Vörösmarty Szmsz 2011.pdf

Vörösmarty Mihály Gimnázium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A nevelőtestület elfogadta: 2011. szeptember 30.

1

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 4 AZ SZMSZ CÉLJA, TARTALMA .................................................................................................................................... 4 Jogszabályi háttér .......................................................................................................................................... 4 Az SZMSZ hatálya .......................................................................................................................................... 5

II.

INTÉZMÉNYI ALAPADATOK ..................................................................................................................... 6 1. 2.

III.

INTÉZMÉNYI AZONOSÍTÓK ................................................................................................................................ 6 AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI (ÁMR. 20.§. § (2) BEK C) PONT) ............................................................................ 6 Az intézmény alaptevékenységei ................................................................................................................... 6 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek ........................................................................................ 7 Vállalkozási tevékenység (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) .................................................................................... 7 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS (ÁMR. 20.§ (2) BEK .)............................................................................................ 8

1.

A SZERVEZETI EGYSÉGEK (INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK) MEGNEVEZÉSE ......................................................................... 8 Vezetők, vezetőség ........................................................................................................................................ 8 A kibővített iskolavezetőség .......................................................................................................................... 9 A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS (ÁMR.20.§ (2). BEK.) .................................................................................... 10 Az igazgató: ................................................................................................................................................. 10 Az igazgató-helyettes: ................................................................................................................................. 11 Az igazgató által a munkaközösség vezetőkre átruházott vezetői feladatok: ............................................. 12 Az igazgató által a tanügyigazgatással megbízott személy vezetői feladatai: ........................................... 12 A HELYETTESÍTÉS RENDJE ......................................................................................................................................... 13 A pedagógusok ............................................................................................................................................ 13 A NEVELŐTESTÜLET ................................................................................................................................................ 13 Az adott osztályban tanító pedagógusok közösségei .................................................................................. 14 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok.............................................................................................. 14 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ......................................................................... 14 Tanulók közösségei ...................................................................................................................................... 15 Az egyes osztálytípusokba járó tanulók közösségei..................................................................................... 15 Osztályközösségek ....................................................................................................................................... 16 A diákkörök .................................................................................................................................................. 16 A szülői szervezetek (közösségek) ................................................................................................................ 16 Egyéb közösségek ........................................................................................................................................ 16 2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA (R. 4. § (1) BEK. E) PONT) ........... 17 Az iskolavezetés és a nevelőtestület ............................................................................................................ 17 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................................................................................... 18 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ........... 19 A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája ................................... 19 3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE (R. 4. § (1) BEK. E) PONT) ......................... 20 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ........................................................................................... 20 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) ....................................................................... 20 4. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA (R. 4. § (1) BEK. I) PONT).................................................. 21 IV.

A MŰKÖDÉS RENDJE (ÁMR. 20.§ (2) BEK E PONT) ................................................................................. 22 1.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE (R. 4. § (1) BEK. A) PONT)............................................................................... 22 Az iskola nyitva tartása................................................................................................................................ 22 Vezetők ügyeleti beosztása ......................................................................................................................... 22 A szünetek és tanórák beosztása ................................................................................................................. 22 A benntartózkodás helyi rendje ................................................................................................................... 22 A tanügyi tevékenység nyilvántartása ......................................................................................................... 23 2. A BELÉPÉS ÉS BENT TARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL (R. 4. § (1) BEK. C) PONT) ................................................................................................................. 23 3. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI (R. 4. § (2) BEK. B) PONT) ................................................ 24

2

A mindennapi testedzés formái (R. 4. § (2) bek. e) pont)............................................................................. 24 A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI (R.4.§ (2) BEK. C) PONT) ....................................................................................... 25 AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK (R. 4. § (1) BEK. J) PONT) 25 Jelképeink .................................................................................................................................................... 25 Kitüntetéseink .............................................................................................................................................. 25 Ünnepi öltözék ............................................................................................................................................. 26 Kiadványok .................................................................................................................................................. 26 Névadónk emlékének ápolása ..................................................................................................................... 26 Iskolai ünnepségek, megemlékezések ......................................................................................................... 27 Kiállítások .................................................................................................................................................... 27 Hagyományos iskolai rendezvényeink ......................................................................................................... 27 Vörösmarty-napok ....................................................................................................................................... 27 Az iskola múltjának őrzése........................................................................................................................... 27 VDSZ............................................................................................................................................................. 28 Iskolai rendezvények szervezési szabályai ................................................................................................... 28 6. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE (R. 4. § (1) BEK. B) PONT) .................................................. 28 7. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE(R. 4. § (2) BEK. J) PONT.............................................................................................. 29 A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai ............................................................ 29 Az állomány alakítása, gyarapítása ............................................................................................................. 30 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei (Tpr. 8/E. §) ................................. 30 8. TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS TANKÖNYVTÁMOGATÁS (TPR. 29. § (3) BEK.) ....................................... 30 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje .................................................... 31 9. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK (R. 4. § (1) BEK. N) PONT) ............................................................................ 31 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (R. 4. § (1) bek. m) pont) ....................................... 31 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (R. 6/A. § (3) bek., R. 2. számú melléklet) .................................................................................................................................. 32 A rendkívüli esemény (bombariadó, katasztrófa-, tűz, stb.) esetén szükséges teendők (R. 4. § (1) bek. o) pont) ............................................................................................................................................................ 33 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet) ................... 36 A katasztrófák és veszélyforrások csoportosítása ....................................................................................... 36 A legfontosabb veszélyhelyzetek megelőzése, elkerülése és elhárítása ...................................................... 37 A védekezéshez szükséges eszközök, műszaki mentőeszközök, épületbiztonsági teendők ......................... 37 10. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEN BELÜL MŰKÖDŐ PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT..................................................... 38 11. EGYÉB KÉRDÉSEK.......................................................................................................................................... 38 A kereset-kiegészítés feltételei .................................................................................................................... 38 A túlóra megállapításának menete: ............................................................................................................ 38 A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei .............................................................................. 39 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12. § (2)-(5) bek.) ............................................................................................................................................................. 39 12. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA (R. 8. § (3)-(5) BEK.) .............................................................. 39 4. 5.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................... 40 1. A SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE ................................................................................................................................. 40 2. A SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA ................................................................................................................................ 40 3. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ...................................................................................................................................... 41

3

I.

BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Vörösmarty Mihály Gimnázium 1085 Budapest Horánszky u. 11. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

Az SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.)  az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)  a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)  a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet  a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet  az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet  a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet  egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény

4

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:  az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ban részletezni kell (Ámr. 292./2009. (XII.19.) (20.§ (2) bekezdés)  a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények  az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény  a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel  a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet  a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet  az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet  az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény  a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet  az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet  a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

5

II.

INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

1. Intézményi azonosítók Név

Vörösmarty Mihály Gimnázium

székhely

1085. Budapest Horánszky u. 11.

Az intézmény határozat száma

létrehozásáról

szóló 107/2004. (IV. 1) Kt Bp. Józsefváros

Törzskönyvi szám

494339

Alapító okirat száma

1909/2011.(VI.22.) Főv. Kgy.

