Eto

Információismeret és könyvtárhasználat c. alternatív tárgy, egyik előadásának anyaga

Tartalmi feltárás, szakkatalógus, ETO, tárgyszavas osztályozás 1/ A katalógus: az állomány feltárásának egyik legfontosabb eszköze. (A katalógus görög eredetű szó, jelentése: felsorolás.) A katalógusok különféle szempontok szerint felsorolják, nyilvántartják egy, vagy több könyvtár állományát. Mindig gyűjteményhez kötődnek és mindig dokumentumra utalnak. A könyvtárak általában nem egyetlen katalógust építenek az állományukról, hanem több olyan katalógust, amelynek feltárási szempontjai eltérnek egymástól, így több oldalról, több szempontból közelítik meg (teszik visszakereshetővé) az állomány dokumentumait. A könyvtárnak (könyvtáraknak) az egymást kiegészítő katalógusai katalógusrendszert alkotnak. (Meg kell említeni, hogy vannak könyvtárak által közösen épített közös katalógusok is). A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógusról és tárgyi katalógusról beszélhetünk. 1/a. Formai feltárás: a dokumentumok (kiadványok) formai jegyei (szerző neve, a dokumentum címe, (címváltozata/i), közreműködők, stb. alapján történik. Ezeket a tételeket a betűrendes leíró katalógus tartalmazza. Hármas feladata van: - tájékoztat egy konkrét műről - összegyűjti ugyanannak a szerzőnek az összes művét, egy műnek több kiadását - tájékoztat a művek bibliográfiai adatairól Alapfunkcióját további feladatok egészíthetik ki: - együtt tartja a közreműködőket, az egy-egy testület kiadásában megjelent műveket is - az egymásról kapcsolatban levő művekről tájékoztat 1/b. Tartalmi feltárás: a dokumentumok tartalmának, témájának meghatározása. Ezeket a tételeket a tárgyi katalógusok tartalmazzák. Két fő típusát különböztetjük meg: 1

1) a szakkatalógus: a dokumentumok tartalmát kifejező egyezményes szimbólumok, kódok szisztematikus elrendezése alapján tárja fel a dokumentumot (pl. ETO) 2) tárgyszó-katalógus: természetes nyelven megfogalmazott tárgyszavak betűrendes elrendezése útján tájékoztat az állomány tartalmáról. 2/ A tartalmi feltárást osztályozásnak is nevezzük: osztályozáskor a dokumentumok csoportosítását tartalmuk szerint végezzük. Célja, hogy azonos tartamú művek egymás mellé kerüljenek a katalógusban, és /vagy adatbázisban. (OPAC) Az újkori szisztematikus rendszerek közül legfontosabb Melwill Deweynak a szakrendszere. Dewey Tizedes Osztályozása (TO) 1875-ban jelent meg. Az emberi ismereteket a tízes számrendszer kereteinek felhasználásával tíz főosztályban helyezte el, ezeken belül 10-10 további alosztályt alkotott. Mivel a Tizedes Osztályozás számokat használ, és ezért független a nyelvi és írásbeli különbségektől, világszerte alkalmazhatóvá vált és gyorsan elterjedt az amerikai és az angol könyvtárakban is. Ez az osztályozási rendszer az alapja a ma is használt Egyetemes Tizedes Osztályozás-nak (az ETO-nak) Létrehozása Két belga tudós Henry La Fontaine (1853-1943) (egyetemi tanár) és Paul Otlet (1868-1944) ügyvéd nevéhez fűződik. 1894-ben Nemzetközi Bibliográfiai Irodát nyitottak Brüsszelben, majd megszervezték 1895-ben az első Nemzetközi Bibliográfiai Kongresszust. Ezen elfogadták terveiket és irodájuk a belga állam támogatásával működő Nemzetközi Bibliográfiai Intézetté alakult brüsszeli székhellyel. A kiépítendő nemzetközi bibliográfiai kartoték céljára egy nagyon részletező osztályozási rendszert kerestek. Otlet figyelmét az amerikai Melwill Dewey Tizedes Osztályozására, egy külföldi útján a magyar Mandello Gyula (1868-1919) közgazdász, egyetemi tanár hívta fel. Otlet és La Fontaine az elkövetkező tíz év során számos közreműködő segítségével, nemzetközi összefogással alakították át a Dewey féle Tizedes Osztályozást. Az egyes szakterületek táblázatait külön-külön kis kötetekben folyamatosan publikálták, majd végül a teljes anyag is megjelent francia nyelven. Ez a kiadvány mintegy 46 ezer fogalmat tartalmazott. További bővítések, korrekciók eredményeként mintegy két évtizeddel később a második kiadás is megjelent. Ez már mintegy 63 ezer fogalmat tartalmazott. Ezt a második, szintén francia nyelvű kiadást nyilvánították hivatalosan is alapnak az ETO további fejlesztéséhez. (Érdekességként kell megemlíteni, hogy M. Dewey bizonyos feltételekkel hozzájárult Tizedes 2

