A Változó Világ Mozgalomról

VÁLTOZÓ VILÁG www.valtozovilag.hu

VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOMRÓL Írta Szimeonov Todor

VÁLTOZÓ VILÁG www.valtozovilag.hu

VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOMRÓL Írta Szimeonov Todor

BUDAPEST

Tudás, közösség, öröm A Változó Világ Mozgalom jelszava

VÁLTOZÓ VILÁG www.valtozovilag.hu Többnyelvű Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató Főszerkesztő Szimeonov Todor TÖRTÉNELEM JOG ÉLETMÓD FÖLDRAJZ KULTÚRA EGÉSZSÉG GAZDASÁG POLITIKA MESTERSÉGEK TUDOMÁNYOK

VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOMRÓL Írta Szimeonov Todor Folyamatosan szerkesztett munka, 2.2 változat (2014. augusztus 29.)

Szimeonov Todor (1947) 1973-ban diplomát szerez az ELTE-n elméleti matematikából, ugyanott 1982-ben doktorál társadalomtudományokból. 1991-ig állami intézményeknél kutatásokkal és modellezéssel foglalkozik, ezt követően könyvkiadó és szerkesztő. Vélemények, kérdések a szerző részére, a kötet témájával kapcsolatban: [email protected]; a szerkesztőség részére, bármilyen témában: [email protected] ISSN 1219 5235 ISBN 978-963-9001-??-? © Minden jog fenntartva!

Változó Világ A Változó Világ Mozgalomról Szimeonov Todor, 2014

Felelős kiadó a VVMA képviselője

I. A jövő 1. Látni a célt Egy békés emberi világot látunk. Egy világot, ahol nem dúlnak háborúk, ahol nincsenek hadseregek. Egy világot, amely egészen más, mint a mai, ahol hatalmas seregek készülnek háborúra, vagy éppen háborúznak, ahol az emberiség erőforrásainak harmadát áldozzák gyilkolásra, pusztításra, elnyomásra, erőszakra. Egy világot, ahol minden ember fenség! Olyan világot, amely egészen más, mint a mai világ, ahol az emberek többsége pária, ahol sokan még rabszolgasorban élnek, ahol még természetes a hatalmasok és a gazdagok sérthetetlensége és gőgje. Egy világot, ahol mindenki egyenlő, és a kölcsönös tisztelet természetes és feltétlen követelmény, ahol mindenkinek biztosítva van a sérthetetlen élettér. Egy világot, ahol mindenkinek van értelmes munkája! Egy világot, ahol mindenkinek biztosítva van a tanulás lehetősége képességei szerint egy életen át, ahol mindenkinek biztosítva van a hozzáférés az emberiség teljes kultúrájához, a sportolás lehetősége, az utazás lehetősége. Egy világot, ahol mindenkinek reális esélye van egészségben és örömben élni 100 évig. Egy világot, amely egységes, oszthatatlan és demokratikus, ahol mindenkinek biztosítva van a közéletben való részvétel lehetősége.

6

A Változó Világ Mozgalomról

Egy világot, ahol humánus jog biztosítja az emberek együttélését, ahol mindenki becsületesen teljesíti kötelességeit, és bátran védelmezi jogait. Egy világot, ahol mindenki hisz az emberben, és hisz magában. Egy világot, amelyet az ember szabad és teremtő szelleme ragyog be.

2. Jövő A tudatra és öntudatra szert tett embert két egyedülálló kérdés foglalkoztatja: az élet és a halál kérdése. Minden hangya, mindenélőlény elkeseredetten menekül az őt éppen pusztítani próbáló ellenség elől – amíg az el nem tűnik látóköréből. A strucc ezt röviden intézi el, bedugja fejét a homokba. Bizonyára a fejlettebb élőlény képes hordani magában valamilyen állandó halálfélelmet, de a halál elkerülhetetlenségének tudata az ember privilégiuma. Ugyanakkor ezt a terhet azzal a másik tudattal kompenzáljuk, hogy élünk, azaz, van jövőnk. A jövővel minden pillanatban találkozunk. Amikor belekezdünk egy műveletbe (megsütni egy csirkét vagy felépíteni egy házat), a művelet elejét, mint egy zászló rúdját szorosan fogjuk a jelenben, de a művelet vége a jövőben lobog, mint szándékunk, tervünk lobogója. A jövőt elképzeljük, a jövőt tervezzük. Közben tapasztalatból tudjuk, hogy a jövő ritkán az, amit elképzeltünk, elterveztünk. Néha jobb, néha rosszabb. Többnyire árnyaltabb, bonyolultabb, tele kisebb-nagyobb meglepetésekkel, de rendszerint káprázatosabb, és főképpen azzal a varázzsal rendelkezik, hogy egy megvalósult – és nem mellesleg: megért – jövő. A jövő kiszámíthatatlansága a létezés lényegéhez tartozik, és ez jogosan kelthet, és kelt is kisebb-nagyobb szorongást. Ezért még inkább biztosat szeretnénk tudni a jövőről. Az igény hamar

I. Egy lehetséges jövő 7 kínálatot szült: a jóslás számos mestersége, sőt művészete alakult ki. Ezek között a legnagyobb pályát a sok ezeréves asztrológia futotta be. Legújabban a jövő tanulmányozásával kapcsolatban a futurológiát tartják számon, bár az egyelőre nem okozott nagy izgalmat a társadalomban. A hivatásos futurológusokon kívül igen kevés olvasója akad a futurológiai tanulmányoknak. Közben az emberek jó része szívesen bújja a „sci-fi”, vagyis „tudományos-fantasztikus” irodalmat. A szorosan vett sci-fi irodalom kétségtelenül Verne Gyula – csakugyan fantasztikus – munkásságával robbant be, de valójában a legtöbb, beleértve a legősibb mitológiai legenda is tartalmazott a világ teremtése mellett valamilyen tanítást a világ és a történelem menetéről, végéről is, még ha ez a vég adott esetben csupán egy kor vége. Így a bibliai hagyományok is számon tartottak, és tartanak ma is különféle jövendöléseket a Messiás visszatéréséről és ezeréves királyságáról. Az efféle legendák és híresztelések néhanapján fölöttébb komoly nyugtalanságot tudnak kelteni, mint például a maja naptár alapján 2012. december 21-re megjósolt világvége előtt. A múlt-jelen-jövő az idő dimenziója. Megszoktuk azt a pszichofiziológiai tapasztalatot, hogy a térben léphetünk előre, aztán hátra, de ugyanez az időben lehetetlen. Valójában a térben sem (mindig) létezik a „vissza”, ami ugyan ritkán szúr szemet (talán éppen akkor, amikor egy mögöttünk omladozó hídon szaladunk), és amit jól fejez ki Hérakleitosz közismert intelme: „Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba.” A jövő felelősség. Az emberi jövő az ember felelőssége. Ami volt, volt. Ahogy már Agathón is tudomásul vette: „A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni.” De a jövőt nekünk kell kialakítanunk. Felelősség felépíteni, de nem kisebb felelősség elképzelni, megtervezni. Hatalmas felelősség a jóslás. A hétköznapi gyakorlatban is jól ismerjük a jóslások beteljesülésének törvényét. Ha növekvő inflációt várunk, az bizonyosan megnő. Ha azt mondjuk magunkban: „Ez nem fog sikerülni nekem…”, a

8 A Változó Világ Mozgalomról dolog nem is szokott sikerülni… Ha túlontúl félünk egy eseménytől, egy találkozástól, az hamar bekövetkezik. Könnyű és csábító lehetőség egy új Nostradamus szerepében tetszelegni. Szerencsére a világ nem így működik, nem fog kitörni egy újabb világháború, mert valaki ezt jósolgatja, de a jóslatok hatását alábecsülni sem szabad. Bizonyos események, tendenciák, konfliktusok stb. vizionálása elültetheti a víziót a közgondolkodásban, a közös gondolkodásban, és ez már befolyásoló tényezővé válhat, a legkülönfélébb mechanizmusokon keresztül. A jövő esély. Esély arra, hogy ami tegnap nem sikerült, holnap sikerülni fog. Esély arra, hogy amit tegnap elmulasztottunk, holnap bepótoljuk. Esély arra, hogy amit tegnap elrontottunk, holnap kijavítjuk. Esély arra, hogy amit vétettünk, holnap jóvátesszük. Esély arra, hogy amit tegnap nem tudtunk, holnap megtudjuk. Esély arra, hogy ha vagyunk, holnap is legyünk. A jövő azáltal válik számunkra erőforrássá, éspedig talán az egyik legfontosabb erőforrássá, ha tervekkel behálózzuk. Az ember akkor cselekszik bölcsen, ha mindig rendelkezik jó, napra kész tervekkel: tervekkel a következő 10 évre, tervekkel a következő egy évre, tervekkel a következő hétre, és lehetőleg pontos tervekkel a mai napra, ahol jelen és jövő közvetlenül kereskedik-viaskodik. Ugyanez érvényes a társadalomra is, azzal a kiegészítéssel, hogy ma már a társadalomnak igenis rendelkeznie kell átgondolt tervekkel a következő száz, és bizonyos elképzelésekkel a következő ezer évre. Kétségtelen dilemma az ezeréves távban való jövőtervezés komolysága. Bulgakov Wolandja maró gúnnyal szól erről két halandó beszélgető partnerének: „- Engem azonban a következő kérdés foglalkoztat: ha isten nincs, akkor vajon ki irányítja az ember életét, és általában a földi eseményeket? - Maga az ember irányítja – sietett a válasszal Hontalan; kissé ingerült volt a hangja, mert nem egészen értette a kérdést. - Bocsánat – mondta az ismeretlen szelíden. – Ahhoz, hogy valaki irányítson, szükséges, hogy pontos tervekkel rendelkez-

I. Egy lehetséges jövő 9 zék valamelyes nem túlságosan rövid időszakra. Engedje meg már-most, hogy megkérdezzem: hogyan irányíthatja az ember a földi dolgokat, ha még nevetségesen rövid időre, nos, mondjuk, egy ezredévre sem készíthet tervet...” Nos, az ember az elmúlt sok ezer évben hatalmas kompetenciára tett szert tervek készítésében, és ez ma már tudományos tevékenység, de ami a legfontosabb: ez nem egy-egy ember magányos teljesítménye, hanem közös, összemberi, össztársadalmi folyamat. Valóban, igen mulatságos egy százéves írást, mondjuk egy Verne Gyula regényt, vagy egy tolsztoji röpiratot olvasni a jövőről. De gyakran még a 10-20 éves elemzések is bántóan idejét múltak. Sok-e valójában ez a bizonyos ezer év? A múltnak érdekes optikája van. Amikor kisgyerekként már megjegyeztem azt a félelmetes szót, hogy háború, annyit fogtam fel, hogy ez valamikor réges-régen volt, amikor még nem is éltem… Vagyis, tudom ma már, két évvel születésem előtt ért véget! Később, minél jobban távolodtam az eseményektől, egyre jobban fogtam fel, hogy ezek éppenséggel nem régen zajlottak. Az idő zsugoródása egyre érzékletesebbé vált. Amikor egy hajdani, addigi érzésem szerint a régmúltban élt híresség száz vagy akár kétszáz éves megemlékezését tartották, belém nyilallt, hogy az illető akár élhetett is életemben, vagy éppenséggel szüleim életében. Személyes helyzetem is élénken érzékeltette az idő furcsa kettősségét: mostanában, a 21. század második évtizedében sokszor eltűnődöm az apámhoz kötődő emlékek elevenségén, igen, apámról, aki a 19. században született. A sors fintora, hogy ő fiatalabb a ma (e sorok írásakor) élő legidősebb embernél. Nem régen elolvastam Lloyd C. Douglas És köntösömre sorsot vetettek című regényét, nem sokkal ezután Gerald Messadié Mózes című munkáját. Mind a kettő lenyűgöző élményt nyújtott, de ami igazán érdekes volt: döbbenetes közelségbe hozták a régmúlt eseményeit. Az első történet 2000, a második 3300 évvel ezelőtt játszódott, de nekem ezek tegnapivá lettek. Mond-

