Modern Pedir

Modern pedagógiai irányzatok – Előadás – Jegyzet Kötelező irodalom: A modern nevelés elmélete (Bárdosi István szerkesztette) Telosz kiadó Bp., 1997 1. tétel Az iskola fogalma Gr: szkólé lat.:schola Eredetileg szabadidő, pihenés, nyugalom Később minden szellemi és művészeti tevékenység helye. Majd kifejezetten a tanulás céljaira létrejött intézmény. Ma alap + középfokú, neveléssel + oktatással foglalkozó intézmény. A munkát pedagógusok végzik. Az iskola: a tanulási és tanítási tevékenység köré szervezett tér (tér és idő) Tér: 1 tanterem + 1 javító (egészen a 17. sz.-ig.). Főleg templomokban működött. U alakú elhelyezés, tanár középen, dobogón, pálcával (= hatalmi jelkép), esetleg U: elől a kisebbek ültek. Nagy terem, közvetlenség, személyesség jellemző. A tanító abszolút tekintélye nyilvánvaló. A társadalom adta meg a tekintélyt. Monitor-rendszerű iskola Hatalmas tér, több (rögzített) padsor. Monitor-rendszerű tanársegéd (idősebb diák). Mindenkinek fix helye volt. A tanítás merev rendszerű, személytelen. A tanár csak közvetve érintkezett a diákkal. Több tantermes, több tanítós iskola A pedagógusközösség differenciálódott. Tanári, igazgatói, helyettesi szobák, szaktantermek, könyvtár, szertárak. A hatalom megosztott, de testületileg is felléphetnek (kicsapás). Kissé megkopott presztízs-tanárok. Presztízs-iskola is. Személyes tudás, minőség (kvalitás). Osztályfőnök: az osztály gazdája. Rögzített padsorok, fix ülésrenddel. A szünetben eltölthető hely. A rend a nevelésben, oktatásban is mutatkozott. Nyitott iskola Jöhettek szülők is (oktatni is), részt vehettek a különböző alkalmakon. Rugalmas falak (fából), jól szolgálja a változatos tanulási helyzeteket. Ugyanaz a gyerek több csoport tagja is lehet. A gyerek behozza, kiviszi a gyakorlatot (Múzeum, állatkert, kiállítások, erdő, séta…). a század mozgásteréhez hozzátartozik, hogy a tanár tekintélye csökken (inkább munkatársi, szimmetrikus). Tanári kvalitások, személyiség jellemzők. A Monitor-rendszerű iskola kivételével minden iskola-típus megtalálható. Idő: A tanítás ideje rögzített (Comenius óta órarend). Jól szervezett, de merev. (Kb.40-42 percig tudunk intenzíven figyelni.) Mikor, hol, mit szabad… A 45 percet a két fél másképp éli meg. A tanárnak megterhelő, a diáknak sokat kell várnia (~50-55%).  A képességeket a nekik megfelelő, céltudatos tevékenység fejleszti.  a tanulók mesterségesen kommunikálnak a tanárral / a tanáron keresztül.  Fontos, hogy a gyerekek egymás közt is kommunikáljanak. Az iskola minősége kettős: társadalmi + pedagógiai.  társadalmi: A társadalom által elvárt ismereteket adja át; a társadalom érdekeit szolgálja => a történelem során folyamatosan változik  pedagógiai: A tanulók személyiségét fejleszti, hat az emberek fejlődésére. 

2. tétel Az iskola, mint társadalmi intézmény  szervezetként működik  közös vonások:  meghatározott feladatok végrehajtása  dolgozók rendszere  meghatározott szerepek, feladatok  résztvevők hierarchikusan vannak  egyedi vonások:  2 szerv.: tanár + diák,  (szakkörök, osztályok, kollégium, iskolavezetés) Ezek együtt teljesítik az iskola céljait, nem függetlenek egymástól (hatnak egymásra!!)  függenek a környezettől (társadalmi)  centralizált (hatáskörök, jogok)  decentralizált:  hivatalnoki szervezet  termelési szervezet (teljesítmény)  közösségek rendszere  kis csoportok – egyéni munka szervezete Az iskola sokoldalú!!! Az iskola funkciói 1) hivatalos – manifeszt a) individualzációs funkció (egyéniség, egyediség) általános műveltséget ad b) szocializációs funkció c) kvalifikációs funkció d) szelekciós funkció 2) nem hivatalos – látens (rejtett) a) rejtett funkció b) diszfunkció (Varga Zoltán: Iskolai ártatlanok) Individualzációs funkció Zene, művészetek, sport + képzési feladatok (jártasság, készség, képesség) Jártasság – fokozott ellenőrzés mellett Készség – automatizált tevékenység Képesség – belső pszichikus feltétel (valamely tevékenység elvégzéséhez szükséges) Szocializációs funkció  szocializál (a társadalomba illesztés)  beilleszt a társadalom kisebb-nagyobb csoportjaiba  közvetíti ezek elvárásait, rendjét, normáit, értékeit; és elsajátíttatja, begyakoroltatja az ezeknek megfelelő magatartást és cselekvésmódot. Az iskola folytatja a családnevelési, szocializációs tevékenységét.  rejtett tanterv: tartalma a hivatalos tantervben nincs megfogalmazva

