Szamtech Szobeli

Készítette Daniló Zoltán, Grüll Péter Kommunikáció Latin szóból származik (communico)-megoszt, megtárgyal Informácó csere Minden olyan folyamat amelyben információtovábbítás történik. Nem csak a beszéd – lámpa, mutogatás Shannon model – adó-infó, kódolás-jel,közös jelrendszer,valóságismeret, csatorna-levegő (zaj), dekódoló-fül,agy, vevő Az adó kódolva ad jelet a csatornán keresztül ahol zaj érheti a környezetből majd egy lekódolás után eljut a vevőhöz. E-mail: információ-gondolat, jel-betűk-lekódolás bináris számsorozattá (10101101) (modemen keresztül) - elektrónikai kábel/optikai kábel-görcsök (van áram, nincs áram), zajtípusuk: elvágják, napszél-műhold; ez egy szerveren keresztül működik, nem a két gép kommunikál Modem: összetett szó: modulál, demodulál, thát a modem egy átalakító, ami odavissza tud jeleket átalakítani. A WWW modell: URL beírása után DNS szerverhez kerül azonosítja az IP-címet (egyéni azonosító több „álarca” lehet, tehát több szöveges oldal cím is mutathat ugyanarra a számsorozatra), megkeresi a servert amin egy web server program fut (pl: apache) a szerver vagy visszaküldi a html oldalt vagy összeállít egyet prorgram segítségével (pl: CGI) URL-DNS szerver (tudja hogy az URL IP címét ami egy gép egyedi azonosítója és a ??DNS megkeresi a szerverként szolgáló programot?? (legelterjedtebb az APACHE és a HTML fileokat visszaadja, vagy a CGI-t ami a HTML fájlokat állít össze: pl. Cegléd és Szolnok közötti menetrendet. Vannak statikus, meg dinamikus-lehet bele írni, CGI tud rajta működni – weboldalak Ember kommunikál géppel Redundancia: az információ nem a lehető legrövidebben van megfogalmazva (nagyobb az adat mennyiség mint az infó) védekezés: hibajavító eljárások: többször küldik az adatokat és összehasonlítja, azt tudja javítani. Pl.: Német-Magyar szótár: begépeltették az indiaiakkal 3x és így le tudták ellenőrizni, hogy jó -e egy programmal. Elektromágneses zaj elleni védekezés: mikor kiküldik vannak benne olyan adatok amelyek nem csak a kódot tartalmazza, hanm ez ellenőrzi, hogy sérülés érte e a kódot (6-8 BIT) és a zaj nem változtatott-e át egy egyest 0-ra. Van olyan is ami nem csak jelez (újra kéri) hogy jó-e hanem javít is. Faraday kalitka: körbeveszik teljesen fémmel a kábelt, így abba nem jutnak be az elektromágneses hullámok BIT: binary unit/digit legkisebb méretű adat (0/1) Barkoba: valakit elfogtak és kivágták a nyelvét-vagy igen vagy nem válszok barkobalázadás után, k.u.66-körül. Kódok: nyelv, betű, elektromágneses jelek, optikai kábel (lézer-üvegszálban)

Kommunikációs ezközök hatásai mindennapi életünkre (TV, PDA, gép). elgondolkozni Infó keresés elektronikus formája: teletext, wap. Információ és társadalom Adat: valamilyen jelrendszerben ábrázolt elemi jelek sorozata. Információ: új ismeret, új tudás. Minden olyan adat információ, ami újat mond nekünk. (Értelmes adat.) Informatikai meghatározás: egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely az objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg. Közhasznú információs portálok: menetrendek, könyvtárak, e-könyvtár, stb. memóriában BIT-ek meg vannak címezve, így tudja hogy mikor melyik részből kell kivenni az adatot – utasítás száma, milyen sorrend (vissza is tud ugrani) Relé: megszakító kapcsoló Egy munkáltató max 6 órát dolgoztathatja alkalmazottait. 1 óránként 10 perc szünet. Netikett: ne adjad ki más e-mail címét, nem szabad káromkodni, köszönni kell az e-mailban, ne küldj túl nagy fájlt, rövid, tömör; lényeget tükröző tárgy

Jog: Adatvédelmi törvényt: • 1992-től Mo-n • ember felelősségre vonható az adataink felhasználásáért • Pl.:egy ofő pénzért nem adhatja ki az adataimat, ha én azt nem engedtem meg neki. • Amit az „adatgazda” kér, azt meg kell tenni • Adat gyűjtést és tárolást szabályozza Szerzőjogi törvény: • 99 óta • védi: o a fényképeket, o irodalmi műveket, o software  megengedi, hogy egy gépre föltegye a software-t,  1 biztonsági másolat készíthető.  számlával, vagy licence igazolással lehet igazolni eredetiséget  Külön engedély kell a több géphez. • a védelem nem függ a minőségi és esztétikai feltételektől. • Ha megadjuk a forrást akkor az nem bűn. BSA: • • • •

business software alliance, nagy software cégek alapították csak cégeket ellenőriztetnek, rendőrséggel. Pl. Vk-t kirugnak az felnyomja a céget.