Alapító okirat kelte

2011. VII. 29.

Alapítás időpontja

1871

OM azonosító

035234

KSH azonosító

15494339- 8531-322-01

PIR azonosító

494339000

2. Az intézmény tevékenységei (Ámr. 20.§. § (2) bek c) pont) Az intézmény alaptevékenységei

Az intézmény szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás Alap szakfeladat: 853111-1 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Feladatmutató: a tanulók létszáma 600 fő Forrás: költségvetési támogatás, saját bevétel

6

További szakfeladatok: 562913-1 853000-1 853112-1 855917-1 855918-1

Iskolai intézményi étkeztetés Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása 9 – 12/13. évfolyam Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése

Feladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők száma 665 fő Forrás: költségvetési támogatás, az étkezést igénybevevők befizetései, bérleti díjak, egyéb befizetések Alap, illetve speciális feladatok: Sajátos nevelési igényű (látássérült, hallássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált oktatása. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 856099-2

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

931204-2

Iskolai, diáksport tevékenység támogatása

Vállalkozási tevékenység (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

7

III.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS (ÁMR. 20.§ (2) BEK .)

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése

Vezetők, vezetőség Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettes  a munkaközösség vezetők Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóhelyettes és egyéb vezetők megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az intézmény funkcionális egységei:  a pedagógusok közösségei:  magyar és művészetek munkaközösség  történelem, ember- és társadalomismeret, filozófia munkaközösség  idegen nyelvi munkaközösség  matematika, fizika, informatika munkaközösség  természettudományi munkaközösség  testnevelés munkaközösség  dráma munkaközösség  osztályfőnöki munkaközösség  az ügyviteli-fizikai közalkalmazottak:  iskolatitkár, tanügyi adminisztrátor  további tanügyi adminisztrátor  rendszergazda  oktatástechnikus  laboráns  a tanulók közösségei (a tanulócsoportok) A funkcionális egységek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak:  az igazgató, igazgatóhelyettes  a munkaközösség-vezetők  az osztályfőnökök

8

A kibővített iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai:  az igazgató  az igazgatóhelyettes (1 fő),  a diákönkormányzatot segítő tanár (1 fő),  munkaközösség-vezetők (8 fő),  a Közalkalmazotti Tanács elnöke (1 fő). Napirendtől függően meghívottak:  a diákönkormányzat elnöke,  a szakszervezeti képviselők (PDSz, PSz ),  a szülői szervezet választmányának elnöke A kibővített iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. A kibővített iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

9

A vezetők közötti feladatmegosztás (Ámr.20.§ (2). bek.) Az igazgató: Fővárosi Önkormányzat által kiadott munkaköri leírásban meghatározott feladatokon kívül:  Irányítja és ellenőrzi az osztályfőnöki, a dráma, a magyar és az idegen nyelvi munkaközösségek tevékenységét.  Elkészíti a munkaközösség-vezetők véleményének figyelembe vételével az iskola tantárgyfelosztását.  Közvetlenül irányítja a diákmozgalmat segítő tanár és az ügyviteli-fizikai közalkalmazottak munkáját.  Képviseli az intézményt a Gimnáziumok Országos Szövetségében, a budapesti Középfokú Intézmények Igazgató Szövetségében.  Kapcsolatot tart a VMG Szülői Szervezete Választmányával.  Kapcsolatot tart az intézmény érdekvédelmi szervezeteivel (szakszervezetekkel, KT-vel, az IDB-vel).  Szervezi a nevelőtestület közösségi életét.  Ellenőrzési feladatokat lát el (FEUVE). Az ellenőrzés eredményeit írásba foglalja. Saját és vezetőtársainak belső ellenőrzési tapasztalatait felhasználja a tervezés munkájában.  Gondoskodik az iskolai közösségek üléseinek jegyzőkönyvben történő dokumentálásáról.  Az igazgatóhelyettessel együtt folyamatosan végzi az országos és fenntartói infó-kommunikációs rendszerekkel való kötelező kapcsolattartásból eredő feladatokat.  Ellátja a gimnázium tanügy-igazgatási feladatait  A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontjában meghatározottak alapján vagyonnyilatkozatot tesz, és azt eljuttatja az intézmény fenntartójához.  Javaslatot tesz a pedagógusok jutalmazására, bérfejlesztésére, kitüntetésére. Fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet  Szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások csoportjainak létrehozását és működését  A pedagógusok rendes és rendkívüli munkavégzése havi nyilvántartásának irányítása, és az elszámolás ellenőrzése.  Ellenőrzi az osztályfőnökök és szaktanárok adminisztrációs tevékenységét az a és d jelű osztályokban  Mentor feladatot lát el az iskolaújság, iskolarádió szerkesztésében, irányítja és ellenőrzi az iskola kulturális tevékenységét

10

Az igazgató-helyettes:                    

Kapcsolatot tart a VDSz vezetőségével, különös felelőssége az iskola hagyomány őrzési és ápolási tevékenységének koordinálása Elkészítteti az intézményt bemutató írott és elektronikus tájékoztatókat, gondoskodik az iskola internetes honlapjának folyamatos fejlesztéséről és frissítéséről Feladata az iskolai elektronikus adatszolgáltatás, az iskolai statisztikák elkészítése (FŐKIR, normatíva, KIR-stat) Megszervezi és ellenőrzi a felvételi előkészítő tanfolyamot Irányítja és ellenőrzi a matematika-fizika, informatika, természettudományi és testnevelés munkaközösségek tevékenységét Felelős a helyi vizsgák (osztályozó-, különbözeti-, szakaszvizsgák) előkészítéséért, megszervezéséért, lebonyolításáért és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzéséért Ügyeletes vezetőként gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről Ellenőrzi az osztályfőnökök és a szaktanárok adminisztrációs tevékenységét a b és c jelű osztályokban Felelős a kompetenciamérés lebonyolításáért és értékeléséért Ellenőrzési feladatokat lát el. Az ellenőrzés eredményeit írásba foglalja, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésre Vezetői ügyeleti feladatokat lát el Ellenőrzi és felügyeli a baleset, munka- és tűzvédelmi feladatok ellátását Közreműködik az általános iskolákkal való kapcsolattartásban. Megszervezi és lebonyolítja a nyílt hetet Felelős a beiskolázásért Megszervezi és ellenőrzi a tanulók orvosi vizsgálatát A munkarendben meghatározott módon irányítja és összefogja az iskola sporttevékenységeit, felügyeli az iskolai rendezvények szervezését és lebonyolítását Elvégzi az egyéb szakmai feladatokat, amelyekkel az iskola igazgatója megbízza Munkájáról vezetői értekezleten, illetve előzetes megbeszélés alapján nevelőtestületi értekezleten beszámol A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4.§ a) pontjában meghatározottak alapján vagyonnyilatkozatot tesz, és azt eljuttatja az intézmény igazgatójához Kapcsolatot tart a középiskolai kollégiumokkal

11

Az igazgató által a munkaközösség vezetőkre átruházott vezetői feladatok:    

Irányítja az intézmény pályázati tevékenységét A munkaközösség-vezetők javaslata alapján előterjesztést készít eszközfejlesztésre Részt vesz az intézmény pedagógiai munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében Megszervezi és lebonyolítja az országos tanulmányi versenyekre való jelentkezést és e versenyek iskolai fordulóit. Nyilvántartja a tanulmányi versenyek eredményeit

Az igazgató által a tanügyigazgatással megbízott személy vezetői feladatai:       

Ellenőrzi a helyi szabályzatok előírásainak érvényesülését, figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, javaslatot tesz szükség szerinti módosításukra Vezetői ügyeleti feladatokat lát el Irányítja és ellenőrzi a történelem munkaközösség tevékenységét Ellenőrzi az iskolai könyvtár működését Ellenőrzi és koordinálja az iskolai tankönyvrendelés és ellátás helyi menetét. Felelős az érettségi vizsgák megszervezéséért, lebonyolításáért, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáért (KÜLÖN MEGBÍZÁSSAL) Folyamatosan végzi az országos infó-kommunikációs rendszerrel (ADAFOR) való kötelező kapcsolattartásból eredő feladatokat.

