 19, W. C. Benedict, JAOS 81, 1961:359 ff, M. Salvini, 'I'm /0 l.agros... p. 63 t:

22

fia rés) Minua, JSfJuini fia új szo/öskerlet glap.fWll, új ültetvényt alaoitott ... JSfJuini,Sarduri fia rés) Minua. JSpuini

Sarduri

.tialdinak

jill ú} burgananit alaoitott, (és) gJrgllJkl.k.:... Fobb publikációk és feldolgozások: CICh 18, HehI 10. lIKN 27, M. Salvini, Anato/ian Jron AgeN \. 1994:205 ft:

3. A harmadik nagy feliratcsoport az 1970-es évek második felében talált Ún. Karahan-sztélék, amelyek két város, "tIaldi-város" és ~univilÚ

alapításárólszólnak.6 (A karahaIÚsztélék közül azokat vonhatjukmost be vizsgálódásunk körébe, amelyeken nem szerepel Minua-titulatúra, ill. az áldáskívánásokban lSpuini neve is szerepel.7) Oa) dljald(i)=i=ni=no usmasi=no dljaldi=e evr(i)=i=e mMinüa=so IIIIspüinc=hi=ni=s8 dtIald(i)=i=ni=Ia KÁ sid=ist=u=18 A~univini=e badus(i)=i=e ina dUra neribo suzo kug=ü=no ... sid=ist=u=n8 mMinüa=so IIIlspüinc=hi=ni=so e> a É.GAL sübe eOa URU gj'ulde sübe .@::!E...n.Q burgana=n8 gi.'zaresübe ter=u=nq (Karahan 1:1-12, 5:5'-17') WU

4. Hódításokat megörökíto feliratokon a két név a következoképpen sl.crepelegyütt: (.L1) dtIaldI=e evri=i=e mISpwni=so m.dSarduri=hi=ni=so mMInua=sD IIIlspüilÚ=hi=ni=s8ina puluse ki)(Q:)=it=ü=n8(UKN 24: 1-4) Ilaldinak, az Urának lSpuini. Sarduri fia rés) Minua. lSvuini fia ezt asztélét IIdaszentelték.

(4.2) dljald(i)=i=ni=no usmaSI=no ust=a=18 lln'Mesta=edo mISpüini~no "'"Sardure=hi mMInüa=no mISpüine=hi man=u mISpüin(i)=i kurunD "'Minüa(=*i) kuruno lÚguradi=na 1 ME 6 giSGIGIR9 LIM 1'1 ME 74

tIaldi hatalma által !:faldinak, az o Urának Minua. lSvuini fia /faldi-kaput 4n/{e11,; Ar,<mnivinibenaz o dicsoségére ezt a suzijószágot Urának szentelte.

/,it!JalluMEs 2 LIM 7 ME 4 lÚZABMES GIR3MES (UKN 24:9-15)

... l,:cdhliJ..!J..!l Minua. IS/Juini fia egy új erodítményt,

lIaldi hatalmából ~ak Mesta ellen IS/Juini. oS'ardurifia rés) Minua, /.i'puinifia; az lSpuini oldalán (és) Minua oldalán levo harcosok: 106 ?jász, r)l7i lovas, 2704 gyalogos...

valamint egy új várost is. (Ii szoloskertet [!jrllliJJl!!,burgananit és új U/tetvényt alaoítotJ.

(3b) "tlald(i)=i=ni=no usmasi=no dtIaldi=e evr(i)=i=e mISpüini=so IIISarduri=hi=ni=sodljald(i)=i=ni=18 KÁ ~ist=u=a=lo ~ald(i)=i=n(i)=e URU badus(i)=i=e ina dUa=i nerib8 s\!z8 kug=ü=no ... IllISpüini=s8 mSardurc=hi=ni=soiid::.i.s.t=u=noeue É.GAL sube eue siliuldesube ter=u=no burgana=nagj'zarc subc ter=u=no (Karahan 2:1-13; 1.még: 8:18'-30') /:faldihatalma által!:faldinak, az o Urának h'puini, Sarduri fia /faldi-kaput épiJ,~J1;/:faldi városában az o dicsoségére ezt a suzi-jószágot Uának szen19!!.€!... ... Upuini, SarduriJJ..g,feléoített egy új erodítményt, valamint egy új szo/(ískertet is gl!mitott. burgananit és új ültetvényt alavitott.

