Iroda Az Interneten - Tdk

BUDAPESTI CORVIUS EGYETEM TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Iroda az interneten Hol vannak a web alapú alkalmazások határai?

Fülöp Szabolcs Zsolt 2007

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

Vezetői összefoglaló

A dolgozat során azt vizsgáltam, hogy a webes alkalmazások fiatal, és még kevéssé ismert világa mennyire jelent konkurenciát a hagyományos szoftveripari szereplőkkel szemben. A munka első lépéseként definiáltam a webes alkalmazások fogalmát és a vizsgálat terjedelmét, ezután ismertetőt készítettem a vékony- és vastagkliens megoldásokról. Mivel a vékonykliens-megoldások képzik a webes alkalmazások filozófiai hátterét és előnyeik jó része is ebből származtatható. Kitekintést végeztem a webes alkalmazások mai piacára, mely során azt tapasztaltam, hogy az átlagos igényű felhasználók illetve kis – és középvállalati szektor számára a speciális igényeken kívül csaknem minden problémájára megoldást tudnak nyújtani. Végeztem egy pénzügyi elemzést a költségek egymáshoz való viszonyíthatósága érdekében, mely során arra jutottam, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett költségei alacsonyabbak az új megoldásoknak és ezen kívül finanszírozási szempontból is előnyösebb konstrukciókat nyújtanak. Végeztem egy kérdőíves kutatást az egyéni felhasználók között, amelyből kiderült, hogy azok a felhasználók tájékozottak legkevésbé az új lehetőségekről, akik a legtöbb hasznot élvezhetnék az új megoldások használatával. Ezen kívül megvizsgáltam egy non-profit egyesület és egy hazai középvállalat esetét. Mindkét példa azt mutatta, hogy vannak olyan információtechnológiai problémák, amelyeken ezek a szereplők költségmegtakarítást érhetnek el a hatékonyság növelésével egyidőben.

1

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

Tartalomjegyzék

1. Gondolatébresztő .................................................................................................................3 2. Bevezetés.............................................................................................................................4 3. Mi az a webes alkalmazás?..................................................................................................6 3. 1. Technológia .................................................................................................................6 3. 2. Vastagkliens-architektúra: ...........................................................................................7 3. 3. Vékonykliens-architektúra: .........................................................................................8 3. 4. Jelenlegi legelterjedtebb modellek ..............................................................................8 4. A lekötés ..............................................................................................................................9 5. Webes technológia - mint vékonykliens-modell ...............................................................11 6. Webes technológiák alkalmazási területei:........................................................................12 7. Pénzügyi elemzés ..............................................................................................................15 8. Webes alkalmazások előnyei és hátrányai.........................................................................17 8. 1. Előnyök......................................................................................................................17 8. 1. 1. Pénzügyi nézőpont.................................................................................................17 8. 1. 2. Produktivitás és hatékonyságnövekedés: ..............................................................18 8. 1. 3. Biztonság - széles értelemben: ..............................................................................19 8. 2. Hátrányok ..................................................................................................................22 9. Gyakorlati kutatás..............................................................................................................24 9. 1. Egyéni felhasználók...................................................................................................25 9. 2. Kis- és középvállalati felhasználók ill. non-profit szektor ........................................26 10. Összefoglalás ...................................................................................................................30 11. Továbbmutató gondolatok...............................................................................................30 12. Mellékletek ......................................................................................................................34 12. 1. Kérdőív - Egyéni felhasználók ................................................................................34 12. 2. Kérdőív - Vállalati felhasználók..............................................................................36

2

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

1. Gondolatébresztő

I see little commercial potential for the Internet for at least 10 years. William (Bill) Gates, 1994.

Procter & Gamble Global Business Services (GBS) has enrolled as a charter enterprise customer of Google Apps, a successful consumer product suite now available to enterprises. P&G will work closely with Google in shaping enterprise characteristics and requirements for these popular tools. Laurie Heltsley, Director, Procter & Gamble Global Business Services with 135,000 employees

The Swedish Police are interested in Google Apps Premier Edition because we want to see how this new innovation and distribution model can increase organizational productivity and decrease costs. National police service in Sweden with 22,000 employees

2005-2006-ban bekövetkezett az, amire kevesen kötöttek volna fogadást 10 vagy akár 5 évvel ezelőtt. A Microsoft, mit a hagyományos szoftveripar emblematikus figurája kénytelen felvenni a kesztyűt egy teljesen új versenytárrs ellen. A webes világ vállalatai, élükön a Google-lel, nem hirtelen, de meglepték a szoftveróriást. Bill Gates, a Microsoft volt első embere bejelenti, hogy belépnek a webes alkalmazások piacára. [Fried, 2005] Ez a bejelentés felületesen nézve még nem tűnik akkora mérföldkőnek. Ha azonban arra gondolunk, hogy a Microsoft jóval több mint egy évtizede működő és eredményes stratégiát kénytelen megváltoztatni, mindjárt másképp fest a kép. Valamint azt se felejtsük el, hogy nem azért lép be egy új piacra, mert terjeszkedni kíván, hanem azért, mert komoly fenyegetésnek érzi a webes alkalmazásokat. Lépéskényszerben van.

3

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

2. Bevezetés Bár a színfalak mögött elindultak a stratégiák kidolgozásai, illetve megtörténtek a bejelentések, ma - 2007 tavaszán - annak a felhasználónak, aki a megoldások gyakorlati használatáról kézzel fogható tapasztalatot akar kapni, vagy szeretne látni egy ilyen működő rendszert Magyarországon, még nincs egyszerű dolga. Ez a dolgozat annak próbál utánajárni, hogy milyen változások indultak el az utóbbi időben, hol tartunk ma ebben a folyamatban, és vajon mit hoz a közeli jövő. Megvizsgálom, hogy milyen technológiai filozófia áll az új alkalmazások mögött, miben mások az új üzleti modellek a régiekhez képest, illetve melyek azok a felhasználói csoportok, amelyek érintettek a változásban.

Tételmondatom: A jelenlegi általános gyakorlattal ellentétben hatékonyabban - vagyis olcsóbban, gyorsabban, egyszerűbben - lehetne bizonyos felhasználói körnek, bizonyos dolgokat weben végezni. Milyen felhasználói körnek? A dolgozat vizsgálatának alanyai az otthoni egyéni felhasználók, a non-profit szektor, valamint a kis és közepes vállalkozások. Előzetes ismereteim szerint ezek azok a fogyasztók, akik leginkább célcsoportjai lehetnek ennek a kezdődő folyamatnak. Bár az interneten fellelhető számos eset, amelyekben nagyvállalatok is alkalmazzák az a megoldásokat, illetve számos pilot-projectről hallani [Google (c)], ez a szektor egy teljesen más kutatást igényelne.

Mit hatékonyabb a weben végezni? Azok a tevékenységek, amelyeket vizsgáltam, bizonyos szempontból nagyon sokrétűek, azonban az közös bennük, hogy széles tömegek számára jelentenek megoldást, vagyis valamilyen szintén "általános" irodai, kommunikációs és akár szórakozási tevékenységeknek foghatók fel. Ha webes divatkifejezéssel szeretnénk összefoglalni, akkor amiről beszélek, az az "Office 2.0" (hasonlóan a Web2.0 kifejezéshez). Ezek közül a legáltalánosabban használt eszköz az e-mail, de a kutatás tárgyát képezik az

4

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

azonnali üzenetküldés, az egyszerű szövegszerkesztés és táblázatkezelés, prezentációkészítés, a széles értelemben vett tudásmanagement, a projectmanagement és ezen továbbmenve érintőlegesen a CRM rendszerek és egyes specializáltabb szakmai programok is.

Miért hatékonyabb ez a módszer? A módszer hatékonysága a felhasznált eszközök jellemzőiben, valamint a megváltozott munkamódszerben

keresendő.

A

webes

alkalmazásokat

olcsóbb

számítógép-

és

szerverparkkal, illetve állandó nagysebességű internetkapcsolattal érjük el. Emellett ezek programok jellemzően jelentősen olcsóbbak hagyományos társaiknál és nem igényelnek különösebb karbantartást sem. Munkamódszer szempontjából a "kevesebb több" elvet követik, különösen szem előtt tartva az egyszerű és intuitív használhatóságot. Emellett a csoportmunka és az együttműködés kiemelt területe ezeknek a megoldásoknak, ami a hagyományos szoftverekre nem igazán mondható el.

A fent vázolt webes megoldások felsőbbrendűségét azonban komoly utánajárás és elemzés nélkül elhamarkodott lenne kijelenteni, ugyanis a jelenlegi fogyasztói gyakorlat többségében a hagyományos megoldásokat részesíti előnyben, az új technológiák elterjedtsége meglehetősen alacsony. Ebben előzetes feltételezésem szerint a biztonsági és kockázti tényezőknek jelentős szerepük van, jelenleg a bizalom az új éra temékei felé igencsak kérdéses. Másrészről a megoldások olyannyira a technológia élvonalát jelentik és olyannyira frissek, hogy a régi megszokásokat és berögződéseket még nem sikerült megváltoztatni.

