Fiona Fuzet 2007

Kézikönyv fiatal lányoknak a nõk helyzetérõl és jogairól

FIONA – Fiatal Nõkért Alapítvány

© FIONA – Fiatal Nõkért Alapítvány, 2007

Kézikönyv fiatal lányoknak a nõk helyzetérõl és jogairól

Szerkesztés: Borbíró Fanni, Fülöp Regina

Tördelés: Pál Anikó

A kézikönyv az Európai Nõi Lobby „Young Women's Guide to Equality between Women and Men" c. kiadványa alapján, a Belváros-Lipótváros Önkormányzat támogatásával készült.

ISBN: 978-963-06-1638-6 Felelõs kiadó: FIONA – Fiatal Nõkért Alapítvány 1051 Budapest, Sas utca 5. III/11. www.fiona.org.hu

FIONA – Fiatal Nõkért Alapítvány

Kézikönyv fiatal lányoknak a nõk helyzetérõl és jogairól

Budapest, 2007

Tartalom

Bevezetés

3

Változó szerepek a nõk és férfiak közötti kapcsolatokban

5

Sztereotípia-mentes oktatással az egyenlõségért

8

Egyenlõ esélyek nélkül a munkában

11

Szex és egészség

14

Nõk elleni erõszak

18

A média nõképe

21

Nõk a hatalomban

23

Európai Uniós szabályozás a nõk és férfiak közötti egyenlõségrõl

26

Források

29

FIONA – Fiatal Nõkért Alapítvány

30

Hasznos linkek

31

Bevezetés „Eredendõen csodálatos állapotnak kellene lennie az ember életében annak, amikor fiatal, és elõtte az élet, amelyet tervezgethet, amelyrõl álmodozhat. Mi több, egyformán csodálatosnak kellene lennie, akár fiatal nõrõl, akár fiatal férfiról van szó. […] A valóságban az is lényeges különbséget jelent, hogy az ember nõnek vagy férfinak születik-e. A fiatal nõket sokkal nagyobb mértékben fenyegeti a veszély, hogy alapvetõ emberi jogaik sérülnek, mint a férfiakat.” (Ingrid Ramberg: Erõszak a fiatal nõkkel szemben Európában, Európa Tanács, 2001.) Az ember biológiai nemét a kromoszómák határozzák meg. Ennek megfelelõen alakulnak ki a nemi szervek, a külsõdleges nemi jelleg. Az összes többi nõk és férfiak közötti különbség társadalmi eredetû. A társadalmi nemet nevezik angolul „gender”-nek, azért, hogy elkülönítsék a biológiai nemtõl (sex). A társadalom sztereotípiákat teremt, vagyis kialakít egy bizonyos képet a nõkrõl és a férfiakról, és aztán ezt a képet és viselkedést várja el az összes nõtõl és férfitól. A társadalmi elvárások miatt a nõk és a férfiak gyakran ezeket az elõre meghatározott szerepeket veszik fel. A nemi szerepek ennél fogva bizonyos társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális kontextus függvényei. A nemi szerepeket megtanuljuk, és ezek gazdag variációkat mutatnak kultúrákon belül és kultúrák között. Eltérõen az egyén biológiai nemétõl, a nemi szerepek változhatnak. A sztereotípiák azért romboló hatásúak, mert bekorlátozzák a lehetõségeinket, elõre meghatározzák, hogy mi a helyes és a helytelen viselkedés. Az emberek nem mindig ismerik fel ezeket a sztereotípiákat, és azt sem, hogy ezeknek megfelelõen viselkednek. Ha felismerjük azt, hogy ezek nem reális képek, akkor tudatosabban változtathatunk a viselkedésünkön is. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy fiú ne szereljen autót, vagy egy lány ne fõzzön, ha azt szeretne, a lényeg az, hogy mindenki saját maga döntse el, hogy mit akar csinálni (mások szabadságát tiszteletben tartva). A nemek közötti egyenlõség azt jelenti, hogy mindkét nem egyenlõ mértékben van jelen hatalom, részvétel és láthatóság szempontjából a közélet és magánélet minden szférájában. A nemek közötti egyenlõség nem a nemek közötti különbözõség, hanem a nemek közötti egyenlõtlenség ellentéte. Célja az, hogy elõsegítse a nõk és férfiak teljes részvételét a társadalomban. A témakör pontosabb megértéséhez szükséges néhány‚ a kézikönyvben is elõforduló alapvetõ fogalmat tisztázni. Egyes személyek vagy embercsoportok a többségtõl eltérõ tulajdonsága vagy helyzete alapján történõ megkülönböztetését nevezzük diszkriminációnak. A diszkriminációt sokszor negatív éllel használjuk (negatív diszkrimináció=hátrányos megkülönböztetés), pedig létezik pozitív diszkrimináció is, amikor egy eltérõ tulajdonsággal rendelkezõ, vagy eltérõ helyzetben lévõ személyt azért részesítünk elõnyben, hogy a többségtõl különbözõ tulajdonságából vagy helyzetébõl adódó hátrányát megszüntessük. A diszkrimináció ellentéte az egyenlõ bánásmód, vagyis amikor ugyanabban a bánásmódban részesítjük az embereket, függetlenül attól, hogy a többségtõl eltérõ tulajdonságokkal rendelkeznek-e vagy sem. Az esélyegyenlõség fogalma sokszor rossz értelmezést nyer, ugyanis itt nem arról van szó, hogy mindenkinek egyenlõ esélyeket nyújtunk (vagyis egyenlõ bánásmódban részesítjük õket), hanem arról, hogy minden lehetséges eszközzel azt próbáljuk elérni, hogy mindenki egyenlõ eséllyel indulhasson, azaz a hátránnyal küzdõ embereket segítjük hátrányuk leküzdésében annak érdekében, hogy a javakhoz, forrásokhoz, szolgáltatásokhoz való egyenlõ hozzáférést biztosítsuk.

3

4

Magyarország nemek közötti egyenlõségre vonatkozó politikája Magyarországon a nõk és férfiak egyenlõségét tárgyaló jogszabályok közül a legmagasabb rangú az Alkotmány, amelynek 66. § (1) bekezdése rögzíti a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát. Ez azonban csak egy általános anti-diszkriminációs szabály, és a nemi alapú megkülönböztetés pontos meghatározása egészen 2003-ig váratott magára. Ebben az évben – többek között az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt – fogadta el az országgyűlés az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Ez egyrészt meghatározza a diszkrimináció fogalmát, másrészt rendelkezik ennek tilalmáról. Továbbá meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyekben az egyenlõ bánásmód követelményét meg kell tartani. A törvény megkülönbözteti a közvetett és közvetlen diszkriminációt, meghatározza a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás és az elõnyben részesítés fogalmát. Ugyanakkor nem definiálja külön a szexuális zaklatás fogalmát, amelyet nemsokára hazánknak is törvénybe kell foglalnia, mivel uniós jogszabályban már szerepel. Eljárási kérdésekben bevezeti a közérdekű érdekérvényesítést (vagyis egy civil szervezet is perelhet egy magánszemély vagy társadalmi csoport érdekében), és a bizonyítási teher megfordulását. A törvény elõírja, hogy az ötven fõnél több munkavállalót alkalmazó költségvetési szervek és többségi állami tulajdonú szervezetek, intézmények kötelesek esélyegyenlõségi tervet elfogadni. A törvény és a 362/2004. kormányrendelet alapján állt fel 2005-ben az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, amely az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése esetén a sértett fél kérelmére, illetve meghatározott esetekben hivatalból folytatja le a vizsgálatot, és ha bebizonyosodik a jogsértés, szankciót is alkalmazhat, ami általában pénzbüntetés. A nõpolitikával foglalkozó elsõ kormányzati szervet 1995-ben hozták létre Magyarországon, amely elõször Nõpolitikai Titkárság néven kezdett működni. Állandó átszervezések után jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlõségi Fõosztályán belül mûködik a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõsége Osztály, amely – amint a nevébõl is kiderül – a nemek közötti egyenlõséget hivatott elõsegíteni a kormányzati oldalról. Ezenkívül hazánkban egyre több civil szervezet foglalkozik ezzel a témával, a civil összefogás már felmutathat olyan eredményeket, mint pl. a családon belüli erõszakról szóló országgyűlési határozat. A magyarországi civilek az elmúlt másfél évtizedben leginkább a nõk elleni erõszak, illetve a nõk munkaerõ-piaci helyzete, reintegrációja kérdéskörére szervezõdtek, de van néhány szervezet, amely a nemek és a média, illetve az oktatás kapcsolatával foglalkozik. A civilek és a kormányzat hatékonyabb párbeszédét szolgálja a korábbi Nõképviseleti Tanács újjáélesztése Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõsége Tanács néven, amely 2006 õszén ülésezett elõször. Ez a kiadvány azt a célt szolgálja, hogy ti, fiatal lányok tájékozottabbak legyetek a nõk jogaival és helyzetével kapcsolatban. Igyekeztünk bemutatni azokat a fõbb területeket, ahol leginkább tetten érhetõ a nemek közötti egyenlõtlenség. Minden fejezetben törekedtünk arra, hogy friss adatokkal rávilágítsunk a valós helyzetre, bemutassuk a magyar hatályos szabályozást, és ötleteket adjunk arra, hogy mit tehetnek a döntéshozók és mit tehettek ti a teljesebb egyenlõség elérése érdekében. FIONA - Fiatal Nõkért Alapítvány

Változó szerepek a nők és férfiak közötti kapcsolatokban A nõk „kettõs” élete A nõi jogokért vívott harcnak, a nõk egyre növekvõ munkaerõ-piaci részvételének, a nõk szavazati jogának, a fogamzás-szabályozás (amely lehetõséget ad a nõknek, hogy eldöntsék, hogy akarnak-e gyermeket vállalni) általános elfogadásának köszönhetõen a nõk kiemelkedtek abból a szigorúan számukra lehatárolt családi szférából, amelybe azelõtt belekényszerültek. A nõk megtörték azt a több száz éves társadalmi berendezkedést, amely elsõsorban az otthonhoz, a gyermekneveléshez, a háztartásvezetéshez és ház körüli munkához kötötte õket, míg a férfiakat az otthonon kívül munkához és a közélethez. De miközben a nõk szavazati és oktatáshoz való jogokat nyertek, valamint megvalósult tömeges munkába állásuk, a hagyományos munkamegosztás a munkahelyen és otthon továbbra is fennmaradt, még a fiatal párok esetében is. A nõk éppen ezért nem igazán elégedettek ezekkel a vívmányokkal. Bár ma már van karrierjük, munkahelyi felelõsségük, az esetek többségében továbbra is rájuk marad a gyermeknevelés, a háztartási feladatok elvégzésének és az idõs hozzátartozók gondozásának felelõssége. Így sok nõnek a teljes munkaidõs állásából fakadó kötelezettségeit és a szintén teljes munkaidõt igénylõ családi kötelezettségeit kell összehangolnia. E kettõs teherbõl adódó „technikai” problémák mellett, mint például a gyermekellátó intézmények és sok esetben a részmunkaidõs állások hiánya, a nõk részérõl gyakran az a félelem is megfogalmazódik, hogy az élet e két területén fellépõ kötelezettségeiknek nem tudnak megfelelni. Vagy attól félnek, hogy feláldozzák a gyermekeiket a karrierért, vagy attól, hogy fel

kell adniuk a karrierjüket azért, hogy jó anyák legyenek, vagyis a nõk olyan elvárásokkal és nyomással szembesülnek nap mint nap, amelyekkel partnereik nem.

