A Statuszmegszerzes Az Eselyegyenlotlenseg

Szociológiai Szemle 2006/1, 93–102.

TÁJÉKOZÓDÁS ELÕRE A sátuszmegszerzés és az esély egyen lõt len ség komp lex meg kö ze lí té se KO LO SI Ta más TÁRKI H-1112 Budapest, Budaörsi út 45.; e-mail: [email protected]

Kö zel nyolc van éve je lent meg Pitirim Sorokin Tár sa dal mi és kul tu rá lis mo bi li tás címû köny ve (1927), amely sok te kin tet ben új irányt sza bott a tár sa da lom szer ke ze térõl való tu do má nyos gon dol ko dás nak. Alap té te le az volt, hogy egy tár sa dal mat el sõsorban nem az minõsít, hogy mekkorák a társadalmi egyenlõtlenségek, milyen a tár sa dal mi po zí ci ók el osz lá sa, ha nem, hogy mennyi re nyi tott, mennyi re van szár ma zásá tól füg get le nül a kü lön bö zõ em be rek nek esé lye arra, hogy bár me lyik po zí ci ót el fog lal has sák. Jól le het még to váb bi öt ven éven ke resz tül a vi lág ban az egyen lõ ség jel sza vá ra építet tek po li ti kai moz gal ma kat, har col tak meg for ra dal ma kat, eset leg öl tek em be re ket, ez zel még is egy új esz me szü le tett meg: a tel je sít ményt kor lá to zó, lé nye gé ben a fej l õ dést el le he tet le ní tõ egyen lõ ség esz me he lyé be az esély egyen lõ ség esz mé nye lé pett.

A TÁR SA DAL MI MO BI LI TÁS Új irány szü le tett a tár sa da lom ról való tu do má nyos gon dol ko dás ban is: a szár nya it bon to ga tó szo ci o ló gia köz pon ti té má já vá vált a tár sa dal mi mo bi li tás vizs gá la ta. A fi lozó fi ai és szép iro dal mi gon dol ko dás ban ko ráb ban több ször tematizálódott az a kér dés, hogy le het-e, és ha igen, mi ként le het ki lép ni a szü le tés ál tal meg ha tá ro zott tár sa dalmi kor lá tok ból. Ki sebb em pi ri kus ku ta tá sok már mér ni is igye kez tek a szü lõk hely ze té n ek ha tá sát a meg kér de zett tár sa dal mi po zí ci ó já ra, sõt makrostatisztikai esz kö zök kel a világon elsõként az 1930. évi magyar nép szám lá lás kér dez te az apa foglalkozását. A téma mód sze res tu do má nyos vizs gá la tá nak igé nye azon ban csak a negy ve nes évek végén, az öt ve nes évek ele jén fo gal ma zó dott meg, ami kor a fris sen szer ve zett Nem zet közi Szociológiai Társaság (International Sociological Association, ISA) társadalmi rétegzõdéssel foglalkozó kutatási bi zottságában kidolgozták a társadalmi mo bilitás vizs gá la tá nak alap ve tõ pa ra dig má it. Sok or szág ban igen sok adat fel vé tel szü le tett a tár sa dal mi mo bi li tás vizs gá la tá ra. A ku ta tók eze ket a vizs gá la to kat ma már a mobilitáskutatás há rom nem ze dé ké be so rol-

