Ban Anetta Tanulmany

A szakképzésben oktató pedagógusok összetételének elemezése a teljes állományra Tanulmány

Készült: a Nemzeti Szakképzési Intézet megbízásából az FKA-KT 4/2006. A tanárképzés helyzete és korszerűsítése című kutatási témában

Készítette: Dr. Bán Anetta 2006. október

A kutatás célja Az elemzés és a tanulmány célja, hogy a szakképzésben oktató pedagógusok összetételére vonatkozó információkat összegyűjtse a teljes állományra nézve. A statisztikák forrása, kiindulópontja: 1. Educatio Kht. Közoktatási Információs Iroda által bekért statisztikai adatok a 2005.év októberéből, KIR-STAT 2005 (Hivatkozási szám: ASZ-01589) 2. OM Oktatás-Statisztikai Évkönyv a 2005/2006-os tanévről Előzetes információk: A 2005/06-os tanévben a középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma és aránya tovább növekedett. A szakiskolák tanulólétszáma 0,6%-kal csökkent. A gimnáziumi létszám folyamatos emelkedése még tart, a szakközépiskolai 1999/2000 óta tartó lassú csökkenés 2002/2003-ban megfordult, majd 2004/2005-ben ismét csökkenni kezdett. Míg 1990/91-ben a középfokú oktatásban résztvevő tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanult, 2005/2006-ban arányuk 22,9%. Az általános képzést nyújtó és felsőfokú tanulmányokra eredményesebben felkészítő gimnáziumok részaránya 24%-ról 34,5%-ra emelkedett. A legnépszerűbb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról 42,6%ra ugrott. A középfokú felnőttoktatásban 1990 óta tartó növekedés 2001/2002-re megállt. A 2005/2006-os tanévben a tanulók 14,1%-a folytatta tanulmányait felnőttképzési tantervek szerint. 1

1

Forrás: OM Oktatás-statisztikai Évkönyv, 2005.

2

A középfokú oktatás szerkezetének változása a nappali rendszerű képzésben

1. ábra A szakképző intézmények közül a szakiskolákban 126211, a speciális szakiskolákban 8797, a szakközépiskolákban 287290 fő tanul. Ezen intézmények szakképző évfolyamain tanulók száma, a nappali- és felnőttoktatásban együtt: 162030. A szakképzésben 490 szakmát oktattak a 2005/2006-os tanévben. Szakiskolákban 279, speciális szakiskolákban 65, szakközépiskolában 288 szakmában szerezhettek ismereteket a tanulók. A szakmai vizsgázók száma a vártnál alacsonyabb, 63 ezren tettek sikeres szakmai vizsgát, az előző évi 65 ezerrel szemben. Felsőfokú szakképzésben a szakközépiskolákban, nappali- és felnőttoktatásban, 1999/2000ben 1369 fő, 2005/2006-ban 14541 fő tanult. A középfokú tanulólétszám 0,3%-os növekedése mellett a pedagóguslétszám 2,1%-kal nőtt.

3

Főállású pedagógusok a nappali és felnőttoktatásban

2. ábra A szakiskolákban az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 14,1 (előző tanévben 14,8), speciális szakiskolákban 7,1 (7,5), gimnáziumokban 13,4 (13,4), szakközépiskolákban 13,8(14). Az egy osztályra jutó tanulólétszám szakiskolákban 24,5 (előző tanévben 25,3), speciális szakiskolákban 11,7 (12), gimnáziumokban 28,9 (28,8), szakközépiskolákban 26,1 (26,2).

4

Egy csoportra, osztályra jutó tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban

3. ábra

5

A 2005. évi októberi statisztikai adatok elemzése alapján az alábbi megállapítások tehetők I.

Alapadatok

I. 1. A pedagógusok állománya Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak: 49261 fő, közülük: 42% szakközépiskolában, 37%-uk gimnáziumban, 18%-uk szakiskolában, 3%-uk speciális szakiskolában oktat. Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak nyitóállománya összesen

18%

42%

3%

Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola

37%

1. sz. diagram

A fő munkaviszonyban alkalmazottak közül 65% nő, 35% férfi. Iskolatípusonként a szakiskolában a férfi-nő arány: 45% férfi – 55% nő; speciális szakiskolában: 32% férfi - 68% nő; gimnáziumban: 29% férfi – 71% nő; míg a szakközépiskolákban: 46% férfi – 64% nő. Valamennyi iskolatípusban tehát a pedagógusnők vannak többségben előnyük legnagyobb a gimnáziumokban, míg legkisebb a szakiskolákban, azaz itt majdnem fele-fele arányban oktatnak férfiak és nők. A pedagógus állományt minden esetben megyei bontásban is megvizsgálhatjuk az intézmény típusa viszonylatában.

6

4. ábra Az összes pedagógus egymáshoz viszonyított arányában a nők és a férfiak a következőképpen oszlanak meg az iskolatípusok között. Arányukat tekintve legnagyobb létszámban szakközépiskolákban oktatnak nők, míg legkisebb a számuk a speciális szakiskolákban. Férfiak esetén ugyanígy alakul, azaz a legnagyobb létszámot a szakközépiskolákban, míg legkisebbet a speciális szakiskolában találjuk, tehát a létszámok csökkenése a férfi-nő arányok változását nem befolyásolja. Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak nyitóállománya (nők)

15% 3% 42%

Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola

40%

2. sz. diagram 7

Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak nyitóállománya (férfiak)

24% Szakiskola 44%

2%

Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola

30%

3. sz. diagram A pedagógusok nyitóállományát megyei bontásban és oktatási szintenként is ábrázoljuk az eloszlás áttekinthetősége érdekében. A nagyságrendi különbségek jól érzékelhetők az egyes megyék között. A pedagógusok nyitóállománya gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában

5. ábra 8

Pedagógusok nyitóállománya speciális szakiskolákban

6. ábra

9

Pedagógusok nyitóállománya szakközépiskolák szakképző évfolyamán

7. ábra II.

Oktatott tárgyak iskolatípusok szerint:

II. 1. Közismereti tárgyat oktatók speciális szakiskolában: Speciális szakiskolában (teljes munkaidőben) 753-an oktatnak közismereti tárgyakat, közülük 74% nő, 26% férfi. A közismereti tárgyat oktatók 3%-a óraadó, 3%-a részmunkaidős, 94%-uk dolgozik teljes munkaidőben. A részmunkaidős oktatók közül 69% nő, 31% férfi, az óraadóknál az arány a férfiak számára kedvezőtlenebbül alakul, 84%-uk nő, 16%-uk férfi.

