Szociális Történetek.docx

Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés Hogyan használjuk a munkalapokat 1.1. Nehezebb feladatok 1.1.1. A csinos frizura 1.1.2. A fiú nem szeret borotválkozni 1.1.3. Elfogyott a tusfürdő 1.2. Könnyebb feladatok 1.2.1. AWC használata 1.2.2. Fésülködés 2. Társas viselkedés 2.1. Nehezebb feladatok 2.1.1. A köszönés 2.1.2. A segítőkész lány 2.1.3. Az éhes lány 2.2. Könnyebb feladatok 2.2.1. Köszönni nehéz 2.2.2. Elkérni fontos 3. Segítségkérés 3.1. Nehezebb feladatok 3.1.1. A Iány eltéved 3.1.2. Villamospótló autóbusz 3.1.3. Nyilvános WC 3.2. Könnyebb feladatok 3.2.1. Nyilvános WC 3.2.2. Mennyi az idő? III 4. Várakozás 4.1.1. Foglalt a fürdőszoba 4.1.2. A lány nem tud várni 4.1.3. Van, aki lassabban készül el 4.2. Könnyebb feladatok 4.2.1. Várakozás 4.2.2. Várakozás a pénztárnál 5.Szabadidő

5.1. Nehezebb feladatok 5.1.1. Társasjátékozás 5.1.2. Elromlott a tévé 5.1.3. Műsorváltozás a tévében 5.2. Könnyebb feladatok 5.2.1. Műsorváltozás a televízióban 5.2.2.Áramszünet 6. Telefonhasználat 6.1. Nehezebb feladatok 6.1.1. A fiú felveszi a telefont 6.1.2. Üzenetátadás az iskolában 6.1.3. Meg kell keresni valakit 6.2. Könnyebb feladatok 6.2.1. Mit kell tenni, ha csöng a telefon? 6.2.2. Hogyan beszélgetek a telefonban? 7.1. Nehezebb feladatok 7.1.1. Vasalás 7.1.2. Forró a víz 7.1.3. Reggeli készítése 7.2. Könnyebb feladatok 7.2.1. A kutya 7.2.2. Ugat a kutya 8. Közlekedés 8.1. Nehezebb feladatok 8.1.1. A fiú otthon felejtette a bérletét 8.1.2. A fiú a metrón 8.1.3. Pénzváltás 8.2. Könnyebb feladatok 8.2.1. Utazás a buszon 8.2.2. Nem jön a busz 9. Utcai viselkedés 9.1. Nehezebb feladatok 9.1.1. Az utcán 9.1.2. Útközben

9.1.3. A járdán parkoló autó 9.2. Könnyebb feladatok 9.2.1. Viselkedés az utcán 9.2.2. A buszon 10. Vásárlás 10.1. Nehezebb feladatok 10.1.1. A lány vásárol 10.1.2. Rosszul ad vissza a pénztáros 10.1.3. Sajtvásárlás 10.2. Könnyebb feladatok 10.2.1. Nincs elég pénz nálunk 10.2.2. Nincs sajt a boltban Előszó A Szociális történetek gyűjteménye az egyik leghasznosabb eszközrendszer az autizmus terápiájában, mivel rendkívül rugalmasan alkalmazható a szociális megértés fejlesztésére. Az autizmus spektrum zavarok esetében minőségi sérülés mutatható ki a szociális interakciók, a kölcsönös kommunikáció, valamint a rugalmas viselkedés területén. Az érintett személyek minden esetben típusos nehézségekkel küzdenek a szociális jelzések megértésében, ezek alapján más emberek szándékainak, gondolatainak, érzéseinek elképzelésében, ,,olvasásában”, értelmezésében, várható viselkedések megjósolásában, s az azokhoz való gyors, rugalmas alkalmazkodásban. A fentiek miatt az autizmussal élő gyermekek, felnőttek eredményes fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú, hogy rendelkezésre álljanak olyan módszerek és eszközök, melyek kifejezetten a szociális helyzetek megértését segítik, valamint a különféle társas helyzeteknek megfelelő, elfogadható viselkedések tanítását szolgálják. A sikerrel alkalmazható módszerek közös jellemzője, hogy olyan egyénre szabott

vizuális információhordozók alkalmazását jelentik, melyek érthetővé és elsajátíthatóvá tesznek bizonyos szociális tartalmakat. Az Autizmus Kutatócsoport munkatársai az elmúlt 15 évben számtalan saját fejlesztésű módszerrel, eszközzel járultak hozzá a szükséges eszközrendszer kidolgozásához. A pedagógusok hamar szembesültek azzal, hogy a tankönyvek szövegei többnyire nem használhatók a célcsoport számára, mivel a legegyszerűbb olvasmányok is feltételezik a szociális megértés és a képzelőerő jelenlétét, ezért rendszerint tanulónként készültek el a megfelelő tananyagok. Az így készült szövegek közös jellemzője a konkrét, tényszerű tartalom, az egyénre szabottság a téma, a használt fogalmak és a szöveg komplexitása szempontjából. Az autizmussal élő gyermekek számára készült tananyagok többek között a következő fontos pedagógiai célok elérését szolgálták: az érdeklődés és motiváció biztosítása az egyénre szabott témaválasztással, saját élmények feldolgozása, a lényeges információk kiemelésének segítése, szövegértés fejlesztése, szókincsbővítés. VII Sok közülük azzal a céllal készült, hogy a társadalmi együttműködés íratIan szabályait tanítsuk a gyermekek mindennapi tapasztalatai kapcsán, így ezek már szociális történetek voltak. A nemzetközi szakirodalomban a ,,szociális történetek” módszerét először Carol Gray foglalta össze és elemezte 1993-ban. Meghatározása szerint a szociális történetek olyan rövid írott szövegek, melyeket szülők és szakemberek egyaránt készíthetnek szociális megértést kívánó élethelyzetek, illetve kívánatos szociális viselkedések leírása céljából.