Az új család A probléma megoldásának egyik kulcsa a család fogalmáról alkotott felfogás. A családügyi politika és jogszabályalkotás gyakran nem adaptálható az új típusú családokra, mint például az egyszülõs családokra, az elvált szülõs családokra vagy az azonos nemű partnerek által alkotott családokra. Ezért felmerülhet a család és a párkapcsolat fogalmának egy sokkal rugalmasabb és toleránsabb megközelítésű újragondolásának szükségessége. Természetesen e fogalmak újragondolásában mind a nõknek, mind a férfiaknak részt kell vállalniuk.

5

Statisztika 1 Magyarországon a foglalkoztatott nõk egy nap átlagosan 275 percet töltenek keresõmunkával és további 165 percet fizetetlen háztartási munkával (összesen 440 percet töltenek munkával). Norvégiában keresõmunkával átlagosan 210 percet, míg házimunkával átlagosan 120 percet töltenek a nõk (összesen 330 percet töltenek munkával).

6

Magyarországon a nõk egy évben átlagosan 847 órát töltenek keresõmunkával és 1912 órát háztartási munkával (összesen 2759 óra), azaz 30%-ban végeznek olyan munkát, amiért fizetést kapnak, és 70%-ban olyat, amelyért nem kapnak fizetést. A férfiaknál a keresõmunkával eltöltött órák száma egy évben átlagosan 1302, míg a háztartási feladatok ellátásával eltöltött órák száma 1067 (összesen 2369 óra), vagyis amellett, hogy összességében kevesebb munkaórát dolgoznak, mint a nõk, nagyobb arányban (55%) végeznek olyan munkát, melyért fizetést kapnak.

Szabályozás A családtámogatási ellátások célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elõsegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges, harmonikus, testiszellemi-erkölcsi fejlõdéséhez. Ezen támogatások többségét 2004 óta már nem csak az anyák vehetik igénybe, vagyis sikerült a szabályozásokat az új társadalmi berendezkedéshez igazítani. A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nõnek jár, aki a gyermeke születését megelõzõ két évben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minõsült, és a biztosítás idõtartama alatt, vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülõ nõket. A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdõ napját megelõzõ naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70%-a. A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülõ (anya vagy apa) jogosult gyermeke 3. életévének betöltéséig. A gyermekgondozási segélyre a szülõkön kívül a nagyszülõ is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az elsõ életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülõ háztartásában történik. A gyermekgondozási segélyben részesülõ személy keresõ tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem, de azután idõkorlátozás nélkül folytathat. A gyes összege nem függ a

gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthetõ szülõ (anya vagy apa) a gyermek két éves koráig havi rendszerességgel folyósított gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelõ idõtartamot követõen folyósítható az egyik szülõ részére. A gyermekgondozási díj az igénybevételt megelõzõ naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70%-a, de maximális összege havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A gyermeknevelési támogatásra (gyet) az a szülõ (anya vagy apa) jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétõl a 8. életévének betöltéséig jár. Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, keresõ tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó idõtartamban folytathat. A gyermeknevelési támogatás összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Amennyiben a szülõ egyidejûleg terhességigyermekágyi segélyre, gyermekgondozási támogatásra (gyes és gyet), illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Mit tehetnek a döntéshozók? Kormányzat Minõségi, de megfizethetõ gyermekellátó‚ és idõsgondozást segítõ rendszer biztosítása.

A házimunka gazdasági értékének elismerése a „láthatatlan” munka láthatóvá tétele érdekében. Munkáltatók A munkaidõ rugalmas szervezése a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása érdekében.

Családbarát intézkedések alkalmazása.

Mit tehetsz te? A gyermektámogatás igénybevétele elõtt gondoljátok végig, hogy melyikõtök (a gyermek anyja vagy apja) igényelje azt! Ne feledjétek, hogy a gyermek születését követõen 5 nap szülõi szabadság jár az apának is, amely a gyermek két hónapos koráig igénybe vehetõ! Osszátok el a házimunkát és a gyereknevelési feladatokat egyenlõbben!

7

Sztereotípia-mentes oktatással az egyenlőségért Oktatás, az egyenlõség megteremtésének elõszobája

8

A nõk oktatásban való részvétele és képzettségi színvonala folyamatosan emelkedik, különösen a fiatal nõk körében, iskolázottságuk iskolaévekben mérve meghaladja a férfiakét. Ugyanakkor a különbözõ szakterületeken még mindig élnek a hagyományos nemi szerepekhez kötõdõ sztereotípiák. A lányok továbbra is több akadályba ütköznek az oktatás területén képességeik elismertetése és az egyén számára megfelelõ munka megtalálása során, mint a fiúk. Az oktatás, amely a társadalmi egyenlõség megteremtésének mozgatórugója kellene legyen, gyakran újrateremti a nõk diszkriminációját. Azonban az oktatás lehetõséget ad arra, hogy a nõk és férfiak közötti egyenlõségrõl tanuljunk. A szexizmus-mentes oktatás már gyermekkorban lehetõvé tenné, hogy a hagyományos nõi és férfi szerepekrõl alkotott sztereotípiák, az elõítélet és a diszkrimináció ellen küzdjünk. A megfelelõ oktatás fel tudja számolni mindazokat a sztereotípiákat, amelyek fenntartják a társadalomban meglévõ nemi egyenlõtlenségeket. A megfelelõ oktatás és képzés továbbá a nõk munkaerõ-piacon való egyenlõ mértékû részvételének kulcsa, és így a nõk munkaerõ-piaci helyzetét javítja. A nõk és férfiak közötti munkaerõ-piaci szegregáció * már a felsõoktatásban megjelenik. Bár jelenleg Magyarországon több nõ tanul felsõoktatási intézményben, mint férfi, a különbözõ szakterületeken, szakmákban még korántsem érvényesül a nemek esélyegyenlõsége. Bizonyos szakterületek még mindig „férfiasnak” számítanak – pl. mûszaki területek, rendõrség, katonaság –, míg más szakmák – pl. tanítói, tanári – szinte teljesen „elnõiesedtek”, vagyis szinte csak nõk végzik õket. Ez persze már a pályaválasztásnál jelentkezik, hiszen ma is sokkal több fiú tanul informatikusnak, mint tanítónak, és sokkal több * A munkaerőpiaci szegregáció olyan társadalmi jelenség, amely a nők és férfiak bizonyos szakmákba és beosztásokba való elkülönülését jelenti.

lány végez szociális munkás vagy ápolónõi szakokat, mint mérnökit. Ráadásul a munkavállalás során ez gyakran egyet jelent egyfajta nemek szerinti bérezési szegre-gációval is, hiszen az elnõiesedett szakmákban sokkal kevesebb bért kapnak a dolgozók (akik legnagyobb részt nõk), mint azokban a szakmákban, ahol a dolgozók többsége férfi. Így a nõk már a munkaerõ-piacra való kilépés pillanatában esélytelenebbek, mint férfi társaik.

Nõk a tudományban A tudományos kutatások területén is egyszerre van jelen a bizonyos szakterületenkénti nemi aránytalanság (horizontális szegregáció), valamint a beosztások között tapasztalható nemi aránytalanság (vertikális szegregáció). A kutatásban foglalkoztatott személyek között körülbelül fele-fele arányban vannak nõk és férfiak, de a nõk sokkal erõteljesebben vannak jelen segédszemélyzetként vagy egyéb‚ esetenként fizikai foglalkozású személyként, mint kutatóként, fejlesztõként.

Az oktatáshoz való jog Az oktatáshoz való jog nem mindannyiunk számára adatik meg. Hagyományosan a kisebbségekhez tartozók (Magyarországon elsõsorban a romák) számára az oktatás az integráció, a választás és az elõrelépés lehetõségét, az érdemeken alapuló siker eszközét jelentheti. Azonban ezekben a kultúrákban a képzettséget a nõk esetében nem mindig ítélik erénynek/elõnynek, a lányokat nem támogatják tanulmányaik során és nem is ösztönzik õket a tanulásra.

Statisztika

2

Az Európai Unióban a képzésben részt vevõk aránya átlagosan 11,9% (nõk) és 10,1% (férfiak). Ez az arány Svédországban 39,7% a nõk, és 29,9% a férfiak esetében. Magyarországon a nõi lakosság 4,8%-a, a férfi lakosság 3,5%-a vesz részt képzésben, amely messze elmarad nemcsak a svéd, de még az uniós átlagtól is.* Magyarországon az oktatásban és szakképzésben részt vevõk 52%-a nõ. A felsõoktatásban részt vevõk 54%-a nõ. A könnyebb elhelyezkedést és magasabb fizetést ígérõ mûszaki, informatikai szakokon a nõhallgatók aránya 22%, illetve 12%, míg az általánosan alulfizetett szakmát adó gyógypedagógiai, bölcsészeti szakokon vagy a tanító és óvóképzésben 97,6%, 71,6%, illetve 89,2%. A magyar kutatók, fejlesztõk közül 34% nõ, a kutatásban, fejlesztésben foglalkoztatott segédszemélyzet esetében a nõk aránya 68%. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak 4%-a nõ. * Azon 25-64 éves közötti személyek aránya, akik bármilyen (iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vettek.