   

hivatalos: cél, tartalom (tanítás), követelmények rejtett (látens) hatásrendszer, amely érvényesül rituálék (szertartások) mindenkire érvényesek, térre, időre, tartalomra kiterjedő elemek ( hol, mikor, mit lehet csinálni) uniformizálás (egyéniség feladása)

Kvalifikációs funkció  egyik feladat: továbbtanulás elősegítése  szakmai kvalifikáció  munkamorál + vonások kialakítása (következetesség, pontosság, önellenőrzés) Szelekciós funkció  kiválogatás (jók-rosszak)  ezzel meghatározza a társadalomban betöltendő helyét  a társadalmi esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölése  családi háttér – kulturális tőke  az egyenlőtlenségek nem javíthatók, megmerevednek, még a felsőoktatásban is hatnak  társadalmi mobilitás – felkészüléstől, eredménytől függően a társadalmi, gazdasági hierarchiában a szülőkhöz képest változás mutatkozik Az iskola szerepe a modern társadalomban  60-as évek – iskolával való elégedetlenség  reformok:  esélyegyenlőtlenség felszámolása  nagy ráfordítások – csekély eredmények  az iskola értékrendje, tartalma, módszerei, működése, nemigen változikkonzervatív Az iskola, mint pedagógiai intézmény  személyiségfejlesztő tevékenység  célorientált  meghatározott szervezeti keretben folyik  az iskola elsősorban nevel Nevelés Oktatás

Imre Sándor, Finánczy Ernő, Dewey, Brezinka, Nagy Sándor, Bábosik István Nevelés  laikus – rossz tulajdonságok metszése  a személyiség növelése  céltudatos, tervszerű személyiségfejlesztés, sokféle meghatározás létezik

Bábosik István (1940-) A nevelés általános értelembe véve értékátadási, elsajátítási folyamat, melynek egyik legfőbb célja az értékfelismerés és értékteremtési képesség fejlesztése Az érték kettős funkciót lát el:  hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlesztéséhez, fejlődéséhez  elősegíti az egyén fejlesztését is, közösség- és önfejlesztő Pedagógiai technicizmus A nevelés valaminek az előállítása, a nevelő értékeket, szokást, tulajdonságokat állít elő. Pedagógiai naturalizmus A tanulók önmaguk is alakulnak, fejlődnek, saját törvényeik szerint. A nevelés az önfejlesztéshez teremt körülményeket.

3. tétel A szabad nevelés néhány megvalósult modellje Montessori-iskola (1870-1952) Olasz orvosnő  a gyermek feltétlen tisztelete  cselekvési, megismerési vágy  spontán, szabad tevékenység lehetőségének biztosítása  ehhez megfelelő környezet  az önfejlődés híve  a gyermek személyisége a tapasztalatból épüljön  a nevelő feladata a háttérben történő szervezés  pedagógiáját az óvodás + kisiskolás korra dolgozta ki  követői a gimnázium végéig  speciális játék- és szemléltetőeszközök (vonzóak, tevékenységre inspirálnak, kreativitást fejlesztik)  érzékszervi tréning (mozgás, érzékelés, észlelés)  a szabadság káoszhoz is vezethet, de belső fegyelem, nyugalom is lehet)  nincs együtt haladási kényszer  nincs feleltetés  egyéni munka jelentősége

