William Smiley

William Smiley Missziológia Apcsel. 16,6-15. – az evangélium Európába jut. - Missziós társaságok vs. misszió. A missziós társaságok olyan emberekből állnak, akik a misszióra éreznek elhívást. Ez oda vezethet, hogy a helyi gyülekezet misszionáriusokat támogat, de elmulasztja betölteni a saját misszióra való elhívását. Aki hirdeti az evangéliumot, az misszionárius, függetlenül attól, hogy bel-, vagy külföldön teszi azt. Ha valaki külföldre megy emiatt, de igazából nem az evangéliumot hirdeti, az nem a missziót végzi. A misszió a gyülekezet Istentől kapott felelőssége. - Misszió és kijelentés/kihirdetés. IKor. 9,22. Mindenkinek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket. Különbséget kell tenni kihirdetés és párbeszéd között. Sokan ma azt gondolják, hogy a vallások közötti párbeszéddel közös alapot kell keresni, és onnan kiindulva tovább kell haladni… Persze a kommunikáció ember és ember között nagyon fontos. Pál is beszélgetésbe elegyedett az emberekkel. Apcsel. 17,22-31. Pál az ismeretlen istennek állított szobrot, ez alapján párbeszédet kezdeményez és hirdeti az evangéliumot. Ha a kommunikációnk csak egyirányú, akkor az oda vezethet, hogy figyelmen kívül hagyjuk a más emberek hitét. Amikor az evangéliumot hirdetjük, legyünk érzékenyek! Pl. a muzulmánoknál nem a vallásuk szapulásával kell kezdeni. Meg kell ismerni a hitüket, és abból kiindulva hirdetni az evangéliumot. De: amikor az evangéliumot hirdetjük, mindig lesz reakció. De nem azt kell célul kitűzni. Pál Agrippa előtt: Pál tudta, mit hisz a király, érzékeny volt erre. De: az érzékenység nem jelentheti azt, hogy kompromisszumot kötünk az evangélium terén. Ha elhisszük az evangéliumot, akkor hinnünk kell, hogy a kereszténység az egyetlen igaz vallás. Ehhez hűségesnek is kell lenni. Így persze az emberek meg fognak vádolni az intoleranciával. Sokan mondják, hogy most a legnehezebb hirdetni az evangéliumot. De nem lehet nehezebb, mint az első században. Akkor a kereszténység új volt, ellenkezett a judaizmussal (és kezdetben minden üldöztetés zsidó eredetű volt!), nem volt egyszerű. Pál nagyon jól tudott alkalmazkodni azokhoz, akiknek hirdette az evangéliumot. Nem volt megalkuvó, de igazodott az emberekhez, akikhez beszélt. Megtalálta az utat, a „bejáratot” az emberek szívéhez. (pl. Athén) Ha nem hívőkkel beszélgetünk, akkor az kell legyen a célunk, hogy meglássa: a megváltás az egyetlen út, remény a számára. - Nagy veszély van abban, ha túlhangsúlyozzuk az ember-ember (horizontális) viszonylatú evangélizációt. Ebből könnyen kimarad a vertikális irány: Isten =>ember. Ha ezt fent tudjuk tartani, akkor beszélhetünk misszióról. Vertikális => horizontális. Mondhatnánk, hogy Isten szuverén, ezért emberek nélkül is tudna missziózni. De nem ez a terve. Mindig embereket választ ehhez. Mi, emberek vagyunk Isten eszközei a misszióban. - Látás: Akiket Isten a misszióban használt, ők mind a látás emberei voltak. Hudson Taylor: Úgy érzem, nem tudok úgy élni, ha valami nem történik Kína millióiért. Helyesen kell értelmezni a látást. Először Istenről kell hogy látással rendelkezzünk. Tudnunk kell, kicsoda Isten. Ézs. 33,17. Látni a királyt => látni a széles országot.