94

KOLOSI TAMÁS

ják. A ma gyar vizs gá la tok – el sõ sor ban Andorka Ru dolf te vé keny sé gé nek kö szön hetõen – 1963-tól 1992-ig tíz éves rendszerességgel a fenti ISA paradigma alapján készültek és jelentõs hozzájárulást jelentettek a nemzetközi kutatómunkához azzal, hogy egy úgy ne ve zett szo ci a lis ta or szág mo bi li tá si min tá it mu tat ták. Eb ben az öt v en év ben igen so kat fej lõ dött a ku ta tás mód szer ta na és esz köz tá ra, bo nyo lult ma te ma ti kai mo del lek szü let tek, és ta lán ép pen ez a ku ta tá si fo lya mat já rult hoz zá leg in kább, hogy a szo ci o ló gia esszéisztikus meg kö ze lí tés bõl(art) va ló ban tu do mánnyá (science) váljon. A rend kí vül gaz dag ku ta tá si te ma ti ka na gyon sok prob lé ma vizs gá la tá ra ki ter jedt. (Eze ket az új év szá zad ele jén ki vá ló an fog lal ta össze Michael Hout a ku ta tá si bi zott ság akkori elnöke, 2003) Elméleti szempontokból azonban két csomóponti probléma emel he tõ ki a ku ta tá sok ten ge ré bõl. Az egyik a tár sa da lom nyi tott sá ga, ame lyet már Sorokin is a társadalmak leg fon tosabb mi nõ sí tõ kri té ri u má nak tar tott. Az ISA pa ra dig ma meg al ko tói ezt úgy de fi ni álták, hogy ha ve szünk egy mo bi li tá si táb lát (ahol pél dá ul a so ro kat az apa fog lal ko zá s i cso port jai és az osz lo po kat a fiú fog lal ko zá si cso port jai je len tik), ak kor egy tár sa da lom an nál nyi tot tabb, ha mi nél töb ben van nak a táb lá zat fõ át ló ján kí vü li cel lák ban (te h át ahol az apa és a fiú fog lal ko zá si cso port ja el tér egy más tól) és mi nél ke ve seb ben a fõ átló mentén. Az elsõ nemzedék kutatásainak legfõbb tanulságát Lipset és Bendix (1959) ab ban fog lal ta össze, hogy a kü lön bö zõ nyu ga ti or szá gok ipa ri tár sa dal ma i ban a tár sa dal mi mo bi li tás ál ta lá nos min tá ja na gyon ha son ló. Már az elsõ nem ze dék ku ta tá sai so rán meg fo gal ma zó dott azon ban az a prob lé ma, hogy a fõ át lón és azon kí vül le võk ará nyát azon ban erõ sen be fo lyá sol ja, hogy mi lyen ezen mo bi li tá si táb la mar gi ná li sa i nak el té ré se, va gyis hogy az adott tár sa da lom b an a két nem ze dék fog lal ko zá si szer ke ze te mennyi ben tér el egy más tól. Az ere de ti té zist azu tán egy re újabb adat bá zis ok és egy re fej let tebb mód szer ta ni ap pa rá tu sok és ma tematikai modellek segítségével elõbb Featherman, Hauser és Jones (1975), majd Erikson és Goldthorpe(1992) pon to sí tot ta, és Ganzeboom, Luijkx és Treiman (1989) va la mint Hout és Hauser (1992) ver ti ká lis mo bi li tá si mo del lek re is ki ter jesz tet te. Mind ezek alap ján ma már nagy biz ton ság gal ál lít hat juk, hogy a mo dern ipa ri tár sadal mak nyi tott sá ga, tisz ta mo bi li tá sa vagy Erikson és Goldthorpe ki fe je zé sé vel social fluidity-je igen ha son ló. Az egyes kor szak ok, nem ze dé kek vagy or szá gok kö zöt ti mobi li tá si kü lönb sé gek szin te ki zá ró lag a fog lal ko zá si szer ke zet vál to zá sá nak mér tékétõl és üte mé tõl függ nek. A má sik el mé le ti leg meg ha tá ro zó kér dés kör az zal kap cso la tos, hogy mi be fo lyásolja az egyéneknek a különbözõ foglalkozási és társadalmi pozíciókba kerülését, vagy az elõ zõ prob lé ma kör ter mi no ló gi á já val meg fo gal maz va, mi tõl függ az, hogy ki ma rad a fõ át ló ban (to vább foly tat va szü lei tár sa dal mi-fog lal ko zá si po zí ci ó ját) és ki ke rül ki on nan, lesz fel fe lé vagy le fe lé mo bil? Az ez zel kap cso la tos klasszi kus mun ka Peter Blau és Otis Duncan mun ká ja a The American Occupational Structure(1967). Blau és Duncan mo dell je majd az ezt kö ve tõ el mé le ti és em pi ri kus mun kák mind egyi ke arra a kö vet kez te tés re ju tott, hogy az is kolai pá lya fu tás és az is ko lai vég zett ség a fõ té nye zõ a stá tusz meg szer zés fo lya ma tában, õ a fe le lõs mind a mo bi li tá sért, mind a rep ro duk ci ó ért. Blau és Duncan ere de ti leg öt vál to zós mo dell jé nek egy sze rû sí tett vál to za ta ezt a kö vet ke zõ mó don fe je zi ki: Szociológiai Szemle 2006/1.