Software fajták: • Freeware o írnak programot, és az ingyen lehet használni. • Shareware o Időkorlát vagy funkciókorlát, o valamilyen butítással o pl. Nem lehet menteni. • Trial o mint a Shareware, de nem lehet terjeszteni • Szabadszoftver o a forráskódja is ismert

A számítástechnika története 0. generáció • Kezdetleges eszközök o Caculus – kövecske o Abakusz XVI. Századig fő számolást segítő eszköz • Pascal 1642 o Francia ország o Fogaskerekes o Összeadás, kivonás o 7 darab készült • Leibniz 1694 o Az első gép az 1694-as évekből, amely közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást • Jacquard 1820 o 1820-ben Joseph Marie Jacquard először felhasználta a lyukkártyát szövőgépéhez, ezzel megalkotta az első automatikus szövőgépet • Hollerith 1896 o 500 ember összesítette 36 szempont szerint 7 éven keresztül o 1890-es népszámlálási adatait — mindössze négy hét alatt o 1896-ban megalapította a Tabulating Machine Company-t New Yorkban, amely az IBM Corporation elődje volt • Konrad Zuse 1941 o Z3 o Németország o Programvezérlés o Kettes számrendszer o Elektromechanikus o 2600 relét tartalmazott o Repülő és rakéta tervezés • Mark I. 1944 o Harvard egyetem o Relékből épült fel o 15 m hosszú és 2,4 m magas o Adatbevitel lyukkártyákkal 1. generáció (1946-1954) • Elektroncsövek • Sebesség: 300 szorzás / s • Operatív tár: mágnesdob • Háttértár: mágnesszalag, mágnesdob • Adatbevitel: lyukszalag, lyukkártya

•

Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista

• • •

Méret: szoba Szoftver: gépi kód és assembly, a felhasználó által írt programok Egyéb: az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet

ENIAC 1946 • Teljesen elektronikus gép • 17468 elektroncső • 30 m hosszú terem • Ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták EDVAC 1952 • Neumann elvű gép (8 tonna) • Neumann elv: o Teljesen elektronikus o Külön vezérlő és végrehajtó egység o Kettes számrendszer o Az adatok és programok ugyanabban o a belső tárban legyenek 2. generáció (1955-1964) • Tranzisztorok • Sebesség: 200000 szorzás / s • Operatív tár: ferritgyűrű • Háttértár: mágnesszalag az általános, megjelenik a mágneslemez • Adatbevitel: lyukkártya, mágnesszalag • Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista • Méret: pár köbméter • Szoftver: assembly nyelv és magasszintű nyelvek • Egyéb: az operátor alapvetően a lyukkártyákat adagolja, távadatátvitel megjelenése Tranzisztor 1948 • A világon jelenleg minden emberre körülbelül hatvanmillió tranzisztor jut. • Elektroncsöveket helyettesíti • Kisebb • Kevesebbet fogyaszt • Hosszú élettartam Pl.: IBM 360 3. generáció (1965-1974) • Integrált áramkörök • Sebesség: 2 millió szorzás / s • Operatív tár: ferritgyűrű • Háttértár: mágneslemez, mágnesszalag • Adatbevitel: billentyűzetről mágneslemezre, mágnesszalagra • Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyő • Méret: asztal (minigép) • Szoftver: operációs rendszer, újabb magasszintű nyelvek, kész alkalmazások • Egyéb: időosztás, multiprogramozás, virtuális memória, miniszámítógép, számítógépcsalád, általánossá válik a távadatátvitel

Első mikroprocesszor 1971 • 1968 Integrated Electronics megalakulása • 108 KHz órajel • 60 ezer művelet másodpercenként • 4 bites • 2300 tranzisztor Adattárolás 1971 • IBM 1971-ben mutatta be az első floppyt • 100 KB tárolására alkalmas • 1973 - első winchester 4. generáció (1974-) • LSI és VLSI integrált áramkörök (Very Large-Scale Integration) • Sebesség: 20 millió szorzás / s • Operatív tár: félvezető • Háttértár: mágneslemez, floppy • Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér, szkenner, optikai karakterfelismerés • Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott lista • Méret: chip-irógép (mikroszámítógép) • Szoftver: adatbáziskezelők, negyedik generációs nyelvek, PC-s programcsomagok • Egyéb: virtuális memória, osztott feldolgozás, szövegszerkesztés, személyi számítógép, mikroszámítógépes forradalom Cray 1976 • 7 millió dollár • Másodpercenként 160 millió művelet • Memória félvezetőből Személyi számítógépek Apple gépek is megjelennek 1970-es években Első hordozható gép 1981 IBM PC • 1981-ben jelent meg • IBM AT tulajdonságai: o 8 bites processzor o 6 MHz o 512 KB memória o Floppy o 640x350x16-os grafikus üzemmód Két sikergép 1982-ből • Sinclair Spectrum • Comodore 64 Korszerű gépek

• • • • •

3 GHZ processzor 4 GB memória 600 GB winchester LCD monitor DVD lejátszó

5. generáció • Mestersége intelligencia (Nem determinisztikus problémák osztályára alkalmazható. ) • Kvantumszámítógépek • Biológiai számítógépek • Valódi párhuzamos feldolgozás • (nem Neumann elv) • Ember is számítógép közötti • interakció Fejlődés • Technológia : elektroncső, tranzisztor, integrált áramkör, LSI, VLSI • Operatív tár : ferritgyűrű, félvezető • Struktúra : processzorcentrikus, tárcentrikus, moduláris • Méret csökken („teremnyi” -> „körömnyi”), darabszám nő (1-2db. -> 10e6 db/típus.) • Alkalmazás : tudományos-műszaki számítások, gazdasági adatfeldolgozás, ipari folyamatirányítás, általános • Programozás : gépi, assembler nyelv, magas szintű nyelvek, operációs rendszerek • Árarány : hardver / szoftver csökken