1

Amikor helyesen látjuk Istent, akkor látjuk meg a szükséget. Ha a misszióról való látás kerül Isten elé, az olyan, mintha a kocsit tennénk a ló elé. IMóz 13,10-17. Lót nem hitben járt, hanem látásban. Az alapján hozott döntést, amit látott. Hamarosan Sodomában volt… Ellenben Ábrahám nem így tett. Isten mutatta neki a földet, amit neki akart adni. A misszionáriusnak hitben kell járnia. Sokszor lehetetlennek tűnik, amit tennünk kell. Ha mindent látunk, akkor nincs szükség a hitre. - A missziónak van humanitárius oldala is. Könnyen el lehet követni azt a hibát, hogy leragadunk az emberek fizikai szükségeinél, és nem jutunk el a lelki szükségekig. Ne szabad eltéveszteni a fókuszt. Amikor az emberek fizikai szükségeit töltjük be, annak nem szabad a lelki szükségek betöltése rovására mennie. Erre jó példa Jézus élete. Egyensúlyt tartott. János 5,14. Jézus tudta, hogy az ember legfőbb problémája a bűn. Ez a fontosabb probléma. A humanitárius segítség gyorsan megmozdítja az embereket, az evangélium hirdetése nem. Az emberek szeretik a kézzelfogható, mérhető dolgokat. Fontos, hogy az embereket ne magunkhoz vonzzuk, helytelen eszközökkel. Nem is azért kell a gyülekezetbe jönniük csupán, mert ott kap valami kézzelfoghatót. Legalábbis hosszú távon ne ezért jöjjenek. - A misszió fontos része a Biblia. A Biblia maga a misszió könyve az elejétől a végéig. A legfontosabb ezt hirdetni. - Misszió és gyülekezet A misszióért van a gyülekezet. Apcsel. 1,8. Isten törődik a való világgal. A misszió alapja az evangélium, JK ismerete, a megváltás, és ez az íráson át ismerhető meg! Az Isten igéje az üdvösség forrása. Ez tehát az evangélizáció alapja. Hogyan missziózzunk biblikusan? Menjünk vissza a teremtésig. Isten miért foglalkozik az emberiséggel? A teremtés Isten személyes akarata. Isten a legjobbat akarja az emberiségnek. (1Móz1:31) A teremtés, Isten dicsőségének kijelentésére szolgáló csatorna. Ezért foglalkozik Isten továbbra is a már elbukott emberrel, hogy helyreállítsa! Ez a megváltás alapgondolata. Isten helyreállítja az egész emberiséget. A megváltás mindenkinek szól! Az is igaz, hogy Isten törődése a zsidóknál kezdődött. Majd ez kiterjedt! Teremtés és abszolút misszió A misszió mozgató rugója, Isten totális törődése, mely kiterjed az egész világra. Mi köze a teremtésnek JK-hoz? (Kolossé1:16-17) Pál hangsúlyozza, hogy Krisztusnak központi szerepe van a teremtett világban. A misszió szóljon a teljes teremtett világnak, ne csak az emberekre fókuszáljunk! (96.Zsoltár 1-2-3, 10-11, 13) A misszió nagyon összetett fogalom. Van, aki egyetemes üdvösséget hirdet, mondván: Isten maga a szeretet! DE! Az embernek emellett hitet kell tennie. Ez egy lehetőség. Isten szívét kell a missziónak hangsúlyoznia, de az embereknek hittel rá kell találniuk Istenre. (Kolossé1: 19-20) Fontos esemény, amikor Isten kiválasztja a zsidó népet. (1Móz12) Ábrahámnak itt tesz Isten ígéretet, hogy az ő magja által nyer áldást a föld minden nemzetsége, majd látjuk, hogy Jézus ebből a vonalból származik. Abban a kiváltságban részesültek, hogy rajtuk keresztül küldött Isten áldást másoknak is! Így vagyunk ezzel mi is! Mi is legyünk áldás mások felé! Teremtés – Szövetség (1Móz 3:15) – Ádám szövetsége

2

(1Móz 6:18) Noé szövetsége Teremtés – Megváltás Messiási Zsoltárok (2., 10.) Ézsaiás 53:3 Isa 53:3 Útált és az emberektõl elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerõje! mint a ki elõl orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.