ELÕRE

95

1. ábra A stá tusz meg szer zés egy sze rû mo dell je

Ezen mo dell alapján a ku ta tá sok egy ér tel mû en iga zol ták, hogy a mo dern tár sa dalmak ban az is ko lán ke resz tü li ha tás (ac) lé nye ge sen erõ sebb, mint a szár ma zás di rekt ha tá sa (b). A ki lenc ve nes évek mo bi li tás ku ta tá sa i nak fõ prob le ma ti ká ja az volt,hogy az is ko la rend szer kü lön bö zõ for mái és ele mei mi ként ké pe sek csök ken te ni a szár mazás ha tá sát, (Shavit–Müller 1997) és mi ként iga zol ha tó vagy cá fol ha tó Hout és Raftery (1993) hi po té zi se ar ról, hogy az is ko la rend szer az egyen lõt len sé gek ma xi má lis fenntar tá sá ra (MMI mo dell – Maximally Maintaned Inequality) tö rek szik. Ezek a ku ta tá sok a tár sa dal mi stá tuszt vagy a tár sa dal mi-fog lal ko zá si cso port tal és osztályhelyzettel (a legelterjedtebb Erikson, Goldthorpe és Portocarero osztály mo dell je, 1979) vagy a nem zet kö zi leg sztenderdizált fog lal ko zá si presztizs-skálával il letve fog lal ko zá sok tár sa dal mi-gaz da sá gi in de xé vel (Treiman 1977; Blau–Duncan 1967; Treiman–Ganzeboom 1990) mér ték. A mobilitáskutatás fõ ára má hoz ké pest má sod lago sak ma rad tak azok a kí sér le tek, ame lyek a jö ve del mi mo bi li tást, az élet stí lus nemzedé kek kö zöt ti vál to zá sá val fog lal koz tak (Hradil 1982; Beck 1982), vagy a tár sa dal mi stá tusz sok di men zi ós mé ré sé re tet tek kí sér le tet (Machonin 1968; Ko lo si 1985, 1993; Imada 1982), il let ve eze ket a több di men zi ós stá tusz meg kö ze lí té se ket a stá tusz megszer zés fo lya ma tá ra al kal maz ták. Eb ben az utób bi ka te gó ri á ban ki emel ke dik Ró bert Pé ter mun kás sá ga (1986, 2000) aki össze tett mo dell je i vel a szár ma zás ha tá sát a je lenle gi stá tusz ra az egy sze rûbb mo del lek 20-25 szá za lé ká val szem ben har minc szá za lék fölé for máz ta (a fen ti áb rán a + b). Min den eset re az el múlt öt ven év mo bi li tás ku ta tá sa i nak a két leg fon to sabb el mé leti pa ra dig má ja a mo dern ipa ri tár sa dal mak ban a mo bi li tá si re zsi mek ha son ló sá ga és az is ko la meg ha tá ro zó sze re pe a stá tusz meg szer zés fo lya ma tá ban. A 21. szá zad ne gye d ik generációs mobilitás ku tatásaira Ganzeboom Treiman és Ultee (1991) azt jósolta, hogy ezek köz pon ti kér dé se az lesz, hogy az egyén rétegzõdési hely ze te mi ként hat kör nye ze tük re, míg Hout úgy gon dol ja, hogy a csa lád szer ke zet, a szom széd ság, az isko la rend szer, a mun ka erõ pi ac és a jó lé ti ál lam ha tá sa a stá tusz meg szer zés fo lyam t ára vá lik a köz pon ti kér dés sé. A va ló ság ban azon ban je len van egy má sik prob le ma ti ka is, amely a ko rai út model lek ben nagy sze re pet ját szott, ké sõbb azon ban a mo bi li tás ku ta tás fõ ára má ból kimaradt.

Szociológiai Szemle 2006/1.

96

KOLOSI TAMÁS

MERITOKRÁCIA ÉS OSZ TÁLY SZER KE ZET Nem sok kal ha ta lom ra ju tá sa után Tony Blair egyik be szé dé ben azt mond ta: „Az új Británnia egy meritokrácia, ahol az osz tály, a val lá si, faji és kul tu rá lis kor lá to kat lebont juk.” (Daily Telegraph 25. Oct. 1997.) Eb ben per sze nem egy po li ti ku si ki je len tés va ló ság tar tal ma vagy a prog ram al ko tás re a li tá sa az ér de kes, ha nem az, hogy át lé pett egy jelentõs ha tár vo na lat. Egy ilyen ki je len tést ugyan is az el múlt száz év ben a leg széle sebb ér te lem ben vett po li ti kai bal ol dal ról azon na li ki át ko zás öve zett vol na. Most pedig a politikai baloldal szótárába is bevonult a meritokrácia kifejezése, amelyet Michael Young (1958) al ko tott meg az öt ve nes évek ben. (Egyes ér tel me zé sek sze rint a ka pi ta lis ta tár sa da lom anti-utópiájaként.) A meritokrácia szü le té sé tõl kezd ve be ke rült abba a szel le mi hold ud var ba, amely mo dern szol gál ta tó tár sa dal ma kat el kí ván ta vá lasz ta ni a ka pi ta lis ta tár sa dal mak tól és Theodor Geigertõl Aronon ke resz tül a posztindusztriális tár sa da lom ide o ló gu sa i ig az osz tály tár sa da lom ha lá lá ról vi zi o nál tak. Young alaptézise is az volt, hogy a modern tár sa dal mak ban a ké pes sé gek és tel je sít mé nyek (merit = ability and effort) ve szik át a származás (origin) sze re pét az em be rek nek a tár sa da lom ban való el osz tá sá ban. Egyes ku ta tá sok sze rint (pl. Treiman 1977) ugyan a mo der ni zá ció ha tá sá ra csök ken a szár mazás sze re pe és nõ a meritokratikus el ve ken ala pu ló ki vá lasz tás, azon ban mind a mai napig nem meggyõzõek a származás szerepének csökkenésére utaló empirikus bizonyítékok. A leg fon to sabb eb bõl a szem pont ból az a több mint negy ven éves ku ta tás so ro zat, amely Wisconsin Longitudinal Study né ven 1957-ben több mint tíz ezer kö zép is ko lás vizsgálatával in dult, és ezek egy ré szé nek pá lyá ját kö ve ti kü lön bö zõ tech ni kák kal a mai na pig. A Wisconsin Mo dell ta lán leg fon to sabb meg ál la pí tá sa, hogy a mért ké pessé gek nek az is ko lai tel je sít mény re, a szár ma zás nak pe dig el sõ sor ban az is ko lai aspi ráci ók ra van meg ha tá ro zó ha tá sa. Ugyan ak kor a fog lal ko zá si kar ri er ben és si ker ben a szel le mi ké pes sé gek nek csak má sod la gos sze re pe van és az élet pá lya so rán az is ko lai vég zett ség sze re pe az el sõd le ges (Sewell et al. 2003; Hauser et al. 2000). A ku ta tás soro zat ké sõbb az is ko lai mo bi li tás igen szé les kö rû vizs gá la ta mel lett a fog lal ko zás, a jövedelmek, a nemek, vallási környezetek és még igen sok faktor vizsgálatára is ki ter jedt, jónéhány a Wisconsin Mo del len ala pu ló ku ta tás kö vet te. Az ISA pa ra dig mát az osz tály elem zés felé tá gí tó ku ta tók azon ban a mo del lek in di vi du a liz mu sát kri tizálták. Jelentõs kihívás érte azonban az ISA paradigmán nyugvó mobilitás felfogást a pszihológia ré szé rõl. Az IQ ku ta tá sok kap csán ugyan is vi szony lag szé les kör ben terjedt az a nézet, hogy a mentális képességek lényegesen erõ seb ben be fo lyá sol ják az egyén élet pá lyá ját, mint szár ma zá sa. Herrnstein és Murray (1994) igen nagy vizs gá la ti anyag alap ján ju tott erre a kö vet kez te tés re, és a het ve nes évek a stá tusz meg szer zé siku ta tá sok (Jencks 1972; Sewell–Hauser 1975) is igye kez tek a ké pes sé ge ket és az as pi ráci ó kat mérõ vál to zó kat be von ni mo dell je ik be. Mind eze ket az ered mé nye ket élénk el uta sí tó re ak ci ók fo gad ták. Az in tel li gen cia teszt vizs gá la tok – ide o ló gi a i lag erõ sen mo ti vált – kri ti ká ja ré szint min den ilyen ku tatás meg bíz ha tó sá gát von ta két ség be, ré szint pe dig arra mu tat tak rá, hogy már a ko rai IQ teszt ered mé nyek ben is ott van az el té rõ – és az osz tály hely zet ál tal meg ha tá ro zott – csa lá di kör nye zet ha tá sa. A kri ti ku sok egyút tal jog gal mu tat tak rá, hogy egy ál ta lán Szociológiai Szemle 2006/1.

