Munkabaleset Vagy Uzemibaleset

Munkabaleset, üzemi baleset 2008.07.08, Széles Imre

A címben említett kifejezéseket a köznyelvben gyakran keverjük, holott bizonyos átfedések ellenére eltérő jelentésű fogalmakról van szó. A munkabaleset a munkavédelem körébe tartozik, míg az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom.

Nem minden munkabaleset minősül üzemi balesetnek, ahogy nem minden üzemi balesetről jelenthetjük ki, hogy munkabaleset. A munkavédelemről szóló törvény szerint munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető viszont munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Ezzel szemben az egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek az a baleset minősül, amely a biztosítottat 1.) A foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri (tehát általánosságban valamennyi munkabaleset), A jogszabály ebben a pontban a dolgozó a munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó kötelezettségei teljesítése vagy jogai érvényesítése során elszenvedett balesetek - ideértve a kiküldetés alatti baleseteket is - üzemiségét rögzíti. Üzemi balesetnek tekintendő továbbá a munkavállaló a tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete. A munkáltató által a telephelyén kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset szintén üzeminek tekinthető. Nem ismerhető el viszont üzemi balesetnek, ha a dolgozóval, akkor történik a baleset, mikor a munkáltató telephelyén kívül vásárolja, illetve elfogyasztja az élelmiszert, feltéve, hogy a munkáltató - akár a telephelyén belül, akár azon kívül - a szervezett étkezésről gondoskodik. Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport és kulturális rendezvény közben, nem a munkájával összefüggésben érte.

2.) A munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri, Az úti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosszabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek biztosítása végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még, vagy már a lakásában éri. Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e? 3.) Közcélú munka végzése közben éri, Közcélú munkának az állami szerv, vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett, vagy jóváhagyott társadalmi munkát lehet érteni. 4.) Az egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely 1.) Kizárólag a sérült ittassága miatt következik be, Amennyiben a munkáltató nem tett meg minden óvintézkedést az ittas munkavégzés megakadályozására, akkor a baleset üzeminek minősül és a munkaadó felelőssége megállapítható. Szintén fennáll a baleset üzemisége, ha annak bekövetkezte nem kizárólag az ittasságra vezethető vissza. Ha leszakad egy raktárépület, akkor az akkor is üzemi baleset, ha egyébként a raktáros ittas volt. Az ittasság, tehát nem zárja ki automatikusan a baleset üzemiségét. 2.) Munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be, A két kizáró oknak együttesen kell fennállnia. Amennyiben tehát a dolgozó engedéllyel végezte a munkakörébe nem tartozó feladatot, akkor a baleset üzemiségét meg kell állapítani. Nem minősül üzeminek a munkaközi szünet idején a munkáltató telephelyén kívüli ennivaló egyéni beszerzése, illetve elfogyasztása során bekövetkezett baleset, ha a munkáltató - akár a telephelyén belül, akár azon kívül - a szervezett étkezésről gondoskodik. A munkáltató által a telephelyén kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset viszont üzeminek minősül.

3.) Engedély nélküli járműhasználat során következik be, Nem üzemi baleset tehát az engedély nélküli "kölcsönvett" vállalati autóval, a "feketefuvar" alkalmával, de a kiküldetés esetén nem a munkáltató által engedélyezett jármű igénybe vétele során bekövetkezett baleset sem. 4.) Munkahelyi rendbontás során következik be, A munkahelyi rendbontás, verekedés, során bekövetkezett baleset nem minősül üzeminek. Ám annak a dolgozónak, azért szenvedte el a sérüléseket, mert a rendet akarta helyreállítani vagy az értékeket mentette, baleseti üzeminek tekintendő. 5.) A lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Ahogy utaltunk már rá, a napi elemi életszükséglet beszerzése (pl. élelmiszer bolt útba ejtése) nem minősül indokolatlan megszakításnak, de egy születésnapi vacsora munkaidő utáni beiktatása már igen. 6.) És végül meg kell említenünk, hogy nem illeti meg a baleseti ellátás azt, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett. A foglalkoztatónak a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" elnevezésű nyomtatványon köteles felvenni. Ennek kitöltési szabályait az 1993. évi XCIII. Törvényben, illetve a hozzá kapcsolódó 5/1993.(XII.26.)MüM rendeltben találjuk. A fenti körbe nem tartozó üzemi balesetet (úti baleset) a munkáltató "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" köteles rögzíteni. Az egyéni vállalkozó üzemi balesete esetén, annak bejelentése alapján a vállalkozás telephelye (ennek hiányában szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár veszi fel a jegyzőkönyvet. A munkáltató köteles kivizsgálni minden tudomására jutott balesetet. Amennyiben a dolgozó munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését, vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez kérelemmel fordulhat. Ha a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás szerint a keresőképtelenséget baleset okozta, de a balesetet az üzemi baleseti nyilvántartásba felvezetni nem kell, mivel az nem üzemi baleset, a balesettel kapcsolatos körülményeinek tisztázása érdekében a biztosítottnak a "Nyilatkozat" elnevezésű nyomtatványt kell kiküldeni, amit az érintettnek 8 napon belül vissza kell juttatni a kifizetőhelynek.