Szabályozás Jelenleg Magyarországon nincs kormányzati stratégia a nõk és férfiak közötti egyenlõség elérésére az oktatásban. A jogszabályokban viszonylag kevés helyen és nem eléggé hangsúlyosan jelenik meg a téma. A 2003-as felülvizsgálást követ õ en módosított Nemzeti Alaptanterv az iskolai oktatás-nevelés közös értékei között a nemek esélyegyenlõségét is feltünteti, de ennek gyakorlati hatása ma még nem érezhetõ. Magyarországon a gyermek-támogatási ellátásban (tgyás, gyes, gyet és gyed) részesülõ, és a felsõoktatásban alapképzésben, kiegészítõ alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy felsõfokú szakképzésben részt vev õ hallgató mentesül a tandíjfizetés alól. Az Európai Unió által indított európai oktatási programokban hangsúlyos szerepet tölt be a nõk és férfiak közötti egyenlõség. A Socrates program például, amely az oktatási területen való együtt-

mûködést támogatja, kiválasztási kritériumává tette a nõk és férfiak közötti egyenlõség szempontját. Az Európai Unió oktatási programjairól információt találsz a http://ec.europa.eu/education/programmes/programmes_en.html oldalon.

9

Mit tehetnek a döntéshozók? Kormányzat Szexizmus-mentes nyelvezet használata az oktatási anyagokban, hogy elkerüljük a mindennapi nyelvhasználatban elõforduló diszkriminációt. Ennek érdekében szükséges a tankönyvek és a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata.

10

Az élethosszig tartó tanulás ösztönzése, a tanulmányok újrakezdésének megkönnyítése‚ különösen a terhesség miatt tanulmányaikat megszakító nõk részére. Iskolák Ismeretterjesztés a nõk és férfiak közötti egyenlõségrõl nem csak a diákok, de a tanárok, szülõk körében is. Nõtörténelem és a nõk és férfiak közötti egyenlõség elvének oktatása a diákoknak és a tanároknak.

Mit tehetsz te? Ne engedd, hogy a nemi sztereotípiák befolyásoljanak a szakmád, vagy továbbtanulási szakirányod kiválasztásában! Pályaválasztás elõtt gondold végig, hogy mi érdekel téged, és bátran próbáld ki magad a „férfias” szakmákban is, ha ahhoz van kedved! Törekedj a nemi sztereotípiáktól (szexizmustól) mentes beszédre, és erre hívd fel társaid figyelmét is! Ha úgy véled, a tankönyveidben sok a sztereotípia, a hagyományos nemi szerepek ábrázolása, hívd fel társaid, tanáraid figyelmét rá, hogy esetleg más tankönyveket válasszanak! Nézz utána‚ hogyan éltek régen a nõk, ismerd meg a híres nõk (tudósok, mûvészek, történelmi személyiségek) életét!

Egyenlő esélyek nélkül a munkában Kettõs diszkrimináció A munkaerõpiacon tapasztalható szakadék, amely elválasztja a nõket és a férfiakat‚ továbbra is igen széles az EU minden országában: a n õ k foglalkoztatási rátája * alacsonyabb, munkanélküliségük tartósabb, alacsonyabb bérért kevésbé biztos munkákat kapnak. Magyarországon rendkívül magas a munkaerõpiacról teljesen kivonult munkavállalási korúak száma. A fiatal nõk elsõsorban a nemzetközi összehasonlításban is hosszú gyermektámogatási rendszernek köszönhetõen évekre kimaradnak a munkaerõpiacról, és ezalatt készségeik megkopnak, ismereteik elavulnak, amely megnehezíti a késõbbi visszatérést. A 6-10 éves gyermeket nevelõ nõk aktivitása alacsonyabb, mint a gyermektelen, vagy idõsebb gyermeket nevelõ nõké. A hétköznapi gyakorlatban széles körben elterjedt a szülõképes korú, a kisgyermekes és az idõsebb nõk alkalmazása során megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés, amely a munkaerõ-felvételnél, a munkakörülményekben és a képzésekhez és egyéb juttatásokhoz való hozzáférés tekintetében is megnyilvánul. A fiatal nõket kettõs diszkrimináció éri. Elõször is azért, mert fiatalok, így az iskola és a munka közti átmeneti és bizonytalan idõszakot élik, ráadásul egy olyan korcsoportba tartoznak, amelynek tagjai között a munkanélküliségi ráta** átlagosan kétszer magasabb, mint az idõsebb korcsoportoknál, valamint a munkaadóknak is ki vannak szolgáltatva, akik a szakmai tapasztalatszerzés címszó alatt

* Foglalkoztatási

ráta: a foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez viszonyítva. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív ** népességhez viszonyítva.

zsákmányolják ki õket. Másodszor pedig azért éri diszkrimináció õket, mert nõk, így nagyobb valószínűséggel ajánlanak nekik alacsony fizetésű és alacsony beosztású munkaköröket. A fiatal nõk bizonyos csoportjai – pl. a roma nõk, a fogyatékos nõk vagy a leszbikus nõk – halmozott diszkriminációs helyzetüknél fogva pedig még súlyosabb nehézségekkel néznek szembe. A nõk többsége magára veszi a családi kötelezettségek ellátását és beletörõdik abba, hogy részmunkaidõs állásokat kell elfogadnia azért, hogy össze tudja hangolni munkáját és családi feladatait. A részmunkaidõs munkaviszony azonban korlátozza a nõk karrierbeli elõrelépési lehetõségeit, és még ráadásul a társadalom – biztosítási és nyugdíj juttatásokat is csökkenti – hiszen ezeket a munkavállaló munkaidõ-arányosan kapja, vagyis a napi 4 órában 1 éven keresztül történõ munkavállalás fél éves társadalom-biztosításnak és nyugdíj juttatásnak számítódik, amely tovább súlyosbítja a nõk helyzetének sebezhetõségét.

Hol vannak a nõk?

A nõk és férfiak között minden foglalkoztatási ágazatban tapasztalható szakadék azt mutatja, hogy a diszkrimináció még mindig bizonyíthatóan jelen van, és hogy célzottan fiatal nõk számára indított oktatási és képzési programok szükségesek ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon. Bár a fiatal nõk már egyre nagyobb számban választanak „férfias” szakmákat, még mindig túlreprezentáltak a hagyományosan „nõi” szakmákban (pl. titkárnõ és ápolónõ), és alulreprezentáltak a felelõsséggel járó és szakértelmet igénylõ foglalkozásokban. A nõk és a férfiak nem jelennek meg arányos mértékben az olyan jól fizetõ ágazatokban, mint pl. a gyorsan fejlõdõ informatika és kommunikációs technológia, amelyekben egyébként a nõk leginkább a hierarchia alján lévõ pozíciókat töltik be. De még a nõk által dominált ágazatokban, mint pl. az egészségügy sem jobb a helyzet, hiszen ott a nõk többségében ápolónõként dolgoznak, míg a kórházigazgatói és egyéb vezetõi tisztségeket többségében férfiak töltik be.

11

Statisztika Az Európai Unióban ugyanazért az értékû munkáért a nõk a férfiak bérének átlagosan 3 85%-át kapják. Ez az arány Magyarországon 88%.4 Az Európai Unióban a nõk foglalkoztatási rátája 56,3%, míg a férfiaké 71,3%. Ez az arány Magyarországon a nõk esetében 51%, a férfiak esetében 63,1%.5 Az Európai Unióban a nõk harmada, a férfiak 7%-a dolgozik részmunkaidõben. 6 Magyarországon 2005-ben az alkalmazottak 4,1 %-a a férfiak 2,7%-a, a nõk 5,8%-adolgozott részmunkaidõben. 7

12 Szabályozás A gyermekes nõk munkaerõ-piacra való visszatérését nehezíti a rugalmas foglalkoztatási formák‚ például a távmunka alacsony elterjedtsége. Az Országgyûlés 2004-ben elfogadta a távmunkáról szóló új munkajogi szabályokat. Ennek ellenére a távmunka elterjedtsége viszonylag szerény mértékû. A Munka Törvénykönyvének 2001. július elsejei módosítása bevezette az „egyenlõ értékû munkáért egyenlõ bér” fogalmát. A szabályozás szerint a munka díjazásának meghatározása során az egyenlõ bánásmód követelményét meg kell tartani. A gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülõ szülõ keresõ tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után viszont már idõkorlátozás nélkül folytathat. Az európai vezetõk 2000 márciusában, Lisszabonban (Portugália) tartott ülésükön fogalmazták meg azt a célkitûzést, amely szerint „Európának a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely több és jobb munkahely, valamint nagyobb társadalmi kohézió megteremtésével képes a fenntartható gazdasági fejlõdésre”. Ennek érdekében kidolgozták az Unió tagállamaiban 2010-re elérendő célkitűzéseket, azaz a lisszaboni stratégiát. E célkitűzések egyike, hogy 2010-re a nők foglalkoztatottsági aránya legalább 60% legyen.

Mit tehetnek a döntéshozók? Kormányzat A gyermektámogatási rendszer átalakítása, pl. 100%-os fizetéssel járó támogatás a gyermek születését követõ egy évben, és csökkentett fizetéssel járó támogatás a további évek során. Növelni a megfizethetõ gyermekellátó intézmények számát, amely ösztönzi a szülõk mielõbbi munkába állását. Nõi vállalkozások támogatása, a nõk vállalkozó kedvének ösztönzése‚ erõsítése. Munkáltatók A rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidõ, távmunka) alkalmazása, azonban törekedve arra, hogy ez csak bizonyos életszakaszokban vagy a munkaerõpiacra való fokozatos visszatérés elõsegítése érdekében történjen. A rugalmas foglalkoztatási formák ugyanis inkább bizonyos nõi csoportok (pl. gyesen, gyeden lévõ nõk) munkaerõ-piacra való visszavezetésekor alkalmas átmeneti eszközök, de hosszú távon alkalmazva rontják a nõk teljes foglalkoztatottságának, és egyúttal elõrelépésének, vezetõvé válásának esélyeit, növelhetik a nõk fizetetlenül végzett, otthoni munkáját. Kvóták bevezetése a vezetõi tisztségekben (pl. elõírni egy munkahelyen, hogy a vezetõ tisztségek 40%-át nõknek kell betöltenie). A szakszervezetek szerepének fejlesztése és erõsítése annak érdekében, hogy a nõket érõ közvetett diszkrimináció ellen felvegyék a harcot (pl. a részmunkaidõs foglalkoztatás is okozhat közvetve diszkriminációt).

Mit tehetsz te? Ne gondold, hogy a család és a karrier összeegyeztetése csak a te feladatod! Osszátok meg egymás között a házimunka és a gyereknevelés feladatait! Munkába állás elõtt tájékozódj a munkavállalók jogairól és kötelezettségeirõl! Az állásinterjú során nem vagy köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a családi állapotodra, családtervezésre vonatkoznak. Tudatosítsd magadban, hogy szakmai elõmeneteled érdekében férfi kollégáidhoz hasonlóan neked is jogod van a munkáltatód által nyújtott továbbképzéseken részt venni, készségeidet, tudásodat gyarapítani.