ELÕRE

97

nem meggyõ zõ ek azok az ada tok, ame lyek a meritokratikus ki vá lasz tás nö vek võ szere pé re utal nak. Könnyen le het, hogy az is ko lá zott ság nak a tár sa dal mi stá tusz vo nat ko zá sá ban nö vek võ sú lya csak azt je len ti, hogy az is ko la köz ve tí tõ sze re pe nõ meg az elõ nyök és a hát rá nyok át örö kí té sé ben. A vita a 20. szá zad vé gén újra fel lán golt. Ek kor je len tek meg ugyan is a té mánk ra vo nat ko zó pub li ká ci ók egy je len tõs an gol ku ta tás so ro zat ada ta i ra épít ve. A National Child Development Study (NCDS) kutatói 1958 egy adott hetében született összes gyer mek és szü le ik kö ré ben vé gez tek kü lön bö zõ vizs gá la to kat 1991-ig, ezen po pu láció 33 éves ko rá ig. A na gyon szé les kö rû adat bá zis se gít sé gé vel Peter Saunders (1995, 1997, 1999) azt kí ván ta meg ál la pí ta ni, hogy a ké pes sé gek és a tel je sít mény, vagy pedig a tár sa dal mi elõ nyök és hát rá nyok já rul nak-e hoz zá na gyobb mér ték ben a tár sa dalmi si ker hez vagy si ker te len ség hez. Arra az ered mény re ju tott, hogy a ké pes sé gek és a mo ti vá ció lé nye ge sen erõ seb ben hat a 33 éves kori stá tusz ra, mint a szár ma zás. Vég sõ mo dell jé ben a ké pes ség teszt score 0,25; a mo ti vá ció 0,13; a szü lõk osz tály hely ze te 0,08; az anya is ko lá zott sá ga 0,06; az apa is ko lá zott sá ga 0,05 ér té kû sztenderdizált regresszi ós együtt ha tót mu ta tott. Ugyan ak kor Saunders maga is el is me ri, hogy ered ményeinek igen problematikus eleme, hogy a teljes modell mindössze 22 százalékát ma gya ráz za a Hope–Goldthorpe tár sa dal mi stá tusz score szó rá sá nak. Saunders elem zé sei élénk kri ti kai re ak ci ó kat vál tot tak ki. Ezek a bí rá la tok egy aránt tar tal maz nak mód szer ta ni és ide o ló gi ai ele me ket. Min den eset re tény, hogy en nek a páratlan adatbázisnak a tudományos kiaknázása, az adatok sokirányú kontrollja és elemzése helyett ideológiai és presztizsszempontú reakciók és a mobilitás kutatás main straimjének a tá vol ság tar tá sa fi gyel he tõ meg. A mo bi li tás prob lé má já val fog lal ko zó ku ta tók nak szét kel le ne vá lasz ta nia két kérdéskört. Egyfelõl azt, hogy miként foglalnak állást az osztályszerkezet versus meritokrácia ide o ló gi ai vi tá já ban. Más fe lõl an nak el is me ré sét és el fo gu lat lan vizs gála tát, hogy a szár ma zás, a ké pes sé gek és a tel je sít mény mi lyen konk rét sze re pet ját szanak a stá tusz meg szer zés fo lya ma tá ban.

