Fejlődéslélektan Nappali- órai Jegyzet.docx

1

Fejlődéslélektan előadás 2015/16 őszi félév, Pszichológia B.A. Tartalom Magzati fejlődés ...................................................................................................................................... 7 Az újszülöttek ........................................................................................................................................ 14 Tanulás, emlékezés................................................................................................................................ 22 Interakció, temperamentum ................................................................................................................. 23 A korai szociális interakció anya és csecsemője között ......................................................................... 23 Kategorizáció ......................................................................................................................................... 25 Az értelmi fejlődés csecsemőkorban: a szenzomotoros intelligencia (J. Piaget elmélete és az újabb . 26 A korai kötődés kialakulása ................................................................................................................... 34 Mi az oka a kötődési mintázatok különbségeinek? ............................................................................... 38 A beszéd fejlődése ................................................................................................................................. 40 A verbális kommunikáció kezdete ......................................................................................................... 41 Kommunikatív képességek fejlődése: ................................................................................................... 44 Self fejlődése ......................................................................................................................................... 47 Az óvodáskori gondolkodás ................................................................................................................... 53 A játékfejlődés ....................................................................................................................................... 58 Érzelmek fejlődése ................................................................................................................................ 63 Nemi identitás ....................................................................................................................................... 68

1

Fejlődéslélektan előadás Szept. 2. 

A fejlődés fogalma - mennyiségi és minőségi változás - anyagcsere változás, növekedés, beszédfejlődés, érzelmek változása: gazdagodása

Történeti áttekintés    



Antikvitás: Arisztotelész – az ő gondolkodásában már megjelennek az életkori sajátosságok. 18-19 év a fiatal felnőtt kor kezdete A későbbi korokban kevésbé jellemző, hogy a gyerekkori sajátosságokkal foglalkoztak. Laikus írásokban, levelezésekben a 16-17. században jelennek meg utalások a gyerekek viselkedéséről. Középkor, reneszánsz idején: festményekben, sírfeliratokban már utaltak rájuk, ábrázolták őket. A 13. században még kis felnőtteknek ábrázolták a gyerekeket.

 

Philip L. De Monte



Szülők belső érzelmi ambivalenciája: az utódgondozás mellett, vagy inkább ahelyett gyilkos indulat jelent meg. (ld. kitevések) Majd ebből az elfogadáshoz vezetett az érzelem.



Cole: a gyerekkel való foglalkozás tudományának kezdete – 19. század kezdete.



Találtak egy francia faluban egy 12 év körüli gyereket, aki nem tudott beszélni és állatias hangokat hallatott. Mozgása nem emberi mozgás volt. A kérdés az volt, hogy értelmileg sérült-e vagy azért nem tud beszélni, mert gyermekkorában kitették. A fejlesztése és tanítása kevés eredményt mutatott. - Kitevés: akkor történt, ha sok gyerek született, vagy ha fogyatékos volt. Történelmi, társadalmi változás: városiasodás, tömegek megjelenése a városokban 19. század - gyerekmunka - erkölcsi fejlesztés: gyermek felkészítése a felnőtt életre - Fontos a gyermekek nevelésében a társadalmi kontroll. Darwin: a fajok eredete A gyerekek fejlődése megelőzi a felnőtti fejlődést Törzsfejlődés része – emberi fejlődés a főemlős vö. kisgyerek mozgása párhuzam



 

    

 

William Breier (1982) A gyermek lelke 1. érzékelés 2. akarat 3. intellektus A fenti három a lelki alkotók. A saját gyermekét vizsgálta. Az volt a következtetése, hogy a kisbaba süket.

2



Stanley Hall: kísérleti pszi. szülőknek tartott előadást a gyerekek fejlődéséről (pszi. edu)



A serdülőkort viharos változással jellemezte. Ma már túlzásnak tartják ezt az elképzelést.



Freud, Jung, Ferenczy Sándor: pszichoanalitikus iskolák



19-20. század fordulóján kezdődnek a kutatások

 

USA: a II. világháború után tanszékek alakulnak. A 70-es években integrálják a tudományt. - Mottó: „Ha jobb embereket nevelünk, a társadalom is jobbá válik”.

A fejlődéslélektan a gyerekek fejlődését vizsgálja születéstől a serdülőkorig, testi, érzelmi és pszichoszociális szempontból. A fejlődés, változás okai A fejlődés fogalma: folyamatossága, előzmények, források, egyéni különbségek 

A fejlődés fogalma: minőségi és mennyiségi változások időbeli sorozata. - A fogantatástól a fiatal felnőtt korig tart, később inkább hanyatlás jellemző. A minőségi változás az élet végéig tart, akár többlet lehet a változás. A sikeres, jó alkalmazkodás is lehet pozitív fejlődés.

A változás egyszerre mennyiségi és minőségi (pl.: szótanulás). Csak tudományosan bontjuk szét.

Emberi fejlődés: Folyamatos, kommulatív jellegű (ráépülés), irányultság (fogantatástól – halálig), differenciálódás: gondolkodás, érzelmi és társadalmi fejlődés. Szerveződés: pszichés fejlődéseket kontroll alatt tudja tartani.

Folyamatosság: létezik-e Milyen előzmény igazolható? összehasonlító pszich. korai fejlődést vizsgál.

Nyelv: emberi sajátosság -

csimpánz tanítható, de a 2 éves gyermek szintjén megáll a fejlődésben. kultúra, társadalmi együttélés a feltétel. 4állati jelzések

Filogenetika: fajfejlődés Ontogenetikus fejlődés Minőségi ugrások, vagy kis mennyiségi változások

3 Albert Bandura: egyed / ontogenetikus fejlődés -

kis lépések pszichés tanulási struktúra korán megvan,

Jean Piaget -

Fejlődési szakaszokról beszél a csecsemő azokról tud gondolkodni, amit lát. a nagyobb gyerekek sémákat tárolnak.

szakaszos fejlődés John F. 1971 Egység, ha sok viselkedésterületen van változás. A változások gyorsan végbe mennek. (pár hónap). Két éves kor ÉN TUDAT. Megjelenik az akarat, szándék, fejlődik a szókincs

4 Szept. 09. A fejlődéslélektan 3 központi kérdése: 1. folyamatosság: folyamatos-e a fejlődés vagy ugrásszerű változás? Az állatok képességeihez mennyire hasonlít az emberé? Törzsfejlődés, két alapvető különbség az állat és az ember között, kultúra-kialakított környezet, nyelvhasználat. Szakaszelméletek: minőségileg új szakaszok jelennek meg a fejlődés során, valamilyen változás a gyerek fejlődésének egész területén megjelenik. Az egyik szakaszból a másikba való átmenet nagyon gyors. A környezet hatása folytonos-e vagy van kritikus-érzékeny periódus? 2. fejlődés forrása: öröklődés vagy környezet? Ezt ikerkutatással vizsgálták. 3. egyéni különbségek: mennyire különbözünk másoktól? A jellemvonások mennyire állandóak? Árvaházi gyerekeket vizsgáltak, aki minimális gondozásban részesültek, ennek eredménye az alacsonyabb IQ volt és az, hogy nagyobb valószínűséggel jelentkeztek náluk értelmi és érzelmi problémák. A kritikus szakasz helyett szenzitív periódus: -

szeretet kapcsolat, kötődés o első pár hónap ilyen a kutatások szerint, de ha kimarad, akkor később is kompenzálható. o Romániai csecsemőotthonokból kikerült gyerekek nem mutattak olyan viselkedést, mint családban felnőtt kortársaik. Mert szörnyű embertelen körülmények közt nevelték őket. De később kialakult a kötődés és tudtak szeretetet adni és elfogadni.

Nyelvi fejlődés: 6-8 éves korig ha nem éri a gyereket nyelvi inger akkor már nem tud megtanulni beszélni.

Fejlődés forrása: 1. Biológiai fejlődés oka: az érés -

-

Szakaszos fejlődés: igazolás pl.: mozgás fejlődése, kb. ugyanazon időpontban, ugyanazon mozgás jelenik meg a gyerekeknél, függetlenül a kultúrától. (Még akkor is, ha be voltak pólyálva.) Agy fejlődése szintén ilyen.

2. Környezeti tanulás -

egzogén ingerek, környezet hatása e szerint a fejlődés folyamatos, kiemelt a tanulás szerepe.

6 éves átlagos intelligenciájú gyerekeket vizsgáltak. A szüleik több évre elvitték őket tutajkirándulásra. Mivel ingerszegény környezetben éltek, 9-10 éves korikra az intellektusuk elmaradt az ingergazdag környezetben nevelkedett társaikétól.

3. Univerzális konstruktivista - Fontos az öröklés és a környezet.

5 - A bioszociális egyén aktívan befolyásolja a fejlődést. Megkonstruálja a világot, magyarázza a világot. 4. Kulturális megközelítés - A kultúra az, ami befolyásolja a biológiai és tanulási hátteret. - Az univ. konstr. ellentétben nincsenek szakaszok.

Egyéni különbségek Általában tipikus fejlődési meneteket határoz meg a fejlődéslélektan. De miért vannak egyéni különbségek? Források: -

biológiai, környezet, egyéni formák kultúra

A laikus gondolkodás szerint is megjelenik a stabilitás és a genetika. A gyermek korai éveiben azt mondják, hogy „majd a természet elintézi”, idősebb korában pedig azt, hogy „kiütközött rajta a genetika”.

Módszertan: nehéz vizsgálni. Ha sírós volt a baba, abból félénk ovis és visszahúzódó tini lesz? Gyors vizuális feldolgozás Környezeti stabilitás vö. genetika Fejlődéslélektan, mint tudomány -

pontos magyarázatot ad előrejelzést ad, pl.: ha a viselkedésben, fejlődésben hiány van, akkor mi várható leírás, összehasonlítás a feladat

Adatgyűjtés módszerei -

-

interjú, önbeszámolás, kérdésfeltevés, naplószerű önbeszámolás hogyan él meg az egyé személyes élményeket, nincs érvényessége, mert az egyén azt mond, amit akar. Jellemzőket, különbségeket gyűjthetünk. megfigyelés: előnye a természetes környezet, megbízható, pontos adatokat nyerünk. Szekvenciát látunk, de nem biztos, hogy okságot látunk. Jól megfigyelhető pl.: játék, kapcsolat az anyával, társakkal, gondozóval stb. Kísérlet: ált. egy jelenséget vizsgál, kis kérdés, előny, hogy oksági viszonyt láthatunk, de hátránya, hogy mesterséges környezet, a megfigyelő személye befolyásolja a gyereket.

Törekedni kell az objektivitásra, arra, hogy a kutató attitűdje ne befolyásolja a kutatást. Soha sincs teljes objektivitás. Reliabilitás: megismételhetőség, azaz mindig ugyanazt mérjük Validitás: azt mérjem, amit akartam, az események közti együttjárás megismételhető legyen.

Longitudinális vizsgálat hosszmetszeti vizsg.

6 -

követő vizsg. ugyanaz a gyerekcsoport vizsgálata valódi fejlődés, de nincs igazi okság hosszú és költséges

Transzverzális: keresztmetszeti vizsg. - pl.: hogy látják a barátságot az ovisok, kisiskolások (6, 8, 10, 12, 14 stb. évesen). - gyors, olcsó, de valódi fejlődés nem mérhető (csak látszólagos, hogy van fejlődés). - Módszertani buktató, hogy nem lehet ugyanazt kérdezni az ovis és a tini korosztályú gyerekektől. Mikrogenetikus -

pár napos, pár hetes vizsgálat, pl.: 2 éves gyerek szókincse, ritka és költséges vizsgálat.

Tények önmagukban incsenek. Minden tény egy elméletből jön. Ezt lehet igazolni és cáfolni.

Genetika, környezet – tájkép modell – genetikai árok vö. környezeti hatás Robert McCole: szeneslapát modell, bizonyos szakaszban kis, majd később erősebb fejlődés. (pl.: kognitív fejlődésI. A legtöbb gyereknek 2 éves korig hasonló a fejlődése, utána egyre több lesz az egyéni különbség.

Magzati fejlődés: embriogenezis szakaszai -

cephalo-caudalis fejlődés jellemző – a fej és a fejhez közeli fejlődések hamarabb zajlanak le. proximo-disztális fejlődés – a gerinchez közelebbi szervek fejlődnek hamarabb.

A csak genetikai programmal szemben azt mondják, hogy a környezeti hatás is irányítja a fejlődést. Pl.: anya szervezete hat a magzat fejlődésére.

Fejlődés / funkcióhiány: képes az idegrendszer magát korrigálni.

7 Szept. 16.

Magzati fejlődés A magzati fejlődés jelentősége a pszichológiában 1. Az embriogenezis mint modell: a születés utáni fejlődési változások alapelveinek modellje (A. Gesell)  az organizmus előre meghatározott módon és program szerint fejlődik (kefalokaudális, proximodisztális minták, differenciálódás);  környezeti hatás nem befolyásolja a fejlődést 2. Az embiogenezis is a környezet és a szervezet kapcsolatán keresztül érthető meg  környezet számos tényezője (anya táplálkozása, drog- és betegségek, stb.) károsíthatja a magzat fejlődését

alkoholfogyasztása, érzelmei,

 gyakorlati jelentősége: sérült újszülöttek fejlesztése, kezelése A magzati fejlődést teljesen belső autonóm jelenségként gondolták el. Később is azt gondolták, hogy egy belső genetikai program jelenik eg, ld. mozgástanulás. De már a magzati fejlődés is szoros kapcsolatban áll az anya szervezetével, pl.: kémiai hatások (táplálék, stressz hormonok stb.) Szélsőséges negatív hatásokat is láthatunk, pl.: alkohol drog, cigaretta, folsav hiány stb. A gyakorlati oldal: a későbbi fejlődésre is igaz, hogy a megfelelő környezet hatása segíthet az újszülötteken, főként, ha sérült magzatról van szó. Az intrauterin (méhen belüli) fejlődés szakaszai 1. Csíraszakasz: megtermékenyüléstől – 8.-10. napig zigóta – beágyazódás: hólyagcsíra 2.

Embrionális szakasz: 8-10. naptól 8-9. hétig hólyagcsíra – fontosabb szervek kezdetleges kialakulása

3. Magzati szakasz: 8.-9. héttől – 9. hónap végéig csontosodástól – születésig Az embrionális és a magzathatár a csontsejtek megjelenése. A hólyagcsíra beágyazódása is határ.

1. A csíraszakasz Zigóta: mitózissal (folyamatos kettéosztódás) (heterokrónia, heterogenitás)  Szedercsíra: tápanyagfelvétel a környezetből  Hólyagcsíra: belső sejttömeg = szervezet trofoblaszt = védelem és tápanyag továbbítás (preformáció vagy epigenezis; kölcsönhatás a környezettel)

8  Beágyazódás: időzítés; anyai immunreakció

Drámaian komoly sejtosztódás történik. A sejtosztódásban heterokróniáról beszélünk, nem egyenletesenmindenhol egyformán zajlik az osztódás. A fejlődés is heterogén, egy rész már kifejlődik pl. kéz-láb csak később fejlődik, az agyhólyagok hamarabb fejlődnek ki. A szedercsíra sejtek egyre kisebbek lesznek, testi sejtekké alakulnak, végül megkezdődik a hólyagcsíra kialakulása. Legy egy belső sejttömeg, ez a kisbaba lesz később, és külső sejtréteg: trofoblasz, ami a védelmet biztosítja. Ezen keresztül történik a táplálék felvétel. Preformáció / epigenezis: Egy magzati fejlődésben már minden elő van készítve, s a magzat csak ebbe beleillik, kialakul. Ez a preformáció. Az epigenezis: nincs eleve adva minden kicsi szerv, hanem a sejtek közti és a sejt és környezete közti kommunikáció révén jönnek létre pl. a szervek. A csíra beágyazódik a méhfalba. Ha túl korán érkezik vagy ha túl későn, akkor a zigóta nem tud megtapadni a méhfalban. Van egy optimális időszak. Ha nem sikerül a beágyazódás, akkkor észrevétlenül elmúlik a terhesség. Mivel a zigóta egy idegen sejt tömeg, ezért az anya szervezete ki is lökhetné, az immunrendszere miatt, de nem ez történik, hanem együttműködik a két szervezet. A méhlepénnyel fogadja el az utódot.

2. Embrionális szakasz (kb. 7 hetes időszak) alapvető szervek kialakulása differenciálódás: először ekto- és endoderma, majd mezoderma pl. agy: 3-6 hét, szem és szív: 3,5-6,5 hét, fül: 4-12.hét (teratogén hatások

legnagyobb veszélye)

embrió a közvetlen ingerlésre válaszolni kezd száj körüli ingerlésre: fej és nyak elfordul, karok remegnek, felsőtest behajlik, száj kinyílik anyai szervezet táplálja az embriót Trofoblasztból: belső magzatburok: embrió és magzatvíz külső magzatburok: méhlepény magzati része + méhlepény anyai része (anya és magzat vérének keveredését meggátolja, és tápanyag, oxigén és hulladék anyag cserélődését végzi) köldökzsinór: méhlepény és embrió összeköttetése

Ha megérintik az embriót, akkor az egész testével reagál, pl.: szája, testrészei mozognak. A magzati korban változik, mert egy ingerre már csak egy-egy testrésszel reagál. Az anya szervezete táplálja a magzatot. Noha a méhlepény védelmet ad, de mindenféle káros anyag is átkerül. A belső magzatburokban magzatvíz van, amiből az embrió kortyolhat is.

9 A külső magzatburok a méhlepénnyel áll kapcsolatban. A méhlepénnyel összeköti a babát a köldökzsinór. Ez a fontos kapcsolat az anya és a baba szervezete közt. 3. Magzati szakasz: kb. 7 hónapos időszak a születésig testarányok megváltozása:

Míg a mazgat testének ¼-e a fej, addig az embrio testének fele a fej. Megnyúlik a törzs és végtagok, ezért is változik a testarány. - súlygyarapodás Erőteljsen, egyetenletesen zajlik, pár grammból 3,5-4kg lesz. A legnagyobb súlygyarapodás a 9. hónapban zajlik le. Izom és zsírréteg fejlődik. - csontszövet kialakulása - összetettebb szervrendszerek összerendezettebb magzati mozgás: endogén és exogén Endogén: a baba mozog, csapkod, s már az embrionális korban is van, de az anyai szervezet nem érzékeli. A 4-5 hónaptól érzékelik a mamák a mozgást. Az egzogén mozgás külső ingerlésre jön létre. Az agyfejlődés és mozgás szervek beidegzésének történése idején több a mozgás. Mikor más terület fejlődik, akkor passzívabb. 10. hétől: tenyér ingerlésre újjak összezáródása, végtagok csapkodó fészkelődése,

mozgása

24-32. hét között: magzati aktivitás csökken több periódusban– mozgás felelős magasabb szintű agyi területek érése; majd ismét aktivitás növekedés születésig

és

törzs

gátlásért egészen

a

a magzati aktivitás funkciói Azért mozog a magzat, hogy megerősödjön és kiválasztódjon a sok idegi kapcsolatból ami kell, a feleslegesek elhalnak. A magzati fejlődés sok lehetőséggel látja el a magzatot. Hat-e a környezet a magzatra? Érzékel-e a magzat? 1. Mozgás érzékelés: vesztibuláris rendszer Az egyensúly érzékelése nagyon fejlett, jól érzékeli a magzat a saját és az anya testhelyzetét. 2. Látás – a koraszülöttek mit láthatnak? A látórendszer nagyon éretlen – a koraszülöttek látásából tudunk következtetni. A szem nyitás, csukás megjelenik, de csak fény és árnyék látása van. A 9. hónapra a hasfal már elvékonyodik, az alatta lévő zsírréteg szintén, ezért kis fény átszűrődik.