10

Speciális szakiskolában közismereti tárgyat tanít

3% 3%

Teljes munkaidős Részmunkaidős Óraadó

94%

4. sz. diagram

Speciális szakiskolában közismereti tárgyat tanít (teljes munkaidőben)

26%

ebből nő ebből f érf i

74%

5. sz. diagram

11

Speciális szakiskolában közismereti tárgyat tanít (részmunkaidőben)

31% ebből nő ebből f érf i 69%

6. sz. diagram

Speciális szakiskolában közismereti tárgyat tanít (óraadóként)

16%

ebből nő ebből f érf i

84%

7. sz. diagram II. 2. Szakmai tárgyat oktatók speciális szakiskolában: Speciális szakiskolában szakmai tárgyat oktatók 479 fős létszámból 93%-uk teljes munkaidőben, 3%-uk részmunkaidőben, 4%uk óraadóként oktató pedagógus. A nemek aránya a teljes munkaidőben dolgozók között 41% férfi, 59% nő; a részmunkaidősek között 60% a férfiak aránya, 40%-a nő. Az óraadók között 63% férfi, 37% nő.

12

Speciális szakiskolában szakmai tárgyat tanít

3% 4%

Teljes munkaidős Részmunkaidős Óraadó

93%

8. sz. diagram Speciális szakiskolában szakmai tárgyat tanít (teljes munkaidőben)

41% ebből nő ebből f érf i 59%

9. sz. diagram

13

Speciális szakiskolában szakmai tárgyat tanít (részmunkaidőben)

40% ebből nő ebből f érf i 60%

10. sz. diagram Speciális szakiskolában szakmai tárgyat tanít (óraadóként)

37% ebből nő ebből f érf i 63%

11. sz. diagram II. 3. Közismereti tárgyat oktatók gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában: Gimnázium, szakközépiskola 9-12 évfolyamában, szakiskolában közismereti tárgyat oktatók száma 35515 fő. Közülük 80%-uk teljes munkaidőben dolgozik, 8,5%-uk részmunkaidős, 11%-uk

óraadó

oktató. A nemek

szerinti

megoszlásban,

a

teljes

munkaidőben

foglalkoztatottak 71%-a nő, és 29%-a férfi, a részmunkaidőben foglalkoztatottak 70%-a nő, 30%-a férfi, az óraadók 58%-a nő, 42%a férfi. II. 4. Szakmai tárgyat oktatók gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában:

14

A szakmai tárgyat oktatók száma: 10355 fő, közülük teljes munkaidőben résztvevők 79%-ot jelentenek, részmunkaidőben a szakmai oktatók 7,5%-ot tesznek ki, míg az óraadók 13,5%-ot jelentenek. A teljes munkaidőben szakmai tárgyat oktatók 45%-a nő, 55%-a férfi. A részmunkaidőben oktatók 54%-46% a női-férfi arány, az óraadóknál 47% a nő és 53%a férfiak aránya.

Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évf olyamán, szakiskolában szakmai tárgyat tanít

14% 8% Teljes munkaidős Részmunkaidős Óraadó 78%

12. sz. diagram Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évf olyamán, szakiskolában szakmai tárgyat tanít (teljes munkaidőben)

45% 55%

ebből nő ebből f érf i

13. sz. diagram

15

Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évf olyamán, szakiskolában szakmai tárgyat tanít (részmunkaidőben)

ebből nő

46%

54%

ebből f érf i

14. sz. diagram Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évf olyamán, szakiskolában szakmai tárgyat tanít (óraadóként)

47%

53%

ebből nő ebből f érf i

15. sz. diagram II. 5. A szakközépiskolában szakképző évfolyamon oktatók: A szakközépiskolai szakképző évfolyamon oktatók 53%-a teljes munkaidőben foglalkoztatott, 8%-uk részmunkaidős és 39%-uk óraadó oktató. A férfi-női arány a szakképzés ezen a szintjén a legkiegyensúlyozottabb, mégpedig e teljes munkaidőben foglalkoztatottak 51%-a nő, 49Í%-a férfi, a részmunkaidőben oktatók 54%-a nő, 46%-a férfi; s az óraadók 51%-a nő, 49%-a férfi.

16

Szakközépiskola szakképző évf olyamán (nem f elsőf okú szakmát) tanít

39%

Teljes munkaidős Részmunkaidős

53%

Óraadó

8%

16. sz. diagram Szakközépiskola szakképző évf olyamán (nem f elsőf okú szakmát) tanít (teljes munkaidőben)

49%

51%

ebből nő ebből f érf i

17. sz. diagram

17

Szakközépiskola szakképző évf olyamán (nem f elsőf okú szakmát) tanít (részmunkaidőben)

ebből nő

46% 54%

ebből f érf i

18. sz. diagram Szakközépiskola szakképző évf olyamán (nem f elsőf okú szakmát) tanít (óraadóként)

49%

51%

ebből nő ebből f érf i

19. sz. diagram II. 6. A szakközépiskolákban felsőfokú szakképesítésért tanulókat oktatók: Teljes munkaidőben mindössze az oktatók 27%-a vesz részt a képzésben, 4%-uk részmunkaidős, s legnagyobb számban az óraadók vannak jelen, 69%-os a jelenlétük. A nemek arányát tekintve a teljes munkaidőben dolgozók 69%-a nő, 31% férfi. A részmunkaidősek 65%-a nő és 35%-a férfi. Az óraadók kiegyensúlyozottabb 51%-nő és 49% férfi arányban oktatnak.

18

Felsőf okú szakképesítésért tanulókat tanít

27% Teljes munkaidős Részmunkaidős 4%

Óraadó

69%

20. sz. diagram Felsőf okú szakképesítésért tanulókat tanít (teljes munkaidőben)

31% ebből nő ebből f érf i 69%

21. sz. diagram

19

Felsőf okú szakképesítésért tanulókat tanít (részmunkaidőben)

35% ebből nő ebből f érf i 65%

22. sz. diagram Felsőf okú szakképesítésért tanulókat tanít (óraadó)

49%

51%

ebből nő ebből f érf i

23. sz. diagram III.

Életkori megoszlások intézménytípusonként és szakmai-közismereti tárgyat oktatók viszonyában

III. 1. Speciális szakiskola III. 1. 1. Közismereti tárgyat oktatók Az életkorok tekintetében a speciális szakiskolában közismereti tárgyat oktatók mindössze 1%-a kevesebb, mint 25 éves, s 0%-ot jelentenek a 64 év felettiek. A legnagyobb létszámot jelentő életkori kategóriák a 45-49, illetve az 50-54 életkorok közé esnek, míg a többi kategóriában egyenletesen megoszlanak, nagyjából 10%-ot tesznek ki a közismereti tárgyat oktatók.

20

Ha ebbe a megoszlásba bekapcsoljuk a nemeket is, látható, hogy nők esetén az arányok szinte változatlanok maradtak, hiszen ők nagyobb létszámúak a speciális szakiskolákban, míg a férfiak ugyan nem szignifikánsan de 45 év alatt kisebb arányban és 55-59 év fölött nagyobb arányban képviseltetik magukat a speciális szakiskola közismereti tárgyainak oktatói között.