Nagy L.:”… a gyermek érdeklődése életkoronként változik…” Freinet-iskola (1896-1966)  az iskola nem felkészítés az életre, hanem maga az élet  változatos tevékenységre törekszik  érdekes és vonzó munkát kell végezni (természettudományos, technikai, kreatív, művészi, nyelvi-kommunikációs… stb. munka)  sokféle munkakör  nem tantermek, hanem dolgozósarkok  van könyvtár (munkafüzetek is)  saját nyomdájuk van  oktatódoboz (médiatár)  kísérleti adattár (kartotékrendszer)  gyermekenciklopédia  faliújság  osztálytanács  szabad fogalmazás  kiterjedt levelezés  más iskolákkal  tudományos intézményekkel Helen Parkhurst (1887-1973) Montessori tanítványa - Dalton-terv

          

aktív, önálló, alkotó ismeretszerzés hagyományos osztályszervezetet megszűnteti szak-kabinetek létrehozása érdeklődésnek megfelelő tananyag a gyermek maga készíti el a munkatervét saját tempó szerződést köt a tanárral – projectek a pedagógus segíti az önálló munkát vizsgára jelentkezés együttműködési készség kialakítása torna, zene, rajz, barkácsolás (együtt)

Peter Peterson (1884-1952) -Jéna-terv  az addigi reformációs pedagógiák összefoglalása  harmónia  teljes személyiség  csoport-szobák  önálló tanulás, alkotásberendezés, felszerelés, felépítés ezt segíti  a szobákat közösen rendezik be  elveti a tudományok megszokott rendszerét  az emberi élet 4 meghatározott élettevékenysége: 1. Kommunikáció: - beszélgető-körök - tájékoztatás - előadás - megbeszélés - megvitatás - egymás érzelmeire való ráhangolódás 2. Játék: - szabad dialektus - játék a szünetben - tornák - színjáték 3. Munka: - tényleges tanulás - fizikai munka - művészeti tevékenység 4. Ünnep: - a tradicionális ünnepeken kívül saját ünnepek - hét kezdése - hét zárása - iskolakezdő - évfolyamzáró - vallási ünnepek - születésnapok - új ember érkezése  évfolyamok megszüntetésehelyette báziscsoportok (átjárási lehetőséggel)  kisebbek tanulnak a nagyobbaktól  egyéni, páros, kiscsoportos oktatás

 önellenőrzés, eredményfelmérő próbák  családias elemek  harmonikus személyiségfejlődés Rogers (1902-1987) Pszicho-terapeuta. Sokat járt Magyarországon. A szabad nevelés radikális képviselője. A hagyományos iskola kritikája szerinte:  a kiszolgáltatottság-, engedelmesség-kontroll  a bizalom szintje minimális  félelemben tartás  nincs demokrácia  csak az intellektuális szférák fejlesztése Személyközpontú Rogers pedagógia  vezető: akit a gyerekek elfogadnak  feltétlen bizalom – oda-vissza  tanár helyett facilitátor  átvenni a szerződés gyakorlatát  közös tevékenységerősebb motiváció  szabad beszélgetés, ezzel indul reggel a munka  szülők bevonása a tanítása  fegyelem helyett önfegyelem  tanulási programot együtt készítik  a gyerekek értékelik egymást  évente írásos értékelés  tanulás, munka  kapcsolat a közösséggel  egyéni feladatok  tanár-szülő: 6 hetente megbeszélés  Gordon-tréning a szülőknek  személyiség központúság a) a gyermek feltétel nélküli elfogadása (= anyai) b) kongruencia (önmagának való megfelelés) c) empátia facilitátor jellemzői:  feltétel nélküli elfogadás (anya attitűd)  kongruencia (szerep levetkőzése)  empátia

