2001 A Nem-indikativ Igemodok Szerepe Az Urartui Nyelvben

Nyíregyházi Foiskola Doktorandusz Füzetek 2.

Bölcsészettudomány a millennium évében

Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza 2001

A nem-indikatív igemódok szerepe

az. urartui nyelvben*

Buhály Attila

Az urartui nyelv sajátos helyet foglal el az ókori Elo-Ázsia nyelvei között. A Kr. e.' 9-7. század között a mai Törökország kel~ti valamint Itán nyugati részén, a Van- és az Unnia-tó vidékén fennálló bi;odalom, ASszíria talán leghatalmasabb ellenlábasa ~ott do~men~urnaiból, s7ik1afelirataiból ismerjük.1 Ergatív, valamint ragoz~ t,~rmes~et~.elesen.eltit a térség legáltalánosabban használt és ismert nyelveitol, a se~l l~l. ~ l11<.\oeurópai nyelvektol. Szoros rokonságban áll ugyanakkor a korabbrollsmert, és idoben és térben sokkal elteIjedtebb hurri nyelvvel., , A szoros rokonság következteben a ket nyelv, a hurri és az tlrartUinyelv kutatása mindig is csak együtt volt elképzelheto, illetve mivel a hurri nyelv

.

Rövidítések:

AA = Archiiologiescher Anzeiger AID = Archiv fUr Orientforschung AMI = ArchlJologische Mitteilungen aus Iran AoF =A/torientalische Forschungen Einführung = 1. WEGNER: Hurritisch. Eine EinfUhrung. Wiesba FS Heger = S. R. ANSCHÜTZ (szerk.): Texte. Salze. Wört «:ten.2000 Heger zum 65. Geburlsrag. Heidelberg, 1992 er «~d Morpheme. Fe.vtschrift fUr K. FS Schmidt = R. BIELMEIERI R. STEMPEL(szerk.): Indog Karl Horst Schmidt zum 65. Geburtstag. Berlin / Ne~ e~:,q>iica et Caucasica. Festschrift fUr

GHL= F. W. BUSH:Grammarof theHurrianLanguage.Dis.~' .1994 . " nil.. BrandeIs HuU = 1. M. DIAKONOFF: Hurrisch und Urarttiisch . Mu~~I h

.

.

UnIVersIty, 1964

I

IH = E. A. SPEISER:Introductiol1lOHurrian. New Haven, 194 971 1 JAOS =Journal of the Amerl can Oriental Socle/y KBo = Kellschrifttexte aus Bngazköy

II I !

.

SMEA

= Studi

Micenel ed Egeo-Ana/olic;

I

StBoT 32, 1996 = E. NEI.;:Das hurritische Epov der F hurritisch-helhitischen Bogazköy-Tex:ten 32)'

Textensemble

1 III

aus

~al/U

.1

1

I

- r~,!.vsung.Unter.vuchungen zu einem sa.

le~baden,

1996 (Studien

zu den

~

Tra 10 Zagros P. PECORELLA/ M. SALVJNI(szerk.): Tra 10 ZQ .' ZA = ZellschriftfUr Assyriologle kros e Uml/a. Rotna. 1984 I Urartu történetéhez legújabban 1.: M. SALVINI: Geschichte 1/ 1995 /'JqKI/ltur der Urarttier. Darmstadt,

147

II

II: I1I III

ránk maradt szókincse, szintaktikai és nyeIvtaIÚgazdagsága a tágabb idobeli és térbeli korlátok miatt gazdagabb, mint az urartuié (legalábbis ahogy azt mi manapság ismerjük), az UraJ1Uinyelvészet mindig rá volt és van utalva a hurritológia eredményeire. Ennek az a következménye, hogy amig a hurri nyelvben jelentos ismeretlen területek voltak vagy vannak, az lII'aJ1UÍ nyelvrol szóló ismereteink sem lehetnek teljesek. Egészen 1983-ig a legterjedelmesebb hurri nyelvu szövegemIék Tusratta, Mittani-beli uralkodó Egyiptomba küldött levele volt. 1983-ban azonban Bogazköy-ben egy hurri-hettita kétnyelvu szöveget találtalC, amely igencsak megpezsditette a hurri nyelv kutatását: csak 1984 és 1990 között 24 olyan kisebb-nagyobb tanulmány jelent meg különbözo folyóiratokban, konferencia-kötetekben, melyek több-kevesebb mértékben az emlitett bilingvis kutatása nyomán született eredményekrol számol be, vagy ad valamit hozzá a hurri nyelvrol kialakított képünkhöz? Ezek a tanulmányok azonban jórészt csak a hurri nyelvre vonatkoztak, arra nem, vagy kevésbé tértek ki, hogy az új ötletek, eredmények, milyen

