Dia Modell Leirasa 2005

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szakmai programja A DIA modell bemutatása Tartalom: Bevezeto

2 Szerkesztette:

A magyar iskolarendszer helyzetértékelése az állampolgári nevelés oldaláról

2

Szabó Eszter (DIA)

Oktatási és tanulási formák és a DIA csoportok helye ezen belül

3

és

A DIA modell alapja a tapasztalati tanulás

4

A tapasztalati tanulás a DIA csoportmuködésben

4

A DIA modell alkalmazásának célja

5

Hayo de Vries (DIA) Külön köszönet Galambos Ritának, Vágvölgyi Gusztávnak, Nagy Évának, Vincze Andrásnak, és a Synergy Group International-nek (www.oldevechte.nl) értékes javaslataikért.

Budapest, február 2005

Szociális és életviteli kompetenciák (Life skills)

5

Kulcsszereplok a DIA csoportmuködésben

6

A koordinátor szerepe

6

A fiatalok szerepe

7

A DIA csoportok jellegzetességei és néhány csoport rövid bemutatása

7

Copyright © Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Minden jog fenntartva! www.i-dia.org – [email protected] Budapest, 1063 Kmety György utca 15, 1.em.2. Telefon: +36 (1) 354 1191, Fax: +36 (1) 354 1192

1

generációk felelos állampolgárrá nevelésében. Ennek ellenére a rendszerváltozást követo 13 évben, az oktatásban nem jelent meg hangsúlyosan ez a terület. Az oktatási intézmények elsosorban az ismeretek/tudományterületek egymástól elszigetelt területeit fejlesztik, és kevéssé koncentrálnak arra, hogy mind a tartalom, mind a tanulási/tanítási módszerek tekintetében központi szereplokké váljanak.

A DIA célja az, hogy a mai fiatalok a változó társadalom olyan teljes jogú tagjaivá váljanak, akik akarnak, mernek és tudnak változtatni saját és közösségük életén.

Több kutatás számolt be arról, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó, vagy az elocsatlakozás fázisában lévo országokban a fiatalok nincsenek tudatában állampolgári jogaiknak, felelosségüknek, továbbá egyre kevesebb érdeklodést mutatnak a közügyek iránt, ami kiszolgáltatottabbá teszi oket mind a politikában, mind a médiában megjeleno manipulációval szemben.

Terminológia Állampolgári nevelés, felelos állampolgár, önkéntesség, ökéntes tevékenység, öntevékenység, projekt, közösség, társadalom, közösségi igények, szociális és életviteli kompetenciák, tapasztalati tanulás, nem formális tanulás.

Az elmúlt években világossá vált az is, hogy a fiatal generációk érdektelenségének és apátiájának oka – sok egyéb ok mellett, amik további kutatások témáját kell, hogy képezzék –, az állampolgári nevelés és a diákközpontú oktatás elégtelen súlya mind a közép- mind a felsooktatásban.

Bevezeto Az alábbi tanulmányban szeretnénk bemutatni a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szakmai tevékenységét, bemutatva röviden eloször azt az iskolai környezetet, amelyben a fiatalok nem jutnak megfelelo mértékben saját-, öntevékenységen alapuló élményhez. Majd részletesen kifejtjük a DIA által megalkotott DIA modell lényegi (pedagógiai) jellegzetességeit, továbbá összegezzük röviden az elmúlt évek tapasztalatait a DIA csoportok muködése szempontjából. Tesszük mindezt azzal a céllal, hogy a jövoben csatlakozni kívánó csoportok és koordinátoraik illetve minden érdeklodo betekintést nyerjen a DIA csoport mibenlétérol és a DIA modell lényegérol.