Ezzel vissza is kanyarodtunk az első kitételhez, vagyis ahhoz, hogy kik azok akik ezeknek a megoldásoknak az elsődleges célcsoportjai lehetnek? Az előfeltevésem szerint az egyéni felhasználók, a non-profit szektor, valamint a kis és közepes vállalkozások, mert ők a legköltségérzékenyebbek, illetve ezzel összefüggésben a legnyitottabbak az újdonságokra és a hatékonyabb megoldásokra. További érv, hogy munkamódszereik és jellemzőik (kis létszám, nem túl specializált munkavégzés) miatt a lekötöttségük sokkal kisebb a nagyvállalatokhoz viszonyítva és ebből fakadóan az átállási költségeik is jelentősen alacsonyabbak. Ők képezik tehát a kutatás elsődleges fókuszát.

5

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

3. Mi az a webes alkalmazás? A webes alkalmazások olyan számítógépes programok, amelyeket internetböngészőn keresztül kell használni és az adatforgalom hálózatokon - mint az internet és az intranet - keresztül történik. Ezek az alkalmazások a vékonykliens-architektúra technológiai modelljére épülnek, amelyek kliensprogramként pusztán az internetöngészőt használják, vagyis semmilyen előre telepített asztali programot nem igényelnek. [Wikipedia, (a) ]

3. 1. Technológia A vékony kliens technológia nem újkeletű, azonban az ilyen szintű felhasználásra, amelyet az elmúlt években látunk, ezelőtt nem volt példa. A módszer lényege, hogy egy feladat elvégzésében egy szerver és egy kliensprogram is részt vesz, a kettő közötti kommunikációért pedig valamilyen hálózati kapcsolat a felelős. A modellben a szerver - a központi egység végzi a számítási feladatokat, míg a kliens az adatok megjelenítéséért és az adatok beviteléért felelős. Ezzel szemben a "hagyományos" vastagkliens modellben a felhasználó számítógépe végzi el mind a számítási feladatokat, mind a megjelenítést és az adatbevitelt, valamint a végső adatok tárolásását is. [Wikipedia, (b)] A két modellnek számos előnye és hátránya van. Ezeket egy egyszerű táblázatban foglaltam össze:

a technológia jellemzői

vékonykliens-modell

vastagkliens-modell

jellemzően résztvevő eszközök

szerver, hálózat kliensek

csak kliensek hálózata vagy szerver-hálózat-kliensek

számítási feladatok

szerver

kliens

adattárolás

szerver

kliens

kliens értéke

alacsony

magas

szerver értéke

magas

közepes

adminisztrációs költségek

alacsony

magas

adatbiztonság

magas

alacsony

energiafelhasználás

alacsonyabb

magasabb

össz hálózati terheltség

jelentősen alacsonyabb

magasabb

bővíthetőség / cserélhetőség

egyszerű

nehéz

multimédiás felhasználás

nehézkes

egyszerű, szokványos

6

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

Az elméleti összehasonlítás mellett a könnyebb érthetőség miatt érdemes megnézni a két lehetséges számítógéppark modellt vizuálisan is. A technikai részleteket pontosan nem sorolom fel, csupán egy összefoglaló, betekintő képet szeretnék adni az elterjedt megoldásokról.

3. 2. Vastagkliens-architektúra:

A megoldás jellemzői: A szerver főként az olyan általános feladatokat látja el, mint az e-mail szerver, adatmentés, internet proxy, tűzfal, esetleg webszerver és csoportmunkát segítő alkalmazások. Ezen kívül a speciális szakmaspecifikus programok esetén kap szerepet pl. közös adatbázisként. A kliensek önálló munkát végeznek, mindegyik erős processzorral, saját tárhellyel, sok memóriával van felszerelve. Mivel minden egyes munkaállomás "külön életet él", a szoftverek karbantartása, illetve a meghibásodások kezelése komoly költségekkel jár, ami általában emberi munkaidőként jelenik meg. Egy egy verziófrissítés vagy programcsomagváltás különösen nagy munkát igényel. A felhasználók közötti kommunikáció és együttműködés jellemzően megosztott mappákon és e-mailen keresztül zajlik. Ennek hátrányai mindenki számára ismertek, a dolgozatnak nem ezek bemutatása a célja.

7

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

3. 3. Vékonykliens-architektúra:

A megoldás jellemzői: A szerveren fut minden alkalmazás, minden számítási kapacitás itt összpontosul. A kliensek csak megjelenítő és adatbevivő szerepet játszanak. A programokat jellemzően távoli asztali kapcsolattal vagy böngészőn keresztül érik el. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetők a hardverköltségek és az adminisztrációs költségek is. A klinesek cseréje pl. percek alatt megtörténhet, amellett, hogy jóval kevesebb alkalommal van ilyenre szükség. Egy programot elég egyszer telepíteni a szerverre, máris mindenki eléri azt, ezen kívül az adattárolás is jobban menedzselhető és biztonságosabb is. Munkamódszer tekintetében a vastag kliens megoldás több hátránya kiküszöbölhető (pl. a szétszórt adatok problémája), de a kommunikáció és az együttműködés tekintetében önmagában nem jelent megoldást.

3. 4. Jelenlegi legelterjedtebb modellek A hagyományos szoftveripar jórészt a vastagkliens-módszert részesíti előnyben, ezért a jelenleg ezek a legelterjedtebb megoldások. A Microsoft különböző programcsomagjai, a Windows és az Office gyakorlatilag az utóbbi évekig egyeduralkodó volt a piacon. A csoportmunka elősegítése érdekében - amely az elmúlt 5 évben egyre nagyobb szerepet kap -

8

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

különböző szerverekre telepíthető programcsomagok állnak rendelkezésre, amelyek azt a helyzetet idézik elő, hogy már egy közepesnek mondható 50-200 számítógépből álló hálózat esetén is erős szerverekre van szükség, amellett hogy a vastagkliens-megoldás miatt a kliensek is nagyteljesítményű asztali számítógépek. Ez rendkívüli módon megnöveli mind a hardver, mind a szoftverköltségeket.

4. A lekötés Mielőtt továbbhaladnék a webes alkalmazások konkrét leírására, fontosnak tartom felhívni a figyelmet egy komoly információtechnológiai problémára, amely napjainkban jellemzi az iparágat. A jelenlegi kvázi-monopolisztikus helyzet egyik okozója ez a stratégia, ami a maga nemében persze racionális és kifizetődő. A lekötés (lock-in) az a szituáció, amikor a vevő függővé válik egy adott szállító termékeitől vagy szolgáltatásaitól, és egy másik szállítóra való áttérése csak komoly költségáldozatok útján lehetséges. Ez a jelenség különösen ismert a szoftveriparban, a hagyományos gyártók egyik kiemelt taktikai fegyvere. [Wikipedia (e)] A helyzet nem csak a pénzben megjelenő költségek miatt keletkezhet, hanem bizonyos fájlformátumok, adatformátumok, felhasználói szokások miatt is. Sőt ez utóbbiak gyakran nagyobb nehézséget okoznak, mint az egyszerű pénzügyi korlátok, ugyanis egyszerű pénzbefektetéssel nem orvosolhatók. A lekötés első lépéseként a gyártók meggyőzik a vevőket, hogy az ő terméküket vagy szolgáltatásukat válasszák. Amennyiben ez megtörtént, lehetőséget biztosítanak a vevő számára, hogy kipróbálja, megismerje a terméket. Ezt követi a "sáncolás" szakasza: úgy alakítják ki termékiket és azok árát, hogy megnyerjék fogyasztóikat a technológiába való befektetésre. Ha ez sikerül, idővel egyre jobban elkötelezik magukat mellettük. A lekötés jelensége a következő esetekben érhető tetten: •

szerződéses kötelezettség: határozott időtartamra szóló szerződések esetén a szerződéstől való elállás kompenzációs kötelezettségekkel jár.

•

tartós beszerzések: 9

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

miután a fogyasztó valamilyen nagy volumenű beruházás mellett döntött, a jövőben a pótlásokat csak azonos vagy kompatibilis termékek gyártóitól tudja beszerezni. •

márkaspecifikus ismeretek: amennyiben valaki megtanult használni egy programot, jelentős hatékonyságromlást tapasztal, amikor ugyanazt a feladatot egy másik, számára ismeretlen programban kell elvégeznie, ezért nem szívesen tér át másik programra.

•

információs és adatbázisok: a fájlformátumok már említett problematikája. Az adatbázisok esetén különösen kellemetlen, ha fontos, nagy mennyiségű

információ "ragad benne" a korábbi

rendszerünkben. •

szakosított szállítók: minél specializáltabb a termék, annál nehezebb új szállítót találni hozzá a régi helyett

•

keresési költségek: a váltáshoz elengedhetetlen az információgyűjtés, az alternatívák összehasonlítása, mely jelentős időt vesz igénybe.

•

hűségprogramok: az összegyűjtött pontok, kuponok, engedmények biztosítják, hogy a vásárló a következő alkalommal is az előző szállítóját válassza.

[Kiss, 2006] Ahogy a lekötés különböző formáinál látjuk, a módszer célja, hogy a versenyző piacokat monopolisztkus piaccá alakítsák, legalább egy időre. Ez nagyban megnehezíti a vásárlók dolgát, és megdrágítja a felhasználást. Ahogyan azt az elkövetkezőkben látni fogjuk, a webes megoldások pontosan ezeknek a korlátoknak a lebontását teszik lehetővé, és rohamos terjedésüknek ez az egyik kulcsa.