Jelátalakítás és kódolás • • • •

Kódolnia kell a számítógépnek: o szám, szöveg, kép, hang, film. A gép alapvetően bináris jelekkel dolgozik, ezért kódolni kell. Tízes számrendszerből kettesbe Pl.: 126-ot, calculator-ral a gépen át kell álítani Bin-re: 1111110

Kettes számrendszer: • megnézi, hogy a számban hány 1-2-4-8-16-32-64...-van. • Pl.: 126 = 1111110. • Mínuszokat előjelbittel lehet jelölni. • Általában 0-pozitív, 1-negatív. • Törtszámot: o fix pontos ábrázolás.(külön tárolja az egészeket és a törteket) o Külön tárol egészet és tizedeseket  Első rész: mantissza o lebegőpontos ábrázolás (normál alakba alakítja át: 0-1 közé teszi be)  Tárolás Pl.: 126,8 = 0,1268 megszorozzuk 103 hatványával. Karakterkódolás: ASCII • american standard code for information and interchange. • 128 féle karakter (256 jelet tárol) • 7 v. 8 biten tárol attól függ hogy az utolsó 128 karakter milyen. • Lehet 8-as ASCII o van az eredeti után még másik 128 • Az első rész az állandó • második változik régiónként o pl. Közép európai. (pl.: é,á,ű betűk) • Ez nem volt elég(pl.: japán) ezért kitalálták egy újat • Minden jelhez számot rendel, és a számokat tárolja UNICODE • 16 biten tárol (2 a 16-ont jelent (65000) jel.) • Erre már ráfér az összes fellelhető írásjel o nem kell területekre lebontani • Manapság ezt használjuk. Képkódolás: • vektorgrafikus o koordinátageometriai módszerekkel ábrázolják a képet. o megmondja pl.: a kör egyenletét és azt tölti meg különböző színekkel o Pl.: CorelDraw • bittérképes o függ attól, hogy fekete-fehér v. színes o fekete-fehér  BIT-fekete vagy fehér,

 egy pixel egy bit. o színes  A színmélység azt mondja, hogy hány biten tárolunk egy színt.  RGB: 1 pixel 24 bit (hány Red, hány Green, hány Blue). 8bit egy byte.  CMYK- Cyan, Magenta, Yellow, Black.  Pixel = képpont  Paint: bittérképes. o Képformátumok:  bmp (bitmap) = Raszteres kép  jpg (tömörített),  gif(tömörített, átlátszóságot kezel-ahol nincs neki szín),  tif (layereket is kezel),  psd (olyan mint a tif)  Felbontás: hány pixelből áll.  Színmélység: egy pixel hány bit lehet (hány színű). o Digitalizálás  scanner, digitális fényképező  film kockákat képekként, majd egymás után lejátszza Hangtárolás: • Analóg o egy jel analóg jel ha az értékei tetszőlegesen változhatnak, o Akkor analóg valami, ha határ van, de azon belül bármi lehet, tetszőlegesen. o folyamatosan, finoman; o A kazetta analóg. o A természetben minden analóg(pl.: hőmérséklet, hang) • Digitális o digitális jel csak pontos érték lehet o a számítástechnikában minden digitális (a hangtárolása-mintát vesz bizonyos időközönként, és azokat tárolja - az életben ez folyamatosan történik) o nem vehet fel akármilyen értéket két pont között o Mintavételezés törvénye  digitalizálásnál a minőség mindig romlik, csak a fülünk nem érzékeli.  Minél sűrűbb a mintavétel annál valósághűebb  végtelenszer kéne mintát venni a tökéleteshez. • Pl.: hőmérő: digitális ugrik (milyen finoman), a higanyos folyamatosan változik. • A természetben csak analóg jelek vannak, a számítástechnika ezeket digitalizálja. Ez bizonyos pontonként mintát vesz, az az megnézi, hogy mennyi és az értéket a szerint állítja be. a bitsűrűség jelzi azt jelzi, hogy egy másodperc alatt mennyi adatot játszik le (és vett fel) A hangmagasságot is számokkal jelzik. • Digitalizálás o Mikrofonnal és hangkártyával, software-rel • Hangformátumok: • tömörítetlen, legjobb o cda o ram

•

o o o mp3 o o o

vaw wma (windows beépített hangja windows media audio, teljesen nyers), aac (Sony fejlesztette),

tömörített lehet szabályozni tömörítés mértékét az emberi fül számára nem hallható frekvenciákat levágja  ultrahang, infrahang - Ha egyszerre szólnak ugyan olyan hangerővel, csak a magasat halljuk o 64 bit/sec alatt elvezhetetlen midi (telefoncsengőhangok).

Számítógép felépítése Neumann elvek: • írt dolgozatot, hogy hogy kell felépülni szg-nek elviekben o Teljesen elektronikus o Kettes számrendszer o Tárolóban együtt az adat és a program o Központi vezérlő egység alkalmazása, memória, perifériák, külső addat tár, adat hordozó o Két részből álljon CPU (CU és ALU) CPU: • számítás o Elemi műveletek: összeadás, és, vagy. •

•

•

• • •

ALU o Aritmetical and Logical Unit - alapműveleteket és logikai műveleteket végző egység o Logikai egységben lehetséges „parancsok”  Vagy / és  ???akkor és ha mind a kettő ugyanaz összead ha??? CU o Control Unit – vezérlő egység o kiszedi a program első sorában lévő utasítást o azt beteszi a regiszterekbe o az ALU azt megcsinálja. Felépítése o cache („kess”)  gyorsítótár  gyorsabb kapcsolat, mint a RAM  leggyakrabban használt adatok vannak benne  régebbieket vissza kerülnek a RAM-ba o regiszterek  Ezekbe kerülnek az (ideiglenes) eredmények Manapság 32 v. 64 bites (szó hosszúság) procik vannak (milyen hosszú számokat tud összeadni) o Milyen hosszú számokat tud a regiszterekben tartani Órajel o egy elemi műveletet mennyi idő alatt tud megcsinálni, (a Cu és Alu milyen sebességgel dolgozik-2milliárd alapművelet/mp.) mag (1 v. 2) o Két magosban 2 CU és 2 ALU van