13

Szex és egészség

14

A magyar nõk átlagosan 7 évvel több ideig élnek, mint a férfiak, de azokat a többlet éveket általában rossz egészségi állapotban töltik el. A nõk számos krónikus betegségben szenvednek, amelyek között olyanok is szerepelnek, mint pl. a stressz és a depresszió, amelyeket gyakran az egészségügyi szakemberek, orvosok vagy kutatók nem vesznek komolyan. A nõknél gyakran az egészségtelen életmód miatt alakulnak ki idült betegségek, mint például a szívérrendszeri betegségek, cukorbetegség, tüdõrák, és csontritkulás. Az egészség elõtérbe helyezése és a betegségek megelõzése különösen fontos a fiatal korosztályban, mivel az egészséget megõrzõ, vagy károsító magatartás ekkor alakul ki. Ezért a fiatal n õ k egészséges életmódra való nevelése különösen fontos. A magyar nõk és férfiak várható élettartama a legalacsonyabb, és bizonyos krónikus betegségek megbetegedési és halálozási arányszámai a legmagasabbak az európai országok között. A korai halálozásért fõként a megelõzhetõ krónikus betegségek tehetõek felelõssé. Az egészségre ható rizikófaktorok, mint a dohányzás, túlzott mértékû alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód mind elõidézik a szívérrendszeri betegségek, tüdõrák, cukorbetegség fokozott elõfordulását. A nõk egészségi állapotának említésekor a lelki egészség jellemzõire is ki kell térni, hiszen ezek hosszú távon a testi egészség meghatározói is. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) elõrejelzései szerint míg az elõzõ évtized legfontosabb egészségügyi problémái a szív-érrendszeri

megbetegedések voltak, ebben az évtizedben már a pszichiátriai megbetegedések (depresszió, szorongás, alkohol- és drogproblémák) szerepelnek az elsõ helyen.

A karcsúság uralma A vészharangokat már megkongatták az étkezési zavarok – mint az anorexia és a bulímia – romboló hatásával kapcsolatosan. A fiatal nõk különösen ki vannak szolgáltatva a kinézet és a soványság uralmának a média által közvetített sztereotípiáknak köszönhetõen. Ennek ellenére nagyon kevés konkrét adat van az étkezési szokásokról, a testsúlyról, a mozgási és sportolási szokásokról, és

az étkezési zavarokról. Csak helyi vizsgálatokat végeztek, amelyek messze nem adnak valós képet a teljes európai lakosságról. Becslések szerint az európai lányok 1%-a szenved anorexiában és 4%-a bulímiában. Ez a probléma a társadalomban és a médiában meglévõ nõkép eltorzításának egyik következménye.

A szexuális és reproduktív egészség jogát mindenkinek! A szexuális és reproduktív egészséghez való jog azt jelenti, hogy az ember (nõ és férfi) a szexualitás, valamint a fogamzás-szabályozás kérdésében szabadon rendelkezhet a saját testével. Így ezek a jogok magukba foglalják a fert õ zést õ l és

betegségektõl való félelem nélküli, élvezetes és teljes értékû szexuális kapcsolathoz, valamint a gyermekvállalásra vagy nem vállalásra való jogot, a családtervezési szolgáltatáshoz és a szexuális oktatáshoz való jogot. A reproduktív és szexuális egészség egy olyan terület, amire sokkal több figyelmet kellene fordítanunk. A terhesség-megszakítások száma Magyarországon még mindig aggasztóan magas, különösen az élveszületésekhez viszonyítva. Ez többek között a családtervezési eszközök nehéz elérhetõségének, valamint a fogamzásgátló szerek elrettentõen magas árának köszönhetõ. A fiatal, még gyermektelen nõk körében egyre emelkedik az abortuszok száma, ami azért aggasztó, mert az elsõ terhesség mûvi megszakítása a fiatal nõk esetében nagyobb kockázattal jár, továbbá a késõbbi gyermekvállalás rizikóját is növeli. A fogamzásgátlás korszerû módjai, illetve a terhesség-megszakítás veszélyei és következményei a serdülõ lányok és fiúk körében még mindig nem eléggé ismertek. Szükséges lenne, hogy a reproduktív egészségügyi szolgáltatások ingyenesen és mindenki számára hozzáférhetõek legyenek, hogy az általános szexuális felvilágosítást jobban a fiatalok valós igényeihez igazítsák, különösen a szexuális úton terjedõ nemi betegségek (pl. AIDS, HPV, Chlamydia) és a nem kívánt terhességek kérdésében. Csak az átfogó információ-terjesztés, és a lányoknak és fiúknak is hozzáférhetõ fogamzásgátló eszközök akadályozhatják meg a tinédzserkori terhességek számának növekedését.

Az orvosi és gyógyszerészeti kutatások fityiszt mutatnak a nõknek A nõknek speciális egészségügyi szükségleteik vannak, mivel más a betegségek elõfordulása, azok társadalmi kontextusa, illetve rizikófaktorai, s így a két nem között különbségek mutatkoznak a betegségek terápiájában, illetve azok következményeiben. Az egészségügyi kutatások és fejlesztési prioritások gyakran figyelmen kívül hagyják a nõk speciális igényeit. A nõk másként reagálnak az egészségügyi kezelésekre, mint a férfiak, az õ szerve-

zetükben nem ugyanúgy szívódnak fel a gyógyszerek. Mégis a legtöbb gyógyszerészeti tesztelést férfiakon végzik, még azoknál a betegségeknél is, amelyek túlnyomórészt a nõket sújtják. Sajnos a nõket érõ erõszak és a minden nap rájuk nehezedõ nyomás hatással van az egészségükre, és ezt sem az egészségügyi ellátásokban, sem a gyógyászati kutatások során nem veszik figyelembe.

15

Statisztika Átlagosan az európai nõk 35%-a elégedetlen a testsúlyával.8 A magyar nõk 90%-a szeretné megváltoztatni a külsejét. 9 Az oszteoporózist (csontritkulás), amely az 50 év feletti nõk egy harmadát sújtja,10 a Világegészségügyi Szervezet (WHO) csak 1994-ben ismerte el betegségként. A nõk aránya a pszichiátriai betegek között 65,5% volt 2005-ben és az elmúlt 20 év alatt növekvõ tendenciát mutat. 11 A nyilvántartott alkoholisták között a nõk aránya 25,6%, azonban mind ez az arány, mind az alkohol okozta májbetegségben meghalt nõk aránya az elmúlt 20 év során jelentõs mértékben növekedett.12

16

A középiskolás fiúk 33%-a, a középiskolás lányok 30%-a dohányzik rendszeresen. A korábbi felmérések adataihoz képest míg a dohányzó fiúk száma csökken, addig a dohányzó lányok száma növekedést mutat.13 A középiskolás fiúk 18%-a, a középiskolás lányok 13%-a fogyaszt rendszeresen kannabisz származékokat, és a diákok 3%-a használ egyéb tiltott drogokat (amfetamin, LSD, extasy).14 Az emlõrák a leggyakrabban elõforduló rákbetegség a nõknél. A nõk 7%-át sújtja e betegség, évente 3800-4000 új beteget fedeznek fel. Magyarországon 100 élveszületésre átlagosan 50 abortusz jut.15

Szabályozás A Magyarországon jelenleg hatályban lévõ 1992. évi törvény a magzati élet védelmérõl egyértelmûen kimondja, hogy a terhesség-megszakítás nem minõsülhet a családtervezés, a születés-szabályozás eszközének, és a családtervezés a szülõk joga és felelõssége. A terhesség csak veszélyeztetettség, illetõleg az állapotos nõ súlyos válsághelyzete esetén, és kizárólag a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén szakítható meg. A magyarországi gyakorlat szerint a terhesség orvosi megállapítása után, ha az anya súlyos válsághelyzet okát jelöli meg a terhesség megszakítására, akkor a terhesség orvosi papírjaival köteles a Családvédelmi Szolgálatnál tanácsadáson megjelenni. A védõnõ kísérletet tesz arra, hogy az anyát rábeszélje a terhesség megtartására. Felvilágosítja az állami támogatások lehetõségeirõl és az örökbefogadásról. A beszélgetést még egyszer megismétlik. A tanácsadáson az anyának határozott kijelentést kell

tennie arról, hogy nem kívánja megtartani a terhességet. Fontos tudni, hogy az állapotos nõ a terhesség-megszakítás iránti kérelem kiállításáig nem kötelezhetõ személyazonosságának igazolására. A második beszélgetés alkalmával megkapja az állami engedélyt a magzatelhajtásra, enélkül az abortusz illegális. Harmadik lépésként az anya felvételt nyer a kórházban, ahol végrehajtják a terhesség-megszakítást. Amennyiben nem egészségügyi ok indokolja a terhesség-megszakítást, a beavatkozásért díjat kell fizetni, melynek összege megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével. A fogamzás-szabályozást és családtervezést nagyban nehezíti viszont az, hogy az állam a fogamzásgátló szereket semmilyen módon nem támogatja. 2006. július elsejétől a módosított Egészségügyi törvény értelmében reprodukciós eljárás (azaz mesterséges megtermékenyítés) egyedülálló nõ

esetében akkor végezhetõ el, ha „a nõ életkora vagy egészségi állapota (meddõség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínûséggel nem vállalhat”. A törvénymódosításhoz kapcsolódó részletkérdések, mint pl. az eljárás költségeit ki fedezi, valamint, hogy „a nõ életkora következtében gyermeket természetes úton nem vállalhat” mit jelent pontosan, azonban még nem tisztázottak. A szervezett mellrák-szûrés (ingyenes) Magyarországon 2002-tõl folyik. A Népegészségügyi Program keretében minden 45 és 65 év közötti nõ kétévente meghívólevelet kap mammográfiai vizsgálatra. Minden érintett nõt a lakóhelyéhez legközelebb esõ szûrõállomásra hívnak be. 2003 szeptemberében kezdõdött el az országos ingyenes méhnyakrák-szûrés. A 25-65 éves korosztály meghívólevelet kap és a behívást háromévente ismétlik meg. A fájdalommentes és mindössze 5-10 perces vizsgálat térítésmentes. A nemi élet megkezdésétõl, illetve a 18. életév betöltésétõl a vizsgálat elvégzése évente ajánlott! Bár az egészségügy kérdése alapvet õ en a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Unió is indít egészségügyi programokat pl. a rák, az AIDS és a kábítószer-függõség elleni küzdelem érdekében, valamint az egészség és az egészségügyi mutatók

fontosságát bemutató programokat. Ezzel kapcsolatban további információkat találsz a http://ec.europa.eu./health/index_en.html oldalon.