AZ AOLE MO DELL Jó zan ésszel sen ki sem vi tat hat ja, hogy a ve lünk szü le tett ké pes sé gek nek bizonyos tel je sít mé nyek el éré sé ben sze re pük van. A ki emel ke dõ te het ség min den va ló szí nû ség sze rint ge ne ti ka i lag kó dolt, és nagy va ló szí nû ség gel a hát rá nyos szár ma zás aka dá l yozhat ja ugyan e ké pes sé gek ki bon ta ko zá sát, de nem fel tét len aka dá lyoz za meg és for dítva az elõ nyös szár ma zás okán még sen ki bõl sem lett Mo zart, Le o nar do, Einstein vagy Nurmi és Pele. Saj nos bi zo nyos hát rá nyok szin tén ge ne ti ka i lag kó dol tak még ak kor is, ha ezek érvé nye sü lé sét a mo dern or vos tu do mány igyek szik ki szûr ni és a ked ve zõ csa lá di környezet képes lehet a születési rendellenességekbõl adódó hátrányok eny hítésére. Meg le he tõs biz ton ság gal fel té te lez het jük azt is, hogy a ve lünk szü le tett ké pes sé gek és a származásból és családi–társadalmi környezetbõl adódó hatások kölcsönhatásban van nak egy más sal és a stá tusz meg szer zés fo lya ma tá ban is ez a köl csön ha tás ér vé nyesül. Szociológiai Szemle 2006/1.

98

KOLOSI TAMÁS

A pszi cho ló gu sok rég óta fog lal koz nak ez zel a köl csön ha tás sal. White (1982) példá ul azt ta lál ta, hogy az IQ és a tár sa dal mi gaz da sá gi stá tusz (SES) kö zöt ti kor rek ció körülbelül 0,33. A már hi vat ko zott Jencks (1979) azt ta pasz tal ta, hogy az IQ pontszámok a társadalmi státusz szórásának egynegyedét, a jövedelmi különbségek egyhatodát ma gya ráz zák. Az Ame ri kai Pszi cho ló gi ai Tár sa ság 1994-95-ben egy ad hoc mun ka cso por tot bízott meg az intelligenciával kap cso la tos ku ta tá sok ki ér té ke lé sé re és össze fog la lá sá ra. Ez a mun ka cso port is a fen ti köl csön ha tást hang sú lyoz za, és pon to san jel zi az is mertés még nem is mert ha tá so kat. Té mánk szem pont já ból két meg ál la pí tá suk ki eme len dõ. „1. A genetikai adottság eltérései lényegesen hozzájárulnak az in tel li gen ci a beli egyé ni kü lönb sé gek hez, de a gé nek ha tár me cha niz mu sa is me ret len. A ge ne ti kai különb sé gek ha tá sa a kor ral nö ve ked ni lát szik, de nem tud ják, hogy mi ért. 2. A kör nye ze ti té nye zõk szin tén lé nye ge sen köz re mû köd nek az in tel li gen cia fejlõ dé sé hez, de nem tel je sen ért jük, hogy mik ezek a té nye zõk és ho gyan mû kõd nek. Pél dá ul az ok ta tás ban való rész vé tel biz to san fon tos, de nem tud juk, hogy az ok ta tás mely szem pont jai dön tõ ek.”(Neissen et al. 1996) Joggalfel té te lez zük, hogy a ké pes sé gek egy adott po pu lá ci ó ban nor má lis el osz lást mu tat nak (az IQ teszt ezt a sa já tos sá got biz to san jól szi mu lál ja). Vi tat ha tó azon ban, hogy mi lyen a szár ma zá si elõ nyök és hát rá nyok el osz lá sa. Az osz tály el mé let hí vei a diszk rét el osz lás ban hisz nek, míg más meg kö ze lí té sek arra tesz nek kí sér le tet, hogy a társadalmi státusz és így a szár ma zást is egy nor má lis el osz lá sú vál to zó val mér jék. Min den eset re a mo bi li tás ku ta tás jö võ je szem pont já ból az egyik alap ve tõ kér dés, hogy ter mé ket len ide o ló gi ai vi ták he lyett a ké pes sé gek és a szár ma zás tár sa dal mi stá tuszra való tény le ges ha tás me cha niz mu sát fel tár ják. En nek a ha tás me cha niz mus nak a pon tos is me re te nél kül is tud juk azon ban, hogy a ké pes sé gek és a szár ma zás együt te sen sem ma gya ráz zák a társadalmi stá tusz szó rá sának több mint a fe lét. Fel té te le zé sünk sze rint a má sik öt ven szá za lék az egyén élet út j ában keresendõ. A meritokrata elméletek ennek az életútnak a státuszmegszerzés fo lya ma tá ra leg in kább ható té nye zõ it fog lal ják össze a tel je sít mény (effort) fo gal mában. Hauser és Faetherman nyo mán a mo bi li tás ku ta tás e tel je sít mény leg fon to sabb ele mét véli meg ta lál ni az is ko lai pá lya fu tás ban és vég zett ség ben. Pil la na ti lag sem vitat juk, hogy mak ro szin ten va ló ban az is ko la a mo dern tár sa dal mak ban a stá tusz megszerzés legfontosabb intézménye. (ha sonlóan ahhoz, ahogy ezen intézményeket a tra di ci o ná lis tár sa dal mak ban a ka to na ság és az egy ház je len tet te.) Ugyan ak kor tud juk, hogy a mo bi li tás fi nom szer ke ze té ben je len tõ sek az is ko lá tól füg get len ha tá sok. Egy adott tár sa dal mi ré te gen be lül az is ko lai tel je sít mé nyek alap ján ko ránt sem le het elõre je lez ni, hogy az „élet ben” ki lesz si ke res és ki si ker te len vagy át la gos. Fel te he tõ leg itt igen fon tos sze re pet ját sza nak olyan mo ti vá ci ós és ér ték vá lasz tá si té nye zõk, ame lyek iránt a pszi cho ló gia és a mun ka gaz da ság tan lé nye ge sen több fi gye lem mel van, mint a szo ci o ló gia és a ha gyo má nyos mo bi li tás ku ta tás. Vé gül a stá tusz meg szer zés fo lya ma tá ban je len tõs sze re pet ját sza nak olyan ele mek, ame lye ket a sze ren cse (Luck), fo gal má ba fog la lunk össze. Nem egy sze rû en az ed di gi té nye zõk ál tal meg nem ma gya rá zott rész rõl, a stá tusz szó rá sá nak reziduálisáról van szó. Kü lön böz tes sük meg ugyan is a nem is mert vé let len sze rû ha tá so kat azok tól a tudott, de nem mért, vagy ne he zen mér he tõ té nye zõk tõl, ame lyek ké pes sé gek tõl, szárSzociológiai Szemle 2006/1.