10

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

5. Webes technológia - mint vékonykliens-modell A webes alkalmazások a vékonykliens megoldások egy speciális típusa. Lényege, hogy a programok futtatását és elérését az interneten keresztül teszi lehetővé a szolgáltató. A fogyasztónak - legyen szó akár magánszemélyről, akár vállalatról - semmilyen előre telepített programot,

szervert,

speciális

berendezést

nem

kell

felhasználnia,

csupán

egy

internetböngészővel és egy nagysebességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie ahhoz, hogy elérje a szolgáltatást. A 21. század első évtizedére ez már nem jelent problémát a fejlett világ egyik részén sem.

A megoldás jellemzői: A szerver gyakorlatilag csak az internetelérést teremti meg, esetleg webszerverként funkcionál. A kliensek gyakorlatilag hardverfüggetlenek, akár egy mobiltelefonról is működőképes a technológia, így bárhonnan elérhető. A modell további jellemzőivel később később nagyobb terjedelemben is foglalkozni fogok.

A webes alkalmazások azonban nem csak technológiailag jelentenek újdonságot, az eddigi üzleti modellt is felforgatják. Egy hagyományos terméket - amelyet meg kell venni és utána birtokolni lehet - szolgáltatássá alakítanak át, amelyet a felhasználó saját igénye szerint bővíthet vagy szűkíthet, különösebb beruházás vagy átszervezés nélkül. Ennek az IT-költségek megtérülésére (ROI), illetve a beruházáshoz szükséges tőkére komoly hatása van. Később egy pénzügyi számítás keretében erre is vissza fogok térni. 11

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

6. Webes technológiák alkalmazási területei: Mielőtt továbbmennék az új modell elemzésével, körbetekintek a mai webes alkalmazások piacán, mintegy betekintést adva, hogy melyek azok a területek, ahol sikeresen alkalmazzák a módszert. Ez a piac nem olyan stabil, mint a hagyományos szoftveripar, egyik napról a másokra jelennek meg új szereplők, akik rövid idő alatt nagy részesedést szerezhetnek. •

E-mail A legelterjedtebb webes platform, gyakorlatilag a web megjelenése után nem sokkal már elérhetőek voltak e-mail kliensek az interneten. Ezen a területen adoptálták leghamarabb a módszert és ez mondható a legfejlettebb területnek is. Már számos szolgáltatónál elérhető, hogy saját domain-név alatt is üzemeltetnek e-mail alkalmazásokat, ezzel megnyílt az út a vállalati felhasználók előtt. A jelenlegi piacvezető a Yahoo, azonban ő inkább az egyéni felhasználói szegmensre fókuszál. A Google 2007 elejétől [Google (b)] már kimondottan vállalati felhasználóknak is nyújt szerződésesen nagy rendelkezésre állású megoldásokat, ő a legfelkapottabb jelenleg a piacon.[Business Week, 2007] Néhány ár ízelítőül: Google Apps 50$/user/year,

Yahoo 35$/user/year, Zoho

36$/user/year •

Office-alkalmazások: szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációszerkesztő Ebben a szegmensben a 2006-os évtől erősödött fel a verseny. Mára már megértek ezek az alkalmazások is a használatra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Google Apps nevű programcsomag (email, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, naptár, stb.) egyre növekvő ütemben terjed az amerikai kis- és középvállalatok körében, de nagyvállalati felhasználásra és pilot-projectekre is van példa. [Bogatin, 2007] A leginkább kiforrott "office helyettesítő" megoldásokat azonban jelenleg a Zoho (Writer és Sheet), valamint a ThinkFree szállítja. Néhány ár ízelítőül: Google Apps-ban integrált, Zoho ingyenes, ThinkFree 49$/user/year

•

naptár Naptáralkalmazások az e-mailhez hasonlóan már egy jó ideje léteznek, azonban a vállalati felhasználókat is kielégítő megoldások csak szintén a 2006-os évben jelentek meg. A már megszokott Yahoo, Google, Zoho trió a legelterjedtebb, előbbi az egyéni felhasználók,

12

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

utóbbi kettő a vállalati felhasználók körében. Néhány ár ízelítőül: Google Apps-ban integrált, Zoho-ban ingyenes •

Chat - azonnali üzenetküldés A kommunikáció az egyik olyan sarkalatos pont a webes alkalmazások szállítóinak stratégiájában, ami könnyen tetten érhető. A csoportmunka elősegítése egyre elfogadottabb egyre fontosabb cél. A Google és a Zoho különböző alkalmazásai is tartalmaznak integrált megoldásokat. Néhány ár ízelítőül: Google Apps-ban integrált, Zoho-ban integrált

•

Széles értelemben vett tudásmenedzsment Ez egy elég tág kategória, mivel a különböző szakértők különbözőképpen csoportosítják azokat a programokat, amelyekkel magánszemélyek saját használatra vagy vállalatok csoportos munkavégzésre könnyen és gyorsan weblapokat hozhatnak létre, amelyeket közösen szerkeszthetnek. Ilyenek az eléggé elterjedt wiki programok, egyszerű honlapszerkesztők és egyéb szervező-funkciókat ellátó szerkeszthető-tartalom megoldások. A Google és a Zoho ebből a körből sem hiányozhat. Néhány ár ízelítőül: Zoho ingyenes, Google Apps-ban integrált

•

Projektmenedzsment Ide a kifejezetten projektek nyilvántartására, feladatok szervezésére, meetingek összehozására és beszámolásra szolgáló, rendkívül intuitív és letisztult programok sorolhatók. Ebben a szegmensben még a többihez viszonyítva is nagy a hozzáadott értéke a webes modellnek. Nincs szükség szinkronizációra az egyes számítógépek között és a hagyományosan Excelben végzett munkához viszonyítva nagyságrendi előrelépést jelentenek. Ezek az alkalmazások az USA-ban rendkívül népszerűek, főként a kis és közepes vállalatok körében. A legnagyobb szereplők itt a 37signals és a Zoho Projects. Néhány ár ízelítőül:

Zoho 144$/year/10project - 960/year/unlimited,

Basecamp

288/year/15 project - 1200$/year/100 project

Itt elérkeztünk egy olyan ponthoz, ami már túlmutat az "általános"-nak nevezhető felhasználási területeken és fél lábbal már átlóg a szakmai speciális programok területére. A 13

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

szakértők véleménye szerint mi sem bizonyítja jobban a webes alkalmazások szolgáltatóinak térnyerését, minthogy ilyen szegmensekben is meg tudták bolygatni a szakmai közéletet.

•

CRM és marketingrendszerek A vevők nyilvántartására, menedzselésére, elemzésére és az ezzel összefüggő feladatok ellátására szolgáló rendszerek. Ezek főként azokat a kis és középvállalatokat célozzák meg, amelyek vagy e-mailben vagy Excelben (mindkettő alkalmatlan komolyabb CRM munkára) vagy esetleg sehogy nem kezelték eddig ezt a területet. Ismert szereplők a 37signals Highrise, Zoho CRM, de a kategória királya a Saleforce, amelyet a neves Wired magazin 2007 márciusában a 7. leginnovatívabb vállalatnak rangsorolt. [Wired, 2007] Ezek az alkalmazások még az Oracle-nak és az SAP-nak is komoly fejtörést okoznak, akik minössze pár évvel ezelőtt döntöttek a KKV szektorba való belépésről. Néhány ár ízelítőül: 37signals Highrise 288$/year/6 user - 1200$/year/40user, Zoho 864$/year/6 user - 5760$/year/40 user

•

Adatbáziskezelés és adatbányászat A célcsoport szintén a kis- és közepes vállalatok és a non-profit szektor. A legismertebb szállítók a Zoho, a Dabble DB és a LucidEra. A szaksajtóban egyértelműen pozitív visszhangot keltettek ezek az alkalmazások is, illetve felhasználóim száma folyamatosan növekszik. Ezek az alkalmazások már elég speciálisak, a LucidEra pl. komplett Business Intelligence megoldást nyújt, nem kevés borsot törve az SAP és az Oracle orra alá. [Kemsley, 2007] Néhány ár ízelítőül: Zoho ingyenes, Dabble DB 300$/5 user/year - 600$/15 user/year, LucidEra 36000$/year/100 user

Ha végigtekintünk ezen a listán, könnyedén beláthatjuk, hogy kisvállalkozásunk szoftvereit akár egyik hétről a másikra a kukába tehetjük és irodánkat felköltöztethetjük az internetre. Ha mi is akarjuk.

14

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

7. Pénzügyi elemzés Mint minden elemzésnél, itt is fontos, hogy tisztában legyünk a pénzügyi előnyökkel és hátrányokkal. Az informatikai költségek számbavétele mindig kényes téma, mert számtalan olyan költségtényezővel kell számolnunk, amelyek vagy nehezen becsülhetők, vagy pénzügyi kiadásként meg sem jelennek. Azonban ha ezeket nem vesszük számításba, komoly hibát követünk el. A

költségszámítás

mellett

kvalitatív

tényezőket

is

figyelembe

vettem.