4. tétel TÚLÉLŐ ISKOLÁK Waldorf iskola (1919-Stuttgart)  nincs kötelező tanterv  mire képes a gyerek, mit lehet fejleszteni  cél: stabil személyiség, tartás, rugalmasság  nem tantárgyak vannak, hanem tantárgy-csoportok  lassú, személyre szabott ütem  szóbeli, írásbeli gyakorlatok  napirend: főbb tárgyak, idegen nyelv, művészetek (beszéd, zene, mozdulatok, torna)  iskolazenekar  nincs feleltetés, helyette visszajelzés  kis csoportok saját választás alapján  először 30, majd csökkenő létszámú csoportok (~15) Horn György - Alternatív Közgazdasági Iskola (AKG) Boldogság-centrikus pedagógia – a tevékenység örömet okoz  alternativitás – jelelvűség – lehetőségek iskolája  személyközpontúság – nem homogén, az egyének maguk alkotják a csoportot  5 éven át tanító tanár  patrónus  szabadság- és értéklojalitás  helyi tankönyvek, egyéni, csoportoktatás, kis osztályok  epochális (korszakalkotó) oktatás – nagyobb elmélyedés, összefüggések meglátása  nincs házi feladat  kényszer helyett lehetőség  érdeklődés, sajátos értékelés (pontrendszer)  személyre szóló, írásos értékelés  legjobb 5 diák ösztöndíjat kap  szervezett szabadidős lehetőségek (tavaszi fesztivál, adventi vásár, régész-, lovas-, vízi-, sporttáborok, külföldi tanulmányutak) Értékközvetítő és készségfejlesztő pedagógia (EKP) Zsolnai József a 80-as évek óta több mint 100 iskolát alapított (Törökbálint)  a program folyamatos fejlesztése, módosítása  vannak felmérések, ezek pozitívak (követő vizsgálat lenne ideális = életút nyomon követése)  képességek mérése  pedagógiája gyakorlat közeli  nem az ismeretközvetítés a fő feladat, hanem a képességfejlesztés  alkalmas a tehetséges és a gyengébb képességűek fejlesztésére is  fontos az aktivitás  sokféle lehetőség kínálkozik  a kultúra egészét akarják az iskolába bevinni  kiemelt a nyelvi és vizuális kommunikáció, érintkezéskultúra  szép beszéd, viselkedés, illem, tolerancia  sok a fakultatív óra – érdeklődés alapján  bőséges szabadidő-kínálat

 projectmunka (egyénileg, párban, csoportban)témaválasztás – tervezés – megvalósítás – művek bemutatása – megvitatás (kulturális kritika, meggyőzés)  tudományos előadás  színpadi előadás  bemutatók, kísérletek  fontosak a művészetek  tehetség felismerés – kibontakozás, pályaorientáció  megtanít a tanulás módszerére, könyvtárhasználatra (önművelés)  szoros a szülőkkel való kapcsolattartás  a gyermek szocializációja felgyorsul  minden szférában fejlődés (kreativitás, főleg divergens gondolkodás)  a különbségek kisebbek lettek  szociális képesség, érzékenység  interperszonális kapcsolatok kialakítása, fenntartása  magatartási normák ismerése, rugalmas betartása  új tantárgy: honismeret, szellemi néprajz, bélyeggyűjtés, sakk, színjáték, pantomim, zene, informatika, idegen nyelvek, virágkötés, szövés-fonás, néptánc  könyv vonzó kialakítása  a tanulás reggeltől estig tart (-hat)  önálló ismeretszerzés segítő neveléssel

5. tétel Irányított és szabad nevelés Irányított:  évezredek óta működik (a gyermeket tökéletlennek tekintik)  értékek és normák rendszere  maga a nevelési irányzat képviseli  meghatározza az iskola (nevelési program)  pedagógus a tevékenységével képviseli értékszelekcióval – preferál  áthatja a nevelési folyamat egészét, a tananyag kiválasztását, a tanár-diák viszonyt, az iskola és a pedagógus követeléseit  a gyerek és a pedagógus követelésével foglalkozik  a pedagógus több tényező alapján követel:  jogosítvány  tekintély – életkor, szakmai minőség, szeretet  a tanuló személyiségét, vágyait kevésbé veszi figyelembe Szabad nevelés  az önkibontakozást segíti, igyekszik megfelelő feltételeket teremteni, hajlamokat figyelembe véve szükségleteket, kreativitást  a gyerek megválasztja a tananyagot, dönt, hogy mikkel akar foglalkozni (módszer, eszközök, anyag megválasztása)  az iskola széles tevékenységrepertoárt kínál  nagyban épít a belső motivációra  a legnagyobb mértékben próbál az egyéniséghez alkalmazkodni  tanár-diák viszony más  a tanár az egész személyiséget áttekinti (toleráns, megértő, támogató, az önkibontakozást segíti) Rousseau: „… minden megromlik az ember kezében…”  a gyermek nem tökéletlenszabadságot kapjon  a gyermek más, a gyermekkornak sajátos funkciója van  önfejlődés elősegítése Ellen Key: A gyermek évszázada Elsa Ochs: A gyermek jó Leonard Frank: Az ember jó S. Freud: -„ a gyermeket nem szabad korlátozni” Adler: A közösségi élet jelentősége Maslow Frimm Rogers Irányított Iskola:  kín, szenvedésgyermeköngyilkosságok  uralkodik a kényszer  követeléstúlkövetelés  fenyítésverés  tanár – diktátor (Szabó Magda: Abigél; Móricz: Légy jó mindhalálig)  buktatás