10 A Változó Világ Mozgalomról hatjuk, hogy ez merőben szubjektív érzés. Csakhogy az már nem szubjektív érzet, hogy az élettapasztalat, a tudás képessé tesz minket áttekinteni, átölelni, a tenyerünkbe venni hatalmas korszakokat, akár magát az örökkévalóságot. Akár a múltba, akár a jövőbe tekintve is. Azt viszont be kell látni, és szem előtt kell tartani, hogy komoly különbség van a múltba és a jövőbe való tekintés, és különösen annak optikája között. Az egy évvel ezelőtti események sokszor olyan frissek, elevenek, olyan közel vannak hozzánk, mint a szó szerint tegnapi történések. Egészen másképpen érezzük az egy év múlva várható eseményeket. Még szembeötlőbb ez a különbség, ha egybevetjük a 10 évvel ezelőtti és a 10 év múlva várható eseményeket stb. Ha folytatnánk a sort, hamarosan rájönnénk egy még furcsább jelenségre: a legtöbb ember egy határon túl talán képtelen rá, talán hárítja is az előretekintést. Hogy fog festeni a világ 50, 100, 200 év múlva? Ki tudja! Kit érdekel! Ennek több oka is lehet. Az egyik, nem elhanyagolható ok az, hogy tudat alatt is működik a számvetés: bizony, akkor én bizonyára már nem is élek… Foglalkozni a 2000 évvel ezelőtti eseményekkel? Miért ne? Mind ez akkor azért történik, hogy összeálljon az én világom! Hadd történjenek a dolgok! Minél jobban, ha lehetne. Mert majd jövök! De a jövő történései? Nélkülem? Utánam? Amiről én már nem is szerezhetek tudomást? A halálom utánra gondolni majdnem olyan kínos és nyomasztó, mint a halálomra gondolni. Ezen a pszichés ellenérzésen segíteni a jó testi-lelki egészség és a gyarapodó bölcsesség tud. Igen, fontos, érdemes ezt a jó testi-lelki egészséget óvni, erősíteni, a bölcsességet tisztelni és gyarapítani. Mert így nyithatunk szellemünk számára ablakot a jövő felé, és abból fény és friss levegő áramlik. Az elkövetkező száz évről egészen eltérő, de emberi számítás lehetséges forgatókönyvek állíthatók fel. A demográfiai helyzet bizonytalan. Minden esély megvan a népesség-gyarapodás megállítására, akár a lakosság némi csökkenésére. Nem zárható ki

I. Egy lehetséges jövő 11 viszont, hogy ez a fordulat késik, és így a demográfiai helyzet alakulása, több más tényezővel együtt szociális és egészségügyi katasztrófákhoz, akár háborúkhoz vezessen. Az összehasonlítást érdemes plasztikusan látni: nem régen a Földön néhány millió kis növésű, zömében sovány, erősen edzett ember élt. Ma már 8 milliárd nem kis részben elhízott és tohonya ember… A jövőt lehet elképzelni. A jövőt lehet tervezni. Mindkettő fontos. De ehhez nem elég szabadjára engedni vágyainkat. Felelősséggel mobilizálni kell összes tudásunkat, és erre támaszkodva számításba kell venni azt, ami biztosan, magától lesz a jövő része, félig-meddig a jövő alakítója, és számításba kell venni azt, amit nem ismerünk, ami majd meglepetésként bukkan fel. És ehhez az összetett, felerészt kiszámítható, felerészt kiszámíthatatlan világhoz kell igazítanunk a jövő építésének közös stratégiáját. Közben jó, ha tudjuk: semmi sem fedi fel jobban az ember személyiségét és nézeteit, mint jövőképe. Ítélje meg az Olvasó, itt a szerző hite jövőnkről: A jövőben a béke természetes állapot lesz. A 21. században még sok konfliktus alakulhat ki, de ezek egyre korlátozottabbak és rövidebbek lesznek, egyre kevesebb emberáldozattal, és egyre súlyosabb következményekkel a felelősök részére. Hamarosan létrejön a világkormány, közös földi és űrvédelemmel. Kialakulnak hatékony mechanizmusok az érdekkonfliktusok kezeléséhez minden szinten. Hosszú, akár több évszázadig tartó harccal, de a társadalmak végre igazságossá válnak. Hosszú, akár több évszázadig tartó harccal, de az ember jobbá, bölcsebbé, mértékletesebbé válik. A Föld, az ember élettere egy egységes, a természethez szervesen illeszkedő település lesz Az évszázad végére az átlag életkor 120, az évezred végére 200 év lesz. Közben az emberiség megtanulja szabályozni a demográfiai folyamatokat, és eléri a fenntartható gazdálkodás és fogyasztás egyensúlyát. Az emberek egyre több betegséget megtanulnak megelőzni, és gyógyítani. Minden tudás mindenki számára elérhető lesz, és a leg-

12 A Változó Világ Mozgalomról nagyobb dicsőség lesz azt gyarapítani. Mindenki megtalálja a neki való szabad közösségeket. Az élet, minden küzdelmével együtt értelmes és örömteli lesz.

Mit kíván a Változó Világ Mozgalom? 1. Egyesült és békés világot! 2. Mindenki számára munkát és önmegvalósítást! 3. Fenntartható és igazságos gazdaságot! 4. Fenntartható és igazságos fogyasztást! 5. Közös fellépést a veszteségek, a tartozások és a veszélyek ellen! 6. Mindenki számára jogot egészségre, tanulásra, kultúrára, sportra, utazásra! 7. Az állam, a vallás, a nemzet és a politika szétválasztását! 8. Humánus jogot és nevelést! 9. A tudást vezető erőnek! 10. Demokratikus és önigazgató közösségeket! 11. Paradicsommá tenni a Földet! 12. Értelmes és örömteli életet!

Gondolkozz, és cselekedj! Cselekedj, és gondolkozz! Van kérdésed? Kérdezz! [email protected] Változó Világ Mozgalom

I. Egy lehetséges jövő

www.valtozovilag.hu/vvm

13

II. Programot az országnak A Változó Világ Mozgalom Magyarországon született, ezért javaslatai nagy része elsősorban Magyarország problémáira kínál megoldásokat.

Magyarország kihívásai A magyar társadalom, mint sok más helyi társadalom nehéz, növekvő megpróbáltatásokkal és fenyegető bizonytalanságokkal terhes időszakot él át. Ezt sokan tapasztaljuk – sokszor saját bőrünkön, de a problémák súlyát és jellegét, helyzetünk okait és perspektíváit nem látjuk világosan. A megértést nehezíti a minden irányból harsogó és zömében kritikátlan kritika. A helyzet jó meghatározása pedig fontos és sürgető feladat. Ennek érdekében elkerülhetetlen a kritikátlan, sokszor demagóg kritika elvetése, bármennyire is hálátlan ez a társadalmi támogatottság szempontjából. A kritikátlan kritika helyett a társadalomtudományi elemzés legjobb hagyományait kell feltámasztani. A számos tévedés egyike az a feltételezés, amely szerint olyan mély válságba kerültünk volna, amelyből most már mindenképpen, majdhogynem törvényszerűen ki kell, és ki lehet vergődni. Ezzel szemben egy olyan rossz pályán mozgunk, amelyen kisebb és nagyobb válságok végeláthatatlan sora vár ránk. Helyzetünk viszont akkor is méltatlan és dicstelen, ha éppen nem válság dúl, hanem reform vagy konjunktúra szédíti a közvélemény-formálók hiszékeny közönségét. A baj valójában globális, de következményei különbözőképpen oszlanak el a világon, jelentős helyi különbségek alakulnak

16 A Változó Világ Mozgalomról ki. Nekünk itt és most saját feladatainkra kell koncentrálni, felelősen kell gazdálkodni nemzeti kapacitásainkkal. Hiba lenne a világ megváltására, a globális problémák globális megoldására törekedni. De az is hiba lenne, ha önző és rövidlátó módon alakítanánk nemzeti stratégiánkat. A nemzetiszocializmusnál már csak a nemzeti nacionalizmus rosszabb. Magyarországon most nem kedvezőek a körülmények egy jelentős fordulathoz, de annak lehetősége nincs kizárva. Ehhez a legfontosabb előfeltétel annak a történelmi előnynek a feltámasztása lenne, amelyre a magyar társadalom szorgos és alkotó munkával, komoly áldozatok árán szert tett a 20. század második felében. A pozitív fordulat egyik legkomolyabb akadálya a mostani társadalmi elit alkalmatlansága. Azt radikálisan lecserélni illúzió, de egy új mozgalom megjelenése hozzájárulhat egy jelentős átrendeződéshez és megtisztuláshoz. A legfontosabb az lenne, hogy maga az új mozgalom hosszú távon megőrizze tisztaságát és alkalmasságát. A pozitív fordulat másik legkomolyabb akadálya a magyar társadalmat ma jellemző eszmei-szellemi zűrzavar. Nincs pozitív fordulat a munka és a tőke egyidejű elismerése és megbecsülése nélkül, azok korrekt, értékteremtő szövetsége nélkül. Nincs pozitív fordulat, ha a munka és a tőke nem fogadja el a társadalmi érdek autonómiáját, amelyet a tudásnak, ezen belül legkövetkezetesebben az új mozgalomnak kellene képviselnie. Az új mozgalomhoz új eszmék, új formák, új emberek kellenek, de egyúttal szükséges a legjobb nemzeti és európai hagyományok feltámasztása. Különösen az antik kor, a reneszánsz, a felvilágosodás, a polgári és a proletár forradalmak nagyszerű eszményeit, a modern kor ember- és társadalomtudományi eredményeit kell vállalni, és tovább menni az általuk megjelölt irányban.

II. Programot az országnak

17

Civil az ágak között A Változó Világ Mozgalom fontosnak tartja, hogy minél gyakrabban emlékeztessen a hatalom megosztásának új kihívásaira, és azokra az elvekre, koncepciókra, megoldásokra, amelyeket a VVM javasol ebben a témában. Az egyik alapvető tézisünk, hogy a demokrácia európai modellje hamissá teszi a hatalom klasszikus megosztását, ezzel a hatalom olyan mérvű koncentrációjához vezet, amely mellett a demokrácia is hamissá válik. Ennek a tragikus európai modellnek a lényege az, hogy a parlamenti többség, és ezen keresztül a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom egy vagy több párt birtokába kerül. Erre a drámai torzulásra megoldás lenne egy új modell, amelyben nagyban hasonlít az amerikaira (a végrehajtó hatalom fejének közvetlen választása), de amelynek egy másik meghatározó eleme lenne az állam és a politika határozott szétválasztása, olyan szétválasztás, amely hasonló az állam és egyház – elvárható – szétválasztásához. Sajnos, reálisan nézve, ma Magyarországon nincsenek meg a feltételek a társadalmi-politikai modell korrekciójához. Annál fontosabb a VVM egy másik víziójának ismertetése, megvalósításának ösztönzése. Ez pedig az a felismerés, hogy a klasszikus hatalommegosztással szemben fontos lenne további független hatalmi ágak kialakítása. Ilyen lenne első helyen az Akadémia védőernyője alatt szervezett tudomány, de igen fontos szerepe lenne a civil világnak. Az elmúlt időszakban hangos lett az ország a Norvég Alap körüli botrányoktól. Itt mind a két félnek a másikkal szembeni kritikájában vannak részigazságok, de ami lényeges: a civil szféra méltatlanul kevés támogatást kap, és a neki szánt kevés támogatás is csupán a pénzosztó kegyeit kereső, vagy azokat éppenséggel elnyert szervezetekhez jut.

18

A Változó Világ Mozgalomról

Van-e, lehet-e ennek ellenszere? Avagy talán bele kell nyugodni abba, hogy azt rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt? A kormány ezt a nótát szereti, a Norvég Alap meg azt… Az önszerveződés sem csodaszer, mert minden csoportban jelentkeznek belső problémák, ellentétek stb. De mégis ez lenne az adekvát magatartás, ettől lenne a civil szféra civil szféra, és nem a közigazgatás vagy a szolgáltatóipar egy sajátos területe. Az önszerveződés nem csodaszer, de főleg nem egy könnyű feladat. A pénzszűkösség további csapás. De mégis ez az egyetlen út, amelyen érdemes haladni. És ha a szolidaritás is érvényre jutna ebben a mozgásban, a civil világ maholnap valóban a hatalom egy független ágává nőheti ki magát.

A pártfinanszírozás Általánosan elfogadott vélekedés, hogy a pártok közfinanszírozása indokolt, mi több, csak ennek jelentős növelésével előzhető meg a politikai korrupció. Ezzel szemben a VVM úgy tartja, hogy a fő kérdés az: miképpen tehető a pártfinanszírozás hatékony eszközzé a demokrácia megerősítésében és fejlesztésében? És erre az új kérdésre a VVM-nek válasza is van: az államnak elsősorban nem szabad felhasználású közpénzeket kellene biztosítania a pártoknak, hanem egyrészt finanszírozási kereteket jól meghatározott célokra, másrészt szolgáltatásokat, harmadrészt pedig különféle, ellenszolgáltatással járó megbízási lehetőségeket. Ezekre első lépésben nem kodifikációs javaslatokat, hanem konkrét példákat hoznánk fel.