A mai közoktatásban az állampolgári nevelés alapját jelento szociális és életviteli készségek fejlesztése (kommunikáció, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, stb) kevéssé vagy egyáltalán nincsen reflektorfényben. Az iskola belvilágára sokkal jellemzobb az individualizáció és a rivalizálás, de háttérbe szorul a közös gondolkodás, a csapatmunka és a közösségi értékek tevékenységen keresztüli megélése. Fontos lenne, hogy az iskolai feladatok, élmények vonatkozásában az együttmuködés és a versengés egyensúlyban legyen. (Fülöp M. 2001)

A magyar iskolarendszer helyzetértékelése az állampolgári nevelés szempontjából

Wizner Balázs: Az önkéntes segítés elomozdításának lehetosége a magyar középiskolások körében c. kutatása 2000-2001: (Elérheto a DIA könyvtárában)

Meggyozodésünk szerint a középiskoláknak és az egyetemeknek fontos szerepe lenne a demokratikus társadalomban felnövekvo

“ Amire szüksége van [a fiatalnak a jelenlegi iskolarendszerben], az sokkal inkább a megfelelés, az alkalmazkodás, a fegyelem,

2

vagyis az iskola tekintélyének abszolút elfogadása. Ezek azonban a demokratikus jogok gyakorlásához és a kreatív munkavégzéshez csak korlátozottan szükségesek. Az önállóan véleményt formáló és cselekvo – kompetens – személyiség a jelenlegi iskola számára kényelmetlen, nehezen kezelheto.” (11. oldal)

Formális tanulás (formal learning) alatt azt a tevékenységet értjük, amelyben az életkor szerinti hierarchiába rendezett tanulócsoportok, erre feljogosított és kiképzett oktatók irányítása alatt tanulnak, a képzés célja, tartalma, idopontja, helyszíne és módja részletesen szabályozott. A formális tanulás általában valamilyen igazolás (diploma, záróvizsga, bizonyítvány) megszerzésével zárul.

“A hagyományos menetben folyó tanóra nem ad alkalmat a kooperáció elsajátítására, sot kifejezetten kooperációellenes, és az iskolának való megfelelésen túl kizárólag a diákok közötti versenyhelyzetbol adódó ösztönzo erore épít. Az iskolán belül a gyerek azt éli meg, hogy ugyan éveken át napi sok órában együtt van tanulótársaival, ám valójában semmi közös dolguk, céljuk nincs. A tanulás mindenkinek a privát ügye, iskolatársai ebben nem hogy nem segítik, de adott esetben gátolhatják is, vagy versenytársai lehetnek. Az együttmuködés képességének hiánya pedig késobb a munkahelyen vagy bármilyen társas tevékenységben komolyan gátolhatja az együttmuködés hatékonyságát.” (12. oldal)

A nem formális tanulás (non-formal learning) körébe sorolhatók azok a foglalkozásszeruen képzést folytatók által irányított, az iskolarendszeru képzésen kívül szervezett különféle tanfolyamok, szemináriumok, vagy hasonló keretek között szervezodo tevékenységek, amelyeknek célja ismeretek átadása, a képességek ill. a személyiség fejlesztése. A formális és a nemformális képzésre egyaránt jellemzo a szervezettség és irányítottság. Általában „rejtettebb” mint a formális tanulás, már csak azért is, mivel rendszerint nem kíséri írásos elismerés (diploma, záróvizsga, bizonyítvány). Az informális tanulásra (informal learning) az jellemzo, hogy nem rendszerszeru, strukturálatlan, az egyének kulturális szolgáltatások igénybevétele, társadalmi intézményekben végzett tevékenység, politikai aktivitás illetve a média hatásai következtében jutnak új ismeretekhez, illetve sajátítanak el új, a munkavégzés szempontjából is releváns viselkedési elemeket – sokszor nem is tudatosítva e tanulási folyamat eredményeit. Az informális tanulás a tanulás leginkább rejtozködo, ám ennek ellenére nagyon fontos formája.