Speciális szakiskolában közismereti tárgyat tanít 0% 4%

1%

13%

Kevesebb mint 25 éves

11%

25-29 éves 10%

30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves

17%

13%

45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves

13%

18%

Több mint 64 éves

24. sz. diagram Speciális szakiskolában közismereti tárgyat tanít (nők)

12%

3% 0% 1%

Kevesebb mint 25 éves

11%

25-29 éves 11%

30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves

18% 13%

45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves

18%

13%

60-64 éves Több mint 64 éves

25. sz. diagram

21

Speciális szakiskolában közismereti tárgyat tanít (férfiak)

0% 6% 1%

Kevesebb mint 25 éves

10%

25-29 éves 9%

16%

30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves

15% 13%

45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves

14%

16%

60-64 éves Több mint 64 éves

26. sz. diagram III. 1. 2. Szakmai tárgyat oktatók A 460 szakmai tárgyat oktató közül szintén a két szélső kategória képviselteti magát a legkisebb arányban, azaz a 25 év alattiak és a 64 év felettiek. Legnagyobb létszámot az 50-54 év közöttiek jelentenek, 20%-ukat egyik életkori kategória sem közelíti meg. Összességében a speciális szakiskolában szakmai tárgyat oktatókra a 40 év fölöttiek nagy aránya jellemző. Ha nemeket is bekapcsoljuk az életkor dimenziója mellé, azt tapasztaljuk, hogy a fiatalabb kategóriákban magasabb a nők aránya, míg az idősebb életkorúak között a férfiak vannak többségben. Összességében a speciális szakiskolák szakmai oktatóira az elöregedés és az elnőiesedés jellemző tendenciái hatnak.

22

Speciális szakiskolában szakmai tárgyat tanít

3% 6% 1%

Kevesebb mint 25 éves 11%

25-29 éves

12% 8%

30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves

12%

20%

45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves

14%

13%

60-64 éves Több mint 64 éves

27. sz. diagram Speciális szakiskolában szakmai tárgyat tanít (nők)

11%

1%3% 2%

Kevesebb mint 25 éves 12%

25-29 éves 30-34 éves 9%

35-39 éves 40-44 éves

20%

45-49 éves 14%

50-54 éves 55-59 éves

13%

15%

60-64 éves Több mint 64 éves

28. sz. diagram

23

Speciális szakiskolában szakmai tárgyat tanít (férfiak)

11%

1% 2%

Kevesebb mint 25 éves 10%

25-29 éves 7%

14%

30-34 éves 35-39 éves

8%

40-44 éves 45-49 éves

11%

20% 16%

50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves Több mint 64 éves

29. sz. diagram III. 2. Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában oktatók III. 2. 1. Közismereti tárgyat oktatók E kategóriában igen jelentős, 31.503 fő oktató van jelen. Az ő megoszlásuk életkorukat tekintve jelentős eltérést mutat az előzőektől, hiszen a legnagyobb életkori kategóriák a 25-29 év közöttiek, a 30-34 és a 35-39 év közöttiek. Míg a 40 év feletti kategóriákban az oktatók egyenletes csökkenése mutatható ki. Ha elemzésünk szempontjai közé a nemeket is bevonjuk, jól érzékelhető, hogy a 22432 főt jelentő nők között mind a 34 év alattiak, mind az 50 év felettiek száma nagyobb a férfiakénál. Összességében azt mondhatjuk, hogy ezen szint közismereti oktatói között a fiatalodás tendenciája erőteljesebb és a középkorú férfiak jelenléte jellemzi.

24

Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában közismereti tárgyat tanít Kevesebb mint 25 éves 8%

2% 4%1%

25-29 éves

15%

30-34 éves 35-39 éves

12% 17%

40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves

13%

55-59 éves 13%

15%

60-64 éves Több mint 64 éves

30. sz. diagram Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában közismereti tárgyat tanít (nők)

8%

1% 2% 3%

Kevesebb mint 25 éves 25-29 éves

16%

30-34 éves 13%

35-39 éves 40-44 éves 17%

13%

45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves

12%

15%

60-64 éves Több mint 64 éves

31. sz. diagram

25

Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában közismereti tárgyat tanít (férfiak)

6% 2%2% 9%

Kevesebb mint 25 éves 25-29 éves

14%

30-34 éves 35-39 éves

11%

15%

40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves

13%

15% 13%

55-59 éves 60-64 éves Több mint 64 éves

32. sz. diagram III. 2. 2. Szakmai tárgyat oktatók A szakmai tárgyat oktatók 8956 fős létszámában ismét az 50 év felettiek nagyobb aránya emelhető ki, ugyanakkor, a 40 év alattiak jelentősen kisebb számban vannak jelen, mint idősebb oktató társaik, az arányukat tekintve a 25-50 év közötti oktatók ugyanannyian vannak, mint az 50-60 év közöttiek mindössze két életkori kategóriájában jelenlévők. A nemek viszonyában a nők a fiatalabb életkori kategóriákban, míg a férfiak a 45 feletti csoportokban vannak leginkább jelen. Összességében a szakmai tárgyat oktatókra is az elöregedés tendenciája jellemző, s a magasabb életkori csoportokban a férfiak erőteljesebb jelenléte.

26

Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában szakmai tárgyat tanít

2% 7% 1%

Kevesebb mint 25 éves 9%

25-29 éves 9%

18%

9% 10%

20%

30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves

15%

Több mint 64 éves

33. sz. diagram Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában szakmai tárgyat tanít (nők)

13%

1% 2% 3%

Kevesebb mint 25 éves 11%

25-29 éves 30-34 éves 11%

35-39 éves 40-44 éves

20%

45-49 éves 12%

50-54 éves 55-59 éves

16%

11%

60-64 éves Több mint 64 éves

34. sz. diagram

27

Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában szakmai tárgyat tanít (férfiak)

11%

Kevesebb mint 25 éves

2% 2% 8%

25-29 éves

7%

30-34 éves

7%

35-39 éves 40-44 éves

21% 8%

45-49 éves 50-54 éves

20%

14%

55-59 éves 60-64 éves Több mint 64 éves

35. sz. diagram III. 2. 3. Szakközépiskola szakképző évfolyamán nem felsőfokú szakmát tanítók Ezen képzési szinten a 4749 fős oktatói csoport egyenletes eloszlása mutatható ki az életkori kategóriák között, tehát az életkorok aránya hasonló módon alakul minden kategóriában. A nemek tekintetében némi fiatalodás fedezhető fel a nők csoportjában, így természetesen az 50 év feletti csoportokban a férfiak vannak többségben, míg a 40 év alattiaknál a nők száma magasabb.