Nehezen

számszerűsíthető költségek a tanácsadói díjak, karbantartási költségek, kieső munkaidő, a rendszer fenntartásához szükséges emberórák száma és a különböző kockázati faktorok. Két fiktív esetet vázoltam fel, mindkettőt két szenárióban (10 ill. 120 munkaállomás), az elsőben egy egyszerű Microsoft alapú komplett irodai szoftvercsomaggal számoltam szakmai programok nélkül (mivel ezek szakmaspecifikusak és lehet, hogy a kis- és középvállalati szektorban sokszor nem is alkalmazzák őket). A másik esetben kizárólag webes megoldásokat vettem számításba, azonban nem csak az Office-ban megtalálható funkciókat fedtem le, hanem projektmenedzsment, CRM és adatbáziskezelő megoldást is. A CRM és az adatbáziskezelőnél nem felhasználónkénti licencelés volt, így a fiktív vállalat méretéhez viszonyított csomagot alkalmaztam a modellben. 1. eset: 10 munkaállomás, Office + Exchange 2. eset: 120 munkaállomás, Office + Exchange 3. eset: 10 munkaállomás, 10 licences Google Apps Premium, Zoho Project (max 10 projektes verzió), 37signals Highrise (6 felhasználós licenc) és Dabble DB (5 felhasználós licenc) 4. eset: 120 munkaállomás, 120 licences Google Apps Premium, Zoho Project (korlátlan projektes verzió), 37signals Highrise (40 felhasználós licenc) és Dabble DB (15 felhasználós licenc)

Minden esetben diszkontált jelenértékkel számoltam, ahol a diszkontfaktor 5% volt. Az eredmény a következő táblázatban látható:

15

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

A kalkuláció csak a jól számszerűsíthető költségeket tartalmazza a fent említett, nehezen becsülhető költségeket nem. A webes alkalmazások alkalmazása esetén ugyanakkor már kitértem rá, hogy a járulékos költségek és az adminisztrációs költségek is alacsonyabbak mint a hagyományos alkalmazások esetén, ezért ezek valószínűsíthetően nem befolyásolnák ellenkező irányba az eredményt. Hangsúlyoznom kell ugyanakkor, hogy a kalkuláció célja nem a pontos költségek kiszámítása, hanem összehasonlítást kíván nyújtani a költségek arányaira vonatkozóan. Amennyiben a vállalat számára megfelelőek ezen szoftverek funkciói, de csak ebben az esetben, akkor a webes alkalmazásokra való áttérés egy ötéves ciklussal számolva amellett, hogy jelentős költségmegtakarítást is eredményez, még szélesebb funkcionalitást és hatákonyabb munkavégzést is magával hozhat.

16

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

8. Webes alkalmazások előnyei és hátrányai

Miután felhasználói és fogyasztói szemszögből áttekintettük, hogy milyen technológiai és üzleti modell áll a webes alkalmazások hátterében, illetve van egy összbenyomásunk a piacról, valamint a költségekről, következzen itt egy átfogó elemzés az új megoldások előnyeiről és hátrányairól. A következőkben megvizsgálom, hogy melyek azok az aspektusok, amelyekben az új modell változást hoz és ezeknek milyen hatásuk vannak a vásárlókra.

8. 1. Előnyök 8. 1. 1. Pénzügyi nézőpont Mivel az üzleti világban általában a pénzügyi nézőpont érdekli leginkább a felsővezetőket, ezért ezzel kezdem. •

Hardverköltségek alacsonyabbak Ahogy azt a technológiai modell leírásakor bemutattam, a hardvereken jelentős erőforrások és pénz spórolhatók meg. A minimális szerverkapacitás és a legegyszerűbb számítógépek felhasználásával a hardverköltségek a töredékükre csökkenthetők. Nem beszélve arról, hogy az alacsonyabb hardverköltségek magukkal hozzák az alacsonyabb áramköltségeket is, ami napjainkban egyre magasabb részét teszi ki az ITköltségeknek.

•

Szoftverköltségek alacsonyabbak A piaci körképben láttuk, hogy egy felhasználóra vetítve a szoftverkötségek alacsonyabbak. A másik fontos dolog, hogy míg egyes hagyományos szoftvereket nem is érdemes bizonyos vállalatméret felett bevezetni a magas költségek miatt, a webes modellekben ez legtöbbször a választékos csomagok miatt nem jelent problémát.

•

Szolgáltatásként megjelenő költségek Ahogy a hozzávetőleges pénzügyi modellben láttuk, amellett, hogy a szoftverköltségek alacsonyabbak a hagyományos társaikénál, havidíjas szolgáltatásként jelenik meg, ami a diszkontált költségeket tovább csökkenti. Ezen kívül nem kötnek le nagy tőkét a beszerzés pillanatában, ami a kis- és közepes vállalatok szegmensében különösen 17

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

fontos tényező. Továbbá az informatikai költségek jobban tervezhetővé, jobban követhetővé válnak, ami a gazdasági felsővezetés számára komoly előnyökkel jár. •

Az adminisztrációs és fenntartási költségek alacsonyabbak A technológiai sajátosságokból fakadóan jóval kevesebb emberi erőforrást emészt fel a hardver- és szoftverpark menedzselése. Nincs verziókövetés, nincs frissítés, nincs telepítés. A hardverhibák esetén a szoftverek érintetlenek maradnak.

•

Összességében kisebb TCO A mai IT-elemzések egyik kedvelt mutatója a Total Cost of Ownership. Ez azt jelenti, hogy egy informatikai rendszer minden költségét beleszámolják az elemzésbe, nem csak a puszta termékköltségeket. Az általam vizsgált vállalati esetből ki fog derülni, hogy ez a webes alkalmazások esetén valóban alacsonyabb az eddigi megoldásokkal szemben.

8. 1. 2. Produktivitás és hatékonyságnövekedés: •

Bárhonnan elérhető Mivel a technológia sajátosságaiból fakadóan a kliens kizárólag egy internetböngészőt kíván meg, ezért a dolgozók nincsenek helyhez kötve, szinte bárhonnan elérhetik a programokat. Az utóbbi években egyre inkább teret nyer a távmunka és az otthoni munkavégzés, ezeket a munkamódszereket kifejezetten elősegíti. A felhasználók elérhetik saját alkalmazásaikat útközben, a repülőtéren, otthonról és a legtöbb esetben akár mobil eszközökről (mobiltelefon, kézi számítógép) is.

•

Csoportmunka Már többször hangsúlyoztam, hogy az elmúlt évek egyik nagy slágere a csoportmunka. A legtöbb webes alkalmazás kifejezetten a csoportmunka elősegítését szem előtt tartva lett kifejlesztve, a technológia szintén segíti ennek megvalósulását. Ez nagy előnyt jelent a hagyományos módszerekkel (e-mail és megosztott mappák) szemben. A közös projekten dolgozó munkatársak azonos forrásból dolgozhatnak, közösen szerkeszthetik a munkafájlokat, a változtatások követése jelentősen egyszerűbb és hatékonyabb. Az azonnnali üzenetküldőkkel kombinálva pedig azonnali, egyidejű munka is megoldható

18

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

egymástól távol lévő munkatársak esetén is. (pl. Google Spreadsheetsbe integrált chat) A webes alkalmazások mottója : "Oszd meg, ne csatold!" •

Egyszerű, letisztult felület A webes alkalmazások nem a tengernyi funkciójukkal versenyeznek, hanem használatuk

egyszerűségével,

átláthatóságával,

vagyis

a

letisztult,

intuitív

munkafelülettel. A munkafelület-ergonómia szintén felkapott téma az utóbbi években (vö. Ms Office 2007), de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a webes alkalmazások jóval a hagyományos alkalmazások előtt járnak e téren. Az átállási költségek figyelembevételekor fontos szempont, hogy az új alkalmazások használatát a dolgozók könnyen és gyorsan megtanulhassák, így a webes alkalmazásoknak ez gyakorlatilag egy kötelező eleme. Az interjúk igazolták azt a feltevésemet, hogy a dolgozók és az egyéni felhasználók jó része a funkciók kb. 5-20%-át használja ki és a hagyományos szoftverek bonyolultsága kifejezetten hátráltatja a munkát. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bizonyos felhasználói körnek (nem mindenkinek!) kimondottan hasznos a kevesebb funkció. •

Együttműködés egymással A webes szolgáltatók általában nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a termékeik a lehető legkönnyebben kommunikáljanak más gyártók termékeivel. Ez egyrészt fontos ahhoz, hogy a vásárlók kiléphessenek a lekötési ciklusukból, illetve fontos azért is, mert a többségük nem komplett szolgáltatást nyújt, hanem egy egy részterületre fókuszál. Ez nagy előny a felhasználóknak, mert összekapcsolhatják az egyes rendszereiket, és elkerülhetik az újabb lekötést. [példa: Gonsalves, 2007]

8. 1. 3. Biztonság - széles értelemben: •

Adatbiztonság Az informatikai rendszerek egyik sarkalatos pontja az adatbiztonság, ami különösen nagy szerepet kap a vállalati felhasználók esetén. A jelenleg legelterjedtebb módszerek a rendszeres adatmentés (szalagra vagy lemezre), illetve a különböző tükrözési és RAID-megoldások. Ezek azonban komoly szakértelmet és karbantartást igényelnek, 19