Oktatási és tanulási formák és a DIA csoportok helye ezen belül Meggyozodésünk szerint az iskolának a demokratikus alapértékek megismertetésére és tudatosítására, többek között a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztésére kellene törekednie. A kompetenciák, készségek fejlesztésére nem elsosorban a hagyományos órakeret, hanem inkább a foglalkozásszeru, nem-formális tanulási, oktatási helyzetek alkalmasak. Ezek a foglalkozások alkalmassá teszik a fiatalokat ezen értékek élményszeru megélésére és elengedhetetlenek mind a tudatos állampolgári lét megéléséhez, mind a közjó fogalmának értelmezéséhez. Ezért most röviden tekintsük át az oktatás, tanulás különféle módozatait, hogy utána elhelyezhessük a DIA csoportokat muködésük alapján.

Intézményi szempontból jelenleg mind a formális oktatási intézményekben, mind a nem-formális oktatás színterein megjelennek a DIA csoportok. Középiskolákban, foiskolákon és egyetemeken ugyanúgy vannak csoportjaink, mint ifjúsági klubbokban, ifjúsági intézményeknél és muvelodési házakban. A DIA csoport befogadó intézménytol függetlenül, mindenhol nemformális és informális oktatási formában muködik, hiszen az önkéntes tevékenység informális tanulásnak számít, a csoportfoglalkozások, feldolgozóórák, amik pedig kísérik a

3

projektet, azok inkább a nem formális tanulás kategóriájába tartoznak.

a saját és mások cselekvéseinek a megfigyelésével az elsodleges reflexiók kialakulása, kialakítása.

A DIA modell alapja a tapasztalati tanulás

Feldolgozó óra: Havi egy találkozó keretében a helyi koordinátorok segítenek abban, hogy a fiatal önkéntesek munkájuk jelentoségét és a felmerülo szociális kérdéseket elemezzék, értékeljék. A találkozókon civil szervezetektol és cégektol meghívott vendégek is tarthatnak eloadásokat saját munkájukról és közösségi szerepükrol. Fontos szerepe ezeknek az összejöveteleknek, hogy a szociális és életviteli kompetenciákat, készségeket (kommunikáció, probléma megoldás, konfliktuskezelés, együttmuködési készség, stb., ld. késobbi táblázat) a saját tapasztalataik feldolgozásával fejlesszék a fiatalok. Ekkor történik meg a tapasztalatok és reflexiók alapján a tanulságok levonása, általánosítás (elméleti koncepciók létrehozása) és az új cselekvésbe (önkéntes munkába) való beépítése, tervezése, azaz az új helyzetben való kipróbálása.

A DIA modell a tapasztalati tanuláson alapszik, az elméletet David A. Kolb (1976; 1981; 1984) és munkatársa Roger Fry (Kolb and Fry 1975) írta le. Négy fázisból áll a modell és Kolb a híres, tapasztalati tanulási körmodelljében mutatta be elméletét: Konkrét tapasztalat

Új helyzetekben való kipróbálás

Megfigyelés és reflektálás

Új koncepció létrehozása

Feldolgozás

A tapasztalati tanulás a DIA csoportmuködésben

A fiatalok saját életbol hozott tapasztalatai

A DIA csoport egy védett mozgástér, amelyben a fiatalok közösségi önkéntes munkát végeznek, miközben a koordinátor segít a szerzett élmények feldolgozásában annak érdekében, hogy szociális és életviteli készségeik, önállóságuk és szociális érzékenységük fejlodjön.

Cselekvés/Tevékenység Kipróbálni a való életben: DIA projekt keretében, otthon, barátokkal, stb…

A DIA modellben két alapveto tevékenység követi a Kolb-féle modellt, a következoképpen: Önkéntes tevékenység: A fiatal önkéntesek a helyi igényekhez illeszkedo önkéntes programokat alakítanak ki, önállóan vagy a településükön lévo civil szervezetekkel közösen. Ekkor történik meg a konkrét tapasztalatok megszerzése (maga a cselekvés) és

4

A DIA csoport mindennapjaiban a feldolgozó óra mellett, rövid találkozókon beszélik meg a koordinátorok a fiatalokkal az aktuálisan felmerülo problémákat, technikai tudnivalókat. A koordinátor segíti a fiatalt az önkéntes munkában, ebben a tanulási folyamatban és a személyes fejlodésében.

attitudök, amelyek a mai világban egyre szükségesebbek a teljes értéku élethez. Mindegyiket rövid magyarázattal láttuk el.