ELÕRE

99

ma zás tól, az egyén tö rek vé se i tõl füg get le nül vé gig kí sé rik az em be rek éle tét és jelen tõs ha tás sal van nak az egyén élet pá lyá já ra. Ezek nek a té nye zõk nek egy ré sze mak ro szin ten je lent ke zik, de kü lön bö zõ ha tás sal le het az egyén élet pá lyák ra. Egy há bo rú vagy tör té nel mi ka tak liz ma szé pen fel épí tett kar ri e re ket tör het de rék ba, míg má sok nál meg nyit ja az egyé ni fel emel ke dés csa tor náját. A ke let-eu ró pai rend szer vál tás egye sek szá má ra meg nyi tot ta a tõ kés sé vá lás le h etõ sé gét, míg a szé les tö me gek élet pá lyá ját ke vés sé be fo lyá sol ta. Egy-egy új gaz da sági ága zat – pl. in for ma ti ka – meg je le né se más le he tõ sé get te remt a „sze ren csés” idõ szakban in du ló nem ze dék szá má ra, mint ké sõbb jövõ tár sa ik nak. A for gan dó sze ren cse más ele mei köz vet le nül az egyén éle té ben je len nek meg. Súlyos be teg ség, a csa lád fel bom lá sa, egy vé let len ta lál ko zás stb. egy egész élet re ki ható be fo lyás sal bír hat. A mo bi li tás ku ta tás új pers pek tí vá it nyit hat ná meg, ha az élet p álya fel te he tõ leg csak in ten zív ku ta tá si tech ni kák kal fel tár ha tó ele me it be tud nánk épí te ni a mo bi li tás ku ta tás adat bá zi sa i ba. Mind ezek kö vet kez té ben a Blau-Duncan ál tal meg ha tá ro zott egy sze rû stá tusz megszer zé si mo dellt egy négy ele mû mo dell re épít het jük fel, ahol a meg szer zett stá tusz a ké pes sé gek (ability), a szár ma zás(origin), a sze ren cse (luck), és a tel je sít mény (effort) ere dõ je. Ezt a mo dellt ne vez zük a stá tusz meg szer zés AOLE mo dell jé nek:

2. ábra A stá tusz meg szer zés AOLE mo dell je

Ez a meg kö ze lí tés több pon ton is pa ra dig ma vál tást igé nyel a mobilitáskutatásban. Egy fe lõl a ret ros pek tív adat gyûj tést olyan pa nel vizs gá la tok nak fel vál ta nia, ame lyek ben már vi szony lag ko rai élet kor tól kö vet he tõ a ké pes sé gek ki bon ta ko zá sa és az életpá lya for du lói. Más fe lõl in ter disz cip li ná ris együtt mû kö dés re van szük ség kü lö nö s en a pszi cho ló gu sok kal és a genetikusokkal el sõ sor ban a sztenderdizált mé ré si tech ni kák ki ala kí tá sá ban (ké pes sé gek, mo ti vá ció). Har mad részt kí sér le tet kell ten ni a kva litatív élet pá lya in for má ci ók sztenderdizálására és ezen in for má ci ók be épí té sé re a ha gyo mányos kvan ti ta tív mo bi li tá si adat bá zis ok ba. Vé gül – s ta lán ez a leg fon to sabb a para digma vál tás ban – fel kell sza ba dul nunk mind azon ide o ló gi ai elõ í té le tek alól, ame lyek az el múlt nyolc van év mo bi li tás ku ta tá sa i ra rá ra kód tak. Ez pe dig min de nek elõtt az esélyegyen lõ ség fo gal má nak új ra gon do lá sát igény li.

Szociológiai Szemle 2006/1.