A kötetben összegyűjtött „Szociális történetek” az Autizmus Kutatócsoport Serdülő Házában készültek, elsősorban jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkező autizmussal élő fiatalok fejlesztése sorén, s mindazok a tapasztalatok, szempontok érvényesültek kidolgozásukkor, melyek a sok eves gyakorlati munka során összegyűltek. A történetek különféle szociális helyzeteket ismertetnek, többek között alkalmasak szociális jelzések azonosítására, a kívánatos, helyes viselkedések szabályként való megfogalmazására, az új helyzetekben való megfelekő viselkedés előzetes begyakorlására, illetve kudarccal végződött helyzetek korrigálására. Használatuk módja sokféle lehet, feldolgozhatók önállóan, kiscsoportos vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében is. Szolgálhatják a szabadidő hasznos eltöltését, de alkalmasak konfliktushelyzetek, viselkedésproblémák kezelésére, megelőzésére is. A gyűjteményt szakembereknek és szülőknek egyaránt ajánljuk, a történeteket jelen formájukban is jól használhatónak tartjuk, de egyes esetekben szükség lehet arra, hogy adott gyermek vagy felnőtt számára adaptáljuk azokat, vagy új történeteket írjunk. Jelen gyűjtemény egyelőre nem tartalmazza a történetek készítésének módszertanát, de a jövőben tervezzük az ezzel kapcsolatos ajánlások kidolgozását is. A gyűjtemény a jövőben tovább bővül, reméljük, hogy alkalmazása szeles körben elterjed. Őszi Tamásné VIII Bevezetés Hogyan használjuk a munkalapokat? 1996-97-ben az Autizmus Alapítvány Serdülő Házában átlagos értelmi képességekkel

rendelkező, autizmussal élő serdülőkkel és fiatal felnőttekkel foglalkoztunk. A Serdülő Házban, és az otthoni környezetben egyaránt komoly gondot jelentett számukra önálló szabadidejük eltöltése. Strukturálatlan szabadidős helyzetben egyesek passzívan üldögéltek, mások a többi ember számára zavaró tevékenységet (pl. a radió keresőgombjának tekergetése hosszú időn keresztül, nagyon hangos zenehallgatás közben ugrálás stb.) folytattak. Az efféle időtöltés természetesen nehezen volt elfogadható, elviselhető környezetük számára. Olyan önálló szabadidős elfoglaltságot kellett keresnünk, ami a fiataloknak is örömet okozhat, és környezetük számára is elfogadható, amely illeszkedik a család, vagy más közösség mindennapi életébe. Csoportos foglalkozás keretében beszélgettünk arról, hogy ők mit tapasztaltak, mivel szokták eltölteni az emberek (pl. családtagjaik, ismerőseik) a szabadidejüket. Mindannyian a tévénézést és az olvasást említették. A beszélgetések során kiderült, hogy a tévéműsorok nagy része értelmezhetetlen számukra, nem tudják követni a filmek eseményeit, nem értik a szociális aspektusokat. A természetfilmek kommentárjai beszédértési szintjükhöz képest nagyon bonyolultnak bizonyultak. Olvasni is megpróbáltak, különböző regényeket, novellákat hoztak otthonról, melyekkel — a filmekhez hasonlóan — nem boldogultak, hiszen az irodalmi művek komplex szövege és az ábrázolt szociális viszonyok szövevénye követhetetlen az autizmussal élő emberek számára. Megkíséreltünk kicsi gyermekeknek készült, mindennapi eseményeket ábrázoló könyveket a kezükbe adni. Ezek szövegét többnyire értették, de a könyvek gyerekes külseje miatt nem akarták olvasni. A kudarcok kapcsán világossá vált számunkra,

hogy ha azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok önállóan olvassanak szabadidejükben, akkor nekünk kell olyan történeteket írnunk, amelyek az ő szövegértési, illetve szociális megértési szintjüknek megfelelnek. Rövid időn belül megírtunk néhány, a mindennapi életből merített történetet. Kinyomtattuk, összefűztük, egy zsebkönyvhöz volt hasonlatos. Hamarosan kiderült, hogy ezek a szerintünk nagyon egyszerűen megfogalmazott, egyáltalán nem bonyolult szociális helyzeteket ábrázoló történetek meg mindig nehezen érthetőek a fiatalok IX számára. Ekkor átdolgoztuk, tovább egyszerűsítettük a történetekben ábrázolt élethelyzeteket, illetve a történetek nyelvezetét. Ez a változat mar teljességgel alátámasztotta elképzeléseinket, a fiatalok szabadidejükben olvasgatták a kis könyvecskét, és a történetekről beszélgetni is tudtunk. A könyvecske olvasása a környezet számára nem kirívó, hasznos, mindennapi elfoglaltsággá vált számukra. Ez a pozitív fogadtatás arra ösztönzött bennünket, hogy próbáljunk meg minél többet profitálni a történetek nyújtotta lehetőségekből, így elkészítettünk egy speciális munkafüzetet. A szociális történetekhez tartozó munkalapok célja Egyik fontos célunk az volt, hogy fejlesztő eszközként alkalmazzuk a munkafüzetet. Ezért minden történethez tartozik egy feladatsor. Olyan kérdéssorokat állítottunk össze, amelyek az adott fiatal szövegértési, valamint szociális megértési szintjéhez igazodnak. Emellett célul tűztük ki, hogy e történetek feldolgozása során valamennyien gyakoroljanak és megtanuljanak egyszerű, mindennapi helyzeteket értelmezni,