12

A helyettesítés rendje Az igazgató normális munkarend szerinti akadályoztatása esetén (azaz amikor nem tartózkodik az intézményben vagy átmenetileg nem elérhető) korlátozott jogkörű helyettese az igazgatóhelyettes, mindkettejük egyidejű akadályoztatása esetén a megbízott személy.

A pedagógusok A pedagógusok munkaidő-nyilvántartásának elvei A pedagógus munkaideje heti 40 óra. A heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus a tanórákon kívül az igazgató döntése alapján pótlékkal és/vagy külön díjazással járó feladatok mellett külön díjazással nem járó feladatokat is ellát. A pedagógust pótlék és/vagy külön díjazás illeti meg az alábbi feladatok ellátásáért:  munkaközösség vezetés  osztályfőnökség  elrendelt túlóra  eseti szakszerű vagy nem szakszerű helyettesítés  az iskola Pedagógiai programjában meghatározott tanulmányi kirándulás  az idegen nyelvek tanulását elősegítő az éves munkatervben szereplő külföldi út  érettségi vizsgán való közreműködés (jogszabály alapján)  szakaszvizsgán való közreműködés (írásbeli vizsga felügyelete, szóbeli vizsgáztatás)  felvételi dolgozatok javítása, szóbeli felvételin való részvétel Nem jár külön díjazás, de a pedagógus munkaköri kötelességébe tartozik:  fogadó óra tartása  folyosóügyelet  helyi vizsgákon, tanulmányi versenyeken való felügyelet és vizsgáztatás  felvételi vizsgán való felügyelet  helyi vizsgafeladatok összeállítása és javítása Az egyes pedagógusok munkaidejét minden tanév elején az igazgató által összeállított feladat-ellátási terv határozza meg. A pedagógus minden nap az első foglalkozása kezdete előtt legalább 15 perccel beérkezik az iskolába. A pedagógus betartja és betartatja a diákokkal is az iskola Házirendjét.

A nevelőtestület A nevelőtestület – az iskola pedagógusainak közössége – nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A

13

nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület (Kt 56-57.§) jogkörét a nevelőtestületi értekezleteken gyakorolja (R 29.§) A nevelőtestület az alakuló, a tanévnyitó, a félévi, a tanévzáró értekezleteken kívül általában félévente egy-egy tanácskozást tart. Az adott osztályban tanító pedagógusok közösségei A szakmai munkaközösségek (Kt 58. §, R 30. §) a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a következők:  osztályfőnöki munkaközösség  magyar és művészetek munkaközösség  történelem, ember- és társadalomismeret, filozófia munkaközösség  matematika, fizika, informatika munkaközösség  természettudományi munkaközösség  idegen nyelvi munkaközösség  dráma munkaközösség  testnevelés munkaközösség A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. Minőségfejlesztési munkacsoport, melynek feladata az iskolai minőségfejlesztő munka koordinálása, vezetése, szervezése; a minőségfejlesztő munkához szükséges éves mérések megszervezése és lebonyolítása, az eredmények értékelése a fejlesztés főbb irányaira való javaslattétel. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestületi kezdeményezésre és/ vagy vezetési döntés alapján. Az alkalmi munkacsoport feladat-ellátási megbízását az igazgató írásban adja meg, erről tájékoztatja a nevelőtestületet.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A szakmai munkaközösségek látják el az alábbi feladatokat

14

  

a tantárgyfelosztás véleményezése a felvételi követelmények meghatározása javaslat tétel pedagógusok megbízására

Az adott osztályban tanító pedagógusok közössége dönt:  a tanulók felsőbb osztályba sorolásának, valamint javító-osztályozó vizsgára bocsátásának kérdésében.  az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanuló hátrányára kialakított jelentős különbség tanuló javára történő módosításáról.  az egyes fegyelmi ügyekben az egy osztályban tanító tanárok közösségéből alakult fegyelmi bizottság dönt a fegyelmi eljárás alá vont tanuló fegyelmi büntetéséről. A fenti feladatok elvégzéséről, az adott közösségek vezetői a rendes, sürgős esetben a rendkívüli tantestületi értekezleten számolnak be. Nevelő-oktató munkát segítő (gyermek- és ifjúságvédelmi, szabadidő szervezői, pszichológusi, pályázatírói) feladatok ellátására az intézmény a Gimnáziumi Koordinációs Irodával együttműködési megállapodást köt. (Lásd 2. számú melléklet)

Tanulók közösségei Kt 62-64. §, R 31. § A gimnázium tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli. Érdekeik képviseletében az iskolai diákbizottság jár el (IDB). A diákönkormányzat szervezeti felépítéséről és a diákjogok érvényesítésének módjáról jogszabályok rendelkeznek. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat működéséhez szükséges technikai hátteret az intézmény biztosítja.

Az egyes osztálytípusokba járó tanulók közösségei     

drámais osztályok élsportolói osztályok nyelvi előkészítővel induló, vizuális kommunikációs profilú osztályok nyelvi előkészítővel induló, természettudományi osztályok kimenő rendszerben négy és hat évfolyamos osztályok

15

Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak és választott vezetőikkel (ODB) képviseltetik magukat az iskolai diákönkormányzatban. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az általános igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A diákkörök A tanulók tanórán kívüli közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre és abban tevékenykedhetnek.(szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör…) A diákkörökre vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza. A szülői szervezetek (közösségek) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében jogszabályban előírt jogosultságokkal és keretek között szülői szervezetek (közösségek) működnek. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet képviselőtestülete az osztály szülői szervezetek választott vezetőiből áll. Az iskolai szülői szervezet képviselő testülete legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet 5 tagú választmánya. Az iskolai szülői szervezet képviselő testülete akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet véleményezési joggal rendelkezik a Házirend és az SzMSz megváltoztatásakor, valamint egyetértési joggal bír az egyes osztályok törvényi létszáma túllépésének kezdeményezésekor. Egyéb közösségek    

A közalkalmazotti tanács jogosítványait és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. Vörösmarty Alapítvány működését a közhasznú szervezet alapító okirata szabályozza. A kuratórium a nevelőtestület tagjaiból (5 fő) áll. Szakszervezetek (PSz, PDSz) A volt vörösmartys diákok szervezete (VDSz)

16

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. § (1) bek. e) pont) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak külön formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: a különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, vezetőségi ülések, nevelőtestületi, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni, vagy megtekintését lehetővé tenni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetés ülései  a kibővített iskolavezetés ülései  a különböző értekezletek, megbeszélések,  írásbeli értesítők, tájékoztatók. A vezetőség rendszeresen, hetente egyszer, tart megbeszélést az aktuális feladatokról az igazgató vezetésével. Az iskola kibővített vezetősége hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A kibővített iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek a kibővített iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  alakuló értekezlet,  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  az éves munkatervben rögzített időpontokban és témákban tartott értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak több mint 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.