17

Mit tehetsz te? Mit tehetnek a döntéshozók? Kormányzat Nyílt és ingyenes hozzáférés a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz. A szegénységben vagy kirekesztésben élô (elsôsorban roma) nôk számára ingyenes és minôségi egészségügyi ellátás. Az egészségügyi statisztikák nemekre bontott gyűjtése annak érdekében, hogy megfelelô közegészségügyi politika kerüljön kidolgozásra. Oktatás Az egészségügyben dolgozó kutatók és tanárok érzékenyítése, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a nôk speciális tulajdonságaira. A diákok oktatása mindkét nem testének biológiai mûködésérôl, és a felelôsségteljes szexuális magatartásra való nevelésük.

Ne koplalással, fogyókúrázással akarj ideális alakot varázsolni magadnak! Sportolj, mozogj rendszeresen, és táplálkozz egészségesen, kerüld a dohányzást, a túlzott alkohol- és drogfogyasztást! Életmódoddal mutass példát kortársaidnak! Pároddal beszéljétek meg, hogyan védekeztek a nem kívánt terhességgel és betegségekkel szemben. Olyan módszert válasszatok, amely mindkettôtöknek biztonságot nyújt, és amellyel a szex örömteli és felszabadító. Minden szexuális aktus elôtt gondolj a megfelelô védekezésre! Ne dôlj be a reklámok sugallta szépségideálnak! A legszebb az egészséges test, legyen az akár 45, akár 70 kiló.

Nők elleni erőszak Az erõszak jelen van mindenütt és mindenféle formában

18

A férfierõszakot minden nõ megtapasztalja legalább egyszer az életében valamilyen módon, történjen ez fizikai, szexuális vagy pszichológiai, verbális erõszak formájában, kövessék el a családon belül, a közösség vagy az állam által. A leánygyerekek fizikai vagy szexuális bántalmazása, a házastársi nemi erõszak, a nõi nemiszerv-csonkítás, a munkahelyi szexuális zaklatás, a kényszerházasság, a gazdasági függésben tartás mind ezen erõszak különbözõ formái. A nõk elleni erõszak lehet verbális, fizikai, szexuális vagy gazdasági jellegű, színhelye lehet a család, az utca, a munkahely, az iskola, vagy akár a média. A nõk ellen elkövetett bûncselekmények között egyértelműen a családon belüli erõszak a leggyakoribb halálozási ok. A közhittel ellentétben a családon belüli erõszak nem kötõdik a szegénységhez‚ vagy ahhoz, hogy az elkövetõ alkoholista vagy drogos. Az erõszak minden társadalmi csoportot és minden országot érint. Ki kell emelni, hogy a nõk elleni erõszakot semmilyen körülmények között nem igazolhatja a kulturális különbözõség vagy a vallási tradíciók: semmi sem legitimálhatja a megkövezést, a megcsonkítást. A fogyatékkal élõ nõk, vagy a sérülékeny helyzetben lévõk (pl. menekültek, akik nem jogosultak bizonyos szociális ellátásokra) különösen ki vannak téve az erõszaknak, és kiemelt figyelmet kell a helyzetükre fordítani. Magyarországon a roma nõk az egyébként is hátrányos helyzetben lévõ roma társadalmon belül különösen nehéz élethelyzetben vannak, hiszen a tradicionális nemi szerepek szerinti elvárások – amelyek gyakran gazdasági

függõséggel járnak – erõteljesebbek velük szemben, és még a többségi társadalom részér õ l is kett õ s diszkrimináció éri õket. Az erõszak azonban nemcsak felnõtt, már családos nõket érhet, a fiatal lányok könnyen válnak áldozataivá ún. randierõszaknak. Ha a randevú nem éppen úgy végzõdött, ahogy azt a fiú várta, bizonyos fiúk ilyenkor erõszakhoz folyamodnak, hogy kicsikarják a lányból, amit szerettek volna. Az erõszakos cselekmény lehet nemi erõszak, de Nyugat-Európában számos olyan eset történt, amikor a fiú bosszúból késsel vagy savval elcsúfította az õt kikosarazó lány arcát, testét. Fiatal lányokkal az is gyakran elõfordulhat, hogy barátjuk verbális, pszichológiai vagy akár fizikai erõszakkal kényszeríti ki az elsõ szexuális aktust, amelyet õk még nem akarnak (ilyen eszköz pl. a zsarolás azzal, hogy elhagyja a lányt, ha nem fekszik le vele). A nõk ellen a köztéren megnyilvánuló erõszak egy enyhébb formája, amikor az utcán fütyülnek a nõknek, lányoknak, vagy utánuk szólnak. A nõk elleni erõszak jelenléte valójában azt a patriarchális társadalmi berendezkedést tükrözi vissza, amelyben a nemi sztereotípiák és a diszkrimináció még mindig szilárd alapokon állnak. A férfiak gyakran úgy érzik, hogy egyszerűen joguk van erõszakot alkalmazni a partnerükkel vagy gyermekükkel szemben, mintha a külvilág általános szabályai nem vonatkoznának az emberek magánéletére is. Ezért kell a nõk elleni erõszakkal szembeni harcot a nyilvános térre, a közéletbe vinni.

Az emberkereskedelem elsõdleges áldozatai

A fiatal nõk és lányok a szexuális célú emberkereskedelem elsõdleges áldozatai, amely az erõszak egyik legszélsõségesebb formája, és gyakran párosul fizikai és lelki terrorral. Ezeket a fiatal nõket a kereskedõk hamis ígéretekkel és gyakran táncosnõi, pincérnõi külföldi álláslehetõségekkel csalják el, hogy aztán a szexuális kizsákmányolás hálózatában prostituáltként használják õket. A nõk, amint elkerülnek a másik országba, teljesen összezavarodnak és elvesztik mindenüket. Megfélemlítik és zaklatják õket, elszigetelik, és elveszik minden hivatalos papírjukat, így rendkívül sebezhetővé válnak. Nagyon nehéz egy ilyen helyzetbõl kimenekülni. A Nemzetközi Menekültügyi Iroda (IOM) az emberkereskedelem áldozatává vált nõk számát az Európai Unión belül 500 ezerre becsüli, ebből 300 ezer nõ a balkáni országokból származik.

Szabályozás Sajnos sok EU tagországban könnyebb segítséget kapnod, ha az autódat megrongálták, mint ha bántalmaztak. A családon belüli erõszakot még mindig sok helyen olyan jelenségnek tartják, amely a magánélet része, és amibe kívülállók nem avatkozhatnak be. A tagállamok ennek ellenére tettek már jó néhány intézkedést: bizonyos országok, pl. Ausztria, Spanyolország eltávolítják a családon belüli erõszakot elkövetõ férfit az otthonából (távoltartás intézménye), vagy büntetik a prostituáltat használó klienst (Svédország), és telefonos segélyvonalakat, ún. krízisközpontokat, illetve menedékotthonokat működtetnek az áldozatoknak, ahol jogi, pszichológiai segítséget és átmenetileg szállást kaphatnak. 16 Míg a svéd, spanyol, portugál és lengyel törvénykezésben a Statisztika családon belüli erõszakot különálló bûncselekményként A nõk elleni erõszakkal kapcsolatos adatok szabályozzák, a családon belül erõszak fogalmának meghatározása egyetlen magyar jogszabályban sem nem teljesek, és a jelenség rejtett mivolta szerepel, és a büntetõ törvénykönyv sem fedi le miatt nehéz õket gyûjteni. Ennek ellenére teljesen az ebbe a körbe tartozó változatos tudjuk, hogy: cselekmények büntetését. 2003. április 16-án a A családon belüli erõszak áldozatainak 95%magyar Országgyûlés a hazai civil szervezetek a nõ. többéves hathatós kampányának köszönhetõen határozatot fogadott el, amely kijelölte a kormány Magyarországon és Európa más országaiban feladatait a családon belüli erõszak megelõzésével minden ötödik nõ elszenvedett már erõszakot valamilyen formában a partnere részérõl. és visszaszorításával kapcsolatban. Azóta azonban a kormány a legtöbb feladatot csak részben vagy Egy 1998-as európai felmérés szerint a nõk egyáltalán nem teljesítette. Az egyik ilyen megjelölt 30-50%-át, a férfiak 10%-át éri szexuális feladat volt a távoltartás jogintézménye, amely zaklatás a munkahelyén. bevezetésre került a magyar jogrendszerbe 2006. A nõk elleni erõszaknak ára van: egy július 1-jén, azonban egyelõre csak a szakemberek Hollandiában végzett tanulmány felbecsülte, és civil szervezetek csalódottságát váltotta ki. hogy a családon belüli erõszak évente kb. 150 Csupán az egyik ilyen kifogást említve: jelenleg millió eurójába kerül az országnak. sajnos csak folyamatban lévõ büntetõeljárás esetében lehet alkalmazni, bár a családon belüli erõszakos cselekményeknek jellemzõen nagyon kis hányada kerül bíróság elé, a bántalmazottak kiszolgáltatott és sokszor megfélemlített helyzete miatt. A magyar jogi szabályozás elmaradottságát mutatja az a tény is, hogy a házasságon belüli nemi erõszak csak 1997-tõl számít bűncselekménynek. Az EU DAPHNE nevû közösségi programjának célja a nõk és lányok védelme az erõszakkal szemben. A STOP közösségi program pedig a nõkereskedelem elleni akcióknak nyújt anyagi támogatást a tagállamok részére. Ezekrõl a programokról az alábbi honlapokon találhatsz bõvebb információt: http://ec.europa.eu/justice_home/funding/daphne/funding_daphne_en.htm http://ec.europa.eu/justice_home/funding/stop/funding_stop_en.htm

19

Mit tehetnek a döntéshozók? Közvélemény-formáló kampányok indítása, amelyek megerõsítik az emberekben, hogy a családon belüli erõszak nem magánügy többé. Speciális képzések tartása rendõröknek, bírósági alkalmazottaknak, orvosoknak, szociális szakembereknek, és mindenkinek, aki a napi munkájában kapcsolatba kerül a családon belüli erõszakkal. Az erõszak áldozatai számára krízisközpontok, menedékotthonok felállítása, ahol megfelelõ szakmai segítséget kapnak, hogy kitörjenek az erõszak csapdájából.