Szakközépiskola szakképző évfolyamán (nem felsőfokú szakmát) tanít

6% 2%2%

Kevesebb mint 25 éves 11%

25-29 éves 30-34 éves

14% 12%

35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves

15%

13%

50-54 éves 55-59 éves

14%

11%

60-64 éves Több mint 64 éves

36. sz. diagram

28

Szakközépiskola szakképző évfolyamán (nem felsőfokú szakmát) tanít (nők)

2% 5% 2% 11%

Kevesebb mint 25 éves 25-29 éves

13%

30-34 éves 35-39 éves 14%

14%

40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves

14%

14%

55-59 éves 60-64 éves

11%

Több mint 64 éves

37. sz. diagram Szakközépiskola szakképző évfolyamán (nem felsőfokú szakmát) tanít (férfiak) Kevesebb mint 25 éves

8% 2%2% 9%

25-29 éves 10%

16%

30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves

12%

45-49 éves 50-54 éves

16%

11% 14%

55-59 éves 60-64 éves Több mint 64 éves

38. sz. diagram

III. 2. 4. Felsőfokú szakképesítésért tanulókat tanítók Az egyik legkisebb oktatói csoport, mindössze 473 főt tesznek ki, életkori megoszlásában az egyik legkedvezőbb az eddig bemutatottak közül, hiszen a 35 év alatti kategóriákban ugyanannyi oktató van jelen, mint az 50 feletti csoportokban. S a már megszokott tendencia jelenik meg a nemek vizsgálata esetén, azaz a nők a fiatalabb kategóriákban vannak jelen, míg a férfiak a 45 év felettiekben többséget képeznek.

29

Felsőfokú szakképesítésért tanulókat tanít

2% 5% 1% 13%

Kevesebb mint 25 éves 15%

25-29 éves 30-34 éves 35-39 éves 13%

15%

40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves

14%

9% 13%

55-59 éves 60-64 éves Több mint 64 éves

39. sz. diagram Felsőfokú szakképesítésért tanulókat tanít (nők)

12%

Kevesebb mint 25 éves

1% 3% 3%

25-29 éves

15%

30-34 éves 35-39 éves 15%

14%

40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves

9%

15% 13%

60-64 éves Több mint 64 éves

40. sz. diagram

30

Felsőfokú szakképesítésért tanulókat tanít (férfiak)

10%

2% 1%

Kevesebb mint 25 éves 12%

25-29 éves 30-34 éves

13%

11%

35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves

12%

16%

50-54 éves 55-59 éves

10%

13%

60-64 éves Több mint 64 éves

41. sz. diagram

IV.

Szakmai tárgyakat oktatók megoszlása

A szakmai tárgyak oktatóit valamennyi szinten tantárgyi csoportonként vizsgálat alá vontuk, arra vonatkozólag, hogy mennyien töltik be ezt az oktatási területet képesítés nélkül, mennyien oktatnak nyugdíjasként, akár azt jelezve ezzel, hogy nincs elég megfelelő képzettségű szakember e tantárgyak vagy tantárgycsoportok oktatásához; valamint arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan alakul a nemek aránya e területeken. IV. 1. Pályaorientációt, szakmai alapozást oktató A pályaorientációs képzésben 1247 oktató vesz részt, közülük mindössze 35 fő, azaz kb 3% a képesítés nélküliek aránya. Nyugdíjasként közel 5%uk foglalkoztatott, azt mondhatnánk tehát, hogy kb. 8%-os képzett fiatal szakember igénye lehet e területnek. Nemek tekintetében 54%uk nő az oktatóknak, míg 46%-uk férfi. IV. 2. Szakmai orientációs tantárgyat oktató A szakmai orientációs képzésben valamivel többen, mintegy 1582-en vesznek részt. Közülük 1% képesítés nélküli, 6% nyugdíjas. A nemek tekintetében 58%-uk férfi, 42%-uk nő.

31

IV. 3. Szakmacsoportos tantárgyat oktató A szakmacsoportos alapozó tárgyat oktatók 3009-en vannak, minimális 0,5% képesítés nélkülivel és 5,5%-nyit kitevő nyugdíjas foglalkoztatottal. Nemek viszonylatában 52%-uk nő, 48%-uk férfi, tehát viszonylag kiegyensúlyozott a nemek megoszlása. IV. 4. Szakmai elméleti tárgyat oktató Szakmai elméleti tárgyat oktatók vannak a szakképzés szakmai területeit oktatók között a legnagyobb létszámban 7557-en. Képesítés nélkül e területen 123-an dolgoznak, kb. 1,5%-ot tesz ki arányuk. Nyugdíjasként is itt vannak a legtöbben 540-en, ez a szám az e területen oktatók valamivel több, mint 7%-át jelenti. A nemek viszonyában kiegyensúlyozott arányt találunk, a nők 51%-ot, a férfiak 49%-ot jelentenek. IV. 5. Szakmai gyakorlati tárgyat oktató (iskolában, iskolán kívül) A szakmai gyakorlatot 5542-en oktatják iskolában, és 281-en iskolán kívül. Iskolában oktatók: Képesítés nélkül 2%, nyugdíjasként 8% vesz részt ezen terület oktatásában. A szakmai képzés egyetlen olyan területe a szakmai gyakorlati képzés, ahol a férfiak többségben vannak, 58%-ot tesznek ki, 42%-ot a nők képviselnek az oktatók között. Iskolán kívül oktatók: 2,5%-a képesítés nélküliként, 7% nyugdíjasként oktat. A nemek viszonyában, itt is a férfiak vannak többen, 58%-ot jelentenek, a nők 42%-ot.

V.

Beszámolási időszakban képesítést szerzettek, képesítésért tanulók az oktató állományból:

Vizsgálatunk adatbázisa 2005. októberi, ily módon beszámolási időszakunk a 2004/2005-ös tanév. Ezen időszak alatt képesítést 11520-an szereztek, életkori viszonylataikban a legjelentősebb a 35-49 év közöttiek aránya, 55%-kal, majd a 25-34 év közöttiek következtek. A nemek bekapcsolva ezen elemzésbe, látható, hogy a férfiaknál többen vannak a 49 évesnél idősebbek, mint a nőknél, s a 35-49 év közötti kategóriát kivéve mindenhol magasabb a férfiak aránya, de ez utóbbi életkori csoportnál a nőknél kisebb számban vannak jelen férfiak.