17

A nevelőtestületi értekezletek időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a kibővített iskolavezetéssel és az iskolaszékkel. A szaktárgyi munkaközösségek értekezletein – lehetőség szerint - részt vesz a területért felelős igazgatósági tag. A nevelő-oktató munka feladatai megoldásának alapvető eszköze a vezetők és a pedagógusok közötti informális kommunikáció. A Közalkalmazotti Tanács rendszeresen, de legalább negyedévenként találkozik az igazgatóval. Minden alkalmazottat, dolgozót érintő (közalkalmazotti) értekezletet a jogszabályban előírt esetekben kell tartani. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta (az esetleges sürgős teendőkről az iskola diákönkormányzatát segítő tanár azonnali értesítésével),  a diákképviselőket alkalmanként  a diákönkormányzatot segítő tanárt napi rendszerességgel tájékoztatja. Az igazgatói fogadóóra a diákképviselők számára is nyitott. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, a tanév helyi rendjében meghatározott időben, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek az iskolai életet érintő ügyekben a diákönkormányzat és az iskola vezetőihez. Az IDB , ODB iskolavezetés évente két alkalommal közös fórumon vitatja meg a felmerülő problémákat, feladatokat. Az IDB elnöke vagy a diákképviselő részt vehet:  az iskolai munkát értékelő nevelőtestületi értekezleteken  a kibővített iskolavezetőség olyan értekezletein, amelyeken a diákéletet érintő döntések előkészítése a téma,  a tanulói fegyelmi eljárás folyamatában. Az osztályok diákönkormányzata (ODB) vélemény-nyilvánítási jogát gyakorolja a félévi és az év végi osztályozó konferenciákon beszámoló formájában. A diákönkormányzat működési feltételei: 18





A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat hivatalos ügyeik intézésére a telefont, a fénymásolót, az iskola infokommunikációs eszközeit is igénybe vehetik. Az IDB rendelkezik mindazokkal az iskolai dokumentumokkal, amelyek elfogadása során gyakorolta törvényes jogait.

Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskolai sportkör ingyenes szolgáltatás, része az intézmény Pedagógiai programjának és helyi tantervének. Az ISK-tagság a tanulói jogviszonnyal egyidejűleg létesül. Az Iskolai Sport Körnek (ISK) minden tanuló tagja. Az Iskolai Sport Kör (ISK) évente legalább egyszer küldöttgyűlést hív össze, melyen az osztályok által delegált képviselők vesznek részt. Az iskola igazgatóhelyettese (az ISK elnöke) részt vesz a közgyűlések és küldöttgyűlések munkájában. A titkár a közgyűlés által elfogadott testnevelő tanár. A titkár készíti el az ISK iratait, mindenekelőtt a tanévre szóló sportköri munkatervet. A félévi és év végi nevelési értekezleten a szakmai irányítók beszámolnak az ISK addigi tevékenységéről a tantestület tagjainak. Meghívottak az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselői. Az ISK gazdálkodása az iskola költségvetésén belül történik. Az ISK részére költségvetésben rendelkezésre álló forrásokat kiegészítheti a sporttárgyú pályázatokon elnyert támogatás.

A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az iskolai Szülői Választmány elnökével közvetlenül az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezetek képviselő testületét az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja és tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével.

19

3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE (R. 4. § (1) bek. e) pont) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A tanulók szervezett véleménynyilvánításának legfőbb fóruma az évente legalább egy alkalommal ülésező diákközgyűlés. Az eseményen tanácskozási joggal részt vehet az iskola vezetése és nevelőtestülete. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanuló egyéni haladásáról a tanulót és a tanuló szüleit, a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják az e-naplón vagy az ellenőrzőn keresztül. A tanév elején a szaktanárok írásban tájékoztatják a tanulókat és szüleiket a tantervi követelményekről. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetéséhez, az osztályfőnökükhöz, a szaktanárokhoz vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy korrekt tájékoztatást kapjanak személyüket és tanulmányaikat érintő kérdésekről. Kérdést tehetnek fel, véleményt formálhatnak tanulmányi munkájuk értékeléséről A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. Az írásban beadott észrevételekre, kérdésekre 30 napon belül, írásban kell választ kapniuk. Az osztály diákbizottságok (ODB) a félévi és év végi osztályozó konferencián tájékoztatási, véleménynyilvánítási és javaslattételi jogot gyakorolhatnak.

Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek, esetenként rendkívüli szülői értekezletek  általános fogadó óra (évi két alkalommal)  a pedagógusok egyéni fogadóórái (munkaidőn túl ill. egyéni egyeztetés után munkaidőben),  igazgatói fogadó órák ( a hét meghatározott napján)  írásbeli tájékoztatók az Ellenőrző könyvben és az e-naplóban A szülői értekezletek és az általános fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

20

4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (R. 4. § (1) bek. i) pont) Az intézményt az igazgató képviseli, aki – munkaköri leírásának megfelelően – irányítja és koordinálja a külső partnerekkel való kapcsolattartást, és kijelöli a kapcsolattartásért felelős személyeket. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia:  az oktatásirányító szervekkel, hatóságokkal (fenntartó, NEFMI, OH, Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet)  a pedagógiai szolgáltatást és szakszolgálatot ellátó intézményekkel (Mérei Intézet, FOK, szakértői bizottságok)  A Gimnáziumok Gazdasági Szervezetével  A Gimnáziumok Koordinációs Irodájával  gyermekjóléti szolgálattal  érdekvédelmi és társadalmi szervezetekkel (Középfokú Oktatási Intézmények Igazgatói Szövetsége, Gimnáziumok Országos Szövetsége )  más oktatási intézményekkel  gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal (Rendszám bt. KIMI, Gráf iskola…).  Az iskolát támogató Vörösmarty Alapítvány kuratóriumával. A gyermekjóléti szolgálattal az osztályfőnökök javaslatára a Gimnáziumok Koordinációs Irodája tartja a kapcsolatot. Az egészségügyi szolgáltatók közül az üzemorvossal, az iskolaorvossal, ill. a védőnővel az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Ezzel kapcsolatos tevékenységeket, felelősségeket átruházhat vezető beosztású munkatársaira. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó személyek nevét az iskola éves munkaterve rögzíti. A kapcsolattartás formái:  személyes-protokolláris,  személyes-informális,  jogilag szabályozott, együttműködési/ bérleti megállapodásban rögzített formális.

21

IV.

A MŰKÖDÉS RENDJE (ÁMR. 20.§ (2) BEK E PONT)

1. Az intézmény működési rendje (R. 4. § (1) bek. a) pont)

Az iskola nyitva tartása Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától este 22 óráig tart nyitva. Rendkívüli nyitva tartásra hétvégén, munkaszüneti vagy ünnepnapokon a tanév rendjében elfogadott rendezvények alkalmával kivételes esetben az igazgató külön engedélye alapján kerülhet sor. Vezetők ügyeleti beosztása Az iskola igazgatója hetente két, az igazgatóhelyettes hetente három munkanapon lát el ügyeleti feladatokat. Az erre vonatkozó beosztásról az iskolavezetés minden tanév elején határoz. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7,30 óra és délután 17 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A szünetek és tanórák beosztása Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7,30 óra és 15,15 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc. Az iskolában az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanári ügyelet rendje az órarend melléklete.