A M. Dín~ol / E. KavakII: Van böigesinde yeni Urar/u yazitlari I Die neuen urartiiischen Inschrifien aus der Umgebung von Van. Istanbul, 1978 (JKF 8eiheft 1), A. M. Oinyol I E. KavakII, JKF 6, 1978: 17-43, M. Salvini, SMEA 22, 1980: 17l ff. 7 Valamint nem tartozik ide a 3. számú sztéJé (Karahan 3 = A. M. Oinyol / E. KavakH. JKF Beiheft 1. 1978:59-62). amely egy Minua-titulatúrát tartalmaz; bár a szöveg töredékes, valószÍnusíthetoen Ispuiní neve nem fordul(l) elo rajt.1. így t.11án közvetlenül Minua egyeduralkodásának elején keletkezhetett.

5. A Van-tótól keletre, Ye~ilal1Q(Asotakert) közelében található az a sziklafelirat, amely egy áldozat-bemutatási eloírást tHrtalmaz, és a kövctkcI.oképpenkezdodik: ('i) dtIaldI=e evri=i=e mISpüini=s8 m.dSardure=hi=ni=so mMinua=S8 '"Ispüini=hi=ni=so dtIald(i)=ei susi sid=iSCt,:Ht':,:u,:,niZ dljald(i)=i=ni=nD lI~masi=no mISpüini=no mdSardure=hi LUGÁL DANNU LUGÁL a1suini LUGÁL~Ia=i=na=ve alusi wuruspa URU ter=ü=n8 ardise (UKN 25: J_3)8 lIaldinak, az o Urának lSpuini. Sarduri fia és Minua, lS/Juini fia !:falt/inak ('gy susi-szentélyt Wit.JllJflk. /faldi hatalma által JSpuini. .S'arduri fia nagy király, hatalmas király, a Bia-beliek királya. JUspa város kormányzója mef!varancsolta:.. .

6

24

" A szakasz elso feléhez. az elso mondathoz hasonló szerkezetu: UKN 26. valamint M. Salvini. SMEA31.1993:143-148

25

6. Törökországban, Felso-Anzafban találtak az 1990-es évek elején több bronz karperecet, a következo felirattal: (6) dlJaldi=e evr(i)=i=e mISpüini=so m.dSarduri=hi=ni=so mMinua=so II1ISpüini=hi=ni=s8mInuSpua=so mMinua=hi=ni=so ust=it31 iu tUU Amusani KUR-ne ha=:.i.t=.u...(A. M. Din901 / B. Din901,FS Houwink ten Cate, 1995:28 f. Fotó és másolat: pp. 44-51 (PI. 6-13), átírás: p. 31) J:jaldinak, az Urának JSfJuini, Sarduri fia, Minua, ISfJuini fia (és) InusfJua, Minua fia gjÉ!1dgjsQw.k, amikor Amusani országát elfordalták.