10 3. Hallás: zajos anyaméh; külső zajok érzékelése - A baba hallja a külső zajokat. Erős hangingerre arréb mozdul, vagy megmozdítja a kezét. 4. Tanulás:  Belső inger: anyai szívhang (Salk, 1973)  Külső inger (DeCasper, Spence, 1986) A kísérlet lényege: hogy ha anyai, nyugodt szívhangot hallanak a babák, akkor megnyugszanak, míg ha erős frekvenciájút, akkor sírnak. Ha alacsony pulzáló szívritmust hallanak, arra sem nyugszanak meg. A babák megtanulták, hogy milyen az anyai szívhang. Megtanulnak-e speciális külső ingert. Terhes, 9. hónapban lévő nőket kértek meg arra, hogy olvassanak fel gyerekverset a magzatnak, jól tagoltan és ritmusosan. Amikor a babák megszülettek, akkor lejátszották nekik azt, amit az anyától hallottak és egy ahhoz hasonlót is. A babák szájába betettek egy cumit. Ennek a szopásnak volt egy ritmusa. Előbb az egyik majd a másik hangot kapcsolták be a babáknak. Amikor az ismerős verset hallott a baba, jelentősen megváltozott a szopási mintázat. Az ismeretlen versikére nem változott meg a mintázat. A baba tehát megkülönböztet ingereket. Az anya hangjára megváltozik a szopási mintázat, idegen női hangéra nem. A baba megtanulta és felismeri az anya hangját, ismerős számára az inger. Tehát a magzatok tanulnak, az alapvető ingerkészletre emlékeznek, amit tanulással szereztek és emlékeznek rá. Az idegrendszer fejlődése

újszülött

agysúly

testsúly

350g

3500g

1. év vége

800g

3. év vége

900-1000g

7. év vége

1170g

Felnőtt

1300g

60kg

Mi van a súlygyarapodás hátterében? Hogyan fejlődik az agy a méhen belül és születés után? Hogyan lesz a néhány sejtből 350 grammos agy? A magzati korban zajló fejlődés bőven áthúzódik az újszülött korra. A magzati korban elindult agyfejlődés – kapcsolatok kialakulása – egészen az 1 sőt két éves korig is elhúzódik. Az agy méhen belüli fejlődése: az agyi területek változása (A) Barázdáltság, agyterületek aránya, nagysága

11 Az agyterületek a 7. hónapban kezdenek el erőteljesen érni.Az mérete, területei is megváltoznak. A képen 6, 7, 8, 9. hónapos agyat láthatunk. 6 hónapos korban kezdődik a barázdáltság – ami azt jelenti, hogy több agysejt keletkezik. A homloklebeny növekszik. Az agynövekedésre is jellemző a heterokrónia, épp ezért heterogén állapotot láthatunk. Az egyenetlenség miatt nagy változások vannak a kérgi mezőkben. A felszínen nagyobb arányban jelennek meg bizonyos sejtek, majd ez változik. A sejtek még akár a helyüket is változtathatják. Az agy nincs előkészítve speciális működésére. De bizonyos ingerek fogadására már vannak kész területek. A magzati korszak végére nincsenek még jól elkülöníthető területek. A motoros funkciók a homloklebenyhez, az érzékletek a fali lebenyhez kapcsolódnak. A nyakszirti részen a látókéreg kezd fejlődni. A halánték és homloklebeny találkozásánál megjelenik a hallás területe. A homlok lebeny speciális humán funkcióit csak jóval később alakul ki. A születés utánformálódnak ki a humán specifikus területek, pl.: érzelmek regulációja, önkontrol, gondolkodás stb. Ilyen sejtek alig léteznek a magzati korban. Ez a terület ejlődik ki legkésőb és idős korban ez hanyatlik legelőbb.

Speciális sejtekre van szükség, hogy bezáródjon a velőcső. Ha nincs, akkor nyitott gerincvelővel születik a gyerek. A velőcsőből kétféle sejt alakul ki: idegsejtek és glia sejtek. Proliferációnak nevezzük az osztódást. Szimmetrikus: amikor minden sejtből két további sejt lesz. Asszimmetrikus osztódás: az egyik sejt tovább fejlődik, a másik nem, s ebből lesz a neuron. A neuron vándorolni kezd, ezt nevezzük migrációnak. A migráció már a 8. héttől elindul, de tovább folytatódik a születést követően még hónapokkal (4-5). A korábbi sejtek képzik az alsóbb stratumokat, az újonnan érkezők pedig a felsőbbeket. A legkorábban keletkezett sejtek sokszor a legfelső kéregben találhatók. Talán azért, mert ezek a sejtek irányítják a fejlődést.

12 Problémák: velőcső nem záródik be. Előfordul, hogy a proliferáció nem megy végbe a szükséges mértékben. Ennek a következménye a mikro cephalia (kisfejűség). Ez súlyos értelmi elmaradást okoz. Migráció sérülés is bekövetkezhet. Okozhat későbbi kognitív zavart. Az agy nagyon erőteljsen plasztikus, formálódik. A sejtek nyúlványokat növesztenek, ezek a másik sejt(ek) dendritjéhez kapcsolódnak és szinapszisokat alkotnak, így kommunikálnak. Van axon-axon és dendrit-dendrit találkozás,. sőt előfordul, hogy az axon a sejttesthez kapcsolódik. A szinapszisok keletkezése, változása serdülőkorig, sőt felnőtt korig fennállhat, de akár még idős korban is lehetséges. A kommunikációhoz kémiai anyagra van szükség. Különféle vegyi hatásokra vagy oxigénhiányos állapotra az axon nem tud megfelelően kinyúlni és nincs megfelelő kommunikáció. Ez komoly agyi éretlenséget jelent. Szinaptogenezis: axon-dendrit összekapcsolódás 

Genetikai program alapján



Környezeti: neuronális aktivitás alapján

Időpontja: magzati és születés utáni időszakban is (legtöbb: 1. életév, agyterületenként eltérő időpontban) A szinapszisoknak fontos szerepe van. Formálódásukra igaz, hogy sokszoros kapcsolatot teremt az agy, sokkal többet, mint amire szükség van. Gyerekkorban sokkal több lehetőség van. A jelentősége abban van, hogy a tanulás, információ felvétele, rendezése pontosan a szinapszisoktól függ. (A tanulás lehet motoros, verbális stb.) Ingergazdag környezetben és ingerszegény környezetben neveltek patkányokat. Pár hónap elteltével megvizsgálták az agyukat, s az ingergazdag környezetben nevelkedett kis patkányok agykérge sokkal vastagabb volt amit a szinapszisok okoztak.

Apoptózis= programozott sejthalál Neuronok fele elpusztul (zsugorodás után felszívódik) (Hibája: fokozott sejtpusztulás pl. Down-szindróma sejtpusztulás hiánya: makrokefália A magzati korban kialakult sejtek felszívódhatnak. A rengeteg szinapszis közül amik kialakulnak, csak az marad meg, amit használnak, a felesleg elhal,. Erre jó példa a nyelvtanulás: 6 hónapos korig kb., a babák minden hangot meg tudnak különöztetni a japántól az angolig, de ugyanez a baba 1 évesen már nem hallja az r és l hang különbségét. Szinaptikus visszametszés: Kezdete: születés után 1. évben, befejezés: serdülőkor.Szerepe:  a nem vagy ritkán használt szinaptikus összeköttetés elhal: agyi plaszticitás és alkalmazkodás  agyfejlődés és kognitív fejlődés kapcsolata Mielinizáció: axonon szigetelőanyag (ingerületvezetés) energia szállítás neuronok közti kommunikáció

13 Kezdete: prenatális időszak (pl. egyensúly érzékelés) látásnál: kezdet prenatálisan, maximuma: 9 hónapos kor erre a folyamatra is a heterokrónia jellemző. Hibái: enzim hiány, táplálék miatt

mentális- és mozgászavar a következménye

Ha nem teremtődik meg, akkor mentális vagy mozgászavar alakul ki, pl.: SMP betegség is emiatt van: a mielin hüvely gyorsan leépül.

Agy: folyamatosan fejlődő, rugalmasan alkalmazkodó rendszer Kölcsönösen hatnak egymásra: gének szintje neuronok szintje társas, környezeti hatások Agy fejlődése: (részben) saját sejtaktivitásból származik működését ez ismét hat az aktivitásra

ez

változtatja

a

sejt

alakját,

Agyi területek kialakulása: a fejlődés során más (kérgi és kéreg alatti) területekkel lép interakcióba A sejtaktivitással a környezet megávltozik, visszahat a sejt aktivitására. Rugalmas, de a sejtaktivitás maga egy befolyásoló tényező. Az agyi területe születés után specializálódnak elsősorban. Kéreg közi és a kéreg és kéreg alatti területek közt is sok új kapcsolat jön létre. Fejlődésszemléletű kognitív pszichológia: azt vizsgálja, hogy bizonyos mentális fejlődések hátterében milyen területekhez köthető. Valóban van-e változó működés. Az agy egy konstrukciós rendszer, reagál a külső és belső változásokra.

14

Az újszülöttek A születés folyamata élettani változások: méhszáj tágulás, beágyazódás a szülőcsatornába, kitolási szakasz, méhlepény kijön. Ez az egymás utániság nem változik, de az időpont igen. Az anya és a magzat kommunikálnak az időpontról, pl.: hormonális változások segítségével. kulturális sajátosságok (átélés, trauma az újszülötteknél?) A szülés nem csak az anyának fájhat, a babának is egy trauma jelent. A végleges elválasztás komoly trauma. Otto Rank pl.: a pszichoanalitikusokat képviseli, a sírás fejezi ki ezt az őstraumát. Nem tudjuk, hogy igaz-e a trauma. Ha feltételezzük, hogy érzelemvilága van, akkor elképzelhető ez a mély trauma. De nincs rá bizonyíték. A születés folyamatának komoly fejlesztő, serkentő hatása van. Pozitív hatása tehát van a babára. A légző rendszer a születés folyamatában érik meg.

az életképesség vizsgálata: a) fizikai állapot: Apgar-skála b) viselkedéses állapot: Brazelton-újszülöttskála (1984, új itemek is: neurológiai állapot felmérése, kulturális különbségek egyéni különbségek a viselkedéses fenotípusban: előrejelzés???)

vizsgálata,

15 Többféle technika van a szülésre/születésre. Lemosdatják, köldökzsinórt elvágják, a mama mellére teszik az újszülöttet. (A sorrendiség kissé változhat): A gyengéd születéskor a baba nyugodt, csendes helyen jön a világra. Lehet, hogy vízbe teszik, masszírozzák, hogy jól érezze magát. Ha nem életképes, akkor azonnal segítenek rajta. A következőket vizsgálják: 1. 2. 3. 4. 5.

szívműködés légzés izomtónus reflexek bőrszín

Mind az 5 esetetben 0-2 pontot kaphat a baba. Ha egészséges, akkor 10 pontot érhet el. Ha 8 pont alatt van, akkor problémás a kisbaba és kezelik. Mind az Agar, mind a Brazelton-skála a magzat testi fizikai fejledtségére vonatkozik. A gyengéd születéskor azt tapasztalták, hogy a babák nagyon csendesek. Persze felsírnak, éberek, de míg az újszülött osztályon a babák rengeteget és hosszan sírnak, addig a gyengéd születéskor nem. A gyengéd születéskor valójában a magzati állapotot hosszabbítják meg egy kicsit, hogy az újszülöttnek legyen ideje megszokni az átmenetet, hozzászokni a külvilághoz. Olyanfajta ingereket kap, mint amit korábban. A pólyálással hasonlót igyekeznek elérni, szorosan „becsomagolják”, kézbe veszik, tartják ezzel szintén az intrauterén helyzetet, biztos tartás utánozzák.

16 Szept. 23. Hátrányban vannak e azok a babák, akiket nem tesznek rögtön a mama hasára? Vizsgálatok azt mutatták, hogy igen. Értelmileg pl.: hátrányban vannak. De aztán még részletesebb vizsgálat bebizonyította, hogy mésem hátrány, ha nincs rögtön az anyára téve a baba. Önmagában mem a szülés-születés körülményén áll vagy bukik a gyerek későbbi fejlődés. Az újszülöttek alapvető funkciói szervezet egyensúlyának fenntartása; ritmikus jelleg; Ritmikus jellegű a babák működése, pl.: alvás, légzés, hőszabályozás. Az alapvető homeosztázist fenn tudja tartani. Az újszülöttek alkalmazkodása 1. Az alvás – tipikusan ritmikus, kb. 14-16 óra közti alvás. A táplálás idejére felébred a baba. De igen sokat van ébren a baba. időtartama, legalább 8 óra alvás, minimum. ritmikus jellege fázisai (REM

NREM;

NREM

REM)

Az újszülött a születést követően éber, felveszi a külvilággal a kapcsolatot, majd következik egy tartós, mély alvás. Az alvás több része is ritmikus. 3-4 óra elteltével elalszik a baba, majd felébred, fennvan egy fél órára, majd újra elalszik, 3-4-5 órára stb. A normál, felnőtti alvásban váltakozik a nem REM fázis – nagy hullámokkal jár, nincs szemmozgás – majd másfél óra elteltével következik a gyors alvás, amikor mocorogás van, gyorsabb légzés, gyorsabb kisebb agyhullámok. Ha ilyenkor felébresztjük az illetőt, akkor zömében álomról számol be az ember. A REM mozgásos alvás 20-30 percig tart. A felnőtt a non REM fázisban kezdi az alvást, a babák viszont rögtön a REM fázisban, mozog a szeme, felületes légzés jelenik meg. Utána átvált a baba ais a non REM fázisba. További különbség, hogy a felnőttnek egy alvás ciklusában a Non REM / REM arány 3:1, a babáknál pedig 50-50%A babáknál 3-4 hónapos korban a felnőtti sorrend, mintázat következik, de még mindig sokkal nagyobb a REM fázis aránya. Valamikor iskolás kor végére alakul csak ki a felnőtti arány. Magyarázatok: a) időtartamra és b) fázisok arányaira vonatkozóan A babákat túl sok inger éri. Az alvás közben jóval kevesebb ingert vesz fel a baba, mint éber állapotban. Szabályozza az inger mennyiséget, az agy megszervezi az optimális ingermennyiséget, ezért alszik sokat az újszülött. A REM periódus azt jelenti, hogy az agy bizonyos részei aktívabbak. Ezzel is szabályozza az inger minőséget és mennyiséget. Az agy megszervez magának egy belső ingerlést. Ebből sokkal több kell, ahhoz, hogy optimálisan fejlődjön. Miért kezdődik REM periódussal? Ebben a kéreg alatti területek a dominánsak. Mindaddig, amíg az egykéreg nem elég érett, addig az érettebb, kéreg alatti területek indítják az alvást. Amikor elegendő érettséget elér az agy, onnantól a kéreg indítja az alvást. 3-4 hónapos kortól kérgi indítású az alvás.

17 Álmodnak-e a babák? Nem tudjuk. Vélhetően igen. De az kell hozzá, hogy a napi élmények, melyek furcsán, sűrítve, torzítva jelennek meg az álomban, megmaradjanak tartósan. De az újszülöttek memóriája nagyon rövid.

2. Etetés táplálkozást segítő reflexek: keresési reflex, szopás, nyelés szopás: összetett reflex (száj zárása, nyelv mozgás, szívóhatás, nyelés, légzés) a szopómozgás változása (ritmikusság és a tanulás szerepe) Kapcsolatfelvétel és megismerőfunkciók Önnyugtatás Ez a funkció már a magzati korban is jelen van. A keresési reflex azt jelenti, hogy ahol megérintik a baba arcát, akkor odafordítja a fejét és kinyitja a száját. A nyelés és a légzés szépen összehangolódik, hogy nem menjen a légcsőbe a táplálék. Ez reflexes szinten jól működik. A következő egy hónapban változhat a szopó mozgás, alkalmazkodnak ahhoz, ami a szájukban van. Már nem is kell tökéletesen bezárni a száját, ahhoz, hogy a szívás és szopás jól működjön. A sugár erősségétől függően erősebben, vagy gyengébben tud szívni. Ha nagyon éhes, akkor erősebben szopik, ha már nem annyira éhes, akkor ez lassul. A reflex mellett tehát a tanulás, alkalmazkodás alakul ki. A szopómozgás mintázatából látszik, hogy ez is ritmikus: „cup-cup-cup, majd szünet”.  Amikor a kisbaba szünetet tart, akkor a szülő megszólíthatja. A szülő ekkor kommunikálni kezdenek, ez a ritmikus jelleg segíti a kommunikáció ritmikusságát. Kommunikációs alaphelyzet jön létre. A babák a szájukba veszik a tárgyakat. 2-3-4 hónapos korban kinyitja a száját, ha egy új tárgyat lát. A szopófunciónak megismerő funkciója van. Nagyjából 2 éves korig látható, hogy a tárgyakat szájjal is megízleli. Önnyugtatást is jelent a szopás. A mozgása harmonikus, ritmikus lesz, ettől megnyugszik, s az agyhullámok is ritmikussá válnak: tükrözik a nyugodt állapotot. Adjunk-e cumit a gyereknek? Könnyen megnyugtatja a babákat a cumi, de van olyan gyerek is, amelyik kiköpi. A kézhasználatnak van előnye, azt is szophatja. Ha a baba az ujját szopja, sokkal könnyebben le tud mondani a cumiról később, az érdekességek elérése érdekében. Lehet adni cumit a gyereknek, de jókor kell elvenni, pl.: 1-1,5 éves korban. 3. Reflexek - válaszfolyamatok A reflexek funkciója, jelentősége: Adaptív jellegűek: szem becsukása erős fény esetén, törzs és láb elhúzás fájdalom esetén, szopóreflex Törzsfejlődés korábbi szintjét mutatja: fogó reflex, Moro-reflex, elemi járás: járó és emelő reflex (kérgi érés vagy rúgás – izom tömeg változás) A fogóreflex olyan erős, hogy a baba súlyát meg tudja tartani. A Moro-reflex akkor történik, ha a fej alátámasztása nem biztos, s ekkor a baba egy átkaroló mozdulatot tesz, mintha meg akarna kapaszkodni és kimerevíti a lábát. Úgy lehet kiváltani, hogy a fejét egy kicsit kibillentik az egyensúlyból, pl.: párnát lenyomják, vagy a fejet leengedik egy kicsit.

18 Az elemi járás és „lépcsőzés” jellegű mozdulat is előfordulhat. 10-12 hetes korban látszólag eltűnik az elemi járás, de ha a babát vízbe tesszük, akkor látható. Ez a járóreflex lehet az alapja a későbbi járásnak, de a járás már egy bonyolultabb kérgi folymatot igényel, a kisagy szerveződése is benne van. Reflexek jelentősége: agy fejlődéséről informál Vizsgálják a reflexek meglétét, működését. Ha jól működnek a reflexek, akkor az újszölött agya megfelelően fejlett. A reflexek működésében kéreg alatti területek vesznek részt. A reflexek később eltűnnek a reflexek, ami azt jelenti, hogy a kéreg alatti terület dominanciáját a kérgi terület átvette.

Az érzékelés Ízérzékelés Az újszülöttek esetében az alapízek érzékelését vizsgálják. Édes vzet cseppentenek a szájára, amitől elmosolyodik és és azt cuppantja. Ha sós, savanyú ízt kap, azt cuppogotja, de összeráncolja a homlokát. Amikor keserű ízt kap, akkor öltögeti a nyelvét, köpdösni próbál, sírva fakad. A keserű ízt nem szeretik. Arc mimikával igazolható az íz érzékelés. Az ízek koncentrációját is érzik. Minél édesebb, annál inkább cuppogat. Szaglás Arc mimikából tudhatjuk, hogy meg tud különböztetni szagokat a baba. Az édeskés, gyümölcsös illat tetszett a babáknak, de a büdös szagra negatívan reagáltak. Ha van szag érzékelés, akkor megtanulja-e a baba a saját anyukája szagát? Kísérlettel igazolták, hogy a2 hetes babák már jóval nagyobb valószínűséggel fordulnak az anya szagmintája felé. Az apákkal kapcsolatban ez nem igazolható, mert az apákkal nem volt ilyen szoros testi kontaktusban. Nagy egyéni különbségek vannak a tekintetben, hogy milyen ételeket fogad el a baba, s hogyan reagál az ízekre. Az idősebb babák már kedvelik az intenzív ízeket. Hallás 1. diszkrimináció: hangmagasság, hangerősség, fonémák; Habituáltatják a babát a hangra, ez tanulási folyamat eredménye. Majd ha ezt a hangot változtatják, akkor ismét odafordul a hangforráshoz. A babák az első pár nap alatt még nem hallanak túl jól, mert a magzatvíz ott van a belső fölben, de amint ez felszívódik, a hallás tisztul. A babáknak irányhallása is van. Habituációs eljárással a fonémák hallását is vizsgálták. Hanggenerátorral a b ps p hang átmeneteit játszották le a babáknak. Az átmeneti hangokat, a felnőtthöz hasonlóan nem különböztette meg, hanem a hangokat kategóriába rendezték. A megjelenik a nyelvspecifikus diszkrimináció és emiatt van, hogy az arab csecsemű hall 3 féle h hangot, míg a magyar csak 1-et, a francia meg egyet sem. A szinaptikus visszametszés eredménye ez. Elvesztjük a rugalmasságot, de nyerünk egy gyors ingerfeldolgozást. 2. preferenciák

19 Vannak hang preferenciák: szívesebben fordulnak az emberi hang felé, különösen ha a saját anyanyelvét hangoztatja. A preferencia állapotfüggő. Ha nyugodt a baba, akkor a következő preferenciája van: 1. 2. 3. 4.

magas hang frekvencia rövid szótagok nagy intonációs különbség női hang Ez az a hang, amivel az anyák megszólítják a babájukat. Ezt nevezzük dajkanyelvnek.