A benntartózkodás helyi rendje A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, hagyhatja el az iskola épületét. Ehhez engedéllyel, kilépő cédulával, kell rendelkeznie, mely az 22

iskolatitkári irodában kerül kiállításra, és az osztályfőnök vagy távollétében helyettese, illetve az ügyeletes iskolavezető aláírásával válik hitelessé. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 15 órától 17 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Diákok 18 óra után csak tanári felügyelet mellett, az iskola szervezésében vagy közreműködésével folyó foglalkozásokon, tanfolyamokon tartózkodhatnak az épületben. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik az óraközi szünetekben, 11 óra15 perc és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója a fenntartóval egyeztetve határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni az ügyeleti napot a Házirend tartalmazza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola szaktantermeit, speciális helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, kiviteli engedély ellenében lehet.

A tanügyi tevékenység nyilvántartása A megtartott tanórákat, a tanulók hiányzásait és elért eredményeit a 2008/2009-es tanévtől kezdve a FŐKIR által telepített elektronikus naplóban tartjuk nyilván.

2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R. 4. § (1) bek. c) pont) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). 23

Az iskolába érkező külső az intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem lévő személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. Az ellenőrzésre és belépésre jogosult külső személyek kivételével más személy kíséret nélkül az iskola helyiségeiben (tanáriban, tantermeiben, szaktantermeiben) nem tartózkodhat. Munkaidőn kívül, szervezett rendezvény kivételével az intézményt idegenek nem látogathatják. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 3. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI (R. 4. § (2) BEK. B) PONT)

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  szakkörök,  énekkar, zenekar  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  egyéni foglalkozások, (tehetséggondozó foglalkoztatások, felzárkóztató foglalkoztatások, verseny felkészítés )  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,  tanfolyamok,  tanulmányi, kulturális és sportversenyek  öntevékeny diákkörök, iskolarádió, iskolaújság  egyéb szervezett foglalkozások: filmklub, egészségnap, ISK sportnap, rendszeres ismeretterjesztő előadások, tanulmányi kirándulás, táborok, kulturális programok, stb. A mindennapi testedzés formái (R. 4. § (2) bek. e) pont) Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2-3 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör (ISK) és tömegsport keretében szervezzük meg. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai tömegsport foglalkozásait a tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott óraszámban és az iskolai munkatervben meghatározott időben szervezzük meg. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a szükséges eszközökkel, pedagógiai felügyelettel a tanulók rendelkezésére álljon a délutáni órákban és az 5., 6. óra utáni szünetekben.

24

4. A felnőttoktatás formái (R.4.§ (2) bek. c) pont) Az intézményben felnőttoktatás nem folyik.

5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (R. 4. § (1) bek. j) pont) Jelképeink Az iskola címere ívelt oldalú vágott pajzs, vörös mezőben kék pólyával, a felső mező címeralakja: nyitott könyv lúdtollal, az alsó mezőben az iskola alapításának évszáma: 1871, a pólya szegélye arany, felirata VMG. Az iskola címere díszíti az iskolazászlót, megegyezik az iskolai jelvénnyel. A címer grafikus változata az iskola logója. Iskolazászló: 144x91 cm-es párizsi kék selyem, középütt az iskola 32x38 cm-es címere, alatta félkör alakú, aranybetűs felirat: Vörösmarty Mihály Gimnázium. Két példányban készült. Az iskolai ünnepségek (tanévnyitó és –záró ünnepség, ballagás) alkalmával az egyik zászló az iskola homlokzatát díszíti, a másik az ünneprend része (zászló bevonulás és kivonulás). A két zászlóvivő (egy fiú és egy lány) 11. évfolyamon kapja a megbízását, a tisztséget egy évig tölti be. A zászlóátadásra a ballagási ünnepségen kerül sor, a leköszönő 12-es zászlóvivők ekkor adják át az iskolazászlót. A zászlóvivők kiválasztása a 11-es osztályfőnökök és az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján történik. Az iskola jelvénye a címerrel megegyező kialakítású 1,8x2,2 cm-es jelvény, az iskolatitkári irodában szerezhető be, viselése ajánlott, nem kötelező. Kitüntetéseink Vörösmarty Emlékplakett A Vörösmarty Alapítvány és a Vörösmarty Mihály Gimnázium által a 2000/2001-es tanévben alapított kitüntetés az egy oldalon képzett bronz érem az iskola homlokzatát ábrázolja, alatta kettős babérág, felirata: Vörösmarty Emlékplakett. Évente legfeljebb 5 fő kaphatja meg a végzős évfolyam tanulói közül több éven át tartó kiváló tanulmányi eredményéért, kiemelkedő versenyeredményért (tanulmányi, kulturális és/vagy sport), illetve meghatározó közösségi tevékenységért. A végzős osztályfőnökök (az osztályban tanítók véleményének kikérésével), valamint a Diákönkormányzat javaslata alapján az iskolavezetés és az alapítvány kuratóriuma dönt az odaítélésről. Átadás minden évben a ballagási ünnepélyen. A plaketthez személyre szabott tárgyjutalom jár. Év Tanulója A 2000/2001. tanévben alapított kitüntetést évente egy diáknak ítéljük oda. Az odaítélés szempontja: kiváló tanulmányi eredmény mellett kimagasló versenyeredmény elérése (tanulmányi, kulturális vagy sport). Döntés: a nevelőtestület és a Diákönkormányzat javaslata alapján az iskolavezetés ítéli oda.

25

Átadás: minden évben a tanévzáró ünnepélyen. A címhez oklevél és névre szóló gravírozott toll tartozik. Vörösmarty Emlékérem A kitüntetést az iskola a 2000/2001. tanévben alapította, egyik oldalán képzett, a költő mellképe díszíti, félkörívben Vörösmarty Emlékérem felirattal. Az érmet a tantestület szavazata alapján megválasztott Év tanára kapja, illetve az iskolavezetés ajándékozza sok éves kiemelkedő munka elismeréseként, odaítélhető egykori tanároknak, öregdiákoknak, az iskolához kötődő, a diákok szellemi arculatát befolyásoló, személyiségeknek. Adományozása – az Év tanára választástól eltekintve – alkalmi.

Ünnepi öltözék Az iskola tanulóinak iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek és évfordulók, ballagás) előírt ünnepi öltözék: fehér blúz/ing és fekete szoknya/nadrág. Ajánlott kitűző az iskolai jelvény (nyakkendőn, kabáthajtókán).

Kiadványok    

Évkönyv: 1947-ig évente jelent meg, ezt követően az iskola alapításának 100., 120. és 125. évfordulójára. A 2003/2004-es tanévtől digitális értesítő készül. Iskolaújság: 2000-től „Itt élned” címmel jelent meg, 2010-től pedig „Martyni Rosso” címmel jelenik meg kéthavi rendszerességgel. Iskolarádió: 2005 szeptemberétől működik Az iskola internetes honlapját a rendszergazda működteti napi frissítésekkel

Névadónk emlékének ápolása Diákjaink tanulmányaik során két alkalommal keresik fel névadónk, Vörösmarty Mihály sírját a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Szeptember 29-én, Mihály-napon a gimnázium új osztályai koszorúzzák meg közösen Vörösmarty Mihály sírját, majd különválva, a szép, őszies időben tanulmányi sétát is tesznek, melynek útvonalát minden osztály maga tervezi meg, rögtönzött vetélkedővel, versek közös emlékezetbe idézésével, csoportos énekléssel téve színesebbé e rendhagyó tanítási napot. (Mihály-napi séta) December 1-jén a végzős évfolyam diákjai vesznek búcsút névadónktól a sírnál, a koszorúzás egyben a hagyományos Vörösmarty napok nyitánya. Ugyanezen a napon szervezzük iskolánk szavaló versenyét. Az iskola folyosóján látható a névadónk munkásságát bemutató Vörösmarty Mihály, a polgári méltóság romantikus költője című kiállítás, amely a Petőfi Irodalmi