következtetésekettesznek lehetové az urartológiaszempontjából. 4 A hurri nyelv kutatása az utóbbi közel két évtized alatt nagy sebességre kapcsolt; az uTaI11.1i nyelv kutatása azonban nem, vagy kevésbé tudott ezzel lépést tartani. Különösen érvényes ez a nem-indikativ igemódok esetére, amelyek - részint a folTásokszukössége miatt is - az UTaI11.1i nyelv kevéssé ismert és titokzatos területének számítottak. Alább az UTéU'!ui nyelv néhány nem-indikatív igemódjának jelentését, funkcióját próbáljuk meghatározni, részint az eddigi urartológiai kutatási eredmények, részint a hurri nyelv példáiból leszurheto információk alapján. Felhasználtuk továbbá a különbözo szövegkiadásokban5 közölt átírások .alapján készített nyelvészeti analitikus átirásainkat melyek ugyan - egyelore _ ..csak" két uralkodó. Ispuine és Minua feliratait tartalmazzák. de mivel ezek a feliratok a teljes UTéU'!ui szövegkorpusz jelentos részét teszik ki, alkalmasnak látjuk általános következtetések levonására. 2

H. 01TEN; Die Tontafelfunde aus Haus 16 = AA 1984;372-375

3 G. WILHELM: HUlTitische Lexikographie und Grammatik: aus Bogazköy = Orien/alia 61, J992: 122-141

Die hurritisch-hethitische

Bilingue

4 Talán a három kivétel: M. SALVINI; Betrachtungen 7.um hurritisch-urartiiischen Verbum = ZA 81. 1991 :120-132. uö: Nuovi contronti fra hurrico e urarteo = SMEA 29, 1992:217-225, G. WILHELM: Suffixaufnahme in Hurrian and lJrartian = F. PLANK (szerk.); Double Case. Agreement hy Sujfzxaufnahme. New YorkI Oxford 1995 pp. 113-135 ~ A két legfontosahb és legbövebb szövegg)'Üjtemény; F. W. KÖNIG; Handóuch der chaldischen In.rchriflen 1.11. Graz, 1955-1957 (M) Beiheft 8) (rövidítve: HchI) ill. G. A. MELlKISVlLI: (Iranrkie klinoohraznye rövidítve: UKN)

nadpisi. Moszkva.

1960 (Ez utóbbi kiad.ís szövegsz.ímozását

Az urartui szöveges források céljuk és jellegük szerint foleg elbeszélo jelleguek. A sziklafeliratokat uralkodók vésették, gyoztes hadjárataikat, dicso tetteiket megörökítendo. Az így használt igemódok és igeidok így kíjelento, elbeszélo jelleguek, a cselekedetek "múlt idoben" történnek. A források kisebb száma Íródik valamilyen leíró, óhajtó, buzdító vagy tiltó célzattal, ezek az elobbitol eltéro igemódot és igeidot használnak. Ezek között szerkezetük. mondanivalójuk alapján a következok különítlletok el: l. "optativus-jussivus" típus 2. "conditionalis-potentialis" tipus Mindkét típuson belül elkülönítlIetö két altipus, az alapján, hogy használ-e /-1-/ képzot. (Az ez irányú kutatás egyik legtöbb kérdése éppen az, hogy mi a szerepe ennek a képzonek.) Mind a hurri, mind az urartui nyelv esetében érvényes, hogy a nyelvészeti nevezéktan részint a kutatások "friss" volta miatt is, különbözo lehet, különbözo kutatók más-más definíciót találhatnak ugyanarra a fogalomra vagy jelenségre.6 Épp ezért a két fobb típus, és az altipusok szerepének, funkciójának vizsgálatánál - ahol lehetséges - figyelembe vettük a szövegkörnyezetet, illetve az adott szöveg célját nevezetesen, hogy valamiféle eloírásról, tiltásról, valamilyen feltétel bekövetkezte kapcsán történo cselekvésrol van-e szó.