7. 1968-ban Kelet-lránban, az USnu-völgyben, Qalatgah kötelében találtak egy mészkofeliratot. A szöveg meglehetosen töredékes, a kiegészítések szögletes zárójelben vannak: (7) "tlald(i)=i=ni=no usmasi=no dIS[KUR=i=ni=no usmasi=no mISpuini=sOl nI'''Sarduri=hi=ni=so ... rmMinua=sOl mISpüini=hi=ni=so iu kur~apaga=v[e edo 1J.§t=:a:=JQ ebani !lil~it=u] LUGAL ha=.iB1 sid=is(t)=it=u suse... (M. van Loon, JNES 34,1975:201-207) tfaldi hatalma által, (Teiseba hatalma által lSfJuini,l ,s'ardurijia... [rés) Minua, /lS!JUini fia, amikor $apaga országra ellen elindultak, az országot ~l/2..glplták.lés a királyt f!lfo'i!ták,éoítettek egy susi-szentélyt... 8. Ugyancsak hadi tudósítás az 1988-ban Nakhicevanban talált sziklafelirat: (8) "ljald(i)=i=ni=no usmasi=no mISpüini=so m.dSarduri=bi=ni=so I1IMinua=so nlISpüini=hi=ni=so tUU Ar~ine/a?=na ha=u=no kar=u=no IUlJAr!jin(e/a)=eiKUR-ni lU"1JAnian(i)=i KUR-ne ha=u=no bsWEu=no kui? man=u? ~:ng "ljald(i)=ei pulusi Irurpulüadini=el~EIEJlQ ardise (M. Salvini. ZA 88, 1998:94-99) tfalcli hatalmábóllspuini, .S'ardurifia és Minua, lspuini jia

- Ar$ine/a váro-

/f/~/qJ.tg, merzölt mindenkil, ak;? volt, ,felállított .ffaldinak elOI sztélét 1'/lluadiföldjén, és merzoarancsoltq:... Szoros kapcsolatra utal ISpuini és Minua között az (1.1) és (1.3) példa: 1\rdiniben mindketten Ijaldi isten elé járulnak, áldozatot mutatnak be (Az ( 1.1) mondat szövegbeli duplikátumában Ispuini titulatúrája el is tunik), valamint megfogalmazzák a szöveg végi átokformulát, amiben az istenek lsapását kívánják asztélé megrontóira. (A példamondatok állítmányainak ~umxum-Iáncolatát 1. a mellékletben.) Az (1.2) mondat azonban ISpuini ~I.crepéthangsúlyozza: o az, aki ajándékot hoz ljaldi isten számára. A két személy együtt szerepel a Meher Kaplsl-feliraton is. mint a "kapu" (valójában kapu alakú sziklavéset) elkészítoje, szoloskert, ültetvény .tlapítója, az áldozati rend meghatározója (2. la, 2.lb. 2.3a, 2.3b). Ugyanak~or a (2.2) példa szerint Minuának kifejezetten apja parancsára kell valamit "~grehajtania; bár a qabq=ar=i=l=in8 igealak értelmezése kissé bizonytalan. valószínuleg valamiféle óhajtó, "optatív" igemódról van szó.9 valamiIycn- valószínuleg áldozatbemutatással összefüggo cselekedetrol, aminek a végrehajtása ISpuini szerint Minua dolga. Egyenrangúság és bizonyos tekintetben érvényesülo alárendeltség érzéllelheto a Ye~ilall9 (Asotakert) melletti sziklafÜlke feliratán is (UKN 25): "i/.cntélyépíttetokéntmind a két személy meg van említve, az áldozati eloírá,okat azonban csak ISpuini parancsolja meg (5). A két személy egyenlosége leginkább a Karahan-sztélék esetében érzékdheto (3a, 3b). Két város, Ar!junivini és "ljaldi-város" alapításáról van szó, ;unil külön-külön hajt végre apa és fia. ISpuini Ijaldi városát alapította, és ez alkalomból Ua istennek mutatott be áldozatot (3b), míg Minna Af!junivinit, l~SUra istennek áldozott (3a). Az ISpuininek és Minuának tulajdonított külön SI.téléktémájukban annyird szeparáltak, hogy ha a szöveg végi áldáskívánásokban nem szerepelne minden esetben a másik név is, azt is hihetnénk, hogy Ar~univinit Minua már apja halála után, egyeduralkodóként alapította. Mindenesetre a Karahan-sztélék már az államszervezoi tevékenység megosztásáról tanúskodnak, ahogy azt M. Salvini is hangsúlyozza. A hadijelentéseket tartalmazó szövegek esetében a két személy közötti egyenloségre enged következtetni a (4.1), (4.2), (6) és (7) példamondat.

