China Olympics

Futottak még Nem meglepő, hogy a Bermuda-szigetek, Niger, vagy Kuvait nincs ott az összesített olimpiai éremtáblázat éllovasai között. Vannak azonban olyan országok, ahol látszólag adottak a feltételek a jó szerepléshez, mégsem jeleskednek az éremgyűjtésben. Íme néhány a nyári olimpiák legkiábrándítóbb szereplői közül. Több mint egymilliárdos lakosságával és a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdaságával Indiát joggal várnánk legalább a középmezőnybe, ami a nyári olimpiákon begyűjtött érmek számát illeti. Sportolói 1900 óta vesznek részt a legnagyobb sportünnepen, az ország mégis mindössze 17 érem birtokában vághatott neki a pekingi olimpiai játékoknak – áll a Foreign Policy összeállításában. Noha hazájában már szinte eltemették az indiai sportot - a parlamentben két perces néma csendet rendeltek el, miután érem nélkül tért haza a csapat az 1992-es barcelonai olimpiáról –, vannak biztató jelek. Egy indiai acélmágnás jelentős összeget fordítana képzésre és infrastruktúrára, hogy Londonban a középmezőnybe segítse országát. Jelentős szerepet játszik a nemzetközi politika porondján, olimpiai eredményeivel azonban kevésbé dicsekedhet Izrael. A zsidó állam sportolói mostanáig összesen hat érmet szereztek – ugyanannyit, mint Uganda, Tunézia vagy Puerto Rico. Az első aranyérmet – szörfben - a 2004-es athéni olimpián gyűjtötték be. Noha már 1952 óta létezik olimpiai bizottság, izraeli versenyző először Barcelonában állhatott dobogóra. Más, az éremtáblázaton ugyancsak 1992-ben debütáló országok messze elhúztak: a Horvátország 12, Litvánia 11, Szlovénia 10 érmet mondhatott magáénak a XXIX. Nyári Olimpiai Játékok kezdete előtt. Száz sportolóval és nagy reményekkel vágott neki az idei olimpiának Venezuela. Hugo Chavez elnök presztízskérdést csinál abból, hogyan szerepel a nemzeti csapat, miközben a múlt nem sok jót ígér. Dél-Amerika legészakabbra fekvő országa eddig mindössze tíz érmet nyert, pontosan annyit, mint nála jóval kisebb Trinidad és Tobago. Sportolói az 1952-es helsinki olimpián állhattak először dobogóra, azóta viszont nem sok babér termett nekik. Az ok az elemzők szerint az lehet, hogy Venezuela szétforgácsolja erőit: 2002-ben például szánkócsapatot indítottak a Salt Lake City-i téli olimpián - a siker elmaradt. Függetlenségét Kína nem ismeri el, valójában mégis önálló államként működik Tajvan, amely 15 érmet zsebelt be az eddigi nyári olimpiai játékokon. Ugyanannyit, mint Mongólia, és éppen a felét annak, amennyit Etiópia szerzett. Vitatott státusza kihat olimpiai részvételére is: a 1976-os montreali olimpián a kanadai kormány nemkívánatosnak minősítette a tajvani sportolókat. A 1

szigetország szerepelt már Tajvan, Kínai Köztársaság néven is, 1984 óta pedig mint Kínai Tajvan vesz részt a játékokon. A viharos történelem nem minden: sok tajvani szerint számos éremtől estek el a koreaiak iránt elfogult tékvandó-bírók miatt is. Négy megszerzett érmével régiójának leggyengébben teljesítő nemzete Peru. Dél-Amerika harmadik legnagyobb országa 1948-ban nyert először érmet, azóta az ugyancsak Londonban bemutatkozott nemzetek lekörözték, Jamaica például mára tízszer ennyi éremmel lett gazdagabb. Az eredménytelenség oka a nyomor és az infrastruktúra hiánya. Alig tíz évvel ezelőtt az alultáplált sportolók düledező stadionokban, ősrégi sportszerekkel edzettek. Az ország vezetése azonban mer nagyot álmodni. 2008. májusában Alan Garcia elnök bejelentette: Lima pályázik a 2016-os olimpia megrendezésére. A bökkenő: a határidő kilenc hónappal korábban lejárt. Garcia azonban nem jött zavarba és egy héttel később már arról beszélt, hogy a főváros a 2020-as játékok házigazdája lenne. Mint mondta: „Nagyban kell gondolkodnunk.”

2