II. Programot az országnak

19

Finanszírozási keretek Pénzügyi keret tanulmányok készítésére (a tanulmányok készítése állami vagy tudományos, esetleg más akkreditált szervezettől rendelhetők meg) Pénzügyi keret foglalkoztatásra (meghatározott munkakörökben, egyéb feltételekkel, például pályakezdők, idősek, megváltozott munkaképességűek, tudományos fokozattal rendelkezők stb., a támogatás vonatkozhat a közterhekre vagy a bér egy részére) Pénzügyi keret tanulmányi ösztöndíjakra Szolgáltatások Választási tájékoztató füzetek kiadása és eljuttatása minden választóhoz Választási programok biztosítása a rádió és tv-csatornákban Ellenszolgáltatással járó megbízási lehetőségek Hatástanulmányok készítése a törvénytervezetekhez Ezekhez a lehetőségekhez a pártok, illetve a választásokon résztvevők kizárólag normatív módon juthatnak hozzá. Ha ezek a lehetőségek létrejönnek, a pártoknak juttatott minden közvetlen pénztámogatást meg kellene szüntetni.

Likviditási szövetkezetek Ez fontos eszköz a gazdasági válság leküzdéséhez. A Változó Világ Mozgalom likviditási szövetkezetek alapítását javasolja, ami rövidtávon is fontos eszköz lehet a gazdasági válság leküzdésében. Hogyan működnének ezek a likviditási szövetkezetek? Azokat vállalkozások nagyobb csoportjai hoznák létre. Célszerűnek látszik, hogy azok helyileg, egy nagyobb településen vagy egyegy régión belül jöjjenek létre, de más összekötő szempontok alapján is alakulhatnak (például egy-egy ágazatban stb.) Még

20 A Változó Világ Mozgalomról fontosabb kapocs lenne egy közös kiszolgáló bank közreműködése. A likviditási szövetkezet legfőbb feladata a tagok kifizetéseinek meghitelezése. Ebben a szövetkezet, vagyis a tagok által önállóan megállapított szabályokat kellene alkalmazni, a hitelezés forrása pedig a tagok folyószámláinak összesített követelése lenne. A különféle szabályoknak a működés ésszerűségét, biztonságát és igazságosságát kellene szolgálniuk. Így például ki lehetne kötni, hogy a szövetkezet csak bizonyos, a gazdálkodást közvetlenül biztosító kifizetéseket hitelez meg, éspedig csak meghatározott mértékben. A meghitelezett tag pedig köteles lenne a számlájára érkező bevételekből elsőbbséggel visszafizetnie a szövetkezettől kapott hitelt. Ez a konstrukció akkor tudna hatékonyan működni, ha egyrészt a tagok között nagyfokú bizalom áll fenn, és az egyes ügyletek ezzel arányban jönnek létre, másrészt, ha a működtetési költségek szinte elhanyagolhatók. A szükséges bizalmat elsősorban a területi közelség alapozhatja, de emellett elvárható lenne olyan kölcsönös információszolgáltatás a tagok általános és különösen likviditási helyzetéről, amely egyben a szövetkezet több irányú hasznosságát is növelheti. Így például a tag köteles lenne napra kész információval szolgálnia lejárt és várható tartozásairól és követeléseiről. A hitelezést ugyanis a szövetkezet akkor vállalná, ha a várható bevételek valószínűsítik a hitel visszafizetését a szövetkezet által megszabott, általában rövid (30-90 napos) határidőn belül. A vállalt hitelezés aránya és futamideje erősen függhet a tag általánosan megítélt likviditási helyzetétől, ezen belül a várható bevételek megítélésétől (tervezett vagy már számlázott tételekről van-e szó, a vevő megítélése stb.) Végső soron a tagoknak nagyon erős eszközeik lehetnek a kölcsönös bizalom érvényesítésére. Ezt mindenek előtt azzal tudják elérni, hogy szabadon eldönthetik: kinek javára mekkora meghitelezést vállalnak folyószámlájuk terhére. A gyakorlatban ez úgy valósulhat meg,

II. Programot az országnak 21 hogy a tag legelőször megszabja, hogy összességében folyószámlájának hány százalékát hajlandó átengedni hitelezésre (például 10 %-át), utána pedig minden egyes tagra vonatkozóan felállíthat ilyen korlátot (például 1 vagy 5 %-ot). A különféle részletszabályozást egy-egy szövetkezet szabadon, illetve a kiszolgáló bankkal közösen szabhatja meg. Ezek a beállítások a többi tag számára megismerhetők kell, hogy legyenek, ami a kölcsönösség elvét is szolgálja, de így minden tag számára igen fontos és értékes visszajelzésekké válnak. Itt még megemlíthető, hogy a kölcsönös tájékoztatásnak a tartozásokról és követelésekről olyan kedvező következménye lehet, hogy ezt ismerve egyes tagok jelezhetnek egymásnak körbetartozásokat, illetve megelőzhetik olyan harmadik vállalkozás kifizetését, amely más tagtársnak tartozik. A likviditási szövetkezetek hatékony működésének másik feltétele a működési költségek minimális szintje. Ezt az biztosíthatja, ha a működés egy közös bank korszerű elektronikus szolgáltatása. Ehhez az szükséges, hogy a működés szinte kizárólag előre egyeztetett elvek és automatizmusok szerint történjen, megbízható szoftver segítségével, élő banki munkaerő nélkül, a tényleges pénzmozgás minimalizálásával. Mellékes, de kedvező körülmény, hogy a likviditási szövetkezet egyesített követelésére jobb kamatfeltételeket kaphat kiszolgáló bankjától. A kezdeményezés számára fontos lenne magának a bankszektor, továbbá a kormányzat támogató hozzáállása. Ennek minimálisan a működés kedvező szakmai, politikai és jogi feltételeinek biztosítását kellene, hogy jelentse, de e mellett sokat jelentene az is, ha a kiszolgáló bank maga, az egész pénzügyi szektor és maga a költségvetés is vállalna szerepet a likviditási önsegélyezés hatékonyságának és gazdasági jelentőségének növelésében. A társadalmak közvetlenül nem a pénzügyi válságoktól, hanem a nyomukban kialakuló gazdasági recesszióktól szenvednek. A likviditási szövetkezetek jelentős mértékben járulhatná-

22 A Változó Világ Mozgalomról nak ahhoz, hogy a gazdaság élő szövete akkor is működhessen többé-kevésbé egészségesen, ha a nagy pénzkeringési rendszerekben válságok alakulnak ki. Mikróhitelezési rendszerek, takarék- és hitelszövetkezetek, önsegélyező csoportok most is léteznek. Ehhez képes a likviditási szövetkezetek koncepciója más, és talán a mostani gazdasági helyzetben többet tud nyújtani. Ezt a gyakorlat tudná alátámasztani, vagy megcáfolni.

Van kérdésed? Kérdezz! [email protected] Változó Világ Mozgalom www.valtozovilag.hu/vvm

III. Programot a világnak Sürgetjük a világkormány alakítását Ha holnap kezdene munkához a világkormány, akkor is jelentős késésben lennénk. Nem kevesebbről, mint a világbéke megőrzéséről, az emberiség túléléséről van szó. Igen hamar szembesülhetünk világméretű tragédiákkal és katasztrófákkal. Akkor viszont késő lenne szervezni az egységes fellépést. Ma még van esélyünk. Többször jeleztük, hogy az út egy világkormány kialakításához hihetetlenül egyszerű feladat. Nem kellene más, minthogy az, hogy az egyik érintett szervezet vezetője (mondjuk UNESCO vezérigazgatója) vagy egy bölcs állam vezetője (mondjuk Svédország miniszterelnöke) egy kötetlen munkaebédre hívná meg az ENSZ 12 legfontosabb szakosított szervezetének vezetőjét, és természetesen az ENSZ főtitkárát. És íme, a folyamat elindul. Minden résztvevő át fogja érezni a találkozó hasznát – és főképpen történelmi jelentőségét, és így könnyű lesz elhatározni, hogy a továbbiakban rendszeresen találkoznak. Először évente egy alkalommal, később negyedévente, utána havonta… Ez ne legyen senki számára rémisztő, a szent szuverenitásukban lubickoló nemzetvezetők számára sem – ha valamennyire is éreznek felelősséget. Igen, messze lesz a világkormány a mi falunktól, de így is egy közös szervezet ésszerű záróköve lesz az, a demokratikus működés minden ésszerű lehetőségével. Lássuk be, hogy ez a megoldás összemérhetetlenül ésszerűbb, demokratikusabb és előrevivőbb lenne, mint mondjuk egy Bilderberg-csoport vagy annál is titkosabb szervezet. Végül, íme, a meghívandók listája:

A Változó Világ Mozgalomról

24

Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Menekültügyi főbiztos Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) Nemzetközi Fejlesztési Szervezet (UNIDO) Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Nemzetközi Valutaalap (IMF) UNESCO Felelős vezetők, cselekedjetek!

Béke, NATO, ENSZ, békemozgalom A béke veszélyben van. A nemzetközi tendenciák azt vetítik előre, hogy ez a veszély növekedni kell. A béke megőrzése érdekében radikális lépésekre van szükség. Megérett a helyzet a NATO átalakítására. Mindenek előtt az Európai Unió feladata lenne közösen és egységes megoldani védelmét, és ennek alapján egységes szervezetként részt venni a NATO munkájában. A világbéke szempontjából viszont ennél is fontosabb lenne a NATO-t nyitottá tenni, és az ENSZ égisze alá helyezni. Ezek egyszerű és ésszerű javaslatok, de nem lehet nagy reményünk közeli megvalósításukra, ha a nemzetközi közvélemény nem hallatja hangját, ha nem fejt ki nyomást a politikai döntéshozókra. Égető szükség lenne egy új hiteles és hatékony békemozgalomra. Szükség van mozgósításra!

II. Programot az országnak 25 Szükség van minden felelős és békeszerető ember közreműködésére! Szükség van rád!

3. Európa kihívásai Alapvető kérdés az európai integráció programja. Komoly tévedés, valóságos zsákutca az a vélekedés, hogy az integráció előbbre vétele nem más mint kisebb-nagyobb lépések sorozata az Európai Egyesült Államok irányába. Ez a fajta végső integráció helyes és szükségszerű folyamat, amelyet a világ fejlődése, különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő túlsúlya sürgetővé is tesz. Mégis, reálisabb és hatékonyabb feladat lenne az Európában hosszú ideje elnyomott vagy éppen rosszul kezelt regionalizálás. Ezt a mozgást két síkon párhuzamosan kellene ösztönözni. Az egyik szint államok feletti, a másik államon belüli. Ha csak az egyik szinten történnek mozgások, az jóval nagyobb kockázatokkal járna, mintha ezek mozgások kellően kompenzálnák, kiegyensúlyoznák egymást. Így például az egyik nagy tartaléka a belső integráció gyorsításának lehetne Németország és Ausztria egyesülése. Ennek többé nem lehet akadálya a nyolcvan évvel ezelőtt kierőszakolt tragikus anschluss bénító hatása. Ebben az esetben a belső regionalizálás egyébként sem jelentene gondot, hiszen az NSZKban és Ausztriában kialakított és kiválóan működő tartományok önmagukban követendő példát adnak a kontinens többi részének. Skandinávia és a Baltikum integrációja már nem lehetne egyből ennyire mély, de így komoly előnyt biztosítana. Még többet ígérne az északi, illetve a déli szláv államok integrációja, amelyet politikai előítéletek megkeseríthetnek és késleltethetnek, de akadályozni nem lesznek képesek. Ez természetesen nem a régi

26 A Változó Világ Mozgalomról Jugoszlávia és Csehország restaurációja, hanem szervesen összetartozó részek szerves összenövése. Jóval bonyolultabb a latin térség (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) és a brit térség (Egyesült Királyság, Írország) helyzete, különösen a hiányzó – vagy éppenséggel elnyomott – belső regionalizáció miatt. Így Franciaország előbb-utóbb kénytelen lesz valamilyen önállóságot biztosítani Korzikának, Bretagne-nak és talán még néhány további régiónak. Hasonlóképpen Spanyolországnak lesz feladata Baszkfölddel és Katalóniával; Olaszországnak Lombardiával stb.; az Egyesült Királyságnak Skóciával, Wells-szel, Észak-Írországgal stb. Talán legkuszább a helyzet Délkelet-Európával, Magyarországtól Ciprusig. Magyarország a mélyebb integráció szintjén kakukk-tojás lenne az északi szláv államok körében. Ennél már a német-osztrák integrációhoz való csatlakozás is eredményesebb lehet. Jóval vonzóbb változat lehet egy magyar-román unió, amelyen belül már inkább reális lehet Erdély és Székelyföld regionalizálása. Egy ilyen termékeny és sokat ígérő fordulatot az európai integráció kezelésében az tudná méltó módon megkoronázni, ha Európa bajnokává válna egy világkormányzat létrehozásának.

