Bánrévi Mónika

Bánrévi Mónika

Egri borvidék

Kezdetek  A Szent István által alapított püspökség magával hozta a

szerzetesek beköltöztetését is. Mint tudjuk, a keresztény életben a bornak jelentős szerepe van, feltehetően tehát a beköltözők magukkal hoztak eredeti hazájukban honos, nemes szőlőfajtákat is.  A tatárjárás után beköltöztetett vallonok, akik főként az Egertől délre fekvő Tálya községben telepedtek le, magas fokú szőlőművelési kultúrával rendelkeztek.  Az egri püspökség - mint az egész északkeleti régió székhelye - irányító hatásának tulajdonítható a tömeges szőlőművelés megjelenése. Királyi rendelet alapján a bortermésből tizedet, dézsmát kellett beszolgáltatni az egyházi és világi intézmények, földbirtokosok részére.  A XVII. században - a török megszállás alatt - az uralkodó fehérbort termelő szőlőfajták mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a vörösbort adó fajták.

Fejlődés  A szőlőművelés jelenleg is alkalmazott módszerei a XVII-

XVIII. században alakultak ki ezen a vidéken. A munkák nagy része március elejétől november végéig ta  Az 1869-es hamburgi világkiállításon Joó János vörösbora bronzérmet nyert.  A Bikavér nevű, sötétvörös egri borféleség neve először 1851-ben fordult elő. A járvány előtt és után azonban másmás szőlőfajtából készítették és készítik a Bikavért.  A filoxéra utáni rekonstrukciók során megmaradt a török időszaktól nagy mennyiségben termesztett Kadarka, és elterjedt a Nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot és az Oportó. A 18-19.században az Eger lakossága főként a szőlőtermelésből élt. A termelt bor többsége kivitelre készült.

Pincék  Eger és környéke alatt hosszú pincerendszer húzódik,

számtalan irányban és elágazással. A pincék pontos száma nem meghatározható, de a híresztelések szerint a város és a környék alatt húzódó pincerendszer hossza eléri a 140 kilométert.  Nem elhanyagolható a Szépasszonyvölgy puha kőzetbe vájt és a domb mélyébe benyúló pincéinek megemlítése sem; hiszen a legenda szerint már a középkorban idejártak a szerzetesek szomjuk csillapítására. Innen származik az elnevezés is, miszerint a derék barátok felöntvén a garatra minden egri menyecskét „szépnek” láttak.

Egri bikavér leírása  Az Egri Bikavér védett eredetű, több különböző

vörösbort adó szőlőfajta meghatározott arányú házasítása. Héjon való erjesztés, fahordós érlelés eredményeként sötét bíborvörös, testes, megfelelő gerinccel rendelkező tanninos, jellegzetes illatú és zamatú borfajta. Előállításához legalább három, a hegyközség által engedélyezett szőlőfajta borának házasítása szükséges.  Ezek közül a kiemelt fajták: Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Kadarka. Az Egri Bikavér annál zamatosabb lesz, minél több kékszőlőfajtából tevődik össze.

A bikavér legendája "Több órai rohamozás után egyik nap megingott az ellenállás, s a lelkesedés és a hősiesség már nem tudta pótolni az elesetteket a várfal egyes pontjain. Mind nagyobb tömegben jelentek meg a falon a boncsokat (lófarkas török zászlókat) vivő akandzsik, s mind sűrűbben hangzó Allah kiáltások már-már győzelmi üvöltéssé erősödtek. Ekkor a fáradó magyar katonák erősítésére Dobó István várkapitány megnyittatta a borospincéket. Az asszonyok nagy ónkupákban hordták a vörösbort a harcolóknak. A törökök pedig kétszeresen érezték a bor hatását. Ugyanis a bort hordó asszonyok látva férjeik szorongatott helyzetét, maguk is fegyvert ragadtak, s kinek fegyver nem jutott forró vízzel vagy szurokkal pusztította a falra felmászó ellenséget. Abból meg különösen páni félelem gerjedt a misztikumra amúgy is hajlamos piadok és gubedák között, hogy a vérszínű folyadék vörösre festette a védők szakállát, sőt olykor még a páncéljukat is. Ivás után pedig újult erővel, félelmet nem ismerve vetették magukat az ostromlókra. Hiába volt az agák bíztatása, a támadók meginogtak, s azt beszélték, földöntúli erőt ittak a védők az asszonyok hordta italból. Szájról-szájra járt a basák keltette rémület a törökök között: A magyarok bikavért isznak Ettől olyan erősekké és vadakká válnak, mint a bikák. Abba is hagyták az ostromot, megtagadván basáik parancsát."

Szőlőfajták  Az egri borvidék

legelterjedtebb- és ismertebb szőlőfajtái:

       

Fehér szőlők: Leányka Olaszrizling Királyleányka Muskotály Hárslevelű Zenit Chardonnay

          

Kék szőlők: Kékfrankos Kékoportó Zweigelt Merlot Cabernet sauvignon Cabernet franc Kékmedoc Kadarka Blauburger Pinot noir

Borok  Az egri borvidék kiemelkedő borai:  Egri bikavér

 Egri Leányka Egri Kékfrankos  Debrői Hárslevelű  Egerszóláti Olaszrizling

 Egri Muskotály  Egri Chardonnay  Egri Cabernet franc  Egri Cabernet sauvignon

Autóbuszok a völgyben 1965-ben

Köszönöm a figyelmet!