Osztályozásának átalakításához, és a további fejlesztéseket megkönnyítendő, lemondott szerzői jogáról.) Több részközlés után az egész rendszert 1905-ben adták ki Brüsszelben francia nyelven. Az ETO fogadtatása Előnyként kell említeni mindenképpen, hogy kialakítása idején valóban olyan tulajdonságokkal bírt, amilyenekkel abban a korban más osztályozási rendszer(ek) nem. Például: - egyetemesség - jelzetek egyértelműsége - nemzetközi használhatósága - új fogalmak beépíthetősége - részletezettség - katalóguskészítési és raktározási célra egyaránt jól használható Hátrányként kell említeni: - a tizedes számjelzet mechanikus használata túlságosan merev keretek közé szorítja az osztályozást - a főosztályok sorrendje nem felel meg a korszerű tudományszervezésnek - összezsúfolódnak egyes főosztályokban önálló tudományok és szakterületek (pl. az alkalmazott tudományoknál) - egyes teljes főosztályokat szűkebb tudományterületek foglalnak el (pl. filozófia, vallás) /aránytalanság/ 2/

ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) Főosztályok 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Általános művek Filozófia. Pszichológia Vallás. Egyházak Társadalomtudományok jelenleg üres Matematika. Természettudományok Alkalmazott tudományok Művészetek. Játék. Sport Nyelvészet. Irodalom Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem 3

Minden főosztály újabb 10 területre (a tizedes törtszámok elvének megfelelően), és azok mindegyike további 10-re tagolható. Például: 3 30 31 32 33 34 35 36 37 stb.

Társadalomtudományok A társadalomtudományok elmélete, módszerei Statisztika. Demográfia. Szociológia Politika Gazdaság. Közgazdaságtudomány Jog. Jogtudomány Államigazgatás. Közigazgatás Szociális gondoskodás. Biztosításügy Nevelés. Oktatás

Minden kétjegyű szám tovább tagolható, például: 33 331 334 336 338 stb.

Gazdaság Munkaügy Gazdasági szervezetek Pénzügy Gazdasági helyzet. Gazdaságpolitika

További tagolások, például: 34 Jog 343 Büntetőjog 343.7 Vagyon elleni bűncselekmények 343.71 Lopás és rablás 343.711 Lopás 343.712 Rablás 343.712.5 Repülőgép-eltérés Minél hosszabb az ETO szám, annál szűkebb fogalomkört jelöl. Összefoglalva az ETO hierarchiáját: Főosztály Osztály 4

Alosztály Szakcsoport Szak Például: 5 6

Matematika és természettudományok Alkalmazott tudományok. Orvostudomány. Műszaki tudományok. Mezőgazdaság 63

Mezőgazdaság. Erdőgazdaság. Állattenyésztés. Vadászat. Halászat. 633. Növénytermesztés 633.1 633.2 633.3