26

Múzeumban a költő születése 200 évfordulójára készült. Rendezte: Kerényi Ferenc, volt vörösmartys diák. A PIM ajándékaként a gimnázium tulajdona. Az iskolai alapítvány Vörösmarty nevét viseli (Vörösmarty Alapítvány). Iskolai ünnepségek, megemlékezések A nemzeti ünnepeken (március 15., október 23.) az ünnepet megelőző munkanapon iskolai szintű ünnepélyt rendezünk. Iskolai szintű ünnepély a tanévnyitó és tanévzáró. Az iskolai emléknapokról (aradi vértanúk, a kommunista diktatúra áldozatainak, a holokauszt áldozatainak iskolai emléknapja valamint a nemzeti összetartozás napja) iskolai faliújságon és osztálykeretben, a tanév helyi rendjében meghatározott módon, olykor külső helyszínen tartott történelem vagy osztályfőnöki órákon kerül sor. Kiállítások Gulácsy Galéria: egykori növendékünk nevét viseli a második emeleten, a díszterem előtti folyosórészen kialakított galéria. Évi 8–10 kiállítása képző, film- és fotóművészeti, illetve irodalomtörténeti jellegű.

Hagyományos iskolai rendezvényeink Gólyatábor, osztály tanulmányi kirándulások, sportnap, gólyabál, VDSz-közgyűlés, Vörösmarty-napok (lásd külön pontban), tanári karácsony, diákszínjátszó fesztiválok, Mardi-Gras francia nyelvű művészeti verseny, leány tornaverseny, vízitúra, ballagás (az 50 éve érettségizettekkel együtt), vándortábor, drámatáborok

Vörösmarty-napok Minden tanévben névadónk születésnapja, december 1. és a téli szünet előtti utolsó tanítási nap közötti rendezvénysorozat. Főbb hagyományos eseményei: Vörösmarty Mihály sírjának megkoszorúzása a Fiúmei úti sírkertben, iskolai Vörösmarty vers- és prózamondó verseny, nyelvi klubdélután a Díszteremben: jelenetek, versek, dalok angol, német, olasz, francia, spanyol nyelven, szalagavató bál és szalagtűzés, osztálykarácsonyok, alkalmazottak karácsonyi ünnepsége.

Az iskola múltjának őrzése Az iskola alapításának 120. évfordulóján egykori neves tanárok nevét vették fel a szaktantermek. A nyelvi terem az első igazgató: Felsmann József, a kémia előadó: Toborffy József, a könyvtár Horváth Ciryll, a fizika előadó Óhegyi Ernő nevét viseli.

27

VDSZ A Vörösmarty Diákszövetség saját vezetősége irányításával működik. Évente tartja közgyűlését, hírlevelet jelentet meg. Az iskola múltjára vonatkozó anyagokat gyűjt, kutatásokat végez, az iskolai épület műemlékké avatását kezdeményezte, előadásokkal járul hozzá az iskolai rendezvényekhez, emléknapokhoz.

Iskolai rendezvények szervezési szabályai Az iskolai rendezvények szervezése minden esetben a rendezvény lebonyolításáért felelős tanárok feladata, melyet az iskola vezetésének egy tagja ellenőriz. Az ügyeleti beosztásban résztvevő tanárok kötelesek a rendezvényen ügyelni. A rendezvények menetét mindig a megbízott szervező határozza meg. Az iskola által szervezett rendezvényeken és táborokban is az iskolai házirend érvényes. Az ünnepek és rendezvények lebonyolításának sorrendjének és belső menetrendjének felelőse köteles meghatározni az egyéb szabályokat.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (R. 4. § (1) bek. b) pont) A pedagógiai munka ellenőrzése kiterjed:  a tanórai foglalkozásokra  a tanórán kívüli tevékenységekre;  az egyes szervezeti egységek munkájára;  a nevelő-oktató munka eredményeinek, vizsgálatára.

a

tanulók

teljesítményének

Ellenőrzést végeznek:  az igazgató  az igazgatóhelyettes  a munkaközösség-vezetők  az osztályfőnökök saját osztályaikon belül  a minőségfejlesztési csoport  a diákönkormányzatot segítő tanár  az erre felkért pedagógusok Az ellenőrzés formái:  a tájékozódó látogatás  az írásbeli dolgozatok ellenőrzése  a szakmai munkaközösségek nevelőtestület előtti beszámoltatása  a munkaközösségeken belüli beszámolás  a tematikus vizsgálat

28

 

az óralátogatás a tanórán kívüli tevékenységek vizsgálata.

Az ellenőrzéssel tevékenységüket.

megbízott

személyek

az

éves

ütemterv

szerint

végzik

Az igazgató szükség esetén rendkívüli ellenőrzést rendelhet el. 7. A könyvtár működése(R. 4. § (2) bek. j) pont A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A könyvtár nyitvatartási ideje heti 30 óra. A könyvtárat az iskola tanulói, dolgozói díjmentesen használhatják. A könyvtárban nincs külön beiratkozási eljárás: közalkalmazotti jogviszony illetve munkaviszony valamint tanulói jogviszony létesítésével valamennyi diák és dolgozó a könyvtár tagja lesz. A jogviszony megszűnte után a könyvtári tagság lejár, a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A tanuló, dolgozó számítógépes nyilvántartásba az első kölcsönzés, illetve könyvtárhasználat alkalmával kerül. A tanulók csak saját nevükben kölcsönözhetnek. A kölcsönzés tényét a könyvtáros az olvasójegyen rögzíti, melyet a kölcsönzőnek alá kell írnia. A teljes tanévben használatos tanulási segédleteken (atlasz, függvénytábla stb.) és a tartós tankönyveken kívül egy tanuló egyszerre két, egy tanár egyszerre tíz könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési idő 2 hét, amely egyszer újabb két hétre meghosszabbítható. Nem lehet kölcsönözni:  kézikönyveket  szótárakat  ugyanazon könyvből több példányt  a könyvtár muzeális anyagát és védett könyveit  a szaktantermekben elhelyezett letéti állományt, amely munkaeszközül szolgál  a tanárok kivételével a könyvtár video, CD, DVD állományát.

az

órákon

Tanév végén a tanulóknak minden kölcsönkönyvet vissza kell adniuk. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elveszítésével okozott kárért. A kölcsönzött könyv elvesztése vagy megrongálása (lapjainak elszakadása, összefirkálása) esetén a kölcsönző köteles azt ugyanazzal a könyvvel pótolni. Ha ez nem lehetséges, a könyv mindenkori vételi árát és beszerzési, feldolgozási költségeit is köteles megtéríteni. Az okozott kár összegét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója állapítja meg. A könyvtár szolgáltatásai a nyitvatartási időben vehetők igénybe. A nyitvatartási idő kialakításának fő szempontja, hogy a könyvtárhasználók a könyvtárszolgáltatásait minden tanítási napon igénybe tudják venni. A nyitva tartás rendjét a könyvtárosok 29

javaslata alapján a munkaközösségekkel és az IDB-vel egyeztetve az iskolavezetés állapítja meg. A nyitva tartást a könyvtár ajtaján közzé kell tenni. A könyvtár kulcsait a könyvtáros tanáron kívül, vészhelyzet esetén a portás, indokolt esetben az igazgató veheti fel (ezt eseménynaplóba kell rögzíteni).