Memória: • soros elérésű. • véletlen elérésű

o ram       •

• • •

A folyamatban lévő programok vannak benne. Ha ez megtelik a proci a winyóhoz nyúl, de az sokkal lassabb. sebessége az, hogy milyen gyorsan adja ki magából az adatokat ha lassú a ram a proci nem kap folytonosan feldolgozandó adatot buszokon keresztül küldi az adatoat a procinak ezek sebessége is fontos kb. 400 Mhz a ma használatos ramok sebessége

A RAM (Random Access Memory) véletlen elérésű írható és olvasható memória. A RAM az a memóriaterület, ahol a processzor a számítógéppel végzett munka során dolgozik. Ennek a memóriának a tartalmát tetszőleges sorrendben és időközönként kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk. A RAM-ot más nevén operatív tárnak is nevezzük. Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Itt helyezkednek el és ezen a területen dolgoznak az aktuálisan működő programok is. A RAM azonban nem alkalmas adataink huzamosabb ideig való tárolására, mert működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség. Ha az áramellátás megszakad - például áramszünet vagy a gép kikapcsolása esetén - a RAM azonnal elveszíti tartalmát. A gép bekapcsolásakor a RAM mindig teljesen üres. A RAM-ok szerepe az utóbbi évtizedben jelentősen átértékelődött.

• Fajták: • A DRAM (Dynamic RAM) viszonylag lassú, a mai gépekben már nem használt RAM típus. A DRAM-ot a gyorsabb, de • Drágább SRAM (Static RAM) váltotta fel. • Az EDORAM (Extended Data Out RAM) a DRAM egy másik elvek alapján továbbfejlesztett, gyorsabb változata. Az EDORAM jellegzetessége, hogy másodlagos memóriákat adnak a DRAM meglévő memóriacelláihoz, mellyel megkönnyítik az adatokhoz való gyors hozzáférést. • Az SDRAM (Synchronous DRAM) az EDORAM továbbfejlesztett változata, melyet a mai korszerűbb gépekben is megtalálunk. • Az SDRAM továbbfejlesztése a DDR-SDRAM (Double Data Rate-SDRAM), amely az SDRAM-hoz képest dupla sebességű adatátvitelt biztosít. Ez a RAM típus kisebb energiafelvétele miatt különösen alkalmas a hordozható számítógépekben való használatra. • Napjaink egyik leggyorsabb RAM típusa az RDRAM (Rambus DRAM), mely az ismertetett RAM típusokhoz képest nagyságrendekkel nagyobb adatátviteli sebességre képes. Buszok: minden kártya és alaplap, proci között szállítják az adatokat Buszrendszerek: régi ISA, modernebb AGP, legmodernebb PCI. (Külömbség, hogy hány bitesek, milyen szélesek) ISA 16 bites, PCI 32, vagy 64, van MHz-jük is – ezektől függ az órajele. Fajták: adatbusz, címbuszok, vezérlőbuszok; ezek abban különböznek, hogy milyen adatot szállítanak (címbusz – memóriacímek; honnan keressen, adatbusz – adatok; vezérlőbusz; utasítások) Interface: • hadrverkomponensek közötti csatlakozófelület • gép hátulján lévő csatlakozók/portok • belül is ahol vm csatlakozik • portok nevei:

o com1, o com2 (régi; egér, bill). o Az USB és a PS2 közötti legnagyobb különbség a sebességben van (USB 1.112 MB/sec, 2.0-480 MB/sec). Az USB megengedi, hogy a közben cseréljünk ezközt amíg a gép megy o Fireware csatlakozó: nagyon gyors (kamerákhoz) Tápegység: • transzformátor, o 230V-ot transzformál 5 és15V közé. • Minél több wattos a tápegység annál több ezközt bír el, ha nagyobb a teljesítmény több áramot fogyaszt, ???de a watt nem teszi tönkre a gépet, csak a túl sok Volt.??? • Szünetmentes táp: külön doboz a házon kívül, 2-3 percig bírja, hogy mentsen. • Nagy cégek: benzingenerátorok: aksik. • védekezés túlfesz ellen o Van túlfeszültség szabályozó is: a konnektorban ingadozik egy kicsit az áram, szabályozza a nagy feszültséget, hogy ne égjen le az egész. o Konnektorokat is gyártanak úgy, hogy ne engedjen túlfeszültséget. Hűtés: • folyadék o Párologhat ezért után töltés szükséges lehet o víz  szigetelni kell a hardware-t, hogy ne okozzon gondot  általában ehez már nem kell ventillátor o nem vezető  Fluorinert gyártja a 3M  különböző olajok (sütő, motor, szilikon) • levegő, o Hűtő ventillátor o Bordákon is eldisszipálhatja a hőt (passzív hűtés) o • kémiai hűtés. o folyékony nitrogénnel (-199C), v. szárazjéggel  ráfolyatják  sok kéne belőle, ezért csak rövid időre használják (rekord kísérletek) • modern procik leállnak túlmelegedéskor. • Programok segítségével lehet nézni és szabályozni a hőmérsékletet • Hűtés fajták: o Házhűtés, o táphűtés, o videokártyahűtés, o procihűtés. Házak: • Típusok:

•

o Tower, o Desktop. Van házhűtő ventilátor.

