Kiegyensulyozatlan Nemi Reprezentacio A Magyar Sajtoban - Safrany Reka

Egyensúlytalan nemi reprezentáció a magyar napi sajtóban A ‘Global Media Monitoring Project 2005’ eredményei Sáfrány Réka, IgEN Egyesület 2005. május 31.

A GMMP Magyarországon • Jellegében és motivációját tekintve más, mint a Magyarországon korábban készített nemi szempontú médiaelemzések • Kvantitatív és kvalitatív módszerrel zajlott a kutatás a hírek szereplőinek neme, szerepei és a híradás nemi szempontú érzékenysége megállapítására • Egységes elemzési eszközök segítették, hogy összehasonlítható eredmények szülessenek világszerte

A kutatási módszerről Kódolás • Az újságíró és a hír szereplőinek neme • A híralany foglalkozása és szerepe • Kora, családi állapota • Áldozati vagy túlélő szerep • Közvetlen idézet és kép

Elemzés • A híradás címe • A hírek forrásai • Nyelvhasználat • Képi megjelenítés • A híradásban megjelenő nézőpont • Elhelyezkedés

Médiamegfigyelő nap: 2005. február 16.

Választott médiatermékek Rádióadók: • Kossuth Rádió – állami rádióadó rendszeres hírekkel • Rádió Café – kereskedelmi rádióadó sok zenével TV csatornák: • Duna TV – külföldön, „határon túl” is nézhető közszolgálati tévéadó • TV2 – magas nézettségű kereskedelmi adó Országos napilapok: • Blikk – a legmagasabb példányszámú bulvárlap • Magyar Hírlap – liberális jellegű napilap • Magyar Nemzet – konzervatív jellegű napilap • Napi Gazdaság – gazdasági napilap • Nemzeti Sport – nagy példányszámú sportújság • Népszabadság – nagy példányszámú baloldali jellegű napilap • Népszava – baloldali jellegű napilap

Médiatermékek népszerűsége* Rádióadók: • Kossuth Rádió 7–9 % reggel, 9–11% délben, 2–3 % este** • Rádió Café N/A TV adók: • Duna TV – népszerűbb a határon túli magyarok körében • TV2 – N/A Napilapok: • Blikk 255.120 • Magyar Hírlap N/A • Magyar Nemzet 75.760 • Napi Gazdaság N/A • Nemzeti Sport 86.551 • Népszabadság 163.456 • Népszava 27.270 * MATESZ 2004 negyedik negyedévi adatai alapján ** “A magyar rádiózás elmúlt 15 éve” Agárdi Péter, Médiakutató, 2004.

Nemek közötti egyensúlytalanság számokban 122 elemzett hír: • 72 újságcikk • 20 rádiós híradás • 30 tévés híradás

A hírek szereplőinek neme: 21 nő (10,2 %) 185 férfi (89,8 %) Újságírók neme: 34 nő (53 %) 30 férfi (47 %)

A kvalitatív elemzés eredménye “Judy Nerónak életében csak egy szerelme volt” (Blikk) – Egyértelműen sztereotip cikk “Az MSZP az új politikáról” (Népszava) – A sztereotípiákat megkérdőjelező cikk “Megtartanák a kopogtatócédulát” (Népszava) – Kihagyott lehetőség

Egy kevésbé (?) klisészerű híradás „A nem potenciális vendég a jövő? Szemérmes, de nagy üzlet a férfigyógyászat ” (Népszabadság) A cikk gondolatmenete: • A férfiak jobban szégyellik szexuális jellegű problémáikat, mint a nők • A férfiakat luxusszállókban lehet rávenni arra, hogy elmenjenek szűrővizsgálatra, mely potenciálisan jó üzlet A férfiakról kialakult sztereotípiákat erősíti A nők kezelési igényei nem kapnak figyelmet

Az egyensúlytalanság főbb mintái • Minden fajta médiában a férfiak többféle szerepben jelennek meg, mint a nők • Az újságírók között körülbelül azonos számban voltak nők és férfiak, ám a nők nézőpontját többnyire figyelmen kívül hagyják, az újságíró nők is szinte kizárólag férfi szemszögből tudósítanak • A politikusnőkön kívül a nők legjellemzőbben magánemberként szerepelnek a hírekben, és ritkán jelennek meg a szakértő szerepében • A hírekben túlnyomórészt férfi közéleti személyiségek – uralkodók és politikusok, fontos közintézmények vezetői, befolyásos pénzügyi vezetők és vállalkozók, sportolók és sportmenedzserek – szerepelnek • A bulvárlapokban az átlagnál több nő jelenik meg, ott azonban hangsúlyosan szexuális vagy általában sztereotip szerepekben • A sport napilapban a férfi szereplők dominálnak (92%), hiányoznak a sportolónőkről szóló hirek és interjúk

Az elemzés tanulságai • A férfi politikusok és más közéleti személyiségek közötti csatározások jutnak legtöbb médiafigyelemhez • A nők médiában tapasztalható alulreprezentáltsága összefügg azzal, hogy a politikában is csak kis számban vesznek részt • A nemek közötti egyenlőség társadalmi megoldatlansága tükröződik a hírekben és a média előállítási folyamatában • Ritka a szociális problémák iránti érzékenység és nem jellemző a „politikailag korrekt”, nemi szempontból objektív írásmód • A minőségi lapokban is tapasztalható a nők szexualizált megjelenítése

Amit tehetünk A nemi szempontból objektívebb és igazságosabb médiaábrázoláshoz változásra van szükség – oktatás, lobbizás és figyelemfelhívó tevékenység segítségével. Egyesületünk tervezi a médiamegfigyelés kiterjesztését és diákok részére oktatási, illetve újságírók számára képzési program kidolgozását. Email: [email protected] [email protected]