 szertartások (avatások…)  ridegség  gúny  egészségtelen verseny  mellőzi az egyéni tulajdonságokat Ezen kritikák által az iskola kicsit humánusabb lett: - szabadság a gyermeknek (ez irányzatonként eltér) Claparéde – Rousseau gondolatait viszi tovább Funkcionális nevelés:  a gyermekkor átvezetés a felnőttkorhoz  önállósággal rendelkező személy  kényszer nélküli aktivitás-belső motiváltságból ered + belső fegyelemalkotó munka  munka megszerettetése  életszerű feltételek biztosítása  kényszer-, és tekintélymentes oktatáshelyette a közösségi érzés  közösség: együttműködés fejlesztése, tolerancia növelése, egymás segítése Neill:  önállóságot, érzelmeket, örömöket, és boldogságot kell a nevelésben előtérbe helyezni, hogy a gyermekkor bűntudat- és szorongásmentes legyen. A gyermek bármely tevékenységét csak meggyőződésből végezze.  a szabadság majdnem korlátlan, határa a másik ember szabadsága (radikális) Rudolf Steiner – Waldorf Iskola „… ha az egyéneket megváltoztatjuk, megváltozik a társadalom is…”  mindenkinek biztosítani kell a teljes szociális élet lehetőségét  ezt az iskolában kell megkezdeni; megszokja, megtanuljajogok, kötelességek  a személyiség optimális fejlődéséhez nélkülözhetetlen az egyén szabadsága  kényszer, tekintélytelenség, parancsuralom elutasítása  a gyermek szükségleteire épít  gazdag tevékenységrepertoár biztosítása  szabad nevelés – szabadság A szabadság adásának pedagógiai következményei  a személyiség kibontakozhat  a személyiség egészére hat  a személyiség: testi, lelki, szellemi egész  széles tevékenységrepertoárt biztosít (intellektuális, művészeti, fizikai-gyakorlati)  ez egyben életszerű is  gyermekélet: örömszerző, boldogságforrás  szabadság + alkotáskreativitás  racionális, nem passzív befogadás  megengedi, hogy az érdeklődés motiválja a gyermeket  alkalmazkodnunk kell a gyermek érdeklődéséhez  autoritás = tekintélyelv elvetése (némelyiknél elfogadott, de nem kényszerítő eszközként)  az élet kerete  megváltozik a pedagógia attitűdje (pl.: elfogadó, toleráns, támogató, megértő)  az értékelés másféle formája (az egész személyiséget értékelik)

     

a szabad nevelésnél sokkal inkább biztosított a gyermek sikere, a tanulás öröme az eredmény meghatározóbb, kiszámíthatóbb számos humánus jellemzője van szülői és gyermek igények kielégítése nincs elég tapasztalat hatékonysága nem biztosított

6. tétel A motiváció elmélete és gyakorlása a reformpedagógiában Nincs kényszerítőerő a pedagógia kezében, ezért a motiváció kulcsfontosságú. Ezt mindenki felismerte (más-más megközelítésben)  gyermektanulmánya gyermek igényeihez alkalmazkodni kell, egyénre szabottan  pedagógia – gyermek viszonya  játék, játékosság  érdeklődés (veleszületett tulajdonságszubjektív, de van objektív is lehet alakítani)  múltbéli tapasztalatok, jelenbéli érzékletek, észleletek A funkcionális nevelés E. Claparéde (1873-1940) Ösztönzés – homeosztázis  a játék, az érdeklődés szükséglete  belső motiváció is fontos Dewey (1859-1952) Pragmatizmus - Az érdeklődés a cselekvés legfőbb serkentője. A tananyagot egyéni érdeklődés alapján választják ki. Az életszerű cselekvés motiválja a gyermeket (HASZNOSSÁG-ELV) Ellen Key (1849-1926) Biológiai – pszichológiai irányzat - Az iskolában biológiai – pszichológiai nevelés. Sajátosságokhoz kell igazítani. Kerschensteiner – Munkaiskola  Minimális, szükségek ismeretek  Munkakészség és –képességmunka öröme Gyakorlata (többgyökerű, alaposan megtervezett a motiváció) 1. Cél 2. Szellemiség       