megoldani (pl. megkérdezni, hogy mennyi az idő, megfelelő hangerővel köszönni stb.), és a hétköznapi életben elfogadott viselkedési szabályokhoz alkalmazkodjanak (pl. kinek, mikor, hogyan kell köszönni). A munkalapok használata A történetek természetesen csak néhány szociális helyzetre, helyzettípusra nyújtanak mintát. Próbáltuk úgy összeállítani az anyagot, hogy a történetek alapvető helyzeteket ábrázoljanak, amelyeket nagy valószínűséggel bárki átélhet (pl. közlekedés, vásárlás, segítségkérés, köszönés). A történetek szereplőinek nem adtunk nevet. A fiúval, a lánnyal, vagy a fiatalemberrel történnek az események. Tapasztalataink szerint így könnyebb elvonatkoztatni a történetek szereplőitől, könnyebb általános érvényű szabályokat levonni. A történeteket 10 témakörbe csoportosítottuk. Mindegyik témakör első része nehezebben (a témakör száma után 1-es számmal jelölve), második része pedig könnyebben (a témakör száma után 2-es számmal jelölve) értelmezhető, feldolgozható feladatokat tartalmaz. x A nehezebben megoldható történetekhez 12-15 feladat tartozik, a könnyebben megoldhatókhoz pedig 4-6. Nem cél, hogy minden feladatot egy alkalommal dolgozzon fel a fiatal. Az a megfelelő, ha mindenki a saját ütemében dolgozik, így egy történet feladatainak kidolgozása akár napokig is eltarthat. Amennyiben a fiatal képességei megengedik, önállóan foglalkozzon a feladatokkal, hiszen ezek úgy vannak megszerkesztve, egymásra építve, hogy ez lehetséges legyen. Az önálló feladatmegoldás a fiatal környezete számára is nagyon hasznos, hiszen ez idő alatt a

családtagok végezhetik saját tevékenységeiket, akár pihenhetnek is. Fontos, hogy a munkafüzet kitöltése szórakoztató legyen, ne tűnjön kényszerű tanulási helyzetnek. A munkafüzet két ponton tartalmazza a feldolgozandó történetet, a legelején és a szociális megértést felmérő feladatok előtt. A fiatal többször elolvashatja a szöveget, illetve a feladatok végzése közben is visszalapozhat, ha elfelejtette a történet adott részleteit, hiszen nem az emlékezet tartósságának felmérése a célunk. Az egyes feladatok instrukciói világosak, tömörek, pontosak. Az olyan esetekben, amikor a helyes válaszokat kell megjelölni, mindig megadjuk azok számát, segítve ezzel az önálló, hibátlan feladatmegoldást (pl. Karikázd be a két igaz állítást!). Egyes feladatsorok végén a tárgyalt viselkedésre vonatkozó olyan szabályokat kell megfogalmaznia a fiatalnak, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhat. Emlékeztetőül kis noteszba, vagy kártyára írva magánál is hordhatja. A legutolsó feladatban el kell gondolkoznia azon, hogy ő hogyan viselkedik hasonló szituációban. Akár viszonyíthatja is viselkedését a történet többi szereplőjéhez, ebben viszont majdnem minden autizmussal élő fiatal segítségre szorul. A könnyebben értelmezhető, megoldható történetek végén hasonló típusú feladatok találhatóak. Egyes történetek (pl. az önkiszolgálás témakörében) egy adott tevékenység feladatleírásának is tekinthetőek, amelyek segíthetik a fiatalt bizonyos mindennapi tennivalók megfelelő elvégzésében. A nem, vagy nehezen olvasó személyek számára hangfelvételt készíthetünk, így biztosítva számukra a szociális történetek elérhetőséget. A szociális történeteket a családban, illetve autizmussal élő emberekkel foglalkozó intézményekben beszélgetési témaként is használhatják. Megbeszélhetik, hogy mi történt a szereplőkkel, hogyan sikerült megoldaniuk a felmerülő problémát, helyesen

vagy helytelenül cselekedtek-e a szereplők, mit kellett volna másképpen tenniük stb. Felidézhetik, elmesélhetik, hogy történt-e mar velük hasonló eset, mit tettek abban a helyzetben, értékelhetik a saját helyzetmegoldásukat, azonosíthatják, hogy mit XI éreztek, amikor az eset történt, esetleg mit érezhetett a történet többi szereplője. A történeteket korlátlan mértékben lehet bővíteni, hasonló struktúrájú feladatsorokat kitalálni. A családtagok, a pedagógusok maguk is írhatnak szociális történeteket. Feldolgozhatnak ezekben olyan eseményeket, amelyeket a fiatal már átélt, jól vagy rosszul megoldott, esetleg elmenekült a helyzetből. Nevesített szereplője is lehet konkrétan az a személy, akivel szeretnénk elolvastatni, feldolgoztatni a történetet. Egy ilyen feldolgozás segítheti a fiatalt annak a megértésében, hogy mi történt az adott szituációban, illetve hogyan lehet egy adott helyzetet a többi ember számára elfogadható módon megoldani. A saját történetek feldolgozása azért is jóI használható, mert egy már ismert, átélt szituáció megértése jelentősen könnyebb lehet egy autizmussal élő ember számára. A jó értelmi képességekkel rendelkező fiatalokat ösztönözhetjük arra, hogy írjanak ők is hasonló történeteket, akár a saját életükből, akár elképzelt helyzetekről. Ezeket a történeteket ugyanolyan módon dolgozhatjuk fel, mint az ebben a munkafüzetben megjelenteket. A feladatok nélküli történeteket összefűzve könyvecskét készíthetünk, amelyet tapasztalataink szerint szabadidejükben szívesen olvasgatnak a fiatalok. Az olvasás így ugyanolyan kellemes időtöltéssé válhat számukra, mint a környezetükben élő emberek számára. A feladatokkal rendelkező történeteket rejtvényeknek is