Gabonafélék. Szemestermények Takarmányfüvek. Rétifüvek Takarmánynövények a füvek kivételével

Előfordul, hogy egy témát nem lehet egyetlen számmal kifejezni. Olyan összetett fogalmak kifejezésére, amelyeket egyszerű ETO-számmal nem lehet megjelölni, összetett ETO-jelzetet képezünk. összesítés

jele: +

pl.: 622+669 Bányászat és kohászat (622 Bányászat, 669 Kohászat)

kiterjesztés

jele: /

pl.: 73/76 Képzőművészet

viszonyítás

jele :

pl.: 622:31 Bányászati statisztika (622 Bányászat, 31 Statisztika)

Alosztásokat is lehet használni: A közös alosztásokat különféle írásjelekkel a főtáblázati számhoz kapcsolhatjuk. A közös alosztásoknak két fajtáját különböztetjük meg: 1)

általánosan közös alosztás

2)

korlátozottan közös alosztás

1) általánosan közös alosztások, minden főtáblázati számmal, minden szakcsoportban használhatók a) 5

nyelvi közös alosztás: a dokumentum nyelvének jelölésére szolgál /jele: =/ Pl. =945.11 magyar nyelv =20 angol nyelv =82 orosz nyelv =00 többnyelvű b) formai közös alosztás: a dokumentum közlési módjának, formájának, műfajának a jelölésére szolgál /jele: (0 ..)/ Pl. (073) Tantervek oktatási programok (091) Történelmi tárgyalásmód 62(091) Technikatörténet 111.852(03) Esztétikai lexikon c) földrajzi közös alosztás: a dokumentum tárgyával kapcsolatos földrajzi helyet jelöli /jele: (1/9) / Pl. (439) Magyarország (282.244) Nyugat-Európa folyói (358) Mezopotámia 655.41(439) 792(4) 78(450)

Könyvkiadás Magyarországon Színházművészet Európában Olasz zene

d) a népi közös alosztás a fogalom népi, etnikai vonatkozásának kifejezésére használható. /jele: (=…) / Pl.

(=945.11) (=854)

magyarok szlovákok

299.4(=945.11)

A pogány magyarok hitvilága

e) idő szerinti közös alosztás a fogalom időbeli körülményeinek megjelölésére szolgál / jele: „…” / Pl.

„1945” „321” „19” „637” 943.9”…/1970” 72”196/197”

1945-ben Tavasz a XX. század Bronzkor Magyarország története 1970-ig Az 1960070-es évek építészete

d) 6

név szerinti (betűrendes) közös alosztás a személyek vagy a tárgyak elnevezésük betűrendjében való csoportosításra alkalmas /jele: A/Z / Pl. 929 Ady Ady Endre életrajza 621.57 Lehel Lehel-hűtőszekrény 78 Schubert Schubert zenéje 943.9 Eger Eger története 2) korlátozottan közös alosztások csak egyes szakterületeken belül használhatók!! a) szempont szerinti közös alosztás annak a szempontnak, nézőpontnak a kifejezésére való, amelyből a dokumentum a fogalmat tárgyalja / Jele .00… / Pl. .003 Gazdasági és pénzügyi szempont .007 Személyzeti szempont b) kötőjel nullás általános közös alosztás kifejezésére használjuk. / Jele: -0… /

különféle vonatkozások

Eddig a -03 Anyagok és a -05 Személyek táblázatokat dolgoztak ki: Pl.

-034 -032.8 628.463-036.5

Pl.

-053.5 -055.1 -057.85 308-053.7 329.78-053.2

fémek drágakövek és féldrágakövek Műanyag hulladékok összegyűjtése iskoláskorú gyermekek férfiak egyetemi, főiskolai végzettségűek Az ifjúság társadalmi helyzete Úttörőmozgalom

Az ETO rendszer dokumentációja 1/ A főtáblázatok tartalmazzák az ETO számokat és a korlátozottan közös alosztásokat. 2/ A segédtáblázatok tartalmazzák a jelzetkapcsolási módokat és az általánosan közös alosztásokat (nyelvi, formai, földrajzi, népi, idő szerinti, név szerinti, szempont szerinti, kötőjel 0-s) 7

3/

A betűrendes fogalmi mutató.