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

nem beszélve a hardverköltségekről. A webes alkalmazások szolgáltatói általában jelentősen felkészültebbek ezen a téren, mint az egyéni felhasználók ill. a kis és közepes vállalkozások, így számukra mindenképpen nagyobb adatbiztonságot jelent ez a modell. •

Rendelkezésreállás Hasonlóan az előzőhöz, szintén az IT-rendszerek egyik legsarkalatosabb pontja különösen vállalati környezetben - azonban főleg egy kicsi vagy közepes számítógépparkkal és informatikai osztállyal rendelkező vállalatnál okozhat komoly fennakadásokat. Egy-egy számítógépes hiba esetén súlyosabb esetben akár órákra vagy napokra elhúzódhat a hibaelhárítás a felkészültség és a megfelelő eszközök hiánya miatt. Webes alkalmazások használatakor mindössze az internet-kapcsolat minőségére kell figyelmet fordítani, ugyanis az alkalmazások szolgáltatóinak jó része megdöbbentően jó rendelkezésre állást biztosít, illetve fizetős szolgáltatások jellemzően 99,9%-os rendelkezésre állást ajánlanak. [Google, (d)]

•

Emberi tényezők, adatlopás Amennyiben egy rövid időre félre tesszük adataink kiadásának a félelmét - amiről majd a hátrányoknál fogok szót ejteni -, be kell látnunk, hogy a webes megoldások biztonságosabbak a hagyományos társaiknál. Mára már köztudott tény, hogy az adatlopások döntő többségét vállalat belső dolgozói követik el, a külső betörések száma nagyságrendekkel alacsonyabb ennél. Mindkét veszélyforrás esetén kisebb kockázattal kell szembenéznünk webes technológia használatakor. Minden szolgáltató naplózza a történéseket, amelyek legtöbbször könnyen elérhetőek, a külső behatolásokkal szemben pedig egy specialista cég szolgáltatása sokkal nagyobb biztonságot nyújt, mint egy vállalati e-mail vagy webszerver.

•

Adminisztrációs terhek Ahogy a pénzügyi aspektusnál már említettem, a webes megoldások sokkal kevesebb adminisztrációs terhet jelentenek az IT-szakemberek számára, nem kell foglalkozni az egyes alkalmazások verziószámaival, lincenceivel, frissítéseivel. A felhasználó és a vállalat minden áldott nap a legutolsó verziót használhatja, a verziókövetés szükségtelenné válik. Szintén adminisztrációs előnyt jelent a vírusveszélyek drasztikus

20

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

csökkenése, melyek kifejezetten a hagyományos IT-rendszereken terjednek, vagyis asztali e-mail klienseken, dokumentumokban és asztali chat programokban. Az egyszerűbb hardverstruktúra miatt mind a kliens mind a szerverhardverek karbantartása,

üzemeltetése,

adminisztrációja

jelentősen

egyszerűsödik,

az

internetkapcsolat fenntartása az elsődleges feladat. A vállalati informatikusok az ITrendszerek fenntartása helyett valódi feladatukra, az IT-rendszerek összehangolására és fejlesztésére koncentrálhatnak. •

Lekötés - be és kilépési költségek A hagyományos programok jellemzően három oldalról kapcsolhatók ehhez a témához: •

egyrészt jelentős egyszeri beruházást igényelnek szoftver oldalról (és gyakran hardver oldalról is),

•

másrészt használatuk során a legtöbbször a lekötés már korábban kifejtett jelenségével találkozhatunk,

•

harmadrészt a hagyományos szoftverek gyártói mindent megtesznek annak érdekében, hogy saját formátumaikat, adatbázisaikat minél nehezebben lehessen átültetni más alkamazásokba egy áttérés esetén.

A webes alkalmazásoknál ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a programok mindegyike ingyenesen, előre kipróbálható, és amennyiben nincsen megelégedve a funkciókkal a vásárló, úgy továbbállhat egy másik szolgáltatóhoz. Az átállási költségeket megpróbálják adatimportáló megoldásokkal csökkenteni, illetve nem jelenik meg a nagy beruházási igény a többnyire havidíjas rendszer miatt. Mindez persze nem erkölcsi jóindulatból teszik: a versenybe való belépésük a hagyományos modellt követve valószínűleg nem lenne sikeres, de a vásárló és a felhasználó szempontjából ez lehetőség hozzáadott értéket képvisel. A sikeres webes alkalmazások jelenleg nem élnek a lekötés legtöbb módszerével, az adataink könnyen és gyorsan exportálhatók, visszanyerhetők és továbbvihetők. (Azonban kérdéses, hogy ez a megoldás hosszú távon is így marad-e.)

21

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

8. 2. Hátrányok Az előzőekben sorra vettük a webes alkalmazások használata esetén jelentkező előnyöket, azonban nem szabad azt hinnünk, hogy ennek a megoldásnak csak pozitív oldalai vannak, a reális kép kialakításához a hátrányokat is számba kell venni. Itt újra hangsúlyoznom kell, hogy az összehasonlítást első sorban az egyéni felhasználók, a non-profit szektor és a kis- és középvállalkozások szempontjából végeztem, a hátrányok a nagyvállalatoknál ettől jóval eltérőbb képet mutathatnak. •

Adatbiztonság A webes alkalmazások jellegükben a bizalmi termékekhez különösen hasonlítanak, nehéz megszokni, hogy az adataink nincsenek fizikai valójukban előttük a szerverszobában. A legtöbb vállalatvezetőt ez érthető módon kétségekkel tölti el, adataink biztonságát egy tőlünk teljesen különálló szolgáltatóra bízzuk, és legtöbb esetben a helyi biztonsági mentés nem egyszerű feladat (e-mail POP3 protokollon keresztül és a rendszeres adatexportálás). Azonban azt látnunk kell, hogy a technológia az ilyen megoldások felé tendál, talán néhány év múlva ez már nem tűnik olyan szokatlannak, mint ma.

•

Rendelkezésre állás Rendelkezésre állás szempontjából két kritikus tényezőt kell megemlítenünk. Egyrészt szintén csak bízhatunk abban, hogy az alkalmazás szolgáltatója megfelelően végzi a dolgát, másrészt abban is csak reménykedni tudunk, hogy az internetszolgáltató is biztosítja az általunk elvárt színvonalat. Ezekkel a tényezőkkel szintén az a legnagyobb probléma,

hogy

a

vállalaton

kívül

álló

szereplők

befolyásolják,

nehezen

internalizálhatók. •

Az alkalmazás szolgáltatójának stabilitása Mivel függőségi kapcsolat jön létre egy viszonylag új iparág viszonylag új szereplőivel, ezért felmerülhet az a kérdés, hogy mi garantálja azt, hogy pl. egy újabb dotcom válság keretein belül újdonsült partnereink nem fejezik be működésüket egyik napról a másikra. Ez a jelenlegi piaci körülmények között a hagyományos gyártókkal valószínűleg nem fordulhat elő, a Microsoft viszonylag stabilan tartja pozícióját :)

22

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a bizalom hiánya az, ami a leginkább jellemezheti a fent elhangzott hátrányokat. Ma még valószínűleg nincs meg a piac minden szereplőjében az a fajta nyitottság, ami a webes alkalmazások tömeges elterjedéshez szükséges. •

Átállási költségek Annak ellenére, hogy hangsúlyoztam, hogy a webes alkalmazások szolgáltatói megpróbálják minél inkább csökkenteni az átállási költségeket, ha kisebb mértékben is, de számolnunk kell ezekkel. Egy közepes vállalat teljes alkalmazásállományának webre való áthelyezésekor olyan nehezen becsülhető költségek jelentkeznek, mint a tanácsadói díjak, a munkatársak képzése, az átállásból adódó esetleges adatvesztés, munkaerőkiesés, és a szervezeti ellenállás. Az internetkapcsolat minőségi javításához szükség lehet beruházásra, amit szintén meg kell említenünk, bár 2007-ben ez már valószínűleg nem okoz releváns problémát.

•

Kevés funkció Bár az eddigiekben előnyként aposztrofáltam az alkalmazások egyszerűsödését és a felületek letisztultságát, mindenképpen figyelembe kell vennem, hogy bizonyos felhasználói körnek az általában rendelkezésre álló funkciók nem kielégítőek. Mindenképpen előzetes mérlegelést igényel, hogy az adott vállalkozás számára megfelelőek-e a kínált feltételek. A nagyobb vállalatok igényeit (állításuk szerint) többnyire ezek a rendszerek nem elégítik ki, specializáltabb munka esetén pedig sok esetben szóba sem jöhetnek. Amennyiben mégis egy ilyen megoldás mellett dönt a vállalat

-

lehet,

hogy

megszokott

gyakorlatokat

kell

helyettesítenie

vagy

egyszerűsítenie. •

Testreszabhatóság Igaz ugyan, hogy a hagyományos szoftverek esetében, amelyek az általam említett célcsoportot célozzák sincs általában túl nagy lehetőség a testreszabásra, azonban a webes alkalmazásokban jellemzően még ennél is kevesebb testreszabási lehetőség áll rendelkezésre. A hagyományos szoftvereknek jórészt megvan az az előnyük, hogy a funkciók széles skálájával rendelkeznek, így ha testreszabhatóságot nem is nyújtanak, de a legtöbb ember megtalálja benne a számára fontos különlegesebb funkciókat is.