Ha a baba nyugtalan, álmos, hasa fáj stb. akkor másfajta preferenciájuk van, pl.: mély, nyugtató, dörmögő hang. Látás 1. Színlátás 2. Látásélesség - a babák látása alapvetően rossz, rövidlátóként jön a világra, közeli tárgyakat tud élesen látni. 15-30 cm a legnagyobb távolság, amire élesen látnak. 2. Szemmozgások: endogén és exogén letapogató szemmozgások – sarkok, élek (kontúr és kontraszt érzékenység), lencse akkomodációja, konvergencia Újszülötteknél még nem működik a lencse akkomodációs rednszere. 3-4 hónapos korban kezd el csak működni. A látórendszer egészen óvodás korig változik, érik. 6-8 hónapos és egy éves korra már egész felnőttesen látnak a babák. Az érési folyamat mellett a tapazstalat is fontos. A szemgolyó mozgása lehet endogén mozgás: spontán mozgás – olyan, mintha a bab a keresne valamit. Ha komplexebb ábrát teszünk a babák elő, akkor a szem több pontra is fixál a szem. A szem, mintha sok pici fényképet készít. De nincs sok pontos szemmozgás, sokkal kevesebb fixációs pnt van. 3.

Mintaészlelés: Fantz (1961) mintázott ábrák preferenciája: kontúr és kontraszt, (a szemmozgás fejlődése 2-3 hónapos korig, Bronson (1991)

Fantz mutatatta ki, hogy a babák nem különböztetik meg az ábrákat, de minél mintázottabb a kép, annál jobban kedveli a képet a baba. Látja a nagy, kiugró kontrasztokat. Ezeket detektálja. Emiatt látja a baba az arxokat.

20 Szept. 29.

Van-e arcélszleléő berendezése az újszülötteknek? Már pár órás baba nézegeti az acot, de csak akkor, ha egyenes állássú. Ha 3D-s akkor még hosszabban nézegeti és ha mozog is az arc, akkor követik. Mitől vonzó az arc a babáknak? 4.

Arcészlelés, arcpreferencia (Fantz, 1961, 1963) Mi a vonzó az arcon? Az arcszerűség ? A sok kontúr és kontraszt?

Nemcsak az arc elrendezése a fontos, hanem a baba életkora (idegrendszeri tanulás és tapasztalat) és az arc mozgása is

érettsége

+

A kicsi babák még inkább csak az első ábrát nézegetik hosszabban. A 2 hónaposnál idősebb babák már a többi képet is nézegetik. 3 hónapos korban ismét az preferenciája nő meg. A tanulás szerepe és az idegrendszeri érés is fontos az arcfelismerésben, nézegetésben. Mit néz egy 2 hónapos baba az arcon? Zömében haj-háttér, arc háttér az, amit figyel. A babákat inkább a kontúr kontraszt nyűgözi le. 3 hónaposan már a középső területeket is feltérképezik. A sok finom elrendezésbeli különbség is izgalmas lesz. A szemmozgást segíti és kíséri az agyi érés. Turati et al., (2005) arc észlelés – feldolgozási mechanizmus (?) Újszülötti arcpreferencia alapja: kongruencia (arcszerűség) vagy fönt-lent aszimmetria? 1. 2.

3 hónapos: normál állású arcnál: szem preferencia 3 hónaposnál: nincs preferencia

újszülött: mindkettő ábránál van preferencia 3 hónaposnál van enyhe preferencia ( ) 3 hónaposok arcpreferenciája? Specifikus arc vagy „fent sok inger” magyarázat? 3.

3 hónapos: arcszerűt preferálja Tehát: szem fontos normál állásban Talán: szem – orr – száj együttese fontos 3 hónaposok arc-prototípusa

21

A babáknak sematikus ábrákat mutattak. Bizonyos elrendezés esetében a sűrűbb ingeranyagnál volt preferencia. Az arc preferencia valóban specifikus arc berendezést jelent, vagy inkább csak az inger mennyiségét preferálják? Az egyik ábrán elforgatták az arcot, ettől az ingermennyiség ugyanaz, mégis inkább az arcszerűséget preferálják a babák. A babák megképeznek egy arc prototípust, és ezt szeretik hosszan nézni. Frank et al. (2009) kísérlete feltették a kérdést, hogy az arcot akkor is preferálják-e, ha sok más inger is van. Rajzfilmet mutattak a gyerekeknek, 3, 6 és 9 hónapos gyerekeknek mutatták a filmet: (Charley Brown). Eye trackinget használtak. Az eredmény: a kisbabák minél nagyobbak, annál több időt töltenek az arc megnézésével. A változás lineáris volt. A felnőtteket is megvizsgálták, s ők nézték az ingert legtovább. Mivel magyarázható? Idősebb korra a babák megtanulják, hogy az arc fontos társas inger. Fokozatosan erősödik az arc érzékelés és a beszéd érzékelése. A hang és arc együttjárását figyelték. A figyelmi folyamatok fejlődnek: ki tudják szűrni a fontosabb ingereket és gátolják a kevésbé fontosakat. 2013-ban már a egy-egy korcsoporton belül, azok a babák, akik jobban észrevettek különséget egyegy ingeranyagon belül, hosszabb ideig nézték az arcot.

Mélységészlelés

A babák már 2 hónapos korban érzékelik a mélységet, de ez nem ijeszti meg.

22 Campos vizsgálatai alapján: 8-9 hónapos korban a babák már nem mennek át a szakadékon. Néhány baba még nyűgössé is válik. Tehát megjelenik a mélységtől való félelem. A mászás határán lévő babákat beletette egy járókompba. Ha a baba mozgatta a lábát, akkor tudott mozogni. Szerzett egy mozgásélményt. Ugyanilyen életkorú másik nem volt ilyen mozgás élménye. A saját mozgásélménnyel rendelkező babák perifériás látással rendelkezik, még akkor is, ha ő nem nem mászik. Így kialakul a mélységtől való félelem. Ha soha nem mászna egy baba, de mindig hordoznánk, akkor volna-e a mélységtől való félelme? Ha csak perifériás látás miatt alakulna ki a mélységészlelés, és a mélységtől való félelem, akkor már egy 3 hónaposnál is meg kellene jelennie. A térlátásnak és mélységészlelésben sok tényező játszik szerepet.: pl.: kétszemes látás, a szemek konvergálása, tárgyakból származó üz7enet, árnyék, téri információ stb. A saját mozgásnak és testhelyzetnek a megtapasztalása is fotos lesz. A mozgás paralaxis is ad térélményt: a mozgáskor a közelebbi tárgyak a saját mlozgással ellentétesen mozognak, míg a távolabbi tárgyak a saját mozgással megegyező irányban.

Tanulás, emlékezés Habituáció: a babák kapnak egy ingert, hosszabb ideig, megszakítva, pár másodperces különbséggel, akkor mintha a baba figyelne, oda fordul. Néhány ismétlés után egyáltalán nem adja a figyelmi reakciót. „Megszokta” az ingert, már nem figyel. Klasszikus kondicionálás: a cukros víz cuppogatással összekapcsolták a homlok símogatást. Néhány alkalom után már a símogatásra is cuppogni kezd a baba. Operáns kondicionálás: a baba a feje mozdulatával be tudott kapcsolni egy képet. Arra is meg lehetett tanítani a babát, hogy egyenes állással kapcsolja be a képet. Melzopf kimutatta, hogy már pár perces újszülöttek is képesek a felnőtt arát utánozni, pl.: nyelvöltést, mosolyt, meglepődést. Pár másodperces késéssel történt az utánzás. A baba normál állapotában is grimaszol. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az utánzás nem véletlenszerű. 1-2 hónap között eltűnik az utánzás és csak később jelenik meg újra, kb. 3 hónaposan. Emlékezet Az újszülöttek emlékezete rövidebb távú, pár másodperces. A korral lineárisan változik. Az agy érése Agysejtek mérete növekszik, kapcsolatai gyorsan bővülnek Mielinizáció: szerepe (kéreg és kéreg alatti területeken Kéreg és agytörzs kapcsolata megsokszorozódik: fokozatos kérgi dominancia Különböző agyi területek fejlődésének eltérő üteme: (mielinizáció) elsődleges mozgatókéreg (kar – törzs – láb :1. hónap) elsődleges érzőkéreg (mozgatókéreggel nagyon szoros a kapcsolata ;3.hó) elsődleges látókéreg és hallókéreg (3. hónap vége) prefrontális és frontális területek érése megkezdődik A mozgásfejlődése a leggyorsabb, majd az érző kéreg fejlődik, majd a 2. és a 3. hónapban már jól fejledt a primér látó és halló kéreg is.

23 Megindul a preforntális lebeny fejldőése, a 3. hónapban kezd megindulni és a 9. hónapra lesz igazán erőteljes.

Interakció, temperamentum A korai szociális interakció anya és csecsemője között (D. Stern) Anyai viselkedés koreográfiája = nyersanyag a gyermek ebből megkonstruálja a humán világra

vonatkozó

tudását - arc, hang, és a kifejezések változatossága - a viselkedés részei és jelentése - saját és mások viselkedésének kapcsolata Anya – csecsemő interakció nem egyenlő a felnőtt – felnőtt interakcióval! A baba a hang és arc, tekintet változást követi. A baba megtapasztalja azt, hogy ha sír, akkor valamit tesz a gondozó. Miben más és eltérő az anyai repertoár? Anyai repertoár: 1. Arckifejezés kétféle arckifejezés - leírása: nagy kerek szemek, felhúzott szemöldök, széles mosoly, szinte karikatúra-szerű. A mamák az interakciónak az indításakor mutatták ezt az arcot. A másik arc a lemondó kifejezés volt, amit akkor használt, ha nem sikerült a gyerek figyelmét megragadni. Ez a búcsúzó arc kifejezés volt. Erre már nem figyelt oda jobban a baba. célja: a nagy kontúr-kontraszt növelése a cél, és ez intuitív készlet. Sokkal inkább odavonzza a baba tekintetét. sajátosságai – csodálkozó tekintet 2. Hangadás hangmagasság, hangerősség, hangsúly, beszédsebesség Dajkabeszéd: irányítás.

funkciója, rövid szótag, ismétlés, zeneiség fontos – a célja a figyelemfenntartás,

időbeli mintázata: egészen kicsi gyereket is így szólítanak meg. A szünetekben sajátos hosszúságot mutatott. Nem tudatos, de nem is véletlen, hanem intuitív. Nem azonnal vágunk a másik szavába. A babák gügyögő hangjai pontosan beférnek a szünetekbe, a két megszólítás között. jelentősége: intuitíven benne van a szünetekben a párbeszéd jelleg. (szinkron vokalizálás is: funkciója) Érzelem csere is lényeges ebben a kommunikációban. 3. Tekintet: a tekintettel is jelezhetjük a kommunikáció felvételét és végét. A mamák sokkal hosszabban néznek a babájukra, mint bárki másra. A tekintet tartás kb. 3 másodperc, de ez jóval hosszabb a babák esetében. (Csak 2 másik esetben van hosszabb tekintet tartás: kisállatok és az ember szerelme esetében).  A jelentősége abban rejlik, hogy hosszabb időt hagy a babának legyen ideje az arcot megfigyelni.

24

4. Proxemika: a mama nagyon közel (20-30 cm) hajol a babához. A felnőttek általában így tesznek a babákkal. Különböző viselkedésbeli aspektusok: integráltan jelennek meg - hogy észleli ezt a csecsemő? Miért váltja ki a baba ezt a viselkedést? A babák látása majd csak 7-8 hónapos korra lesz olyan, mint a felnőtteké, tehát szükséges számára a közelség, hogy jól lássa az arcot. Az anya oldaláról a fenti elemek egy integrált készeltet alkotnak. A csecsemő ezt intermodálisan észleli, azaz észleli az ingerek együtt járását. Szívesebben is nézi az együttjáró képet és hangot. A csecsemő picike szája, nagy szeme kiváltja a viselkedésmódot. A lányokra már serdülőkortól jellemző, hogy a pici baba arca nagy tetszést vált ki, s fiúkból is, csak késpbb. Az újszülött: a neuténiás jegyekkel váltja ki ezt a tetszést. Közben az arc, amit prototipikus és aranyos csecsemőarcnak tart a felnőtt, az valójában egy 6 hónapos baba arc. Gyermeki repertoár 1. Tekintet időbeli változások az idegrendszeri fejlődés alapján A babák már 2 hónaposan is az arcot keresik, de az anyának már ekkor is az az érzése, hogy őt nézi a baba. 2. Fejmozgás: szabályozza ezzel az ingereket. Félig elfordított fej, amikor még a perifériás látásban még ott a mama. A teljes fejelfordítással már azt jelzi, hogy nem befogadó a további ingerlésre. 3. Arckifejezés a) Mosoly – az anya célja a mosoly kiváltása, megtartása A gyerek nemcsak az anyára mosolyog még 2 hónapos korban, hanem bármilyen ingerre. Később, 3 hónaposan megjelenik a szociális mosoly, minden arcra megjelenik. Vakon született gyerekeknél is kiváltható, pl.: taktilis ingerléssel. A szociális mosoly beszűkül, s már csak a jól ismert embereknek jár a mosoly, már 8 hónapos kortól. b) Nevetés – 4-6 hónapos korban jelenik meg. c) Sírás, bosszúság – erre azonnal felfigyelnek a szülők. Többféle választ adhatnak rá, pl.: szívritmus emelkedéssel vagy csökkenéssel. A mamák tudják, hogy mikor lehetnek a babák éhesek, álmosakn, nyűgösek. 1 – 1,5 hónapos korig a sírás még nem nagyon differenciált. De megkülönböztetjük a fájdalom sírás, ami hirtelen és éles sírás, és éhség sírás, ami halkabb nyöszörgéssel indul. d) szoptatási helyzet – a baba ránéz a mamára. Gyermeki viselkedés: egységes motoros mintázatba rendeződik (öröklöttség)

25 Okt. 14.

Kategorizáció Tárgyak osztályozása: 1. + jel színe vagy forma alapján 3 hónaposoknál? (Rovee-Collier, 1980) 2. osztályozás megváltozása (Ruff,1978): 6-9 hónaposoknál a)

b)

3. Tárgyak megérintésének sorrendje (Starkey, 1981): 9-12 hónaposoknál: a kategorizáció különbsége 7-8 hónapos kor után : kondicionálással való tanulástól a kategóriára történő reagálásig Finom perceptuális vagy fogalmi kategorizáció van az első év végén? A lábra kötött mobil kísérletben – klasszikus kondícionálás – nem szín mentén csoportosít, hanem forma mentén. 6-8 hónapos kortól már megkülönböztetik a női és férfi arcot. A 6 hónapos babák nem forma alapján tesznek különbséget. A 9 hónapos babák már reagálnak a formai különbségekre. 12 hónapos babák már látják a színek és formák osztályát is. A babák a látvány mentén reagáltak a kategóriákra, nem ők képezték. Kísérlet: hasonló formájó, de különböző tárgyakat adtak a gyerekeknek: madarat, repülőt. A gyerekek finom perceptuális különbséget tudnak tenni, de egyáltalán nem biztos, hogy fogalmakat is képeznek. A gondolkodás fejlődésben mikor lépik át a gyerekek a percepciós fogalmi határt? Bizots, hogy a fogalom percepciós alapú-e? Absztrahálja-e a látott különbségeket? Van-e fogalmi fejlődés és perceptuális megragadás? Nem tudjuk rá a választ. Mit tudnak az emberi világról a babák? A 9 hónapos gyereknek már vannak céljai, vágyai, szándéka. Gondolja-e, hogy másoknak is van? 2 éves korban már egyértelműen akaratról beszélnek a gyerekek és érzelmekről. 3 évesen pedig gondolják, hogy a másiknak is van akrata. Azt gondolják, hogy egy kicsi babának is vannak szándékai, és ezt projektálhatja.

A társas világról szóló ismeretek Egyáltalán nem biztos, hogy akratot tulajdonítanak a másinak, hanem valami célszerűséget érzékel a gyerek, azaz teleológiai (célelvű) tulajdonítás már van. 12 hónaposok teleológiai hozzáállása (Gergely Gy, Csibra G., 2005) Absztrakt tárgyak viselkedését

célvezérelt cselekvésnek értelmezi a 9 hónapos csecsemő

Mi ennek az alapja? A cselekvő fejében lévő mentális állapotot reprezentálja a baba? (akarat, vágy; oksági magyarázat) Vagy

26 „csak” eredményalapú magyarázat („hogy ott legyen”) Oksági magyarázat: Cselekvést megelőző körülményre utal, előfeltételt nevez meg (akart, célja volt) Teleológiai magyarázat: Cselekvést követő állapotra utal, racionális célelérésnek tűnik (hogy ott legyen) Mentális viselkedésmagyarázat fejlődésének két lépcsője: 1. Teleológiai következtetés 2. Mentális működés tulajdonítás Mások cselekvésének magyarázata Csecsemőknél: teleologikus gondolkodás racionalitás elvének működése igazolása: elvárás-megsértési kísérleti paradigmával eszközcselekvésre való következtetés viselkedés: instrumentális eszköz („szándék”) célállapotra való következtetés Vis.:jövőbeli állapot irányú („cél”) helyzeti korlátokra való következtetés Vis.:valóság adott viszonyai között („korlátok”) Már a 12 hónapos gyerek is tulajdonít szándékot, de inkább instrumentális eszköz jelleget tulajdonít. Ennek alapján racionálisnak látja a világot, de ez nem azt jelenti, hogy gondolatokat tulajdonít másoknak. A több-kevesebb fogalma már létezhet, hasonlóképpen a nagyság érzékelése is megvan.

Az értelmi fejlődés csecsemőkorban: a szenzomotoros intelligencia (J. Piaget elmélete és az újabb kutatások teóriái) J. Piaget (1896-1980) elmélete a gondolkodás fejlődéséről Módszere: megfigyelésen alapul, saját gyermekeit figyelte meg. Gondolkodás hogyan épül fel, honnan származik, hogyan fejlődik, mi fejleszti, motiválja, van-e iránya? Szemléletére az osztályozás, rendszeralkotás volt jellemző. A Genetikus ismeretelmélet képviselője volt. Genetikus: mert azt gondolta, hogy az ismeretek kialakulnak, formálódnak..(A genetikus nem azt jenti Piagetnél, hogyy agenetika abályozza). A univerzális konstruktivista képviselője. Markáns, nagy szakaszokat lát a fejlődésben. Szerinte a szakaszok mindig is jellemezték az emberi megismerés fejlődését.

27 A gondolkodás nem a felnőttek gondolkodásának lenyomata, másolata, hanem a gyerekek aktívan konstruálják a saját tudásukat. (Az óvodás világmagyarázata pl.: más, mint egy iskolásé). Egy bizonyos tudás szint átalakul, sokkal magasabb szintre kerül. A szintek nemcsak különböző szakaszokat, hanem hierarchiát is jelent. A szakaszokban van genetikai meghatározottság. Látás, hallás, egyszerű reflexek stb. jelen vannak, mint genetikus alap. Az értelmi fejlődésnek is vannak biológiai határai. A biológia mellett fontos, hogy a környezet hogyan formája a gondolkodást. Genetikus alapja van annak is, hogy a szakaszok hogyan váltják egymást. De a környezeti ingereknek és a tanításnak fontos szerepe van. A megismerés alaprendszere adott születéskor. A látás, hallás, tapintás stb. érzékelés teszi lehetővé, hogy a gyerek azonnal reakcióba lépjen a környezetével. Gondolkodáson azt érti, hogy bizonyos információkat felveszünk, ezeket összekapcsoljuk, módosítjuk, stb., amíg valamiféle értelmes következtetésre nem jutunk. A gondolkodás alapja a cselekvés, és a percepció. Ebből alakul ki a bonyolult gondolkodás. Cselekvéssel megismeri a csecsemő:  tárgyak tulajdonságait, tárgyak közti kapcsolatot  cselekvések hatását  cselekvések összekapcsolásának (koordinálásának) lehetőségeit Különböző cselekvés mintázatok ==

sémák

(pl. dobni, gurítani, rázni) belsővé válnak: mentális cselekvés (pl. a csecsemőkori manipuláció ok-hatás kapcsolat = logikai gondolkodás „ha…., akkor…” kijelentése) A sémákból végül kialakul egy vázlat, amit a gyerek fejben is tud tartani, s már nem kell mindent A sémák egyre változatosabbak lesznek. A cselekvéses viselkedésből – ha ezt csinálom, akkor ez lesz – alakul ki a ha-akkor logika. Gondolkodásnak 2 rendezési folyamata van: 1. asszimiláció: a meglévő ismeretek közé csatlakoztatja az új információt a gyerek. Cselekvéses rendszerben, pl.: szopó reflex működik és a cumit is jól szopja, ha kap a gyerek egy poharat, akkor ugyanúgy nyomkodja a nyelvével a poharat. 2. akkomodáció: a saját, meglévő sémáit átalakítja, hogy az alkalmas legyen az új információhoz. Az előbbi példa alapján a kisbaba megtanulja, hogy a pohárral másképp kell bánni, mint a cumival. A szopás mellett kialakul a pohárból iszunk séma. A gondolkodásban e kettő egyensúlyát látjuk. Az akkomodáció tiszta formája az utánzás. A 3 évesekre ez nagyon jellemző. Az asszimiláció tiszta formája pedig a játék. A játékos sémáiba beleilleszti a tárgyat. A tárgy akkor más lesz, pl.: egy válfát kinevez kadnak. A gondolkodás fejlődése I. II. III.