nevezhetjük, a rejtvényfejtés pedig a legtöbb családban gyakori időtöltés. így számukra az életkoruknak megfelelő, társadalmilag elfogadott szabadidős tevékenységi formát biztosíthatunk. Csoportos foglalkozáson is feldolgozhatjuk a történeteket. Az elolvasott történetet eljátszhatjuk, közösen megvitathatjuk, levonhatjuk a tanulságokat. Az általánosítás segítése érdekében hasonló helyzetet teremthetünk a mindennapi életben, és szükség esetén támogathatjuk a fiatalt a helyzet megoldásában. Segítségünkkel általános szabályokat vonhat le az adott történetből, szituációból. Mindez fordítva is történhet. Kiválasztunk egy történetet, ehhez teremtünk egy élethelyzetet, majd a történet alapján általános szabályokat fogalmazhatunk meg. Ezek az egyszerű szociális történetek nemcsak autizmussal élő személyek számára lehetnek hasznosak, érdekesek, hanem értelmileg sérült személyek, illetve egészségesen fejlődő kisgyermekek számára is. Az ö tanításukat is színesebbé tehetjük ezekkel, vagy hasonló szociális történetekkel. XII 1.1. Nehezebb feladatok 1.1.1. A csinos frizura 1.1.2. A fiú nem szeret borotválkozni 1.1.3. Elfogyott a tusfürdő 1.2. Könnyebb feladatok 1.2.1. AWC használata 1.2.2. Fésülködés 1.1.1. A csinos frizura Olvasd el a szöveget! Reggel van. A lány a fürdőszobában elvégzi a reggeli tennivalóit, megmosakszik, fogat mos. Miután elkészül, bemegy a szobájába. Felöltözik. Felveszi a farmerét és az új pólóját. Ruhásszekrénye ajtaján van egy nagy tükör. Megnézi benne magát. — Nagyon szép az új pólóm, nagyon jól nézek ki benne — mondja a

lány magában. Kimegy a konyhába. Anyukája éppen az asztalra teszi a reggelit. — Anyu, nézd, milyen jól all nekem ez a póló! — mondja a lány. • — Tényleg — mondja anyu. — Jól nézek ki? — kérdezi a lány. — Meg nem nézel ki jól. Valamit elfelejtettél — válaszolja a mamája. — Mit felejtettem el? — kérdezi a lány. — Menj, és nézd meg magad a tükörben! Biztosan rájössz, hogy mi a probléma — válaszolja a mamája. A lány visszamegy a szobájába. Megáll a tükör előtt, és nézegeti magát. Megnézi a ruháját elölről. Megfordul, megnézi hátulról is. Mindent rendben talál. Tanácstalanul ácsorog a tükör előtt. Hirtelen elneveti magát. — Megvan a hiba! Elfelejtettem megfésülködni! — kiáltja a lány. Gyorsan kimegy a fürdőszobába, és a tükör előtt megfésülködik. Ügyel arra, hogy úgy fésülje a haját, ahogyan az anyukája tanította. Miután befejezte a fésülködést, visszamegy a szobájába. Megint odaáll a tükör elé. Megnézi magát, és megállapítja, hogy most már minden rendben van a külsejével. Visszamegy a konyhába. — Nagyon jól nézel ki, jól áll a póló, és csinos a frizurád — mondja a mamája. A lány nagyon örül a dicséretnek. Jókedvűen ül le az asztalhoz. 1.1.1./2 ________________________________________________________________ _____________ 2. Válaszolj a kérdésekre! Mit vesz fel a lány reggel? …………………………………………………………………………………… ………………………. Mit csinál a lány anyukája a konyhában? …………………………………………………………………………………… ………………………. Elégedett a lány külsejével az anyukája? …………………………………………………………………………………… ………………………. Mit felejtett el megcsinálni a lány? …………………………………………………………………………………… ……………………… Megdicséri végül a lányt az anyukája? …………………………………………………………………………………… ……………………… 3. Karikázd be a két igaz állítás előtti számot! 1. A lány megfésülködött, miután felöltözött.