Perifériák • •

olyan kiszolgáló egységek, amelyek adatot tudnak, ki- be- és ki-be adni. Input, output és Input output perifériák (Jelentés: olyan dolog ami köré van építve valami)

Billenyűzet • Különböző ergonómia dizájn o a kényelmes ergonómikus is általában • alfanumerikus billengyűk – o betűk, o számok, o írásjelek. • Váltóbillengyűk: shift, Ctrl, Alt, CapsLock, • Numerikus blokk: o jobb oldalt lévő számok. • Funkciógombok: o F-gombok (külön programonként van beprogramozva: F1 mindig Help, Word: F12 mentés) • Kurzormozgató billenygyűk: o 4 nyíl, o Home, o End, o Page Up, Page Down –  ezek egy képernyőnyit mozgatnak, o egész oldal Ctrl+Page Up. o Scroll lock+kurzorbill: • Az Excelben ha be van kapcsolva, lehet az ablakot mozgatni kurzor mozgatás nélkül • Lehetnek rajta multimediás billentyűk is Nyomtatók: • mátrix o o o o o o o o • lézer o o o o o o

festékszallag, tűk, pontot hagy lassú, bár az u hangos nagyon olcsó a festékszattag sokáig bírja egyszerre több oldalt tud indigós módszerreltóbbi években 10 sec-re gyorsult semleges töltésű henger vezérelt lézersugár elektrosztatikusan feltölti ahol festék kell festékpor hozzátapad majd rá égetik a festéket jó minőséget hosszú távon olcsó az üzemeltetés

•

tintasugaras o a patronban vannak cellák, o árammal fölmelegítik o buborékok jönnek létre o mikor szétrobbannak mikrocseppek jönnek létre amik megfestik a papírt o otthoni felhasználásra o olcsó a készülék o drága a patron o lehet utántölteni az olcsóbb o színes is van • hőnyomtató – o spec, hőérzékeny lap,  ahol hősugárzás éri megváltozik a szine o napon hagyva elveszhet a kinyomtatott dolog • plotter o rajzgép o nagy lapra tud nyomtatni o hosszú lap tekercsben o tervekhez o néha a nagy méretű lapot nyomtatókat is így hívják Színes nyomtatók CYMK technológiát használnak Monitorok: • LCD o o o o o o o

•

(Licuid Crystal Display), folyadékkristályos, stabilabb kép, kevesebb áramot folyaszt, kisebb. háttérvilágítás TFT. –  Thin Film Transistor  az Lcd monitor egy fajtája  (aktív mátrixos LCD-nek is hívják)  legjobb felbontás minden sík képernyős közül

CRT o Cathode Ray Tube o katódsugárcsöves o elektron ágyú lövi ki az elektronokat.  Az elektronokhoz van két kondenzátor (eltéríti függőleges és vízszintes irányba).  Ahol eléri ott látjuk,  ez flyamatosan nyomja és rajzolja ki.  3 színnel bombáz és azok villannak fel (R,G, B). o Sugároz  fárasztja az agyat,  rongálja a szemet.

•

o képet frissít  másodpercenként 60-70-szer frissít,  Hz-ben mérik Jellemzők: o képátmérő (col) o max felbontás, o képfrissítés (válaszidő)  72 Hz minimum  85 Hz ergonómikus o fényerő o képarány  általában 4:3, de terjed 16:9-es (szélesvásznú)

Háttértárak • • •

tartós adattároló eszközök, kikapcsolás után is megőrzik tartalmukat. mágneses o A lemez, vas tartalmú azt be lehet mágnesezni o ezt el is tudja veszíteni, o egy kis részt bemágnesezünk vagy nem – 0-1. o Floppy (diskette)  1,44 MB  3.5 hüvelyk o Merevlemez  Kemény fém korong  Minnél közelebb a fej annál több adat  Mai winchesterekben már nagyon közel van  Nem lehet benne por (légmentesen csomagolják)  Szállításkor nagyon vigyázni kell, nehogy bele karcoljon  Általában kihúzzák a fejet a szélére, parkoló állapotba (sudden motion sensor - hordozhatóknál)  Több lemez is egyben  Lemez mindkét oldala írható  Átlagos winchester 200 – 300 GB  SATA sokkal gyorsabb ATA-nál, IDE-nél, máshogy csatlakozik  PATA (Parallel Advanced Technology Attachment)  Particionálás: szétszedi a vinyót és más meghajtónak látja a gép, de ugyan olyan attól még fizikailag.  FAT (floppy, winyó) – sávok, szektorok, rekeszekre van osztva, azonos nagyságúak (512 Byte)  úgy építi föl a filet, hogy megjegyzi a számát a rekesznek.  A töredezettségmentesítő egymás melletti rekeszekbe teszi az adatokat. (Kür Kft, adatmentés).  Raid: több vinyót tesznek be, és egyszerre mindre ír. o casette (streamer, cartridge)  Néhány GB-tól 600 GB-ig  Sorfolytonos elérésű  Adatmentésre használják, pl bankokban o zip disk  250 – 750 MB  nem igazán terjedt el