1, Társadalmi felelosség érzése Képes felismerni a közösség számára hasznos dolgokat. A társadalmi jóra törekvés jellemzi. Felismerni helyét és szerepét (pl. egy közösségben) és az ezzel járó kötelességet ill. felelosséget vállalja. 2, Kommunikáció Különbözo helyzetekben, különbözo emberekkel is tud kommunikálni. Képes meghallgatni és megérteni a másikat. Képes a párbeszédre. Beszélgetés közben rá tud hangolódni a másikra. Sikerül a saját gondolatokat és érzéseket megértetni másokkal. Képes saját véleményt megfogalmazni. Konfliktuskezelés Megérti a másik nézopontját és a viselkedésének a hátterét. A konfliktus során képes érzelmeit kontrollálni. Felismeri a konfliktust. A konfliktus megoldására törekszik (nyitott). El tudja fogadni a másságot. Együttmuködés Pozitív érzelmi viszonya van az együttmuködéshez. Képes bevonni és inspirálni másokat. Nyitottság: képes befogadni és elfogadni valamit, ami nem feltétlenül illeszkedik, ahhoz, ahogy látja a helyzetet. Képes együtt dolgozni csoportban, egy közös cél érdekében. Össze tudja hangolni tevékenységét mások tevékenységével.

A koordinátor nemcsak technikai értelemben segít a programok szervezésében, hanem egész személyiségével példát nyújt a fiatalok számára. Ezért nagyon fontos hogy a koordinátor tudatában legyen annak, hogy milyen értékek vezérlik, mint koordinátort és mint embert, mik motiválják a cselekedeteit és milyen példát mutat a fiataloknak. Mit akar adni a fiataloknak, mint koordinátor, és mint ember. A DIA modell alkalmazásának célja A DIA csoportmuködésben résztvevo fiatalok készségei, beállítódásai az alábbi területeken fejlodhetnek: 1. Szociális érzékenység és társadalmi felelosség (másokkal való törodés és a tudatos állampolgári léthez szükséges szemlélet) 2. Szociális és életviteli kompetenciák (készségek a mindennapi életben és a munkaeropiacon való érvényesüléshez) 3. Vezetoi készségek (másokat inspirálni tevékenységre, élo példát szolgáltatni erre)

Kreatív gondolkodás Konkrét és újszeru ötletei vannak a munka során. Képes a tudását, tapasztalatit és az intuicióját együttesen használni a tervezésnél, ennek következtében képes meghaladni önmagát, felülemelkedni a szokásos megoldásokon. Kritikai gondolkodás

A DIA modell célja tehát, hogy többféle életviteli kompetenciát és társadalmi attitudöt is fejlesszen. Az alábbi táblázatban találhatóak azok az alapveto kompetenciák, készségek és

5

Felmerülnek benne kérdések az önkéntes munka során. Képes elemezni a saját és mások akcióit. Képes a tapasztalatai alapján értékelni a folyamatokat. Képes a jó és a rossz megoldások felismerésére ill. megkülönböztetésére. Döntéshozatal Képes dönteni. Képes felismerni, átlátni a csoportos döntési folyamatok struktúráját. Részt vesz a döntéshozatalban. Képes elfogadni a döntést, akkor is ha kisebbségben van. Felelosséget mer vállalni a döntéseiért. Érzelmi intelligencia A negatív érzelmeken úrrá tud lenni (düh, frusztráció). Érti a negatív érzelmek okát. Konstruktívan kezeli a csalódottságot és a hibákat.