2. Anyukája arra kérte a lányt, hogy nézze meg magát a tükörben. 3. A lány egy szakadt pólót vett fel. 4. A lány észrevette, hogy nem fésülködött meg. 4. Pótold a hiányzó szavakat! A csinos frizura Reggel van. A lány a fürdőszobában elvégzi a reggeli tennivalóit,…………………………… fogat mos. Miután elkészül, bemegy a szobájába. Felöltözik. Felveszi a farmerét és az ……... pólóját. Ruhásszekrénye ajtaján van egy nagy ………….. .Megnézi benne magát. 1.1.1/3 ________________________________________________________________ _______________________ — Nagyon szép az új pólóm, nagyon jól nézek ki benne- mondja a lány magában. Kimegy a konyhába. Anyukája éppen az asztalra teszi a ……………………………. . — Anyu, nézd, milyen jól áll nekem ez a póló! — mondja a lány. — Tényleg — mondja a mamája. — Jól nézek ki? — kérdezi a lány. - Még nem nézel ki jól. Valamit ……………………………. - válaszolja a mamája. — Mit felejtettem el? - kérdezi a lány. — Menj, és nézd meg magad a tükörben! Biztosan rájössz, hogy mi a probléma — válaszolja a mamája. A lány visszamegy a szobájába. Megáll a tükör előtt, és nézegeti magát. Megnézi a ruháját elölről. Megfordul, megnézi hátulról is. Mindent rendben talál. Tanácstalanul ………………………. a tükör előtt. Hirtelen elneveti magát. - Megvan a hiba! ……………………… megfésülködni! — kiáltja a lány. Gyorsan kimegy a fürdőszobába, és a tükör előtt megfésülködik. Ügyel arra, hogy úgy fésülje a haját, ahogyan az anyukája tanította. Miután befejezte a fésülködést, visszamegy a szobájába. Megint odaáll a tükör elé. Megnézi magát, és megállapítja, hogy most már minden rendben van a …………………………… Visszamegy a konyhába. - Nagyon jól nézel ki, jól áll a póló, és ………………………… a frizurádmondja a mamája. A lány nagyon örül a dicséretnek. Jókedvűen ül le az asztalhoz.

5. Rakd időrendi sorrendbe a mondatokat! Írd a négyzetbe a megfelelő számot! 6. Írd le a jelentését!

csinos frizura: ……………………………………............................................................ …………………………………………………………………………………… …………… 1.1.1./5 ________________________________________________________________ __________________________ 9. Válaszolj a kérdésre! Miért örült a lány? …………………………………………………………………………………… ………………………….. …………………………………………………………………………………… ………………………….. …………………………………………………………………………………… ………………………….. …………………………………………………………………………………… ………………………….. …………………………………………………………………………………… …………………………..

…………………………………………………………………………………… ………………………….. …………………………………………………………………………………… ………………………….. 10. Karikázd be az örömöt kifejező arcot! 11. Rajzolj örömöt kifejező arcot! 1.1.1./6 12. Olvasd el a kérdést! Karikázd be a helyes válaszok előtt álló számot! (Két helyes válasz van.) Kérdés: Mit csinált a lány, miután anyukája azt mondta, hogy valamit elfelejtett? Válasz: 1. Kiabálni kezdett anyukájával. 2. Sírni kezdett. 3. Megnézte magát a tükörben. 4. Megfésülködött. 13. Írd le, mit csinálsz, ha kócos a hajad! …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………….. 1.1.2/3. ________________________________________________________________ __ 1.1.2. A fiú nem szeret borotválkozni 1. Olvasd el a szöveget! Reggel van. A fiú a fürdőszobában elvégzi a reggeli tennivalóit, megmosakszik, befújja magát dezodorral, fogat mos, megfésülködik. Miután mindezzel elkészül, sokáig nézi magát a tükörben. - Meg kellene borotválkoznom — mondja magában. A szekrényből előveszi a villanyborotvát. Kicsit álldogál kezében a borotvával, utána visszateszi a szekrénybe. - Majd holnap megcsinálom, most semmi kedvem borotválkozni mondja magában. Bemegy a szobájába, gondosan felöltözik. Megnézi magát a tükörben. Elégedett a

külsejével. Kimegy a nappaliba. Ott van a család többi tagja. Ránéz a papája, és azt mondja: - Megborotválkozhattál volna! - Majd holnap megcsinálom — mondja a fiú. - Hétfőnként mindig szoktál borotválkozni — mondja a mamája. - Igen, szoktam, de most nincs kedvem — válaszolja a fiú. - Szeretném, ha mégis megcsinálnád — mondja a mamája. A fiú nem válaszol, Úgy tesz, mintha nem hallotta volna. Indul a konyhába reggelizni. - Hiába van rajtad ez a csinos ruha, elrontja a látványt a borostás arcod- kiált utána a húga. — Tényleg? — kérdezi a fiú. — Bizony. Így nem nézet ki jól — válaszolja a húga. — Én sem szeretek borotválkozni, mégis megcsinálom meg akkor is, ha nincs hozzá kedvem — mondja a papája. A fiú nem szól semmit. Visszamegy a fürdőszobába. Hamarosan újra visszajön a nappaliba. Az arcán nincs mar ott a borosta. A család minden tagja megdicséri a külsejét. A fiú nagyon örül, hogy elégedettek vele. — Szerintem is jobban nézek ki így — mondja. 1.1.2/2 2. Válaszolj a kérdésekre! Mit mond magában a fiú, miután megnézi magát a tükörben? …………………………………………………………………………………… ………………………. Mit csinál először a fiú a villanyborotvával? …………………………………………………………………………………… ………………………. Mit mond a fiúnak a papája? …………………………………………………………………………………… ……………………… Szeret borotválkozni a fiú papája? …………………………………………………………………………………… ……………………… Megborotválkozik végül a fiú? …………………………………………………………………………………… ……………………… 3. Karikázd be a két igaz állítás előtti számot!