Célok, eljárások terjesztéseelőre motivál Gyermek megismerése, egyéniség megismerése Érdekek, érdeklődés figyelembe vétele Helye van a játéknak Fontos az életre való felkészítés Fontos az önkibontakozás Törődés a gyermek érzelmeivelmegelőzi a gyakorlatot

3. Iskolaépület, környezet       

Nem tantermek Mobil felszerelések Beszélgető-, munka-, tevékenykedő sarkok A taneszközök színesek, vonzóak A megváltozott tanári szerep (parancs – szervező pedagógia) A konfliktusok egy része nem jön létre (pl., részrehajlás, pikkelés) Könnyebb dolgozni

 Megváltozik a gyermekek egymás közötti kapcsolata  A gyermek szerepe jelentősen nődemokratikusabb kapcsolat  Pedagógus-szülő kapcsolata jó 4. Tartalom  Saját választás, haladási ütem  Élet-közeli, gyakorlati tananyag 5. Szervezeti formák, módszerek  Életkori különbségek  Nyitott polc  Beszélgetéssel indul a nap – empátiát serkent  Ünnepek  Másfajta értékelés (nem osztályozás, bizonyítvány, bukás)  Nincs szorongás, félelem  Spontán tanulási lehetőség 6. Oktatási eszközök 7. Esztétikai nevelés a régi pedagógiában Esztétikai nevelés: az esztétikum befogadására, átélésére, létrehozására készíti fel a gyermeket. Herbart Az esztétikai nevelésnek az erkölcsi nevelést kell szolgálnia. Művek: támpont (mi a jó, mi a rossz, erkölcsös-erkölcstelen, hasznos-káros) Cél: Nem csak gyönyörködtetés, hanem rádöbbenés, megerősítés, megtisztuláskatarzis elérése A gyermek fejlődése felgyorsítva megismétli az emberi fejlődést. Ritter Kultúrtörténeti korszakok tanítása. 1-1 tanév anyagában 1-1 kultúrtörténeti korszak van a középpontban (pl.: népmesék, Robinson, német mondavilág)koncentráltabb rálátás Kultúrkorok és rajzkorok megfelelése (a rajzok végigkövetik a történelmi korokat) Integratív esztétikai nevelés: Egyes művészeti ágakat egységben tanítanak (pl.: történelem – irodalomtörténet)Nagy László, Waldorf, EKP Művészetpedagógiai irányzat (századforduló) Nagy László  Claparéde: építőszobamegfigyelés  Dewey: az esztétikum felfedezése a mindennapi életben (gyakorlati teendők)  Montessori: „Az alkotás folyamata a produkciónál is fontosabb.”Nem a végtermék a fontos, hanem a hozzá vezető út.  az eszközök nem csak praktikusak, de esztétikusak is. „Igazságra csak erkölcsös, esztétikumra csak elfogadható környezetben lehet nevelni.”  Kéz ügyesítése – kézművesség (ábrázolás-rajzolás, színek-formák)

 Rajz7 évesig mértani idomok, majd csendélet, majd állatrajz  Színjátszás – irodalmi szövegek feldolgozása  Tánc, zene (improvizáció, saját művek)  Waldorf: művészeti ágak, műfajok, technikák, szövegek, zenea művészet átitatja az egész iskolát  Igényes füzetek, ábrák, diagrammok, táblakép, színelőadás  Integratív esztétikai nevelés (epochális rendszer)  Frenet:  A megszokott környezet átalakítás  Szabad séta (növények a tanteremben is)  Az esztétikai nevelés a század önkifejezésén alapul  Az igényességgel párosul  Élmények megvitatása (beszélgető körök)  Ábrázolás, illusztráció, szerkesztés  Zene, dalok szerzése  Anyagokkal, technikákkal való ismerkedés  Saját próbálkozásokból ismerjék meg ezeket  Kommunikáció, önkifejezés, terápia Zsolnai-iskola (Zsolnai J., Heffner Anna)  Sok művészeti tárgy, tevékenység délutánra is  Hasonló témakörök, több tevékenységből választhatnak a diákok  Tantárgyak között esztétikai blokk (vizuális kultúra, ének-zene Kodály-módszerrel, aktív zenélés, népi tánc, színjáték, videózás, kiállítás-rendezés, művészettörténet, esztétika, fotós-, videós ismeretek, bábjáték, virágkötészet) 8. tétel A szocialista nevelés jellemzői  Területi feltárásra várnak még – még nincs történeti távlat (akik benne éltek, elfogultak)  Egyoldalú  Nem tudott felmutatni eredményeket (stagnálás, visszafejlődés)  A szovjet pedagógia másolása

