Segdanyag.pdf

TANULÁSI KORLÁTOK: A gyenge teljesítmény a súlyosság szempontjából a következőképpen csoportosítható: SNI a

Ki állapítja meg?

Hány főnek Ki láthatja el? számít? A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSÁNAK MEGFELELŐ

mozgás fogy látás fogy hallás fogy beszéd fogy

országos szakértői bizottság

3-nak

országos szakértői bizottság; megyei vagy városi bizottság is megegyezés szerint fővárosi; megyei; városi bizottság,

2-nek

középsúlyos értelmi fogy.

fővárosi; megyei; városi bizottság,

3-nek

enyhe ment. retardatio BNO F 70

fővárosi; megyei; városi bizottság,

2-nek

autista

3-nak

   

GYÓGYPEDAGÓGUS Szomatopedagógus Tiflopedagógus szurdopedagógus logopédus

 oligofrénpedagógus  tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógyped.  értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos  pszichopedagógus + autizmus specifikus képzettség  oligofrénpedagógus  értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus  oligofrénpedagógus  tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus  logopédus  pszichopedagógus  oligofrénpedagógus  tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógyped.

fővárosi; megyei; 2-nek a megismerő funkciók  városi bizottság, vagy a viselkedés  fejlődésének organikus  okra visszavezethető tartós  és súlyos rendellenessége: F 81.0 Dyslexia F 81.1 Dysgraphia F 81.2 Dyscalculia F 81.3 Iskolai képességek kevert zavara F 83 Kevert specifikus fejlődési zavarok F 81.9 Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettség F 90.0 Aktivitás és figyelem zavara REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT A TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN KAPJA AZ ELLÁTÁST KIJELÖLT INTÉZMÉNY VAN

FELÜLVIZSGÁLATOT A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VÉGZI SNI b Ki állapítja meg? Hány főnek Ki láthatja el? számít? fővárosi; megyei; 2-nek a megismerő funkciók  városi bizottság, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS vagy a viselkedés  fejlődésének organikus  VAGY okra vissza nem vezethető  GYÓGYPEDAGÓGUS tartós és súlyos  rendellenessége F 81.0 Dyslexia F 81.1 Dysgraphia F 81.2 Dyscalculia F 81.3 Iskolai képességek kevert zavara F 83 Kevert specifikus fejlődési zavarok F 81.9 Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettség F 90.0 Aktivitás és figyelem zavara FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT A TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN KAPJA AZ ELLÁTÁST AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE SZERVEZI MEG AZ ELLÁTÁST A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SEGÍTI AZ ELLÁTÁST: esetmegbeszélés, konzultáció, segítségnyújtás a fejlesztési terv kidolgozásában, speciális részellátás biztosítása KIJELÖLT INTÉZMÉNY VAN FELÜLVIZSGÁLATOT A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VÉGZI

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásához szükséges nyomtatvány:  Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap – külív  Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap – betétív  Forgalmi napló

Tü. 356 Tü. 357

NEM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség      

Ki állapítja meg?

Hány főnek Ki láthatja el? számít?

fővárosi; megyei; 2-nek magatartási nehézség városi bizottság, beilleszkedési nehézség FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS nevelési tanácsadó olvasási nehézség VAGY írás-helyesírás nehézség számolási nehézség GYÓGYPEDAGÓGUS részképességek területén megmutatkozó nehézség FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT A TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN/A NEVELÉSI TANÁCSADÓBAN KAPJA AZ ELLÁTÁST KIJELÖLT INTÉZMÉNY NINCS FELÜLVIZSGÁLATOT A NEVELÉSI TANÁCSADÓ VÉGZI NINCS BNO KÓD

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók ellátásához szükséges nyomtatványok:  Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló Tü. 353  Betétlap az Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló nyomtatványhoz Tü. 354  Forgalmi napló Általános tanulási gyengeség –

Ki állapítja meg

Hány főnek Ki láthatja el? számít? 1-nek óvodapedagógus; tanító; tanár; szaktanár

fővárosi; megyei; városi bizottság, nevelési tanácsadó KORREPETÁLÁS, EGYÉNI DIFFERENCIÁLÁS NEM JOGOSULT FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA NINCS FELÜLVIZSGÁLAT

A fejlesztő pedagógus lehet (alapdiplomája alapján) óvodapedagógus, tanító, ha fejlesztőpedagógusképzésen részt vett. A jelenlegi gyakorlat szerint másoddiplomás képzés keretében szerezhető fejlesztőpedagógus diploma. A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre ezek alapján a következő: elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén;

diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki; a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez köteles irányítani tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi; a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős. Nem kompetens szakember a fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében, hiszen ez a gyógypedagógia kompetenciája. A fogyatékosságok felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása viszont a fejlesztő pedagógus feladata. Amennyiben a fejlesztő pedagógus integrált oktatásban vesz részt, azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógussal szoros együttműködésben teheti. A közoktatási törvényben meghatározott – a fogyatékos tanulók fejlesztése érdekében biztosított – habilitációs és rehabilitációs órákat nem vezetheti. A fejlesztőpedagógus fontos munkája az egyénre szabott fejlesztés módszertani megoldása: amely abból indul ki, hogy minden gyermeket/ diákot képességeinek megfelelően kell terhelni a testi, az érzelmi és szociális színterek bevonásával a fejlesztésnek az adott gyermek/ diák problémájának okaihoz kell illeszkedjék a képességek (motoros, percepciós, kognitív) és a személyiség ( érzelem, motiváció, szociális) szintjén a fejlesztést a gyermek / diák megismerésével célszerű kezdeni, mely magába foglalja a környezeti tényezőket, jellegzetességeket, a személyiségének jellemzőit, képességeit, végül az ismereteit munkája megsegítésére a fejlesztésekhez egyénre szabott fejlesztési tervet készít Egyéni fejlesztési terv: ez a terv függ a gyermek/ diák életkorától, valamint az őt ellátó intézmény szemléletétől, együttműködésétől. A fejlesztés megadja a fejlesztendő területeket, majd a területeket lebontja feladatokra, így segítheti, hogy az beépülhessen a tananyagba is. Minden képességterülethez feladattípusokat gyűjt, választ a fejlesztőpedagógus. A képességterületeken belül különböző nehézségi szinteket alakít ki, ehhez igazítja a feladatok sorrendjét. Az adott gyermek/ diák fejlettségéhez igazítja a feladattípusokat. Ezekkel a feladatokkal segíti elő a feladatok beépülését a tantárgyakba. Kiemelt szerepet kell kapjon: intézményeknél, szervezeti kereteken belül a feladatokat össze kell hangolni, egymásra kell építeni! A fejlesztés nemcsak a fejlesztőpedagógus feladata! Az osztályfőnök feladata: koordinátor egy-egy diák fejlesztésében, összekötő a szaktanárok között, részt vesz az egyéni fejlesztési terv összeállításába ( pl. az ismeretátadás fázisait segítheti meg). Szaktanárok: a fejlesztési feladatokat beépíti a foglalkozásokba, tanórai gyakorlásokba. Differenciáltan foglalkozik a tanulóval. Intézményvezetők: a differenciált foglalkozásnak, óravezetésnek az irányító, ellenőrző feladata tartozhat hozzá. Minden színtér közös célja: a diák motivációs bázisának kialakítása, célok, jövőkép megerősítése. A fejlesztőpedagógus tevékenységi köre:/ a FEPA a Fejlesztő Pedagógusok Szakmai Egyesületének állásfoglalása alapján/ - végezzen csoportos és egyéni megfigyelést a gyermek természetes közegében - definiálja a szociális és értelmi fejlődést - a lemaradás helyét és mértékét azonosítsa be - tervezze meg az adekvát fejlesztő eljárásokat (prevenció, korrekció, egyéni, vagy kiscsoportos keretekben) - szervezze meg a fejlesztő eljárások alkalmazásához a személyi és tárgyi feltételeket (gyakoriság, hely, időpont, időtartam) - végezzen kontrollvizsgálatokat a fejlesztő hatás eredményességének bemérésére - konzultáljon a gyermek pedagógusaival, az intézményben dolgozó gyermekvédelmi felelőssel, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel - kompetenciai határait meghaladó problémák esetében speciális szakembertől kérjen segítséget

Törvényi szabályozások:  2/2005. (III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI­) tanulók óvodai és  iskolai oktatásának irányelve  1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról  11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési­oktatási intézmények működéséről  14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról  20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről  11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletből felhívjuk a figyelmet a következőkre: 4. számú melléklet: A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások: e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. Fontos információk az első vizsgálatról  Az ötödik életévüket 2004. szeptember 1­je után betöltő gyermekek esetében a 14/1994­es MKM  rendelet 5. számú mellékletét képező orvosi adatlapot a vizsgálati kérelemhez mellékelni kell.  Hetedik évfolyamtól a vizsgálati kérelemhez csatolni kell azt iskola igazgatójának hozzájárulását a  vizsgálat elvégzéséhez, az osztályfőnök és a szaktanár pedagógiai jellemzését a tanulóról.  Ezeknek a dokumentumoknak a hiányában a vizsgálatokat nem áll módunkban elvégezni. Ajánlott irodalom  Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált neveléseoktatása. In: Illyés S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek BGGYTF,  Csányi Yvonne (szerk.) (2001): Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése és oktatása (Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak). ELTE GYFK, Budapest  Gaál Éva (2000): A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek BGGYTF, Budapest,  Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás  Englbrecht A, Weigert H (1996.) : Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? Avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! BGGYTF, Budapest  Horváth Attila: Kooperatív technikák, hatékonyság a nevelésben  Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése BGGYTF, Budapest  Tóth László: Az olvasás pszichológiája  Dr. Tóth László: Pszichológia a tanításban Pedellus Tankönyvkiadó Debrecen  Martonné Tamás Márta (szerk.) Fejlesztő pedagógia ELTE Eötvös Kiadó Budapest Weboldalak: http://demoszthenesz.hu/cikkek/integraltnevbev http://keszsegfejlesztes.lap.hu/ http://fogyatekos.lap.hu/ http://www.fgyk.hu/ http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kulcskeres&kat=reszletes http://gyogypedagogia.lap.hu/ http://fejlesztok.hu/

Összeállította: Nádudvariné Papp Irén gyógypedagógus

Tóthné Kocsis Edit gyógypedagógus