4 Az Ember A Bioszferaban

4. Az ember a bioszférában Az ember megjelenése drasztikus hatással volt a bioszférára, talán olyan erőteljes hatással, amihez hasonló még sohasem történt. Az ember elsősorban technikai lehetőségei miatt alapvetően formálta át a bioszférát. Európában már szinte nem találunk olyan területet, ami ne hordozná a keze nyomát, de még a Déli.sark jegében is megtalálható az 50-es években használt rovarirtószer a DDT. Ahol az ember megjelent, jelentős változást okozott az ott található faunában és flórában. Minthogy ebben az epochában elsősorban azzal foglalkozunk, hogy milyen helyzetben van az ember a bioszférában, érdemes gyorsan megismerkednünk azzal, hogy nem csak a közelmúltban okozott problémákat az emberi jelenlét. Négy esetet mutatunk meg, melyek mindegyike szolgálhat tanulságokkal. a) A jégkorszaki megafauna A jégkorszakban a Föld minden részén nagytestű emlősök éltek. Itt Európában is olyan fajok voltak megtalálhatók, mint a barlangi medve, a barlangi oroszlán, a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú vagy az ír sziget óriás szarvasa.

Ma már Európa legnagyobb állata a bölény, de az is csak egy szűk területen él. A nagytestű emlősök napjainkban csak Afrikában és Dél-Ázsiában fordulnak csak elő, azokon a területeken, ahol már sokmillió éve éltek együtt a kialakuló emberi fajjal. Amikor azonban a jégkorszak vége felé az ember kirajzott Afrikából és új területekre érkezett (Ausztráliába, Európába, Ázsiába majd Amerikába is), ott mindenhol kipusztította ezeket az élőlényeket. Ugyan ez az esemény többé-kevésbé egybeesett az éghajlat változásával is, úgy látszik az magában nem lett volna elegendő a fauna ilyen mértékű megtizedeléséhez. Az is egyértelmű, hogy azokon a területeken, ahol az ember később jelent meg (pl. DélAmerika), a pusztulás is később kezdődött. Úgy látszik, hogy a tömeges kihalás egyik legfőbb komponense az emberi vadászat megjelenése volt. b) az ókori Mezopotámia Az egyik első vidék a Földön, ahol elkezdődött az öntözéses földművelés Mezopotámia. Talán emlékeztek arra, hogy ezen a vidéken nem a búza, hanem az árpa volt a termesztett növény. A mezopotámiai öntözéses művelés ugyanis nagyban különbözött az Egyiptomitól (ahol a búza volt a fő gabona), mezopotámiában ugyanis a folyók áradása már arra az időszakra esik, amikor a gabona nő, ezért a vizet a csatornákban távol kell tartani a termőföldtől, majd öntözni kell vele. Az öntözés azonban a talaj romlásához vezet. Ahogy a talaj felső rétegét öntözik, megindul a víz párolgása, az elpárolgó vízből a felszínen só válik

ki. Ez a folyamat a szikesedés. A szikesedésnek köszönhetően lett egyre kevésbé termékeny Mezopotámia földje. Ez az oka annak, hogy a különféle birodalmak centrumai egyre északabbra találhatóak és ezért van ma ezen a területen sivatag.

c) Hortobágy Nemzeti büszkeségünk a magyar puszta, amiről olyan szívhez szólóan dalolt Petőfi Sándor is valójában ember alkotta élőhely. Ezen a területen valaha pusztai tölgyesek, ligetes sztyeppek lehettek, amiknek fő növénye a kocsányos tölgy volt. Később azonban az erdők kivágásával, a folyók szabályozásával és a legeltető állattartással az ember teljesen átalakította ezt a tájat. Itt is megindult a szikesedési folyamat, ami egy idő után visszafordíthatatlanná vált és aminek eredményeként kialakult a mai szikes pusztaság.

d) Húsvét-sziget A Húsvét sziget a Csendes-óceán magányos vulkáni szigete. mindenki ismeri azokat a hatalmas emberfejet ábrázoló szobrokat, amiket az ott élők emeltek. Bár nem tudjuk pontosan, hogy mikor érkeztek az első polinéz betelepülők a szigetre, a régyészeti leletek szerint ez a VIII.-IX. század körül lehetett (vannak érvek a sokkal korábbi és a későbbi betelepüléás mellett is). A szigeten élő rapa-nui nép létrehozta a maga virágzó kultúráját, aminek fontos része volt a halászat és a hatalmas szobrok klészítése valamint elszállítása végső helyükre. mind a hajókhoz, mind a szobrok szállításához fát használtak, ami

kezdetben bőven volt a szigeten. A mezőgazdaság is a kivágott erdők helyén nyert földeken működött. Hamarosan azonban az erdőírtás végzetes következményekkel járt. A vékony vulkáni talajt lemosta az eső és a helyén már nem volt képes komolyabb erdőség megtelepednbi (vagy legalábbis ahhoz többszáz évre lenne szükség). Emiatt egyre nehezebb volt hajókat készíteni és a művelhető földterület is csökkent. Amikor így rosszra kezdetk fordulni a dolgok először soha nem látott mértékben építették új szobraikat, majd polgárháború tört ki. Mikor az európaiak megérkeztek a XVIII. században már csak a ledöntott szobrokat találták és pár ezer szigetlakót, akik már nem is tudták, kik és miként készítették azokat. A civilizáció pusztulását az ökológiai katasztrófa vonta magával.