A misszió Isten szívében van elrejtve a teremtéstől fogva! Ez arra emlékeztet, hogy az egész egyháznak benne kell lennie a misszióban. Lackó kérdése: Mennyire kell környezetvédő munkában részt vennünk? William válasza: Keresztyéni felelősségünk védeni környezetünket amennyire tőlünk telik, de azért nem ’zöld’-ként, szóval járhatunk autóval…

Jim Hopkins Missziótörténet és -gyakorlat Történelmi kereszténység – hogyan indult, és az évezredek alatt ugyanaz maradt-e? Menjünk vissza egészen az elejére! •

Jeruzsálem – 1. keresztény közösség. Kr. u. 37. Minden hívő zsidó. A templomban jönek össze, ahová csak zsidók léphetnek be. Közülük némelyek még mindig áldoznak. Megszentelik a szombatot. Körülmetélik gyermekeiket. Zsidó szokások szerint élnek, hitük alapja a Tóra. A judaizmus egyik ága is lehetne. A különbség: Krisztust tartják a Messiásnak.

•

325. keresztény gyűlés – niceai zsinat. Sok gyülekezet vezetője van jelen. Már nemcsak Jer-ből, hanem az egész mediterrán területről jöttek. Nincs köztük zsidó. Szörnyű dolognak tartanák, ha áldozatot kéne bemutatniuk… A férfiak többsége nem házas. A házasság nem volt elvárt tőlük: a házas állapotot alsóbbrendűnek tartották. A gyermekek körülmetélése a hit megtagadásának számított. A 7. nap munkanap, az 1. napot szentelik meg. Fontos az Újszövetség. Ismerik a Messiás megnevezést, de a názáreti Jézust már Jézus Krisztusnak nevezik. Már más megnevezéseket is használnak Rá, mint pl. Úr. A keresztények legnagyobb vitái olyan szavak körül forognak, amik benne sincsenek a Bibliában. Legfőbb téma: JK homousios az Atyával(Vele), vagy homoiusios az Atyával (Benne).

•

VII. század – Írország. Szerzetesek a tengerparton. Néhányan a vízben vannak és felolvasnak a Szentírásból. Mások kereszt alakban állnak és imádkoznak. Az egyik szerzetes elfelejt áment mondani: 6 ostorütést kap. Néhány szerzetes egy hajóba száll, és egy kéziratot fognak. Az Újszövetség egyik fordítása görögből. A skótoknak akarnak prédikálni a tenger túlpartján. Ismerik a teológiai vitát, de nem tartják fontosnak. A legfontosabb vitatéma: a naptár és biz. Keresztény ünnepek ideje. XIX. sz. Anglia 1840-es évek. Keresztény találkozó. Az evangélium hirdetéséről beszélnek Afrikában. Misszionáriusokat akarnak oda küldeni Bibliákkal. A

3

rabszolgaság eltörlését is akarják. A Bibliából való felolvasással kezdődik a találkozó. Ebben az időben fordították le Angolra. Az ír szerzetesek is ezt vitték, de már mindenkinek van saját Bibliája. Ezek a keresztények is ismerik a niceai zsinaton történteket, de már nem állnának nyakig a vízben Bibliát olvasni. A fő céljuk, hogy a világ megismerje a Bibliát. •

2000. Nigéria, Lagosz. Fehér ruhába öltözött keresztények vonulnak az utcán, mennek gyülekezetbe. Elmondják az embereknek, hova mennek, és el is hívják őket. Mindegyiküknek van Bibliája. Ők is ismerik a niceai kérdéseket, de nem nagyon foglalkoznak vele. Pünkösdi afrikai keresztények, akik Isten hatalmának megnyilatkozását keresik.