A DIA csoportok kétféle szereploje: 1. A 14 – 25 közötti fiatalok csoportja 2. Koordinátorok (tanárok, ifjúsági munkások, szociális munkások, stb.) A koordinátor szerepe A koordinátor cselekvésre inspirálja a fiatalokat saját példáján keresztül. Ezt nevezzük személyes vezetésnek (leadership). A koordinátor a csoportjában elsosorban a feldolgozásra és a kompetenciák fejlesztésére figyel a DIA modellnek megfeleloen. A fiatalokon múlik elsosorban az önkéntes projekt megvalósulása. Természetesen a frissen alakult DIA csoportoknál a koordinátor segíthet az önkéntes projekt szervezésében, átvállalhat feladatokat a fiataloktól, de az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos feladatok elvégzésének a felelossége idovel, egyre inkább a fiatalok dolga kell, hogy legyen. A koordinátor a találkozókon és a feldolgozó órákon három különféle szerepkörben van jelen helyzettol függoen:

Empátia Együttérzo a társadalmilag hátrányos helyzetuek felé. Képes beleképzelni magát mások helyzetébe. Elfogadás Képes az önmaga és mások elfogadására. Felelosségvállalás Felelosséget vállal a cselekedeteiért. „Azt mondd, amit teszel, és azt tedd, amit mondasz”, hiteles. Önbizalom Felismeri meggyozodéseit és képes ezeket idoröl idore felülvizsgálni. A kudarc kerülése helyett a sikert keresi, azaz mer próbálkozni és hibázni. Saját korlátait megpróbálja legyozni. 3, Hiteles vezetés (Leadership) Képes személyes példán keresztül másokat cselekvésre inspirálni.

Kulcsszereplok a DIA csoportmuködésben

6

1. Mint tanár: tudást, információkat ad át 2. Mint csoport facilitátor: elosegíti, hogy az önkéntes csoport, képes legyen közösen tervezni, dönteni, segíti a konfliktusok kezelését, bátorítja a nyílt komunikációt, odafigyel a csoportfolyamatokra 3. Mint mentor: elosegíti

TANÁR

MENTOR

CSOPORT FACILITÁTOR

az egyéni és társas készségek fejlodését

A DIA csoportok jellegzetességei és néhány csoport rövid bemutatása

Ezeket a szerepeket és viselkedéseket helyzethez illoen lehet alkalmazni, váltogatni, de a cél, hogy egyrészt lehetoleg ezek a szerepek egyensúlyban legyenek, egyik se kerüljön túlsúlyba a másik szerep rovására, másrészt pedig a fiataloknak egyre nagyobb szerepük és felelosségük legyen a csoportban.

A DIA-nak az elmúlt öt évben sikerült elérnie, hogy az ország 30 pontján létrejöttek DIA csoportok és közel 700 fiatal vesz részt ezeknek a csoportoknak a munkájában. Ezt nevezzük a DIA hálózatának. A hálózatban lévo csoportok ugyanakkor nagyon eltéro háttérrel rendelkeznek, és nagyon eltéro programokat valósítanak meg. Mégis alapvetoen két nagy csoportot lehet megkülönböztetni a DIA szemszögébol. A csoportok egyik része már korábban is muködo ifjúsági csoport volt, akik valamilyen diák vagy ifjúsági tevékenységeket folytatnak, szervezetet vagy szervezodést alkotnak. A másik része a csoportoknak a DIA buzdítására kezdett bele valamilyen önkéntes tevékenységbe és a DIA modell alapján muködik, mint csoport.