•

optikai tárak – o lézeres elven  van egy átlátszó réteg,  ez alatt van egy olyan réteg amibe lehet csinálni bemélyedéseket lézerrel. o CD  8-12 cm átmérőjű - 150 MB

o DVD       



dvd-n sűrűbb az adat (vékonyabb lézerrel írják) több réteg van olyan amelyiknek lehet mindkét odalára írni a boltokban 4,7 GB-st (egy oldalú, egy rétegű), 8 gigás 2 rétegű, egy oldalú), van ezeknél nagyobb is (max 4-2, de azokat nem árulják boltokban, legújabb Blue Ray - ibolya színű lézer (vékonyabb) - sok réteg - kb 20GB – 200GB (33réteg) 8-12 cm átmérőjű - a kisebbet használják a videokamerákan

Hálózatok: • •

•

•

•

•

Hálózat: mikor több kép össze van kapcsolva. lehet őket csoportosítani kiterjedés szerint: o LAN –  Local Area Network  kicsi,  helyi jelleggel,  otthon, irodákban o MAN –  Metropolitan Area Network  városokban,  pl. helyi TV-k (Gödöllő TV, közintézmények összekötése) o WAN –  wide area network  pl. internet Okok: o közös erőforrás használat  winyó, nyomtató megosztása mással,  gyorsabb kommunikáció,  gyors adatátvitel,  csoportmunka. Hátrány: o biztonság, o vírusok terjedése, o ki kell építeni. Topológiák o Csillagkapcsolt, o Busz (Sin), o Gyűrű, o Hálós, o Vegyestopológia Hálózati eszközök: o Swich

 elosztja a router által szolgáltatott vonalat  bonyolultabb hálózatokban. o Router  lehet tűzfal  szabályozhatóak a sávszélességek  címfordító: a router tudja, hogy melyik géphez kell visszaadni az adatot  pl internetezéskor. o A tűzfalaknak 3 típusa van:  software-s  hardware-s  és a kettő kombinációja Internet szolgáltatásai • WWW, • E-mail, • FTP o nagymennyiségű fájlcsere), • Chat, • Usenet o fájlcserélők • telnet: o lehet látni a másik gépét, kezelni a kurzorát, o VNC • videokonferencia: o beszélgetés webkamerával • csatlakozási módszerek o kábeltv, o router – megosztja a hálózatot; ha kikapcsolom a szervert az egész nem működik, o analóg, o modem, o ADSL –  Asymetric Digital Subscriber Line  analóg, o ISDN –  Integrated Services Digital Network  digitális. Adatátviteli közegek: • UTP o modernebb – 10 Mbit, 100Mbit, 1GigaBit, ez o hálókártyától, meg zsinórtól is függ. o Bármilyen hosszú lehet, csak gyengül a sebesség, 100 m után romlik • Coax kábel o kábeltv • Wireless

o kb. 400 m a hatótáv o több szabvány o Pl: WiFi – Wireless Fidelity • Bluetooth o 10 m o kék fogú viking király, kapcsolat szerető • GSM • GPRS o csomag kapcsolt  csak akkor foglalom vonalat ha adat gyün  többen használhatják  csomagban benne van hogy kinek megy  minnél többen használják annál lassabb • UMTS o videótelefonálás, a (3G) UMTS-en alapul • Internet csomag kapcsolt Protokol • szabály rendszer • hálózati protokollok o azt adják meg hogy a hálózat hogy épül fel o egymásra rétegződnek  Minden réteg másért felelős Internet TCP-IP protokolt használ • ez két protokol valójában • Ip o csomagok címzése, hálózati protokol • TCP o szállításért felelős (megérkezett-e) o átviteli protokol Fizikai réteg • hálókártya összeállítja a küldendő adatokat • adatkapcsolati réteg Udp • tcp helyett lehet • független tcp-től • nincs az elveszett csomagról visszajelzés • port számokat használ IP-cím • 4X3 tag • első három szám kiosztva utolsó szabadon variálható (0-255) • Szerver vételnél megmondják hány júzeres o így döntheted el milyet veszel

Operenciás rendszer Kernel rész • ez a mag • program • Legnehezebb meg írni o majdnem gépi kódú programozás • hardware-rel ez érintkezik • közvetlen kezeli processzort • részei o Processzor kezelő o memória kezelő o megszakítás kezelő  bizonyos programoknál működik, hogy megállítja a programot ha meg mozdítom az egeret-prioritás Driverek: eszközvezérlők alapból nem a kernel része új eszköz telepítésénél azzá válik. . Api • Aplication Programing Interface • A programok a windows apijain keresztül nyúlnak a kernelhez • programozónak könnyebb kezelni a gépet mert egy magasabb szintű programozás o nem kell olyan bonyolult kifejezéseket használni. Shell • a skin-t indítja • grafikus –GUI- v. karakteres • biztosítja ember és gép közötti kapcsolatot • (*.dll a windowsos kiterjesztése) • A külön programok, a shell-t kihagyják • Utility különböző szerviz progi a oprendszerhez o Pl.: töredezettségmentesítés Egy felhasználós (dos) több felhasználós (XP) Egy feladatos –monotasking több feladatos –multitasking (Megosztja a proci időt, XP) OS

•

•

Unix o megbízható o nagy gépek, kis gépek o elterjedt HP UNIX o nincs rá játék o első vari 69-es

•

• • •

o 73-ban c-re vált Linux o egyetemista kezdte írni o nyíltforráskódú o disztribúciók o hasonlók a kerneleik o UNIX alapú OS/2 o nagygépes rendszer IBM- MVS o nagygép SUN-Solaris o bonyolult telepíteni