23

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

9. Gyakorlati kutatás Az előzőekben bemutattam, hogy milyen elméleti jellemzői, előnyei ill. hátrányai vannak a webes alkalmazások használatának, valamint áttekintettük az új módszer technológiai és üzleti hátterét, végeztem egy egyszerű kutatást az elérhető adatokra és alkalmazásokra vonatkozóan. Azonban kíváncsi voltam, hogy a gyakorlat igazolja-e az elhangzott állításokat Magyarországon, mi a témáról a véleménye az egyéni felhasználóknak, és mi a non-profit illetve a kis- és középvállalati szektornak. Előzetesen felállítottam néhány hipotézist, melyeket szem előtt tartva végeztem az elemzést. 1. 2007-ben a technológiák lehetővé teszik, hogy ha valaki mindennapi otthoni, vagy kisvállalati környezetben használja a számítógépét, akkor egyik napról a másikra, különösebb megrázkódtatások nélkül egy csupasz operációs rendszerrel, és egy böngészővel felvértezve elboldoguljon a mindennapi munkában. Ennek vizsgálatára egyéni élményeket is felhasználtam, ahogyan ez a dolgozat is a Google Docs & Spreadsheets ingyenes webes alkalmazásban készült, ill. az általam felsorolt programok csaknem mindegyikét kipróbáltam a gyakorlatban is. 2. A felhasználók jelenleg szinte kizárólagosan Windows és Office termékeket használnak a mindennapi munkára, függetlenül az igényeiktől és elvárásaiktól. Feltételezésem szerint ez igaz mind az egyéni, mind a vállalati szereplők esetén. 3. A webes alkalmazások súlya Magyarországon minimális, de nem elsősorban a felhasználhatóságuk, hanem a berögződések és a nyelvi nehézségek miatt. 4. A vállalati esettanulmány feltételezésem szerint vissza fogja igazolni azokat az általános állításokat, amelyeket a webes alkalmazások előnyeinél és hátrányainál felsoroltam. Ennek a vizsgálatára a kérdőívbe beépítettem a következő részt: "kérem válaszainál vegye figyelembe, hogy ha esetleg nem eredeti (másolt) programokat használ, akkor mennyiben változnának a szokásai, ha holnaptól lehetetlen lenne ezeket használni" 5. A "kalózkodás" visszaszorítására tett erőfeszítések és a Windows termékciklus-váltás felgyorsítja a webes alkalmazások elterjedését

24

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

9. 1. Egyéni felhasználók Az általam használt kérdőívet a mellékletek közé csatoltam. A kérdőívek kiküldésénél azt tartottam szem előtt, hogy lehetőleg különböző informatikai képzettségű emberek kapják meg a kérdőívet, ezzel is csökkentve a kis mintából fakadó esetleges torzításokat. A 20 kiküldött kérdőívből 12 érkezett vissza. A kérdések jellegéből fakadóan nem végeztem statisztikai elemzést, inkább megpróbáltam minőségi ismérvek alapján felhasználói csoportokba sorolni a válaszadókat. Így két nagy tábort tudtam megkülönböztetni:

Tulajdonságok \ fogyasztói csoport Egyszerű felhasználó

Power user - hozzáértő

Mire használják a számítógépet?

egyszerű felhasználó jellemzői plusz: hírolvasás, zene, képek, naptár, videószerkesztés, játék, komplett videónézés, e-mail, bank ügyintézés, naptár - tennivalólista szervezés, egyszerű szövegszerkesztés, chat fájlcsere, bonyolultabb képszerkesztés, fájlműveletek, segédprogramok

Speciális igények mértéke

Kicsi

Nagy

Költségérzékenység

Nagy

Kisebb

Az egyszerűség igénye a hozzá(nem)értésből fakadóan

Nagy

Kicsi

Hardveres erőforrás ellátottság

Kicsi

Nagy

Habár a két csoport nem különül el ilyen fekete-fehéren egymástól, de könnyen észrevehető különbségek jellemzik a felhasználókat igényeik szempontjából. A felhasználók egy része nem követi igazán a technológiai változásokat, nem használja számítógépét speciális, nagy erőforrást igénylő alkalmazásokra és sokkal költségérzékenyebb a hardverek tekintetében is, mivel a számítógép számára egy egyszerű eszköz. A webes alkalmazások technológiai modellje és előnyei kiválóan összeegyeztethetők ennek a csoportnak az igényeivel. Azonban a kutatás eredménye szerint ez a csoport a legkevésbé tájékozott a lehetőségek tekintetében és emiatt legtöbb esetben nem is gondolják, hogy ilyen választási lehetőségük is van. Nem meglepő módon mindegyik válaszadó használ Microsoft

25

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

Office csomagot, de több válaszadó nem volt megelégedve a az általa használt alkalmazások használhatóságával. A másik csoport tagjai azok, akik lényegesen több dologra használják a számítógépet és ezekhez általában sok funkcióval bíró, összetett programokat alkalmaznak. Nekik nem minden esetben elegendőek a webes alkalmazások által nyújtott funkciók és az általuk végzett feladatok jó részére nincs is technikailag lehetőség ebben a modellben. Ez a csoport jobban tisztában van a lehetőségekkel és a kockázatokkal, többségük használ is egy-egy webes alkalmazást (pl. e-mail, naptár) nyilvánvaló előnyeik miatt. Így a megcélzott közönségből ők sem maradhatnak ki. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a kérdőívek alapján mindkét csoport nagy arányban használ nem jogtiszta szoftvereket, de az ilyen lehetőségek megszűnése esetén hajlandó lenne változtatni a szokásain és költséghatékonyabb megoldást választani. A jelenlegi gyakorlat szerint a hagyományos gyártók vagy nem képesek, vagy nem akarnak gátat szabni az ilyen felhasználásnak. Ennek bizonyára taktikai okai vannak, de ezek vizsgálata nem képezi a jelen dolgozat tárgyát. Összességében elmondható, hogy különböző termékekkel, de mindkét csoport megcélozható. Valószínűleg azonban tisztán webes alkalmazások használata az egyéni felhasználók körében rövid és közép távon nem fog bekövetkezni.

9. 2. Kis- és középvállalati felhasználók ill. non-profit szektor Bár bizonyos aspektusból két különböző csoportról van szó, de mégis számos hasonlóságot mutatnak, ezért együtt vizsgáltam őket. Közös jellemzőik a költségérzékenység, a nem túl specializált felhasználás (vagyis jellemzően univerzális programokat használnak), az informatikai felkészültség alacsonyabb szintje (mivel nem engedhetik meg maguknakba nagy IT-részleg fenntartását). Ezekből következően sokkal rugalmasabbak az új megoldások felé, ill. nagyobb kockázatvállalásuk is e téren. A kis létszám miatt az innovativitás és a kísérletező attitűd is közös jellemzőjük. A nagyvállalatokhoz viszonyítva - a munkaállomások alacsony száma miatt - az átállási költségük, vagyis az előző szállítótól való szabadulás illetve az új szállítóval való kapcsolat költsége sokkal alacsonyabb ebben a szektorban. Éppen ezért megfigyelhető az a tendencia, hogy a webes alkalmazások szállítói különösen nagy hangsúlyt 26

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

fektetnek ezen vásárlók igényeinek kielégítésére. Non-profit eset A non-profit szektor vizsgálatának keretébe egy 2006 szeptemberében történt, belülről tapasztalt esetet írok le röviden: Az EVK Szakkollégium körülbelül 60 aktív taggal működik és mintegy 150-200 fős alumni hálózattal rendelkezik. Saját szerveren keresztül üzemeltették weblapjukat, e-mailrendszerüket és egy belső információs központot. Ezen elemek közül az e-mailszerver és saját webkliens alkalmazásuk helyett a Google Apps for Education csomagot vezették be saját domain név alatt, ezzel az eredetileg jogtisztaság szempontjából kérdéses, valamint állandó karbantartást igénylő levelezőrendszert az egyik legnépszerűbb és legfeljettebb alkalmazáscsomag váltotta fel. Az email megoldáson kívül egy internetes projektmenedzsment alkalmazást is integráltak belső információs oldalukra, amely maximálisan kielégíti egy ilyen szervezetnek az igényeit. Az átállás különösebb probléma nélkül zajlott le. Jelenlegi tagokon kívül kb. 80 alumnitag is használja az új levelezőrendszert, amelynek rendelkezésre állása ugrásszerűen megnőtt a régebbi megbízhatatlan és nagy karbantartásigényű rendszerhez képest. Az átálláskor közvetlen anyagi költségek nem keletkeztek, így a non-profit egyesületnek nem jelentett anyagi megterhelést a váltás. Vállalati esetelemzés A vállalati életben történő alkalmazás kutatásához egy 130 munkaállomással rendelkező vállalat példáját vizsgáltam: A vállalat 17 éve működik, komplett logisztikai szolgáltatásokat nyújt, árbevétele 2006-ban elérte a 3 milliárd forintot. 300 dolgozójából kb. 150 szellemi alkalmazott és összességében 130

munkaállomással

számítógépparkját

rendelkezik.