32

A beszámolási időszakban képesítést szerzettek száma összesen (létszám, fő)

15%

2% 28% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

55%

42. sz. diagram A beszámolási időszakban képesítést szerzettek száma összesen (létszám, fő) nők

14%

2% 27% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

57%

43. sz. diagram

33

A beszámolási időszakban képesítést szerzettek száma összesen (létszám, fő) férfiak

18%

3% 30%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

49%

44. sz. diagram V. 1. 1. PhD fokozatot szereztek A PhD fokozatot szerzett 47 főből közel azonos létszámban vannak jelen a 25-34 év közöttiek és a 35-49 év közöttiek. A 25 év alattiak 0%-a jelzi, hogy időben nem lehet teljesíteni ennyi idősen a PhD fokozat megszerzéséhez szükséges feltételeket, gondolhatunk itt, pl. a képzési idő hosszára. A PhD fokozatot szerzettek közül 37-en nők, 10-en férfiak, míg a nők zömmel 25-34 év közöttiek, addig a férfiak főként 35-49 év közöttiek voltak.

Ph.D. fokozatot szerzett

13%

0%

25 évesnél fiatalabb 44%

25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

43%

45. sz. diagram

34

Ph.D. fokozatot szerzett (nők)

0%

14%

25 évesnél fiatalabb 51%

25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

35%

46. sz. diagram Ph.D. fokozatot szerzett (férfiak)

10%

0%

20% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

70%

47. sz. diagram V. 1. 2. Első egyetemi alapképesítést szereztek: Első egyetemi alapképesítést 584 oktató szerzett, közülük 53%, azaz többség 25-34 év közötti, de jelentős csoportot alkotnak a 35-49 év közöttiek is. A 413 első egyetemi alapképesítést szerzett nők 53%-a 25-34 év közötti, 32%-a 35-49 év közötti. A férfiak esetében többen vannak a 25 évesnél fiatalabb és 49 évesnél idősebb kategóriákban, de zömük azokból az életkori csoportokból kerültek ki, amelyekben a nők is jelentősen képviseltették magukat. Összességében a 25-49 év közöttiekre jellemző első egyetemi alapképesítés szerzése.

35

Első egyetemi alapképesítést szerzett

9%

8%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves

30%

35-49 éves 49 évesnél idősebb 53%

48. sz. diagram Első egyetemi alapképesítést szerzett (nők)

8%

7%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves

32%

35-49 éves 49 évesnél idősebb 53%

49. sz. diagram

36

Első egyetemi alapképesítést szerzett (férfiak)

10%

12%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves

24%

35-49 éves 49 évesnél idősebb 54%

50. sz. diagram V. 1. 3. Második főiskolai/egyetemi alapképesítést szerzettek Második alapképesítést főiskolai vagy egyetemi szinten az oktatók közül 1815-en szereztek. Csak a két középső életkori képviseltette szinte kizárólagosan magát, azaz 25-34 és 35-49 év közöttiekről van szó elsősorban. Ez az arány a nemeket tekintve sem változik jelentősen, egy eltérést találhatunk, amely a férfiak magasabb számát mutatja a 49 évesnél idősebb csoportban.

Második főiskolai/egyetemi alapképesítést szerzett

6% 2%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 44%

48%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

51. sz. diagram

37

Második főiskolai/egyetemi alapképesítést szerzett (nők)

5% 2%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 49%

44%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

52. sz. diagram Második főiskolai/egyetemi alapképesítést szerzett (férfiak)

8%

3%

25 évesnél fiatalabb 45% 44%

25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

53. sz. diagram V. 1. 4. Főiskolai szakirányú továbbképzésben képesítést szerzettek E csoportba 880-an sorolhatók, 51%ban 35-49 évesek, majd a 25-34 év közöttiek következnek. Nemek szerint ezen főiskolai szakirányú képzésben képesítést szerzettek a nőknél főként a 35-49 évesek, míg a férfiaknál a fiatalabb, 25-34 évesek csoportja. Ugyanakkor a férfiaknál nagyobb számban vannak a 25 év alattiak és a 49 év felettiek, mint a nőknél az látható volt.

38

Főiskolai szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett

10%

4%

35%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

51%

54. sz. diagram Főiskolai szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett (nők)

9%

4%

33%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

54%

55. sz. diagram

39

Főiskolai szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett (férfiak)

12%

6%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 45%

37%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

56. sz. diagram V. 1. 5. Egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést szerzettek 381 fő szerzett a 2004/05-ös tanévben egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést, zömmel – 56%-ban – 35-49 évesekről van szó. Amely arány és az életkori csoportok sorrendje nem változik a nemek szempontjának bekapcsolásával sem.

Egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett

7% 1%

36%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

56%

57. sz. diagram

40

Egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett (nők)

7% 1%

35%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

57%

58. sz. diagram Egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett (férfiak)

8%

1%

39%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

52%

59. sz. diagram V. 1. 6. Szakvizsgát tettek Szakvizsgát a beszámolási időszakban 1951-en tettek 65%-uk 35-49 év közötti, s közel azonos számban vannak a 25-34 év közöttiek és a 49 évesnél idősebbek, míg a 25 évesnél fiatalabbak elenyésző számot jelenítenek meg. A nők sokkal nagyobb számban (1683 fő) tettek szakvizsgát, mint a férfiak (268 fő). Ugyanakkor a férfiak idősebb korban szerezték meg általában ezt a képesítést, mint a nők.

41

Szakvizsgát tett

16%

1%

18% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

65%

60. sz. diagram Szakvizsgát tett (nők)

15%

0%

18% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

67%

61. sz. diagram

42

Szakvizsgát tett (férfiak)

2%

16%

23%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

59%

62. sz. diagram V. 1. 7. Informatikai képesítést szerzettek Informatikai képesítést összesen 4603-an szereztek a beszámolási időszakban, hasonlóan a már eddig ismertetettekkel, főként nők, 3848-an és főként 35-49 év közöttiek az informatikai képesítést szerzettek.

Informatikai képesítést szerzett

19%

1% 20% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

60%

63. sz. diagram

43

Informatikai képesítést szerzett (nők)

1%

18%

20% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

61%

64. sz. diagram Informatikai képesítést szerzett (férfiak)

1% 24%

22% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

53%

65. sz. diagram V. 1. 8. További képesítésért tanult A beszámolási időszakban további képesítésért 19258 fő tanult. Leginkább a középső életkori kategóriákba tartozók (25-34 évesek, 35-49 évesek). A további képesítésért tanulók között 80%-os a nők jelenléte, míg csak 20%-ban vannak férfiak, nemektől függetlenül, elsősorban a 35-49 év közöttiek tanulnak, majd a 25-34 évesek következnek, a 49 évnél idősebbek folytatják a sort és a 25 év alattiak zárják azt.