100

KOLOSI TAMÁS

AZ ESÉLY EGYEN LÕ SÉG ÉS AZ ÁL LA MI BE AVAT KO ZÁS HA TÁ SAI Az esély egyen lõ ség pol gá ri kö ve te lé se a po li ti kai esz me tör té net ben az egyen lõ ség kom mu nisz ti kus kö ve te lé sé vel állt szem ben. A hu sza dik-hu szon egye dik szá zad fordu ló já ra már nem csak a li be rá lis, ha nem a bal ol da li szo ci á lis gon dol ko dás is fel i s merte, hogy az egyenlõségeszmény megvalósítási tö rekvése más alapvetõ értékek, a ha té kony ság, a sza bad ság, az igaz sá gos ság kor lá to zá sá val jár együtt. Ugyan ak kor az egyen lõ esé lyek biz to sí tá sa a jobb ol da li kon zer va tív szo ci á lis gon dol ko dás igényrendsze ré nek is meg fe lelt. Mind ezek alap ján Sorokin esz mé je – jóllehet tér ben és idõ ben kü lön bö zõ ak cen tusokkal – meg le he tõ sen ál ta lá nos sá vált: egy tár sa da lom mi nõ sí té sé nek fon tos szempont ja, hogy pol gá rai szá má ra mennyi re biz to sít egyen lõ esé lye ket az egyen lõ sé ge ket hor do zó kü lön bö zõ tár sa dal mi po zí ci ók el éré sé re. Az esély egyen lõ ség po li ti kai t ö rekvé se azon ban min den ál ta lunk is mert tár sa da lom ban szem ben áll az egyen lõt len esélyek valóságával. A ha gyományos mobilitás ku tatás kimutatja, hogy a származás ha tá sa az egyén élet pá lyá já ra lé nye gé ben vál to zat lan a mo dern ipa ri tár sa dal mak ban (constant fluidity).A stá tusz meg szer zés ki bõ ví tett mo dell je pe dig a ké pes sé gek ele ve egyen lõt len el osz lá sát, az egyé ni tö rek vé sek és tel je sít mé nyek kü lön bö zõ sé ge it, a szeren cse for gan dó sá gát te szi hoz zá az esély egyen lõt len sé gek re a li tá sá hoz. Fogalmazzunk általánosan: az egyenlõtlenségekben bõvelkedõ em beri tár sa dalmak ban az esély egyen lõ ség meg va ló sí tá sa ele ve le he tet len, mi vel a) A ked ve zõbb hely zet ben le võk sa ját ma guk és utód juk szá má ra min dent el követ nek az elõ nyök fenn tar tá sá ra, és b) az esélyek ki egyen lí té se ma guk nak az egyen lõt len sé gek nek a fel szá mo lást jelen te né, ami – mára be lá tot tan – az em be ri tár sa da lom fej lõ dé se szem pont já ból sem kí vá na tos. A meritokrata ví zió is csak ar ról ál mo dik, hogy a szár ma zá si egyenlõtlenségek korlátait lehet áthágni, de a képességek és teljesítmények szelekciós elvérõl nem kíván lemondani, a jó képességek ér vényesülésének kor lá to zá sa, a tel je sít mény ne ga tív ho no rá lá sa va ló ban fa lansz ter sze rû lá to mások ban je le nik csak meg. Be kell lát nunk te hát, hogy az esélyegyenlõség esz mé je nem meg va ló sít ha tó sá ga okán, ha nem ép pen meg va ló sít ha tat lan sá ga el le né re vált kö ve tel ménnyé az utób bi évti ze dek ben. Mi kö vet ke zik eb bõl a tár sa da lom po li ti ka szám ra? Egy fe lõl az, hogy nem el vont – és le he tet len – esély egyen lõ ség biz to sí tá sa, ha nem a va lós esély egyen lõt len sé gek csök ken té se kell a kö zép pont ba ke rül jön. Más fe lõl, hogy az esély egyen lõt len ségek csökkentése nem lehetséges egyenlõtlenségek csökkentése nélkül. Ál ságos vé le ke dés, hogy az egyen lõt len sé get fon tos nak tar tom, de az esély egyen lõt len sé ge ket nem vi se lem el. Azt kell vi lá go san vé gig gon dol nunk, hogy mi lyen tí pu sú egyen lõt lenségeket tartunk kívánatosnak, esetleg tolerálunk, s melyeket nem. (Errõl ld. Tóth 2005.) Har mad részt pe dig vi lá go san meg kell fo gal maz nunk az esély egyen lõt len sé gek csök ken té sé nek cél rend sze rét: azo kat az esély egyen lõt len sé ge ket kí ván juk kor lá toz ni, csök ken te ni, ame lyek aka dá lyoz zák az egyé ni ké pes sé gek ki bon ta ko zá sát és a tár sadal mi jó lét nö ve ke dé sét. S mi kö vet ke zik mind eb bõl a mo bi li tás ku ta tás új nem ze dé ke szá má ra? El sõ sor ban az, hogy mára már nem az esély egyen lõt len sé gek té nyé nek re giszt rá lá sa, ha nem sokkal in kább az a fel adat, hogy fel tár juk azo kat ha tás me cha niz mu so kat, ame lyek az emSzociológiai Szemle 2006/1.

ELÕRE

101

be rek nek a tár sa da lom ban való el osz tá sát sza bá lyoz zák, a si ker és a le csú szás alap v etõ faktorai.