1. "optativus-jussivus" típus (Dolt betuvel szedve a tárgyalandó igéket, valatnínt azon belül is vastagítottan a kérdéses ragokat ill. gyökbovítményeket.) 1.1. /-1-/képzo használatával (1) mMinua=sa al=e asa giSulde tes=u=l=eyo GUD 3 UDU ~ldi=e urp=u=l=lnlJ baluIa as!J=u=l=ino e'a dljald(i)=i=na=a KÁ e'a puluse=na ka=i "Minua (így) szól: Amikor a szoloskertet ültetik?, egy marhát és 3 juhot ~dinak áldozzanak ftl, szolotokéket? áldozzanak núnd Ijaldi kapujánál, mind a sztélé elott." (UKN 65:23-29)

köve~iük, · E. NEU: Modusbildungen

im HUlTitischen = FS Schmidt, p. 123

141< 149

(2) asa GESTINMESsübe VERBUM-g=u=l=eya qarmigi dt[aldi=e aSb=u=l=in8~ldi=i=na=aKÁ

~r~. dTh. 111&118 dHaldi=so dISKUR=so mu=so u i'tJ::::...:::. "V pe=i=ne

-

"Amikor az új szolo( ..., egy qartnibi-áldozatot tlaldinak mutassanak be Jj.'1ldikapujánál..." (UKN 65:30-33)

,

DINGlRMEs=so mana

(lJ1f~.\"Ztit$ák ki tIaldi, Teiseba, Sivine és az istenek öt a Nap alól!"

(3) GESTIN mes=iy=u=l=ino "...a bortgyujtsék össze. .." (UKN 27:31) (4) ter=ü=no ardik.. UDD.MÁS.TUR dtlaldi=e nips=id=u=l=inéJGUD dtialdi=e urp=ü=l=inéJ ,,(lspuine) megparancsolta: ...egy bárán}1 tlaldinak vágjanak le, egy marhát tlaldinak áldozzanakftl!" (UKN 25:3-5)7 (5)

GUD dt[aldi=e'l urp=u=l=inéJ

"egy marhát tlaldinak áldozzanak fel..." 1993:143-148, 12. sor)

(M. Salvini, SMEA 31,

(6) mlSpüine=sam.dSardure=gi=ne=saal=e mMinua=so mBpüine=gi=ne=sa e'a dtIal4i=nO bed(i)=i Sana qabq=ar=i=l=inéJ e'a DINGIRMES UKKINMES

"Bpuine. Sardure fia (így) szól: Minua, ISpuine fia fogjon egy edényt tlaldi részérol. valamint minden isten részérol is!" (UKN 27:25) 1.2.

/-1-/képzo használata nélkül

(7)

W1J

Ardini dt[ald(i)=i=na=no KÁ niriba egurubu !Ja=ino

"Ardiniben t[aldi kapujától az egU111bu-jószágotvegyék el!" (UKN 19:23-24t

39:25-26 passim) . Ak fejez ki. ~~,~lUS alapján mindkét altípus valamiféle felszólító, óhajtó módot C~Ot,ret1d "'ltlönbség talán az, hogy a 1.1. típus mondatai egy konkrét paran~~. A- (2) el~e~ést fejeznek ki: az (1), (4) és (6) mondat példáján ez jól láthaOSSzefügg~eldában a konkrét parancs nem fejezodik ki. de a tágabb szövegO) és S a.J.<\pjánide lehet érteni, miként a (3) és (5) mondat esetében is. elOírt Csele: (2) példa alapján jól látszik, hogy egy bizonyos feltétel esetén

~ .

A~.

1 edettel, paranccsal van dolgunk.

segben: ch.2. típus meglehetosen behatároltan fordul elo az urartui írásbeliban ta.lá.J.j~kfOl1nUlák lezáró, az isteni megtorlást kilátásba helyezo szakaszá1l1eZh.etös' lneg a leggyakrabban, lnint pl. a (8) példában. A (7) példa értel
~
+ en "hallja meg" (Mitt. -+-i ItrQ,., .-+-. Id IPl./ -r-en "menjenek" (Mitt. III:23) vö. !Ja + ino(7) vagy !JaZ Pl.! -+- _Zllr\J~. hj + en uussivusl + i !kötohangí -4- /la /absolutiv-sujJixum 3.