-

sát I~QJiította, merzszálltaAr$ine/a országát,Aniani város országátel., I Buhály A, Doktorandusz fiizetek 2, 2001: 150 (A nem-indikatív igemódok prohlémáját szakirodalmi hivatkozásokkalI. uo. pp. 147-158)

2(,

27

A (8) mondatban viszont azon túl, hogy a felvezetésben ISpuini és Minua neve egyaránt elofordul, az igékbol azonban hiányzik az -it- többes számot jelento suffixum, így a cselekvoként (a sereg vezéreként) egyedül ISpuinijön számításba. Lehet, hogy ez még Minua életkora miatt adódik, és így idorendben a hadijelentések között az itt megörökített események korábbiak, mint a másik három szöveg cselekménye? Forrásaink szukössége miatt nem tudunk megnyugtató választ találni a bevezeto sorokban feltett kérdésre. Az bizonyos, hogy ISpuini államszervezo tevékenységében maga mellé vette Minuát, egyes feladatokat, funkciókat átadott, és a hódítások során a hadvezetésben is lehetett Minuának bizonyos szerepe. Nem lehet véletlen azonban az, hogy bizonyítottan Ispuini halála eloui idoszakból csakis Ispuini neve mellett bukkan fel titulatúra, Minua neve mellett sohasem. Kettejük Ardinibe való bevonulását az uraqológiai s7.akirodaloma tIaldi isten elotti laudáció mellett az uraqui trónra való isten általi beiktatásként értelmezi.lo Ez alapján kulcskérdés lehet, hogy ebben a beiktatásban mindketten részesülnek, vagy csak egyedül ISpuini. A KeliSinsztélé szövege Minuáról csak annyiban emlékezik meg, hogy o is Ardinibe jön apjával együtt. részt vesz az áldozatbemutatásban, és asztélé megkárositói ellen szóló átokformula megfogalmazásában. Az (1.2) példa szerint azonban lSpuini hozza és adja az istennek szánt ajándékokat. Ez, valamint a csak ISpuini neve után álló titulatúrák arra engednek következtetni, hogy a társuralkodóság intézménye legalábbis abban a formában, hogy ISpuini és Minua egymás egyenrangú uralkodótársai lettek volna, nem létezett.

-Melléklet A pé/damondatok togiki tn_ obs. (1.1) I,M (1.2) I

állíJm4ny erg.

+a

Id+i ter

---

nal! ar

28

--

atqana+ d --\i(y) + ya --

(1.3)

(2.la) I,M (Ub) 1,M

+ a zad ter za(d

--

/ranz.. erg. 'VOkh.

-

0 0

0

-

'"

--

+u +u +u

+u

---

--

--

+il

+u

_n

0

0

---

0

-

--

0

0

-

0

+c

-

+u

---

0

--

0

'"

ter

-.

--

+(í)1 +u

(3.la) M

+

id+i kug

-

0

ter

----

id+í kug

--

id+i ter

-

ku(g)

.n

id+i

0

0 0 0

-

---

--

-

0

+li)

0

+nD

0

+na

0

+nn

+u

---

+u +u +u

---

0

--

0 0 0

+nD . +niJ +nt;

0

+ncJ

(+a)+I[-

no

0

+u

---

+nD

0

+nu

mt

+a

0

+

id +i(t lel'

---

-

-0

+i)t

u ba

-.. ---

-

ba

-

-

+a

0

---

0

-

+nD

--

(5)

lel'

+W

-

(4.2) I,M

-

-

0 0

0

+u

-

0

+it

+u

---

0

+it

+u

no

"

+it +it

+u

---

0

--

--

0 0

---

+u

--

+u +n

-.