IRODALOM Andorka,R. (1982): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon (Trends of Social Mobility in Hun ga ry), Gon do lat, Bu da pest Beck, U. (1982): Jenseits von Stand und Klasse? In: Kreckel, R. ed.: Soziale Ungleichheiten. Soziale Welt. Sonderband, 2. Blau, P.M.–Duncan,O.D. (1967): The American Occupational Structure. New York: Wiley. Erikson, R.–Goldthorpe, J.H. (1992): The Constant Flux. Ox ford: Calderon Press. Erikson, R.–Goldthorpe, J.H–Portocarero, L. (1979): Intergenerational Class Mobility in Three Wes tern European Societies. Bri tish Jo ur nal of Sociology, 30. Featherman, D.L.-Jones,F.L.-Hauser,R.M. (1975): Assumptions of Social Mobility Research in the U.S.: The Case of Occupational Sta tus, Social Science Research No. 4 Featherman, D.L.–Jones, F.L.–Hauser, R.M.(1978): Opportunity and Change. New York: Academic Press. Ganzeboom, H.B.G.–Luijkx, R.–Treiman, D.J. (1989): Intergenerational Class Mobility in Comparative Perspective. Research in Social Stratification and Mobility, 8. Ganzeboom, H.B.G.–Treiman, D.J.–Ultee, V.C. (1991): Comparative Intergenerational Mobility Research. Annual Reveiw of Sociology, 17: 277–302. Herrnstein, R.J.–Murray, C. (1994): The Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life. New York: Free Press. Hauser, R.M. et al. (2000): Occupational Status, Education and Social Mobility in the Meritocraty. Princetown: Princetown Press. Hout, M. (2003): What we Haved Learned: RC28’s Contributions to Knowledge, Conference Paper. Hout, M.–Hauser, R.M. (1992): Symmetry and Hierarchy in Social Mobility: A Methodological Analysis of the CASMIN Model of Class Mobility. European Sociological Review, 8(3). Hradil, S. (1982): Die Ungleichheit der Sozialen Lage. In: Kreckel, R. ed.: Soziale Ungleichheiten. Soziale Welt. Sonderband, 2. Imada, T.–Imada, S. (1982): Stratum Differentiation, La bor and Career Mobility. Paper given at the 10th World Congress of the International Sociological Association, Mexico City, August. Jencks, C. (1972): Inequality. New York: Basic Books. Jencks, C. (1979): Who Gets Ahaed? The Determinants of Economic Success in America. New York: BasicBooks. Ko lo si, T. (1985): Ta golt tár sa da lom. [Stratified Society.] Bu da pest: Gon do lat. Ko lo si, T. (1993): The Reproduction of Life-style: Comparison of Czechoslovakian, Hungarian and Dutch Data. In Szmatka, J.–Mucha, J. eds.: Eastern European Societies on the Threshold of Change. Leviston: Edwin Mel len Pr. Lipset, S.M.–Bendix,R. (1959): Social Mobility in Industrial Society. Berke ley: University of California Press. Machonin, P. (1968): Cehslovensko Spolecznosty. [Czehslovak Society.] Prag. Neisser, U. et al. (1996): Intelligence: Knows and unknows. American Psychologist, 51(2). Raftery, A.E.-Hout, M. (1993): Maximally Maintained Inequality: Educational Stratification in Ireland, Sociology of Education, 66,1:

Szociológiai Szemle 2006/1.

102

KOLOSI TAMÁS

Ró bert, P. (1986): Szár ma zás és mo bi li tás. [Origin and Mobility.] Stratification Mo dell Survey Vol. 7. Bu da pest. Ró bert, P. (2000): Tár sa dal mi mo bi li tás. [Social Mobility.] Bu da pest: Szá zad vég. Saunders, P (1995): Could Britain be a Meritocracy. Sociology, 29. Saunders, P. (1997): Social Mobility in Britain: An empirical evaluation of two competing explanations. Sociology, 31. Saunders, P. (1999): Intelligence, Meritocracy and Class Differencies. NSWIER Sewell, W.H.–Hauser, R.M. (1975): Education, Occupation, Earnings. New York: Academic Press. Sewell, W.H.–Hauser, R.M.–Sprin ger, K.W.–Hauser, T.S. (2003): As We Age: A Review of the Wisconsin Longitudinal Study. Research in Social Stratification and Mobility, 20. Shavit, J.–Müller, W. ed (1997): From School to Work: a Comparative Study of Educational Qualifications and Occupational Destinations. Ox ford: Ox ford University Press. Sorokin, P.A. (1964): Social and Cultural Mobility. New York: The Free Press. Tóth I.Gy. (2005): Jövedelemeloszlás. Bu da pest: Szá zad vég. Treiman, D.J. (1977): Occupational Prestige in Comparative Perspective. New York: Academic Press. Treiman, D.J.–Ganzeboom, H.B.G. (1990): Cross National Comparative Status Attainment Research. Research in Social Stratification and Mobility, 9. White, K.R. (1982): The Relation between Socioeconomic Sta tus and Academic Achievement. Psychological Bul le tin, 91. Young, M. (1958): The Rise of the Meritocraty. Lon don: Thames and Hudson.

Szociológiai Szemle 2006/1.