9. tétel Az optimista nevelési perspektívák, Antipedagógia Már sok irányzat megkérdőjelezi a pedagógia értelmét, tagadják a fejlődés bármiféle lehetőségét. Örök értékek: szellemi szabadság, felelősség, értéklátás, lelkiismeret, valamilyen teremtőhöz való viszony, jövőre vonatkozó orientáció, saját életbe vetett hit, a célok megvalósítására való törekvés. Az optimisták ezekre akarnak nevelniezek létező, de tanulással:  A nevelés során a gyermeket elfogadhatjuk olyannak, amilyen  A gyermek környezete stabil, megbízható legyen  Teret adni a fejlődéshez (fizikai és lelki szabadság)  A gyermek individualizációjakipróbálhassa magát  Belátás: szabadság-felelősség (választhat)  Alkotó tevékenység lehetősége (óra, vagy szabadidő)  A helyes közösségi magatartás elfogadása értékként, kooperáció, segítség kérés-adás, odafigyelés, mások megértése, tolerancia, agresszivitás kerülése  Folyamatos ellenőrzés + értékelés (önmagukat is) A szélsőségesek Egyesek az antropológiai ágat elutasítják.  Kritika-nevelési perspektívák, nevelési optimizmus  Társadalmi-, kulturális-, nevelési-válság  Helyette új perspektívák  A teljes nevelés elvetendő Az iskolai pedagógia és az iskolai nevelés perspektívái  Túl sok a kínálat (koncepciók)  A jövőben is erősen szabályozott lesz az iskolarendszer, de az oktatásról a hangsúly áttevődik:  Tanulásra, annak racionális irányítására  A nevelésnek meg kell újulnia Antipedagógia (XX. Sz., ’70-es, ’80-as évek (NSZK, Franciaország, USA) Többé-kevésbé egybefüggő elméleti irányzatként a XX. sz. 70-es, 80-as éveiben jelent meg az NSZK-ban és az USA-ban, valamint Franciaországban. Keményebb változatának fő képviselői Ekkehard von Braumühl és Heinrich Kupffer, a lágyabb változaté Hubertus von Schoenebeck. Állításuk szerint az ember nevelési tevékenysége a gyermekek kihasználására irányuló „ősi alattomos szükségletet” elégíti ki, túlnyomórészt anélkül, hogy ennek a nevelő személyek tudatában lennének. Ezt legalizálja az „én jobban tudom nálad, mi a jó neked” formulája. Carl Bereiter amerikai pedagógus úgy fogalmazott, hogy a „nevelés” több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz, mivel a felnövekvőkre rákényszeríti a nevelők értékeit, és az adott felnőtt társadalomhoz való teljes alkalmazkodást követeli meg tőlük. Kupffer szerint minden nevelés „a szabadság megtámadása”, a felnőttek és a felnövekvők közti hierarchikus viszonyok megerősítése, a parancsoláshoz való jog szentesítése. Az ~ számos képviselője előtérbe állította a „jövőproblémát”. A lassú társadalmi változások évszázadaiban a nevelők lényegében tudhatták, milyen jövő vár neveltjeikre, de korunkban a közvetlen jövő is beláthatatlan. Ezért a gyermekek jövőjéről nem szabad intézkedni. „ A jövőnek nevelünk” elterjedt koncepciója abszurd, mivel a legkevésbé sem látható előre a nevelés „kimenete”. A