Szenzomotoros – érzékszervi, mozgásos szakasz, 0-2 év Művelet előtti gondolkodás 2-7 év – még nincs művelet Konkrét műveletek szakasza 7- 10 év – már van művelet, de szükséges a tárgyi világ, ld. matek órán pálcikák, korongok

28 IV.

Formális műveleti gondolkodás 12 éves kor után – absztrakt gondokodás

A logikus gondolkodás gyökere a cselekvés. I.

Szenzomotoros – érzékszervi, mozgásos szakasz

Az alszakaszok minőségi fejlődést jelent. Alapvetően a szenzoros és motoros tapasztalatok megszerzése a lényeg.

1.

Reflexek (0-1 hónap)

Reflexgyakorlás

megerősödik folytatódik (kiterjesztő asszimiláció)

Nem tanult készségek Asszimiláció, mert a baba a meglévő készletét hosszabbítja meg. Nincs benne tanult készség. 2.

Elsődleges cirkuláris reflexek (1-4,5 hónap)

Első szokások kialakítása: a kellemes ingerlést jelentő cselekvést megismétli (pl. ujjszopás, hangadás, nézés) – szerzett tapasztalatok reflex-sémába integrálódnak (akkomodáció) nincs utánzás A kisbaba a számára kellemes cselekvéseket ismétl, pl.: uj szopása. A hangadás, gőgicsélés szintén ismétlődik. Reflexhez közeli, de azért azon túlhalad. Az egyszerű reflexet variálja, átalakítja. Ez a folyamat már akkomodáció. Azért cirkuláris reflex, mert a kellemesség érzése ismételteti meg a cselekvést. Azért elsődleges, mert a saját testre vonatkozó viselkedés. 3. Másodlagos cirkuláris reakciók (4,5-8 hónap) Érdekes látvány fenntartásának előállítása: cselekvési séma meghosszabbításával; nincs még cél; cél – eszköz megkülönböztetésének kezdete – mágikus okság; a már ismert és a magán látott cselekvést utánozza Tárgyállandóság: részből az egészre „következtet” ha nem látja: nincs A tárgyakkal minden dolgot elkövet, nézi, rázza, szájba veszi stb. Egy-egy sémát hosszan ismételget. Olyasmit tesz a gyereke, mert érdeke dolgot próbál vele előállítani. A gyereknek még nincs tárgyállandóság, mert ha elfordítja a tárgyat, akkor olyan, mintha új tárgy lenne a számára. Ebben az időszakban még nincsen cél. A mágikus okság már a 6 hónapos csecsemőnél jellemző. Pl.: csörgő megütése pont akkor történt, mikor a mama belépett a szobába. Akkor a gyerek újra megüti a csörgőt. Két egymást követő ingert össze tud kapcsolni. Az utánzásra jellemző, hogy azt tudja utánozni,m amit már a saját testén látott, pl.: kézmozdulatot, grimaszokat kevésbé.

29 A tárgyállandóság hiánya azért van, mert még azt csak az létezik a baba számára, amit lát, amit pedig nem lát, az nincs. Ckuláris reakció, mrt a mozgatás érdekessége tartja fnn az újabb mozgást. Azért másodlagos, mert már a környzetre vonatkozik.

4. Másodlagos sémák koordinációja (8-12 hónap) Eszköz – végpont koordináció: célirányos, szándékos cselekvés – ehhez rendel eszközt (cél: új, eszköz: ismert asszimilációs séma) Új, még nem produkált cselekvést utánoz Már elvégzett, de nem látható mozgás utánzása A céljainak az érdekében használja az eszközrendszerét. A viselkedésre jellemző, hogy valamit el akar érni és azt meg is tudja szerezni.

Tárgyállandóság: az elrejtett tárgyat megtalálja…. (tárgy=hely) De: ha a tárgyat a szeme előtt teszik át egy másik helyre…? A gyerek megtalálja az elrejtett tárgyat. De ha pont előtte helyezzük át a tárgyat egyik helyről a másikra, akkor a gyerek felemeli az első helyre rejtett tárgyat. Ez még nem az igazi tárgyállandóság. A tárgy és a hely és a cselekvés összefügg. A tárgyhoz kapcsolódik sokféle cselekvés és hely. Majd, ha ezek lehántódnak róla, akkor tudja a gyerek azt, hogy a tárgy akkor is létezik, ha nem látja. A nem B hiba az, hogy az első helyen keresi a gyerek a tárgyat.4 Ebben az életkorban már tudja a gyerek utánozni a mimikát is. Másodlagos sémák koordinációja, mert ahhoz, hogy valamit elérjen, cselekvéseket össze tud kapcsolni.

5. Harmadlagos cirkuláris reakció (12-18 hónap) Kísérlet, hogy lássa a hatást; próba – hiba tanulás: hatást még nem lát előre; keresése: próbálkozással, hogy ua. következményt, hatást vagy célt elérje

új eszközök

(cselekvés-orientált intelligencia) új mozgást azonnal pontosan utánoz A cselekvési sémákat azért ismétli meg, mert valamilyen hatást vár. Igazi hatást még nem lát, próba hiba tanulás történik. Minden új tárgyat, eszközt megfog. A lényeg, hogy a következményeket lássa. A cselekvésnek még nincs célja. Következményeket, hatásrendszereket néz, cselekvésorientált intelligenciáról van szó. A gyerekek kísérleteznek. Várja a következményeket. Új mozgásokat pontosan utánoz. Tárgyállandóság: mostmár nem követi el az A nem B hely hibát. Ekkor már a tárgy akkor is létezik a gyerek számára, ha a többedik helyen van.

30 6. A szimbolikus gondolkodás kezdete (18-24 hónap) Cselekvés vizuális megjelenítése vagy elképzelése „fejben” = szimbolikus séma Problémamegoldás: szimbolikus sémák kombinálása (gondolatban=„fejben”) Új eszközök keresése: interiorizált kombinációkkal Késleltetett utánzás Tárgyállandóság: tudja, hogy a nem látott tárgy létezik és valahol lennie kell Piaget elméletének cáfolatai Tesztelés, igazolás: a csecsemő cselekvése, cselekvés hiánya (nem keresi a tárgyat) Cselekvés hiány mögött lehet tudás, ismeret (?) A korábbi szakaszban ha pl.: begurul a labda az asztal alaá, akkor ő is bebújik az asztal alá, de ebben az új szakaszban már nem, hanem az asztal mögé megy, oda, ahol a labda kigurul várhatóan.

31 Okt. 21. Piaget kritikája: a gondolkodás cselekvésen alapul. Elképzelhető-e, hogy létezik már tudás a dolgokról, de még nem tud cselekedni, mert sokkal bonyolultabb szerveződést igényel. Baillargeon (1987): csecsemő tudja, hogy az elrejtett tárgy létezik (van TÁ) Kísérletük lényege az elvárás paradigma megsértése. Ha az elvárást megsérti egy esemény, azt hosszan nézik a gyerekek. A gyerekek a „lehetetlen” helyzetet nézték hosszabban. A szerzők szerint csak akkor lehet megdöbbenni, ha van valamilyen előzetes tudása a tárgyakról, pl.: hogy egy tárgy nem lehet egyszerre két helyen. Ez viszont a tárgyállandóság egyik attribútuma.

Fischer, Bidell (1991): 3,5 hónapos csecsemő: érzékeny a tárgy fizikai sajátosságaira (ezt vizsgálja a kísérlet) == tárgyfogalom „a lap meg fog állni” Egy ilyen pici babának még csak egy homályos, inkább perceptuális elvárása van erről a jelenségről. 2. Az A nem B hiba és magyarázatai A gyerek a letakart első helyen keresi a tárgyat, de a második helyre néz. Oka (?): perszeveráló (fönnmaradó) keresés? a hely jelzéseinek elégtelensége? a memória elégtelensége? A gyerekek nem tudnak még a helyek között differenciálni. Wellman (1986): 30 tanulmány meta-analízise: Nem okozott több hibát az sem, ha a gyerekek túltanulták az A helyet. Ha a takaró teljesen átlátszó, akkor a gyerekek nagyobb valószínűséggel nyúlnak a tárgy után. Ha viszont sokadik helyre tették el a tárgyat, akkor a legutóbbi helyen megtalálták a gyerekek. De ezt azzal magyarázták, hogy a kísérletvezető fenn tudta tartani a gyerek figyelmét. 8-9 hónapos gyerekeknél elég csak 1-2 másodperces késleltetsés, és máris téved. Ez a memória elégtelenségét jelzi. Az idősebb babáknak 10 másodperces késleltetés is belefért. B keresés sikeréhez nem kapcsolódott A próbák száma: tehát nem perszeverációs hiba

32 Diamond (1994): két képesség kell a helyes megoldáshoz 1. Memória – szűkös volta 2. A spontán tárgy után nyúlást le kell gátolnunk. Csak a célravezető mozgást lehet engedni. A gyerek gátló folyamatai még gyengén működnek, mert a az ezért felelős frontális lebeny szuplementer motoros area még éretlen. Ez valamikor 9-10 hónapos korban kezd érni. Tehát a gátlórendszer éretlensége miatt nyúl a gyerek rögtön az A helyre nem pedig a B helyre. Tehát agyi érés a felelős, nem a tapasztalat Munakata (2001): tárgyfogalom fokozatosan alakul ki •

3,5 hónapos gyermek: nem tudja, hogy a tárgy akkor is létezik, ha nem látja, de bejóslást tesz egy eseményről („megáll a lap a tégla előtt”) Ha ez sérül: hosszan nézi („furcsa esemény”)

Topál et al. (2008) perszeveráló keresés hibáját a pragmatikus félreértés idézi elő: Kísérlet: 3 baba csoport (10 hónaposok) először 4x A helyre majd 3xB helyre

tárgy

elrejtése

3 kommunikációs helyzet: a) Osztenzív (rá-, megmutató) jelzések: baba megszólítása, figyelmének felkeltése, megtartása b) Nem kommunikációs helyzet: elfordul, nem néz a babára a felnőtt c) Nem társas: csak a tárgy mozgása látszik a baba számára Eredmény: legtöbb téves keresés (félreértés): a) helyzetben magyarázata: természetes pedagógiai helyzet a magyarázat, olyan szituációt teremtenek, hogy a baba rájuk figyeljen, s a baba arra van előhuzalozva, hogy mikor felhívó inger következik, akkor azt várják, hogy fontos, általános tudás következik. A baba azt mutatja meg, hogy hol a tárgy helye, ezért mutatnak az a) helyre. A korai kognitív fejlődés vizsgálatára vonatkozó kritikák (A cáfolatok cáfolata) 1. Elméleti megfontolások Csecsemő: perceptuális lény de: kognitív működési területet keresnek a kutatók Problémák: Perceptuális paradigmák Különbség észlelése (van vagy nincs különbség)

kognitív terület vizsgálatára jelentés és figyelem (miért különböztette meg)

Jelentés értelmezése: Felnőtt centrikus, mentalista magyarázatok: Pl. elvárás, elmélet, vélekedés, tudás, következtetés, meglepődés, értelmezés 2. Kísérleti eredmények Lehetetlen helyzetre történő habituáció (Cashon, Cohen, 2000): az új tárgyat, ill. mozgást hosszabb ideig nézik

33 Kísérleti elrendezés: a)180˚ NT, b) 120˚ NT, c) 180˚ T, d)120˚ T; ER: 1. Habituációs fázisban c)-t uo. hosszan nézték, mint a többit 2. Hosszabb nézés, ha: új a forgás, vagy új a Tégla megjelenés, de leghosszabb nézési idő: új forgás, új Tégla megjelenés Tehát: a perceptuális jegyek változására reagálnak (új ingerre), és nem a lehetetlen jelenségre Kérdések:

Okos csecsemők veleszületett tudása (biológiai érés) (Spelke, 1998)

vagy kevesebbet tudó csecsemők konstrukciós tanulási folyamata (környezeti tanulás) (Cohen, 1998, 2010) vagy alapvető megismerési elvek irányítják a tanulást, tapasztalatszerzést (Gelman, Williams, 1998) (Túl sokat vagy túl keveset gondolunk a csecsemők tudásáról, gondolkodásáról?)

34

A korai kötődés kialakulása Az anya-gyerek közti szeretet kapcsolatot jelenti ez a kötődés. S. Freud: felnőtti mély analízis során arra a következtetésre jutott, hogy sok lelki konfliktus mögött a rosszul feldolgozott szeretet kapcsolat állt. Ferenczy Sándor: már a magzati korban kialakul egy duál-unió az anya és a gyere közt. Ez segíti őket abban, hogy egymásra hangolódjanak. Bálint Mihály: a biztonságélmény a legfontosabb – a kisállatok az anya szőrzetében kapaszkodik. Ez az embernél hiányzik. John Bowlby: árvaházi gyerekeket vizsgált; kétféle magatartást tapasztalt: 1) apatikus, 2) bárkit követnek, de nem tudták a kapcsolatot fenntartani a gondozóval. Az elsődleges kötődés 7-9 hónapos kör között  Sírás, tiltakozás, nyugtalanság anya távolléte esetén (szeparációs szorongás)  Öröm, mosoly, ha anya visszatér  Törekvés az anyai közelség megteremtésére  A távoli vagy jelen nem lévő másik személy felé irányítják cselekedeteiket Maccoby, 1980)

(E.

A kötődés szakaszai és folyamata (Bowlby, 1982) 1. Diszkriminálatlan szociális válasz / kötődés előtti szakasz (0-2.hónap) 2. Diszkriminált szociális válasz: kötődés keletkezése (2-8. hónap) – a szociális mosoly megjelenése egy határt jelent, minden emberi arcra mosolyog. 3. Specifikus kötődés /tiszta kötődési szakasz (8-24/30. hónap) – a szociális mosoly beszűkül, az idegen arcra már negatívan reagál. Az elsődleges gondozó (anya) irányában a kötődés jelenik meg. A gyerekek 2 éves koráig látható ez az erős kötődés. 4. Cél-korrigált partnerség / kölcsönös kapcsolatok (24/30. hónap után) – célokat tud megfogalmazni, érti a szülők céljait is, és saját céljai érdekében már tud „tárgyalni”. A kapcsolatot már kölcsönösen alakítják, és tudja a saját célját is korrigálni. 4 éves kortól már jelentősen csökken is a közelség igénye. Miért alakul ki a kötődés? A kötődés elméletei 1. Pszichoanalitikus elmélet (S. Freud) S. Freud: Orális szükséglet kielégítése (pszichoszexuális fejlődés 1. szakaszában) – a gyerek ahhoz kötődik, aki kielégíti az orális szükségleteit. 2. Szociális tanulás-elmélet (R. Sears) A primer drive-ot megszüntető anya

másodlagos megerősítés lesz

A gyerek hozzá tanulja a szükséglet kielégítéséhez azt, hogy ki az anya és ezért kötődik hozzá. Harlow és Harlow (1969): kísérletsorozat Rézusz majmokkal figyelt. Az anyjuktól elválasztott kismajmok kaptak egy drótanyát, amin volt táplálék és egy szőrrel borított figurát, amin nem volt táplálék, de lehetett bele kapaszkodni. A

35 kismajmok sokkal több időt töltöttek el a szőranyán csimpaszkodva, mint a drótanyán, ahol csak táblálkoztak. A szőranyán nevelkedett kismajmok explorálni kezdték a környezetüket, míg a drótanyán nevelkedett majmok nem. A szőranyán nevelkedett kismajmok mikor az igazi anyával nevelkedett társaikkal összekerültek, féltek, szorongtak, de tudtak alkalmazkodni. Ha ekkor megijesztették őket, akkor a kismajmok egy része menekült a saját anyjukhoz – véletlenül sem a máséhoz – a szőranyán nevelkedettek pedig az első szőranyához menekültek, ami épp kéznél volt. A személyesség hiányzik tehát a szőranyán nevelkedett majmok esetében. A kötődés egy szabályzó rendszer: ha biztonságos, akkor a kicsi gyerek ki tud belőle lépni, ha pedig szorong, akkor vissza tud bele lépni. Etológiai elmélet: J.Bowlby( 1907 -1990) (Conrad Lorenz hatására) Ösztönös válaszkészlet a túlélés és a védelem biztosítása érdekében Csecsemő viselkedése (aktív, korai szociális jelzőrendszer) kiváltja a szülői gondoskodást, védelmet (biológiai előhangoltság mindkét félnél) A kszülők részéről is van egy ösztönös válasz készlet. Kötődés során: belső munkamodell alakul ki a csecsemőnél: anyáról, 1. Anyáról alkotott kép 2. Önmagáról alkotott kép 3. Kapcsolatról alkotott kép Ez a 3 séma lassan alakul ki, s változhat is, hosszú időn keresztül alakul.

Az etológiai elméletben 4 irányzat ötvöződik: 1. evolúciós magyarázat: a fajokra jellemzően viselkeés készletek vannak, s az emberre is jellemző ilyen viselkedés készlet. A gyerek érdeke, hogy megteremtse a közelséget a gondozóval, s ezt a célt szolgálja a gyermeki viselkedés készlet (sírás, mosoly, odamászás, követés). Ez egy intrinzit motiváció.

36 A felnőttek esetében van egy gondozói készlet, ami a gyerek készletére lesz válasz. 2. Kibernetikai kontrol elmélet: az igazi kötődési viselkedés (fej odahajtása, odamászás, csimpaszkodás) rugalmasan tudnak szerveződni, attól függően, hogy miként reagál a szülő, pl.: ha a mama odamegy a gyerekhez, már nem kell üvölteni, nem jön oda akkor igen + csimpaszkodni. Ebben van egy homeosztatikus cél. 3. Fejlőódés pszichológiai oldal: a fejlődés egymás utániságát is láthatjuk. 4. Pszichoanalitikus elméletből: a munkamodellt veszi át. Az anyáról alkotott kép jelenik meg. Az anyáról és a kapcsolatról és önmagáról alkotott képből megképződik egy reprezentáció, s ez a reprezentáció előre jelez és arra, hogy mit várhat a gondozótól és erre hogyan kell viselkedni. Később pedig a társas viselkedésben is meghatározó lesz. A homeosztatikus cél, a biztonság, kötődési viselkedés fenntartása, de ez a helyzettől is függ.

A kötődési biztonság egyéni különbségeinek mérése: a kötődés mintázatai M. Ainsworth (1978): biztonsági bázis (viselkedés), az idegen helyzet paradigma Kulcsmozzanat: az anya visszatérése (reunió) Azt vizsgálta, hogy mennyire jelenik meg, vagy nem jelenik meg a gyerekekben az, hogy bízhat a szülőben. Erre dolgozta ki az idegen helyzet paradigmát. A mama és a gyerek egy laboratóriumban vannak, a gyerek játszik. Pár perc után bejön egy idegen, majd az idegen kimegy és a mama is. A kísérlet kulcsmozzanata: a reuniós hályzet, vagyis amikor visszajön. Amikor a gyerek egyedül maradt, akkor sírni kezdett. A gyerekek 12 hónaposak voltak. 3 kötődési típus (Ainsworth, 1978): 1. Szorongó elkerülő (A) – elkerülték az interakciót az anyával, meglehetősen nyugodtnak tűntek, keveset sírtak. Az idegen is meg tudta őket nyugtatni. 2. Biztonságosan kötődő (B) – a mama meg tudja vígasztalni a gyereket, de az idegen nem. Miután megnyugodott a gyerek, visszatér a játékhoz. 3. Szorongó ellenálló (C) – már a kezdetekkor nyugtalanok voltak, sok kapcsolatot teremtett az anyával. Mikor egyedül maradtak, harsányan sírtak, az idegen nem tudta őket megnyugtatni, amikor a mama felvette, akkor a gyerek ellökte magától, majd megint csimpaszkodott, megint felvette. Ellenálló volt a gyerek a megnyugtatással szemben és hosszan állt csak vissza az eredeti nyugalmi helyzet. Folyamatosan kereste az anyával való kapcsolatot. A szrongó gyerekeknek is a szívritmusa emelkedett, ők is szonrongtak, de nem tudták a helyzetet megoldani. 4. Zavarodott, dezorganizált kötődésű (D) (Main, Solomon, 1986, 1990) A gyerek nem tudja felvenni az anyával a kapcsolata, furcsán, szervezetlenül viselkednek. Az anyai viselkedésen belül a szenzitivitás a lényeg: arra az igényre válaszol-e, ami a gyerekben van.

37 A lényeg kifejezetten a félős, szorongós állapotban adott reakció a lényeg. Az A csoport esetében következetes inszenzivitás volt jellemző az anyák viselkedésére, míg a C csoport esetében hol jól eltalálta a gyerek érzését, hol nem. Ebben az esetben érdemes a gyereknek csimpaszkodni, folyamatosan követelni a közelséget , mert hátha sikerül azt megszerezni, míg az A csopoertban azt tanulja meg, hogy „kár a gőzért”. A D esetben az anya viselkedése is furcsa, sokszor ijedten néz a gyerekre, még akkor is, ha a gyerek boldog. Az anya sokszor megijeszti a gyereket.