37. – a kp. Jeruzsálem. III. sz. – Görögo. 600-as évek – nyugatra tolódik - Anglia - Afrika és Ázsia a kp. létszám alapján Létezik-e olyan, hogy történelmi keresztény hit? Vannak kapcsolatok a kereszténység történetében – folyamatosság. Mindannyian Izrael Istenét imádták, és mindannyian az ősi Izrael örököseinek tartották magukat. Különböző nézetek, de egy dolog ugyanaz: JK személye és helye. Mindenhol és mindenkor Ő volt a legfontosabb személy. Ugyanazokat a szent írásokat használják, ugyanaz a kenyér és bor. Alapvető és történelmi folytonosság van a történelmi kereszténységben. Krisztus legfelsőbb volta, történelmi tudat folytonossága, a szent írások, az Úrvacsora. 3 alapelv, ami mindig fontos volt a keresztény misszióban: Feszültségeket okozó ellentétek – mindig volt ilyen, az oka, hogy mindkettő az evangéliumban eredezteti magát. a. Kultúraközeliség az evangéliumban – az evangélium lényege, hogy Isten elfogad minket úgy, ahogy vagyunk és ott, ahol vagyunk. A saját kultúránkban. => a kultúra közelében kell élnünk. Mert Isten embereket használ, hogy az embereknek elmondja az evangéliumot. Az Isten valósága az emberek között jelenik meg. Ennek eredménye, hogy egyik keresztény csoport sem bírálhat más ker. csoportokat, akik más kultúrában voltak/vannak. IIKor. 5,15. b. A zarándokság alapelve – Isten nemcsak úgy fogadja el az embereket, ahogy vannak, hanem azért is fogadja el, hogy átformálja őket. A kultúraközeliség elve azt hangsúlyozza, hogy az ember otthon érezze magát a hitével együtt, ez arra teszi a hangsúlyt, hogy nem vagyunk itt otthon, hanem zarándokok vagyunk, a menny az otthonunk. c. A fordítás alapelve. Jn.1,14. Az Ige testté lett. Más vallásokban ez nemigen van benne. A kereszténységben Isten emberré válik. Ekkor az isten-volt embervoltra lett lefordítva. Ez az alapja a többi fordításnak (nyelvek). Ebből ered a kereszténység sokszínűsége is. A fordításra a legjobb válasz a megtérés. Az első értelme a fordításnak a názáreti Jézus. A keresztény misszió sikeressége, bárhol is van a világban, azon múlik, hogy mennyire sikerül emberközelivé, emberek számára elérhetővé tennünk az evangéliumot.

4

Van-e történelmi kereszténység? Igen, JK cselekedeteibe van írva, elsősorban testet öltésébe. Élő hit. A gyülekezet missziója továbbra is mozgásban van. Kérdések: 1. Van-e olyan aspektusa a ker-nek Magyarországon, ami sehol máshol? 2. Vannak-e különbségek a magyar szubkultúrák között az evangélium terén? Az evangélium földrajzi terjedése Jeruzsálemből indult egy maroknyi embercsoporttal, és azóta terjed. A kereszténység egyik legjelentősebb jellemzője a megújulás képessége. 1. Mozgalmak a kereszténységen belül Az apostolok tevékenysége állította fel a sztenderdet a számunkra. A korai keresztények egyik nagy állítása az volt, hogy rátaláltak egy jobb életre. A keresztények élete annyira más volt, hogy a római társadalom majdnem azonnal kizárta magából. Pl. megtagadták a részvételt a pogány állami kultuszban. A „harmadik faj”-ként aposztrofálták őket – sehová nem fértek be. A kereszténység indulásakor még nem akartak onnan kimozdulni. De hamar nyilvánvalóvá vált, hogy el kell terjednie az evangéliumnak. Pál életében ez nagyon megmutatkozott. Hatalmas energiájával kirobbant és az egész birodalomban terjesztette a hitet. Egy történelmi esemény: Jer. lerombolása felgyorsította ezt a folyamatot. Addig a ker. világ kp-ja Jer.volt. Ezután ez megváltozott. Onnan kezdve a ker-nek nem volt egy földrajzi kp-ja. Mi, Kr. teste Isten vándorai lettünk, a mennybe tartva vándorlunk. A korai egyház jellege missziós volt. Minden ker. misszionárius volt. II. sz. – 3 főbb ker. kp: Antiochia, Alexandria, Róma => az egész római bir-ban terjedt a hit. Ez egy olyan békét és egységet teremtett, amit ezek a területek eddig nem ismertek. Persze nem volt tökéletes béke, de általános. Isten gondviselése ezt jó lehetőséggé tette arra, hogy a ker. elterjedjen a birodalomban. Amíg a ker. kp-ja Palesztina volt, addig az arám volt a bir. nyelve. Amikor a kp. elmozdult, akkor a görög lett a bir. általános nyelve. A II. sz. elejére már vannak a Biblián kívüli ker. iratok is: Ignatius levelei. Ezekből lehet tudni, hogy Pál stratégiáját halála után is alkalmazták. A ker-ek egy terület nagyobb városába mentek, az lett a kp, majd onnan kiindulva evangélizálták a környező településeket. Kr. u. 112. Plínius kormányzó írt egy levelet a császárnak, amiben kifejtette aggodalmát a ker. gyors terjedése miatt. Azért félt, mert a pogány templomok kezdtek kihalni, és ezekből volt a bir. bevétele. Plínius szerint a társ. minden rétegében megtalálhatók voltak már a keresztények. III. sz. – Róma volt a ker. világ nagy kp-ja. Kezdettől fogva tekintélyes volt a ker-ek számára – Péterrel és Pállal kötötték össze. A kereszténység már eljutott a bir. minden részére, bejutott a császár családjába is. Rokonai közül többen megtértek. 251-ben a római Kornélius püspök leírja, hogy Rómában már 30 000 keresztény van. Pál nagy vágya volt eljutni Spanyolországba. A III. sz-ra a ker. eljutott oda. Egy francia ker. vezető szerint a kelta nyelvet használták arra, hogy a római bir-on túli helyekre juttassák a ker-et. 310-ben Spanyolo-ban már 36 egyházkörzet volt. Ezután nem sokkal a ker. Nagy-Britanniában is megjelent. Az evang. tehát Északra és Nyugatra haladt. De Dél felé is, Afrikába. Alexandria kikötője nagy kp. volt. Sok egyházatya származott onnan. Ciréne is Afrikában van (Cirénei Simon) Róma 16,3. Alexander és Rufus. Apcsel. 2. cirénei emberek…