Európa ünnepe Ünnepeljük közösen július 14.-ét! Ez a francia történelem, de talán az egész történelem legszebb napja! – állította 1880-ban az a francia szenátor, aki előterjesztette az új, egy cikkelyt tartalmazó törvényjavaslatot július 14. francia nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Nem vitás, hogy a modern Európa számára ez valóban a legszebb ünnepnap. E nélkül a nap nélkül, a nélkül, amit ez a nap jelképez, ma Európa nem lenne az, amivé tették polgárai, és amire joggal büszkék vagyunk. Azóta – kisebb megszakításokkal – Franciaország pompás össznépi ünnepségekkel emlékezik

II. Programot az országnak 27 meg a forradalom nagy napjáról. A francia nép sok barátja, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát valló megannyi európai polgár is sajátjának érzi ezt az ünnepet, megemlékezik róla, ha módja van rá, örömmel, felemelő érzésekkel vesz részt megünneplésében. Nincsen más, szépségében és jelentőségében ehhez fogható közös ünnepünk. Éppen ezért fontos lenne tudatosan és teljes mértékben közös ügyként vállalni július 14. közös megünneplését. Legyen ez szabad polgári kezdeményezés! Nem kell, hogy az Európai Unió intézményei intézményesítsék azt, jogi formában kanonizálják. Először maguk a polgárok vállalják fel, maguk találják fel a megünneplés módját, formáját, maguk gondolják végig az ehhez társuló régi és új gondolatokat, érzéseket, eszméket. Ünnepeljük közösen július 14.-ét! Szabadságot, egyenlőséget és testvériséget Európának!

Van kérdésed? Kérdezz! [email protected] Változó Világ Mozgalom www.valtozovilag.hu/vvm

IV. Programot az embernek Munka és tőke A szociális demokráciában alapvető cél a szükséges anyagi és szellemi javak környezet- és jövőtudatos, fenntartható biztosítása, és azok igazságos elosztása. Ez az elosztás csak akkor lehet igazságos, ha - mindenki érdeme szerint részesül a javakból, - senki nem lesz kitéve méltatlan nélkülözésnek, - végül a közösség nem engedi meg, hogy szakadék legyen a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévők között. A modern fejlődés kezdeti időszakában szigorú és feltétlen piaci diktatúra érvényesült. Akkor a magántulajdon szó szerint szentséggé vált: - a magántulajdon sérthetetlen volt, közösségi érdekből történő elkobzása, államosítása ismeretlen volt (legfeljebb, ha rablása legálisnak volt beállítható), - a magántulajdonosnak minden eszköz meg volt engedve tulajdona védelme érdekében, akár fegyver használata, akár háború indítása (ez értelemszerűen az állam szent kötelessége volt, teljesítette is rendesen, milliók életének feláldozásával), - szent volt a vállalkozás szabadsága, senki nem korlátozhatta azt, - senki nem szólhatott bele a magántulajdonos vállalkozásába, - szent és sérthetetlen volt a vállalkozás gyümölcse, a profit. Ebben a kapitalista berendezkedésben a munkájukból élő emberek tömege sorsszerűen ki volt rekesztve a tulajdonosok klubjából.

30

A Változó Világ Mozgalomról

Csakhogy ez nem a piac, hanem a diktatúra következménye volt. Ezt Marx alábecsülte, részben félreértette. Az ő modelljében a vállalkozás egyszereplős játék. A magántulajdonos megalapít egy vállalkozást, működtetéséhez folyamatosan vásárolt nyersanyagokat, gépeket, energiát, szolgáltatásokat és munkaerőt. A munkaerőt a tőkés birtokának vaskerítésén keresztül kiszívja az oda sereglő bérmunkásokból, de ők magukat soha be nem engedi a birtok területére. Így magától értetődő, hogy a vállalkozás teljes profitja maradéktalanul az övé. A szituáció félre van értve (aminek a tőkés a legjobban örül), de következményei, a munkabérből élők folyamatos elszegényedése és elidegenedése tragikus méretekben jelentkeznek. Igazi történelmi fordulópontnak tekinthető a profit első állami adóztatása. Minden adónak valamilyen szerepe van a társadalom működése szempontjából. Ilyen szempontból szinte mellékes, hogy az állam mit és hogyan adóztat. Például Hollandiában évszázadokon keresztül az ablakba tett függöny után is szedtek adót. A profit adóztatása viszont szinte kopernikuszi fordulatot hozott az addigi kapitalista rendszerben. Az, hogy az állam elviszi a profit mondjuk 10%-át kimondatlanul is azzal egyenértékű, hogy az állam, azaz a közösség olyan jogosítványt szerzett magának, amilyen egy (társ)tulajdonost illetne. Az állam ezt a jogosítványt egyoldalú aktussal szerezte meg, ami nem éppen illendő a piactéren. Mégis, megszületett a precedens. Ezek után végképp érthetetlen, miért nem indult el egy tisztességes alkufolyamat tőkés és bérmunkás között? Miért ad abszurdum (?) nem a bérmunkás vonja be a tőkés tőkéjét saját, de leginkább egy közös vállalkozásba? A bérmunkások kemény évszázados harcot folytattak, és folytatnak ma is különféle jogaikért, anyagi és egyéb követeléseik teljesítéséért, de csak kevés és zömében sikertelen kísérlet történt a munka és tőke történelmi együttműködésének kiépítésére.

IV. Programot az embernek 31 Ezzel szemben elkezdődött az egyre radikálisabb kommunista mozgalom, amely nem együttműködést keresett a tőkével, hanem annak teljes megszüntetését. A nyers kommunizmus csődöt mondott, de a kapitalizmus sem vált alkalmassá a történelmi problémák megoldására. Van esély, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus romjain felépíthető szociális demokrácia képessé válik az előttünk tornyosuló történelmi problémák megoldására. Ezen az úton az első lépés a tőke profitjának megadóztatása volt, de az előttünk álló út még hosszú. Két területen a modern társadalmak komoly eredményeket értek el. Évszázados, ma is éles harcok árán kialakult - egy viszonylag racionális és hatékony közteherviselési rendszer, - egy viszonylag méltányos nyugdíjrendszer. A kommunizmus vereségei, a kapitalizmus válságai most komoly fenyegetést jelentenek e két fontos rendszer számára. Itt pedig nem visszafordulásra, hanem további fejlődésre, igazi fordulatra van szükség.

A békés társadalmasításért Hegel, a nagy német gondolkodó vallotta: ami valóságos, az ésszerű. Kapott is ezért mindenféle kritikát. A Változó Világ Mozgalom azt vallja: ami valóságos probléma, arra van ésszerű megoldás. Ma a társadalom számára a növekvő szociális különbségek, a szegények mérhetetlen elszegényedése, a gazdagok mérhetetlen gazdagodása valóságos probléma. Olyan valóságos probléma, amely komolyan fenyeget azzal, hogy kilép a valóságos problémák körébe, és történelmi katasztrófává válik. Mi lehet a megoldás? Erre nem elég egy megoldást kiemelni, hanem legalább 12-ből kell összeállítani egy programot. De egy megoldás is csillapíthatja a robbanásveszélyt, indíthat pozitív

32 A Változó Világ Mozgalomról folyamatokat. Egy időben nagy reményeket fűztek a Tobinadóhoz, amelyeket nem is szabad feladni, bár be kell látni, hogy ez a megoldás nem ígér drámai változásokat. A Változó Világ Mozgalom most egy másik megoldást javasol egy stratégia irányba: a vagyon folyamatos, békés és szerves („normatív”) társadalmisítása. Ennek egyik módszere különösen egyszerű és igazságos: minden közbeszerzésnél ki kellene kötni, hogy az ár 5%-ával a nyertes megemeli törzstőkéjét és azt az államnak (önkormányzatnak) engedményezi. Könnyű belátni, mi történne egy olyan akár tipikusnak is mondható esetben, amikor egypár millió forintos törzstőkével rendelkező cég elnyer egy több milliárdos megrendelést. Még könnyebb belátni, mi lesz az akár kicsi, akár nagy törzstőkével rendelkező vállalkozások reakciója erre a javaslatra. Abban viszont lehet és kell bízni, hogy a társadalom, és főleg a becsületes szakemberek felveszik és megnyerik a harcot a javaslat ésszerű megvalósításáért. Várjuk minden elkötelezett ember közreműködését és támogatását.

A gyógyszeripar társadalmasítása A Változó Világ Mozgalom azt vallja, hogy a társadalom szükség van olyan mechanizmusokra, amelyek révén folyamatosan, hatékonyan és konfliktusmentesen zajlik a privatizált társadalmi termelőerők újratársadalmasítása. Ezt ésszerűen csak a különböző szektorok sajátosságainak, ezen belül fontosságának figyelembe vételével történhet. Hosszú ideje ilyen kritikus, társadalmasításra érett szektor a gyógyszeripar, amely mindenféle összeesküvés-elméletek, de főleg valóságos problémák és feszültségek forrása. Itt a társadalmasítás útja az lehetne, ha a gyógyszervásárlók egyéni „gyógyszeripar-fejlesztési” számlákkal rendelkeznének, amelyekre kerülne a gyógyszervásárlásaik néhány (például 5)

IV. Programot az embernek 33 százaléka. Az ezeken a számlákon lévő pénzt a számlatulajdonosok vagy esetleg az általuk megbízott egészségpénztárak, szakosított pénzügyi szervezetek stb. csak befektetésre használhatnák a gyógyszeriparban. Indokolt lenne, ha ezek a befektetések más, ésszerűen megkülönböztetett státuszt kapnának, mint a gyógyszeripar egyszerű „pénzügyi” befektetői. Ezáltal a hatalmas profitmaximalizálási nyomás csökkenne, de főleg kedvezőbb feltételek mellett működne a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés. Könnyű belátni, hogy ez a modell egy sor hasonló szektorban, így mindenek előtt a helyi közműveknél, az energia- és a kommunikációszektornál is alkalmazható lenne.

Menhely, nyughely könyveknek A Változó Világ pályázatot ír ki könyv-menhelyek és könyvtemetők létesítésére. Minden könyvnek van sorsa. Minden egyes könyvnek is. És a vége nem mindig jó. Az a társadalom, amely megbecsüli a könyveket, köteles lenne gondoskodni a gazdátlanná vált, de különösen a már használhatatlanná váló könyvekről. Sok könyvtisztelő ember szerint méltatlan, mi több, bűn a szemétbe dobni egy könyvet. Elégetése is gyalázatos emlékeket ébreszt. Nagy szükség lenne olyan helyiségekre, könyv-menhelyekre, ahol tárolni lehetne nem csak kiadók és kereskedők elfekvő könyvkészleteit, megszűnő szervezetek könyvtárállományát, de a magánszemélyek fölöslegessé váló könyveit is (például az antikváriusok számára értéktelen könyvhagyatékok). Nagy szükség lenne olyan helyiségekre, könyvtemetőkre, ahol őrizni lehetne a végképpen használhatatlanná váló könyveket.

34

A Változó Világ Mozgalomról

Egyes hagyományok ismerik ezt az intézményt, de azt hangsúlyosan szent könyvekre tartogatják. De ki mondhatja egy jó könyvről, hogy az nem szent? Számítunk, hogy erre a pályázati felhívásra jelentkeznek üresen álló helységeket kezelő költségvetési szervek, intézmények, önkormányzatok (különösen kistelepülésekről), gazdasági társaságok, kulturális, szakmai, nonprofit stb. szervezetek, magánszemélyek. A pályázóktól – talán szokatlan módon – elsősorban felajánlásokat várunk, amelyek lehetnek a célnak megfelelő helyiség, őrzési, marketing vagy egyéb szolgáltatás, könyvkészlet, könyvespolcok, pénzadományok. Természetesen a pályázók komplett terveket, illetve támogatási igényeket is jelenthetnek be. Minden pályázó oklevelet és nyilvános elismerést kap, minden jó pályázat hasznosításához a szükséges szakmai és szervező munkát biztosítjuk. Anyagi támogatást viszont a felajánlások erejéig tudunk biztosítani. Jelen kiírás végső határideje 2014. december 31. A jelentkezés és értékelés folyamatos. Minden érdeklődésre készséggel válaszolunk. Ilyen esetben kérjük, hogy emailben keressék a kiírót a [email protected] címen.