---

--

(+3)"+10

0

+u

-

---

m

0

+it

--

!Ja kar za.!g

---

+nD

.-. ---

+!a

-

+u +u

--n_

+nD

0 0 0 -

(4.1) I,M

id +i(I) ut

+u +u

---

+le)

0

0

+ (I)t +u

+a

(K)

+ nD

.-

(2.3b) I,M

(I,M) ---

0

lel'

(2.30) I,M

+a

+ncJ

--

-

I,M

0

+i)1 +u

+u

-

(7)

+nu

+u

--

ter

+a

0 0

---

--

+a

I,M

0

---

---

(6)

--

+u

Tit

al

I,M

praes." /fe/be.iZé/6" .\J{.3. pB

0

+a

+a

b. ..uff.

;g,»iJó

(2.2) I

(3.lb) I

suJJixum-/ánco/ala

---.

+

[II IQLegutóbb: M. Salvini: Cie.vchichte und Kultur der Urartaer. Dannstadt, 1995 p. 28, 39 f. Ebben az értelmezésben szerepet játszik az asszír II. Sanu-kInnyolcadik - Uraqu ellen irányuló - hadjáraláról szóló beszámolójának egy részlete is, amely szerint Uraqu trónja "[a király] fiai közül" (i-na lihJ-hi DUMUMES-su) azt illette, aki Ardiniben ~aldi trónja elott ajándékokkal jelent meg, és álad!.1 azokal az istennek. (W. Mayer. MDOG 115, 1983:65-132; a pontos szöveghely: Col. IV:339-340) A textus történeti értéke azonban megkérdojelezheto: lehet, hogy az asszír uralkodó csak azér1 hangsÚlyozza az Ardini-beli "koronázási jelenetet", hogya legyozött uraqui királyt lrónbilorlónak állíl~a be. (A. L. Oppenheim, JNES 19, 1960:140) Mi a fontosabb az urartui trón legjtimitá~a szempontjából? Az "egyenesági leszármazás". a legidosebb fiú automatikus öröklése, vagy a "koronázási jelenet" által sugallt isten elé járulás? Ez a probléma az Uraqu.kutatás egyik Örök kérdése;miként az is, hogy ez a kérdés egyáltalán vagylagos-e.

:;ge szám intranz. sg. pl. gylJkh.

- . mm +a

ál/ítmányának

+u

+u

-

---

-.

0 0 0

0

+w

+10 +nD +nD +nD +na

29

RÖvidítések,fe/o/dások: 1 ISpuini M Minua abs. abso/utivus; intranzitív ige esetén: logikai alany, tranzitív ige esetén: a mondat tárgya ergativus; tranzitív ige esetén a mondat logikai alanya erg. intranzitív intranz. tranzitív-ergatív tranz. -erg. gyökhangzó gyökh. egyes szám sg. többes szám pl. jelen idot kifejezo suffixum praes. abs.suff. abso/utivsufjixum; intranzitív ige esetén a logikai alanyt, tranzitív ige esetén a logikai tárgyat jelzi nem lehetséges o nincs jelezve