38 Okt. 28. Az anyai szenzitivitás a kulcsmozzanat a kötődésben: A B-kötődés az, hogy az anya következetesen szenzitív és jól reagál a gyerek szükségletire. Az A-kötődésre jellemző, hogy az anya következetesen figyelmen kívül hagyja a gyerek jelzéseit, ezekre nem reagál. De persze gondozza. A C-kötődésre jellemző, hogy az anya következetlenül inszenzitív / szenzitív. A D-kötődés esetében az anyai viselkedés furcsa, sokszor az anya is ijedten néz a gyerekre és meg is ijeszti a gyereket. Bowlby: etológiai alapon magyarázza a kötődés létrejöttét; a normális jelzőrendszer pedig a Dkötődés esetében borul fel.

Mi az oka a kötődési mintázatok különbségeinek? 1. Anyai viselkedés? Szenzitivitás? (pl. Leerkes, 2011) B: szenzitivitás

A: következetes inszenzitivitás

C: következetlen inszenzitivitás D: ijesztő/ijedt Anya személyisége, pszichés erőforrásai Személyiségjegyek nem feltétlenül irányítják a kötődést. A depresszió – ami személyiség zavar – már befolyásolja a kötődést. A depressziósok egy része túlzottan irányítja a gyereket, állandóan beavatkozik, agresszív, parancsol, vagy nem válaszol a gyerek szükségleteire. De ha a depresszív anya mellett van egy másik személy akkor kialakulhat a megfelelő kötődés a nem depresszív személlyes. Ha van az anyának megfelelő önértékelése, én ismerete, akkor ki tud alakulni a biztonságos kötődés. Házastársi kapcsolat; Szociális környezet A házastársi kapcsolat: ha nem kiegyensúlyozott, konfliktusos, akkor az anya nem lesz olyan odafigyelő, képtelen jól reagálni a gyerek szükségleteire. Ilyenkor az A és a C kötődés jön létre. Szociális környezet: fontos lehet a baráti, rokoni kapcsolatok, mert ezek segítséget, támaszt nyújthatnak. Ez a biztonságos kötődésnek kedvez. De a szociális környezet mell láthatjuk a szegénységet, iskolázatlanságot, munkanélküliséget, ami szintén az A és a C kötődést eredményezi. A nehéz helyzetből jövő anyák a szorongásuk, bizonytalanságuk és a nem kellő érzelmi intellektus miatt nem tudnak megfelelően reagálni a gyerekre. 2. A gyermeki temperamentum? (pl. Marshall, Fox 2005) Önmagában bizotsan nem határozza meg a kötődést. A viselkedésben látható, hogy milyen temperamentumú a gyerek. Anyai viselkedésen keresztül igen, meghatározó a temperamentum. Fontos az, hogy a temperamentumot hogyan fogja fel a szülő. Lehet pozitív a hozzáállás: keresheti az anya a közös hangot a gyerekkel és lehet lemondó, „bármit teszek nem jó”, s ekkor az A kötődés jön létre inkább. Biológiai természetű esendőség, és D4 dopamin receptor -a figyelmi és érzelmi válaszok irányátásában vesz részt a dopamin. Van egy normál és egy 7-szeres ismétlődésé, és ez utóbbienál a D mintázatú kötődés jeleni meg a gyerekekben. Ahol ez a génmintázat jelent meg, akkor szinte mindegy, hogy az anya hogy viselkedés..l Nem mindenhol sikerült igazolni a D4-es gén szerepét a D kötődésben Mai álláspont: inkább az anya viselkedése dominál a gyermeki ktödősében.

39 3. Kulturális hatások Amerikai és magyar mintában az A kötődés jellemző, japán mintában pedig inkább a C. Japánban a nevelés nagyon más, mint Európában. Azt gondolják, hogy a gyerek önálló individuumként születik és meg kell tanítani arra, hogy vannak társak, akiket figyelembe kell venni. Ezért szinte soha nincs egyedül. Mivel teljesen ismeretlen a gyerek számára az, hogy egyedül legyen, ezért nem is biztos, hogy az idegen helyzet a kötődés szintjét vizsgálja, hanem inkább egy meglepődést mutatnak a gyerekek. Grossman és Grossman vizsgálata, a német mintában az látszik, hogy sok a B kötődés, 9 hónapos korig. 1 éves korra sok lesz az elkerülő kötődés. A német kultúrában az elképzelés az, hogy kicsi korban érzékenyen kell a gyerekre reagáni. Majd később hagyni kell az önállóságát kibontakozni. Sokkal nagyobb teret adnak arra, hogy a gyerek saját maga oldja meg a problémáját. Az A, B. C kötődések nem patológiás mintázat, az autonómia gyakorlása lesz más. A kötődési minták stabilitása rövid és hosszabb időintervallumban Nagyon különböző arányú stabilitás; biztonságos kötődés stabilabb; középosztálybeli családoknál a kötődés stabilabb; életkörülmények stabilitásakor a kötődési minta is állandóbb Kötődési minta stabilitásának és változásának magyarázata: sok tényező együttműködésével lehetséges; kötődési reprezentáció: családi környezet jellegétől függ Azt is vizsgálták, hogy a szülők kötődése meghatározza-e a gyere kötődését. Azt lehet mondani, hogy nem feltétlenül; sokkal inkább a családi kohézió és házastársi viszony az, ami hat. Emiatt még a szegényebb családokban is lehetésges biztonságos kötődés, ha a családi miliő ennek kedvez. Rövidebb szeparáció a szülőtől Anyától való elszakadás folyamata: hospitalizáció (Spitz, 1946) 3 szakasza:

félelem, düh depresszió közömbösség, elszakadás

A mai kórházi gyakorlat már más, ma már azt tartják, hogy, ha látogatják a gyerekeket, még akkor is, ha mindannyiszor átélik az elszakadást, mert így fenntartható a kötődés. Huzamosabb szeparáció esetén, vagy inger szegény környezet esetén a gyereknek az intellektusa alacsony szintű. Van-e a kötődésnek szenzitív periódusa? Úgy tűnik, hogy van, de hosszú, de sérülhet, ld. romániai árvaház példáját.

40

A beszéd fejlődése A beszéd előtti kommunikáció: a preverbális kommunikáció. Fontos, hogy a gyermek észlelje a beszéd hangokat. Vannak beszédhangbeli preferenciák, pl.: dajkanyelvet sziívesen hallgatják. Inkább az anya dajkabeszédét hallgatja. A preferenciák arra lesznek jók, hogy képesek legyenek a gyerekek arra a beszédre odafigyelni, ami őket segíti a nyelvtanulásban, a tagolt, nagy intonációjú, szavakat ismétlő szöveg. A hangokat képes kategóriákba rendezni. Nem képez átmeneteket, ld. b-p kísérlet: éles b és p hangot s ennek átmeneteit hallgattatták a gyerekekkel. Az eredmény az volt, hogy még a p-szerű de még b hangra sem diszhabituálódott, miután a b-re már habituálódott és fordítva sem. Bizonyos fajta hangokra eltűnik ez a diszkriminációs képesség, kb. 6-12 hónap között. 1 éves korra már csak az anyanyelvére jellemző hangokat különböztetnek meg a babák. Az azonosságok osztályozására is szükség van, pl.: más felhanggal ejtett hangokat is egy kategóriába sorolják. A nyelv 4 területe 1. Fonológia Nyelv hangrendszere, hangok összeillesztése milyen szabályokat követ 2. Szemantika mondatok és szavak jelentésének tanulmányozása Ψ: Mikor és hogyan érti meg a szavakat, mondatokat a gyerek? 3. Szintaxis Mondattan; szabályok: a szavak mondatbeli sorrendjéről, funkciójáról Ψ: Mikor és hogyan sajátítja el a gyermek, mikor lesz ebben kompetens? 4. Pragmatika A nyelvhasználat szabályai valós nyelvi kontextusban Ψ: Mikor, hogyan sajátítja el a gyermek? A beszédhangok produkciója (megjelenési időpontok) 1. Gügyögés: 8-10. héttől (fonémák) – eg-egy mgh vagy egy-egy msh produkciója. Ezek torok hangok, a nyelv nagy a szájhoz képest, nem túl erős a beidegzése. A babáknak ez cirkuláris reakció, a saját testével végez valamilyen cselekvést és ismétli önmagát. 2. Gagyogás: 4-6. hónap (agyi érés és szájüreg változás: gurgulázó hangok) megjelenésének magyarázatai : érés + gyakorlás és saját hang hallása (bizonyítékok: süketen született gyerekeknél is megjelenik, de később abbamarad) a gagyogás és az első szavak kapcsolata (ba, da, pa, tus tb.) – a korai hangmintázatnak nem sok köze van az első szavakhoz, de ezek a korán megjelent hangcsoportok jelennek meg az első szavakban is. A szülő ráerősít erre. A két jelenség közt gyenge összefüggés van. 3. Megkettőzött gagyogás: 6-11. hónap („igazi” gagyogás: „ba-ba-ba-ba”, szintén fontos az agyi érés. 9-10 hónapos kortól: nyelvspecifikus gagyogás – a baba hallás után is tanul.

41 4. Halandzsabeszéd: 9-18 hónap; intonációs és hangsúlybeli változás – a nyelv zeneiségét már megtanulta a gyerek. 4 hónapos korban már kihallja és figyel a nevére, ha addig néven szólították. 6 hónapos korra már ért egyszerű szavakat, 1 évesen pedig meg tudja mutatni a testrészeket; gyakran használt szavakat ért. A kommunikáció fejlődése csecsemőkorban Korai kommunikációs képességek: szintaktikai és szemantikai szabályok elsajátításához szükségesek (Bruner, 1975) Megnevezéssel, rámutatással irányítja a figyelmet, vagy ha a szülő mondja neki, hogy „nézd csak”, akkor odafordul a gyerek is. Másodlagos interszubjektivitás: követi a baba szülő figyelmét. Fel tudja venni a baba a szemkontaktust, de aktívan meg is tudja szakítani. A szerepcsere is fontos, ebben pl.: a szoptatás a legkorábbi alapjai. A bújócska, tárgy adogatás stb. játékok megalapozhatják a szerepcserét, a váltogatott aktivitás kipróbálását. Kétféle tartalmi formája a váltogatott kommunikációnak: 1. kérés, pl.: tenyérrel kinyújtott kéz a jel 2. kijelentés: megmutatás, előbb kézel, majd ujjal, és hanggal is. 10 hónapos kortól kimutatható, hogy szándék van a kommunikáció mögött.

A verbális kommunikáció kezdete 1. Holofrázis (egyszavas beszéd, szómondat) (10-13. hónaptól) Amire vonatkozik: kiugró, ismerős és fontos (Nelson, 1973) Nem csak tárgyakat hallhatunk, hanem olyan szavakat is, mint pl.: fel, oda…. üdvözlés stb.,

Szókincs és jelentés más mint a felnőtti a) Absztrakciós szint közepén elhelyezkedő szavak: kutya spániel (funkcionális hasznosság, szülői megnevezés) – azért nevezi ezt meg a szülő, mert a legáltalánosabb fogalmi jegyeket tartalmazza. b) Túláltalánosítás, kiterjesztés (perceptuális és funkcionális hasonlóság) pl.: pipi (madár), de mindenre használja, ami mozog. c) Túlzott leszűkítés, pl.: autó, csak a családi autó, a többi autó a „tutu” A túláltalánosítás és túlzott leszűkítés egyenlő mértékben fordul elő. Ezek a szavak sokszor mondat értelműek, pl.. bubu nemcsak buszt, hanem felszállás, leszállás, utazás buszon stb. együtt. A szavak komplex cselekvést fejeznek ki, inkább kommunikációs magatartásról van szó. d)

Kevésbé stabil és következetes jelentés: komplex jelentés (bu, vau) 1. nem címke, hanem teljes mondat (McNeill, 1970)

kontextus, intonáció e)

Szavak alkotása

2. komlex kommunikáció egy része (Greenfield, Smith, 1976) + gesztusok, felnőtt értelmez

42 Megértésben van-e túláltalánosítás? igen, de kevesebb

miért van a produkcióban?

(A túláltalánosítás okai: előhívás nehézsége, szó ismeretének hiánya, perceptuális hasonlóság) Ezeket a holofrázisokat az idegenek nem értik, csak a szülők, mivel a szavak egy egész történést, cselekvést jelölnek. A szituáció, a gyerek gesztusa, intonáció mind segítenek a megértésben. A gyerek, mintha tesztelné, hogy pl.: a „kutya” mire vonatkozik, a színre, a mozgásra, a bundára sstb.

2. Kétszavas kijelentések (távirati beszéd) (18-24. hónap) Jellemzői: 1. Világosság 2. Sorrendiség 3. Távirati stílus: beszéd hangsúlyos részeinek reprodukálása (toldalékolás még nem jelenik meg.) Kreatív mondatalkotás: szabályai szemantika vagy szintaktika alapján? Szemantikai kapcsolat, pl.: mama puszi (anya puszilja meg őt), ágens tárgy – mama cica, birtokbirtokos viszony, pl.: apa kabát. A sorrendiség azt mutatja, hogy van elemi szintaktikai ismeret. A kétszavas beszéd is szituációfüggő, a gyerek gesztusai is szükségesek a megértéshez.

Szemantikai kapcsolatok: Pl.

ágens – akció:

mama puszi

akció – tárgy:

ad labda

ágens – tárgy:

mama cica

birtokos – birtok:

apa kabát

Ismert kapcsolatok, asszociációk vagy absztrakt szemantikus kapcsolatok? Szintaktika ismerete: szórend használata: simogat apa (= én simogatom az apát) apa simogat (apa simogat engem) Megértést segíti: szituáció+ intonáció+gesztusok A grammatikai morfémák elsajátítása kötött sorrendű. A szemantikai és szintaktikai formula egyszerűségétől függ, hogy mit tanul meg előbb a gyerek. Az egyszerűbb grammatikai jelölőket hamarabb produkálja a gyerek. A toldalékok megtanulása nem egyszerű utánzás, hanem szabályokat tanulnak, ezeket tesztelik is. Tévednek a gyerekek, pl.: elkövetnek olyan nyelvtani hibákat, amiket korábban nem, pl.: lovak / lókok; galuska / galus  ül/ülik. A gyerekek bizonyos nyelvi morfémákat leemelnek, látnak szabályszerűséget és ezt használják. Tehát aktív nyelvi elsajátítás zajlik.

43

44 Nov. 4.

Kommunikatív képességek fejlődése: beszéd fókuszának megtartása pszichológiai állapot kifejezése (érzelmek, akarat) – 3 évesen implicit tartalomra, előfeltevésre következtet Alapvető udvariassági szabályokat is betartanak a gyerekek, pl.: köszönés, ezeket tanítják is nekik. a megértést és a beszédprodukciót a beszélő a hallgató, és a társas sajátosságaihoz igazítja (udvariasság és világosság)

körülmények

A nyelvi fejlődés elméletei: miért és hogyan tanulnak meg beszélni a gyerekek? 1. Nativista nézőpont Chomsky (és Pinker): nyelvelsajátító készülék (LAD) az idegrendszerben (bázisnyelvtan alapjai); nyelvi fejlődés független a kognitív fejlődéstől; aktív és kreatív szabályalkotás; felszíni és mélyszerkezet; Amilyen nyelvet hall a gyerek, az oldja ki a LAD működését. Felszíni struktúra a hétköznapi beszédben megjelenő szerkezet. A mélyszerkezet pedig az, ami minden nyelvben megvan, pl.: ágens minden nyelvben van. (ld. nyelvi univerzálék) öröklöttség bizonyítékai – a nyelvfejlődé fázisai minden nyelvben és ugyanolyan szekvenciával történik: egy szavas /holofrázis, két szavas távirati stílus, nyelvtani fejlődés. Egyénenként is és nyelvi kultúránként is ugyanazt látjuk. LAD működése misztikus, nincs róla leírás. 2. Tanuláselméleti megközelítés Mowrer (1950): klasszikus (megértés estén) – a dolgok és a szavak asszociálódnak, pl.: labda szó + szülő megmutatja - és operáns kondicionálás -sal (produkció esetén): utánzás + szelektív megerősítés (pl.: ma ma ma); van mikor egy szóra vagy később végződésekre kezd figyelni a gyerek és végül generalizálhat. Bandura (1977): absztrakt modellálással: szabályok tanulása és alkalmazása, pl.: -k hang a többes számot jelenti. Igazolható olyan családokban, ahol sokat beszélnek a gyerekkel. Ha csak utánzással tanulna a gyerek, akkor nem követné el a jellegzetes hibákat, pl.: „go, goed”. Bandura elmélete az absztrakcióval modellálja ezt a jelenséget. De a szülő sokszor olyat is megerőúsít, ami hibás. Pl.: a gyerek hibásan beszél, a szülő pedig reagál rá, nyelvtanilag helyesen, de nem feltétlenül javítja a gyereket. A megerősítés ellenére mégis kikopik a hibás nyelvtan. (az elmélet hiányosságai) 3. Interakcionalista megközelítés (J. Bruner) Nyelvelsajátítás: gyermeki aktivitásán alapul + biológiai alapok + nyelvvel való tapasztalat (mások hogyan beszélnek/jelelnek) + nyelvi kontextus + kognitív képességek is lényegesek. Beszéd előtti (preverbális) kommunikáció : kell a szülő aktív szerepe: nyelvelsajátítást támogató rendszer (LASS) – szülő nem beszédet, nem szavakat tanít, hanem fenntartja az interakciót a csecsemővel

45 LASS miből áll? (Language Acquisition Support System)  Nonverbális játékok (figyelem, szerepcsere, nyelvtani kategóriák), pl.: adok veszek játék, kukucs játék. Megtanul nyelvtani kategóriákat is a cselekvésben, valaki ad valamit valakinek.  Egyszerűsített beszéd (dajkanyelv) – segíti a hangok és szóhatárok kiemelését, a gyerek jobban meghallhatja a hangok képzését.  Kiterjesztés, átdolgozás, súgás, pl.: „néni ott” – „igen, a néni ott megy a néni” – a verbalitás segítő eszközök ezek. Melzopf: a kognitív fejlődés jelenik meg, pl.. nyelvben és játékban megjelenő kombináció Bates (1987):

1. a gyerek sok szót tanul meg, 2 évesen van a szórobbanás 2. egyre bonyolultabb nyelvi formák jelennek meg. A kettő közt lineáris kapcsolat van. A nyelvtan attól fejlődik, hogy sok tanul a gyerek és ezt valahogyan össze kell kapcsolnia.

összetett nyelvtani struktúrák keletkezése (méhkaptár): kommunikációs szándék /gondolatok kifejezése + szókincs gyarapodás nyelvi szabályok létrejötte (méhkaptár hasonlat) A társas interakícióba is bevonják a gyereket. A szociálisan megformált tevékenység segíti, hogy a gyerek megtanuljon beszélni.

Van-e univerzális nyelvtanítási mód? NINCS. A fenti folyamatokat főleg az európai és az amerikai környezetben jellemző. Vannak olyan kultúrák, ahol 2 éves korig egyáltalán nem foglalkoznak a gyerek nyelvelsajátításával. Majd 2 évesen direkten tanítják: „mond azt hogy”, majd jön a panel, amit meg kell tanulni. A nyelv és a gondolkodás kapcsolata 1. Tanuláselmélet álláspontja Gondolkodás a nyelvre alapozódik, és a nyelv formálja a gondolkodást 2. Piaget nézete A gondolkodás határozza meg a nyelvet, a nyelv a gondolkodás tükröződése; a nyelv nem befolyásolja a gondolkodást 3. Nativista megközelítés Nyelv és gondolkodás egymástól független modulok, kapcsolat lehet közöttük, pl.: Williams szindróma, a nyelvi kifejezés magas szintű, de ezek a gyerek értelmileg sérültek. 4. Kulturális szemlélet Vigotszkij: 2 éves korig a gondolkodás és a beszéd párhuzamosan fejlődik, ekkor összekapcsolódik: a nyelv intellektuálissá, a gondolkodás pedig verbálissá válik Ő is interakcionalista szerző.

Nyelvelsajátítás alapjai Biológiai alapok:

46 Állatok nyelvtanulása, pl.: csimpánzok sok tucatnyi jelet meg tudnak tanulni, Ha sokat tanítják őket, akkor 2 éves gyerek szintjére tudnak eljutni. A Williams szindróma magas szintű kifejezés és alacsony intellektus, a Down szindróma esetében mind a nyelvi mind az intellektuális szint alacsony. Környezet Van olyan környezeti hatás amely végképp megfoszthatja a gyereket, hogy megtanuljon beszélni. Pl.: van szenzitív periódus. A süketen született gyerekeket pl.: szintén mutatnak fejlődést, és 2-2,5 éves korig el is jutnak a fejlődésben. De aztán abbamarad. Szükséges az, hogy halljon beszédet vagy lásson jeleket, melyek megfelelő komplexitásúak. A gondolkodás és pl.: tárgyállandóság azt is jelzi, hogy képes reprezentációt alkotni egy jelen nem lévő tárgyról. A nyelvi fejlődés is ilyen: ha valaminek megtanulja a nevét, az is reprezentáció készítés. A késleltetett utánzás szintén ezen a reprezentáción alapul. Gyors megfeleltetés: 15-18 hónaposan a gyerek úgy gondolkodik, hogy a név az egész tárgyat jelenti, pl.: bögre az egész tárgyra nem csak a fülére vonatkozik.