A KöLM számítógépes katalógusában (OPAC) ETO-szám szerint és tárgyszó szerint is lehet keresni. A tárgyszavas osztályozás A könyvtári osztályozásnak azt a fajtáját, amikor a dokumentumok tartalmát nem egy előre megadott osztályozási táblázat (pl. ETO), vagy szótár (pl. tezaurusz) segítségével írják le, hanem a tartalmat tömören és egyértelműen, közvetlen nyelvi formában kifejező szavakkal, tárgyszavas osztályozásnak nevezik. A tárgyszó-rendszerek könnyen fejleszthetőek ellentétben a hierarchikus osztályozási rendszerekkel, mivel ezek eleve meghatározott, zárt szerkezetük miatt nehezen tesznek eleget ennek a követelménynek. A tárgyszavaknak az osztályozásra vállalt szakterület, tudományterület teljes lefedését kell mutatnia. A tárgyszó: a dokumentum, információ, szöveg lényegének leírására kiválasztott tömör és egyértelmű kifejezés, illetve valamely objektum, folyamat jellemző jegyét megjelölő kifejezés. A tárgyszó lehet: - tudomány neve, tudományos elmélet neve, tudományos irányzat, iskola neve - tudományos témák, problémák, eljárások megnevezései - objektumok, dolgok, élőlények nevei - intézmény neve - földrajzi név, személynév - közismert rövidítések, stb. A tárgyszó formája és szerkezete Megfelelő tartalmi kiválasztás után következik a tárgyszó egységesítése formai szempontból. A tárgyszó olyan tartalmi ismérv, amelyen nyelvi szabványosítást végeznek. 1) alaktani szabványosításkor minden olyan szót, amit tárgyszóként akarnak használni főnevesíteni kell tehát nyelvi alakja szerint: egyszerű főnév (pl. tégla) összetett főnév (pl. falazótégla) jelzős főnév (pl. téglaégető kemence) közös főnév, tulajdonnév (személynév, földrajzi név, testületi név)

8

2) a szemantikai egységesítés (ki kell szűrni a nyelvi kétértelműséget) érdekében két problémát kell megoldani a tárgyszóalkotáskor, a szinonimák és a homonimák kérdését a) szinonimák esetében a gyakrabban használatos szót célszerű választani, és a szinonimához utalót készítenek pl. villanymotor ld. elektromotor b) homonimák a tárgyszó-katalógusban csak a jelentésüket közelebbről megjelölő mellék-tárgyszóval együtt szerepelhetnek pl.: daru (emelőgép) daru (madár) Szerkezetét tekintve a tárgyszó lehet - egytagú (ez a legcélszerűbb) - több tagból álló kifejezés (pl. műszaki tudományok) A tárgyszóalkotáskor meg kell határozni a tárgyszó és az általa jelölt tárgy vagy tartalom kapcsolatát. 1) a tárgyszó sohasem legyen általánosabb vagy szűkebb értelmű, mint az osztályozandó mű tárgya 2) a kész tárgyszókészletet rendszeresen ellenőrizni kell, mivel egy-egy szakterület terminológiája változhat, fejlődhet 3) több tárgyú dokumentumoknál el kell dönteni, hogy a generikus fogalom ill. tárgyszó alatt veszik-e fel a dokumentumot A tárgyszó-katalógus a lexikonokhoz hasonlóan a tárgyszavak betűrendjében tartalmazza a katalóguscédulákat, vagy katalógustételeket, előnye: egyszerű a használata hátránya: nyelvhez kötött, részletes osztályozásra nem alkalmas. Készítette: dr. Steinerné Szűcs Éva Miskolc, 2005. szeptember

9