Fájlrendszerek: • Először windows-on FAT (file allocation table) o 16-32 bites címzés o 8 karakter o FAT32 • Most NTFS (windows nt fájl) o enged ékezetet o 256 karakter o támogatja a tömörítést  os szinten tömörít  nem csak zippel o jogosultság kezelés, Linux • alapértelmezetten csak saját részre ment o külön kell mások számára láthatóvá tenni • EXT fájl rendszer o ugyan ez a unixon is Gép bekapcs • Rom: letölthető internetről újverzió BIOS • BIOS-t tartalmazza a ROM • BIOS-ban POST (Power On Self Test) ellenőrzi hardware eszközöket • aztán boot behozza oprendszert és átadja a vezérlést Plug & Play • oprendszerben driverek, fölismeri rádugott cuccot Archiválandó • ha lementem beállítom ezt, és utána megtudja nézni, hogy módosult –e • ha igen újra menti Állomány típusok • filenév.XXX • File: összetartozó adatok halmaza.

• Állomány társítás Elérési útvonal • Relatív: az épp aktuális mappából merre • abszolút: teljes elérési út

Tömörítés • Veszteségmentes: o eredeti vissszaállítható o huffmann kódolás  azonos nagy darabok ismétlődését keresi a fájlokban (bináris)  ha talál utal rá o Determinisztikus:  függvény képletét és értékkészletét tárolja  meghatározott logika kell hozzá o Differenciális:  a képnél a következő szín mennyivel tér el az előzőtől  még tömörebb, ha megbecsülik a színváltozást és az attól való eltérést tárolják o Futamhossz:  sorozatban hosszabb ugyan olyan számokból álló részt keres és megmondja mennyi van • Veszteséges o az adatok egy része elveszik o Jpeg  összemos o Mp3  levág o Asszi Zsoltbá az mpeg ilyen  változásokat tárolja • Tömörítő programok o Rar o zip o winzip o arj o tar • jól lehet tömöríteni: o Doc o bmp o xls o ppt • nem jól o exe o jpg Adatvádelem: • Archiválás o back up o lehet naponta, évente o A mentett adatot valahol teljesen máshol kell tárolni  Ne semmisülhessen meg egyszerre mindkettő •

Jó jelszóval védelem

o o o o o

nincs értelme hosszú nagybetű spec karakter szám

Vírusok • Vírusok többnyire rosszindulatú programok. • Reprodukálhatják magukat. • Fajták o futtatható állományokhoz kapcsolódnak  *.com, *.exe lehet a kiterjesztés o Makro vírusok:  általában Visual Basic  programok a microsoft excel, access, word; wordben fut a vírus  nem maga a szöveg az  ki lehet tiltani a beállításokban (eszközök – beállítások – biztonság – makróvédelem)  az egész gépet támadja o Boot vírusok  A BOOT-ba írja magát - a BOOT sector a vinyón van  azonnal a bootolásnál bejön o E-mail vírusok  tovább küldhetik magukat a címtárban szereplő címekre Más kártevők • Férgek o hálóban terjed o kihasználják oprendszer biztonsági réseit • Trójai o hordozó programra szükség o nincs szaporítás o ha lemásolom az eredeti cd-t a másolaton életbe lép a vírus • Kém programok: o adatot gyűjtenek o keres bizonyos dolgokra o majd elküdik egy másik gépre ahol gyűjtik az adatot Védekezés • no net • biztonsági frissitések • vírusirtó program rendszeres frissítés

Dokumentumok: • nyomtatott: o általában szöveg o szépirodalmi művek, o ismeretközlő művek, o segéd könyvek o Időszaki kiadvány:  Újság  Folyóirat o Aprónyomtatvány:  Plakát,  képeslap,  műsorfüzet,  étlap o Kézirat:  lehet nyomtatott,  nem széleskörű terjesztés,  változhat  nem nyomtatott:  általában megjelenítő eszköz kell • nem nyomtatott: o hang, o mozgókép o Ha lehet benne keresni könnyíti használatot Gyűjtés: • szempont alapján • Minden könyvtárnak gyűjtőkör: o milyen témakör, mennyi elő ismeret kell o Szépirodalmi, szórakoztató irodalomban különbség o Gyűjtőkör függ látogatóktól Nemzeti könyvtár: • országonként egy (Széchényi könyvtár) • kötelespéldány (kiadónak muszáj küldeni bizonyos mennyiséget leadni) • mindent gyűjt a hazai kiadványokból • minden könyvet magyar nyelven • magyarországról szóló (hungarica) • történelem fontos személyeitől gyűjti a kéziratokat • hozzá férhető a katalógus bár mely könyvtárban • végzi a könyvtárak igazgatását Közműv könyvtár: • sok, • megyei, városi, községi; • hálózatban is lehetnek o könyvtárközi kölcsönzés,

•

minden érdeklődési körű ember talál kedvére valót, o szórakoztató, o tudományos, o hobby

Szakkönyvtár: • egy területre koncentrál, o minnél teljesebb, • látogatókör o szakember, tudós, egyetemista, • előismeret kell, • példájul: pedagógiai Felsőoktatási könyvtár: • intézményhez csatlakozik • specializáltan intézményhez gyűjt • látogatókör előzőhez hasonló Iskolai: • tankönyv, • segédkönyv, • tanulás, • kiselőadás, • elláthat közműv szerepet Rendezett tárolás: • szabadpolc • Raktár • Mindegyik könyvtárban mindkettő, • arány változik • Szépirodalom: o szerző nevének betűrendjében, o cutterszám  nevek szerint hányadik, a betűn belül betűrendbe teszik megint o ha nem megállapítható szerző cím szerint, o antológia (gyűjtemény) cím szerint • Ismeretközlők: o ETO szerint o aztán cutter  szerző szerint sorba o terjed a szabad téma csoportok kialakítása  Pl.: lehet tenger: kalóz regény, földrajz, útleírás- szabad asszociáció • Hogy találom meg? o katalógus cédula:  képviseli könyvet  lelőhely  bibliográfiai leírás