47

Self fejlődése Az self kialakulása, az én-reprezentáció fejlődése

csecsemőkorban

Önjellemzés óvodáskorban A nemi identitás kialakulása A self (én) megjelenése a pszichológiában A self (én) fogalom megjelenése a pszichológiában: az alaptételek rögzítése!? W. James (1890): az én társas eredetű – a gondozóktól származik Self Megismerő-én (szubjektív self, az alany, aki megismer=„I” angolul) Megismert- én (objektív self, a tárgy, amit megismerünk=„Me” angolul) Szimbolikus interakcionalista szerzők: C.H. Cooley (1902): az én társas eredetű, társas interakciók terméke G.H. Mead (1934): az én kialakulása = a másoktól származó és énre vonatkozó szerepek felvétele (szerep- és szabályjáték során) Az én funkciói: Fejlődéslélektanban Kötődéselmélet: viselkedés-szervező funkció – a kialakított elvárások alapján; célok kialakítása – selfstruktúra alapján (serdülőkor) Szociálpszichológiában: viselkedést és érzelmeket szervez, irányít, értelmez; (a tervek, sztenderdek miatt) motiválja a cselekvést (reális, ideális és lehetséges self) Az én-reprezentáció kialakulása és fejlődése csecsemőkorban Self két része (Lewis, Brooks-Gunn, 1979) A gyerek a sok interakciós gyakorlatában megtapasztalja azt, hogy amit tesz, annak következménye van. Nem ezzel a tudással születik. A szenzomotoros sémákból, visszajelzésekből tapasztalja meg a reakciót. Ebből kialakul egy generalizált elvárás. A visszajelzésrendszerben a társas kapcsolati visszajelzés a lényeg. Minél inkább kontingens a szülői válasz, annál inkább kialakul a séma. 1. Egzisztenciális self: a másoktól különböző én („I”) 2. Kategorikus self: önmagát különböző kategóriákban megfogalmazó én („Me”) Az egzisztenciális (megismerő) self kialakulása: szenzomotoros sémákkal Cselekvés és eredménye közötti kapcsolat magtapasztalása két visszajelzés alapján a) Kinesztétikus visszajelzés a saját cselekvésről (azonnali és következetes) b) Visszajelzés környezeti tárgyakról és személyektől

Visszajelzésekből

generalizált elvárás: saját cselekvés elkülönítése mások cselekvésétől

Kritikus: a szociális jellegű feedback: az anyai válasz konzisztenciája, időzítése és minősége alapján elvárás: „én befolyásolhatom a világot”

48 Gyermek akciója

erre: szülői válasz

szociális kontingencia tanulása: gondozási szituációból és szülői utánzásból (társas interakció leghatékonyabb kiváltója kb. 2 éves korig az, hogy a szülő utánozza a csecsemőt) A self kialakulásának empirikus vizsgálata Bertenthal, Fischer (1978): 5 szakasz – a gondolkodásfejlődéssel rokonítható meghatározása: a csecsemő viselkedéséből (vizuális önfelismerés)

5 fejlődési fázis: I. Viselkedés: tükörkép iránti érdeklődés, önmagára és másra ua. érdeklődés 5-8. hónap Értelmezés: self és másik megkülönböztetése nincs II. Vis.: Tükröződést megérti (pl. leveszi a kalapot) kontingens és nem kontingens videofilm megkülönböztetése 9-12. hónap É.: saját mozgás ok-hatás kapcsolatát észleli (kalap levétel), Self mint aktív ágens jelenik meg III. Vis.: Tükör alapján lokalizál másokat, tárgyat Megkülönbözteti önmaga és mások mozgását a videón 12-15. hónap É.:Önmaga és a másik ember megkülönböztetése

5 fejlődési fázis: - az első 2 életévben megjelenik I. Viselkedés: tükörkép iránti érdeklődés, önmagára és másra ua. érdeklődés 5-8. hónap Értelmezés: self és másik megkülönböztetése nincs Érdeklődik a tükörképek iránt, de ugynaz a reakció a tükörképre, mint egy idegen babára. II. Vis.: Tükröződést megérti (pl. leveszi a kalapot) kontingens és nem kontingens videofilm megkülönböztetése 9-12. hónap É.: saját mozgás ok-hatás kapcsolatát észleli (kalap levétel), Összekapcsolja a saját cselekvést és a tükörképet. Olyan szenztomotoros élményt él át a gyerek, hogy „én cselekszem”. Self mint aktív ágens jelenik meg III. Vis.: Tükör alapján lokalizál másokat, tárgyat Megkülönbözteti önmaga és mások mozgását a videón

49 12-15. hónap Önmaga és a másik ember megkülönböztetése Megjelenik az én olyan megélélse, mint cselekvő, valamit okozó ágens.

I.-II.-III. szakasz: self mint alany, mint független, kauzális ágens megjelenése IV. Vis.: Rúzsfolt megérintése, magát és másokat megkülönböztet fotón és nem kontingens videón 15-18. Hónap Belső séma a saját arcról, amely összehasonlítható a vizuális képpel Van a gyereknek egy reprezentációja, ld. rúzsfoltos kísérlet. V. Vis.: Verbális jelzés: nevét, személyes névmást mond 18-24. hónap Annak észlelése, hogy van saját attribútuma, amely az „én, magam” verbális címkével azonos IV.-V. szakasz: a self mint saját tudásának tárgya jelenik meg Probléma: vizuális felismerési módszer == szocio-kognitív fejlődés Már tudja mondani a saját nevét, meg tudja mutatni önmagát. Később megjelenik az, hogy ü milyen fizikailag, pl.: milyen nemű, milyen ügyes stb. Probléma: végig vizuális felismeréssel tesztelték a gyerekeket és közben kognitív tartalomra következtetnek.

A gyereknek van egy prediszpozíciója: érdekli az emberi arc. A sok tapasztalat egy self-fel kapcsolatos szenzomotoros tapasztalatot gyűjt. A gondozóval kapcsolatban is lesz egy tapasztalat, ami egy motoros és észlelési tapasztalat rendszer. Az interakció sorozatban a szülő egyre magasabb színvonalon biztosítja a gyerek konfort érzését, s így egymásra hangolódnak. A szülő irányítja ezt a tapasztalat együttest. A következmény az lesz, hogy a gyerek jelzései egyre szisztematikusabbak lesznek. A fiziológiás feszült állapotnak egy diádikus szabályozást láthatunk. Az első 4 hónapban alapvetően csak a kellemes és kellemetlen élményt tudja a baba megkülönböztetni. Self alakulás formáló tényezői: aIntermodális észlelés, első 3 hónap 1. Utánzás (baba utánoz szinten) – 4 hónaposan

self és mások közti hasonlóság detektálása viselkedéses

2. Vitalitással kapcsolatos érzelmek: kellemes – kellemetlen megélése Eredmény: „kis szenzoros és affektív koherencia szigetek az óriási és ismeretlen téri-idői tengerben” (Case, 1991) 2. Szakasz: 4-10 hónap Lassan elkülönül a gondozótól: szeparációra reagál A szeparációs szorongás a bizonyítéka, hogy a másikról már van reprezentációja (10 hónapos).

50 A személyekkel kapcsolatban hamarabb megjelenik a tárgyállandóság és reprezentáció képződés.

Ágencia („I” self) érzés kezdete (= akarat érzet (Stern, 1985), én-hatékonyság kezdete (Bandura, 1990)) – lesz egy határozott szándéka, elvárása, egy „én teszem” élmény.

A szociális interakcióban: repetitív cselekvések kevés variációval (kölcsönös csere szülői szabályozással és irányítással) – segíti az én határok átélését. Segíti: invariáns self és másik megtanulását Miközben a gondozó személye változhat (apa, nagyszülők stb.) a gyerek mindig ugyanazt a jókedvet éli át. Ez is segíti az én szilárdásg megalakulását. Az érzelem megélése is egyfajta kötőanyaga a self-nek. Megjelenik az epizodikus emlékezet, s ennek alapján kialakulnak általánosított elvárások. A gyerek már elvárja, hogy mi fog történni. 3. Szakasz: 10-15. hónap Tovább differenciálódó self: annak megértése, hogy self aktív, független lény, és különálló a másiktól, aki szintén független ágens (elme/tudat elmélet kezdete: csecsemő rájön, neki és a másiknak is van szubjektív élménye, ami megosztható) Szubjektív tapasztalatok megosztása: 1. Közös figyelem (másodlagos interszubjektivitás) 9-10 hónap, pl.: anya félre fordítja a fejét, a baba is. 2. Szándék megosztás („kérés”) – megmutatja azt, hogy mit szeretne 3. Affektív állapot megosztása – érzelmek megosztása, a baba ugyanazt az arcot mutatja, mint az anya. Ez egy szociális referencia keret, mert a másik egy hiteles forrás. A szülő gyakran tükrözi a gyerek érzelmét, ezzel tükröt tart a gyereknek, ami eltúlzott tükör.

a) Szociális referencia b) Szülő mint tükör: segíti a self fejlődést (a saját cselekvés felismerését) 4. szakasz: 15-18. hónap A „Me”-self megjelenésének kezdete: a self mint tárgy jelenik meg Perceptuális minta a testről, külsőről: belső reprezentáció, ami összehasonlítható a tükörképpel (rúzs próba) Self érvényesítés időszaka: a gyermek a szülőtől független határoz meg célt (sőt, ellenére) – ez a dackorszak. 5. Szakasz: 18-30 hónap Anya-kép konszolidációja: anya hiányának jobb tolerálása –a kötődési mintázat is egyre inkább alku tárgyává válik pl.: ki mikor jön haza, mikor mennek a gyerekért a bölcsibe, oviba. Self-konstancia kialakulása A nyelv szerepe: verbális kifejezése jelenik meg a Me-selfnek – megjelenik a személyes névmás. szülői szabályok reprezentációja interiorizáció során: önszabályozás kezdete

51 A gyerek maga látja és megtapasztalja azt, hogy őt mások megítélik. Erre a bizonyíték az, hogy ha valamit megcsinál, akkor arra nagyon büszke, ha valami nem sikerül, akkor a szégyen érzését mutatja, pedig erre nem tanították a szülők.

Self és memória: •

Egyes eseményekről: epizodikus memória

•

Általánosabb események: script (forgatókönyv) /pl.fürdési rituálé/

•

Életkori emlékezet: 4-5 éves kortól emlékezeti anyagok narratívába szervezése (szülői tanítás alapján, pl.: mi volt az óvodában) – A gyerek

innentől történetként látja magát. •

Szemantikus memória és self fejlődés: a szülő jellemzi a gyermeket különböző kategóriákkal (leíró és értékelő információk) önjellemzés az óvodásoknál

52 Nov. 9.

Önjellemzés az óvodáskorban 1. 3-4 éves kori önjellemzés: konkrét és megfigyelhető (preferenciák: mit szeret, birtokolt tárgyak, fizikai, szociális: pl.: hol lakik, szülők, nagyszülők felsorolása, és pszichológiai, pl.: kedves, ügyes, okos) kategóriák, nincs általánosítás, nincs integrálás, gyakori a demonstrálás, pl.: ugrik, szalad srb.; irreális pozitív én-reprezentáció: minden vagy semmi gondolkodás; azonosulás, szülőnek tetsző viselkedést választ Irreálisan pozitív énképet mond a gyerek magáról. A pszichológiai jellemzők olyan megnyilvánulások, amiket a szülő mond neki. A gondokodásban nincsenek átmenetek: valami vagy csak nagyon jó vagy nagyon rossz. Nincs idődimenzió. Erős az identifikáció az azonos nemű szülővel. Törekszik is olyanná válni, mint a szülő. Óriási az azonosulási szándék. Kizárja a rá tett esetleges negatív megjegyzéseket. Az irreálisan pozitív énkép normális és egészséges. 2. 5-7 éves kori önjellemzés: a különálló tulajdonságok koordinálása, személyiségvonásnak tűnő címkék, túlzottan pozitív önjellemzés, egydimenziós gondolkodás (ellentétek külön kezelése); észleli a felnőttek elvárásait, de nincs még önértékelés, korlátozott társas összehasonlítás Az egydimenziós gondokodás azt jelenti, hogy a tulajdonságok egy dimenziónak (jó-rossz) két végpontján jelennek meg. Ezek nem keveredhetnek egy emberben. (Ld. mesék Csak korlátozott ársas összehasonlítás ellemző még, de ez csak tárgyakra, szeretet elosztásra vonatkozik. Az elhanyagoló szülő vagy az érzelmi abúzust elkövető szülők jellemzése is megjelenik a gyerek viselkedésében, önjellemzésében. Globális önbecsülés még nincs ebben a korban. A pozitívabb önjellemzéssel rendelkező gyerekekre jellemzőbb az autonómia, kezdeményezés. A negatívabb önjellemzéssel rendelkező gyerekekre jellemző az, hogy visszahúzódóbbak a társas kapcsolatokból. A negatív önjellemzés nagyon nehezen változtatható, nem lehet kognitív alapon javítani, hanem érzelmi oldalról kell. Ilyenkor komoly önértékelési zavarok alapjai rakódnak le.

4. A társadalmi nemi sémák elmélete (Bem, 1981) Nemi séma (mentális modell) konstrukciója: információ feldolgozás során a kulturális tapasztalatokból Forgatókönyvbe épül be Korán kialakul és irányítja, motiválja a cselekvést Nemi szerepek ismerete Megelőzi-e a viselkedés az ismeretet:

és

a

nemnek

megfelelő

totyogóknál (játék választás)? és a pontos kategorizáció után (játszótárs választás) ?

viselkedés:

53

Az óvodáskori gondolkodás

Az óvodáskori testi fejlődés Fej-törzs arány, testmagasság megváltozása Nagymozgás fejlődése Kézügyesség változása A gondolkodás fejlődése: művelet előtti gondolkodás (J.Piaget) Reprezentáció alapelemei: szimbólumok, előfogalmak (nem általánosítás eredménye, félúton: egyedi és általános között; a belső, szimbolikus kép nem egy általánosított reprezentáció, hanem hasonmás kép) nemcsak próba-szerencse tanulás gondolkodást a látszat befolyásolja oki magyarázat igénye oki érvelés nélkül Piaget II. szakasza Művelet előtti (mágikus) gondolkodás (2-7 év): 2 alszakasza Szimbolikus gondolkodás, reprezentációk jelennek meg. A nyelv is egy szimbolikus helyettesítés. (Már nem mutatja, hanem mondja azt, hogy labda). Piaget ezért mondja, hogy a gondolkodás alapját képezi a nyelvfejlődnésnek. Nincs még általánosítás, pl.: „itt a csiga”… kicsit később, itt „megint a csiga”. bizonyos dolgokat kiemel, szimbolikus, képszerű dolgok. A gyerek a fejében is kipróbálhat dolgokat, nem kell mindent megmutatni. A gondolkodásra jellemző, hogy a látszat fontos. A gyerekek mindenre nyitottak, kíváncsiak. Nincs érvelés, egyszerű dolgokat összekapcsolanak. Művelet előtti (mágikus) gondolkodás (2-7 év): 2 alszakasza 1.

Prekonceptuális (szimbolikus, é-m gondolkodás) 2-4 éves kor között

Érzékszervi mozgásos sémák: élmények belső megfelelője, mozdulatok, gesztusok, érzelmek, indulatok vázlatos, sematikus tömbszerű egysége, amelyben a szó is része a sémának; mozgáshangsúlyú sémák Élmények átélése

érzékszervi-mozgsásos sémák;

Problémamegoldás

ismerős cselevés és élménysor átélése lepergetés élmény sorrendben („mesélnek neki”)

Gesztusok, mozdulatok vázlata szerepel a sémákban. Ezeket a töredékeket érzelmek kötik össze. Tömbszerű elnagyolt tudás van a gyerekek fejében. A szó része ezeknek a sémáknak, de még nem teljesen önálló: a gyerek amit mond, azt el is mozogja. A sémák egyrészt az élmények tükröződései, másrészt problémamegoldásra is használja. Az ismeret tömböket, sémákat előveszi, ezek alapján próbálja megoldani a problémát. A helyzetek újraélése kapcsán a sémák új elemekkel bővülhetnek. A hasonlóság alapján kapcsol be új dolgokat a sémába.

54 Csak sémákban gondolkodik és ért meg dolgokat? Ha nincs szükséglet feszültsége: az élmények újraélése a helyzetek megoldására, ismeretek összekapcsolására, új események, dolgok magyarázatára alkalmasak (perceptuális hasonlóság alapján: a gomblyuk is ablak) Sémák bomlása:

beszéd fejlődésével (szó lép a mozgássor helyébe) séma veszít lassan az indulati-érzelmi feszültségből

A sémák felbomlásával a szavak önállókká válnak. A sémák elmozdulnak az általános felé. Az érzelmek és indulatok kilépnek a sémákból, önállóan is megélhetők és befolyásolhatók.

2.

Intuitív (szinkretikus=tagolatlan) gondolkodás 4-7 éves kor között

Szinkretikus gondolkodás: tagolatlan egész, egész preferenciája viszonyítás nélküli részletek részletek önállósodása vagy elhanyagolása nem összetartozó részek összekapcsolása (sűrítés) abszolút tulajdonságok (relációk helyett) élménysorrendű (pointilista) elbeszélés Szinkretikus séma: érzelmi színezetű sűrítés (letapogató szemmozgás sajátosságai) Példa: ha egy képet mutatunk a gyereknek, akkor nem azt mondja, hogy ez a város, vagy piactér stb., hanem zt mondja, hogy ez a buszos kép. Tagolt látásmód lenne pl.: ha mondaná, hogy ez egy cérnából ollóból stb. készült kép. De azt mondja, ez egy bácsi, hozzávágták az ollót. Állandó egyirányú dolgok vannak, nincsenek relációk. Testvére pl.: neki van. De ha megkérdezzük, hogy és a testvérednek hány testvére an, akkor azt mondja, hogy egy sem. Az átváltozásokat sem nagyon értik még, abszolút tulajdonságok jelennek meg, pl.: nagymama mindig is nagymama volt. Azt gondolják a gyerekek, hogy a felnőttek mindent tudnak. Pointilistaa elbeszélés jellemző: az élményeket nagyon a saját szája íze szerint mond el. Azt mondja el, ami neki élmény volt, ezeket fűzi egybe, nincs szisztematikus történeti ív. A sémákban még benne vannak az érzelmek. Furcsa érzelmi sűrítést is adhatnak. Szemléletes gondolkodás: egyszerre egyetlen kiugró nézőpont alapján tesz megállapítást (centrálás) A gondolkodásra jellemző a centrálás. Piaget kísérlete a két pohárral. Egyforma két pohárban folyadék van. A gyerek látja és tudja, hogy a kettő egyforma. A szeme láttára az egyik pohár tartalmát egy magas keskeny pohárba átöntjük, akkor a gyerek azt mondja, hogy az a több, mert a pohár magasabb. A centrálás alapja méindig valamilyen kiugró elem, pl.: pohár magassága. A gyerekeknek még nincs anyagismeretre vonatkozó tudása, fogalma. Nincsenek állandó kategóriák. Erre még nem képes a gyerek. Nem tud még viszonyítani a gyerek. Osztályozás helyzete, a gyerekeknek 24 db fagyöngyöt mutattak, 20 barnát, 4 fehéret. A kérdés fagyöngyből van több, vagy barna gyöngyből. A gyerekek nem azt mondták, hogy fagyöngyből,

55 hanem azt, hogy barnából, mert a barnát vs. fehéret mérték össze. Egy dimenzióban már tudtak összemérni, de azt már nem tudták, hogy az egészet a részhez viszonyítják. Alkategóriák összefoghatók egy nagy kategória mentén.