5

É-Afrika: itt terjedt a leggyorsabban az evang. Karthágó is egyik kp-ja lett az evangéliumnak. Sok ker. író származott innen. Ebben az időben sok ker. halt mártírhalált, mert szembeszálltak a római bir-mal. A IV. sz. elején egy csodálatos esemény kapcsán megváltozott a kereszténység útja. Konstantin császár elfogadta a ker. hitet, és a római bir. vallásává tette. Emberek tömegei csatlakoztak a gyül-hez. A császár megtérése hozott nemkívánatos következményeket is. A ker. divattá vált, sokan ezért csatlakoztak. A keresztények száma meghatványozódott. A hitnek sok ember számára felszínes lett. Dogmák elfogadását jelentette és nem radikális életváltozást. A ker-ek eljutottak a világba, de a világ is behatolt az egyházba. Ekkor döntöttek úgy, hogy lefektették a kereszténység alapjait, társadalmi szintre helyezve a ker-et. Ebben az időben alakult ki a végső kánon. Ebben az időben merültek fel azok a kérdések, amiket ma természetesnek tartunk. A IV. sz. elejére úgy tűnt, hogy bejárja nagy útját a bir. határain túl is. Missiologia Misszió és Isten „Szent” Isten nem tolerálhatja a bűnt, és a Fián keresztül akar minket attól megmenteni, hogy velünk közösségben lehessen. Ez az Ő missziója, ha evangelizálunk, ezt szolgáljuk! Beszélnünk kell Isten haragjáról! Isten féltékenyen szerető Isten! Isten szeretete égő szenvedéllyel van felénk. Féltékenysége tehát szent. Szerető Isten! Hóseás 12:13 És próféta által hozta fel az Úr Izráelt Égyiptomból, és próféta által tartatott meg.

A misszió szeretet nélkül üres program! Igaz Isten! Márk1:14-15 Apcsel 1 Jézus személye Lukács11:20 Ha pedig Isten ujjával ûzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.

Lukács 17:20-21 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jõ el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jõ el. Luk 17:21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

6

Misszió és Krisztus Zsolt 96:3 1PÉTER2:10 Róma12:5 1Kor 10:16-17 1Kor 12:27 Krisztust meg kell vallanunk a közösségbe is, ahol élünk! A gyülekezet egy lelki élpület. 1Kor3:9-17 Efezus2:21 Misszió és Pál Pál egyetemes misszióról beszél. Efézus1:21 Pál látása minden helyre és emberre vonatkozik. (Apcsel 10) Lukács2:30-32 Zsidó misszióból világméretű misszió bontakozik ki. Teljesértékű misszó. Apcsel1:8 Róma10:12 Kolossé1:20 Kolossé1:6 Efézus1:9-10 Látás a gyülekezetről Teljes megváltott világot látott. Nem a teljes megmenekülésről van szó, a lehetőség totális kiterjedéséről. MissziÓ és ImÁdsÁg Ef1:17-19 1Kor1:18-25

7

Misszió János evangéliumában János 4:42 8:12 9:5 6:51 János 3:16 -

8