2,5

évvel

vékonykliens-architechtúrájú

ezelőtt

hagyományos

megoldással

váltotta

vastagkilenses föl,

melynek

eredményeképpen 110 vékonyklienst, 10 vastagklienst és 10 laptopot üzemeltet jelenleg. A dolgozók túlnyomó része az elektronikus levelezést és a táblázatkezelést használják a mindennapi munkavégzés során, ezeket 2006 nyara előtt Microsoft Office programcsomaggal végezték. Az elektronikus levelezés egy Linux alapú levelezőszerveren keresztül történt, amelyet külső szakember segítségével tartottak karban havi néhány tízezer forintos szerződés

27

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

fejében. A vállalat ezen kívül több, számára nélkülözhetetlen szakmai programot is használ pl.: raktározási, szállítmányozási, pénzügyi, kontrolling ill. számlázási feladatok ellátására. A nem kielégítő rendelkezésre állás, a magas adminisztrációs terhek, és a magas tárhelylefoglalság miatt 2006 augusztusában tértek át a Google Apps Standard Editionre (az ingyenes verzió), amely e-mail, szöveg- és táblázatkezelés ill. chat és naptár funkcióval is rendelkezik.

A

levelezőszervert

így

teljesen

sikerült

kiváltani,

az

átállásnak

a

munkaidőkiesésen és a belső oktatáson kívül nem voltak közvetlen költségei. A tapasztalatokat a rendszergazdával történt interjú alapján a következő pontokba tudom sorolni: •

hardverköltségek:

az

előzőleg

bevezetett

vékonykliens-architechtúra

jelentős

költségmegtakarítást jelent hosszú távon az előző rendszerhez viszonyítva, egy-egy kliens-számítógép beszerzése ma már kevesebb mint 50.000 Ft-ba kerül a vállalatnak. A régi levelezőszerver kiiktatása miatt jelentős tárhelykapacitás szabadult föl, így a szerver életciklusa valószínűleg hosszabb lesz a tervezettnél. •

szoftverköltségek: Közvetlen lincencköltség nem jelentkezett az átálláskor, mivel a standard verzióra váltottak. Hosszabb távon a vékonykliens architechtúra miatt nem kell újra és újra OEM licenceket vásárolni a számítógéppark növelése és cseréje esetén.

•

adminisztrációs

költségek:

közvetlen

költségmegtakarítást

jelent

a

linuxos

programozó nélkülözése, illetve az új levelezőrendszer a felhasználók felvételén és a levelezőlisták kezelésén kívül semmilyen költséggel nem jár. A vékonykliensarchitechtúra használatával viszont jelentős költségmegtakarítással számolnak mind a meghibásodások, mind a hibajavítások gyorsasága miatt. •

rendelkezésre állás: az eddigi hét hónap tapasztalata azt mutatta, hogy a felsővezetői félelmek ellenére még nem jelentkezett szünet a szolgáltatásban, tehát az informatikai vezető szerint valóban "99,9%-os" a rendszer, az ingyenes verzió esetén is.

•

lekötöttség: az informatikai vezető külön kiemelte, hogy a rendszer bármilyen problémája estén egy-két mérnöknap munka felhasználásával vissza tudnak állni az eredeti megoldásra és ez nagy megnyugtatást jelent mind neki, mind a felsővezetésnek.

•

miért nem a fizetős, prémium verzió?: az erre irányuló kérdésemre az IT-vezető azt válaszolta, hogy jelenleg a vállalat nem használná ki a prémium szolgáltatásból 28

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

származó előnyöket. Pl. a tárhelyszükséglet szempontjából jelentősen alatta vannak a lehetőségeiknek, ezen kívül nincs szükségük azokra a rendszerintegrálást segítő prémium eszközökre, amelyeket a prémium szolgáltatásban ajánlanak. A már így is csaknem 100%-os rendelkezés állás miatt a szerződésesen garantált 99,9%-os folyamatosság szintén nem jelentene előrelépést.

A valósághoz hozzá tartozik, hogy jelenleg a Google Apps programcsomagból kizárólag a levelezőrendszert használják, ugyanis kizárólag ez rendelkezik magyar nyelvű felülettel. A dolgozók jelentős részének problémát okozna az angol felületen való munka, így sok olyan előnyt nem tudnak kihasználni, amelyet lehetne, többek között ez is az oka annak, hogy a standard verziót használják és egyelőre nem integrálják bele egy közös felületbe a jelenlegi rendszereiket. A tervek tekintetében az IT-vezető elmondta, hogy folyamatosan szemmel tartják a lehetőségeket és amennyiben a nyelvi akadályok elhárulása lehetővé teszi, a vállalat jelenlegi alkalmazásainak egy részét is webes alkalmazásokra cserélné, illetve jelenleg megoldatlan problémák kezelésére is ezt a módszert alkalmaznák.

29

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

10. Összefoglalás A piaci környezet, a technológiai modellek, a költségelemzés valamint a kérdőíves kutatás és a vállalati esetelemzés után a következő megállapításra jutottam: A jelenlegi általános gyakorlattal ellentétben hatékonyabban - vagyis olcsóbban, gyorsabban, egyszerűbben - lehetne az átlagos igényű egyéni felhasználóknak a mindennapi számítógépes feladatait, ill. a non-profit szektornak és a kis- és középvállalatoknák a nem szakmaspecifikus irodai munkájukat webes alkalmazások segítségével végezni.

Az egyéni felhasználók: •

kisebb hardver és szoftver költségekkel,

•

egyszerű és könnyen megtanulható alkalmazásokkal,

•

programok telepítésének és karbantartásának szükségessége nélkül

tudják a nem speciális, nem nagy hardverigényű multimédiás igényeiket kielégíteni a legújabb technológiák segítségével. A non-profit szektor szervezetei valamint a kis- és középvállalalkozások: •

legtöbbször ingyen vagy alacsony költségen,

•

akár szerverpark fenntartása nélkül,

•

biztonságos és nagy rendelkezésre állású,

egyszerű problémákra egyszerű megoldást kínáló rendszereket tudnak kialakítani.

11. Továbbmutató gondolatok A dolgozat írása közben több olyan téma is a látókörömbe került, amely számos kérdést vetett fel bennem, de a saját gondolatmenetembe már nem volt beilleszthető. Ennek ellenére fontosnak tartom ezeket megemlíteni, mivel további kutatásra érdemesnek tartom őket.

30

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

Egyrészt az újdonsült iparág az eddigiektől teljesen eltérő, szokatlan üzleti modellel dolgozik: szolgáltatásként árulja termékét, kizárólag interneten keresztül. Gyártóik akár néhány fős "garázscégek" is lehetnek, amelyeknek fizikai terjedelmét jótékonyan elfedi az internetes háló. Ez az új üzleti modell azonban nem triviális módszerekre épül, érdemes lenne a felszín alá nézni akár vezetés-szervezési szemszögből is. A dolgozatból szándékosan kimaradtak a hozzáértő felhasználók, azaz a "power user"-ek, akiket mint többször említettem rengeteg funkcióval és nagy teljesítménnyel lehet megfogni. Szintén kimaradtak a nagyvállalatok a fókuszból, akiknek specializált igényeik vannak és óriási szervezetük fenntartása valamint nagy mennyiségű információik kezelése a jelenlegi megoldások a legtöbb szakember szerint még nem alkalmasak. Azonban lehet, hogy ez egykét éven belül változni fog, esetleg már most is csak a berögződések és a kockázatminimalizálás tartják őket vissza az új módszerek kipróbálásától. Ez a kérdés csak egy vállalat teljes megvizsgálásával és egy gyakorlati bevezetés példáján keresztül válaszolható meg. A harmadik dolog, ami felkeltette a figyelmemet az az, hogy a webes alkalmazások szolgáltatóinak az open source szoftvergyártókkal való összefogása, egymás termékeinek kiegészítése további hardver- és szoftverköltség megtakarítást jelenthetne a fogyasztóknak. Így kialakíthatóak lennének olyan komplett platformok, amelyek egyszerű harverekre épülnének, nyílt forráskódú operációs rendszert és böngészőt tartalmaznának, a felhasználók pedig ezeken keresztül érnék el a webes alkalmazásokat. Mindezt kulcsrakész megoldásként szállítva, hogy az eredeti célcsoport, az egyszerű igényű, szaktudással nem rendelkező felhasználó számára is alkalmas eszköz lehessen.

31

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

Felhasznált irodalom

•

Bogatin, Donna [2007]: Google Apps for Enterprise: Next Salesforce.com? http://blogs.zdnet.com/micro-markets/?p=1015 (letöltés ideje: 2007.04.02 14:20)

•

BusinessWeek [2007]: Google Steps Into Microsoft's Office. http://www.businessweek.com/magazine/content/07_07/b4021070.htm (letöltés ideje: 2007.03.29. 15:40)

•

Fried, Ina [2005]: Gates: We're entering 'live era' of software. http://news.zdnet.com/21003513_22-5926237.html (letöltés ideje: 2007.03.26 12:51)

•

Gonsalves, Antone [2007]: LucidEra Launches On-Demand Business Intelligence http://intelligententerprise.com/showArticle.jhtml?articleID=197800689 (letöltés ideje: 2007.04.02 11:10)

•

Google •

(a): http://docs.google.com (letöltés ideje: 2007.03.27 15:12)

•

(b): Google Apps grows up. http://googleblog.blogspot.com/2007/02/googleapps-grows-up.html (letöltés ideje: 2007.04.02 18:40)

•

(c): Google Apps Customers. http://www.google.com/a/help/intl/en/admins/customers.html (letöltés ideje: 2007.04.02 18:10)

• (d): Gmail service level agreement.

http://www.google.com/a/help/intl/en/admins/sla.html (letöltés ideje: 2007.04.02 11:32) •

Kemsley, Sandy [2007]: LucidEra launches today. http://www.ebizq.net/blogs/column2/archives/2007/03/lucidera_launch_1.php (letöltés ideje:. 2007.04.01 18:12)

•

Kiss Gergely [2006]: A lekötés felismerése és kezelése. BCE előadás, Digitális világ gazdaságtana kurzus, 2006. 11. 23.