IQbsolu7' "és hallja meg oket" (Mitt. III:40) vö. tur + ino (jussivus/ + no A-z'V-sllJJixum3. s;g./(8)10

SllffiXU1l1 ~i nyelvben az LI: típusban a jussivus-végzodéselott más (5), /1ze~ (Ok).lSálI(nak):urp + u + 1 + ino. asb + u -+- 1 + ino (1). (2). (4), gyÖkbo\>'+ ,'y /gyökbovftmény/ + u + 1 + ino (3). nips +- id /imperfektlv ro.onda.ts~l/1ze,.,y/ + u + 1 + ino(4). Az /-u-/ lehet egyrészt a tranzitív-ergativ erkezet kifejezoje. nuként a "normál". elbeszélo mondatokban is OH

l' chI 9. tJi(N

.

IOTa10 Zagro 19. Ujabb feldolgozások: . E~nfuhru s... P. 63f. J Hasonló szerkezet: M. SALVINI. ZA 88.1998:94.4-5. sor · Az asszír változat: ma uNMu~~r istulibbi bóbani sa d!;faldt! bibu kfpasri nastf

W. C. BENEDiCT. JAOS 81. 1961:359 n:. M. SALVfNL

~~SSIVUS..szTlg ~. 88 ff. 1. WEONER az I-i-I suffixumot tartja a jussivus-jelnek. mig az I-en! a ~en ~ k.u~~~e1Yragja" ("Personenanzeiger der Juss/v". Einfilluung. p. 88. Tab. 8). Ezzel szem6 an1.ltl" gyö többsége szerint a tulajdonképpeni jussivus-jel az I-.;:(n)/ suOixum. míg az I-i-I 1. 1992:137kbangzó: IH:163 ff.. GHL:89. 216. 218. 224. HuU:128 L G. WILllliLM. ()rIentalia . .139

l'iO 151 III I

III

'"

(10) elofordul (1.ter=l1=noardise "megparancsolta" (4», vagy derivatív magánhangzó. Feltuno ebbol a szempontból a (6) példa igealakjának eltérése a többitol: qahq + ar /gyökbovitmény/ + i + 1+ ino. Itt az I-i-I ugyanúgy lehet derivatív magánhangzó. vagy a tranzitivitás valamiféle gyökhangzója11- de az "igazi" kérdés inkább az, hogy az I-u-I (1-5) ill. I-i-I (6) hangváltás milyen jelentésbeli árnyalatokat jelez. Ennek eldöntéséhez azonban a (6) példa szövegkömyezete nem értelmezheto elég pontosan, és más hasonló példákat sem ismerünk.

Mennyibenbefolyásoljaakkorajelentést az 1-1-1suffixummeglétevagy hiánya? Úgy runik, a (7) és (8) mondat valaIni általános. folyamatosan kivánatos, óhajtott cselekvést akar kifejezni; nevezetesen azt, hogy az átokformulák fenyegetettjeit, a vétkeseket az istenek mindig és minden körülmények között bÜntessék meg. Ezzel szemben az (1-6) példák valamilyen egyedi, adott .feltétel esetén érvényes kívánalmat közölnek. Jól kifejezi ezt az (1) és (2) mondat aM "amikor" szócskája, az (1) és (6) mondat al + e /praesens/ ,,(a király) szól" formulája.

2.

"conditionalis-potentialis"tipus

2.1. 1-1-1 képzo használatával

alu=sa niriba iStini=na fpj=u=l=eyo

ill I

".. .aki ajószágot innen elvenné..." (UKN 63:9-10) (11)

li

alu=sa esi=i=ne s/1=id=u=l=eyo "...aki a helyérol eltávo/ítaná..." (UKN 89:15-16)

(12)

alu=sa paban[e=ta] b() =u=l]=eya=loavi=ei

istini=na

si=u=l=eya=lo

alu=slo

I

II

"...aki a marhákat innen elvinné, aki eltávolítaná valahova..." (UKN 63:6-8) Ez utóbbi mondat jellegzetessége az elozoekéhez képest, hogy az ige végén felbukkan a logikai tárgyat jelölo absolutiv-suffixum is: pl. Ji + U + 1+ eya ++ léJ/abs.suff. 3. Pl.! 2.1.2. ,,Amikor..." (l3)

Ez a forma forrásainkban két mondattípusban bukkan fel: átokformulák bevezeto tagmondatában (1. alább, 2.Ll.), valamint egy bizonyos esemény bekövetkeztekor szükséges cselekedetet eloíró mondatok szintén elso tagmondatában ("ha akkor..." 1.pl. fentebb, (1), (2».