Van kérdésed? Kérdezz! [email protected] Változó Világ Mozgalom www.valtozovilag.hu/vvm

V. A mozgalom születése A Változó Világ Mozgalom születésnapja 2001. július 22. De mit is jelent ez?

1. Kezdetben volt a Változó Világ 1995 őszén Magyarországon Változó Világ néven új ismeretterjesztő könyvsorozat indult el. A sorozat a méltán klasszikussá vált francia Que Sais-Je ? [magyarul: Mit Tudok Én?] (QSJ) sorozat példáját követte, így többek között szigorúan ragaszkodik egy kényelmes zsebformátumhoz és a fix, 128 oldalas terjedelemhez. Ennél is fontosabb viszont a sorozat tartalmi igényessége és enciklopédikus jellege, az állandó törekvés, hogy a kis kötetekben foglalt tudás hitelesen, világosan és élvezetesen legyen közvetítve. A QSJ a modern francia történelem egyik legtragikusabb pillanatában, a náci megszállás kezdetén fogant, míg a Változó Világ a kapitalizmus magyarországi restaurációjának kezdetén született. A két sorozat hasonlóságának igazából nincs különösebb jelentősége. A francia sorozat, amely – talán nem egészen véletlenül éppen akkor átélt egy nagyobb válságot, és kénytelen volt átalakulni sajátos szövetkezetből egy klasszikus gazdasági társasággá – következetesen és eredményesen működött, katalógusa pedig átlépte a hihetetlennek látszó 4000-es számot. És bár a QSJ szerkesztősége szemmel láthatóan társadalmilag elkötelezett, és nem idegenkedik az innovációtól sem (több lépésben felújította a sorozat félévszázados arculatát, wiki szoftverre tette katalógusát, megteremtett egy új kötettípust, ambiciózuson és

36 A Változó Világ Mozgalomról nem sikertelenül foglalkozik szerzői jogainak nemzetközi forgalmával), a francia sorozat megmaradt annak, ami: egy könyvkiadási projekt. Ezzel szemben a Változó Világ – kezdetben inkább spontán módon, de hamarjában tudatosan – egy más, izgalmas úton, más cél felé indult el, és ez a cél: egy társadalmi projekt. Így még az indulást követő év, 1996 elején a Változó Világ szerkesztősége hagyományteremtő szándékkal meghirdette A tudás 10 napja rendezvénysorozatát, a sorozat 10 főtémaköre tiszteletére, azokat november első 10 napja között szétosztva. És itt következett be az első figyelemre méltó véletlen: néhány héttel később a kormány elhatározta, hogy november 3. lesz a magyar tudomány napja. Ennek folytatásaként a Magyar Tudományos Akadémia is meghirdette A magyar tudomány napjait, természetesen novemberre, amiből a későbbi években A magyar tudomány hónapja lett. Egy másik, még jelentősebb véletlen a UNESCO 2000-ben hozott döntése, amely november 10-ikét nyilvánította ki a tudomány napjává, tehát azt a napot, amely A tudás 10 napjában kezdettől fogva a tudományoknak volt szentelve. Ezernyi más apró siker és kudarc, visszhang és visszhangtalanság, jel és véletlen, belső és külső impulzus terelte a Változó Világ fejlődését. Másfél évtized alatt 80 kötet jelent meg, ezen belül 8 kötet 5 idegen nyelven. Tucatnyi új kezdeményezés és megannyi – folyamatosan hirdetett – pályázat született, amely már határozottan túlmutatott a hagyományos könyvkiadási kereteken. Időközben – kísérletképpen már 1997-ben, önállóan, saját névvel 2000-ben - létrejött a Változó Világ internetportál, ami jelentősen bővítette a lehetőségeket különféle közösségformáló szolgáltatásokhoz, kezdeményezésekhez. 1998 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Xeroxstandon elkészült az első magyar digitálisan előállított könyv, 2007 óta az egész sorozat áttért a folyamatos digitális nyomtatás-

V. A mozgalom születése 37 ra, ezzel nagyszerű perspektívát biztosítva akár egy a francia nagytestvér példányszámával is vetélkedő tudásbázis számára. Ezt tetézve, a Változó Világ 2008-ban egy különleges, nagyszerű hármassággá vált: az 1995 novemberében indított Változó Világ könyvsorozat, a 2000 decemberében létrehozott Változó Világ Internetportál, és a 2008 novemberében meghirdetett Változó Világ Közössége. Ennek az új háromságnak hármas jelszava: Tudás, közösség, öröm! A tudás a létezés hatalma, a közösség a létezés erkölcse, az öröm a létezés értelme. Sokak számára érthetetlen, hogy ilyen szakmai eredmények mellett, miért maradt a Változó Világ gyakorlatilag marginális jelenség? Ennek több oka van. A rendszerváltás után Magyarországon a könyvvilág az egyik legnagyobb átalakuláson ment át. Lényegében teljesen szétestek a régi, jól működő intézmények. A könyvkereskedelmi piac olyan kezekbe került, amelyek Európa legmagasabb árrését érték el (ennek ellenére igen ritkán számoltak el korrekt módon a kiszolgáltatott kiadókkal). A piacot elárasztotta irdatlan mennyiségű pornografikus, vallásos, okkult, reakciós, szenzációhajhász és egyéb szennyirodalom. Ebben a helyzetben nem volt kis teljesítmény, hogy a Változó Világ kötetei hosszú ideig ott voltak megtalálhatók a jobb könyvesboltokban Budapesten és vidéken, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók százaira került sor az egész országban. Ugyanakkor ez egyre nehezebben volt biztosítható, így a 2010 óta a sorozat kötetei – leszámítva a rendszeres könyvesbolti és egyéb akciókat – elsősorban az interneten rendelhetők meg. Egy másik nyomós oka a Változó Világ marginális helyzetének a kiadó szigorúan őrzött eszmei és pénzügyi függetlensége. Ez kétségtelenül sebezhetővé tette, kapott is nem kevés sebet. Ez nem csak emlékeztette arra, hogy nincs egy elefántcsonttoronyban, hanem egyenesen az emésztő társadalmi problémák tisztítótűzében tartotta. Ez végül nagymértékben segített meglépni egy döntő lépést a Változó Világ Mozgalom (VVM) meghirdetésével.

38

A Változó Világ Mozgalomról

2. A mozgalom küldetése A Változó Világ Mozgalom (VVM) küldetése munkálkodni egy sor fontos feladaton: – a tudás révén jobban megérteni a világot, amelyben élünk; – emlékezni mindazokra az alapvető célokra, nemes eszményekre, amelyek vezérelték az emberi szellemet az évezredek során; – világosan megfogalmazni a mai nemzedékek megújuló közös céljait, e nemzedékekre háruló új feladatokat; – minél több erőt felszabadítani és egyesíteni a közös célok eléréséhez. A mozgalom az emberiségben összegyülemlett hatalmas tudás iránt tiszteletet, őszinte alázatot táplál, de fontosnak tartja az újítást is. Működésében a mozgalom számára fő támasz a VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozat és internetportál, ugyanakkor szükségesnek és fontosnak tartja, hogy valóságos mozgalomként fejlődjön, egyre többet tegyen, felelősséggel kihasználva a rendelkezésre álló lehetőségeket, és éberen őrködve függetlenségén és önállóságán. A mozgalom fel van készülve számtalan kihívásra, amelyekre legtöbbször újszerű válaszokat kell adnia. A mozgalom meggyőződése összecseng Ray Bradbury szavaival: „Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.” A mozgalom nyílt kapukkal fogadja a gondolkodó emberek érdeklődését, a gondolkodó és tenni akaró emberek csatlakozását.

V. A mozgalom születése 39 A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM szolgálni akar. Szolgálni akarja az ember boldogságát, szolgálni akarja az emberi haladást. Olyan nemes és fontos célokat kíván szolgálni, amilyenek évezredek óta vezérlik az emberi szellemet. Nem új célokat kíván hirdetni a VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM, de hozzá kíván járulni ahhoz, hogy ezek a nemes és fontos célok fényesebben világítsanak, hogy jobban értsük meg a világot, amelyben élünk, hogy több erő szabaduljon fel az emberekben céljaik, boldogulásuk és boldogságuk eléréséhez. Ebben a törekvésében a VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM számára kiindulópont és jelkép a VÁLTOZÓ VILÁG Könyvkiadó azonos tartalmú szolgálata. Kiindulópont ez a szó szoros értelmében, mert a mozgalom is az ismeretek, a tudás terjesztésében teszi meg első lépéseit. Jelkép viszont azért, mert a VÁLTOZÓ VILÁG Könyvkiadó is tanúsította már eddigi szolgálatával Ray Bradbury szavait: „Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.” Ugyanakkor a VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM szükségesnek és fontosnak érzi, hogy valóságos mozgalomként fejlődjön, egyre többet és többet tegyen, felelősséggel kihasználva a rendelkezésre álló lehetőségeket, és ugyanolyan felelősséggel át nem lépve azokon. A kezdeti ismeretterjesztő és művelődési jellegén túl, a mozgalom tudományos, közösségépítő, karitatív – és ha szükségessé válik – politikai jelleget is nyerhet. Ez nem öncél, még kevésbé reális közeli perspektíva, de ennek lehetőségét becsületesen ki kell mondani. Ennek mélyebb alapja az a meggyőződés, hogy a mozgalomnak fel kell készülnie számtalan kihívásra, amelyekre nem ritkán valóban újszerű válaszokat kell adnia. A mozgalom az emberiségben összegyülemlett hatalmas tudás iránt feltétlen tiszteletet, őszinte alázatot táplál, de lehetségesnek és elismerendőnek tartja a valódi újítást is. Ezért a mozgalom különösen őrködik majd

40 A Változó Világ Mozgalomról függetlenségén és önállóságán, sem közvetlenül sem közvetve nem kíván betagolódni meglévő mozgalmi, tudományos, karitatív, politikai stb. struktúrákba. A legfőbb értékek, amelyek szolgálatát vállalja a Változó Világ Mozgalom: Béke Munka Tanulás Egészség Művelődés Életöröm Alkotás Szeretet Szabadság Felelősség 1. Egyetlen nép, embercsoport vagy egyes ember nem jogosíthatja fel magát, hogy más népeket, embercsoportokat vagy egyes embereket háborúba sodorja, gyilkolja, veszélyeztesse, kínozza. A civilizációnk egyik alapvető szellemi öröksége kimondja: Ne ölj. Aki ezt elfogadja, annak kompromisszumok nélkül el kell utasítania a „Ne ölj, ha nem indokolt!” barbár szabályát. Soha nem élhet békében mindenki, amíg lesz, aki indíthat háborút. Soha nem élhet erőszaktól való fenyegetettség nélkül mindenki, amíg megmaradnak a világon az erőszak jogi és tárgyi eszközei. Soha nem élhet biztonságban mindenki, amíg a társadalom nem követ el feltétel nélkül és egységesen minden szükségeset a biztonság fenntartásához. 2. A munka jog és kötelesség minden cselekvőképes ember számára, a korosztályi sajátosságok figyelembevétele mellett, 5 éves kortól halálig. Teljességgel elfogadhatatlan az, hogy a társadalom eltűri a munkanélküliség jelenségét.

V. A mozgalom születése 41 3. A tanulás, az egészség, a művelődés és az életöröm lehetősége mindenki számára legyen hozzáférhető, anyagi akadályok nélkül, a társadalombiztosítás alapján, egy életen át! 7. Alkotást! 8. Szeretetet! 9. Szabadságot! 10. Felelősséget! Az alapértékeket csak akkor tudjuk igazán szolgálni, ha kompromisszumok nélkül szolgáljuk az igazi értékeket.

Az MTI Országos Sajtószolgálata (MTI-OS) útján közzétett közlemények

2012 1/15 Az ismeretek tiszteletéről és az ő terjesztésük fontosságáról – 2012. szeptember 25. http://os.mti.hu/hirek/78014/az_ismeretek_tiszteleterol_es_az _o_terjesztesuk_fontossagarol 2/15 Olvasva jó! – 2012. november 7. http://os.mti.hu/hirek/79346/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 3/15 Esély a cigányság számára – 2012. november 22. http://os.mti.hu/hirek/79966/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 4/15 A tudomány a vezető erő – 2012. december 3. http://os.mti.hu/hirek/80405/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 5/15 A humános büntetőjogért – 2012. december 6. http://os.mti.hu/hirek/80553/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 6/15 Az ünneplésről – 2012. december 10. http://os.mti.hu/hirek/80723/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

A Változó Világ Mozgalomról 7/15 Norvégiáról és az EU-ról – 2012. december 12. http://os.mti.hu/hirek/80833/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 8/15 Az állam és politika szétválasztásáról 2012. december 15. http://os.mti.hu/hirek/81004/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 9/15 A kiszolgáltatottságról – 2012. december 17. http://os.mti.hu/hirek/81033/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 10/15 A valódi hatalommegosztásról 2012. december 20. http://os.mti.hu/hirek/81185/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 11/15 Az adósságról és a nemes célokról 2012. december 23. http://os.mti.hu/hirek/81278/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 12/15 A politika becsületéről – 2012. december 27. http://os.mti.hu/hirek/81292/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 13/15 Az innovációról – 2012. december 28. http://os.mti.hu/hirek/81311/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 14/15 Az igazságosságról – 2012. december 29. http://os.mti.hu/hirek/81347/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 15/15 Az örömről – 2012. december 31. http://os.mti.hu/hirek/81406/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

42

2013 1/15 A világkormányról – 2013. november 25. http://os.mti.hu/hirek/92323/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 2/15 Mindenkit várunk! – 2013. december 2. http://os.mti.hu/hirek/92564/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