ETO: • minden témát bejelöl • egész világon • tíz osztály o 0-9  ezeket tovább osztja 10 részre o 4-es üres • általában hat számjegy mélységig • kell előismeret o ahol eto ott kiírják polcra van könyv ami leírja • szg miatt kezd vissza szorulni • könyvtárosok szeretik • egy könyvnek lehet több etoszáma felölelt témák miatt Rendszó: • az a szó amit kiemelnek a bibliográfiai leírásból piros aláhúzással, • eszerint teszik be a katalógusba, • két szerzőnél egyszer egyik, aztá másik Utaló cédula: • ha több névalak, rokon értelmű névalak átirányít a katalógusban lévőre Bibliográfiai leírás: • könyv egy adott kiadására vonatkozik o szerző:  lehet előadó  rendező  kialakulóban o Cím:  az számít ami belső címlapon van,  kiadó neve, éve, Katalóguscédula: • megjelenés • illusztrált-e • színes-e • méret Bibliográfia helye: • azok a könyvek amikre a könyv hivatkozik ISBN: • International Standard Book Numbering • kiadás egyértelmű azonosítója • 10 jegy o nagy ország rövid o kis ország hosszú o belefér tíz jegybe

o utolsó ellenörző szám új kiadás új isbn vonalkód tetejére isbn

• • ISSN: • International Standard Serial Number • folyóiratokat azonosítja egyértelműen Katalógusok: • Betűrendes o Szerző szerint o cím szerint o kereszt/ szótár (lehet mindkettő) • Szak katalógus o eto szerint o tárgyszó szerint • Sorozati o egy könyvsorozat szerint betűrendben • Szg-s o minden szerint lehet keresni  kiadás éve  isbn  cím  kulcsszó (ha ccsak egy szót tok címbő)  hatalmas előny: kivették –e, ha igen meddig Megtudható infók katalógusból: • megvan –e • szerzőnek mely könyvei • státusz • milyen szerzőktől könyvek könyvtárban • kiadás év szerint (pl: legfrissebb könyvek) • Hátrányok: o cédulásnál ha nincs a helyén o szg-nél ha lefagy o szg-re időben visszafele feldolgozás Bibliográfia: • könyvleírás • sokféle: • mit tartalmaz, ált: mindent begyűjt, szak, repertórium: • Feltárási mélység: o analitikus o ajánló (kiknek való, cél: megtalálja ami neki kell) • Találási helye: • önálló külön kiadott • rejtett: könyv hátuljában • Időviszonyok: o retrospektív:

 időben tölünk távolodva megadja a régebben kiadottakat o kurrens:  csak mostani Referáló folyóirat: • milyen új könyvek, kinek jelentek meg o 1-1,5 hónap mire megjelenik • Hozzáférhetővé tétel: o helyi olvasás o kölcsönzés o könyvtárközi kölcsönzés o másolat készítés o küldés Informatika a könyvtárban: • interneten általában katalógus • minimum cím, nyitva tartás Digit könyvtár: • mű kinn az oldalon • letölt/elolvas • copyright miatt olvashatatlan ménőség kerül fel

1.) b. INTERNETES TECHNOLÓGIÁK: BETÁRCSÁZÓS, ISDN DIGITÁLIS, KÉTCSATORNÁS, Adsl: telefonvonal, feltöltés lassabb mint a letöltés, 1-2 Mbit/sec SDSL: szimetrikus KÁBEL TV: otthoni netezésre Telefon, áram, TV otthon Cégeknél: optikai kábel, drága, gyors, külön kábel, hosszú lehet Vezeték nélküli hálózatok terjednek mobilok óta, WLAN, Access Point nevű eszköz adja a jeleket rádióhullámként Telefonoknál: Gsm techn (drága, lassú, nehézkes). Után GPRS (kicsit gyorsabb, még mindig nehézkes, lehetett szg-re kötni) után UMTS (3G) Csomag kapcsolt, vonal kapcsolt Internetes telefonálás 1.) c. Szerzői jogi (copyright) véd mindent szoftvereket, hozzájuk tartotzó doksit, másolás miatt elítélhető, szoftver fajták (pénzes) BSA Biztonsági másolat, eladni lehet, bérelni nem, licence nélkül nem lehet több gépre feltelepíteni Adatvédelmi törvény ki gyűjthet, kezelhet, ki használja, mit kérhet, nem mindenkinek kell megadnom adataimat Etikai ismeretek: nem adom ki más emil címét 2.) a. fejlődés prezentáció, Neumann elv IC (integrált áramkör) 3.) a. Végig a különbségek, aztán egy példa (kép) 4.) Alaplapot megmutogatni 5.) Billentyűzet: nyelvi sajátosság, billentyűzet kiosztás, 6.) beállítások a monitornál (felbontás, frissítés 7.) Flash memória is, zip drive, streamer 8.) Internetfejlődés, modem, router, switch, lerajzolni, hálozatot, TCP-IP, POP3, Smtp DHCP- dinamikus IP-cím Router leosztja a sáv szélességet, lehet tűzfal, tudhat DHCP-t Switch csak eloszt HUB: Midenkinek elküldi a bejövő adatot (amelyiknek nem kell az eldobja)