Az állomány alakítása, gyarapítása A könyvtár anyagi - erkölcsi felelősei a könyvtárosok. Ők felelnek az iskolai könyvtár számára biztosított anyagi források ésszerű, takarékos gazdálkodásáért, az állományépítés szakszerűségéért. Beleegyezésük nélkül senki nem vásárolhat a könyvtár számára. Az állománygyarapítás a Gyűjtőköri szabályzatban (3.sz. melléklet) megfogalmazott szakmai alapelvek szerint történik. Egyes tankönyvek (Tpr. 8/E. §)

iskolai

könyvtártól

való

megvásárlásának

feltételei

Intézményünkben tankönyvet a könyvtártól megvásárolni nem lehet.

8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás (Tpr. 29. § (3) bek.)

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje  A tankönyvrendelést elkészítő személyeket (tankönyvfelelősöket) az igazgató az intézmény alkalmazottai köréből választja ki és bízza meg írásban.  A megbízottak január 31-éig készítik el a tankönyvrendelés tervezetét a szakmai munkaközösségek javaslata alapján.  A végleges tankönyvrendelést február 15-éig kell elkészíteni.  A tankönyvrendelés tervezetéhez és végleges változatához ki kell kérni a Szülői Választmány és a diákönkormányzat véleményét; a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyvek esetében a fenti szervezetek és a szakmai munkaközösségek egyetértését.  A tankönyvrendelés előkészítésében – a szükséges információk biztosításával – a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők külön díjazás nélkül segítik a tankönyvfelelősöket. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje  Az iskola igazgatója február 28-áig tankönyvellátási szerződést köt a tankönyv-forgalmazóval.  A tankönyveket a tanulók a kijelölt könyvesboltban vásárolják illetve kapják meg. A forgalmazó a vásárlásról számlát köteles adni.

30

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 

  

A következő tanévre szóló tankönyvtámogatással kapcsolatos részletes írásos tájékoztatót és igénylő lapot a szülők október 31-éig kapják meg. A jogosultságot igazoló irat bemutatásával és a kitöltött igénylő lap leadásával november 15-éig jelentik be igényüket. Fenti határidőre jelezhetik a szülők az ún. további kedvezményekre való igényüket is, ha a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét. Az igényfelmérés eredményéről november 30-áig tájékoztatást kap a nevelőtestület, a Szülői Választmány és a diákönkormányzat. A nevelőtestület – a Szülői Választmány és a diákönkormányzat egyetértésével – december 15-éig dönt a tankönyvellátás és tankönyvtámogatás helyi rendjéről.

9. Intézményi védő, óvó előírások (R. 4. § (1) bek. n) pont) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (R. 4. § (1) bek. m) pont) A tanulót megillető rendszeres egészségügyi felügyeletet az ÁNTSZ Budapest VIII – IX. Kerületi Intézete (1084 Nagyfuvaros utca 18.) biztosítja. Heti két alkalommal az iskolaorvosi és védőnői, további egy alkalommal a védőnői rendelés van az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területekre terjed ki:  belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,  szemészet: évente 1 alkalommal, Az iskolaorvos évente 1 alkalommal a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát, baleseti szemlét, (elsősegély dobozok, gyógyszerek, balesetveszélyes iskolai eszközök). Az iskolaorvos és az ifjúsági védőnő munkáját éves munkaterv alapján végzi. Iskolai segítőjük az ezzel a feladattal megbízott igazgatóhelyettes. Az iskolaorvos az intézmény egészségügyi helyzetéről: a tanulók és a dolgozók egészségi állapotáról, a megelőzésről és az ellátásról, munkatapasztalatairól minden tanév végén tájékoztatja az iskola vezetését. A tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal a testnevelési munkaközösség végzi. Külső előadók bevonásával rendszeres egészségóvó tájékoztató előadásokat szervezünk évfolyamonként más-más tematikával osztályfőnöki órakeretben. Az intézmény dolgozóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét az intézmény a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében biztosítja.

31

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (R. 6/A. § (3) bek., R. 2. számú melléklet) A legfontosabb intézményi védőelőírások megelőzése céljából)

(a tanuló-balesetek és tűzesetek

Az igazgatóhelyettes ellenőrzi, felügyeli a tűzvédelmi, munkavédelmi feladatok ellátását. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A munka- és tűzvédelmi megbízott felelős a munka-tűzvédelmi oktatás megtartásáért, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért, a balesetek megelőzését célzó tevékenységért, a balesetek szabályszerű bejelentéséért és kivizsgálásáért, a tűzriadó gyakorlat megtervezéséért. A Gimnáziumok Gazdasági Szervezete felelős az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok elvégeztetéséért a megkötött együttműködési megállapodás szerint. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. A tanulók számára a tanév elején az osztályfőnök általános, a kémia, fizika, informatika és testnevelés, dráma szakos tanár a tantárggyal kapcsolatos baleset és tűzvédelmi oktatást tart. Az oktatás tényét az osztály haladási naplójában kell rögzíteni. A szaktanárok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak fel kell hívni a tanulók figyelmét minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti 32

veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A dolgozók feladatai tanulóbaleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.  E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e baleseteket a jogszabályi előírások szerint jegyzőkönyvezni kell. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

A rendkívüli esemény (bombariadó, katasztrófa-, tűz, stb.) esetén szükséges teendők (R. 4. § (1) bek. o) pont) Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az

33

intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  igazgatóhelyettes A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket 6 rövid csengetéssel riasztja, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben és az osztálytermekbe kifüggesztett levonulási terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.:mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 34

    

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szervek, tűzszerészek elvonulása után az eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni (tűzvédelmi felelős), amelynek egy példányát a fenntartó kapja, egy másik példányát az iskolai dokumentumok között kell archiválni. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény portáján kell elhelyezni.

35

Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet) A Vörösmarty Mihály Gimnázium polgári védelmi jellemzői Kijáratok száma: 3 Fűtés: központi fűtés saját kazánházzal, földgáz üzemű automata kazánokkal Világítás: túlnyomórészt fénycsöves Telefonvonalak száma: 6, valamint az internet-szolgáltatást biztosító vonalak Elzárkózásra alkalmas helyiségek: a pince egyes részei Egyéb specialitás: a díszteremben kulturális és egyéb rendezvények alkalmával 150 fő is jelen lehet A katasztrófák és veszélyforrások csoportosítása

KATASZTRÓFÁK: Természeti

Ipari

Civilizációs

Árvíz

Vegyi

Migrációs

Földrengés

Nukleáris

Fegyveres

Szélvihar

Szállítási

Külső veszélyforrások Természeti jellegű veszélyek: földrengés, a hóvihar, rendkívüli mértékű havazás, az árvíz, az erdőtűz, a jégeső, erős szélvihar felhőszakadás és villámcsapás. Az utóbbi években megnövekedett a viharok gyakorisága és intenzitása. Ipari jellegű veszélyek: a robbanások, a veszélyes vegyi anyagok, az áramkimaradások és a tűzvészek. A szállítással összefüggő veszélyforrások: a közúti, a vasúti, a légi közlekedés és a csővezetékek alkalmazása. A társadalmi-politikai veszélyeztetettség legfontosabb forrásai a terrortámadások, ill. az ilyenekkel való fenyegetés. Különös figyelmet kell fordítani a bombariadókra. Belső veszélyforrások A villamos hálózat és a világító berendezések, valamint a földgázhálózat és a fűtési rendszer használata tekintetében szigorúan meg be kell tartani az előírásokat.