44

A beszámolási időszakban további képesítésért tanult

9%

3%

36%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

52%

66. sz. diagram A beszámolási időszakban további képesítésért tanult (nők)

9%

3%

35%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

53%

67. sz. diagram

45

A beszámolási időszakban további képesítésért tanult (f érf iak)

11%

4%

25 évesnél f iatalabb 40%

25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

45%

68. sz. diagram V. 1. 9. Végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben részt vettek 3431-en vettek részt végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben, közülük 2484 fő a nők száma, míg 947-en voltak a férfiak. E kategóriában a 25-34 évesek álltak elől mindkét nemet tekintve, majd a 35-49 évesek következtek, a két szélső életkori kategória pedig egyformán képviseltette magát.

Végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben vett részt

7%

6% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves

41%

46%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

69. sz. diagram

46

Végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben vett részt (nők)

7%

6% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves

42%

45%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

70. sz. diagram Végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben vett részt (f érf iak)

7%

7% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves

38%

35-49 éves 48%

49 évesnél idősebb

71. sz. diagram V. 1. 10. Második vagy további (azonos szintű képesítésért tanult) egyetemen vagy főiskolán 5652-en tanultak második vagy további azonos szintű képesítésért (főiskolán, egyetemen, 4556 nő, 1096 férfi, azaz 80%-20% a női- férfi arány. A végzettségi szintet emelő képzéssel teljesen azonos módon alakult e képzési irány megoszlása, a 25-34 év közötti csoport a legnagyobb létszámú, ezt követi a 35-49 évesek kategóriája és végül közel azonos arányban képviseltetik magukat a 25 évnél fiatalabbak és a 49 évnél idősebbek.

47

Második vagy további (azonos szintű) képesítésért tanult (egyetemen v. főiskolán)

5% 4% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 44%

47%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

72. sz. diagram Második vagy további (azonos szintű) képesítésért tanult (egyetemen v. f őiskolán) nők

4% 4% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 44%

48%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

73. sz. diagram

48

Második vagy további (azonos szintű) képesítésért tanult (egyetemen v. f őiskolán) f érf iak

6% 3% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 41%

50%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

74. sz. diagram V. 1. 11. Egyetemi szakirányú továbbképzésben részt vettek Egyetemi szakirányú továbbképzésben részt vettek 1269 fő vett részt egyetemi szakirányú képzésben, 71%-uk nő, 29%-uk férfi. Bár a középső korosztályok magas számú jelenléte mondható el ebben a kategóriában is, de az eddigiektől eltérően 10% körül mozog a 49 évesnél idősebbek aránya is.

Egyetemi szakirányú továbbképzésben vett részt

11%

3% 25 évesnél fiatalabb 39%

25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

47%

75. sz. diagram

49

Egyetemi szakirányú továbbképzésben vett részt (nők)

10%

4% 25 évesnél fiatalabb 40%

25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

46%

76. sz. diagram Egyetemi szakirányú továbbképzésben vett részt (férfiak)

12%

3% 25 évesnél fiatalabb 36%

25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

49%

77. sz. diagram V. 1. 12. Főiskolai szakirányú továbbképzésben vett részt 1774 fő vett részt főiskolai szakirányú továbbképzésen, túlnyomórészt a 35-49 éve közöttiek, a férfiak estén viszont jelentősnek mondható a 25-34 év közöttiek száma is.

50

Főiskolai szakirányú továbbképzésben vett rész

8%

4%

32%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

56%

78. sz. diagram Főiskolai szakirányú továbbképzésben vett rész (nők)

8%

4%

31%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

57%

79. sz. diagram

51

Főiskolai szakirányú továbbképzésben vett rész (f érf iak)

8%

8% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 37%

47%

35-49 éves 49 évesnél idősebb

80. sz. diagram V. 1. 13. OKJ képzésben vett részt OKJ-s képzésben az 1121 fő zöme- azaz 63%-a tartozik a 35-49 évesek csoportjába, de jelenős a 25-34 év közöttiek száma mindkét nem esetén, ugyanakkor a 25 év alattiak elenyésző arányt képviselnek.

OKJ képzésben vett részt

13%

1% 23% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

63%

81. sz. diagram

52

OKJ képzésben vett részt (nők)

1%

13%

23% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

63%

82. sz. diagram OKJ képzésben vett részt (f érf iak)

16%

2% 24% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

58%

83. sz. diagram V. 1. 14. Szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt 3876 fő tanul szakvizsgára felkészítő képzésben, a 25 év alattiak szinte egyáltalán nem vesznek részt ilyen tanulmányokban, míg a 35-49 év közötti nők igen nagy számban vannak jelen, a férfiak itt is kevesebben vannak, – 3292 nő, 584 férfi – de életkori kategóriák szerint szintén a 35-49 évesekkel szerepelnek legnagyobb számban.

53

Szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt

14%

0%

18% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

68%

84. sz. diagram Szakvizsgára f elkészítő képzésben vett részt (nők)

13%

0%

18% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

69%

85. sz. diagram

54

Szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt (férfiak)

17%

1%

18% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

64%

86. sz. diagram V. 1. 15. Tanfolyami továbbképzésen vett részt Tanfolyami továbbképzésben igen jelentős számú oktató vett részt a 2004/2005-ös tanévben 43357 fő, 83%-uk nő, 17%-uk férfi, a 25 évnél fiatalabbak egyik nem esetén sem jelentős számúak, a 35-49 év közöttiek vannak többségében, de a férfiaknál a 34 évnél fiatalabbak és a 49 évnél idősebbek is magasabb számban vannak, mint a nőknél.

Tanf olyami továbbképzésen vett részt

20%

1% 21% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

58%

87. sz. diagram

55

Tanf olyami továbbképzésen vett részt (nők)

20%

1% 21% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 58%

88. sz. diagram Tanf olyami továbbképzésen vett részt (f érf iak)

3% 23%

24% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

50%

89. sz. diagram V. 1. 16. Szaktárgyi elméleti továbbképzésen vett részt Szaktárgyi-elméleti képzésen 8453 fő tanult a beszámolási időszakban, bár a nők többségben voltak ezen területet tekintve is, az egyes korosztályok részvétele a szaktárgyi elméleti továbbképzésben közel azonos módon alakult. A 35-49 év közöttiek jelentősen, a 25 év alattiak egyáltalán nem képviseltették magukat, míg a 25-34 év közöttiek és a 49 év felettiek kb. 1/5-1/5 részét tették ki az összes résztvevőnek

56

Szaktárgyi elméleti továbbképzésen vett részt

22%

1% 25% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 52%

90. sz. diagram Szaktárgyi elméleti továbbképzésen vett részt (nők)

21%

1% 24% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 54%

91. sz. diagram

57

Szaktárgyi elméleti továbbképzésen vett részt (férfiak)

2% 24%

25% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 49%

92. sz. diagram V. 1. 17. Módszertani továbbképzésen vett részt A továbbképzések között a résztvevők számát figyelembe véve a tanfolyami továbbképzések után legjelentősebb a módszertani továbbképzéseken részt vevők vannak a legnagyobb számban, 14654-en, arányaikat tekintve semmilyen eltérés nem tapasztalható az eddigiekben jellemzőektől, azaz 35-49 év közöttiek vannak a legtöbben, majd közel azonos 20-20%-ot tesznek kis a 49 év felettiek és a 25-34 év közöttiek, s kevésbé jelentős 1-2%-ot képviselnek a 25 év alattiak.