V. A mozgalom születése

43

3/15 A népszuverenitás – 2013. december 6. http://os.mti.hu/hirek/92724/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 4/15 A meditáció – 2013. december 9. http://os.mti.hu/hirek/92807/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 5/15 A hatalom megosztásáról – 2013. december 17. http://os.mti.hu/hirek/93113/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 6/15 A törvényhozó és a végrehajtó hatalom megosztása – 2013. december 20. http://os.mti.hu/hirek/93258/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 7/15 Állam és politika – 2013. december 20. http://os.mti.hu/hirek/93288/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 8/15 Állam és egyház – 2013. december 21. http://os.mti.hu/hirek/93331/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 9/15 Állam és nemzet – 2013. december 22. http://os.mti.hu/hirek/93339/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 10/15 Állam és polgári szférák – 2013. december 28. http://os.mti.hu/hirek/93379/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 11/15 Kormányzat és fejlesztés – 2013. december 29. http://os.mti.hu/hirek/93388/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 12/15 Igazságszolgáltatás és kapcsolt részek – 2013. december 29. http://os.mti.hu/hirek/93400/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 13/15 2013-ról – 2013. december 30. http://os.mti.hu/hirek/93408/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye 14/15 A választásokról – 2013. december 30. http://os.mti.hu/hirek/93442/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

A Változó Világ Mozgalomról 15/15 2014-ről – 2013. december 31. http://os.mti.hu/hirek/93452/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

44

Van kérdésed? Kérdezz! [email protected] Változó Világ Mozgalom www.valtozovilag.hu/vvm

VI. Programot a mozgalomnak A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM most még csak barátok és ismerősök együttgondolkodása, eszmecseréje. Várjuk újabb barátok és ismerősök csatlakozását. És várjuk azt a pillanatot, amikor tenni akaró emberek színre lépése nyomán elkezdődik a tényleges mozgalmi szervezés. Követelmények a követőkkel szemben: - legalább két idős embert kell gondozni - legalább két nőt kell szeretni - legalább két gyereket kell nevelni és támogatni - legalább két nyelvet kell ismerni és állandóan tanulmányozni - legalább két kenyérkereső szakmát kell ismerni és gyakorolni - legalább két történelmi személyiséget kell ismerni és tanulmányozni - legalább két szerzőt kell ismerni és tanulmányozni - legalább két, ezen belül legalább egy jelentős élő vallást kell ismerni és tanulmányozni - legalább két sportot, ezen belül legalább egy versenyjátékot kell ismerni és gyakorolni - legalább két kézügyességi mutatványt kell ismerni és gyakorolni

46

A Változó Világ Mozgalomról

A szociális demokrácia Az emberek hosszú évezredek óta közösségekben élnek, olyan közösségekben, amelyeknek működése egyre meghatározóbb az ember élete szempontjából. A közösség működése sokszor nagyobb jelentőséggel bír, mint a természeti környezet milyensége. Termékeny alföldön is élhetnek nyomorultul emberek, a sivatagban vagy a jég birodalmában is élhetnek boldog emberek. Azt látjuk általános gyakorlatnak, hogy egy közösségen belül különböző csoportok alakulnak: vannak gazdagok és szegények, elnyomottak és elnyomók, urak és szolgák. Azt látjuk, hogy ezekben a közösségekben nem csak jelentős különbségek alakulnak ki az emberek között, de ezek a különbségek könnyen ellentétekké válnak, súlyos konfliktusokhoz, a közösségek rossz működéséhez vezetnek. Ezek a problémák többnyire mindenkit elérnek, az urak és a gazdagok sincsenek biztonságban. A közösségek fokról-fokra többet fordítanak erőforrásaikból az ellentétek kezelésére, mint az emberek jólétére. Az emberek évezredek óta gondolkoznak a közösségek jó átalakításán. Azt sokan látják, hogy ahogy minden az életben, így maguk a közösségek is változnak. Tehát igen is lehet azokon tudatosan, az emberek érdekében változtatni. Minden korban voltak gondolkodók, akik igyekeztek megérteni a közösségek működésének törvényszerűségeit, a rossz működés okait, kidolgozni javaslatokat, terveket a közösségek jobbá tételére. Így kialakultak általános fogalmak és eszmék. Olyan fogalmak, mint állam, polgár, társadalom, politika, jobb- és baloldal, olyan eszmék, mint igazságosság, szabadság, demokrácia, haladás. Már az ókori gondolkodók alakítottak különféle modelleket és rendszereket. Ezek ritkán jártak konkrét eredményekkel, mint például Platón elképzelései az államról, de évszázadokon át

VI. Programot a mozgalomnak 47 termékenyen hatottak a későbbi korok gondolkodóira. Ezzel együtt szinte minden korban akadtak bölcs gondolkodók, akik az uralkodók szolgálatába álltak, és kisebb-nagyobb befolyással voltak a történelem alakulására, ahogy például Arisztotelész, aki Nagy Sándor tanítója és tanácsadója volt. Az elmúlt évezredekben tervszerű közösségalakító munkát különféle vallások és szekták végeztek, de tartós és kedvező eredmények nélkül. A reformációt és a reneszánszt követő viharos európai fejlődés mélyreható közösség-átalakítást indított el. Ez döntő részben az ipar és a kereskedelem, egy szóval a tőke spontán munkája volt, de a felvilágosítás, majd a forradalmak kora egy sor gondolkodót adott a modern társadalomnak. Döbbenetes módon, a soha nem látott fejlődés, az emberi szellem által elért szédületes csúcsok iszonyatos szenvedést zúdítottak az emberekre. Ekkor születtek, immár a tudomány igényével újabb forradalmi társadalom-átalakító elméletek. A Marx tanításaival felvértezett munkásmozgalmak harcolni kezdtek egy új társadalmi rend, a kommunizmus kialakításáért. Ez a mozgalom először 1917-ben Oroszországban, nem sokkal később még több tucat országban, beleértve Kínát győzött, egy radikálisan új társadalmi berendezkedést és életmódot honosítva. A kommunizmus megjelenése a Földön sokak számára lelkesítő győzelem volt, amely előrevetítette egy osztályok nélküli társadalom, egy békés világ felépítésének vízióját. Ezzel viszont a világ két ellenséges részre szakadt. Kapitalizmus és kommunizmus halálos ellensége lett egymásnak. Elkezdődött egy világméretű polgárháború, amelyben a kapitalizmus 1989-ben jelentős csatát nyert, az ős ellenség Szovjetunió ellen. A kapitalizmust sokáig ezt végső és totális győzelemnek akarta láttatni a kommunizmus fölött, de hamarosan el kellett csöndesednie, hiszen a kommunizmus igazi óriása időközben Kína lett, amely hamarosan az egész világ megközelíthetetlen szuperhatalma

48 A Változó Világ Mozgalomról lesz, változatlanul a sajátos – és a külvilágban eléggé kevéssé ismert – kínai kommunizmust követve. Marx annak idején úgy gondolta, a kapitalizmus túlhaladása véget vet az antagonisztikus osztályokra tagolódó társadalmaknak, az emberiség előtörténetének. A kapitalizmus apologétái viszont egyenesen a történelem végét vizionálták az 1989-es győzelem után. A zavaros ezredvég, amelyben most élünk, drámai erővel teszi fel a kérdést: hogyan tovább? Alig lehet kétséges, hogy a kapitalizmus, ahogy eddig megismertük, nem alkalmas a közösség jobbá tételére az elkövetkező évszázadokban. Alig lehet kétséges, hogy a kommunizmus, ahogy eddig megismertük, sem alkalmas a közösség jobbá tételére az elkövetkező évszázadokban. Nincs embertelenebb és gyalázatosabb az emberi történelemben, mint a piaci diktatúra. Nem lehetünk büszkék a szociális diktatúrára. Nem számíthatunk a piaci demokráciára. Még nem ismerjük igazán a szociális demokráciát. Tudnunk kell, hogy a piaci diktatúra kísértete még itt van a Földön! Tudnunk kell, hogy a szociális diktatúra kísértete még itt van a Földön! Tudnunk kell, hogy a piaci demokrácia csak erős, virágzó és bölcs társadalmak sérülékeny vívmánya. Tudnunk kell, hogy a jövő egy szociális demokrácia alapján építhető.

VI. Programot a mozgalomnak

49

Öt név Az elmúlt évszázadban világképünk mély változásokon ment át. Ha áttekintjük ezeket, az ezekhez hozzájáruló több ezer és tízezer jelentős gondolkodó közül öt tudóst lehetne kiemelni. A világ megértésében látványos fordulat Albert Einstein (1879. március 14. – 1955. április 18.) zsidó származású német fizikus nevéhez fűződik. Ő alkotta meg a relativitáselméletet, és hozzájárult a kvantummechanika és a kozmológia fejlődéséhez. Nevéhez főződik különösen a tér és idő, a tömeg és az energia egységének, a tér görbületének koncepciója. Az élet megértésében alapvető fordulat Johann Gregor Mendel (1822. július 22. – 1884. január 6.) szudétanémet származású cseh botanikus nevéhez fűződik. Ő alapozta meg a tudományos örökléstant. Munkásságának meghatározó eleme az öröklés anyagi mechanizmusának, a később génnek nevezett struktúrának koncepciója. Az élővilág megértésében igazi forradalom Charles Robert Darwin (1809. február 12. – 1882. április 19.) angol természettudós nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki az evolúció fogalmát és elméletét, de példamutató kutatómunkát is végzett. Az ember megértésében mélyreható fordulat Sigmund Freud (1856. május 6. – 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter nevéhez fűződik. Ő alapította meg a pszichoanalitikus iskolát, ő tárta fel a rejtett, mindenekelőtt a szexualitásban gyökerező motivációknak, és általában is a tudatalattinak a jelentőségét. A társadalom megértésében jelentős fordulat Karl Heinrich Marx (1818. május 5. – 1883. március 14.) zsidó származású német filozófus, közgazdász nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki a kapitalizmus és a kommunizmus elméletét, ő alkotta meg a társadalmi formák, az osztályharc, a társadalmi forradalmak fogalmait.

A Változó Világ Mozgalomról Ez az öt tudós szinte egy időben élt a alkotott. Életük, sorsuk, hírnevük, örökségük nagyon különböző. Hozzájárulásuk világképünk átalakításában viszont vitathatatlan. Különböző időszakokban ez az öt név heves vitákat provokált. Nagyon sokak, jelentős szakmai, eszmei és társadalmi mozgalmak számára ezek néha istenek, néha ördögök voltak. Különösen Marx, Freud és Einstein kultusza ért el néha groteszk és abszurd méreteket. Akárhogyan is legyen, az öt emblematikus személyiség által fémjelzett fordulatok megtették hatásukat, drámai módon, addig soha nem látott mélységben átalakították világképünket, újabb horizontokat, újabb kihívásokat tártak elénk. Fontos és sürgető feladatok várnak a mai és a következő generációk számára. Ezeken évtizedről évtizedre több és több elszánt és tehetség ember dolgozik. Ma már több milliónyian vannak az ilyen tudósok és gondolkodók. De legyünk készek és nyitottak azok színre lépésére, akikből új fogalmak, új koncepciók, új paradigmák megalkotásával újabb mélyreható átalakulások úttörői válhatnak.

50

Van kérdésed? Kérdezz! [email protected] Változó Világ Mozgalom www.valtozovilag.hu/vvm

Levél S. J.-nek Kedves barátom! Örülök, hogy hosszú hallgatás után életjelt adtál magadról. Örülök, hogy változatlanul a társadalom ügyei izgatnak, és ebben továbbra érdekelnek gondolataim, továbbra is számítasz rám. Igen, számíthatsz rám, szívesen megosztom veled gondolataimat, elképzeléseimet. Az ember változik is, meg nem is. Egész életemben bárkivel örömmel megosztottam gondolataimat, aki kíváncsi volt azokra. Össze sem tudom számolni hány embernek, hány társaságnak, hány szervezetnek és pártnak fejtettem ki véleményemet, javaslataimat. Az elmúlt két évtizedben a tenni és segíteni akarásom vagy éppenséggel a véletlen tucatnyi párttal és kezdeményezéssel hozott össze. A személyek és szervezetek listája hosszú, meglepően hosszú, és bizonyára sokak számára döbbenetes lenne. Soha nem a szereplés, a kaland vonzott. Mindig azt keresem, kiben találhatok partnert a világ jobbításához. Azt többé-kevésbé reálisan láttam, hogy az adott személy vagy szervezet milyen messze áll attól, amivel tudok azonosulni, de mindig hittem, és ma is hiszem, hogy bárhol is álljon valaki, elindulhat a jó irányba. A jó irányba elindulni, a jó irányt tartani könnyű. Ez a hitvallásom. Közben a legkevésbé érdekelt, hogy az illető személy vagy szervezet megfelel-e emberi, kulturális és politikai ízlésemnek. Ezt magánügynek tekintettem, amelyet a cselekvés érdekében félre kell tenni. Hozzáállásomat nem tartom idealizmusnak, és ahogy már mondtam, változatlanul vállalom, hogy bárkinek próbálok segíteni tervei véleményezésével, elemzésével, saját terveim, javaslataim megosztásával.