36

A legfontosabb veszélyhelyzetek megelőzése, elkerülése és elhárítása Az intézmény rendelkezik Tűzvédelmi utasítással, Tűzriadó-tervvel, valamint ezek keretében Kiürítési tervvel. E dokumentumok folyamatos karbantartásáért, a dolgozók és tanulók rendszeres tűzvédelmi oktatásáért, a tűzriadó-gyakorlat évenkénti megtartásáért az igazgató és a tűzvédelmi megbízott felelős. A Tűzoltóság rendszeresen ellenőrzi az iskolában folyó tűzvédelmi tevékenységet. Az intézmény rendelkezik Munkavédelmi szabályzattal. E dokumentum folyamatos karbantartásáért, a dolgozók és a tanulók rendszeres munkavédelmi oktatásáért, a munkahelyi balesetek szabályszerű dokumentálásáért az igazgató és a munkavédelmi megbízott felelős. Magatartási szabályok rendkívüli események bekövetkezte esetén: Általános szabályok:  Őrizze meg nyugalmát!  Gyűjtse össze az esetleges kimeneküléshez szükséges tárgyakat, értékeket!  Tartsa be a kijelölt felelősök utasításait!  Figyelje a tájékoztatást, informálja társait!  Ha az épületben kell maradnia, gyűjtsön vizet a rendelkezésre álló edényekbe!  Ne hallgasson rémhírekre, ne terjesszen ilyeneket!  Bízzon társaiban! Kitelepítési szabályok:  Öltözzön rétegesen, kényelmesen!  A csomagot hátizsákban, válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon!  Nyílt lángot ne használjon!  Kapcsolja ki a villanyt, zárja be az ajtókat, ablakokat!  Kitelepítéskor a megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg!  Védje fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületet is! A gázok és füst ellen nedves ruhával védekezhet.  Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessen másokon, különösen a sérülteken, gyerekeken és időseken!  A gyülekezőhelyen várja meg a további utasításokat!

A védekezéshez szükséges épületbiztonsági teendők

eszközök,

műszaki

mentőeszközök,

Műszaki mentőeszközök: kéziszerszámok, emelő, heveder, ládák, világítóeszközök, áramfejlesztő, szállítóeszközök, alátámasztó eszközök. Ruházati anyagok: lepedők, takarók, elsötétítési anyagok, védőruházat, légzésvédő eszközök. Tűzoltási eszközök és anyagok: tűzoltó-készülékek, tűzoltó homok, lapátok, tűzoltóvödrök. Egészségügyi anyagok: hordágyak, mentőládák.

37

Épületbiztonsági teendők: biztonsági és riasztó-berendezések beszerzése és alkalmazása; biztonságtechnikai szemlék tartása; tűzoltó-berendezések elhelyezése és rendszeres ellenőrzése; érintésvédelmi felülvizsgálat; villámvédelmi felülvizsgálat; vészvilágítás kialakítása. Rendkívüli esemény bekövetkezte utáni teendők: kimenekítés, az épület áramtalanítása, a mentőerők riasztása, a szükséges szakemberek riasztása, a kárelhárítás folyamata. A műszaki mentőeszközök a Polgári Védelem központi raktárában szerezhetők be. A Vörösmarty Mihály Gimnázium Polgári Védelmi Szervezettel nem rendelkezik, polgárvédelmi prevenciós programja van.

10.Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat Pedagógiai szakszolgálat intézményünkben nem működik

11.Egyéb kérdések A kereset-kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit intézményünkben a Kollektív Szerződés rögzíti. A túlóra megállapításának menete: A pedagógusok szerződésben foglalt kötelező óraszámát havi szinten összesítjük az egyéni órakedvezmények figyelembevételével. Ez adja a pedagógus tanítási időkeretét, melyet a kieső munkanapok csökkenthetnek. A pedagógus által papíron havonta leadott munkaidő elszámoló lap mutatja a ténylegesen megtartott tanítási órák, szakszerű illetve nem szakszerű helyettesítések, egyéni foglalkozások számát. A ténylegesen megtartott tanítási órák és a kieső munkaórákkal csökkentett tanítási időkeret különbsége adja a pedagógusok túlóráinak számát. Értelmezéshez: 

 

A kieső napok megállapításakor az Mt. idézett 151. § (2) bekezdésében felsorolt, továbbá a keresőképtelenség miatti távolléteket kell figyelembe venni. Iskolánkban a MT-ben és az iskolai SzMSz-ben meghatározott, a pedagógus teljesítménymutatóra hatást gyakorló távollétek nyilvántartása az igazgatóhelyettes feladata, aki ezt számítógépen és papíron bocsátja az intézményvezető rendelkezésére. Az egyéni órakedvezmények alatt a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/7. pontjában foglalt kedvezményeket kell érteni. A pedagógus tanítási időkeretét a teljesítés számbavételekor a következő távollétek csökkentik a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban:

38

    

Tanulmányi kirándulás Fesztiválokra, versenyekre történő kísérés, rendezés Táborokon történő részvétel Diákcsere programok lebonyolításában történő részvétel Egyéb hivatalos távollét

Az intézményben munkaidőkeretet alkalmazunk, a munkaidőkeret átlagában vesszük figyelembe a teljes munkaidő mértékét. Ez azt jelenti, hogy az egyes heteken túlléphető a heti negyven óra, továbbá a heti negyvennyolc órás korlátozás is. Abban az esetben pedig, ha a pedagógus a kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatait az intézményen kívül tejesíti - és az Mt. 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaideje felhasználását maga határozza meg, nyilvántartási kötelezettség nélkül -, az intézményen kívül teljesített munka időtartamát a munkáltatónak nem kell nyilvántartania; ennek megfelelően az egyes órakeretek kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni. A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Intézményünkben teljesítménypótlékot jelenleg nem alkalmazunk. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12. § (2)-(5) bek.) A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás általános szabályozása iskolánk jellegéből adódóan szükségtelen.

12.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága (R. 8. § (3)-(5) bek.) A nevelési ill. pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program, a Házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás a gimnáziumban: A Vörösmarty Mihály Gimnázium alapvető dokumentumai nyilvánosak, korlátozás nélkül az intézmény internetes honlapján megtekinthetőek. (www.vmgsuli.hu) A Házirend egy példányát minden osztály megkapja. A fenti dokumentumokról való tájékoztatás – előzetes időpont-egyeztetés után – különösen az igazgató és az igazgatóhelyettes kötelessége. Mellékletek: 1.sz. melléklet: Gimnáziumok Gazdasági Szervezetével kötött együttműködési megállapodás 2.sz. melléklet: Gimnáziumok Koordinációs Irodájával kötött együttműködési megállapodás 3.sz. melléklet: A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 4.sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat/iratkezelési szabályzat

39

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ……...év………hó….napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2010.év június hó 23. napján kelt (előző) SZMSZ.

2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, ……év………….hó….nap

PH.

…………………………………. Koromné Beck Zsuzsanna igazgató

40

3. Legitimációs záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ……év…………….hó……….napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

…………………………………………. diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) …….év…………….hó……….napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

………………………………………………. Szülői szervezet képviselője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete …….év……….hó….napján elfogadta.

…………………………………

…………………………………

hitelesítő nevelőtestületi tag

hitelesítő nevelőtestületi tag

41

AZ SZMSZ JÓVÁHAGYÁSA A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény fenntartója ……. év ……………… hó …. napján jóváhagyta.

…………………………………………………

42