asa giSuldetan=u=l=e(Y0 dljaldi=e 3 UDUMESTAG 3 UDUMES DINGmMESUKKIN aSa gisuldemes=u=l=e(y0 dHaldi=e 3 UDUMES TAG 3 UDUMES DlNGIRMESUKKIN "Amikor a szoloskertet... tIaldinak 3 juhot áldozzanak. 3 juhot az összes istennek. Amikor a szoloskertet... J:laldinak 3 juhot áldozzanak..3 juhot az összes istennek!" (UKN 27:30-31)

2.1.1. átokformulákban (14) (9)

alu=sc ainei ini=1Od()=u=l=eyiJ .aki valakit ezeket (tenni) hátoritana... " (UKN 19:38-39passim)

" A Mittani-dialektus egy tranzitív gyökhangzót ismer. az I-i-I hangot (Einfilhrung p. 86). A bilingvis dialektusa megkülönböztet tranzitív-ergatív 1-0-1 és tranzitív-nem-ergatív I-i-I gyökhangot (Einfilhrung p. 1]2. Tab. 12). Az urat1ui szövegek a tranzitív-ergatív gyökhangot ismerik (I-u-I hu. 1-0-17). de a tranzitív-nem-ergatív gyökhangzó hiánya esetleg csak a források szukösségévei magyará7.ható. Mindenesetre az uraJ1Uiban néha felbukkan az I-i-I hangzó. de pontos szerepe bizonytalan: a (6) mondat esetén például jelen van az ergatívjel is (=~a), ami a bilingvisbcn ilycn esetben elmarad. (Szemben a Mittani-dialektussal!)

"'Minua=sa al=e asa giSuldete.~=u=l~'e.yiJ "Minua (így) szól: Amikor a szoloskertet ültetie ..." (UKN 65:23-24) -1.(1)

A szerkezet kimutatható a hurri nyelvben is. bár a Sí'11kirodalomban nincs egyezség a forma nyelvtani analízisérol. I. WEGNER - 1.M. DIAKONOFF nyomdokain haladva - az I-eva/ végzodést "kondicionális optatívnak". az

esetleg ez elott álló I-il-I vagy 1-01-/suffixumolpedig gyökbovítménynek

\

\

\1 I \ I

153 I 'i'

II

tartja:pl. kad 4 il 1 eva "mondaná"(Mitt.IV:18).12G. WILHELM viszontaz /-evaJ suffixum (nála potentialisl3) mellett elhatárol egy kohortatív jellegu /-I-eva-/ suffixumot: pl. kapp + i + I + eva + i /Pl./ "kitöltenénk" (KBo 32, 15 1:9').14G. WILHELMelkülönít egy /-1-/ suffixumot, mint "igemód-módosító" ragot. mint ami a különbözo nem-indikativ igemódok képzésére szolgál.IS (Az /-i-/ suffixum ebben az esetben szintén vagy tranzitivitás-jelzo, vagy derivatív magánhangzó lenne.) 2.2.

/-1-/ képzo használata

(lS)

d~ldi=~o zilb(i)=i qiura=edo kul=ud(*
Ebben az esetben a G. WILHELMáltal potentialisnak nevezett szerkezetet tudnánk itt kimutatni. Ha a kontextus szerint hasonlítjuk össze azokat a szerkezeteket, ahol az /-eyo-/ suffixum elofordul, három csoportot tudunk elkülöníteni:

b.

Az átokfonnulák csoportját. azaz egy nem kívánt, szankcionálandó tett kifejezését (/-1-/ suffixummal, 2.1.1. tipus). Az ókori ember számára a szó mágikus jelentoséggel bír, azaz egy szó (ige) kimondása egyben a tett végrehajtását (végrehajthatóságát) is jelenti. Így az ókori ember a negatív, rossz történést, cselekedetet nem fejezheti ki pozitiv, kijelento igealakkal, mivel ezzel annak bekövetkezését segítené elo. Joggal feltételezheto tehát. hogy a nem kívánt, átokkal szankcionálandó cselekvést kifejezo igét .jeltételes módban értette a szöveg(ek) írója. Az /-I-eva-/ ill. /-I-eyo-/ suffixum így valószínuleg egy szigorú értelemben feltételes, imaginárius igemódot akar jelölni. Ennek ellentmondanak az 2.1.2. típus példái, ahol épp arról van szó, hogy valamilyen tettet pont akkor kell végrehajtani, amikor valami történik, vagy valamilyen feltétel fennáll. (aso "amikor" I. (1), (2) is.) A problémára a 3. tipus kapcsán térünk vissza.