Ugyanakkor a világ időközben alaposan megváltozott. Megszületett a Változó Világ Mozgalom. Ezzel minden megváltozott. Megváltozott az én gondolatvilágom is. Most nem kezdhetek másképpen egy beszélgetést a társadalom ügyeiről, mint azzal a kérdéssel: mit tudsz tenni a Változó Világ Mozgalom szolgálatában? Aki kíváncsi gondolataimra, ismerje meg a Változó Világ Mozgalom üzeneteit! Aki igényt tart gondolataimra, szellemi munkámra, szellemi erőmre, az legyen része a Változó Világ Mozgalomnak! Aki egy jobb világot akar, az álljon a Változó Világ Mozgalom szolgálatára! Nem ígérhetem, hogy holnap jobb lesz a világ. Nem ígérhetem, hogy holnap felforgatjuk a világot. Jelszavam egyszerű: Tudás, Közösség, Öröm! Ilyen alapokon szeretném szolgálni az új, előzmény nélküli társadalmi mozgalmat. Ahhoz, hogy őrizzem a magvakat a jövőnek, senkire nincs szükségem. Ahhoz, hogy ezek már a jelenben hajtsanak ki, mindenkire lenne szükség. Számítok rád! 2010. június 25.

Todor

VII. Az új szövetség 1. Az Emberhit Egyszer valamikor valami új és szokatlan történt a tudó emberrel: kérdés született benne. És idővel az elméjében ki nem alvó kérdésekből összeállt egy szellem, az ember szelleme. Egy szellem, amely nem fér el benne, hanem átöleli az egész világot. Ez a szellem kérdéseket tesz fel. Egyre újabb, egyre merészebb kérdéseket. Ez a szellem kérdezi: van valami, ami nálam hatalmasabb? Ha lenne, lenne út hozzá? Történelmük során az efféle kérdésekre az emberek a legkülönfélébb válaszokat adták, tapasztalataik és fantáziájuk szerint. Valamikor az ember megalkotja az isten fogalmát. Később már azt is elfogadja, hogy maga ez az isten alkotta meg az embert. Az isten keresésében megtalálja az egyházat, és hamarosan nem csak mind a kettő szolgálatában, hanem mind a kettő foglyaként találja meg magát. De már évezredek óta születnek gondolkodó és bátor emberek, akik kimondják: Istenek pedig nincsenek! Legtöbbjüket az egyházak szolgái elpusztították, esetleg éppen elégették. Elégettek sok ezer olyan szerencsétlent is, akinek más volt a véleménye a hit valamilyen – a mai szemünkben nevetséges – részletkérdésében. És ez még mindig csak egy csepp a vallásháborúkban elpusztul sok tíz- és százmillió ember tragédiájának tengerében. Régen a nagy tanítók úgy tudtak nagy jelentőségű, nagy tömegeket elérő új tanításokat hirdetni, ha isteni sugallatra hivatkoztak. Így az új tanítás rendre új vallást is jelentett. Ebbe a sorba tarozik Buddha, Mózes, Jézus, Mohamed. Az ő idejükben nem is lehetett másképpen eljárni, hiszen akkor mindenki, vagy

54 A Változó Világ Mozgalomról majdnem mindenki hitt az istenek, de legalább egy isten létezésében. Igaz, már az ókorban voltak gondolkodó emberek, akik szkeptikusan vagy gyanakvással fogadták az istenek létezését, így jelentkeztek is olyan filozófusok, akik meg voltak győződve, hogy úgy is lehet tanításokat hirdetni, hogy azokat nem isteni útmutatásoknak állítják be. Ez ekkor, és még az elkövetkező 2500 évben nagy bátorságot igényelt, és csekély sikert ígért, hiszen azok, akik nem hittek az istenekben és az ő nyilatkoztatásaikban mégis elenyésző kisebbségek jelentettek. A Felvilágosodással viszont kezdetét vette egy történelmi folyamat, amely azóta egyre gyorsuló ütemben terjed. Így ma az emberek többsége erősen kételkedik az istenek létezésében, igen sokan pedig tudatosan és szilárdan tagadják azt. De ki és miért vonná kétségbe a vallások terjedelmét és jelentőségét vállaló tanítások létjogosságát? Lenin ópiumnak tartotta a vallásokat. Ilyen kábító, a gondolkodást tompító vagy akár bénító hatása valóban van a vallásnak, de azt kell mondani: a vallásnak is. Mert hasonlóképpen működnek a modern szekularizált ideológiák is, a kommunista ideológiától kezdve a piacimádásig. De jogos-e elvetni minden vallást és ideológiát csak azért, mert az uralkodó erők igen tudatosan kábításra, uralmuk őrzésére használják fel azokat? A műtétre váró ember számára a kábítószer, a korszerű altató és fájdalomcsillapító éppenséggel életmentő. Arra, amit a vallások és az ideológiák hagyományosan adnak az embereknek, nekik nagy és valóságos szükségük van. Egyszerűen arról van szó, hogy a vallások és az ideológiák a tudás lefordítása, levetítése a gyakorlati ész nyelvére, az egyszerű józan emberek nyelvére. Ez a vetítés hasonlatos, mint a Föld levetítése egy papírlapra, amiből nélkülözhetetlen térkép születik. Nem kétséges, hogy a tudás levetítése a gyakorlati ész nyelvére bonyolultabb, mint a hatalmas Földgolyó levetítése a kis sima lapra. Az egyszerűsítés és a torzítás mindkét esetben elkerülhetetlen, de ahogy a térképnek sem az a rendeltetése, hogy

VII. Az új szövetség 55 helyettesítse a Földet, hanem az, hogy segítsen a hajósnak eljutni Gibraltártól a Jóreménység-fokig, a vallásnak sem az rendeltetése, hogy helyettesítse a Tudást, hanem az, hogy segítsen a vándornak eljutni a születéstől a halálig. Sorsdöntő időszakban vagyunk. Súlyos megpróbáltatásokon megy át az ember. Súlyos változásokon megy át a világ. Fenyegető szakadékok szélén haladunk. Ám elvezet út a felemelkedéshez, egy jobb és szebb világhoz. Egy új Emberhit felépítése került napi rendre. Az Emberhit azt vallja: minden ember szabad és szuverén, minden ember fenség, minden ember szentség! Az Emberhit felszabadítja az embert minden testi, lelki és szellemi elnyomástól. Az Emberhit felszabadítja az embert minden ideológiai manipulációtól, minden transzcendens és ezoterikus dogmától, minden rögeszmétől. Az Emberhit megsegíti az embert, hogy magához találjon. Az Emberhit visszaadja az embernek a boldogsághoz és a felemelkedéshez szükséges összes eszközt. Az Emberhit az emberek közös, a tudomány által megerősített tudásából és az emberek személyes élettapasztalataiból építkezik. Az Emberhit hisz az emberben. Az Emberhit hisz abban, hogy holnap az élet szebb, bölcsebb és boldogabb lesz. Az Emberhit hisz abban, hogy érdemes és fontos hinni mindezekben! Az Emberhit hisz abban, hogy az emberek ezt megértik, és magukévá teszik. Lehet-e elvárásokat megfogalmazni a vallásokkal kapcsolatban? Lehet-e elvárás egy olyan vallással szemben, amely évszázadok, netán évezredek óta őrzi önazonosságát? Ha ezt a vallások képviselőitől kérdeznénk, sejthetően nemleges választ kapunk, de ha a józan észtől, a felelősen gondolkodó emberétől kérdezzük, akkor csak igenlő válasz jöhet. - ne tekintsen kirekesztő módon azokra, akik nem ismerik, nem osztják meg az adott vallást, esetleg más vallást vallanak, ne tekintse azokat „vadok”-nak, „pogányok”-nak, másodrendűeknek, még kevésbé bűnösöknek. - ne büntesse, ne közösítse ki azokat, akik elhagyják a vallást.

A Változó Világ Mozgalomról - ne támogasson semmilyen erőszakot. Ma egy még bátrabb kérdést is feltehetünk: nem lehetséges, hogy az isten nem csak egy mitológiai, hanem reális teremtése az embernek? Ennek és sok hasonló kérdésre keresi a válaszokat az Emberhit, egy új gondolkodás csirája, az új évezred gondolkodása. Ez az új gondolkodás büszkén fogadja el a hit kultuszát, de azé a kultuszé, amely nem érzi magát veszélyeztetve az ész szabad mozgásától, a tudomány légióitól. E hit középpontjában az ember áll. Alapunk van hinni, hogy a Nap holnap is felkel. De a hit értelme az, hogy az ember holnap is feláll. Feláll, mert van ereje, van feladata, van hite, van tudása. És az ember diadalmaskodni fog. Az Emberhit üzenete most fogalmazódik. És megfogalmazódik, mert az új évezrednek életbe vágó szüksége van rá. Kezünkben az Emberhit laboratóriumának kulcsa: Egy vagyok én! És minden ember a testvérem.

56

Ismertető az Emberhitről itt (www.pdfcoke.com/doc/35176222/Az-Emberhitről)

2. Az Élet Útmutatója A Változó Világ ismeretterjesztő könyvsorozat alapítója és főszerkesztője igen részletes és szigorú szabványt dolgozott ki a sorozat köteteire. Ez, többek között, előírja, hogy a szerzőnek korlátozódnia kell a kiválasztott témához tartozó tudományos ismeretekre. Az egy-egy nyitott kérdéssel kapcsolatos vitákat röviden be kell mutatni, de azokba elmélyülni, feltételezésekkel spekulálni, friss és bizonytalan eredményekkel, és főleg személyes élményekkel és meditációkkal előállni szigorúan kerülendő. Szakmailag kínos, hogy ebben a kötetben éppen a főszerkesztő,

VII. Az új szövetség 57 mint szerző hágja át ezeket az előírásokat, és túl azon, hogy eleve olyan témakört hozott be a sorozatba, amely – jellegének, fontosságának és aktualitásának okán – legalábbis határesetnek tekinthető a klasszikus ismeretterjesztés szempontjából, három sajátosan személyes kitérővel egészíti ki a kötetet. Ezek Az élet útmutatója, az Emberhit és a Változó Világ Mozgalom. Utóbbi kettő viszont annyira egyértelműen illeszkedik a kötet mondanivalójához, hogy szerencsére teljességgel fölösleges a személyes vonatkozások ismertetése. Annál inkább kívánkozik megosztásra Az élet útmutatója-terv előzménye. 1989-ben megtalált a patinás, de negyven éve eltűnt Budapesti Útmutató és Címtár évkönyv feltámasztásának lelkesítő feladata. A tartalmában teljesen megújult kiadvány sikeres újjászületését követően még hosszú évekig igen intenzíven foglalkoztam az évkönyv gondozásával. Közben több hasonló sorozattal is találkoztam, megannyi komoly szakmai csábítás. Egy tavaszi nap viszont egy sötét és poros kötetekkel zsúfolt antikváriumban kezembe akadt egy vaskos szép kötet. Címe nyomban megfogott: Az Élet Útmutatója. 1937-ben adta ki a Pesti Hírlap. Nem filozofikus, inkább a hétköznapoknak szánt mindentudó kézikönyv, a két világháború közötti zsurnalisztika minden bájával és korlátjával. Elvarázsolt, azonnal megvettem, és azóta is kitüntetett helyen áll otthoni könyvtáramban. Nagyszerű mintának találtam, és elhatároztam, hogy előbb-utóbb összeállítok egy hasonló kiadványt. Közben a hagyományos könyvkiadás évről-évre nehezebb, veszélyesebb szakma lett, különösen az igényes kis magánkiadók számára. Szerencsére az internet és a digitális nyomdatechnika új perspektívákat nyitott. Így néhány év elteltével a Változó Világ portálon megszületett Az Élet Útmutatója első elektronikus változata. Ez még szerénynek is csak jó indulattal nevezhető, inkább az illik rá, hogy jelképes vázlat, ugyanakkor az egész terebélyes Változó Világ-komplexum – számomra – egyik legfontosabb szellemi vállalkozása lett.

A Változó Világ Mozgalomról Az azóta eltelt évek alatt Az Élet Útmutatója tartalma a portálon keveset bővült, de a terv jelentősége, és főleg a terv jelentőségének a megértése drámai fordulatot vett. Rá kellett jönnöm, hogy az élet útmutatója a jövőben a modern ember számára hasonló, vagy talán még fontosabb szerepet játszik, mint a Talmud a zsidók számára. A Talmud is a mindentudás minden embernek szánt kincsestára, csakhogy az megdermedt 7. századi változatában, és onnantól kezdve tartalmában érinthetetlen szentírássá vált (erre lejjebb még visszatérünk). Az élet útmutatója ezzel szemben egy lehetőség mindenki számára, hogy maga igazítsa saját magához, saját egyéniségéhez, saját igényeihez a mindentudás összefoglalóját. Ennek is a mindenkori ősanyaga – idővel – ezer, sok ezer bölcs közös munkájává nemesedik majd, de akkor és így lesz az én életmutatóm, ha én vállalom saját változatom felelős szerkesztését. Nem mellékes körülmény, hogy ehhez a forradalmi fordulathoz a mindentudás egyéni birtoklásában nem kell több, mint némi okosgépes szövegszerkesztési gyakorlat. És majd ennek, és még bizonyos módszertani segítségnek köszönhetően minden ember szert tehet egy új és stabil tengelyre.