20

Hatékonyabb törvények meghozatala a férfierõszak áldozatainak védelmében, pl. a családon belüli erõszak elkövetõinek eltávolítása a családi otthonból, a családon belüli erõszak mint önálló törvényi tényállás kodifikálása, a bizonyítás megkönnyítése. Súlyosabb büntetések kiszabása a szexuális bûnözõk, a prostitúció haszonélvezõi és a nõkereskedõk ellen.

Mit tehetsz te? Párkapcsolataidban törekedj az egyenlõségre és önállóságra, hogy ne kerülj függõ helyzetbe anyagilag vagy fizikailag a társadtól. Ha barátod szavakkal vagy fizikailag bántalmaz, minél elõbb szakítsd meg vele a kapcsolatot. Fölösleges és veszélyes abban bízni, hogy „én majd jobb embert faragok belõle”, „a kedvemért meg fog változni”. Szorgalmazd az iskoládban, munkahelyeden olyan testület létrehozását, amely a szexuális zaklatás eseteinek kivizsgálására is hivatott. Ne dõlj be az olyan álláshirdetéseknek, amelyek gyorsan, könnyû külföldi munkával sok pénzt ígérnek, még ha látszólag garantálják is a szexmentességet. Ha egy rokonod, tanárod vagy munkatársad, fõnököd számodra kellemetlen módon ér hozzád, vagy sértõ dolgokat mond, elõszeretettel mesél félreérthetetlen vicceket a közeledben, ne hallgass róla, hanem mondd el neki, hogy téged ez zavar. Ha tovább folytatja, szólj olyan embernek, akiben megbízol, a szüleidnek, egy másik tanárodnak, vagy az illetõ felettesének. Ez szexuális zaklatás, és neked nem kell eltûrnöd, hogy így megalázzanak. Ha bármilyen fajta erõszak áldozata lettél, ne hallgass róla, kérj segítséget a hatóságoktól vagy civil szervezetektől. A hallgatás csak továbbélteti az erõszakot. Ha a környezetedben erõszakot tapasztalsz, jelezd a bántalmazónak, hogy ez nem megengedett, vagy szólj a rendõrségnek.

A nõk elleni erõszakkal és jogsegéllyel foglalkozó civil szervezetek honlapjai: Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Ellen (NaNE) Egyesület: http://www.nane.hu Eszter Alapítvány és Ambulancia: http://www.eszteralapitvany.hu STOP-Férfierõszak program: http://www.stop-ferfieroszak.hu

A média nőképe

Veszélyes közhelyek Az esélyegyenlõségi politika nem hagyhatja figyelmen kívül a médiát, amely értékes eszköz lehet a nõk és férfiak közötti egyenlõség támogatásában. Mégis, a média hatalmát nagyon gyakran inkább a nõk ellen használják: a média ilyenkor továbbélteti, terjeszti és újratermeli a nõket szexuális tárgyaknak tekintõ elképzelést, a hagyományos nemi szerepeket, és ezzel tovább erõsíti a káros sztereotípiákat. Ez az elfogult, szexualizált és gyakran lealacsonyító ábrázolás pusztán azt a képet tükrözi, amelyet az európai társadalmak is még elfogadottnak tartanak, és amely fontos eleme a nõk elleni diszkrimináció fenntartásának. Elítélendõ pl. az a gyakorlat, amikor országos televíziós csatornák topmodelleket alkalmaznak bemondónak, hogy növeljék a nézettséget. A reklámok pedig állandóan sztereotipizált képekkel bombáznak minket, ahol a nõk vagy szexbombák, vagy szorgalmas háziasszonyok, és így akarják megvetetni velünk a legkülönfélébb termékeket: mosóport, autót vagy éppen parfümöt. A nõk az újságokban leginkább mint áldozatok szerepelnek (sokszor még a fotók képi beállítása is ezt erõsíti), ez különösen igaz a roma nõkre, akik leginkább a romákkal szemben megnyilvánuló rasszizmussal vagy a hátrányos társadalmi helyzetükkel kapcsolatos híradásokban jelennek meg a médiában. A közönség ezért õket elsõsorban hátrányos vagy szélsõséges társadalmi helyzetükkel azonosítja, és emiatt még nehezebbé válik számukra az ebbõl való kilépés. Ha egy szakértõ nyilatkozik az újságoknak vagy a televíziónak szakmai, politikai kérdésekrõl, sokkal ritkább, hogy az illetõ nõnemû.

21 Kihasználatlan lehetõség A média hatalmas erejét kevésbé használják arra, hogy a nõk érdekeit képviseljék. A világ minden pontjára kiterjedõ kommunikációs csatornák (mint pl. az internet) segíthetnék a nõket abban, hogy olyan új és közvetlenebb érintkezési formákat ismerjenek meg, amelyekkel egyszerûbbé és gyorsabbá válik az információcsere, a kapcsolatépítés más nõkkel, és szervezeteikkel. A nõk egyelõre mégsem használják ki teljesen ezeket a lehetõségeket. Míg nagyon sok nõ tanul és dolgozik kommunikációs területen, közülük elég kevesen vannak felelõs és döntéshozó pozícióban, ezért a sajtó – fõleg a politikai, gazdasági és más szaksajtó – a mai napig férfiak által dominált világ. A nõknek nemcsak mint a média munkásainak, hanem mint fogyasztóknak is hatalmukban állna, hogy változásokat kezdeményezzenek, növeljék az öntudatosságot a média világában, és mint a célközönség részei, megerõsítsék jelenlétüket a társadalomban, hogy ne csak szexuális tárgyként kezeljék õket.

Statisztika

17

A médiában a férfiak foglalják el a vezetõ pozíciók 87%-át. Nyugat-Európában a nõk az audiovizuális média gyártási személyzetének 36%-át alkotják. Nyugat-Európában az írott sajtóban dolgozóknak csak 29%-a nõ.

Szabályozás

22

Az Európai Bizottság támogatásával 1990-ben felállítottak egy tanácsadó bizottságot, amely a nemek egyenlõségével foglalkozik a médiában. Az Európa Tanács 1984-ben elfogadott egy ajánlást a nõk és férfiak közötti egyenlõségrõl a médiában. Az Európai Parlament pedig 1987-ben elfogadott egy határozatot a nõk ábrázolásáról és helyzetérõl a médiában. Magyarországon jogszabályok nem, csak a reklámszakma által önmaga számára létrehozott dokumentumok tárgyalják a reklámok és a nemek kérdését. A Magyar Reklámetikai Kódexet az Önszabályozó Reklám Testület a Magyar Reklámszövetséggel együttesen fogalmazta meg 2005ben. Ez a kódex tiltja a reklámokban többek között a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést is. Valamint tartalmaz egy bekezdést, amely tiltja „a

reklámozásban az erotika, a szexualitás öncélú – a reklám tárgya, témája által nem indokolt – felhasználását”. Ugyanakkor nem tiltja teljességgel az emberi test ábrázolását, és mivel ezt a cikkelyt egyéb dokumentumok nem részletezik, az erre hivatott Önszabályozó Reklám Testület sajnos kellõ érzékenység híján nem mindig tudja megfelelõen elbírálni a szexista reklámok ellen beérkezõ panaszokat. Az Önszabályozó Reklám Testület feladata különben egyrészt a reklámok elõzetes elbírálása, másrészt a beérkezõ panaszok kezelése. A médiával kapcsolatos szabályozás feladatát Magyarországon az 1996-os médiatörvény és az Országos Rádió és Televízió Testület látja el, utóbbi ajánlásain keresztül igyekszik befolyásolni a médiában megjelenõ képet.

Mit tehetnek a döntéshozók? Kormányzat, média szakma Független szakmai testületek felállítása, amelyek a médiát vizsgálják és ellenõrzik, pl. etikai bizottságok. Ugyanolyan komoly szankciók alkalmazása a szexista, és nõket diszkrimináló ábrázolások, reklá-mok tekintetében, mint pl. a rasszista megjelenítéseknél.

Mit tehetsz te? Végezzetek barátaiddal médiafigyelést! Meghatározott ideig figyeljétek a napilapokat: hány nõ és milyen helyzetben, ábrázolással szerepel bennük? Vagy nézzétek a televíziót: hány nõ és hány férfi szerepel a tudományos mûsorokban, nyilatkozik szakértõként? Ha a nõket sértõ, szexista mûsort, cikket vagy reklámot látsz, hallasz, tiltakozz ellene az ORTT-nél, vagy adj be panaszt az Önszabályozó Reklám Testülethez. Szervezz tiltakozó kampányt vagy termékbojkottot a média szexista szereplõivel és reklámozóival, vagy pl. a nõi politikusokat érõ támadásokkal szemben. Ne dõlj be a média által sugárzott nõideálnak!

Nők a hatalomban A nõk feltûnõen hiányoznak a döntéshozatali pozíciókból Bár a nõk a népesség kicsivel több, mint a felét alkotják szerte Európában, ez az arány nem tükröz õ dik sem a kormányzatban, sem a parlamentekben, sem a vállalatoknál, sem más döntéshozó testületekben. A nõk alulreprezentáltak a politikai hatalom posztjain, a közszférában és a privát szektorban. Az „üvegplafon jelenség” még manapság is létezik: e szerint a nõk egy bizonyos poszt fölött nem tudnak feljebb lépni a ranglétrán, mert a környezetük, a velük szemben támasztott erõteljes társadalmi elvárások és a rájuk háruló kettõs teher ebben megakadályozza õket. Ezért válnak olyan nehezen vezetõvé és döntéshozó pozíciók birtokosává, akár a politikáról, akár a gazdasági életrõl van szó. Amíg a nõk a férfiakkal egyenlõek nem lesznek a döntéshozatalban, addig tulajdonképpen megfosztják õket az állampolgári jogaik valódi gyakorlásától. A választójog nem elegendõ! A döntéshozatal minden szintjén való részvétel alapvet õ en szükséges ahhoz, hogy a n õ k teljesítményeit, észrevételeit, törekvéseit, szükségleteit és igényeit is számításba vegyék azon döntések és eljárások folyamán, amelyek a nők mindennapi életét éppúgy (vagy bizonyos esetekben sokkal erõteljesebben) érintik, mint a férfiakét. Ez nemcsak elvi kérdés, hanem alapvetõ feltétele annak, hogy minden döntéshozatali eljárásban biztosítva legyen a nõk jövõjének figyelembevétele.