'2 Einfilhrung p. 93 t:, Hull:130 f.; "Optativ, auch mit konditionaler Nuance" E. NEU, FS Schmidt p. 134 f. (kiemelés: E. N.) lJ G. Wll.HELM, Orientalia 61,1992:139 14lio.. valamint lIö. AoF 24/2. 1997:280 f.25,E. NEU, FS Schmidt p. 134 I~ Volunt.1tív D=l=e G. WILHELM, Orientalia 61,1992:139, E. NEU, FS Schmidt p. 133; 1-1-1mint voluntativ sutIixum: GHL:232 ff. I-il-I mint kohortatív suffixum: IH:157; ,,=1(1)= Hurrian morph ofirreal moods" 1. M. DIAKONOFF, AMI 22, 1989:81

IS4

Végül a harmadik csoport. /-1-/ suffixum nélkül. Ez szintén egy bizonyos feltétel esetén bekövetkezo cselekedetet jelez, de pontosan ellenkezo elojellel, mint az 2.1.1. tipus mondatai (1. a): egy bizonyos szankcionálandó cselekedet elkövetése esetén az isten(ek) szankcionálását, büntetését jelenti, amely az ókori ember szerint biztosan bekövetkezik, vagy bekövetkezhet, ha a megtorlandó cselekedet megtörténík. A jelentés itt szintén feltételes, de a maga feltételességében erosebb, biztosabb, mint az a. esetben.

1, II

nélkül

".. .l:;Ialdiaz írmagját a földbe tapossa bele!" (UKN 19:35-36)

a.

c.

3.

"incboatív-ingresszív" praesens \:

(16)

IIÜinaine IIÜnara avi=e ul=ü1=é "...mind... passim)

mind a háznép? valahova tunjön el!" (UKN 39:27-28

Ez a szerkezet szintén átokformulák lezárásaként szokott jelentkezni. Formailag, az íráskép szerint analizálhatnánk ul + u + 1+ eyiJformában is, ez azonban valószinuleg hibás lenne. Egy intranzitív igéröl van ugyanís szó (ul"megy"); és bár nem tudjuk biztosan, hogy az /-u-/ suffixum derivatív magánhangzó-e vagy tranzitív gyökhangzó, éppen ez utóbbi miatt intranzitív ige esetén felbukkanásával nem számíthatunk. Ugyanakkor egy ilyen, a 2.1. típushoz hasonló nyelvtani szerkezet a szövegértelmezés szempontjából (1.fentebb, a. b.) logikátlan lenne. Elképzelheto egy ul + ul + eyo tagolás (1.c.), ekkor azonban az /-ul-/ suÍÍlxumra (gyökbovítményre) kell magyarázatot találnunk. A hurri nyelvben kimutatható egy /-ilI-/ gyökbovítmény, melynek ingresszív, inchoatív jelentés-módosító szerepe lenne, pl. .~id=ar=il/=o=m "átkozódni kezdett", am=ar=ill=o=m "rosszat kezdett kigondolni".16Ugyancsak elofordul egy /-01-/ gyökbovítmény, amely a cselekvés irányultságát.

megkezdésétfejeziki.17 A két formatalán elég közel áll egymáshozjelentésben és funkcióban ahhoz, hogy a (l6) példa esetén az /-ul-/ gyökbovítményt az ul- "megy" ige inchoativ-ingresszív jelentés-módosítójaként értelmezzük: "indul", vagy az adott szövegkörnyezetben: "eltunik".

16 Einfilhrung p. 76. E. NEU. Orientalia 59, 1990:223-233. lIö: StBoT 32, 1996:6. lIö: FS Schmidt p. 133. CH. GIRBAL, SMEA 29, 1992: 178 17 Einfilhrung p. 76, E. NEU, StBoT 32, 1996:361. Az urartui esetében M. SALVINI az I-ul'; suffixummal kapcsolatban óhajtó, felszólító funkciót fogalmaz meg: ZA 81. 1991:122 ff.