1. A fiú szeret borotválkozni. 2. A fiú papája nem szeret borotválkozni. 3. A fiú végül megborotválkozik. 4. A fiú nem hajlandó megborotválkozni. 4. Pótold a hiányzó szavakat! A fiú nem szeret borotválkozni Reggel van. A fiú a ………………………………. elvégzi a reggeli tennivalóit, megmosakszik, befújja magát dezodorral, fogat mos, megfésülködik. Miután mindezzel elkészül, sokáig nézi magát a …………………………………….. 1.1.2./3. - Meg kellene borotválkoznom — mondja magában. A szekrényből előveszi a ………………………………………… Kicsit álldogál kezében a borotvával, utána visszateszi a szekrénybe. - Majd holnap megcsinálom, most semmi kedvem borotválkozni — mondja magában. Bemegy a szobájába, gondosan felöltözik. Megnézi magát a tükörben. Elégedett a külsejével. Kimegy a nappaliba. Ott van a család többi tagja. Ránéz a ……………...... és azt mondja: - Megborotválkozhattál volna! - Majd ………………………. megcsinálom — mondja a fiú. - Hétfőnként mindig szoktál borotválkozni — mondja a mamája. - Igen, szoktam, de most nincs kedvem - válaszolja a fiú. - Szeretném, ha mégis megcsinálnad — mondja a mamája. A fiú nem válaszol. Úgy tesz, …………… nem hallotta volna. Indul a konyhába reggelizni. - Hiába van rajtad ez a csinos ruha. elrontja a látványt a borostás arcod - kiált utána a húga. - Tényleg? — kérdezi a fiú. - Bizony, így nem nézel ki ………………….- válaszolja a húga. - En sem szeretek borotválkozni, mégis megcsinálom meg akkor is, ha nincs hozzá kedvem — mondja a papája. A fiú nem szól semmit. Visszamegy a fürdőszobába. Hamarosan újra visszajön a nappaliba. Az arcán nincs már ott a borosta.

A család minden tagja ………………………………. a külsejét. A fiú nagyon örül, hogy elégedettek vele. — Szerintem is jobban nézek ki így — mondja. 5. Rakd időrendi sorrendbe a mondatokat! ÍrdAafiú négyzetbe megfelelő számot!  elvégzi aa reggeli teendőit. 1.1.2./4 ____________________________________________________________ 6. Írd le a szó jelentését! borosta: …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… …………… 7. Olvasd el a szöveget újra! A fiú nem szeret borotválkozni Reggel van. A fiú a fürdőszobában elvégzi a reggeli tennivalóit, megmosakszik, befújja magát dezodorral, fogat mos, megfésülködik. Miután mindezzel elkészül, sokáig nézi magát a tükörben. - Meg kellene borotválkoznom — mondja magában. A szekrényből előveszi a villanyborotvát. Kicsit álldogál kezében a borotvával, utána visszateszi a szekrénybe. - Majd holnap megcsinálom, most semmi kedvem borotválkozni - mondja magában. Bemegy a szobájába, gondosan felöltözik. Megnézi magát a tükörben. Elégedett a külsejével. Kimegy a nappaliba. Ott van a család többi tagja. Ránéz a papája, és azt mondja: - Megborotválkozhattál volna! - Majd holnap megcsinálom — mondja a fiú. - Hétfőnként mindig szoktál borotválkozni — mondja a mamája. - Igen, szoktam, de most nincs kedvem — válaszolja a fiú. - Szeretném, ha mégis megcsinálnád — mondja a mamája. A fiú nem válaszol, Úgy tesz, mintha nem hallotta volna. Indul a konyhába reggelizni. - Hiába van rajtad ez a csinos ruha, elrontja a látványt a borostás arcod- kiált utána a húga. - Tényleg? — kérdezi a fiú.

- Bizony. Így nem nézet ki jól — válaszolja a húga.

- Én sem szeretek borotválkozni, mégis megcsinálom meg akkor is, ha nincs hozzá kedvem - mondja a papája. A fiú nem szól semmit. Visszamegy a fürdőszobába. Hamarosan újra visszajön a nappaliba. Az arcán nincs mar ott a borosta. A család minden tagja megdicséri a külsejét. A fiú nagyon örül, hogy elégedettek vele. - Szerintem is jobban nézek ki így — mondja. 1.1.2./5 8. Olvasd el a kérdést! Karikázd be a helyes válasz előtt álló számot! (Egy helyes válasz van!) Kérdés: Mit érzett a fiú, amikor a család minden tagja megdicsérte a külsejét? Válaszok: 1. Szomorú volt. 2. Mérges volt. 3. Megijedt. 4. Örült. 9. Válaszolj a kérdésre! Miért örült a fiú? …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… 10. Karikázd be az örömöt kifejező arcot! 1.1.3./1 Elfogyott a tusfürdő 1. Olvasd el a történetet! Este van. A lány lefekvés előtt zuhanyozni megy a fürdőszobába. Leveszi a fürdőköpenyét és felakasztja a fogasra. A törülközőjét a kád melletti székre teszi. Beáll a kádba. Megnyitja a hideg vizes csapot, majd a meleget is. Kellemes hőmérsékletű