A nemek dimenziójának beépítése a politikai folyamatokba, idegen nevén „gender mainstreaming” azt jelenti, hogy ezen folyamatok minden szintjén (a tervezésben, a végrehajtásban, az ellenõrzésben) figyelembe kell venni, hogy az miként hat a nemek egyenlõségére, illetve a nõk és férfiak életére. A gender mainstreaming alapvetõen a hatalom, a döntéshozók (kormányzat, önkormányzatok, gazdasági vezetés) eszköze, hogy elõsegítsék a nõk és férfiak közötti egyenlõséget.

Egyenlõtlenség az egyenlõség eléréséhez A gender mainstreaming általános és minden szinten érvényesítendõ politikája azonban nem elegendõ az egyenlõség eléréséhez. Ezért célzott programokkal aktívan támogatni kell ezeket az intézkedéseket, olyan programokkal, amelyek segítenek fölszámolni a nõket vagy a férfiakat érintõ egyenlõtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatás, a képzés, gazdasági élet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz (pl. egészségügy, közlekedés) való hozzáférést. Mit jelentenek a célzott programok a döntéshozatalban? Ebben a helyzetben elsõsorban pozitív intézkedések javasoltak, vagyis olyan intézkedések, amelyek a nõket elõnyben részesítik a férfiakhoz képest. Persze nem az a cél, hogy a férfiakat büntessük egy újfajta hosszú távú diszkrimináció létrehozásával, hanem hogy a nõknek segédkezet nyújtsunk, hogy egy kiegyensúlyozottabb helyzetet érhessenek el az érdekképviseletben. Ezért ezek az intézkedések átmenetiek kellenek, hogy legyenek, és más, a nõk részvételét segítõ, megkönnyítõ lépésekkel kell együtt járniuk. Az egyenlőségen alapuló (paritásos) demokrácia, amely 50-50%-ban alkalmaz nõket és férfiakat minden döntéshozó pozícióban, egyre szélesebb körben elterjedt elképzelés. Ennek a célnak

23

eléréséhez számos különbözõ lépést kell megtenni, mint pl. a paritásos küszöb (minimum arány) bevezetése vagy egyéb támogató intézkedések. A kvótarendszer az egyik példája az ilyen rendelkezéseknek. Kvótarendszert használnak jelenleg a parlamenti képviselõ-választás során Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Hollandiában.

24

Statisztika

18

Az Európai Parlament képviselőinek 26,8%-a nõ, ennek ellenére a tagállamokban a parlamenti képviselõk között a nõk aránya nagyon változó: Svédországban több, mint 40%, Ausztriában 32%, Szlovákiában 22%, Franciaországban és Görögországban 14%. Az 1952-ben létrehozott Európai Bíróságba 1999-ben nevezték ki az elsõ bírónõt. A magyar kormánynak jelenleg két nõ tagja van, a parlamentben a képviselõk 10,4%-a nõ. Az európai országokban az 50 legnagyobb vállalat vezetõi között csak Norvégiában 30% feletti a nõk aránya, Bulgária, Szlovénia, Svédország, Lettország, Finnország áll még elöl 20% fölötti aránnyal, a többi országban 10% körüli a nõi vezetõk aránya.

Szabályozás 1996-ban az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa (az EU azon politikai döntéshozó testülete, amely a tagállamok érdekeit képviseli) felkérte a tagállamokat, hogy mindenütt foglalkozzanak erõteljesebben a nõk politikai és gazdasági döntéshozatali alulreprezentáltságával, és próbáljanak ezen változtatni minden szinten. A paritásos demokrácia fogalma az Európa Tanács azon belátásából származik, hogy addig nem lesz teljes a demokrácia, és a nõk és férfiak nem gyakorolhatják minden állampolgári jogukat, amíg nincsenek egyenlõen képviselve. A paritásos demokráciára való törekvéseket elõször Franciaországban vezették be 2000-ben, amikor pénzbüntetéssel sújtották azokat a pártokat, amelyek

nem tettek eleget az elõírásnak, és nem 50-50%-os arányban jelöltek nõket és férfiakat a képviselõi posztokra (ezt a törvényt „sabadabada” – utalás az Egy férfi és egy nõ címû film zenéjére – vagy „zipzár” törvénynek is nevezik). Magyarországon eddig egyedül a Magyar Szocialista Párt alkalmaz kvótát: 1999 óta elõírás, hogy minden választott testületében, így a vezetõségében is minden ötödik politikus nõ legyen.

Mit tehetnek a döntéshozók? Kormányzat, pártok Olyan intézkedések meghozatala, amelyek nagyobb egyenlõséget eredményeznek: pártlistákon elsõ – esélyesebb – helyekre nõket tenni, kvótarendszer felállítása a politikai pártok vezetõségében. Vezetõ politikai pozíciókba (kormány, minisztériumok, önkormányzatok) minél több szakmailag alkalmas nõ elhelyezése. Nõi vállalkozások fejlesztése, a nõk vállalkozóvá válásának ösztönzése támogató programok, mikrohitelek segítségével. Munkáltatók A pályázási, kiválasztási és elõléptetési eljárások ellenõrzése, kvótarendszer alkalmazása a nõk döntéshozatali pozíciókba jutásának megkönnyítésére. Mentor programok középvezető nõknek, hogy felsõvezetõvé válhassanak, az asszertivitás növelését szolgáló képzések a nõi vezetõknek. Nõk bejutási esélyeinek javítása olyan körökbe, amelyeket fõleg férfiak uralnak, illetve olyan hálózatok létrehozása, amelyek kifejezetten a nõk döntéshozatali helyzetét hivatottak elõmozdítani, amelyek a nõk személyes és szakmai igényeivel foglalkoznak. Esélyegyenlõségi terv és annak végrehajtását ellenõrzõ bizottság vagy referensi poszt létrehozása és mûködtetése.

Mit tehetsz te? Vegyél aktívan részt az iskolai diákönkormányzat, vagy hallgatói önkormányzat munkájában, vagy legalábbis kísérd figyelemmel munkájukat, tudd, hogy kik képviselnek téged, és hogy valóban a te érdekeidet képviselik-e! Nézz utána, van-e iskoládban esélyegyenlõségi terv vagy bizottság! Ezek is eszközei lehetnek a n õ k és férfiak közötti egyenl õ ség elõmozdításának. Hallasd a hangod a közvetlen környezetedben, lakóhelyeden erre alkalmas fórumokon (lakógyûlés, helyi kezdeményezések, összefogások a lakók között)! Nézz utána, a helyi önkormányzat, és a képviselõk valóban a te érdekeidet képviselik-e! (Pl. a képviselõi fogadóórán tudsz errõl tájékozódni.) Ha szeretnél továbblépni a ranglétrán, ne hagyd eltántorítani magad! Munkahelyeden érdeklõdd meg, milyen intézkedések, programok segítik a nõk vezetõvé válását, vagy keresd már vezetõi pozícióban lévõ nõk segítségét!

25

Európai Uniós szabályozás a nők és Európa kiszélesíti az egyenlõség fogalmát

Szabá Az alapszerzõdések

26

Az Európai Unió nem csupán a közös piacból áll, fejlõdésével párhuzamosan egy mindinkább „szociális” Unió jön létre. Az Európai Közösségek 1957-es létrehozása óta a nõk és férfiak egyenlõsége kérdésében a törvényhozás hatalmas fejlõdést tudhat maga mögött, amely az „egyenlõ munkáért egyenlõ bér” biztosításával kezdõdött, és jelenleg lefedi a munkahelyi nemi alapú diszkrimináció minden formáját. A hetvenes évektõl kapott egyre nagyobb szerepet az egyenlõ bánásmód biztosítása a Közösség jogalkotásában. Ekkor sikerült túllépni azon az elavult koncepción, amely a Közösség politikáját a bérkülönbségekre szûkítette le. Az 1980-as, 1990es évek részletezõ szabályozása után az újabb nagy horderejû változást az Amszterdami Szerződés jelentette 1997-ben (hatályba lépett 1999. május 1-jén). A következő jelentõs dokumentum az Európai Unió Alapvető Jogok Kartája volt, amely sajnos jogilag nem kötelezõ, csupán politikai nyilatkozat maradt.

Hatás a mindennapi életre Az Unió befolyási területein a különbözõ tevékenységek olyan sokrétûek, hogy a nõk mindennapi életére közvetlen hatással lehetnek. Sõt, azokon a területeken, ahol a Tanács az uniónak adta a törvényhozás elsõségét, az európai jog felülírja a nemzeti jogot, és amennyiben a nemzeti jog ennek ellentmond, azt a jogszabályt meg kell szüntetni, vagy meg kell változtatni. Más szóval: ha valamilyen fejlõdést elért az európai jog, azt a nemzeti jogba is át kell ültetni. Mivel a nõk és férfiak egyenlõsége ügyében az európai jogalkotás gyakran egy lépéssel a tagállamok törvényhozása elõtt jár, fontos, hogy a fiatal nõk kellõképpen tájékozódhassanak azokról a lehetõségekrõl, amelyeket az Európai Unió kínál, és részt vehessenek az unió által bevezetett programokban.