•

Wikipedia •

(a): Web application. http://en.wikipedia.org/wiki/Web_application (letöltés ideje: 2007.03.29 14:13)

•

(b): Client (computing).

32

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

http://en.wikipedia.org/wiki/Client_%28computing%29 (letöltés ideje: 2007.03.29. 14:20)

•

•

(c): Client-server. http://en.wikipedia.org/wiki/Client-server (letöltés ideje: 2007.03.29 14:27)

•

(d): Rich internet application. http://en.wikipedia.org/wiki/Rich_Internet_Application (letöltés ideje: 2007.03.29 14:33)

•

(e): Vendor lock-in. http://en.wikipedia.org/wiki/Vendor_lock-in (letöltés ideje: 2007.04.02 20:04)

Wire [2007]: The Wired 40. http://www.wired.com/wired/archive/15.04/wired40_list.html (letöltés ideje: 2007.03.29 11:12)

33

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

12. Mellékletek 12. 1. Kérdőív - Egyéni felhasználók Kedves Címzett!

Az utóbbi néhány évben több, hagyományosan asztali szoftvert kiváltó internetes alkalmazás látott napvilágot. Ezek egy része az eredetileg offline (hálózati elérés nélküli - pl. Excel, Paint, Photoshop) munkavégzésre használt programoknak állít versenytársat, másik része viszont funkcióbővülés útján nőtt fel az asztali szoftverek színvonalához (pl. email kliensek). Az új éra képviselői a folyamatos elérhetőséget, a kis hardverigényt, a telepítés nélküli használhatóságot, a csoportmunka támogatását és az egyszerűséget hangoztatják mit versenyelőnyt. De mennyiben jelentenek ezek veszélyt a már elterjedt és ismert programokra, illetve mennyire alternatívái ezeknek ma, 2007-ben? TDK dolgozatomban erre keresem a választ, és arra kérem Önt, a kérdések megválaszolásával segítse kutatásomat.

Köszönettel: Fülöp Szabolcs Zsolt

Általános munkavégzésre vonatkozó kérdések:

Milyen feladatok ellátására használ Ön a számítógépes programokat? A szórakozás jellegű alkalmazásokat pl. filmlejátszás, zenehallgatás, játék kérem hagyja figyelmen kívül, de pl. a képszerkesztőt számolja ide! Ezeket mely konkrét szoftverekkel végzi? Ön számára mennyire fontos, hogy ezek a szoftverek összetett és speciális funkciókkal is rendelkezzenek? (pl. a Word számtalan funkciója) A széles funkciólista és az összetettség Önt inkább segítik, vagy inkább hátráltatják a mindennapi munkában? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Az IT költségekre vonatkozó kérdések: (kérem válaszainál vegye figyelembe, hogy ha esetleg nem eredeti (másolt) programokat használ, akkor mennyiben változnának a szokásai, ha holnaptól lehetetlen lenne ezeket 34

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

használni) Mennyire költségérzékeny Ön a számítógépes alkalmazások tekintetében? Inkább megengedheti magának a több funkcióval járó drágább programokat, vagy inkább az olcsóbb és kompaktabb megoldásokat keresi? Kérem, röviden indokolja is válaszát! Mennyire költségérzékeny Ön a hardverek tekintetében? Inkább megengedheti magának az új hardverek folyamatos beszerzését, vagy inkább az olcsóbb, kis erőforrásfelhasználást biztosító megoldásokat keresi? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Az ön informatikai képzettségére, és a számítógépes programok bonyolultságára vonatkozó kérdések: Mennyire "hozzáértő" IT tekintetben Ön - megítélése szerint - az európai átlagfelhasználóhoz viszonyítva? Mennyire fontos hogy Ön a lehető legegyszerűbb, legletisztultabb alkalmazásokat használja? Megfelelnek-e az Ön által előzőleg támasztott kritériumnak az Ön által jelenleg alkalmazott szoftverek?

A webes alkalmazások sarkalatos pontjaira vonatkozó kérdések: Mennyire fontos Önnek, hogy út közben vagy több különböző helyről is elérje a programjai fő funkcióit? (pl. levelezés, a saját szövegszerkesztője, naptár) Mennyire bízik Ön a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Használna Ön jó szívvel ilyen alkalmazásokat? Mennyire bízik az Ön környezete a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Mi okozza a legtöbb kétséget? Ön szerint a mai internetes technikák alkalmasak-e irodai és alapvető számítógépes alkalmazások webes szolgáltatására, vagy ez még egy nagyon kiforratlan és kockázatos technika?

Köszönöm hogy válaszaival segítette a munkámat. Amennyiben érdekli Önt a kutatás eredménye, kérem jelezze azt.

Üdvözlettel: Fülöp Szabolcs Zsolt

35

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

12. 2. Kérdőív - Vállalati felhasználók

Tisztelt IT-Vezető!

Az utóbbi néhány évben több, hagyományosan desktop szoftvert kiváltó webes alkalmazás látott napvilágot. Ezek egy része az eredetileg offline munkavégzésre használt programoknak állít versenytársat, másik része viszont funkcióbővülés útján nőtt fel a desktop szoftverek színvonalához (pl. email kliensek). Az új éra képviselői a folyamatos elérhetőséget, a kis hardverigényt, a telepítés nélküli használhatóságot, a csoportmunka támogatását és az egyszerűséget hangoztatják mit versenyelőnyt. De mennyiben jelentenek ezek veszélyt a már elterjedt és ismert programokra, illetve mennyire alternatívái ezeknek ma, 2007-ben? TDK dolgozatomban erre keresem a választ, és arra kérem Önt, a kérdések megválaszolásával segítse kutatásomat.

Köszönettel: Fülöp Szabolcs Zsolt

A vállalati általános irodai munkavégzésre vonatkozó kérdések:

Milyen általános irodai feladatok ellátására kell számítógépes programokat használniuk Önöknél az irodai dolgozók többségének? Kérem hagyja figyelmen kívül a speciális területeket (pl. marketingkiadványok készítése, elszámolási rendszer, stb) Ezeket az általános irodai feladatokat jelenleg milyen konkrét szoftverekkel végzik? Ön szerint mennyire fontos az Ön vállalatánál, hogy ezek a szoftverek összetett és speciális funkciókkal is rendelkezzenek? (pl. a Word számtalan funkciója) A széles funkciólista és az összetettség az Ön vállatánál inkább segítené, vagy inkább hátráltatná a dolgozók mindennapi munkáját? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Az IT költségekre vonatkozó kérdések: Mennyire költségérzékeny az Ön cége a számítógépes alkalmazások tekintetében? Inkább megengedheti magának a több funkcióval járó költségnövekedést, vagy inkább az olcsóbb és

36

BCE – TDK

Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten

2007

kompaktabb megoldásokat keresik? Kérem, röviden indokolja is válaszát! Mennyire költségérzékeny az Ön cége a hardverek tekintetében? Inkább megengedheti magának az új hardverek folyamatos beszerzését, vagy inkább az olcsóbb, kis erőforrásfelhasználást biztosító megoldásokat keresik? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

A dolgozók képzettségére, és a számítógépes programok bonyorultságára vonatkozó kérdések: Mennyire "hozzáértők" IT tekintetben az Ön vállalatában az alkalmazottak az európai átlaghoz viszonyítva? Mennyire fontos hogy az alkalmazottak a lehető legegyszerűbb, legletisztultabb alkalmazásokat használják? Megfelelnek-e ennek a kritériumnak az Önök által jelenleg alkalmazott szoftverek?

A webes alkalmazások sarkalatos pontjaira vonatkozó kérdések: Mennyire fontos az Ön cégénél, hogy az alakalmazottak út közben vagy otthonról is elérjék az általános irodai alkalmazások fő funkcióit? (pl. levelezés, szövegszerkesztő, naptár) Mennyire bízik Ön a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Használna Ön jó szívvel ilyen alkalmazásokat? Mennyire bízik az Ön vállalatának felsővezetése a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Mi okozza a legtöbb kétséget? Ön szerint a mai internetes technikák alkalmasak-e irodai alkalmazások webes szolgáltatására, vagy ez még egy nagyon kiforratlan és kockázatos terület?

Köszönöm hogy válaszaival segítette a munkámat. Amennyiben érdekli Önt a kutatás eredménye, kérem jelezze azt.

Üdvözlettel: Fülöp Szabolcs Zsolt

37