Egocentrizmus: egyszerre egy (saját) szempontra való összpontosítás három hegy kísérlet - téri nézőpontváltás (Piaget); két gyermek az átlátszatlan ernyő oldalán; tudatelmélet: hamis vélekedés tulajdonítá Nem tud mentálisan nézőpontot váltani. Szerinte mindenki úgy látja a dolgokat, mint ő. Még nem tudja úgy instruálni az egyik gyerek a másikat, hogy pl.: ugyanazt a figurát válasszák. Hamis vélekedés kísérlet: elmondanak egy történetet, a kisgyerek kap egy csokit, amit betesz a fiókjába. Majd bejön az anyuka és elteszi a csokit a szekrénybe. Ha visszajön a kisfiú a szobába, hol keresi a csokit? A 3-4 évesek közül szinte mindenki azt mondja, hogy a csokit a szekrényben keresi. Amit én tudok, azt mindeni tudja. 5-6 éves korban már jól oldják meg, és azt mondják, hogy a fiókban keresik a csokit. Látszat és valóság megkülönböztetése: DeVries (1969) vizsgálata: fekete macska kutya álarcban A látszat nagyon befolyásolja a gyerekek a látszat. Következtetés: transzduktív és intuitív (prekauzális következtetés) – inkább csak összekapcsol, ezt sokszor rosszul teszi, összekeveri az ok-okozati kapcsolatot. Cole könyv pl.: egy kislány félt a temetőben a halottaktól. Új városba költöztek, s a szülők azt mondták, hogy ott nincs temető, mire a kislány arra következtetett, hogy akkor ott nem halnak meg az emberek, mintha a temető okozná a halált.

Piaget eredményeit cáfoló kísérletek Módszertani problémák: felnőtt sugalmazása, túl nehéz helyzetek A gyerekek nagyon érzékenyek a felnőtti sugalmazásra. Ezért is nem lehet ilyen kicsi gyereket tanúnak beidézni, mert azt válaszolja, amit kérdeznek tőle, pl.: Ott volt a bácsi? Igen ott. Nem volt ott? Nem. Ha már kérdezik pl.: hogy több, kevesebb akkor arra következtet a gyerek, hogy valaminek történni kellett. Módosítások: 1. Egocentrizmus? Egyszerűbb „három hegy” eljárás: ház+ állatok+hajó a tavon Ez egy jól megkülönböztethető a mások által látható dolog. Ebben az elrendezésben már a 4 évesek is jól teljesítettek, Piagetnél nem. 2. Látszat és valóság? Kék porárban tej; szivacskő + félrevezetés, ezt már 3 évesek is jól megoldják. 3. Okság észlelése? Bicikli és bábu a dobozból 4. Mások vélekedésének megértése? Kísérletvezető megtréfálása! Ha a gyereknek elmondják a becsapádi helyzetet, akkor tud hamis vélekedést tulajdonítani.

56 Okság észlelése, transzdukció: egy asztalt mutattak két lyukkal. Az egyikbe golyót dobtak, kiemelkedett a Snoopy kutya, a másik lyuk esetében nem. Ezt a feladatot minden három jól oldotta meg. Tehát van már egyszerű cselekvés ok-okozat összefüggés felismerés. Mások vélekedése, tulajdonítás: a mások becsapásának szkriptje segíti a más vélekedésének tulajdonítását.

Az óvodások világképe (Piaget) Óriási magyarázatigény, kevés ismeretanyag Tapasztaláson kívül eső dolgok=ultrajelenségek Értelmezése: mindennapos tapasztalás alapján, analógiás következtetéssel 1. Animizmus – hajlamos a gyerek az élettelen dolognak élettelen tulajdonságot kölcsönözni. Ez gondolkodás a preindusztriális társadalmakra is jellemző; mindent élettel ruháznak fel. 2. Artificializmus – mesterséges előállítás; mindent a felnőttek alkottak, eget, hegyeket stb. Amit a gyerek megtapasztal, azt gondolja, hogy minden úgy van. Látható analógiák alapján jellemzőek. 3. Finalizmus – a dolgoknak sokkal inkább célja vanm nem pedig oka. Miért van nyár, azért, hogy a Balatonra mehessünk. A szülői nevelésben sokszor az jelenik meg az érvelésben, hogy minek mi a célja. 4. Gyermeki realizmus – a gyerek számára az álom reális, létező dolog. Azt gondolja, hogy az álom valóban megtörténik. Azt gondolják, hogy a tudati működések valóban megtörténnek.

A kognitív fejlődés Piaget utáni elméletei Neopiaget-iánus elmélet (Case, 1992) – a logika a gondolkodás módja minden területen ugyanúgy néz ki. Vannak specifikus gondolati megértések, pl.: zene, számok világa. Szakaszos fejlődés; területáltalános és területspecifikus (zene, számok, téri tudás) kognitív fejlődés is; központi fogalmi struktúra: egy kognitív területen belül többféle probléma megoldására alkalmas fogalmak , ill. ezek rendszere. Ez alapján hasonló a teljesítmény egy területen belül (nincs eltolódás) A kp.-i fogalmi struktúra konkrét kognitív tartalmak összefűzése.

Információfeldolgozási megközelítés Számítógépi analógia: Érzékelőregiszter, STM (munkamemória), hosszú távú emlékezet/LTM/; Vezérlő Folyamatok (figyelem, döntéshozatal, előhívás) Munkamemóriabeli kapacitás hiányra vezethető vissza az, hogy óvodások csak egy dolgot tudnak kiemelni, arra koncentrálni, ld. poharas kísérlet. A gyerekek teljesítménye az egyes egységek működésében: milyen különbség adódik a fiatalabb és az idősebb gyermek kapacitása között? VF Érzékelés

STM (mm) válasz

LTM

57 Környezeti tudás: egy-egy terület szakértőjévé válhat a gyerek (autókl, mezőgazdasági gépek, stb.). Ezeken a területeken gyorsan tud információt szerezni és ezeket össze is tudja kapcsolni, s tud osztályozni.

Biológiai magyarázat, pl.: LAD Megismerési elveket határoznak meg, pl.: 3 éves gyerekek másként magyarázzák a biológiai, fizikai és pszichológiai jelenségeket. Azt mondják, hogy ezek am egismerési elvek velünk születnek, örökletes modul alapja van. Ebből jön létre a külön területekre jellemző elméletalkotás. A gyerekek megalkotnak olyan fogalmakat, amiket máshol nem hall. A kulturális megközelítés pedig azt mondja, hogy a kultúra adja meg a tudás szervezőerejét. A szülő és gyerek együttes cselekvése jutattja el a gondolkodást bizonyos szintre.

58 Nov. 18.

A játékfejlődés Elméletek a játékról Játék: érzelmekkel átszőtt, cselekvésben folyó gondolkodás, megismerés 1. Felesleges energia (H. Spencer) 2. A fejlődés megismétlésének elmélete (S. Hall) 3. Készségek gyakorlása (K.Groos) 4. A pszichoanalízis magyarázata (S. Freud): vágyak kiélése (+ feszültség csökkenése) 5. Tanuláselmélet: megerősített cselekvés 6. J. Piaget: tiszta asszimiláció (ill. asszimilációnak alárendelt utánzás) A játék és a megismerő aktivitás megkülönböztetése: Bármi lehet játék, kiindulása: pozitív vagy negatív élmény Játék: 1. örömszínezetű; 2. önmagáért való, cél nélküli (nem szükséglet kielégítés, hanem feszültségcsökkenés, átélés) Játék: örömszínezetű, kedvelt, csak az élvezet kedvéért történő, cél nélküli aktivitás A játék 4(Krasnor, Peppler, 1980) + 1 (Smith, Vollstedt, 1985) kritériuma 1. Intrinzik motiváció 2. „Mintha” jelentése van 3. Pozitív érzelem, nevetés 4. Flexibilitás a játék tartalmában és formájában 5. Eszköz/cél: kivitelezés és folyamat, (nem cél és kimenet) Több kritérium együtt határozza meg a játékot Játék és nem játék: kontinuum Kicsiknél jellemző kritériumok: élvezet, öröm flexibilitás mintha jelleg (Nem játék: munka sztereotip viselkedés exploráció szabály irányította játék) Örömforrás a játékokban:

1. Funkciógyakorlás („én csinálom”; ritmusosság) 2. Utánzás (másiknak lenni öröme) 3. Játék tartalma

A játék hatása:

59 1. Játék szintjén rendszerbe foglalja ismeretét, tudását a világról 2. Elaborációs eredmény: valóság kidolgozásával: ismeret>megértés 3. Vágyak teljesülése (áttételes) A játék funkciói (adaptivitás) (Sumaroka, Bornstein, 2009) Pszichológiai: önszabályozás konfliktus megoldás trauma feldolgozás Kognitív fejlődés: reprezentáció készítés információk szerzése kreatív, divergens gondolkodás Nyelvi fejlődés, kommunikációs képesség Ügyesség megszerzése: énhatékonyság, kitartás Szociális funkció: interakciós lehetőség mások megértése (érzelem, gondolat, szándék, nézőpont) reciprok kommunikáció Kulturális: társadalmi szerepek, értékek viselkedési normák társadalmi tradíciók A játék értelmezése J. Piaget-nál Játék feltétele: ha tiszta asszimiláció ha funkcionális örömként ismétlődik Játékos jelleget: egész helyzet vagy a tényleges működés adja (nem minden öncélú tevékenység játék) Játék születése az érzékszervi-mozgásos intelligencia szakaszában II. alszakasz: játék (hangjával, szopómozgással játszik) van, ha az nem alkalmazkodó asszimiláció III. alszakasz: játék és értelmes asszimiláció szétválik + funkcionális öröm (K. Bühler), és „én idézem elő” (Groos) öröme IV. alszakasz: ha a cselekvés öröméért tesz meg valamit, és ha a sémák már annyira mozgékonyak, hogy játékosan lehet kombinálni (pl. akadály elmozdítása) V. alszakasz: szórakozásból, összefüggés nélkül kombinálja a gesztusokat, és a kombináció nem alkalmazkodik külső körülményhez , új kombinációk és ezek ismétlése (pl. narancshéjat hintáztat az asztalon) VI. alszakasz: ismeri a „mintha” érzését (szimbolikus játék kezdete, már nem mozgásos a játék): a sémát nem pontosan megfelelő tárgyra alkalmazza (tárgy nem illik a sémához alkalmazkodás szempontjából) ez a fikció szórakozásból idézi fel a sémát

kezdete

(„appan” kezét dörzsöli; mintha megenné a papírt: „nagyon finom”

60 Szimbolikus játékban: gondolati megjelenítés = szimbólum == jel valamilyen hasonlóság van

önkényes vagy

a jelentett dologgal

konvencionális

szimbolikus séma: formája: utánzásos kép, késleltetett utánzás tartalma: torzító asszimiláció (nem alkalmazkodó általánosítás) a tárgy torzul a játékos sémának megfelelően Ezek szerint: IV-V. alszakaszban: a szimbólum irányába mutat a fejlődés (pl. párna látványára: rövid időre ráteszi a fejét a párnára) jelentéshordozó(fej a párnára) és jelentett dolog (alvás) kezd elválni, de a gesztus csak önmagát idézi fel = szimbolikus utalás: egyszerre jelentéshordozó és jelentett dolog a cselekvés („úgy tenni mint” – hiányzik) VI. alszakaszban: jelentéshordozó és jelentett dolog szétválik: a fejét a gyerek (tárgy helyettesíti a párnát, és a szimbolikussá a helyettesítő tárgyat)

csacsi farkára hajtja le gesztus teszi

A játék osztályozása I.

Gyakorlójáték :II-VI alszakaszban (érzékszervi-mozgásos sémák)(később is)

Átmenet: bizonyos mozdulatot a tárgy jelenlétében röviden ismétel (mintha játék) II.

Szimbolikus játék: VI. alszakasztól – 11 éves korig

III.

Szabályjáték: szabály = csoport által megkövetelt rend 4-7 éves kor között kezdődik

A gyakorlójáték osztályozása Két kategória: 1. Érzékszervi-mozgásos (3 osztály) 2. Gondolkodásra irányuló (3 osztály) 1. Érzékszervi-mozgásos játék a) Egyszerű gyakorlójáték: egy képesség gyakorlásának öröme (II-V. alszakasz) b) Cél nélküli kombináció: új, játékosan kidolgozott kombináció, aminek nincs célja (pl. új anyaggal való játék, amely szórakozásra, konstruálásra való: kirakós, összerakható darabok /bábu, kavics, golyó/; tárgyak rombolása) c) Célvezérelt kombináció: csak játékos célja van A b) és c) típusok 2 éves kor után is megfigyelhetők 2. Gondolkodás mint gyakorlójáték a) Egyszerű gyakorlás (pl. kérdés öröméért kérdez: „Miért? Miért? És azt miért?” b) Cél nélküli kombináció: se füle se farka történet kitalálása szavak, fogalmak örömmel végzett kombinációja érdekében c) Cél vezérelte kombináció: konstrukció öröméért kitalált mese

61 Mintha játék 4 szintje (Watson, Fischer, 1977) /18-24 hónapos kor/ 1. Maga a gyerek a cselekvő 3. Cselekvő: passzív helyettesítő

2. Cselekvő: passzív másik 4. Cselekvő: aktív másik

Szimbolikus játékok osztályozása I.

szakasz: 1,5-4 éves kor között

A cselekvés indítja el az utánzást: 1. A) típus: Szimbolikus sémák kivetítése új tárgyra: saját cselekvés sémáját (alvás, evés, ivás) másnak tulajdonítja (fadarabbal játssza ezeket); a cselekvés indítja el az asszimilációt B) típus: Utánzási séma kivetítése új tárgyra: mástól átvett szimbolikus sémák kivetítése: úgy tesz, mintha újságot olvasna, kürtöt fújna (babaszékkel) A szimbolikus asszimiláció megelőzi az utánzó mozdulatot: 2. A) típus: Tárgy egyszerű asszimilációja egy másik tárgyhoz: az asszimiláció előidézi a játékot; a szimbolikus asszimiláció itt megelőzi a mozdulatot, és ezt előre szóban is közli; pl.”Autó” - üres dobozt tologat B) típus: Saját test asszimilációja máshoz vagy tárgyhoz: úgy tesz, mintha ő lenne a kistestvér; azután már ő maga az: „Én vagyok a Brigi” 3. Egyre bonyolultabb szimbolikus kombinációk: a 2-4. év között jelenik meg (A,B,C,D típusok: fokozódó bonyolultságot jelentenek)

A) Egyszerű kombináció: egyre átfogóbb konstrukciók, teljes jelenetek kimunkálása (eteti a babát, és beszél hozzá: „Egyél még egy falatot!” Játék tartalma: gyerek saját élete Utánzásos játék: juxtaponált, összefüggéseket nélkülöz Ismétlés öröme: én hangsúlyozás öröme + gyorsan eltűnő tapasztalatok újraélése B) Kompenzációs kombináció: olyan esetben amikor a valóságot javítani kell, és nem annyira az örömért megismételni (pl. nem adják oda a néhány napos kistestvért, erre karjába veszi a kezét „Itt van a Brigi, két Brigi van” és ringatni kezdi a képzeletbeli testvért). Játékkal veszi fel a harcot: félelem és harag ellen, a kompenzáció katarzissá válik. C) Feszültséget felszámoló kombináció: kellemetlen, kínos helyzeteket elfogadja, de szimbolikus áthelyezés útján újraéli (pl. lát egy levágott és megkopasztott kacsát, karját szorosan a törzséhez simítja: „Én vagyok a halott kacsa”) D) Előrejelző szimbolikus kombináció: szimbolikusan előrejelzi az engedetlenség következményeit (pl. meredek úton megy a gyerek „Egyszer a barátnőm legurult a hegyről, négy éjszaka gurult, és belesett a tóba…” II. szakasz: 4-7 éves kor között Szimbolikus játék hanyatlik: közelít a valósághoz, veszít torzító jellegéből, a valóság utánzásának egyszerű képzete jelenik meg Játék jellemzői: játékos konstrukciók: rend és összefüggés van a játékban valóság pontos utánzása, a valószerűség egyre fontosabb kollektív szimbólum alkotás: szerepek elkülönülése és egymáshoz igazodása

62 A játék funkciója életkoronként változik a) Kiscsoportos óvodások Játék funkciója: cselekvés, mozgás. Nincs folyamatos történés, egy mozgássor tartja össze a játékot, nincs sorrend a) Középső csoportos óvodások Tárgy teszi érdekessé a szerepet és a játékot; tárgy hitelesíti a szerepet; sztereotip, merev játékesemények, valóságnak megfelelő sorrend a történésben

a) Nagycsoportos óvodások A játék témája: a szerep iránti érdeklődés; valósághű a cselekvési sorrend, sztereotip játék: rögzített jellegzetességek; munkamegosztás, tagolódás során szerepek jönnek létre III. Szakasz 7-11/12 éves kor Szimbolikus játék egyre inkább a valóság ábrázolása lesz, szerepek szorosan illeszkednek egymáshoz (színházas játék); szabályjátékká alakul

63 Nov. 25.

Érzelmek fejlődése Adaptív funkciója van, cselekvésre motiválja az embert. Ez nem csak belső program, mindig valamire reagálva érzünk, ezért környezeti eseményekhez kapcsolódik. Az érzelmek közlést is horodznak: ezt a másik fél láthatja, olvashatja. Így üzzenetet hordoz az érzelem. Üzenet magunkról, özenet arról, hogy a másikról mit gondolunk, érzünk. Szabályozza az emberi viselkedést. Az érzelmek alapvetően differenciált érzések. Ezek kész modulokként megvannak már az újszülötteknél. Az érzelemre megjelennek testi változások, pl.: mimika, fiziológiai változások játszódnak le. Mindezt örököljük. Érzelem: belső program (neurofiziológiai) külső megnyilvánulása Korai érzelmek: alapérzelmek (egyetemesek: minden kultúrában ua.) pl. J. Watson (1930): 3 primitív, születéskor meglévő érzelem: félelem (fenyegető ingerre), harag (cselekvés megakadályozásakor), szeretet (nyugtató helyzet következtében) Campos (1987): elsődleges érzelmek (születéskor már létezik öröm, harag, undor, félelem, csodálkozás, szomorúság az arckifejezéseken)

Laikus felfogás: esemény és instrumentális viselkedést

érzés

szervezi: érzelem kifejezést, kp-i szervező autonóm

Az érzelem dinamikus rendszer elmélete Egy érzelem sokféle módon kifejezhető, sokféle érzelem ua. válaszreakcióval jár + viselkedés komplexitását, a kontextust és időbeliséget is figyelembe kell venni Az érzelmek változnak, nem darabosan jelennek meg; változó, folyamatosan átalakuló válaszélményről van szó. Azeelmélet posztulátuma: önszervező-e ez a rendszer. Az érzelmeknek kifejezetten a változó épülő jellegét lehet látni. Pl.: babák arcán látható a düh, sír, majd szomorúság látszik a baba arcán. Kérdés: hogyan alakulnak ki a viselkedésminták egy-egy érzelemhez kapcsolódva Nincs központi szervezőerő

Van: kristályszerű növekedés

Dinamikus rendszer elmélet (Fogel, 1992) 1. Az emóció önszerveződő rendszer, amelyet olyan komponensek egymásra hatása alkot, amelyek a fizikai és társas környezettel állnak kapcsolatban (pl. babák sírásának időbeli lefutása) 2. Az érzelmek a folyamatosan kibontakozó cselekvés szekvenciához kapcsolódnak (pl. baba nyitott szájú mosolya: felnőttel való interakcióhoz való igazodás estén) 3. Az emocionális fejlődés: érzelmek kategóriáinak készítése idői mintázatból, hangból, gesztusból; ill. információ és cselekvés kapcsolatának megváltozásából (pl. mélységészlelés és elkerülés a félelem miatt: optikus információ és saját test/fejmozgásról szóló információ mászásnál)

64 Érzelmek az első évben Mosoly: 1 hónapos korig reflexes vagy endogén (belső); majd simogatásra is megjelenik. 2 hónapos kor: társas interakcióra – emberi arcra történik, de válogatás nélkül mindegyikre 3 hónapos: ha ráirányul a figyelem, játékra való felhívás Mosoly funkciója: felnőtt örömének és érdeklődésének felkeltése; ezáltal benne maradjon az interakcióban; ez kiváltja az öröm és gondoskodás érzését; interakció szervező is. Negatív érzelem: Oster et al., (1992): csecsemőnél distressz van, differenciált érzelmek nincsenek Frusztrációra (2 hónapos): harag, nyűgösség + félelem, szomorúság, zavar (arcon) Érzelem: nem csak arckifejezés, hanem: bizonyos (megfelelő) környezetben megjelenő adekvát arckifejezés Vizsgálat: egy kisbabát megtanítják arra, hogy egy madzagot rángat, akkor egy képet tud elővarázsolni. Majd azzal frusztrálták a babát, hgy nem jelent meg a kép. Az akadályoztatás sokféle érzelem jelent meg, harag, meglepődés, szomorúság stb. A kisbabánál ezek még nem is kategorikus érzések. Sokféle érzelem megjelenhez a kellemetlen helyzettel kapcsolatban.