A fiatalok szerepe A DIA csoportok fiataljai 14 és 25 év közöttiek. Bárki tagja lehet DIA csoportnak, nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. A fiatalok szerepe, hogy eloálljanak ötletekkel az önkéntes tevékenységre vonatkozóan, megszervezzék, lebonyolítsák és részt vegyenek benne. Alapvetoen kétfajta önkéntes tevékenységet különítünk el: o

Alkalomszeru, rövid-távú projektek: Ezek lehetnek egynapos rendezvények, fesztiválok, parktisztítások, demonstrációk, stb. Általában ezek a tevékenységek nem egy szervezeten keresztül zajlanak, anem a fiatalok önállóan szervezik ezeket.

o

Folyamatos önkéntes tevékenység: Ez a hagyományos értelemben vett önkéntes tevékenység. A fiatal önkéntes rendszeresen látogat egy non-profit szervezetet vagy intézményt. Általában gyerekkórházba, gyermekotthonba, menekülttáborba, állatkertbe járnak és segítenek az ottani munkában. A fiatalok rendszerint hoszabb ideig (évekig) járnak ezekbe az intézménykbe.

Az elso típusú csoport esetében a fiatalok öntevékenysége már meglévo tevékenységeket jelent, ami sok esetben kulturális, szociális környezetvédelmi programok szervezését, vagy egyéb diák és ifjúsági közösségi tevékenységet jelent. Azzal hogy belépnek a DIA hálózatába, vállalják azt, hogy kiegészítik a muködésüket a DIA modell alapján a feldolgozó órák gyakorlatával. A DIA modell gyakorlati megvalósításához az alapítvány segítséget nyújt az újonnan koordinátori szerepbe került tanároknak / ifjúsági munkásoknak / egyetemistáknak egyrészt úgy, hogy tapasztalatcserére alkalmat adó koordinátor napokat szervez, másrészt képzéseket tart a koordinátoroknak. Ezek a képzések elsosorban a csoportvezetoi és vezetoi készségekre koncentrálnak. A másik esetben a DIA segítségével jön létre a csoport. Ilyenkor az önkéntes tevékenység szervezése és a feldolgozó órák megtartása is, tehát az egész DIA csoportmuködés kialakítása a koordinátor felelossége. Sok segítséget igényel egy ilyen munka, kezdve a helyi lehetoségek feltérképezésétol egészen a feldolgozó órák lebonyolításáig. Ehhez a fent említett képzéseken túl regionális koordinátorok is segítségére vannak a helyi koordinátornak. A regionális koordinátorok olyan civil és ifjúsági

7

munka területén tapasztalatokkal rendelkezo segítok, akik a helyi koordinátorral készek együtt dolgozni akár a DIA csoport belsoakár külso életével kapcsolatban.

A csoport tevékenységét már az egyetem egyes oktatói is elismerték, különösen azok, akik bizonyos tárgyak kötelezo szakmai gyakorlataként elismerték a DÖG csoport önkéntes tevékenységét. A fiatalok az elmúlt évben már egyesületté alakultak, mert munkájuk folytatásához elengedhetetlennek tartják, hogy formális szervezetté alakuljanak.

Debreceni Önkéntesek Gárdája (DÖG) - az egyik legrégebbi csoport A DÖG a Debreceni Egyetem lelkes, foként szociálpolitikus hallgatóit tömöríto csoportja. A csoportot két hallgató koordinálja, akik közül az egyik, már középiskolás korában is tagja volt egy DIA csoportnak Miskolcon, ezért egyetemista korában saját maga hozta létre egy társával az egyetemista csoportot.

Szabó Lorinc Gimnázium DIA csoportja (Budapest) – az egyik legfrissebb csoport Az iskolában az elmúlt években is muködött DIA csoport, de 2004-ben újraszervezodött, mivel sokan a régi tagok közül leérettségiztek és elmentek az iskolából. A 2004-05-ös tanévben egy kis csapat célul tuzte ki, hogy elsoként – mivel nem tartják elég aktívnak a közösségi életet az iskolában - létrehoznak az iskolában egy klubhelyiséget, mivel ebben látták a közösségi élet fellendítésének lehetoségét. Ehhez pályázatot nyújtottak be az alapítványhoz. Ezzel a támogatással kezdik meg a klubhelyiség kialakítását, és terveik között szerepel, hogy az új helyen különféle programokat szervezzenek. Érdekes eloadókat szeretnének meghívni, teaházat, filmklubot üzemeltetni. Ok így fogalmaznak:

A debreceni menekülttáborban és két lakásotthonban (nevelo intézetek átalakítását megcélzó állami program, ahol 8-10 gyereket és a felnott neveloket kihelyezik lakásokba, ahol egyfajta szorosabb kötelékben élnek) tevékenykednek rendszeresen. A lakásotthonokban kulturális és sport programokat, vetélkedoket szerveznek a gyerekek számára. 2003-ban rajzkiállítást rendeztek az itt felnövo fiatalok munkáiból. A debreceni menekülttáborban pedig játszóházat szerveznek a gyermekek számára (foglalkozások, játékok, magyar nyelvu oktatás, az intézmény dolgozóinak segédkeznek).

"Nálunk nincs osztályközösség!" "Szörnyu, hogy mennyire nincs közös diákélet a suliban!" Egyre gyakrabban röpködnek ilyen és ehhez hasonló mondatok a suli diákjai között. De mi tudjuk, mi segíthet ezen a helyzeten!

A RÉS Egyesület „kidnet.hu” programjában is részt vesznek az önkéntesek. A 16 és 25 év közötti, levelezo, esti tagozaton tanuló fiatalokat korrepetálják.

Mint az iskola valamennyi tanulója tisztában van vele, a suli falai között muködik egy kicsi, ám annál lelkesebb DIA (Demokratikus Ifjúságért Alapítvány) önkéntes csoport, ahol a riasztó név ellenére csak jófej emberek vannak. Ok páran a fejükbe vették, hogy minden erofeszítésükkel fel fogják dobni az iskola általános hangulatát, úgy szünetekben, mint iskola után.

Minden héten megbeszéléseket tartanak, ahol megosztják egymással a tapasztalataikat, összevetik a gyakorlatot az elméleti tudásukkal, és csoport koordinátorai készségfejleszto foglalkozásokat tartanak.

8

A csoportot itt is két koordinátor vezeti. Egy iskolai és egy iskolán kívüli koordinátor. A találkozókon, megbeszéléseken folyamatosan megtervezik a szükséges teendoket, kiosztják a feladatokat, majd a következo alkalommal megbeszélik, értékelik a megvalósítást. Havi rendszerességgel készségfejleszto foglalkozásokat tartanak, ahol pl. a kreativitásfejleszto foglalkozást felhasználják arra, hogy a klubhelyiség belso dekorációját minél ötletesebben tudják megoldani, tehát összekapcsolják és összekötik a projektet és a foglalkozásokat.

Szakirodalom: Fülöp Márta 2001, A versengés, mint szociális képesség. In: Csapó Beno, Vidakovich Tibor (szerk.) Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó. Budapest. Gazsó Ferenc 2003, A rendszerváltozás generációs fogadtatása. In: Pesti Sándor, Szabó Máté (szerk.) "Jöjj el szabadság!": Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplõ kötet. Rejtjel. Budapest. Gazsó Tibor – Szabó Andrea 2002, Társadalmi közérzet, politikához való viszony. In: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László (szerk.) Ifjúság 2000. tanulmányok I. Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002 Kozma Tamás 2001, Pedagógiánk paradigmái. In: Csapó Beno, Vidakovich Tibor (szerk.) Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó. Budapest. Szabó Ildikó – Örkény Antal 1998, Tizenévesek állampolgári kultúrája. Minoritás könyvek, Budapest. Zsolnai Anikó 2001, Gyermekkori kötodések szerepe a szociális kompetencia fejlodésében. In: Csapó Beno, Vidakovich Tibor (szerk.) Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó. Budapest.

„Soha ne legyen kétséged afelol, hogy valóban képes-e megváltoztatni a világot egy kis csoport értelmes és elkötelezett ember, ugyanis, mindig is ok voltak azok, akik képesek voltak rá igazán.” (Margaret Mead)

9