gyermekek, de még a jövőterveket szövögető serdülők és ifjak is jelenükben élnek, és valóságos sorsalakulásukról nevelőik döntenek helyettük . Az ~ fellépett ez ellen, és a gyermekek teljes egyenjogúsítása mellett foglalt állást, mely biztosítja a felnövekvők önmeghatározását. Az ~ gyakran hivatkozik pszicho-analitikai megállapításokra. Alice Miller szélsőséges tételeit (a nevelés kizárólag „pusztító szerepet játszik”, a gyermek „évezredek óta a felnőttek áldozata”) azzal alapozta meg, hogy a jóhiszemű nevelőket is – az analízisek tanúsága szerint – saját gyermekkorukban elszenvedett traumáik, és bűntudatuk továbbadása motiválja. Braumühl hasonló gondolatmenete abban csúcsosodott ki, hogy „a nevelés mindig neurotikus elhárító-mechanizmus”, katasztrofális hatással: „minden nevelői aktus kisebb gyilkosságnak,… de legalábbis amputációnak” nevezhető. Mindamellett az ~ képviselőinek egy része lát valamilyen kiutat. Alice Miller „egyedüli reménynek” az emocionális tudatosítást tartotta, vagyis a kisgyermekkori érzések kiélésének szabadon engedését. Ehhez a nevelést az „elkísérésnek” kell felváltania. Braumühl azt vallotta, hogy a nevelő-nevelt viszony átadja helyét „a gyermekekkel való barátságnak ”, olyan párbeszéd alakulhat ki közöttük, mely kedvez a gyermekek szabad kifejlődésének. Nem kevés híve akadt a „nevelésmentes iskola” elgondolásának, valamint a társadalom „iskolátlanításának”. Teljessé kell tenni az érték- és normapluralizmust, mindenfajta kötelezést feladva. Az ~t sok bírálat érte. A kritikusok szerint ez az áramlat mértéktelenül eltúlozza a nevelést és az iskola-ügy válságából adódó valóságos problémákat, és ezzel felmentést kínál pedagógusoknak és szülőknek a nevelői felelősség alól.

10. tétel Az optimális nevelési modell körvonalai Bábosik István a megalkotója. A nevelés lényege az értékközvetítés, értékteremtés Két ok miatt nem fogadják el: 1. nem irányadó 2. politikai koncepciók elértéktelenedése Devalváció = lealacsonyítás Az érték fogalma, funkciói  értékteremtő tevékenységek  egészségügyi tevékenységek  jogi tevékenységek  pedagógiai tevékenységek Mi a pedagógia által létrehozott értékvezetés? Az egyén konstruktív értékvezetéseolyan életvitel, mely szociálisan értékes, egyénileg is eredményes Hogyan valósítható meg a konstruktív értékvezetés:  megteremtjük, bővítjük az egyén konstruktív tevékenység repertoárját  segít megszűntetni a destruktív (közösség- és én-ellenes) tevékenységet  az előforduló konstruktív tevékenységet segíteni kell  a destruktív tevékenységet csökkenteni, megszüntetni  szelektív hatásrendszer a szülő részéről: mit enged, mit nem. Folyamatos, hosszú munka; addig tart, míg a gyermekből autonóm személyiség nem lesz Közösségfejlesztő magatartás és tevékenység formák  szellemi, fizikai, közéleti munka  értékóvó magatartás, óvja a közösség szellemi, kulturális értékét  segítőkészség = karitativitás  rend Önfejlesztő magatartás és tevékenység formák  ismeretterjesztő, intellektuális  önmagunkra és környezetünkre vonatkoztatott tevékenység  egészséges életmód Milyen feltételei vannak a cél elérésének?  A magatartást formáló szelektív hatásrendszer működése  A széleskörű tevékenység-kínálat megtervezése  Motivációösszekapcsoljuk a tevékenységet a gyermek szükségleteivel, vonzóvá tesszük Pl.: játékszükséglet, mozgásszükséglet, változatosság szükséglete, új információk szükséglete, eredményesség szükséglete  Belső motiváltságot érjük el a gyermeknél Ösztönző-regulaló rendszer:  Fejlesztése, a nevelő feladata  Szervező-végrehajtó rendszer fejlesztése: az oktatás és képzés feladata

 Személyiség ismeretei, jártassága, készségei, képességei Komponensek az Ösztönző-regulaló szférában:  Fontos, hogy konstruktív legyen  Szokások szükséglete  Példakép, eszménykép állítás szükséglete  Meggyőződés szükséglete Szokás: beidegződés és gyakorlás útján szükségessé vált magatartás és tevékenység formák Példaképek, eszményképek: meghatározott magatartás és tevékenység modellek követésének szükségletei Meggyőződés: szükségletté vált normák, elvek, eszmék