Nem

A Nemek Esélyegyenlőségéért Műhely (NEM) tervezet Sándor Klára, 2005. június 25. A Nemek Esélyegyenlőségéért Műhely (NEM) A Nemek Esélyegyenlőségéért Műhely olyan szakmai tanácsadó testület, amely az SZDSZ számára javaslatokat dolgoz ki, illetve szakmai véleményeket fogalmaz meg. A NEM célja a nemek esélyegyenlőségének elérésére irányuló törekvések összefogása; a nők képviseletének erősítése a párton belüli és a párton kívüli politikai életben; a „gender mainstreaming” elvének bevezetése párt programjába és a párton belüli közéletbe; az érvényes törvények alkalmazásának elősegítése; társadalmi szemléletformálás; szoros együttműködés a hasonló célú civil szervezetekkel. A NEM tagjai A nem tagjai olyan szakemberek, akik nagy szakmai tudással és tapasztalattal rendelkeznek a diszkriminációellenesség, az érdekvédelem, a társadalmi sztereotípiák fölszámolásának területén. Koordinátora Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője. Tagjai Barát Erzsébet, Betlen Anna, Csapó Ida, Juhász Géza, Mézes Éva, Rédai Dorottya, Szil Péter, Thun Éva, Wirth Judit. (A névsort egyelőre Péter és a szerdai megbeszélésről valamivel korábban távozók megkérdezése nélkül állítottam össze, ezért elnézést kérek, levélben pótolom a kérdést természetesen!) A Műhely a feladattól függően alkalmanként más szakértőket is bevonhat munkájába. A NEM létrehozásának indokoltsága Az SZDSZ jelenleg érvényben lévő, elfogadott programjában (A korszakváltás programja) a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó fejezet (1. melléklet) jelöli ki azokat a feladatokat, amelyek végrehajtása mellett a liberális párt 2000-ben elkötelezte magát. A program máig sem vesztette el aktualitását, a feladatok túlnyomó többségének megvalósítása továbbra is előttünk áll. Sőt: a nemek esélyegyenlőségét célzó politika kialakítása és határozott képviselete társadalmileg időszerűbb, mint a pártprogram elfogadásának idején, mert 2000 óta előrelépés nemigen volt, viszont több területen visszalépés történt. Ezek közül az egyik az EU egyik prioritásának, a gender mainstreamingnek az érvényesítése. Több szempontból is indokolt, hogy az SZDSZ komolyan vegye a pártprogram 34. fejezetének megvalósítását. •A liberális párt ideológiájának középpontjában a tiszta verseny áll. A mai értelmezésben a „tiszta verseny” csak akkor valósulhat meg, ha a versenyben résztvevők azonos esélyekkel indulhatnak, az azonos körülmények biztosítása viszont önmagában elégtelen az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Magyarországon a nők társadalmi helyzete az európai országokhoz viszonyítva sok szempontból rosszabb: a társadalmi sztereotípiák er sebbek, a jogérvényesítés gyengébb, a nők önvédelmi tudatossága kisebb. Röviden fogalmazva: a nemek esélyegyenlőségét tekintve az ország meglehetősen elmaradott.

•Az SZDSZ magát radikálisan Európa-pártinak vallja, hangsúlyozott célja az európai politikai kultúra meghonosítása, a minőségi demokrácia megteremtése. Indokolt tehát, hogy a magyar pártok közül elsőként és a leghatározottabban sürgesse, hogy a tagállamokra nézve kötelező gender mainstreaminget a mindenkori magyar kormány valóban alkalmazza is. (Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek intézményei a szocialista—liberális kormányzás idején az előző ciklushoz képest leépültek.) •Az SZDSZ — helyesen — markánsan képvisel más olyan témákat, amelyek élesen szembemennek a társadalmi igazságtalansággal, illetve előítéletekkel. Ilyen például a drogfogyasztók büntetésének megszüntetése, a melegek élettársi kapcsolatának törvényessé tétele, a romák szegregációjának és a velük kapcsolatos előítéleteknek a fölszámolása. Föltűnően hiányzik ebből a sorból a legnagyobb, társadalmi szempontból kisebbségnek számító csoport, a nők esélyegyenlőségének biztosítása. •Bár ezt eddig nem vettük figyelembe, az SZDSZ szavazói között több a nő, mint a férfi (55% vs. 45%). A nemek esélyegyenlőségének határozott képviselete további szavazókat állíthat az SZDSZ mellé. A célcsoport megjelölésekor a szavazási hajlandóságot figyelembe véve érdemes erre a tényre is építeni, hasonlóan ahhoz, mint ahogyan figyelmet kap, hogy az SZDSZ szavazói között a középosztálybeli városi értelmiségiek vannak felülreprezentálva. •Az SZDSZ-ben nincs felelőse, szakmai háttérbázisa, a megvalósítást szorgalmazó munkacsoportja az SZDSZ esélyegyenlőségi programjának, ennek is a következménye, hogy a 34. fejezetben megfogalmazott elvek és feladatok (néhány elszigetelt, ad hoc kampányakciótól, illetve egy-két törvénymódosítási javaslattól eltekintve) nem kapnak szerepet az SZDSZ politizálásában. A NEM jelentős szerepet játszhat abban, hogy ez a helyzet megváltozzon, és jól azonosítható, egymással harmonizáló lépéseket tartalmazó, koherens politika váltsa föl a jelenlegi helyzetet.

2

A NEM feladatai a közeljövőben A törvénykezéssel kapcsolatos munka Javaslatok törvényjavaslatok, illetve módosító indítványok benyújtására, illetve az elkészült anyagok szakmai véleményezése. •távoltartás •családon belüli erőszak •a választójogi törvény módosítása (a „kisebb parlament” változtatásokkal egyid ben végrehajtható) A jelenlegi magyar törvények és törvényalkalmazás hiányosságainak összegzése (különösen tekintettel a nemzetközi szervezetek elmarasztaló állásfoglalásaira) •szexuális zaklatás •krízishálózat, tanácsadói rendszer kiépülése a családon belüli erőszak áldozatai számára •a gender mainstreaming alkalmazása •társadalmi szemléletformálás Közreműködés a választási felkészülésben •a „nemek esélyegyenlősége” téma tartalmi kidolgozása •a női képviselőjelöltek speciális fölkészítése A programalkotás segítése •A korszakváltás programjá-nak áttekintése: mi valósult meg, mit szeretnénk még elérni ebben a ciklusban, mit szeretnénk hozzátenni? •„Az esélyegyenlőség újraértelmezése a liberális gondolkodásban” c. anyag véleményezése •Javaslatok társadalmi viták kezdeményezésére (a szemléletváltoztatás érdekében)

3