Egyenlõ bérezés a Római Szerzõdésben (1957) Az elsõ közösségi jogi szövegekben az egyenlõséggel kapcsolatos elsõ fontos jogi hivatkozás a Római Szerzõdés 119. cikkében található, amely bevezette az egyenlõ munkáért egyenlõ bér elvét a nõk és férfiak tekintetében. Ezt az elvet az Európai Bíróság gyakran használta arra, hogy általában a nõk és férfiak munkaerõ-piaci esélyeinek egyenlõségét hirdesse. A nemi alapú diszkrimináció az Amszterdami Szerzõdésben (1997) A nõk és férfiak közötti egyenlõség elve elsõ alkalommal szerepelt az Európai Alapszerzõdésekben, mint a Közösség egyik alapvetõ elve és célja (2 és 3. cikkely). A 13. cikkely, amely a diszkrimináció tilalmáról szól, szintén megemlíti a nemi alapú diszkriminációt. Ez az Európai Nõi Lobby egyik nagy gyõzelme: az elért fejlõdés ugyanis az Európa szerte kifejtett nõi lobbierõnek köszönhetõ. Egyenlõ bérezés említése az Amszterdami Szerzõdésben A szerzõdés 141. cikke, a Római Szerzõdésbõl átörökítve, említést tartalmaz a nõk és férfiak egyenlõ értékû munkájáért járó egyenlõ bérezésrõl, és e célból a pozitív intézkedés fogalmát vezeti be.

férfiak közötti egyenlőségről lyozás Irányelvek Az irányelvek európai szinten elfogadott törvények, amelyeket minden tagállamnak át kell ültetnie a saját nemzeti jogába (az irányelvekkel ellentétes nemzeti jogszabályokat pedig meg kell változtatni vagy megszüntetni). A nõk és férfiak egyenlőségével kapcsolatos irányelvek a következõek: 75/117/EGK irányelv: a férfiak és a nõk egyenlõ bérezése 76/207/EGK irányelv: a férfiak és a nõk közötti egyenlõ bánásmód elve a munkavállalás, a szakképzés, az elõmenetel és a munkakörülmények terén 79/7/EGK, 86/378/EGK, és 96/97/EK irányelvek: a férfiak és a nõk közötti egyenlõ bánásmód elve a társadalombiztosítási rendszerekben 86/613/EGK irányelv: egyenlõ bánásmód az önellátó foglalkoztatottak és családtagjaik számára 92/85/EGK irányelv: a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzõ intézkedések bevezetése 96/34/EK irányelv: a szülõi szabadság szabályozása

97/80/EK irányelv: a nemi alapon történõ hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási teher megfordul (a megvádolt személynek vagy szervezetnek kell bizonyítania, hogy nem történt diszkrimináció) 2000/78/EK irányelv: a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlõ bánásmód általános kereteinek létrehozása 2002/73/EK irányelv: a férfiak és nõk közötti egyenlõ bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az elõmenetel és a munkakörülmények terén történõ végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosítása (újdonságként szerepel benne a szexuális zaklatás meghatározása) 2004/113/EK irányelv: a nõk és férfiak közötti egyenl õ bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtására való kiterjesztése 2006/54/EK irányelv: a férfiak és nõk közötti esélyegyenlõségrõl és egyenlõ bánásmód elvérõl

Az Emberi Jogok Európai Alapokmánya Az Emberi Jogok Európai Alapokmányát 2000 decemberében hirdették ki, de jogi helyzete még bizonytalan. 21. cikke tiltja a hátrányos megkülönböztetést, egyebek között a nem alapján. 23. cikke pedig így szól: „A férfiak és nõk egyenlõségét minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a bérezés területén is biztosítani kell. Az egyenlõség elve nem akadályozhatja az alulreprezentált nem számára különleges elõnyöket biztosító rendelkezések fenntartását vagy meghozatalát.” A szöveg kissé ellentmondásos, hiszen miközben kiemeli, hogy minden területen biztosítani kell a nemek közötti egyenlõséget, konkrétan csak a korábbi szûkebb területeket (foglalkoztatás, bérezés) említi.

27

Az Európai Unió programjai

28

Az Európai Közösségek már 1980 óta folyamatosan meghirdetik középtávú Keretstratégiájukat a nemek társadalmi egyenlõségére (Community Framework Strategy on Gender Equality), ehhez kapcsolódik a Közösségi Esélyegyenlõségi Cselekvési Program (Community Action Programme on Equal Opportunities), amelybõl az ötödik 2006-ban járt le. Ez utóbbi adja a stratégia céljainak megvalósításához az anyagi hátteret, és olyan nemzetközi projekteket finanszíroznak, amelyek elõsegítik a nemek egyenlõségét. 2007 és 2012 között a Progress program nyújtja ezt a pénzügyi hátteret. Az Európai Unió nemek közötti társadalmi egyenlõségi politikájának jövõjét a Nõk és férfiak közötti egyenl õ ségre vonatkozó ütemterv (Roadmap for equality between women and men 2006 – 2010) nevû dokumentum határozza meg az elkövetkez õ 4 évre, amely többek között meghatározza azt a hat területet, ahol fokozni kell a beavatkozást az egyenlõség elõsegítése érdekében. Ezek a területek: egyenlõ mértékû gazdasági

Nemzetközi jog Az Európai Unió tagállamait más nemzetközi szervezetek, illetve törvények is kötelezik. A nemzetközi jognak mindig elsõsége van a nemzeti jog felett. Ilyen kötelezettségek: Az 1953-as Emberi Jogok Európai Egyezményében szerepel az alapvetõ emberi jogok élvezése és a diszkrimináció tilalma (beleértve a nemi alapú diszkriminációt is). A n õ kkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésérõl szóló 1981-es ENSZ Egyezmény (CEDAW Egyezmény) tartalmazza az egyenlõ hozzáférés és esélyegyenlõség jogát a politikai és közéletben, az oktatásban és a munkaerõ-piacon. Az ENSZ több nemzetközi nõkonferenciája, mint pl. az 1995-ös pekingi, szintén a nemek egyenlõségét kívánta elõsegíteni.

függetlenség; a szakmai, magán- és családi élet fokozottabb összehangolása; egyenlõ arányú részvétel a döntéshozatalban; nemi bûncselekmények és emberkereskedelem; nemekhez kötõdõ sztereotípiák; nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az EU-n kívül. Az „Egyenlõ Esélyek Mindenki Számára” Európai Év 2007 célkitûzése, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlõ esélyeket biztosító társadalom elõnyeire irányítsa. Az egyéves program többek között a nemi alapú diszkriminációra is fel kívánja hívni a figyelmet. A Nemek Közötti Egyenlõség Európai Intézete 2007ben kezdi meg mûködését Vilniusban. Az intézet többek között konferenciákat, kampányokat, üléseket fog szervezni és támogatni az Európai Unió polgárai körében, a nemek közötti egyenlõség tudatosítása érdekében.

Források

Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2002. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2005. Eurostat, 2005. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2005. Eurostat, 2005. Eurostat, 2005. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2005. Eurobarometer, 2003. www.kampanyavalodiszepsegert.hu Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2005. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2005. „Európai iskolavizsgálat az alkohol és egyéb drogfogyasztásról” (ESPAD) jelentés, 2003. „Európai iskolavizsgálat az alkohol és egyéb drogfogyasztásról” (ESPAD) jelentés, 2003. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2005. www.stop-ferfieroszak.hu Margaret Gallagher, An Unfinished Story: Gender in Media employment, Unesco 1995. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nõk és férfiak Magyarországon, 2005.

29

FIONA Fiatal Nőkért Alapítvány

30

Az alapítvány célja, hogy elõsegítse a nõk és férfiak egyenlõségét. A fiatalok ön- és jogtudatosságának növelésével kívánja elérni azt, hogy felismerjék az õket érõ nemi alapú diszkriminációt. A hátrányos megkülönböztetés felismerése már egyfajta társadalmi érzékenységet jelez, ennek erõsítése az elsõ lépés a társadalomban jelen lévõ nemi alapú egyenlõtlenségek felszámolásában. A társadalmi érzékenység növelése és a társadalmi egyenlõtlenségek megváltoztatására való tettvágy felébresztése érdekében figyelemfelkeltõ, tudat-formáló programokat szervez, iskolai rendezvényeken vesz részt és ehhez hasonló információs kiadványokat jelentet meg. Program kínálatunk: Interaktív beszélgetés a diákokkal a diszkriminációról, a társadalmi elõítéletességrõl, a nemi sztereotípiákról, és arról, hogy milyen területeket és hogyan érint a társadalmi nemi megközelítés, a feminizmus. Társadalmi nemi (gender) szempontú szöveg- és képelemzés a diákokkal tankönyvek, újságcikkek és reklámok (szöveg és képek), valamint dalszövegek, videoklipek alapján. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõtlenség témaköréhez tematikusan kapcsolódó filmek vetítése, utána kerekasztal-beszélgetés szakértõk bevonásával az adott témáról. Témák: nõk elleni erõszak a családban és a párkapcsolaton belül; prostitúció; nemi szerepek. Egy zárt, csak nõi/csak férfi klub, ahol különbözõ témákról folyik kötetlen beszélgetés egy-egy szakértõvel vagy tanácsadóval. A közös nõi/férfi térben, teázás közben a lányok/fiúk felszabadultabban kérdezhetnek a kifejezetten nõi/férfi témákról, megoszthatják egymással tapasztalataikat, félelmeiket, bizonytalanságaikat, és minden kérdésükre választ kaphatnak a tanácsadóktól. Tárlat a nõk és férfiak ábrázolásáról a reklámokban, és a nõk elleni erõszak és prostitúció elleni európai kampányokról. A tárlatban olyan képeslapok, poszterek, plakátok gyûjteményét mutatjuk be, amelyek direkt vagy indirekt módon a sztereotip nemi szerepeket közvetítik, ezáltal is erõsítve bennünk az általános társadalmi elvárásokat, illetve olyan kampányok anyagait, amelyek éppen ezek ellen az elvárások ellen lépnek fel. Gender társasjáték, amelyben diákok csapatai játékos, a nemek egyenlõsége témakörhöz kötõdõ feladatokat megoldva versenyeznek egymással. Honlap: www.fiona.org.hu Email: [email protected]

Hasznos linkek

31 Európai Unió: http://www.europa.eu Európai Bizottság nemek egyenlõségérõl szóló oldala: http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/index_en.html „Egyenlõ Esélyek Mindenki Számára” Európai Év 2007: http://equality2007.europa.eu Európai Nõi Lobby: http://www.womenlobby.org Magyarországi internetes ügyfélszolgálat: http://www.magyarorszag.hu Szociális és Munkaügyi Minisztérium: http://www.szmm.gov.hu Egyenlõ Bánásmód Hatóság: http://www.egyenlobanasmod.hu Oktatási és Kulturális Minisztérium: http://www.okm.hu Egészségügyi Minisztérium: http://www.eum.hu Önszabályozó Reklám Tesület: http://www.ort.hu Országos Rádió és Televízió Testület: http://www.ortt.hu Tûsarok (internetes nõi magazin): http://www.tusarok.org Eszter Alapítvány és Ambulancia: http://www.eszteralapitvany.hu IgEN Egyesület: http://www.feminigen.hu JÓL-LÉT Alapítvány: http://www.jol-let.com Magyarországi Nõi Alapítvány: http://www.mona-hungary.org Magyar Nõi Érdekérvényesítõ Szövetség: http://www.noierdek.hu Nõi Vezetõk Fóruma: http://www.hblf.org/hungarian/womens-business-leaders-forum-wblf.html Nõk a Munka Világában Egyesület: http://www.nokvilaga.hu Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Ellen (NaNE) Egyesület: http://www.nane.hu Nõtárs Alapítvány: http://www.notars.hu SEED Alapítvány: http://www.seed.hu STOP-Férfierõszak program: http://www.stop-ferfieroszak.hu Születés Hete portál: http://www.szuleteshete.hu

ISBN: 978-963-06-1638-6

9 789630 616386