Módszertani továbbképzésen vett részt

18%

1% 22% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 59%

93. sz. diagram

58

Módszertani továbbképzésen vett részt (nők)

1%

17%

21% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 61%

94. sz. diagram Módszertani továbbképzésen vett részt (férf iak)

2% 22% 25% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 51%

95. sz. diagram V. 1. 18. Informatikai továbbképzésen vett részt Az informatikai továbbképzésen résztvevők a 3. legnagyobb létszámot képviselik a továbbképzések kategóriájában, 8203 főt tesz ki, az ezen irányú tanulmányokat folytatók száma. A terület jellegéből is fakadóan, ugyan nem jelentősen, de némi eltolódás figyelhető meg a továbbképzésen résztvevők életkorának növekedése irányába. S ez a növekedés a férfiak esetén még jelentősebb, mint a nőknél volt.

59

Inf ormatikai továbbképzésen vett részt

1%

17%

22%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

60%

96. sz. diagram Inf ormatikai továbbképzésen vett részt (nők)

1%

17%

21%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

61%

97. sz. diagram

60

Inf ormatikai továbbképzésen vett részt (f érf iak)

1% 20%

25%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

54%

98. sz. diagram V. 1. 19. Egyéb, általános témájú továbbképzésen vett részt Egyéb továbbképzésen 5079-en vettek részt; 4335 nő és 744 férfi, a férfiak esetén az életkor emelkedése jellemző a résztvevők arányait tekintve, azaz a magasabb életkori csoportokban többen vesznek részt, mint a nők esetén ez tapasztalható volt.

Egyéb, általános témájú továbbképzésen vett részt

1% 22%

18% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

59%

99. sz. diagram

61

Egyéb, általános témájú továbbképzésen vett részt (nők)

1%

17%

21%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

61%

100. sz. diagram Egyéb, általános témájú továbbképzésen vett részt (f érf iak)

2% 21%

28%

25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 49%

101. sz. diagram V. 2. 1. Felsőoktatási intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt A továbbképzéseket a szervező intézmények szerint is csoportosítottuk, így elsőként látható, hogy mindössze 2163 fő vett részt valamely felsőoktatási intézmény által szervezett továbbképzésen. Ahogyan a továbbképzéseknél jellemző volt, úgy alakulnak itt is az általános és a nemek szerinti arányok, azaz közel 60%-uk a 35-49 éves korosztályba tartozik, 20-20%uk a 49 év felettiek csoportját és a 25-34 éves kategóriát jeleníti meg, míg a 25 évnél fiatalabbak 1% körül mozognak.

62

Felsőoktatási intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt

1%

18%

22% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

59%

102. sz. diagram Felsőoktatási intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt (nők)

1%

17%

21% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

61%

103. sz. diagram

63

Felsőoktatási intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt (f érf iak)

1% 21%

24% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

54%

104. sz. diagram V. 2. 2. Nemzetközi egyezmény keretében szervezett továbbképzésen vett részt Nemzetközi egyezmény keretében szervezett továbbképzésen kevesebben, mindössze 1229en folytattak tanulmányokat a beszámolási időszakban. Összességében az előzővel megegyező arányokat tapasztaltunk a résztvevők megoszlását illetően, azonban a nemek vizsgálatánál, jól láthatóvá vált, hogy a férfiak között több az idősebb életkorú a továbbképzések e típusán.

Nemzetközi egyezmény keretében szervezett továbbképzésen vett részt

21%

1%

20% 25 évesnél fiatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

58%

105. sz. diagram

64

Nemzetközi egyezmény keretében szervezett továbbképzésen vett részt (nők)

19%

1%

20% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

60%

106. sz. diagram Nemzetközi egyezmény keretében szervezett továbbképzésen vett részt (f érf iak)

1% 21%

27%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb 51%

107. sz. diagram V. 2. 3. Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által szervezett továbbképzésben vett részt A továbbképzéseken résztvevők legnagyobb számban valamilyen pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt, 27967 fő folytatott a beszámolási időszakban ilyen jellegű tanulmányokat. Arányait tekintve kiegyensúlyozott módon a 25-34 év közöttiek és a 49 év felettiek 20-20%-ot jelenítettek meg, a 25 év alattiak mindössze 1%-ot tettek ki a továbbképzéseken résztvevők között, a fennmaradó kb. 60%-ot a 34-49 évesek csoportja alkotta.

65

Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt

1% 20%

21% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

58%

108. sz. diagram Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt (nők)

20%

1% 20% 25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

59%

109. sz. diagram

66

Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt (f érf iak)

2% 24%

24%

25 évesnél f iatalabb 25-34 éves 35-49 éves 49 évesnél idősebb

50%

110. sz. diagram

VI.

Szakképzésben oktatók beosztás szerinti megoszlása:

A szakképzésben oktatókat beosztásuk szerint is csoportosítottuk, mégpedig igazgató, igazgató-helyettes, gyakorlati oktatásvezető, egyéb vezető, szakos tanítást végző, szakmai gyakorlati oktatást végző kategóriák mentén. VI. 1. Igazgató A szakképzésben oktatók közül igazgatói pozíciót 79%-ban középiskolai tanárok, 18%-ban pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségűek töltenek be, 2%-ban igazgatók a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségűek, 1%-ban a szakoktatók és 0,5%-ban a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesítettek, 0,5%-ban pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségűek. Az igazgatók 4%-a nyugdíjas és a nemeket tekintve 71%-uk nő, 29% férfi.

67

Igazgató

Középiskolai tanár

Szakoktató

2% 00% % 18%

Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

1%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

79%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű

111. sz. diagram VI. 2. Igazgató-helyettes Az igazgató-helyettesek aránya is hasonló módon alakul, mint az igazgatóké volt, azaz középiskolai tanárok és pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségűek töltik be ezt a funkciót is zömmel. 4%-uk nyugdíjas az igazgató-helyetteseknek. Az igazgatóhelyettesek 81%-a nő, 29%-a férfi.