155

Marad az /-e/ végzodés, ami jelen ideju alak. (1. a/=e "szól" (1), (6).) A szövegrész értelme szerint a 2.2. típushoz áll közel (1. c.). Ez a két dolog arra irányítja a figyelmünket, hogy a hurri és az urartui nyelv (a MitIanidialektus ebbol a szempontból kivétel) nem ismeri a konkrét igeidoket Gelen, múlt, jövo), hanem azokat különbözo gyökbovítménnye!. aspektusjellel fejezi ki: a múlt idot az /-07.-/vagy /os-t-/ (az urartuiban: /-ust-I) rezultatív, a jövo idot /-ed-/ vagy /-id-/ "imperfektív" aspektusjellel fejezi kil8 (1.nips + id + U + / + in8(4), sü + id + u + / + iy8(11». Felmerült azonban a szakirodalomban, hogy más gyökbövítmények is láthatnak el hasonló funkciót.19 Itt lehet esetleg feloldani a c. pontban említett ellentmondást a 2.1.2. típus példáival kapcsolatban. Egy inchaotív-ingresszív funkció jól "illik" a (13) és a (14) példajelentéséhez. így ebben az esetben egy "alternatív" grammatikai analízist is felálJítl1atunk: (13')

asa giiulde tan=ul=e dtfa1di=e 3 UDUMES TAG 3 UDUMES DINGIRMES UKKIN aSo gisulde mes=ul=e dHaldi=e 3 UDUMESTAG 3 UDUMESDINGIRMES UKKlN

-

(14' I 1') ffiMinua=so a1=e asa gtSuldefeS=ul=e

Ez utóbbi alapján a (2) példára is kiterjesztheto ez az elemzés: (2')

asa GESTINMES sübe VERBUM-!J=ul=e

E három példa alapján könnyen rekonstruálható az itt tárgyalt nemindikatív igemódokjelentése. A következo két modellt állíthatjuk fel: i. A király rendelete ("sima" praesens: (1), (6), vagy "elbeszélo" mód: (4» + egy bizonyos (kívánt) esemény bekövetkezte (inchoatív-ingresszív praesens: (1'/14'), (2'), (13'» + az adott esemény bekövetkezte esetére eloírt cselekedet ("optatív" /-I-ino-/: (1) - (6) - 1.1.típus) ll. Ato~rormu/a (8-12, 15): bizonyos nem kívánt esemény feltételezése ("conditionalis" /-I-eyol. I-l-eya-/: (9) - (12) - 2.1.1. típus) + az elkövetett vétek szankcionálása Gussivus: (8) vagy inchoatív-ingresszív praesens:

(16) vagy potentialis: (15) - utóbbi esetleg ,.imperfektív" praesens? - 1. (15'), alább)20 3.1.

Ahogy a H. pont kapcsán látható, a (15) mondat kapcsán is felmerülhet alternatív elemzési mód: (15') ~aldi=so zilb(i)=i qiura=edo kul=ud(*' 'id)=e Ebben az esetben az ige a következo suffixumokat kapja: kul + ud 1,' *id imperftktív aspektusjell + e Ipraesensl Az imperfektív aspektusjel megfelel a Mittani-dialektus futurumának?1 Ez az igea1akISpuine és Minua feliratain mindössze kétszer szerepel, és mindkétszer ugyanazon a feliraton: a Kelisin-sztélén (UKN 19). Asztélé feliratának átírása - annak ellenére, hogy kétnyelvu, asszír-urartui feliratról van szó - eléggé bizonytalan: a sztélé nehezen közelítheto meg, immár kb. 2700 éve ki van téve szélsoséges idojárási körülményeknek, aminek következtében a szöveg sok helyen kiegészítésre szorul. Ilyen az említett szöveghely is: a sor vége olvashatatlan, így akár az I-e/, akár az l-eyol granunéma elképzelheto. A kérdés az. hogy a "lyukban" mindössze egy, vagy két /eI jel "fér el": ha egy, akkor a praesens-végzodés lenne elképzeUleto, ha ketto, akkor a potentialis.22Bonyolítja a helyzetet azonban az is, hogy egy lel jel esetén a gramméma lehetne defektív írású potentialis (scriptio defecta), és két lel jel esetén is "plene" írású praesens (scriptio plena)23. Akármelyik granunémáról is van szó, jelentés szempon~ából a szöveg egyértelmu: átokfOrtnlllaszankcionáló szakaszáról van szó, mint a (8) és (16) példa esetén. (A (16) példa alapján talán mégis inkább praesens lenne logikus.) Szankcionáló, megtorló jellege alapján a szakasz egy bizonyos történés esetén biztosan bekövetkezö eseményt fejez ki, ti. az isten(ek) bosszúját: ez

20

18Einfiihrung p. 74 19Einführung p. Ill. G. WILHELM. FS Heger p. 670, E. NEU. StBoT 32, 1996:6, UÖ, FS Schmidt p.124

"imperfektív" praesens?