" t\ "praesens" megjelölés jelen esetben egy olyan nyelvtani probléma leegyszefÜsítése, aminek böwbb kifejtése túlmutat a jelenlegi dolgozat keretein. Valójában az UraJ1Uinyelv nem ismeri az indoeufÓpai nyelvekbol ismert praesens, praeteritum vagy peifectum és impeifectum fogalmát; a különbözo igeámyalatokat (befejezettség, folyamatosság, stb.) különbözo sullixumokkkal fejezi ki. Ráadásul ahogy az a példaigékbol is kitunik, a tranzitív-ergatív igeforma inkább a logikai tárgy számára és személyére utaló ragot használ (absolutivsufJixum), a logikai alanynak csak a p/uralitá.vát Icjezi ki (-it- suffiJ.1Jm). Az urartui nyelv forrásaiban a jelen idejü indikatív igealak elófordulása nagyon korlátoz.ott, a sziklafeliratokon jóformán csak a (2.2) példában is elóforduló al=e "szól, beszél" formára korlátozódik. b /\z. "=(/~li1suJIixull1 megintcsak messzeható problémákat vet fel. M. Salvini G. A Melikisvili nyelvtanához ruzött utószavában az uraJ1Ui igeragozási rendszert mint bipoláris rendszert úja le, 'Wil. mint ami (tranzitiv-ergatív szerkezet esetén) külön ragokkal fejezi ki a logikai alany és a logikai tárgy egymás vonatkozásaiban elképzelhetó összes logikus kombinációját. (US:99; Nagyjából ugyanezt a rendszert követi 1. M. DJakonov is: H) Példaigéinkból is kiderül azonban, hogy a sufIixum-láncolal utolsó pozíeiójában mindig az absolutivsuffixumok állnak, amelyek - ahogy az az absolllliv \.'S<Jthez"illik" - inlranzitív szerkezel esetén a logikai alanyt (vö. 1.1, 4.2). tranzitiv..:rgatív ig..:csetén a logikai tárgyal fejezik ki (pl. 1.2). Ezek az absollltivsullixumok azonban idonként akár el is maradhatnak (I. 1.3,6). A többes számú absolutivsuffixum azonban a =/8(1.1, 2.1b, 3a.. 4.2, 7). igya (2. lb) és (3b) példában ez elott szereplo -a- fonémával nem tudunk mil kezdeni. M. Salvini bipoláris rendszere szerinl az -ali végzódés egyes szám harmadik személyu cselekvót és több.:.. s~lirnú logikai tárgyat jelöl ("Ö oket/azokat"), szemben a -li végzodéssel, ami pedig egyes számú eselekvol és többes számú tárgyal ("én - oket/azokat"). A "bipoláris rendszer" elképzelése még J978. a karah'lIJi szlélék publikálása elott született; ~Z azért fontos, mert a Karahan-sztéléken úgy tünik. hogya két végzödés azonos jelentéssei bír (vö. sid=iSt=u= o 3a., ill. 3b).

-

30

TARTALOM

Eloszó

..0.. O,... o

O..oO..O

5

O

Fekete Zsolt Németh László harmadikutas elképzelése

9

Buhály Attila Megjegyzések az UraI1Uitrónutódlás kérdéséhez

19

Petho Józse! Diszciplinák találkozása az alakzatok kutatásában

31

Szathmári Judit Amerikai indián mozgalmak Joó Etelka Párhuzamos szövegek vizsgálata Vineze Katalin Egy környezetvédelmi-jogi szakszöveg elemzése

45 53 59

Papp László Egy készüloben lévo új német alapszókincs-gyujtemény problémái Riskó Eniko Néhány gondolat a muvész alakjának fejlodésérol Hermann Hesse korai

prózájában

Szabolcsi

. oo

ooO' o

oo

o

73

81

Zsuzsanna

A francia köznyelv és politikai(szak)nyelv viszonya (Fran~oisMitterrand a Francia Köztársaság elnöke beszédeinek nyelvészeti szempontú elemzése) Szilágyi Ildikó Les conceptions sur la versification fran~se: la théorie accentuelle et le syllabisme N. Schmelczer Erika Nézopont és értékmegfogalmazás C.F. Ramuz naplójában

93

III 121

167

Varga Beáta Observations sur la présence d'Wle scripta régionale et des traits dialectaux dans un texte anglo-nonnand datant du début duXIV' siecle .. 133 Éva Erzsébet A tanár - diák interakció szerepe az idegen nyelv tanulásában

143

Nagy Lajos Imre Max BilI- a huszadik századi Wliverzáliskreátor

153

168