Hiatt, Campos, Emde (1979) 10-12 hónapos gyerekek: 6 érzelemkiváltó helyzetben Eredmény:  A boldogság kifejezése a kiváltó szituban jelent meg, és más helyzetben nem  A félelem és meglepetés keverten jelent meg (pl.félelem helyzetben félelem és meglepetés is), tehát: 1. évben: kellemes, boldog érzés

kellemetlen érzés

De akkor mit jelent a különböző érzelemkifejezés? intenzitású belső állapot kifejezése

Különböző

Érzelmek funkciói Kapcsolat szabályozás: csecsemőkorú gyereknél arousal szabályozás: gyermek képes jelezni, ez alapján az anya a legjobban stimuláló kapcsolatot tartja fenn (Field, 1994); 10. hónaptól szociális referencia: gyerek a látott információ szerint érez és cselekszik

A meglepődés helyzetben a babák mutattak félelmet és a félelem keltő helyzetben mutattak meglepődést. Az öröm egyértelmű volt a kellemes ingerre. Azért jelennek meg különféle érzelmek a babák arcán, mert ezek az érzések eltérő intenzitásúak. Ebben a helyzetben érzelmi erősségbeli különbséget látunk a babák arcán. Az rézelmek funkciója: az anya rátanul arra, hogy milyen érzése van a gyereknek, tehát anyai viselkedést módosító szerepe van. 10 hónaposbabák már olvasnak is mások érzelmeiben, ez a másodlagos nterszubjektivitás alakul ki. a aaba szándékosan az anya tekintetének irányába néz, és az anya arcán lévő érzlemet tükröz. Egy 10 hónapos babánál , ha őt vizuális szakadék szélére teszik, akkor azt várjuk, hogy megijed, mert az

65 ingerek közt össze nem illést tapasztalna, a izuális inger megvan, de ezt a taktilis és vestibuláris inger nem rősíti meg. Ha ebben a helyzetben az anya boldogságot, mutato, akkor a babák 2/3 átmászik, ha csodálkozást, akkor nem biztos, ha pedig félelmet, akkor nem.

Változások az érzelmek tárgyában 7. hónaptól kb. 2-3 éves korig: szeretet, kötődés (konkrét tárgya van) félelem (konkrét tárgya van: pl. fájdalom, szeparáció,

mélység, idegen személy, zaj)

2 éves kortól: másodlagos (énfogalomhoz kapcsolódó ) érzelmek (büszkeség, zavar, bűntudat) Énfogalomhoz kötődő érzelmek a másodlagos érzelmek. 2éves kor után: másodlagos érzelmek, büszkeség, zavar, szégyen. Másfél, 2-2,5 évesen jelennek meg. (kétlépcsős folyamat: észlelés kiértékelés) énre vonatkozó érzelmek feltétele: az én és a kulturális

normák iránti érzékenység

(pl. bűntudat: normasértés esetén, zavar: mások nem szívesen vett büszkeség siker esetén)

figyelme

esetén,

A bőntudat esetében már ismeri a szülői szabályokat, kiértékelés, hogy tudja, hogy nem lett olna szabad. Zavar: akkor jelenik meg, ha túl sok figyelmet kap, próbál elrejtőzni, önmagát megérinti. (Akkor fordul elő pl.: ha produkáltatják a gyereket). Büszkeség: mosoly megjelenése, ő saját maga értékeli pozitívan a helyzetet, tettet. 2 éves kortól már zavarja a szakadt, törött stb. dolog, pl.: játék. Normára, szokásra már ekkor érzékeny és ezt magával kapcsolatban is alkalmazza. Empátia (proszociális viselkedés alapja): 4 szakasza Hoffman (1984) szerint – ez a proszociális viselkedés alapja, ami a másokon való segítést jelenti. 1. Globális empátia: újszülöttek reaktív sírása – ez az érzelmi fertőzés (ld. újszülött osztály) 2. 10-12 hónapos korban jelenik meg az egocentrikus empátia, nézi a másikat, mintha nem ő érezné, de végül megjelenik az arcán a szomorúság. 3. Kvázi egocentrikus empátia, a saját játékát, anyukáját stb. adja hívja oda. Azt teszi, ami neki jó, mintha magát is nyugtatná. Kísérleti elrendezés, any + gyerek 15-18 hónapos babák – anya úgy tesz, mintha fájna az ujja, a gyerek egy darabig feszülten figyel, majd elfordítja a fejét – ezzel veszi ki a saját érzelmét a szituációból.

4. 2 évesen jelenik meg az igazi empátia. Ebben a korban már azt ajánlja fel vigasztalásnak, ami már a másiknak jó. Még óvodás korban is sokáig a másik érzelmeinek a látványa váltja ki sokáig ezt a reakciót. Kisiskolás korban már elmesélt történetei is kiválthatják az empátiát. Kisiskolás kor végén már megjelenik a szegények iránti empátia. Ez akár cselekedeteteket is kiváltható.

66 Óvodáskorban (képzeletbeli figurák) Szimbólumoktól való félelmek: pl. sárkány, boszorkány (szimbolikus kép megalkotásának képességével függ össze) Magyarázata: a gyermeki világkép kísérője: szubjektív fantáziavilág és objektív valóság nem különül el teljesen (gyermeki realizmus) Szimbolikus félelem: konkrét félelem átvitele más tárgyakra, helyzetekre (ált. olyan félelemről van szó, amit a szülő nem fogad el; ezeket az igazi félelmet helyezi át). (állatoktól, sötétségtől, haláltól, büntetéstől) állatoktól való félelem = agressziótól való félelem, pl.:szülő agresszív a gyerekkel, nem mutathatja a gyerek a félelmet. A nem elfogadott félelmet áthelyezi valamire, vagy ha nem is mutathatja, akkor valamire kivetíti. A sötétségtől, haláltól való félelem, lehet extrém. A szeparációt mindegyik gyerek megéli, és a szorongást, ha nem túl erős, akkor meg is tud vele küzdeni. Ha a szeparáció tó hosszúra nyúlik, pl. fél napra egyedül hagyják a gyereket, akkor ez kialakulhat extrém szorongás is. A serdülőkori halál félelem inkább az élettől való félelmet jelenti, a halál a felszínen jelenik meg. büntetéstől való félelemnek is láthatjuk szimbolikus kivetülését.

Iskolás (testi sérülés, fizikai veszély, társas félelem) és serdülőkorban (társas félelmek) Az érzelmek, vágyak feldolgozása: Érzelmek (része a érzékszervi mozgásos és a szinkretikus sémának) jellemzői: szélsőségesek, gyorsan változnak, kizárólagosak, ambivalens érzelmek nincsenek Feszültségek, vágyak (szükséglet feloldását ígérő helyzet) jellemzői: kevéssé differenciált, kizárólagos, azonnali kielégülést sürget, énesség

jellemzi

Szimbolikus félelemre példa a „boszorkányverés esete”. A szimbólumoktól való félelmet az különbözteti meg a szimbolikus félelemtől, hogy a szimbólumoktól való félelmet a gyerek maga építi fel, és le is tudja bontani. A szimbolikus félelem viszont nem múlik el magától.

Ambivalens érzelmeket csak később, 10-12 éves kortól tud megélni, addig mindig csak egyféle érzést tud átélni. A 3 éves gyerekek esetében még jellemző az azonnali kielégülés igénye, ld. 3 éves gyerek hisztije, hogy neki azonnal kell valami csoki vagy játék.

Megoldásuk:

cselekvéssel, pl.: elveszi a testvérét, majd megkapja karácsonyra pótcselekvéssel, amit nem lehet az egyik helyen, azt megteszi a másik helyen.

játékkal, rajzolással – a játékban mindent kifejezhet, ez hű tükre a szélsőséges érzelmeknek. Diagnosztikus céllal használják. A terápiában is a játék terápiát használják. Világjáték: a gyerek által ismert világot jeleníti meg a gyerek.

67 A játék tartalma fontos a diagnosztikában, és a terápiában, a terapeuta beleszól a játékba, segít, pl.: ő a jó tündér. A lényeg, hogy a gyerek megéljen másfajta érzelmet is, nem csak negatívat. Így oldja a feszültséget. A rajzban szintén az érzelmek jelennek meg. A túl cicomázott rajz lehet pl.: fontos a gyerekek számára. elhárító mechanizmusokkal: azonosítás, regresszió, projekció, reakcióképzés, elfojtás Az elhárítás nem tudatos, pl.: azonosítás, az azonos nemű szülővel azonosítja magát. (Ha majd nagy leszek, én leszek az apa). A regresszió – visszafejlődés, visszalépés – a gyerek a saját fejletségi állapotánál alacsonyabb szintre lép vissza, amit már meghaladott korábban. Ezt akkor teszik a gyerekek, ha pl.: kistestvér érkezik, lehet, hogy csecsemővé válik, az ujját szopja, ő is bébi tápot kér stb. Ennek pedig még mélyebb változata, ha bepisil vagy bekakil a gyerek. Így oldja meg azt az érzést, hogy a szülei „elhagyták”, nem szeretik. Ez a testvér féltékenység. Nem tudatosan az jelenik meg, hogy „ha én is kisbaba lennék, akkor engem is szeretnének”. Projekció, amikor valójában ő haragszik, de kivetíti a babára. A reakció képzés: az ellentéte érzelmet jeleníti meg, pl.: a szorongó gyerek akár vakmerő is lesz, pl.: kistestvérre féltékeny, azt kívánja, hogy bárcsak ne lenne, de ekkor elkezdi nagyon ajnározni a kistestvért. Elfojtás: a tudattalanba visszaszorítja a féelmet, ennek komoly ára van. Különböző csatornákat keresnek a kitöréshez.s

68 Dec. 2.

Nemi identitás Miért nemi és miért identitás? Biológiai nem már magzati korban eldől. Már 2-3 évesen tudja, hogy milyen nemű és azonosul is a kategóriával. Ez nem feltétlenül tudatos, de az egyén valami szerint viselkedik.

S. Freud: Miért érzik magukat annak, ami? 4-5 évesen lezárul a nemi identitás.    

Érés: belső energia – libidó, más-más testrészre fókuszál. 1-1,5 orális szakasz, a szájon át történik a vágyak kielgítése, etetés, szoptatás. 1-2 éves kor: anális szakasz, engedelmesség akarat, megtartás, elengedés kapcsolható ide. 3-6 éves: a libidó energia a nemi szervekre összpontosul, ez a fallikus szakasz. A nemi szervek felfedezése. Ez örömszerzés forrása is. (Kinek „mije” van.). A gyereket meg lehet tanítani, hogy ez intim.

Utána elhagyja ezt az örömforrást. Ha nem, az nagy bajt jelez. Elsődleges azonosulás: a másik hasonlóságát felfedezi a gyerek. Kialakul a ragaszkodás.   

3 éves korig a kislányok és a kisfiúk is anyjukat utánozzák. 3-4 éves kor: Ödipális erők, a kisfiú az anya felé fordul, apától való félelem. Ezt a viselkedést nem erősitik meg a szülők. Majd kialakul a gondolat: ha ő is olyan lesz, mint az apa – azonosulás . Ödipális és Elektra konfliktus  az ősi mítoszok ezen lelki folyamatokat mutatják be.

Másodlagos azonosulás: 

Apával lányok. Észre veszik, hogy nekik nincs péniszük. Az anyát hibáztatja, de fél, hogy elveszti az anya szeretetét. Nem válik le, hanem affiliáció történik az anyával.

A lányok a női lélekkel azonosulnak:  

kisebb igazságérzet lelkiismeret alacsonyabb rendű és az erkölcs szintén.

Azonosulás: ez elhárító mechanizmus – érzelem elfojtás. Nancy J. Chodorow Azonosulás: kétirányú folyamat, a szülő + gyermek egyaránt részt vesz benne. Ahogy a lányok azonosulnak az anyjukkal, az anyák is olyannak észlelik a lányukat, mint önmagukat. Ezzel szemben az anyák a fiaikat ellenkező neműnek tapasztalják. A férfiak szeparációja tanulás eredménye, a differenciált reakció eredménye. A fiúk megtanulják, hogy a szeparációval tudnak az apjukra hasonlítani. A lányokban viszont pont a szeparáció okoz majd szorongást.

2. Szociális tanuláselméleti magyarázat (A. Bandura) Azonosulás: megfigyeléssel és utánzással (hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció); A gyereknek szüksége van arra, hogy mintát lásson. A megfigyeléshez sok figyelem kell. Fontos az emlékezet szerepe, főleg a komplex viselkedés utánzásban.

69 bizonyítékok: a megfigyeléses tanulásra és a felnőtti „tanításra” - Mozgás - Mmotiváció: akarja a gyerek az azonosulást - jutalmazás / büntetés pl.: símogatás, mosoly, de a kislányok fiús viselkedését nem tolerálják. Nemi szocializáció, ugyanazt a kisbabát kék és rózsaszín ruhába öltöztették be. A felnőttek teljesen másként viselkedtek a babával, ha kék és ha rózsaszín ruhába volt. Bölcsőde: ha a fiúk sírnak (ők szoktak többet), akkor játékba hívják a gondozók, ha egy kislány sír, akkor őt interakcióba hívják. Tradicionális család, vs. nyitottabb család, a fiúknál nem tolerálják a lányos viselkedést. 3. Kognitív magyarázat (L. Kohlberg) Azonosulás: nemi séma kialakítása (konstruálása) során; a nemi séma kialakulásának folyamata a nemkonstancia eléréséig (fogalom fejlődés) Folyamata: 1. egyszerű nemi szerep, 2. stabil nemi szerep, 3. állandó nemi szerep identitás A gyerek a nemi sémákat külső jegyek alapján alakítja ki először. 3 évesen kezdetleges séma: fiú/lány. 4 évesen stabil séma, tudja, hogy ha ő lány, akkor majd néni lesz, de nem tartós, még nincs állandó séma. Pl.: ha egy kisfiút lánynak öltöztetnek, akkor ő kislány lesz. 5 évesen már megvan az állandóság, mert tudják, hogy a nem nemi szervekhez kötődik. Kognitív felismerés vs. Bandura Jutalmazás.

4. A társadalmi nemi sémák elmélete (Sandra Bem, 1981) Nemi séma (mentális modell) konstrukciója: információ feldolgozás során a kulturális tapasztalatokból Forgatókönyvbe épül be Korán kialakul és irányítja, motiválja a cselekvést Nemi szerepek ismerete Megelőzi-e a viselkedés az ismeretet:

és

a

nemnek

megfelelő

viselkedés:

totyogóknál (játék választás)? és a pontos kategorizáció után (játszótárs választás) ? 3 éves kor előtt már másképp viselkednek a kisfiúk és kislányok. A viselkedés megelőzi a tudást. A fiúk aktívabbak, élénkebbek, mint a lányok. Pontos kategorizálás, inkább fiús vagy lányos játékot választanak, s azonos nemű játszótársat választanak.

Erkölcsi fejlődés 3 éves kor előtt Blasi (1995): az erkölcsi szabályok betartásának feltételei: 1. Kognitív oldal: szabályok megértése 2. Motivációs oldal: szabályoknak megfelelően cselekedjen 3. Akarat: cselekvés és gondolkodás feletti kontroll Normák, szabályok felismerése 2. életév végétől:

70 ismerős és megrongálódott tárgyak kezelése; anyjára néz, ha tudja, hogy szabályt sért szomorú, ha nem sikerül a feladatot teljesíteni szülői feddésre reagál, elismétli azt; empátia kezdete és az altruizmus csúcsa; 1,5 évesen még a saját játékát is odaadja a vígasztaláshoz. szociális szabályok megjelenése a szimbolikus játékban Van intuitív erkölcsi megítélés?

Nucci, Turiel, Smetana (1982) Szabályok: óvodáskor végére megkülönböztethetők (?) 1. Erkölcsi szabályok: kötelezőnek és objektívnek gondolja a gyermek, megsérteni tilos (tilalmak, becsületesség, igazságosság) 2. Konvencionális szabályok: társadalomra jellemző szabályok (nyilvánosság előtti viselkedés öltözék) és csoportnormák 3. Személyes szabályok: egyén maga alkotja a saját viselkedés szabályozására Kulturközi vizsgálatok cáfolata Erkölcsi szabályok motivációja óvodáskor elején: a) Kognitív eredetű b) Szülővel való érzelmi kötődés az alapja

A szabályok intutitív megértése, a szabályoknak 3 csoportját különítjük el: 1. erkölcsi szabályok, bántalmazást elkerülő viselkedés, mint a 10 parancsolat, azt gondolják, hogy ez adott. 2. kommunikációs és társadalmi szabályok, etikett 3. személyes szabályok, ezeket egyének találják ki. Turiel, óvodáskorban el is tudják különíteni a szabályokat. Kultúrközi vizsgálatok nem igazolták a fenti szabálycsoportosítást. Pl.: kenyai gyerekek egyformán súlyosnak ítélték az 1-es és a 2-es csoportot is.

Kognitív: ha megérti és belátja a gyerek, hogy miért kell betartani a szabályokat, akkor be is fogja tartani. Biztonságos kötődés vs. rossz kapcsolat: az előbbi komoly motiváló erő szabályok elsajátításában.

Az óvodáskori erkölcsi fejlődés: heteronóm erkölcs J. Piaget: erkölcsi fejlődés két jellemzője 1. A gyerek-felnőtt alá-fölérendeltségi viszonyából származik a törvény igazsága; szülő iránti tisztelet miatt: minden kötelező és igaz, amit a szülő mond; másféle erkölcs felnőttel és gyerekkel kapcsolatban (kettős erkölcs);

71 következményetika: károkozás nagysága szerinti megítélés (csak egy szempont figyelembe vétele); szándék megítélése nincs? 2. Hit az immanens igazságosságban: „a tolvaj menekülés közben gödörbe esik” (mágikus gondolkodás) Blasi (1995): erkölcsi döntés korlátozott – saját cselekvés irányításának képességével (akaraterő) nem rendelkeznek 9-10 éves korig heteronóm erkölcsöt követ a gyerek: ez a másik által állított szabály. A sülő fölérendelt helyzetben van. Azt gondolja a gyerek, hogy a szülőt csúnya dolog becsapni, megsérteni, de a másik gyereket lehet. Következmény etika: ekkor még a kár nagysága a fontos, nem a szándék. A gyerekek 7-8 évs korban már nézik a szándéko is. A világ igazságosságában hiszenk, pl.: rablót elkapja a rendőrség.

Agresszív viselkedés: alapja a szándékos károkozás. Fajtái: 1. fizikai agresszió, instrumentális, valamilyen tárgy megszerzése a cél. Másik személy ellen irányul. 1-3 éves korban növekszik a száma. 2. verbális agresszió: a nyelv által történik, a lányok viselkedésében jellemzőbb. 3. indirekt agresszió: pletyka, a másik háta mögött. Ez utóbbihoz szükséges kognitív fejlődés. 4 éves kortól már működik. Tipegők esetében hasonló arányban fordul elő a fizikai agresszió. A verbális agresszió inkább a lányokra jellemző, a társas agresszió pedig mindkét nemre jellemző.

Evolúciós magyarázat Fiúk: jellemzőbb rájuk az erő kifejtés. A lányok nyelvi kognitív képességeik erősebbek. Náluk jobb a saját viselkedés kontrolja. Valamint, mivel a lányok/nők a gondoskodók, a verbális készségeik is jobbak, s ezért rájuk inkább a verbális agresszió lesz jellemző.

Az agresszió okai: 1- faj és önfenntartás – evolúciós ok 2- jutalmazás, siker amit az agresszióval elér, külső jutalom, elismerés 3- utánzás modell látványa (Bobó baba kísérlet): ha jutalmazás is volt, a gyerekek még aktívabban és kreatívan utánozták az agressziót). Az állatvilágban van automatikus leállító mechanizmus. Harag és agresszió: nem tanult jelenség. Fiziológiai struktúrák fejlődése; a gyerek megtanulja kontrollálnbi az agressziót.

Proszociális viselkedés   

empátia szerepe tárgyak javak megosztása gondoskodás

72 Martin Hoffman (1975) bármilyen korú gyerek képes empátiát érezni mások iránt. Az empátia fejlődésének 4 szakaszát különböztette meg: 1. az első életév folyamán jelentkezik, még az előtt, hogy a csecsemő mások létezésének tudatában lenne. Már a 2 napos csecsemők is sírnak egy másik baba sírását hallván. 2. a 2. életév folyamán jelenik meg, egyre inkább tudatosul saját egyediségük és a mások bánatára adott válaszaik is megváltoznak. Pl.: ha valakivel szembe kerül, aki sír, megérti, hogy a másik személy bánkódik, nem ő. Ennek felismerése teszi lehetővé, hogy a másik felé fordítsa a figyelmét, nem a saját megnyugtatására. 3. óvodás kor: a nyelv és egyéb szimbólum rendszerek használata hozza magával; a nyelv lehetővé teszi, hogy a gyerekek olyan érzésekkel kapcsolatban és olyan emberek felé is érezzenek empátiát, amelynek kifejezéséhez nagyobb finomság szükséges, és olyan emberek felé, akikkel sohasem találkozott, pl.: mesehősök. 4. 6-9 év között jelentkezik, nem csak azt értik meg, hogy másoknak megvannak a saját érzéseik, de azt is, hogy ezek egy nagy halmaz részét alkotják. A gyerekek elkezdenek mások körülményeivel, betegségével stb. törődni. (Piaget kognitív fejlődési elméletéhez kapcsolódik).