vizet kever magának. Folyatja magára a vizet. Ez nagyon jól esik neki. Elzárja a csapot, és a kezébe veszi a kád szélén lévő tusfürdőt. Kinyitja a tetejét, az oldalára fordítja a flakont és megnyomja, hogy a tenyerébe folyjon egy kis adag tusfürdő. Hiába ismétli ezt meg néhányszor. a flakonból nem folyik ki tusfürdő. — Elfogyott a tusfürdő — gondolja a lány magában. Körbenéz, hátha lát a kád szélén egy másik flakont. A kád szélén csak sampon van. —Anyu! Anyu! — kezd el kiabálni. Megismétli meg néhányszor, de anyukája nem lép be az ajtón. — Biztosan a tévétől nem hallja — gondolja a lány magában. — Most mit csináljak? Tanácstalanul ácsorog a kádban. — Csinálnom kell valamit — gondolja magában. Kilép a kádból. Gyorsan odamegy a fürdőszobaszekrényhez. Kinyitja, és kivesz belőle egy tusfürdős flakont. Visszamegy a kádhoz és beleáll. A tusfürdőt leteszi a kád szélére. Újra beállítja a vizet. Nagyon örül, hogy ilyen ügyesen megoldotta ezt a helyzetet. — Elmesélem anyunak, ha befejeztem a zuhanyozást — gondolja magában, és mosolyog közben. 2. Válaszolj a kérdésekre! Hová teszi a lány a fürdőköpenyét? …………………………………………………………………………………… …………… Milyen hőmérsékletű vizet kever magának? …………………………………………………………………………………… …………… 1.1.3./2 ________________________________________________________________ ________________ Szappant vagy tusfürdőt használ a zuhanyozáshoz? …………………………………………………………………………………… ………………………. Mennyi tusfürdő van a flakonban? …………………………………………………………………………………… …………..….……….. Kitől próbál segítséget kérni a lány?

…………………………………………………………………………………… ……...……………….. Anyukája miért nem segít? …………………………………………………………………………………… ………………………. Hogyan szerez magának tusfürdőt a lány? …………………………………………………………………………………… ………………………. Mit fog elmesélni anyukájának zuhanyozás után? …………………………………………………………………………………… ………………………. 3. Karikázd be a két igaz állítás előtt álló számot! 1. A lány mosakodni akart a fürdőszobában. 2. A flakonban nem volt tusfürdő. 3. A lány szappant vett ki a fürdőszobaszekrényből. 4. A lány az anyukájától akart segítséget kérni. 4. Pótold a hiányzó szavakat Elfogyott a tusfürdő Este van. A lány lefekvés előtt zuhanyozni megy a ……………………………….... Leveszi a fürdőköpenyét és felakasztja a fogasra. A ………………………………..…. a kád melletti székre teszi. Beáll a kádba. Megnyitja a hideg vizes csapot, majd a meleget is. Kellemes hőmérsékletű …………………… kever magának. Folyatja magára a vizet. Ez nagyon jól esik neki. Elzárja a csapot, és a kezébe veszi a kád szélén lévő tusfürdőt. Kinyitja a tetejét, az oldalára fordítja a flakont és megnyomja, hogy a tenyerébe folyjon egy kis adag……………………………….. Hiába ismétli ezt meg néhányszor, a flakonból nem folyik ki tusfürdő. - Elfogyott a tusfürdő — gondolja a lány magában. Körbenéz, hátha lát a kád szélén egy másik flakont. A kád szélén csak sampon van. - Anyu! Anyu! — kezd el …………………………. Megismétli meg néhányszor, de anyukája nem lép be az ajtón. - Biztosan a tévétől nem hallja - gondolja a lány magában. - Most mit csináljak? Tanácstalanul ácsorog a kádban. - Csinálnom kell valamit — gondolja magában.

Kilép a kádból. Gyorsan odamegy a fürdőszobaszekrényhez. Kinyitja, és kivesz belőle egy tusfürdős flakont. Visszamegy a kádhoz és beleáll. A ………………………………. leteszi a kád szélére. Újra beállítja a vizet. Nagyon …………………………, hogy ilyen ügyesen megoldotta ezt a helyzetet. - Elmesélem anyunak, ha befejeztem a zuhanyozást — gondolja magában, és mosolyog közben. 5. Rakd időrendi sorrendbe a monatokat! Írd négyzetbe a megfelelő  Aalány a fogasra akasztottaszámot! a fürdőköpenyét. 6. Írd le a kifejezés jelentését! beállítja a vizet: …………………………………………………………………………………… …… …………………………………………………………………………………… ………………………. beállItja a vizet 1.1.3./4 ________________________________________________________________ __________ 7. Olvasd el a szöveget újra! Elfogyott a tusfürdő Este van. A lány lefekvés előtt zuhanyozni megy a fürdőszobába. Leveszi a fürdőköpenyét és felakasztja a fogasra. A törülközőjét a kád melletti székre teszi. Beáll a kádba. Megnyitja a hideg vizes csapot, majd a meleget is. Kellemes hőmérsékletű vizet kever magának. Folyatja magára a vizet. Ez nagyon jól esik neki. Elzárja a csapot, és a kezébe veszi a kád szélén lévő tusfürdőt. Kinyitja a tetejét, az oldalára fordítja a flakont és megnyomja, hogy a tenyerébe folyjon egy kis adag tusfürdő. Hiába ismétli ezt meg néhányszor. a flakonból nem folyik ki tusfürdő. — Elfogyott a tusfürdő — gondolja a lány magában. Körbenéz, hátha lát a kád szélén egy másik flakont. A kád szélén csak sampon van. —Anyu! Anyu! — kezd el kiabálni. Megismétli meg néhányszor, de anyukája nem lép be az ajtón.

— Biztosan a tévétől nem hallja — gondolja a lány magában. — Most mit csináljak? Tanácstalanul ácsorog a kádban. — Csinálnom kell valamit — gondolja magában. Kilép a kádból. Gyorsan odamegy a fürdőszobaszekrényhez. Kinyitja, és kivesz belőle egy tusfürdős flakont. Visszamegy a kádhoz és beleáll. A tusfürdőt leteszi a kád szélére. Újra beállítja a vizet. Nagyon örül, hogy ilyen ügyesen megoldotta ezt a helyzetet. — Elmesélem anyunak, ha befejeztem a zuhanyozást — gondoija magában, és mosolyog közben. 8. Olvasd el a kérdést! Karikázd be a helyes válasz előtt álló számot! (Egy helyes válasz van!)