58

Az élet tudománya Minden ember egy vándor. És végig kell járnia egy utat, az élet útját... Egyszer... Ezen az úton vannak kellemes, és vannak csodálatos szakaszok. Ezen az úton vannak nehéz, és vannak gyötrelmes szakaszok. Sokszor nehéz és bonyolult helyzetbe kerülünk. Sokszor eltévedünk, és újra magunkra kell találnunk, rátalálni a helyes útra, a saját utunkra. Sokszor fontos döntéseket kell meghozni. Sokszor kiutat kell találni reménytelennek látszó helyzetekből. Sokszor el kell tudni viselni az elviselhetetlent. Ilyenkor az ember úgy érzi, hogy jó lenne egy útmutató.

VII. Az új szövetség 59 A mi útmutatónk bennünk rejtőzik! Agyunk állandóan dolgozik. Állandóan fogadjuk a kívülről érkező üzeneteket, állandóan támaszkodunk arra a hatalmas tudás- és tapasztalatanyagra, amelyre szert tettünk, és állandóan gondolkozunk. Ez a folyamatos munka folyamatosan írja, szerkeszti ezt az útmutatót. Mégis az életben sokszor következetlenek, hűtlenek, tájékozatlanok vagyunk, folyton külső segítségre, külső tanácsokra is érzünk igényt. Ahogy az éhezőnek nem halat kell adni, hanem megtanítani halászni, így az embereknek sem alkalmi tanácsokat kell adni, hanem meg kell tanítani őket saját Életútmutatójuk megírására. Ha összeszeded élettapasztalataidat és tudásodat, megalkothatod magadnak saját Életútmutatódat. Akkor az utad soha többé nem lesz a bóklászó vándor útja, hanem egy nagyszerű út, amelyen biztonsággal és örömmel haladsz céljaid felé! A modern idők egyik jellemző filozófusi tépelődése a szabad akarat dilemmája. Ebben a kérdésben aligha juthatunk jó válaszokra, ha nem látjuk tisztán minden létező alaphelyzetét. Egyik oldalon van a szubjektum, az ő szervezetével, vagyis testével, az ő képességeivel, és az ő akaratával, és van a másik oldalon a külvilág, vagyis a környezet, az ő – a szubjektum részéről ekként értékelt – minden káoszával. És ebben a helyzetben mennyire, de mennyire szabad az ember akarata. Ám közben másra nem vágyik – tudatosan vagy tudatlanul – ez az ember, hogy ne legyen ennyire szabad, legyen támasza, legyen segítsége, legyen tanítómestere, legyen útmutatója. A modern ember hajlamos lázadozni a kötöttségek, a hagyományok ellen. Évezredekig azt tanulta, hogy élete legapróbb részletét szabályozó hagyomány szent és áthághatatlan. Áthágása többnyire valóságos életveszélyt, vagy legalább is igen durva büntetést hozott a számára, közben meg maga az élet örök változásaival tanította arra, hogy bizonyos dolgokat, ismereteket, technikákat, mintákat el kell hagyni, újakat kell teremteni. Az effajta teremtés megízlelte az emberrel a szabadság ízét, a sza-

60 A Változó Világ Mozgalomról badságé, amely majdnem olyan erős érzéssé, motivációvá vált az ember életében, mint a boldogság. Ezzel az ember helyzete nem lett egyszerűbb, ellenkezőleg. Az ezernyi motivációk, impulzusok és kényszerek szövevénye, mint egy megzabolázatlan ár sodorja az embert. Megszerezni a napi táplálékot, megvédeni a lakhelyünket a természeti elemektől vagy a brigantiktól, meggyógyítani magunkat vagy a szeretteinket a csúf kórtól, megbirkózni a gyereknevelés szűnni nem akaró feladataival, elintézni a hatóságok packázásait, tisztességesen megünnepelni ünnepeinket, elintézni vitáinkat, kielégíteni feszítő vágyainkat… A puszta sor is szédületes. Ma már mindenre van tudomány, és minden tudományra van egyetemi tanszék és akadémiai részleg. A legfontosabb tudományokat, úgymint az anyanyelvet, a számtant, a fizikát már az iskolában kezdjük elsajátítani. De hol az élet tudománya? Nem vitás, hogy erre a kérdésre tudományok százai, ezrei emelnék kezüket: „Én is annak része vagyok!” felkiáltással. Igen, így igaz, az emberre vonatkozó legtöbb tudomány, és megannyi máshova sorolt tudomány is, például az etika érintve vannak. Úgy látszik, részek vannak, de egész még nincs. Vagy legalább nincs valamilyen jól felismerhető formában. A látszat jogos, mert még nem alakult egy igazi és egységes tanítás az élethez. Erről nyomban két alapvető megállapítást kell tenni. Először is ez a tanítás nem tudomány. Másodszor ilyen tanítás igenis létezik. Mi a különbség tanítás és tudomány között? A tudomány a tudósoknak szól, a tanítás az embereknek. A tudomány azt kutatja szüntelenül, örök kételyek között, hogy állnak a tények. A tanítás elmondja, hogyan jó csinálni valamit, bizonyosság birtokában. Tanítások hosszú évezredek óta szolgálják az emberi közösségeket. Minden közösségnek, minden népnek van egy saját tanítása, amely bizonyára a legnagyobb kincse. Ez a legtöbbször

VII. Az új szövetség 61 a világ és a közösség teremtésének legendáival kezdődik, és a hétköznapi élet feladatainak aprólékos előírásain át a közösség törvényeiig és szent titkaiig mindent átölel. Minden nép tanítása egyedi és felbecsülhetetlen érték. Egy kis, írással nem rendelkező népcsoport is adhat az emberiségnek olyan értéket, mintát, amely nem csak csodálatra méltó, de megőrizendő is lehet. Afrikában él egy nép, amely a gyermek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, és nem is a fogantatás napjától számítja. Náluk az ember születése az a nap, amikor a leendő anya meghallja a jövevény lelkét. Ennek hagyományos rendje van. A várandós megérzi az előjeleket, és ekkor elvonul az erdőbe a legjobb barátnőivel. Ott ülnek egy nagy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében meg nem hallja az új lélek dalát. Amint a csoda megtörtént, az anya elkezdi énekelni az új dalt, lassan csatlakoznak hozzá barátnői is. Így indulnak vissza a faluba, ahol legelőször megtanítják az éneket a leendő apának. Ezután ezzel az énekkel nap mint nap hívogatják a gyereket. Időben megtanítják a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak is, akik ezzel az énekkel könnyítik meg a vajúdást, és köszöntik a jövevényt. A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az újszülött dalát. Az elkíséri élete minden fontos pillanatában. Ezt éneklik neki, amikor valami baja esik, ezt éneklik sikerek, győzelmek, szertartások, felavatások alkalmával, ezt éneklik esküvőjén is. De egyéb alkalmakkor is felhangzik a lélek dala. Ha valaki súlyosan vét a közösség, vagy valamelyik embertársa ellen, a falubeliek kihozzák a vétkest a falu közepére, körbe fogják, és énekelni kezdik a dalát. Ugyanis ez a nép úgy tartja, hogy nem a büntetés, hanem a szeretet és a lelkünkre való emlékeztetés segít az embernek visszatérni a helyes útra. És amikor az ember élete végéhez ér, szerettei összegyűlnek ágyánál, és utoljára hangzik fel a békét hozó dal. Ez a szép legenda több amerikai szerzőnél olvasható (Allan Cohen, Jack Kornfield). Eredete és hitele bizonytalan, de jó

62 A Változó Világ Mozgalomról hinni, hogy ez a nép, és ez a hagyomány valóban létezett, és létezik ma is. Mindenesetre jó példa arra, milyen csodálatos keretet képes adni az emberi élet számára egy egyetlen egyszerű szokás. Az ehhez hasonló egyszerű, de szép és értékes örökség elismerése mellett különös figyelemmel és tisztelettel tartozunk a nagy kultúrák nagy teljesítményeinek. Ezek többnyire hatalmas kincsestárak, amelyekben materiális és eszmei, szóbeli és írásbeli hagyomány szerves egységet képez. Említhetünk az emberiség egységes folyamába veszett régi, és imponáló szívósságot és folyamatosságot tanúsító, ma is virágzó kultúrákat. Ezeknek értékes, népszerű hagyományokat, nagy hírnévre szert tett könyveket, iskolákat, mozgalmakat, életformákat köszönhetünk. Kiemelkedő szerepet játszott többek között a kínai, az indiai, a perzsa, a maja és még több tucat nagy kultúra. Ebben a vonatkozásban külön is meg kell említeni a diaszpórába szóródott zsidó nép párját ritkító kincsét, a Talmudot, amely a szorosan vett vallási témákon túl az élet szinte minden vonatkozását tárgyalja, tanítja – a családi élettől kezdve a társadalmi és gazdasági kérdéseken át az orvoslásig. Mindezt emberi, érthető, világos, mondhatni: élvezetes nyelven, rengeteg példával, történettel kiegészítve. Ez sajátos emberi életforma hatalmas és időtálló műve, amely majdnem ezer évig formálódott, seregnyi tanító és bölcs („rabin”) közös munkája. Figyelemre méltó, hogy ezek közül vagy nyolcszáznak a neve is megmaradt a Talmud szövegében. Vajon a modern kor emberének van-e szüksége hasonló életútmutatóra? Jó ideje nem lehet kétségünk, hogy igen. Az életnek, a mindennapi életvitelnek két hatalmas forrása van: a jog és a tudomány. Jól látható, hogy az egyes ember elidegenedett mind a kettőtől. Ez nem véletlen szerencsétlenség, nem egy gonosz szándék eredménye. A társadalom fejlődése szükségszerűen eredményezte mind a jog, mind a tudomány olyan mérvű fejlődését, amely azokat reálisan csak rendkívüli képességekkel rendelkező szakemberek számára teszi érthetővé. A feladat most

VII. Az új szövetség 63 a jog és a tudomány vulgarizációján, ismeretterjesztésén túl, azok átváltása életviteli tudássá, életviteli mesterséggé, életviteli művészetté. A leendő Élet Útmutatója nem lehet a jog és a tudomány alázatos magyarázata, de nem is lehet konkurenciája sem, hanem azok belső tükröződése, jobban mondva belső párja. Az új kor emberének szánt Élet-útmutató ma még csak csira. Körülötte köd, amelynek része a millió számra születő cikkek a női magazinokban, egészséget és boldogságot ígérő könyvek, filmek, előadások és tanfolyamok. De ez a köd lassan eloszlik, az apró vízcseppek megtisztulnak és összefolynak egy új egységbe, egy új folyamba. És hamarosan felfedezünk új kristálytiszta forrásokat. Ez az Élet rendje. Ismertető Az Élet Útmutatójáról itt (www.pdfcoke.com/doc/238750063/Az-Elet-Utmutatojarol)

3. A szövetség ereje A Változó Világ Mozgalom, az Emberhit és Az Élet Útmutatója olyan jó és erős egységet képez, mint a tudás, közösség és öröm csodálatos hármasa. Ez egy új szövetség, egy új kor szövetsége.

Van kérdésed? Kérdezz! [email protected] Változó Világ Mozgalom www.valtozovilag.hu/vvm

VÁLTOZÓ VILÁG VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOMRÓL Írta Szimeonov Todor

Ajánlott irodalom A család, a magántulajdon és az állam eredete, Friedrich Engels, Budapest, 1982 A hatalom és az egyén, Bertrand Russell, Budapest, 1997 A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, Friedrich Engels, Budapest, 1948 A társadalmi formák elméletéhez, Tőkei Ferenc, Budapest, 1968 Előadások az emberről, Aldous Huxley, Budapest, 2006

További irodalom, naprakész információk:

www.valtozovilag.hu

VÁLTOZÓ VILÁG VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOMRÓL Írta Szimeonov Todor

Tartalom I. A jövő ……………..…….…..………..………………...…… 3 II. Programot az országnak ….……………………………..….. 5 III. Programot a világnak …….…………………………….... 13 IV. Programot az embernek ….……………………..……….. 19 V. A mozgalom születése ....…....……………………..…….. 25 1. Kezdetben volt a Változó Világ (25) 2. A világ helyzete (27) 3. A mozgalom küldetése (29)

VI. Programot a mozgalomnak …………………….…..……. 35 VII. Az új szövetség .......…...……………………..……..…... 43 1. Az Emberhit (43) 2. Az Élet Útmutatója (45) 3. A szövetség ereje (51)

A kötet digitális nyomtatással készült. Printed in EU

M e g r e n d e l h e t ő a ki a d ó w e b o l d a l á n :

www.valtozovilag.hu