I. M. DIAKONOFF "nevezéktana": I-I-ile-I optatív !.I-eje. -eja-I optatív II (dezideratív). I-u/o-I-

ejel potentialis: AMI 22. 1989:8226 21Einfiihrung p. 74 22A Kelisin-sztélé föbb és újabb kiadá:mi: 1. 9. j. 36. sor W. C. UHNEDIGTés M. SALVINI szerint: ku-lu-di-fí (-e. a 41. sor rku-lu fd{i-e 23 A scriptio plena vagy SCYlptio defecta esetén f"ellépo olvasati lehetoségekre 1. 1. M. DIAKONOFF.

A.,'v[J 22. 1989:80

157

kifejezheto potentialisszaJ is, de akár praesensseI is24("Aki ezt és ezt cselekszi II azt az isten a földbe tapossa"). A különbözo, esetleg azonos "súllyal" elképzellieto grammémák fölötti nevezéktani vitáknál azonban fontosabb az, hogy a szövegek belso logikája alapján mit akartak ezek a "nonnál" (értsd: "elbeszélo") igeidoktol és -módoktóI különbözo formák kifejezni. Célunk most csak az lehetett, hogy ezeket a formákat részint a grammémák szerint (abol ez megállapítható), valamint a szövegek belso koherenciája alapján adódó jelentésük szerint csoportosítjuk, és ha lehetséges, a ketto között valamiféle szabályszeruséget találjunk, ami által ezeknek a formáknak a muködését, elofordulását "modellezni" tudjuk. Elképzelésünk szerint ezek a "nyelvi modellek" megkönnyíthetik az llI3.f1UÍszövegekkel (és tágabban: kultúrával) való foglalkozást. A további eredmények pedig elosegithetik az llI3.f1UÍ nyelv jobb megismerését, a felállított - meglehet,

24

idoleges

- modellek

pontosítását,

vagy módosítását.

E. NEU szerint a futurum (pontosabban az "imperfektív" aspektusjel) és a nem elbeszélö

módok között van némi hasonlóság: "Auch Futurbildungen zeigen eine gewisse semantische... Affinitat zum Modusbereich" FS Schmidt p. 135. Lehet, hogy túlbonyolítjuk a dolgokat, amikor bizonyos suffixumokat egyrészt aspektusjelekként másrészt igemód-jelekként, vagy "csupán" gyökbövitményként tartunk nyilván? Lehet, hogy értelmük és használatuk tekintetében sokkal nagyobb közöttük az átjárhatóság, mint ahogyan azt gondoljuk?

ISK

Tartalom Elöszó

...

"

...

Pethö József

A halmozásszerepea Szindbádifjúságamásodikkiadásában

1)

LaczikMária Gondolatok a mel1éknévröl

27

Horváth Márla A lexikalizálódás folyamata a FAJRE igével alkotott rol1evesszószcrkezelckbcn ... 41 Szilágyi Ildikó La versification des Derniers Vers de Jules Laforgue

51

Nagyné Schmelczer Erika Formulák C. F. Ramuz Naplójában Bazsóné Sörés Marianna Der Autobiograph als schreibender Mensek Reflexionen über Elias Canettis Darstellungsstrategien ... ... ... Balogh István Szentpétervár mint az ellentétek színhelye Riskó Eniko Közös motívumok Hemul11nHesse és Hans Henny Jahnn müveiben Hesse Pusztaifarlcas cÍInü elbeszélésének és Jahnn Folyó part nélkal cÍInü trilógiájának példáján (különös tekintettel a trilógia Gustav Anais Horn visszaemlékezései cÍInürészére) Vineze Katalin A testörirók a magyar fordítástörtenetben VeresFerenc Reáliák Mikszáth fiancia fordításaiban

91 91) rOI) lJ 7 I}!)

..

Il"

Bllhály Attila A nem-indikativ igemódok szerepe az UTarp.li nyelvben Nagy Lajos Imre Magyar érelnmüvészet

79 85

Joó Eetelka A konszekutív tolmácsolás és ajegYLetelésteclmika Éva Erzsébet A közlés szerepe és tanítása az idegen nyelvi kommunikációban Papp IÁszló .A..zalapszókincs szerepe és mérése

65

1,1'1 ...

I'il'

171