Kérdés: Mit érzett a lány, miután kivette a tusfürdőt a fürdőszobaszekrényből? Válaszok: 1. Szomorú volt. 2. Örült. 3. Megijedt. 4. Dühös volt. 1.1.3.75 ________________________________________________________________ ______ 9. Válaszolj a kérdésre! Miért örült a lány? …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… …………… 10. Karikázd be az örömöt kifejező arcot! 11. Rajzolj örömöt kifejező arcot! 12. Olvasd el a kérdést! Karikázd be a helyes válaszok előtt álló számot! (Két helyes válasz van.) Kérdés: Mit csinált a lány, amikor rájött, hogy üres a tusfürdős flakon? Válasz: 1. Kiabálni kezdett anyukájának. 2. Sírni kezdett. 3. Eldobta a flakont. 4. Kivett egy új tusfürdőt a fürdőszobaszekrényből. 13. Írd le, mit csinálsz, ha már vizesen a kádban vagy, és hogy elfogyott a tusfürdő! …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………..... ............................... 1.2.1/1 1.2.1. A WC használata 1. Olvasd el a szöveget! Amikor pisilnem kell, elmegyek WC-re. A WC általában egy kicsi helyiségben van. Az is előfordul, hogy a WC a fürdőszobában van. Amikor elmegyek a WC-re, becsukom magam után az ajtót.

Sokszor a WC teteje nincs lehajtva. Az is előfordul, hogy le van hajtva. Ha a WC teteje le van hajtva, akkor felhajtom. Letolom a bugyogómat. Ráülök a WC ülőkére. Pisilek. Letépek egy kis darabot a WC papírból. Megtörlöm magam. Felhúzom a bugyogómat. Lehúzom a WC-t. Kezet mosok. Kijövök a WC-ből. 2. Válaszolj a kérdésekre! Becsukod magad után az ajtót, ha elmész WC-re? …………………………………………………………………………………… ………………………. Lehúzod a WC-t, ha végeztél? …………………………………………………………………………………… ………………. Mosol kezet a WC használata után? …………………………………………………………………………………… ………………. 1.2.1/2 3. Húzd alá a két igaz állítást! 1. A WC ajtaját be kell csukni magunk után. 2. A WC használata után nem kell kezet mosni. 3. A WC használata után mindig kezet kell mosni. 4. Pótold a hiányzó szavakat! A WC használata Amikor pisilnem kell, elmegyek ………………………………………. A WC általában egy kicsi helyiségben van. Az is előfordul hogy a WC a …………………………… van. Amikor elmegyek a WC-re, …………………………………………….. magam után az ajtót. Sokszor a WC teteje nincs lehajtva. Az is előfordul, hogy le van hajtva. Ha a WC teteje le van hajtva, akkor ……………………………………………….. Letolom a bugyogómat. Ráülök a WC ülőkére. Pisilek. Letépek egy kis darabot a WC ………………………………………… Megtörlöm magam. Felhúzom a bugyogómat.

……………………………………………….a WC-t. Kezet ……………………………………… Kijövök a WC-bőI. 1.2.2/1 ________________________________________________________________ _______________________ 1.2.2.Fésülködés 1. Olvasd el a szöveget! Gyakran előfordul, hogy kócos a hajam. A hajam reggel mindig kócos, miután felkelek. A hajam akkor is kócos lesz, ha kint az utcán fúj a szél, amikor megyek valahova. A hajam akkor is kócos lesz, ha a játszótéren játszom. Amikor kócos a hajam, megfésülöm. Bemegyek a fürdőszobába, és előveszem a fésűt. A tükör elé állok. Megfésülöm a hajam Úgy, ahogy az anyukám tanította. Amikor elkészülök, elteszem a fésűt. Kijövök a fürdőszobából. 2. Válaszolj a kérdésekre! Kócos a hajad, amikor reggel felkelsz? …………………………………………………………………………………… …...………………….. Mit csinálsz, ha kócos a hajad? …………………………………………………………………………………… ………………………. Hol fésülködsz meg? …………………………………………………………………………………… ………………………. 3. Húzd alá a két igaz állítást! 1. Reggel mindig meg kell fésülködni. 2. A konyhában kelt megfésülködni. 3. Nem leszek kócos, ha fúj a szél. 4. Fésűvel fésülködök. 1.2.2./2 ________________________________________________________________ __________ 4. Pótold a hiányzó szavakat! Fésülködés Gyakran előfordul, hogy kócos a hajam. A hajam reggel mindig kócos, miután …………………………………………..

A hajam akkor is kócos lesz, ha kint az utcán fúj a ………………...... amikor megyek valahova. A hajam akkor is kócos lesz, ha a ……………………………. játszom. Amikor kócos a hajam, ……………………………………………. Bemegyek a fürdőszobába, és előveszem a fésűt. A ………………………………. elé állok. Megfésülöm a hajam úgy, ahogy az anyukám tanította. Amikor elkészülök, elteszem a …………………………………………….. Kijövök a fürdőszobából. 5. Ird le a kifejezés jelentését! kócos haj: …………………………………………………………………………………… …………………… …………………………………………………………………………………… …………………… 6. Írd le, te mikor szoktál megfésülködni! …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… …………………………………………………………………………………… ……………………… Download