Igazgató helyettes

Középiskolai tanár

Szakoktató

2% 1% 0% 16%

Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

2%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

79%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű

112. sz. diagram

68

VI. 3. Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezetők között jelentős számban találhatók szakoktatók 21%-ban, de még mindig a középiskolai tanárok és a pedagógiai képzettséggel rendelkező egyéb felsőfokúak vannak a legnagyobb arányban. A gyakorlati oktatásvezetők 6%-a nyugdíjas, meglepő módon 63%-uk férfi és mindössze 37%-uk nő. Gyakorlati oktatásvezető

6%

Középiskolai tanár

Szakoktató

4%1% 35%

Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

33%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített

21%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű

113. sz. diagram VI. 4. Egyéb vezető Egyéb vezetői beosztásban a fent említett két kategória vezet, itt azonban a szakoktatók mindössze 6%-ot tesznek ki. Az egyéb vezetők 4,5%-a nyugdíjas. A férfiak-nők aránya: 26%férfi, 74% nő.

69

Egyéb vezető

5%

Középiskolai tanár

Szakoktató

3%1%

Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

29% 56%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített

6%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű

114. sz. diagram VI. 5. Szakos tanítást végző Szakos tanítást összesen 34522-en végeznek, ebből 794-en azaz 2%-nyian szakoktatók. 81%uk

középiskolai tanár,

11%

pedagógiai képesítéssel rendelkező

egyéb

felsőfokú

végzettségűek, 3% pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségűek. Nyugdíjas a szakos tanítást végzők 4,6%-a. A férfi-női arány, 26,5% férfi, 73,5% nő.

Szakos tanítást végző

Középiskolai tanár

Szakoktató

1% 3% 2% 11%

Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

2%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

81%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű

115. sz. diagram VI. 6. Szakmai gyakorlati oktatást végző Szakmai gyakorlati oktatást 41%-ban, azaz legnagyobb arányban szakoktatók végeznek, utánuk a középiskolai tanári képesítéssel rendelkezők és a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségűek következnek. 70

Az arány nem meglepő, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy középfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők milyen nagy arányban vannak. A nyugdíjasok ebben a csoportban csaknem 8,5%-ot tesznek ki, a férfiak száma is magas, 61%, míg a nők 39%-ot jelentenek.

Szakmai gyakorlati oktatást végző

Középiskolai tanár

Szakoktató

16%

16% Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

7%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

7%

13%

41%

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű

116. sz. diagram

71

VII.

Összegzés

Vizsgálatunk az alábbi területeken megismert információkat gyűjtötte egybe, tehát kutatásunk legfőbb megállapításai a következők: •

Fő munkaviszony keretében a szakközépiskolákban alkalmazzák a legnagyobb pedagógus állományt.

•

Valamennyi iskolatípusban tehát a pedagógusnők vannak többségben, előnyük legnagyobb a gimnáziumokban, míg legkisebb a szakiskolákban, azaz itt majdnem fele-fele arányban oktatnak férfiak és nők.

•

Feltártuk az oktatók állományát az oktatott tárgyak és iskolatípusok szerint: o Közismereti tárgyat oktatók speciális szakiskolában o Szakmai tárgyat oktatók speciális szakiskolában o Közismereti

tárgyat

oktatók

gimnáziumban,

szakközépiskolában,

szakiskolában o Szakmai tárgyat oktatók gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában o A szakközépiskolában szakképző évfolyamon oktatók o A szakközépiskolákban felsőfokú szakképesítésért tanulókat oktatók •

Megismertük ezen szintek oktatóinak megoszlást, nemenként, foglalkoztatás szerinti csoportosítását. Megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb pedagógus állománnyal az egyes típusok között a gimnázium, szakközépiskola 9-12 évfolyamában, szakiskolában közismereti tárgyat oktatók csoportja (35515 fő) rendelkezik, míg a legkisebb létszámot a speciális szakiskolákban szakmai tárgyat oktatók csoportja (445 fő) jelent.

•

Részletes képet kaptunk az életkori megoszlásokról intézménytípusonként és szakmaiközismereti tárgyat oktatók viszonyában: o Összességében a speciális szakiskolák szakmai oktatóira az elöregedés és az elnőiesedés jellemző tendenciái hatnak. o Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában szakmai tárgyat oktatókra is az elöregedés tendenciája jellemző, s a magasabb életkori csoportokban a férfiak erőteljesebb jelenléte.

72

o Gimnázium, szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskolában oktatók közismereti oktatói között a fiatalodás tendenciája erőteljesebb és a középkorú férfiak jelenléte jellemzi. o Felsőfokú szakképesítésért tanulókat tanítóknál a már megszokott tendencia jelenik meg, azaz a nők a fiatalabb kategóriákban vannak jelen, míg a férfiak a 45 év felettiekben többséget képeznek. •

A szakmai tárgyakat oktatókat valamennyi szinten tantárgyi csoportonként vizsgálat alá vontuk, arra vonatkozólag, hogy mennyien töltik be ezt az oktatási területet képesítés nélkül, mennyien oktatnak nyugdíjasként, akár azt jelezve ezzel, hogy nincs elég megfelelő képzettségű szakember e tantárgyak vagy tantárgycsoportok oktatásához; valamint arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan alakul a nemek aránya e területeken.

•

Megvizsgáltuk, hogy a beszámolási időszakban hogyan alakul a képesítést szerzettek, képesítésért tanulók száma, aránya az oktató állományból, a következő képesítési szintek mentén: o PhD fokozatot szereztek o Első egyetemi alapképesítést szereztek o Második főiskolai/egyetemi alapképesítést szerzettek o Főiskolai szakirányú továbbképzésben képesítést szerzettek o Egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést szerzettek o Szakvizsgát tettek o Informatikai képesítést szerzettek o További képesítésért tanult o Végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben részt vettek o Második vagy további (azonos szintű képesítésért tanult) egyetemen vagy főiskolán o Egyetemi szakirányú továbbképzésben részt vettek o Főiskolai szakirányú továbbképzésben vett részt o OKJ képzésben vett részt o Szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt o Tanfolyami továbbképzésen vett részt o Szaktárgyi elméleti továbbképzésen vett részt

73

o Módszertani továbbképzésen vett részt o Informatikai továbbképzésen vett részt o Egyéb, általános témájú továbbképzésen vett részt •

A továbbképzéseket a szervező intézmények szerint is csoportosítottuk: o Felsőoktatási intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt, o Nemzetközi intézmény keretében szervezett továbbképzésen vett részt, o Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által szervezett továbbképzésben vett részt: A továbbképzéseken résztvevők legnagyobb számban valamilyen pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által szervezett továbbképzésen vett részt.

•

Megismertük a szakképzésben oktatók beosztás szerinti megoszlását:

A szakképzésben oktatókat beosztásuk szerint is csoportosítottuk, mégpedig igazgató, igazgató-helyettes, gyakorlati oktatásvezető, egyéb vezető, szakos tanítást végző, szakmai gyakorlati oktatást végző kategóriák mentén.

74